A hálózatsemlegesség szabályozási kérdései Róka Tamás Főosztályvezető helyettes Infomédia Szabályozási Főosztály A hálózatsemlegesség aktuális kérdései Budapest, 2012. október 5.
2 Tematika A hálózatsemlegesség fogalmi rendszere Információbiztonsági kérdések A hálózatsemlegesség kérdése az EU-ban Aktuális hazai szabályozási gyakorlat
3 A hálózatsemlegesség fogalmi rendszere, története I. Az Internet ma már alapinfrastruktúra, nem csak egy szolgáltatás A hálózatsemlegesség komplex kérdéskör, sok szempontot kell érvényesíteni a szabályozás során
4 A hálózatsemlegesség fogalmi rendszere, története II. a hálózat üzemeltetők nem tehetnek különbséget a hálózaton átvitt tartalmak, alkalmazások között. /Tim WU 2003/ A nemzeti szabályozó hatóságok többek között a következők révén mozdítják elő az Európai Unió polgárainak érdekeit: elősegítik, hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat; / EU módosított távközlési keretirányelv 2002/21/EK - 2009 / minden olyan elektronikus kommunikáció amelyet hálózaton keresztül továbbítanak, egyenlő elbánás alá essen /BEREC - 2010/ A hálózatsemlegességgel kapcsolatos vita már a 2000-es évek elején az USA-ban megkezdődött, de annak jelentős felfutása a Comcast 2007-es akciója után tetőzött. Európában az évtized közepén merültek fel először a hálózatsemlegesség kérdése, az Európai Unió szervei 2010-től foglalkoznak a témával kiemelt ügyként. Chile a világon elsőként jogszabályt fogad el hálózatsemlegesség szabályozására, Hollandia követi.
5 Információbiztonsági kérdések Tim WU (2003) 10 év után is ugyanaz a probléma? Akkor, levélszemét > 25-ös SMTP port tiltása. Most? Minden nap banki csalások, milliós felhasználói adatlopások, üzleti és kormányzati szerverek megbénítása, kíber-hidegháború. Összemosódott a tartalomszolgáltatók, a hozzáférés szolgáltatók és a felhasználók szerepe, felelőssége. Leggyengébb láncszem! Csak a reaktív védekezés fogadható el vagy lehet-e hálózat biztonságát proaktívan is védeni?
6 Hálózatsemlegesség és a piaci verseny élénkítése A vertikális integráció megakadályozása az infrastruktúra szolgáltatónál Társadalmilag nem hatékony, ha több, párhuzamos infrastruktúra épül ki, magas költségek mellett. A nem közvetlenül az infrastruktúra üzemeltetéshez kapcsolódó szolgáltatások leválaszthatók, és a verseny növelheti a hatékonyságot Működő példák más iparági területeken: Gáz, elektromos közmű szolgáltatások esetén a hálózati szolgáltató leválasztása. Működő példák a távközlés területén: Közvetítő választás, szabályozott szélessávú nagykereskedelmi piac Mi a különbség az Internet tartalom esetén?
7 Az Internet értéklánc Internet Value Chain and Potential Market Models
8 Ki fizeti a révészt? Az interneten elérhető tartalmak mennyiségének és minőségének a robbanásszerű bővülésével az igényelt sávszélesség több nagyságrenddel növekedett. A technológia fejlődésével a hálózatban elérhető átviteli sávszélességek is több nagyságrenddel bővültek, azonos hálózati eszköz árakat feltételezve. Hol van a probléma? A jelátviteli technológiák rohamosan fejlődtek, de az előfizetői hurok sok esetben ma is a telefonhoz kiépített réz érpár, amelynek a fizikai tulajdonságai elméleti korlátot jelentenek az átvihető sávszélességre nézve! A réz érpárakat ki kell váltani HFC vagy optikai hálózatra, ami nagyon magas beruházási költségekkel jár, különösen rurális infrastruktura esetén! A piaci verseny miatt a szolgáltatóknak sokszor nem éri meg fejleszteni egy adott területen, ezért olyan forrásokat keresnek, amelyek lehetővé teszik a beruházásaik megtérülését, vagy legalább a meglévő bevételeket szeretnék megtartani.
9 Közgazdasági megközelítés kétoldalú piacok Lehet-e az internetszolgáltató olyan, mint az élelmiszer diszkont áruház, aki mind a vevőktől, mind pedig az eladóktól kap bevételt? A hozzáférés szolgáltatók és az Internet felhasználók pozitív externáliaként jelennek meg egymás számára. Tyúk-tojás probléma Közlegelő játékelméleti modell Az adatkicserélési díjak fedezhetik az infrastruktúra bővítés költségeit, de ez a kínálat szűkülésez, és a tartalmak feletti kontrolhoz vezethet. A prémium tartalmak esetén reális a kétoldali piac megközelítés, de itt a szolgáltató többlet infrastruktúrát biztosít!
