Pro- és antioxidáns hatások szerepe az endoplazmás retikulum eredetű stresszben és apoptózisban



Hasonló dokumentumok
Dr. Csala Miklós. Tudományos Publikációk Jegyzéke

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre

A 2-ES TÍPUSÚ CUKORBETEGSÉG ÉS AZ ENDOPLAZMÁS RETIKULUM

A transzlokon szerepe kismolekulák transzportjában az endoplazmás retikulumban

Antioxidánsok szerepe a fehérje diszulfid kötések kialakulásában SZARKA ANDRÁS

A pályázat keretében a következő kérdéseket kívántuk részleteiben vizsgálni:

VÁLASZ. Dr. Virág László bírálatára

Doktori tézisek. Dr. Turu Gábor Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Receptor Tyrosine-Kinases

TRANSZPORTEREK Szakács Gergely

SZAPORODÁSBIOLÓGIAI KUTATÁSOK A NÖVÉNYNEMESÍTÉS SZOLGÁLATÁBAN

A MITOKONDRIÁLIS CITOKRÓM C POSZTTRANSZLÁCIÓS ÉRÉSE. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Tenger Katalin

Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban

A téma címe: Antioxidáns anyagcsere és transzportfolyamatok az endo/szarkoplazmás retikulumban A kutatás időtartama: 4 év

Dr. Csala Miklós OTKA NN 75275

Az aszkorbinsav koncentráció és redox státusz szabályozása növényi sejtekben bioszintézis és intracelluláris transzport révén

Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei

Biotranszformáció. Csala Miklós. Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Patobiokémiai Intézet

A mitokondriális szénhidrát és aszkorbinsav anyagcsere szerepe az oxidatív és ozmotikus stresszadaptációban

A doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.

A téma címe: Mikroszómális glukóz-6-foszfát szerepe granulocita apoptózisában

Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése

Teaflavanolok hatása az endoplazmás retikulum fehérjeérési és minőségellenőrzési folyamataira

Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László

TRANSZPORTFOLYAMATOK 1b. Fehérjék. 1b. FEHÉRJÉK TRANSZPORTJA A MEMBRÁNONOKBA ÉS A SEJTSZERVECSKÉK BELSEJÉBE ÁLTALÁNOS

DER (Felületén riboszómák találhatók) Feladata a biológiai fehérjeszintézis Riboszómák. Az endoplazmatikus membránrendszer. A kódszótár.

A disszertációban leírtakkal kapcsolatban észrevételeimet és kérdéseimet a szövegben való előfordulás sorrendjében teszem meg.

Glukuronidtranszport az endoplazmás retikulumban. Doktori tézisek. Dr. Révész Katalin. Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola

Válasz Prof. Dr. Bíró György bírálatára

AZ INTERMEDIER ANYAGCSERE ENDOPLAZMÁS RETIKULUMHOZ KÖTÖTT REAKCIÓINAK INVENTÁRIUMA

A FAD transzportjának szerepe az oxidatív fehérje foldingban patkány máj mikroszómákban

A Magyar Biokémiai Egyesület internetes folyóirata

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

Stressz, gyulladás és a központi idegrendszer

A sejtek lehetséges sorsa. A sejtek differenciálódása. Sejthalál. A differenciált sejtek tulajdonságai

Az Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.

Endoplazmás retikulum stressz skorbutban. Doktori értekezés. Dr. Margittai Éva

Zsírsavtúltengés inzulinrezisztencia és β-sejt-halál

KÉRDŐÍV PÁLYÁZATOK ELBÍRÁLÁSÁNAK SZEMPONTJAIHOZ

Stresszfehérjék (hősokk fehérjék)

ZÁRÓJELENTÉS SZAKMAI BESZÁMOLÓ

dc_250_11 1. Bevezetés 3

CzB Élettan: a sejt

A KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai

GONDOLATOK AZ INZULINREZISZTENCIÁRÓL:

A mitokondrium új szerepkörben

A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése

KIS GTP-KÖTŐ FEHÉRJE SZEREPE A NÖVÉNYI CIRKADIÁN ÓRA, STRESSZ-VÁLASZOK ÉS A FÉNYFÜGGŐ ENDOREDUPLIKÁCIÓ SZABÁLYOZÁSÁBAN

Opponensi bírálói vélemény Dr. Hegyi Péter

Az aminoxidázok és a NADPH-oxidáz szerepe az ér- és neuronkárosodások kialakulásában (patomechanizmus és gyógyszeres befolyásolás)

