A RÁGCSÁLÓK JELENTŐSÉGÜK, ÉLETÜK, IRTÁSUK

A RÁGCSÁLÓK JELENTŐSÉGÜK, ÉLETÜK, IRTÁSUK

A rágcsálók jelenléte az emberi környezetben, komoly közegészségügyi kockázatot hordoz. Egerek: - fertőző agyhártyagyulladás Patkányok: - pestis (YESRINIA) - szalmonella - leptospirózis - tularémia - nyúlpestis - sertésorbánc - baromfipestis - tularémia - trichinellózis - murin tífusz - patkányharapási láz - haemorrhágiás láz - száj és körömfájás 2

Közegészségügyi járványügy: A fertőző betegségeket terjesztő állatokkal (rovarok, rágcsálók és egyéb állatok) foglalkozik. Együttesen: egészségügyi kártevők A rágcsálók(egér, patkány) elleni védekezés a deratizáció. 3

1997. évi CLIV (154.) tv. 730 (1) bek. a terület, épület tulajdonosának, kezelőjének, a rágcsálóirtásról gondoskodni kell. 18/1998. (VI.3) NM rend. (járványügyi rendelet) 36 (1) és (2) bek. (h) pontja vándor és házipatkány (i) pontja háziegér és a zárt térben megtelepedő egyéb egerek: - elszaporodásuk megakadályozásáról - ártalmuk megelőzéséről - távoltartásukról - rendszeres irtásukról GONDOSKODNI KELL! 4

Jelenlétük felismerése egér: - vizeletszag, jellegzetes pézsmaillat - székletük rizsszem méretű, hengeres, barna - hang: kaparászás, cincogás, (éjjel) - vizuálisan látjuk patkány: - fúrásnyomok a talajban - ürülék: kb. 2cm, elkeskenyedő végű - hangjuk, - rendszeres útvonalon a kitaposott csapásuk, - fog és rágásnyomuk - falon dörzsölés, koszolódás nyoma 5

RATTUS NORVEGICUS (VÁNDORPATKÁNY) 500g, 2 év < 200g = 20 % > 200g = 10 % mindenevő 10-30g víz/nap 2-3g/étkezés, akár 10-szer egy nap Nem városi környezetben neofóbiás Ülve eszik, mindkét mancsát használja 6

A látogatások száma NEOPHOBIA [FÉLELEM AZ ÚJTÓL ] 1. nap (59) 2. nap (76) 3. nap (68) 4. nap (117) 18h 20h 22h 0h A patkányok által tett látogatások száma (zárójelben) és ideje az új élelemforráshoz. Megfigyelhető, hogy a patkányok az első látogatástól mindig gyakrabban tértek vissza, ahogy megszokták az új forrást. 7

Ülő helyzetben a patkány érzékeli a közelgő veszélyt. Ritkán eszik vízszintes ( fekvő ), alacsony dobozból. 8

A patkánynak speciális szükségletei vannak táplálkozás közben: A legfontosabb ezek közül a biztonságérzet. Magával viheti a csalétket a dobozból olyan helyre, ahol biztonságban érzi magát. Raktározhat élelmet. 9

? 10

Rattus rattus (házipatkány) 250g, 2 év < 200g = 20 % > 200g = 10 % Növényevő 10-15g víz/nap 2-3g étkezésenként, akár 10 étkezés/nap kevésbé neofóbiás, mint a vándorpatkány Viselkedése keveréke a vándorpatkányénak és a háziegérének 11

Mus musculus (háziegér) 30g, 1.5 év < 12g = 20 % > 12g = 10 % Növényevő Alig vesz magához vizet 0.1-0.2 g/étkezés, akár 150 étkezés Különösen kíváncsi, nagy felfedező Ülve eszik, ledarálva, reszelve fogyasztja a terményt 12

Az egerek általában mindkét végén fogják a táplálékukat, kis harapásokkal esznek, miközben forgatják a zsákmányt, így produkálva a lent látható eredményt. Gyakran lehúzzák a külső maghéjat, és eldobják azt, ez azonban a méreganyaggal kezelt rész! Ezért a darált (dercés) vagy őrölt termény (liszt) csalétkek gyakran célravezetőbbek az irtás során. 13