10 A hálózatsemlegesség EU szintű szabályozása A Keretirányelv explicit módon nem szabályozza a hálózatsemlegességet, de a tartalomhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés kapcsán kimondja: hogy a felhasználók hozzáférhessenek az információkhoz és terjeszthessék azokat, illetve használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat; A hálózatsemlegességgel kapcsolatos követelményeket közvetett módon az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv alábbi előírásai teszik lehetővé: Transzparencia az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv tükrében: - Az előfizetői szerződéseknek tartalmazniuk kell - A szabályozó hatóságok kötelezhetik a szolgáltatót Szolgáltatásminőségi követelmények (QoS) az Egyetemes Szolgáltatási Irányelv tükrében: a tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szabályozó hatóságok a szolgáltatás minőségével kapcsolatban minimumkövetelményeket határozhassanak meg A nemzeti szabályozó hatóságok a QoS követelmények előírása előtt az intézkedés indokainak összefoglalóját, az előírni kívánt követelményeket és a javasolt eljárást notifikálják a Bizottság felé.
11 A hálózatsemlegesség kapcsán történt főbb európai történések Európai bizottsági nyilvános konzultáció 2010. június Európai bizottsági kommunik áció 2011. április Európai parlamenti állásfoglalás 2011. november Európai bizottsági nyilvános konzultáció 2012. október 15. Európa Tanács nyilatkozata 2010. szeptember Európai Tanács következtetései 2011. szeptember BEREC elemzések 2012. május 29. Várható események: A BEREC befejezi a hálózatsemlegességgel kapcsolatos elemzéseit. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a hálózatsemlegességgel kapcsolatos álláspontját. Az uniós intézmények jelenleg olyan óvatos megközelítésmódot alkalmaznak, amely nem nyúl azonnal keményebb eszközökhöz.
12 Az EU tagállamok gyakorlatának rövid összefoglalása Az ARCEP -2010 szeptemberében - ajánlást adott ki hálózatsemlegesség témakörben. Együttműködésre törekszenek, felülről meghozott szabályozás helyett az ISP-k önkéntes jogkövetését próbálják elérni az alábbi területeken: az Internetes hozzáférés szabadsága és minősége, diszkriminációmentes Internet forgalom, a forgalom menedzsment technikák felügyelete, transzparencia növelése a végfelhasználók irányába. Az OFCOM - 2011. novemberében - iránymutatást adott ki a forgalommenedzsment átláthatóságának fejlesztése érdekében. Az iránymutatás kiadását nyilvános konzultáció előzte meg. Az iránymutatás főbb pontjai: átláthatóság, a best effort típusú szolgáltatások és a menedzselt szolgáltatások indokolt együttes megléte, innováció szükségessége, folyamatos monitorozás az OFCOM részéről. A hálózatsemlegesség problémáját a keretirányelv keretein belül kívánják megoldani, és a megoldásba aktívan bevonják az érintett feleket. Hollandia a szabályozási keretirányelv nyújtotta lehetőségeken túlmenően szabályozza a hálózatsemlegesség különböző aspektusait. Transzparencia: a szolgáltatóknak informálniuk kell a végfelhasználókat a szerződés megkötése előtt és a szerződéses jogviszony fennállása alatt. QoS: a miniszter és nem a szabályozó hatóság által meghatározandóak. Alkalmazások blokkolása: szolgáltatások és alkalmazások blokkolása tiltott. Szolgáltatások utáni extra díjazás: tiltott.
13 EU szabályozási trendek 1. Az uniós intézmények jelenleg olyan óvatos megközelítésmódot alkalmaznak, amely nem nyúl azonnal keményebb eszközökhöz, hanem arra ösztönzi a tagországokat, hogy az új EU keretszabályozás keretein belül kezeljék az esetlegesen felmerülő hálózatsemlegességhez kapcsolódó piaci problémákat. 2. Az álláspontok nem véglegesek, a piaci fejlemények figyelembevételével folyamatosan fejlődnek. Amennyiben a hálózatsemlegességből fakadó problémák jelentősebbé válnának, az Európai Bizottság megfontolhatja új szabályozási eszközök bevezetését. 3. A tagállamok gyakorlatának vizsgálata alapján megállapítható, hogy nagy többségük ugyanazt az óvatos megközelítést alkalmazza, mint amelyet az uniós intézmények részéről tapasztaltunk. A tagállamok első lépésként igyekeznek a hálózatsemlegességgel kapcsolatos piaci problémáikat az új elektronikus hírközlési szabályozás keretein belül megoldani. 4. A tagállamok közül csak egy alkotott jogszabályt a hálózatsemlegesség szabályozására. A rövid távú hatás áremelés/szolgáltatási csomagok átstruktúrálása volt az inkumbens részéről. A közép- és hosszú távú hatások nem becsülhetőek.