A koleszterin-anyagcsere szabályozása (Csala Miklós)

Szabadgyök-reakciók és az antioxidáns rendszer gasztroenterológiai betegségekben és diabetes mellitusban dr. Szaleczky Erika

AZ ÖNEMÉSZTÉS, SEJTPUSZTULÁS ÉS MEGÚJULÁS MOLEKULÁRIS SEJTBIOLÓGIÁJA

A KUKORICA STRESSZREZISZTENCIA KUTATÁSOK EREDMÉNYEIBŐL

A D-vitamin anyagcsere hatásai ECH Molnár Gergő Attila. PTE KK, II.sz. Belgyógyászati Klinika és NC. memphiscashsaver.com

Azobezitás és a sejtek metabolizmusának összefüggései, a diabetes és táplálkozás viszonya

Humán szubmandibuláris nyálmirigy-eredetű primer sejtek és immortalizált sejtvonal differenciálódásának in vitro vizsgálata

1b. Fehérje transzport

A C-vitamin celluláris, intracelluláris transzportja

Nemszinaptikus receptorok és szubmikronos Ca2+ válaszok: A két-foton lézermikroszkópia felhasználása a farmakológiai vizsgálatokra.

(11) Lajstromszám: E (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA

A replikáció mechanizmusa

Bev. 3. ábra Az immunrendszer kétél kard

AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ANTIOXIDÁNS VÉDELMI

ERD14: egy funkcionálisan rendezetlen dehidrin fehérje szerkezeti és funkcionális jellemzése

Membrán-lipid terápiás lehetőségek a sejtszintű stresszválasz helyreállításában Lipidomikai eszközök a Xenohormesis kutatásban

Átlagtermés és rekordtermés 8 növénykultúrában

9. előadás Sejtek közötti kommunikáció

NANOPARTIKULUMOK BEJUTÁSA AZ IDEGRENDSZERBE: A VÉR-AGY GÁT SZEREPE

Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont

Antioxidáns és szénhidrát transzport, illetve anyagcsere a növényi mitokondriumban és a mikroszómában. Habilitációs tézisfüzet 2014.

ZÁRÓJELENTÉS Neuro- és citoprotektív mechanizmusok kutatása Vezető kutató: Dr. Magyar Kálmán akadémikus

AZ ALACSONY HŐMÉRSÉKLET HATÁSÁRA BEKÖVETKEZŐ REDOX ÉS GÉNEXPRESSZIÓS VÁLTOZÁSOK GABONAFÉLÉKBEN

Publikációs lista Dr. Sass Miklós

Az elvégzett munka ismertetése és az elért eredmények összefoglalása:

6. Zárványtestek feldolgozása


PROGRAM. Dizájner drogok a feketepiacon kihívások a lefoglalt anyagok azonosításában

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya

2005.évi OTKA zárójelentés Vezető kutató: Dr. Boros Mihály

A FOLYAMATOS CUKORMONITOROZÁS, AZ OXIDATÍV STRESSZ ÉS AZ ENDOTÉLDISZFUNKCIÓ KLINIKAI ÉS EXPERIMENTÁLIS VIZSGÁLATA. Doktori (PhD) értekezés tézisei

Szakmai önéletrajz. Tanulmányok: Tudományos minısítés:

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Abiotikus és biotikus stresszorok hatása árpa és dohány növényekre. Harrach Borbála Dorottya

Vízoldaható antioxidánsok döntéshelyzetben

A minimális sejt. Avagy hogyan alkalmazzuk a biológia több területét egy kérdés megválaszolására

7. előadás: A plazma mebrán szerkezete és funkciója. Anyagtranszport a plazma membránon keresztül.