AZ EGEREK REJTETT EGÉSZSÉGÜGYI KOCKÁZATAI A patkányoktól eltérően az egerek általában nem egy bevált utat követnek egy élelemforrás felé, inkább felfedezik a környezetüket. Az egér ürüléke nagy területet szennyezhet be, és nehezen észrevehető. Következésképpen az ürüléküket elszórva hagyják a bejárt területen. Az egerek több mint 60%- a bent él. 14

TAPINTÁS A RÁGCSÁLÓK LEGFONTOSABB ÉRZÉKE Térbeli elhelyezés Izommemória Ez különösen fontos a patkányok számára, ugyanis képesek lehetnek tájékozódni a sötétben csupán a tapintásuk segítségével. Méret és forma Az élelem felismerése Ez a jelenség is tanult viselkedésforma. 15

LÁTÁS A rágcsálók alapvetően színvakok, és csak zöldes-szürkés árnyalatokat látnak. Ez a közönséges együtt élő rágcsálók éjszakai életmódjának köszönhető. 16

Mint szinte minden más élőlény, a rágcsálók is teljesen vakok sötétben. 17

MIÉRT FESTJÜK A CSALÉTKEINKET? A termék megkülönböztethetősége kedvéért Figyelmeztetés az emberek számára Jelzi, hogy méreggel van dolgunk 18

ÍZLELÉS A patkány ízlelésének fő célja az élelem minőségének ellenőrzése. Az élelem minőségének ellenőrzése roppant fontos a számára, néhány dolog, amit a szájába vesz, mérgező, ehetetlen vagy egészségtelen lehet. Kritikus pont, hogy meg tudják különböztetni a jó élelmiszert a rossztól, és később emlékezni arra! 19

ÍZLELÉS Az ízlés és az étkezési szokások hatnak egymásra, képessé téve a patkányt, hogy kiválassza a biztonságos élelmet, elkerülje a rosszat, és kielégítse a tápanyag-szükségletét. Az újszülött patkány az anyatejjel szívja magába az anyja étkezési szokásait, és később azokat a dolgokat szereti, amiket az anyja szeretett. A patkányok negatívan reagálnak az olyan élelem ízére, amely előzőleg megbetegítette őket. Egyetlen találkozás elég! Ezt úgy hívjuk, csalétek gyanakvás, ezért kell akut mérget használnunk. 20

ÍZLELÉS A patkányok egy családon vagy csoporton belül a domináns hím leheletéből meg tudják állapítani a legutóbb magához vett élelem típusát, jellegét. A patkányok összekötik az ízeket a bizonyos tápanyagokat tartalmazó élelemmel, és azokat az ízeket részesítik előnyben, amelyek által a tápanyag-szükségletüket kielégíthetik. Ha a patkányok jóllaktak, már nem vonzza őket az íz. 21

KISZERELÉS TÍPUSAI MENNYIRE VAN SZÜKSÉG BELŐLÜK? 22

Elfogadás MI A KÜLÖNBSÉG? Ha egész szemeket használunk, a nedvességtartalma kritikus, a nedvességtartalom és az elfogadás között pedig egyértelmű összefüggés van. A magas nedvességtartalom segít a szükséges napi folyadékmennyiség bevitelében. A magas víztartalom csökkenti a szemek megtartási képességét. Palatability % Moisture Nedvességtartalom 23

SZAGLÓSZERVI (SZAG-) INFORMÁCIÓ A rágcsálóknak jó szaglásuk van, és kimutatták, hogy a jó illatok segíthetnek a csalétek felfedezésében, ugyanígy, a rossz szagok visszataszítóak lehetnek. A szaglás és az ízlelés szoros kapcsolatban állnak de kevés bizonyíték van, hogy a szag önmagában növeli a fogyasztást. A csalétek megszerzése 24 Bait aquisition

Elfogadás FOGYASZTÁS-MEGTARTÁS Bár egyértelműen behatárolható a patkányok és az egerek ízlése, attól függően, hogy városi vagy vidéki rágcsálókról van-e szó, ez megváltoztatható. Palatability Sweetness Az édesítő használata (természetes vagy mesterséges) növelte a fogyasztást és a rágcsálók többet ettek egyszerre. Néhány olaj hasonló hatást ért el. Az édesség foka 25