14 A hálózatsemlegesség hazai szabályozása - jogszabályok Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) Az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól szóló 6/2011. (X. 6.) NMHH rendelet (Eszr.) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeiről, valamint a díjazás hitelességéről szóló 13/2011. (XII.27.) NMHH rendelet (R.) Az irányelvekben megfogalmazott, a hálózatsemlegességgel kapcsolatos követelmények megjelennek a hazai szabályozásban.
15 A hálózatsemlegesség hazai szabályozása átláthatóság I. A szolgáltatás minősége, tartalma, szünetelése, korlátozása: Előfizetői szolgáltatás tartalma, minősége, továbbá a szolgáltatások szünetelése és korlátozása feltételeinek feltüntetése az ÁSZF-ben (különösen a forgalom korlátozásának, minőségi vagy más jellemzők csökkentésének esetei és feltételei). A Hatóság is előírhatja, hogy a szolgáltatók összehasonlításra alkalmas módon az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint áráról adatokat szolgáltassanak vagy adatokat tegyenek közzé. Minőségi célértékek: Az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célértékek meghatározása az ÁSZFben, azok értelmezése, utalás az ÁSZF vonatkozó pontjaira az egyedi előfizetői szerződésekben. Az internet hozzáférési szolgáltatás minőségi paramétereinek külön meghatározása; kommunikációja a szolgáltatásra vonatkozó kereskedelmi közlésekben. A minőségi célértékek ellenőrzésére irányuló mérési módszer, és a teljesítésére vonatkozó információk közzététele. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó hatályos jogszabályok széles körben biztosítják a szolgáltatásnyújtás feltételeinek átláthatóságát.
16 A hálózatsemlegesség hazai szabályozása átláthatóság II. Forgalommérés, irányítás, menedzselés: Az egyedi előfizetői szerződésben tájékoztatás a forgalommérés, irányítás, menedzselés alkalmazásáról, utalás az ÁSZF azon pontjára, amely ennek részletes feltételeit tartalmazza. Forgalommérés, irányítás, menedzselés szabályainak ismertetése az ÁSZF-ben. Mindkét esetben feltétel: hatással van a szolgáltatás minőségére, vagy a más szolgáltatásokhoz, tartalmakhoz történő hozzáférésre A Hatóság előírhatja, hogy a szolgáltatók tájékoztassák előfizetőiket a szolgáltató által a hálózati összeköttetésen a forgalommenedzsment-eljárásokról, és hogy ez milyen hatással lehet a szolgáltatás minőségére. Biztonsági intézkedések: Az ÁSZF-nek továbbá tartalmaznia kell a hálózatsemlegesség kérdését áttételesen érintő tájékoztatást a biztonságot befolyásoló eseményekkel és fenyegetésekkel, valamint sebezhető pontokkal kapcsolatos szolgáltatói intézkedésekről.
17 A hálózatsemlegesség hazai szabályozása minőség Szolgáltatásminőségi kritériumok az R.-ben tételezett módon, ÁSZF-ben történő rögzítése (a szolgáltatás létesítése, a hibaarány és rendelkezésre állás, a hibaelhárítás, stb., szolgáltatás jellegétől függően egyes különös minőségi célértékek egyéni szolgáltatásminőségi vállalások). Éves szintű ütemezés és vizsgálati tervnek megfelelő vizsgálat, ellenőrzés a vállalt célértékek vonatkozásában, intézkedési kötelezettség a minőség helyreállítása érdekében. A célértékek teljesülésének éves igazolása. Minőségi célértékek be nem tartása, minőségromlás esetén az értesítésre, és hibaelhárításra nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől kötbérfizetési kötelezettség.
18 A hálózatsemlegesség hazai szabályozása felügyelet Előfizetői szerződések és ÁSZF-ek megfelelőségének ellenőrzése általános felügyeleti eljárás keretében: Panaszok alapján a Hatóság ellenőrzi a szerződések jogszerűségét, továbbá a szerződés tartalmának megfelelő szolgáltatási paramétereket. Terv szerinti piacfelügyeleti tevékenység: ÁSZF módosítások esetén az elektronikus hírközlési szabályoknak való megfelelőség ellenőrzése minden 10 000 előfizetőjű szolgáltató esetén (összes előfizető 90 %-a így lefedésre kerül). 2012. évi piacfelügyeleti terv szerint minden ÁSZF ellenőrzése - előírt határidők betartása, ill. a módosítások megfelelősége a megváltozott szabályozás alapján. Szolgáltatásminőség, továbbá a hálózatsemlegességgel kapcsolatos előírások teljesülésének fokozott vizsgálata. Az előfizetői szerződések és ÁSZF-ek tartalmának ellenőrzésével alapvetően az átláthatóságra vonatkozó szabályok betartását tudja ellenőrizni a Hatóság.
19 Köszönöm a figyelmet!