EGYÉB. A K + -ioncsatornák szerepe az érsimaizom tónusának szabályozásában

Kalcium, D-vitamin és a daganatok

A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban

DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA

A prereceptoriális kortizoltermelést befolyásoló tényezők

A kukorica vízfelhasználása. Összefoglalás. Summary. Bevezetés

Tárgyszavak: citokróm P450, oxidatív stressz; reaktív oxigénvegyületek; szabad gyök.

kutatás során legfőbb eredményeinket a szerin proteázok aktiválódásának mechanizmusával és az aktiválódás fiziológiai következményeinek

Apoptózis. 1. Bevezetés 2. Külső jelút 3. Belső jelút

Atopiás dermatitis Gáspár Krisztián

A bokaízület mozgásterjedelmének változása lábszárhosszabbítás során, állatkísérletes modellen *

Átírás:

Pro- és antioxidáns hatások szerepe az endoplazmás retikulum eredetű stresszben és apoptózisban Az endoplazmás retikulum (ER) számos környezeti és metabolikus hatás szenzora. Mindazon tényezők, melyek károsan befolyásolják a szekréciós fehérjék poszttranszlációs módosítását és foldingját az ER lumenében, a fehérjék felhalmozódásához vezetnek, és kiváltják az ER stressz jelenségét. A stresszben jelpályák (unfolded protein response, endoplasmic reticulum overload response) indulnak be az ER és a sejtmag között, melyeknek hatására a fehérjeszintézis csökken, viszont szelektíven indukálódnak a poszttranszlációs módosításokért felelős enzimek és az intraluminális dajkafehérjék. Huzamosan fennálló stressz esetén beindulnak a programozott sejthalál mechanizmusai. Az experimentális ágensekkel (fehérjeglikoziláció gátlószerek, intraluminális kálciumot csökkentő szerek, intraluminális redoxpotenciált befolyásoló redukálószerek) kiváltható ER stressz és apoptózis mellett a folyamat számos humán kórkép (cisztikus fibrózis, Alzheimer kór, diabetes, vírusfertőzések stb.) patomechanizmusában is szerepel. A pályázat eredeti célja kettős volt. Egyrészt tanulmányozni kívántuk redox aktív vegyületek, antioxidánsok és hepatotoxinok szerepét az ER eredetű stresszben és apoptózisban, másrészt egy új lehetséges stresszmechanizmust, a redox hatásokra bekövetkező ER membrán permeabilitásváltozást akartuk vizsgálni. Az első kérdéskört három kísérleti rendszerben tanulmányoztuk: In vivo aszkorbáthiányos állapotban (skorbutban) vizsgáltuk az ER stressz kialakulását. Előzetes eredményeink szerint az aszkorbinsav fontos szerepet játszik a diszulfid kötések kialakításához szükséges elektrontranszferben, tehát feltehetően kiválthatja az ER stresszt. A neutrofil granulocita ER membrán glukóz-6-foszfát transzporterének genetikai hiánya, illetve a transzport gátlása apoptózishoz vezet; a folyamatban szerepet tulajdonítanak az intraluminális redox státusz változásának. Vizsgálni kívántuk az apoptózis eredetét, az ER szerepét, illetve a folyamat patomechanizmusát. A hepatotoxinok nagy része az ER-ban aktiválódik, illetve metabolizálódik. A folyamat befolyásolhatja a lokális redoxpotenciált. Feltételeztük, hogy ezen vegyületek toxikus, illetve apoptotikus hatásárt a korábbi hipotézisekkel szemben az ER stressz legalább részben felelős. A pályázat beadása után láttak napvilágot olyan eredmények, melyek az ER intraluminális dehidrogenázainak, elsősorban a hexóz-6-foszfát dehidrogenáznak (H6PDH) szerepét jelezték