MENNYI CSALÉTEK SZÜKSÉGES A PATKÁNYOKNAK? Egy átlagos patkány 25-35g-ot eszik egy nap Difenacoum vagy Bromadiolone csalétek esetén a halálos dózis kb. 8-10g Feltételezve, hogy a rágcsálónak ízlik a csalétek, ezt a mennyiséget 4-5 étkezés alatt elfogyasztja (a 10-15-ből) Ezért még ha az első adag nem is halálos, egy nap alatt elfogyaszthatja a megfelelő mennyiséget 26

Mennyi csalétek szükséges az egereknek? Egy átlagos egér 2-5g-ot eszik egy nap. Difenacoumból a halálos adag kb. 0.5g (LD 99 ). Bromadiolone-ból a halálos dózis kb. 1,0g (LD 99 ). Feltéve, hogy az egérnek ízlik a csalétek, ezt a mennyiséget 4-5 (8-10) étkezés alatt elfogyaszthatja (a több mint 30-ból). Ezért, még ha az első adag nem is halálos, egy nap alatt elfogyaszthatja a megfelelő mennyiséget. 27

MENNYI A TÚL SOK CSALÉTEK? Egy átlagos patkány 25-35g-ot eszik egy nap. a halálos mennyiség kb. 2 g (LD 99 ). Feltéve, hogy a patkánynak ízlik a csalétek, (a napi 8-10-ből) 1 étkezéssel elfogyaszthatja a kellő mennyiséget. A rosszullét előtt a patkány könnyedén megehet 50g-ot is a csalétekből. Az ilyen patkányok kémiailag veszélyesek, és komoly rizikót jelentenek a ragadozókra (kutyák, rókák, stb.) és a dögevőkre nézve. Össze KELL gyűjteni őket, és eltávolítani. A rágcsálóirtó szerelvényeknek az irtószerhez kicsinek kell lenniük, különben fennáll a veszélye, hogy más állat fogyasztja el a mérget. Néhány országban ez bűncselekménynek minősül, komoly pénzbüntetés szabható ki érte. 28

A NEM CÉLÁLLAT RIZIKÓFAKTORA Néhány körülmény együtthatása növelheti annak a kockázatát, hogy nem a célállat fogyasztja el a kitett irtószert - közvetlen és másodlagos mérgezés A hatóanyag toxicitása (faj-specifikus). Hatóanyag-koncentráció az irtószerben Etetőhelyek, irtószer mennyiségének megválasztása Csalétek gyanakvás (faj-specifikus). Hozzáférés az etetőhelyekhez és a tetemekhez 29

A SIKER KULCSA Használjunk minőségi terméket! TÁJÉKOZÓDJUNK A HATÁSMECHANIZMUSÁRÓL, OLVASSUK EL A CÍMKÉT!!!!!!!!!!!!!!! Helyezzünk ki elegendő csapdát! Ellenőrizzük / töltsük fel azokat, amilyen gyakran csak lehet! (állandó méregmező fenntartása) Gyűjtsük be a tetemeket minden ellenőrzésnél! Az irtás végeztével gyűjtsük össze a megmaradt irtószert! Legyünk urai a helyzetnek! 30

A leggyakrabban használt rágcsálóirtó szerek hatóanyag-tartalmának összegzése A szükséges tskg-onkénti mennyiség grammban (LD 50 értékre) Rágcsálóirtó Állat 50 ppm Bromadiolone csapda 50 ppm Difenacoum csapda 50 ppm Brodifacoum csapda 50 ppm Flocoumafen csapda 250 ppm Warfarin csapda 2% Zinc Phosphide Nyúl 20.0 40.0 5.8 14.0 3200.0 Sertés 60.0 1600.0 10.0 4.0 Kutya 200.0 200.0 5.0 1.5 80.0 1.0 Macska 500.0 2000.0 500.0 40.0 1.0 Csirke 1000.0 1000.0 200.0 4000.0 1.0 Juh 2000.0 60.0 31 Az adatok különböző ipari referenciákból származnak

Védekezésre alkalmas módszerek, anyagok - műszaki megoldások a távoltartásra - rend, tisztaság - ragacsos csapdák, élvebefogók - mérgezett csalétkek, sokféle formuláció és hatóanyag (véralvadásgátlók) - csak gázmesterek által használható készítmények (CO2, PH3, Cink-foszfid) - Új hatóanyag: alfa-kloralóz IGR minden létező módszer együttes alkalmazása, beleértve a vegyszeres irtást is. Irtószer kihelyezése csak védett, zártható, jól megjelölt szerelvényben. 32

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET! 33