Szilágyság/11. www.hhrf.org/szilagysag/ 2010. március 19. 1. 2010. március 19. 11. A márciusi események ünnepélyessége már vasárnap kora délelõtt érzõdött a városban. A csípõs szél ellenére ünneplõbe öltözött emberek siettek a belvárosi református templom felé. Mintegy ezer magyar ünnepelt a templomban. Az istentisztelet a márciusi ifjakhoz méltóan keresztelõvel kezdõdött, jelezve azt, hogy a múlt szelleme tovább él a következõ nemzedékben is. Bogdán Zsolt esperes az igehirdetésében emlékeztetett arra, hogy a megváltó is azt kívánja tõlünk, hogy tudjuk, mit akarunk elérni, mire van szükségünk. 1848 márciusában a magyarság pontosan tudta mit akar, ezt meg is fogalmazta 12 pontban. Az eredményességhez elengedhetetlen a tisztán látó magyarság, amely Széchenyi szavait idézve erkölcsi norma. A céljaink érdekében harcra van szükség, ezt különbözõ eszközökkel vívjuk meg. De minden idõleges bukás, kudarc, hosszú távon eredményt szül. Így volt ez 162 évvel vagy akár 20 évvel ezelõtt is. De a történelmi tapasztalat ismeretében most pontosan kell tudjuk, mit akarunk. Jelenlegi helyzetünket, adottságainkat és lehetõségeinket felmérve mindenki próbálja megfogalmazni mi az, amit szeretne. De ebben nem az egyéni célok, hanem a közösség érdeke a fontos. Az istentiszteleten a református kórus gyönyörû szolgálata után a templomkertben lévõ emlékoszlop megkoszorúzása következett. A csípõs szélben Püsök Sándor Csaba lelkész bevezetõjében az eszközök fontosságára utalt, majd elhelyezték koszorúikat az emlékoszlop talapzatán az egyházak, a politikai érdekképviselet, a megyei és a városi önkormányzat és a civil szervezetek képviselõi. Utána a mellette álló turul madár ideiglenes talapzatára is koszorút helyeztek az egyházak képviselõi. Ára: 1,3 lej Elõfizetõknek 1,2 lej A harcnak nincs vége Délután kicsinek bizonyult a Szakszervezetek Mûvelõdési Házának nagyterme. Az ünnepi mûsor újdonságként hatott új elképzeléseivel. Különleges színfolt volt Fazakas István zenetanár produkciója, amelyet a diákok nagy sikere is bizonyított. A Wesselényi Kollégium énekkara, a Mihai Eminescu Iskola diákjai is vastapsot kaptak. A Matyi István által vezetett Terbete néptáncegyüttes ezúttal teljes felállásban színpadra lépett, különleges koreográfiával, tematikus táncokkal. Nem csak az utánpótlás, hanem a különbözõ korcsoportok is színpadra léptek, és már megjelenésükkel is vastapsot kaptak. Az elõadás után mintegy száz fáklyával vonult a közönség a Wesselényi-szoborhoz. A rendfenntartó erõk leállították a forgalmat, és példásan biztosították a zavartalan ünneplést. A román és a magyar himnuszt most is TÁMOGATÁSÁVAL a baptista fúvószenekar szolgáltatta. A szobor talapzatán Seres Dénes képviselõ, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke nyitotta meg a köszöntõk sorát: 162 évvel ezelõtt a magyar nép világraszóló esemény kezdeményezõje, kitartó követõje volt. Ezen a napon a világon bárhol élõ magyarok szeretettel és megbecsüléssel gondolnak azokra, akik felemelték a szabadság zászlaját. Nem lenne teljes az ünneplésünk, ha nem gondolnánk az elmúlt húsz évre is, amikor az erdélyi magyarság zászlót bontott a szabadságért. Húsz évvel ezelõtt is igényeltük a jogegyenlõséget, a szabadságot. Nyilván, ezzel nem mindenki értett egyet, hiszen azonnal a marosvásárhelyi fekete március következett, amikor a megtévesztett tömeg megostromolta az RMDSZ székházát. A húsz évvel ezelõtti március idusát is idézzük fel. Kissé még félve, de nyíltan