a lumen redox viszonyainak alakításában. Vizsgálatainkat ezért kiterjesztettük ebbe az irányba, az alábbi kérdésköröket tanulmányozandó: Mi a szerepe a H6PDH-nak a glukokortikoidok prereceptoriális aktiválódásában? Mely sejtekben található meg ez az összefüggés? Mi a szerepe a H6PDH-nak az intraluminális NADPH pool redox állapotának fenntartásában? Más dehidrogenázok részt vesznek-e a folyamatban? A luminális NADPH redox állapota hogyan befolyásolja a sejtek életképességét? Van-e piridin nukleotid-függő ER stressz? A vizsgálatokat in vivo, valamint sejtkultúrákon és ER/SR eredetű mikroszómális vezikulákon végeztük. Kimutattuk, hogy korábbi hipotézisünknek megfelelően az aszkorbinsav hiánya endoplazmás retikulum stresszt okoz, mely a legfontosabb intraluminális chaperonok indukciójával jár, illetve későbbi fázisban apoptózisba torkollik (1). Megállapítottuk, hogy az aszkorbinsav szintézis melléktermékeként az ER lumenben keletkező hidrogén-peroxid az ER membrán aspecifikus permeabilitásváltozását okozza, mely lehetővé teszi az antioxidáns hatások érvényesülését az ER lumenben (22). Megállapítottuk, hogy a hepatotoxikus acetaminofen ER eredetű apoptózist indukál a májban. In vivo acetaminofen alkalmazás után az ER stresszhez kötődő jelpályák aktiválódnak, és az apoptózis kezdeti jelei is észlelhetők (8). Kimutattuk, hogy az intraluminális piridin nukleotidok túlnyomórészt redukált állapotban vannak, és (a citoszólban tapasztaltaktól eltérően) nem kommunikálnak a tiol-diszulfid redox rendszerrel (4). Igazoltuk, hogy a FAD emlős sejtekben is oxidálja az ERO1p-PDI elektronátvivő láncot. Az oxidatív hatáshoz az endoplazmás retikulum membrán épsége elengedhetetlen (2). Megállapítottuk, hogy az ER-ból származó mikroszómális vezikulák megtartják piridin nukleotid tartalmukat. A piridin nukleotidok döntően redukált formában vannak jelen, mely látszólagos ellentétben áll a tiolok (glutation, fehérje tiolok) tülnyomórészt oxidált állapotával. A két rendszer szétkapcsolását az okozza, hogy a glutation reduktáz nincs jelen a lumenben (3,4). Az intraluminális piridin nukleotid pool jelenléte magyarázatot ad a korábban leírt szoros kooperációra a H6PDH és a 11β-hidroxiszteroid dehidrogenáz között: a kapcsolat a kolokalizáción és a közös kofaktoron alapul (3,4). A kooperációt igazoltuk máj (4), zsírszövet (10), és granulocita (17) mikroszómákon egyaránt. Megállapítottuk, hogy a luminális piridin nukleotidok redukált állapota elengedhetetlen a preadipocita differenciálódáshoz (18). A

NADPH pool redox állapota viszont nem a H6PDH indukció következménye; a H6PDHexpressziója állandó a preadipociták differenciációja során (19). A H6PDH mellett az izocitrát dehidrogenáz részvételét is valószínűsítettük a NADPH redox állapotának fenntartásában (16). Kimutattuk, hogy az ER transzlokon peptid csatornája aspecifikus módon nemcsak kationok és töltéssel nem rendelkező kis molekulák, hanem szerves anionok (UDP-glukuronsav, mannóz-6-foszfát stb) membrántranszportját is elősegítheti. A jelenségnek szerepe lehet az intraluminális aktív centrummal rendelkező enzimek szubsztrátellátásában (6). A transzlokon kalcium csatornaként is funkcionálhat (13). A transzlokon szerepét a kis molekulák transzportjában reviewban foglaltuk össze (15). Kimutattuk, hogy a zöldtea fitofarmakonjai, köztük a legnagyobb mennyiségben jelenlevő epigallokatechin-gallát (EGCG) gátolják az ER lumenben a glukozidáz II aktivitását. A gátlás lassíthatja a glikoproteinek minőségellenőrzését (7). Ennek megfelelően megállapítottuk, hogy a minőségellenőrzés gátlása ER stresszt okoz, valamint fokozza az apoptózis gyakoriságát hepatóma sejtvonalon (23). A zöldtea fitofarmakonok erőteljes transzportgátló hatással is rendelkeznek az ER-ban. Az EGCG gátolja az ER membránon keresztüli glukuronidtranszportot is, mely hatás csökkentheti a xenobiotikumok reaktivációját (9). Az EGCG korábban megfigyelt számos hatása mellett az általunk leírt új támadáspontok további magyarázatot adhatnak a zöldtea in vivo megfigyelt jótékony hatásaira. A zöldtea fitofarmakonjai gátolják a glukóz-6-foszfatáz rendszer aktivitását is. A gátlásért a glukóz efflux gátlása felelős, a glukóz-6-foszfát transzport és a glukóz-6-foszfát hidrolízis sebesége változatlan (12). Az EGCG korábban megfigyelt számos hatása mellett az általunk leírt új támadáspontok további magyarázatot adhatnak a zöldtea in vivo megfigyelt jótékony hatásaira. Új és korábbi eredményeinket több reviewban foglaltuk össze, melyek az ER lumen mint önálló metabolikus kompartimentum létét hangsúlyozzák, valamint kiemelik a redox változások jelentőségét az ER eredetű stresszben és apoptózisban (5); az ER lumen redox homeosztázisának szerepét hangsúlyozzák az ER stressz patomechanizmusában (14), kiemelik az ER transzporterek jelentőségét az ER lumen mint önálló metabolikus kompartimentum homeosztázisának fenntartásában (11), valamint leírják eme folyamatok jelentőségét a neurodegenerációban és más idegrendszeri folyamatokban (21). A pályázat keretében végzett munkát két review foglalja össze, melyekben kísérletet teszünk az ER mint szenzor organellum szerepének bemutatására. Az ER számos extra- és

intracelluláris stimulus szenzora, eredményeink az intraluminális redox mint jelátvivő szerepét valószínűsítik (24,25). 1. Margittai É., Bánhegyi G., Nagy G., Kiss A., Mandl J., Schaff Z., Csala M.: Scurvy leads to endoplasmic reticulum stress and apoptosis in the liver of guinea pigs. J. Nutr. 135, 2530-2534, 2005 2. Papp E., Nardai G., Mandl J., Bánhegyi G., Csermely P.: FAD oxidizes the Ero1-PDI electron transfer chain. The role of membrane integrity. Biochem. Biophys. Res. Commun. 338, 938-945, 2005 3. Czegle I., Piccirella S., Senesi S., Csala M., Mandl J., Bánhegyi G., Fulceri R., Benedetti A.: Cooperativity between 11beta-hydroxysteroid dehydrogenase type 1 and hexose-6-phosphate dehydrogenase is based on a common pyridine nucleotide pool in the lumen of the endoplasmic reticulum. Mol. Cell. Endocrinol. 248, 24-25, 2006 4. Piccirella S., Czegle I., Lizák B., Margittai É., Senesi S., Papp E., Csala M., Fulceri R., Csermely P., Mandl J., Benedetti A., Bánhegyi G.: Uncoupled redox systems in the lumen of the endoplasmic reticulum: pyridine nucleotides stay reduced in an oxidative environment. J. Biol. Chem. 281, 4671-4677, 2006 5. Csala M., Bánhegyi G., Benedetti A.: Endoplasmic reticulum: A metabolic compartment. (review) FEBS Lett. 580, 2160-2165, 2006 6. Lizák B., Czegle I., Csala M., Benedetti A., Mandl J., Bánhegyi G.: Translocon Pores in the Endoplasmic Reticulum Are Permeable to Small Anions. Am. J. Physiol. Cell Physiol. 291, C511-517, 2006 7. Gamberucci A., Konta L., Colucci A., Giunti R., Magyar É.J., Mandl J., Bánhegyi G., Benedetti A., Csala M.: Green tea flavonols inhibit glucosidase II. Biochem. Pharmacol. 72, 640-646, 2006

8. Nagy G., Kardon T., Wunderlich L., Szarka A., Kiss A., Schaff Zs., Bánhegyi G., Mandl J.: Acetaminophen induces ER dependent signaling in mouse liver. Arch. Biochem. Biophys. 459, 273 279, 2007 9. Révész K., Tüttő A., Margittai É., Bánhegyi G., Mandl J., Csala M.: Glucuronide transport across the endoplasmic reticulum membrane is inhibited by epigallocatechin gallate and other green tea polyphenols. Int. J. Biochem. Cell Biol. 39, 922-930, 2007 10. Marcolongo P., Piccirella S., Senesi S., Wunderlich L., Gerin I., Mandl J., Fulceri R., Bánhegyi G., Benedetti A.: The glucose-6-phosphate transporter - hexose-6-phosphate dehydrogenase - 11ß-hydroxysteroid dehydrogenase type 1 system of the adipose tissue. Endocrinology 148, 2487-2495, 2007 11. Csala M., Marcolongo P., Lizák B., Senesi S., Margittai É., Fulceri R., Magyar É.J., Benedetti A, Bánhegyi G.: Transport and transporters in the endoplasmic reticulum (review). Biochim. Biophys. Acta Biomembr. 1768, 1325-1341, 2007 12. Csala M., Margittai É., Senesi S., Gamberucci A., Bánhegyi G., Mandl J., Benedetti A.: Inhibition of hepatic glucose 6-phosphatase system by the green tea flavanol epigallocatechin gallate. FEBS Lett. 581, 1693-1698, 2007 13. Giunti R., Gamberucci A., Fulceri R., Bánhegyi G., Benedetti A.: Both translocon and a cation channel are involved in the passive Ca2+ leak from the endoplasmic reticulum: a mechanistic study on rat liver microsomes. Arch. Biochem. Biophys. 462, 115-121, 2007 14. Bánhegyi G., Benedetti A., Csala M., Mandl J.: Stress on redox. FEBS Lett. 581, 3634-3640, 2007 15. Lizák B., Csala M., Benedetti A., Bánhegyi G.: The translocon and the non-specific transport of small molecules in the endoplasmic reticulum. Mol. Membr. Biol. 25, 95-101, 2008

16. Margittai É., Bánhegyi G.: Isocitrate dehydrogenase: a NADPH generating enzyme in the lumen of the endoplasmic reticulum. Arch. Biochem. Biophys. 471, 184 190, 2008 17. Kardon T., Senesi S., Marcolongo P., Legeza B., Bánhegyi G., Mandl J., Fulceri R., Benedetti A.: Maintenance of luminal NADPH in the endoplasmic reticulum promotes the survival of human neutrophil granulocytes. FEBS Lett. 582, 1809-1815, 2008 18. Senesi S., Marcolongo P., Gava B., Fulceri R., Sorrentino V., Margittai É., Lizák B., Csala M., Bánhegyi G., Benedetti A.: Metyrapone prevents cortisone-induced preadipocyte differentiation by depleting luminal NADPH of the endoplasmic reticulum. Biochem. Pharmacol. 76, 382-390, 2008 19. Senesi S., Marcolongo P., Manini I., Fulceri R., Sorrentino V., Csala M., Bánhegyi G., Benedetti A.: Constant Expression of Hexose-6-Phosphate Dehydrogenase during Differentiation of Human Adipose-derived Mesenchymal Stem Cells. J. Mol. Endocrinol. 41, 125 133, 2008 20. Czegle I., Margittai É., Senesi S., Benedetti A., Bánhegyi G.: Different expression and distribution of 11β-hydroxysteroid dehydrogenase type 1 in obese and lean animal models of type 2 diabetes. Acta Physiol. Hung. 95, 419-424, 2008 21. Bánhegyi G., Mandl J., Csala M.: Role of endoplasmic reticulum redox imbalance in neuronal cell death. J. Neurochem. 107, 20-34, 2008 22. Margittai É., Löw P., Szarka A., Csala M., Benedetti A., Bánhegyi G.: Intraluminal hydrogen peroxide induces a permeability change of the endoplasmic reticulum membrane. FEBS Lett. 582, 4131-4136, 2008 23. Magyar J.É., Gamberucci A., Konta L., Margittai É., Benedetti A., Bánhegyi G., Mandl J., Csala M.: Endoplasmic reticulum stress underlying the pro-apoptotic effect of epigallocatechin gallate in mouse hepatoma cells. Int. J. Biochem. Cell Biol. 41, 694-700 (2009)

24. Bánhegyi G., Csala M., Benedetti A.: Hexose-6-phosphate dehydrogenase: linking endocrinology and metabolism in the endoplasmic reticulum. J. Mol. Endocrinol. (in press) http://dx.doi.org/10.1677/jme-08-0156. 25. Mandl J., Mészáros T., Bánhegyi G., Hunyady L., Csala M.: Endoplasmic reticulum: nutrient sensor in physiology and pathology. Trends Endocrinol. Metab. (accepted)