kinyilvánítottuk igényeinket. Méltóságteljesen ünnepeltünk. Az évek során ez bõvült, újabb szobrokat, emlékhelyeket koszorúzhatunk. (Folytatás a 3. oldalon) Tisztelt olvasóink! A zilahi fáklyás menet 3. oldalon 4. oldalon 5. oldalon 8. oldalon Kevesebb pénz, de több munka A forgalmat a Decebal utcára illetve a Híd utcára tereljük, ha erre szükség lesz, addigra elkészül a híd is. A legnagyobb kényelmetlenséget a fõcsatorna kicserélése okozza majd a Scala mozitól egészen a Kraszna utca elejéig. Felújítják a Varsolc- Csucsa útszakaszt A munkálatok három területen zajlanak: Varsolcon, Krasznán és Csízéren, s arra törekednek, hogy az utat 8 hónap alatt befejezzék, mert másként elveszítik a támogatást. Nemzeti ünnep Szilágysomlyón Emlékezzünk vissza közvetlen a rendszerváltás utáni magyar enmzeti ünnepeinkre, azokra a pillanatokra, amikor kivonultunk és egy közös gondolattal és céllal egyet akartunk: megadni a tiszteletet azoknak, akik az életüket adták hazájukért, értünk. A Szilágyság Kulturális Egyesület megkéri Önt, hogy az adójának felajánlható 2%-ával támogassa a Szilágyság hetilap megjelenését. A 2009-es jövedelemadójának 2 százalékáról rendelkezõ nyomtatványt töltse ki, és adja le a lakcíme szerinti adóhivatalba (Administraþia Financiarã). Ugyanakkor kérjük, hogy a kérvény kitöltésére ismerõsei figyelmét is hívja fel, s körükben is népszerûsítse a kulturális egyesület tevékenységét. Amennyiben az adója 2 százalékát nem ajánlja fel, az is belekerül az állam feneketlen pénzeszsákjába, de ha az egyesületünket támogatja, akkor ezzel egy jó ügyet szolgál. E célból a típusnyomtatvány szabadon sokszorosítható. Denumire entitate nonprofit: Asociaþia Culturalã Szilágyság Adószám (Cod de identificare fiscalã): 26596900 Bankszámlaszám (Cont bancar, IBAN): RO08BRDE320SV11378403200 Köszönettel, a Szilágyság szerkesztõsége Március 15 Brüsszelben Az események záró mozzanataként március 18-án, a helyi magyar közösség tagjainak jelenlétében, báró Jósika Miklós házánál, az író-politikus emléktábláját a Magyar Köztársaság brüsszeli nagykövete és magyar ajkú európai parlamenti képviselõk koszorúzták meg.
2. Közérdekû Szilágyság/11. 2010. március 19. www.hhrf.org/szilagysag/ Fogadóórák (elõzetes bejelentkezés alapján) RMDSZ Szilágy meegyei szervezete Zilah, Kossuth L. utca 33. szám tel: 0260-661685 Seres Dénes, elnök, parlamenti képviselõ pénteken 9.00-13.00 óra között Szilágyi Róbert, ügyvezetõ elnök hétfõtõl csütörtök 8.00-16.00 óráig Az RMDSZ zilahi szervezete Naponta 13.00-14.00 óra között Hétfõ, Lakatos Sándor, elnök földügyek Kedd, Szilágyi Sándor, városi tanácsos Szerda, Májer Gabriella, közjegyzõ Csütörtök, Demjén Attila, ügyvéd Péntek, Bogdán Zsolt, városi tanácsos A városi iroda nyitvatartásának idõpontja naponta: 10.00-14.00 Elérhetõségek: Városi iroda: 0260-662422 Lakatos Sándor, elnök: 0731-606453 Antal Csilla titkárnõ: 0745-167739 Szilágycsehben Az érdekvédelmi szervezet székháza munkanapokon 8.00-14.00 óra között várja az érdeklõdõket. Szilágysomlyón Fekete Szabó András szenátor minden pénteken 10.00-12.00 óra között fogadja az érdeklõdõket. Az RMDSZ helyi szervezetének székháza munkanapokon 8.00-16.00 óra között mûködik, pénteken viszont csak 13.00 óráig van nyitva. A város magyar tanácsosai minden csütörtökön 15.00-17.00 óra között az RMDSZ székházában fogadják a lakosságot. Intézmények Prefektúra Végh Sándor prefektus csütörtökön 10 órától Claudiu Birsan alprefektus kedden 11.00 órától Onorica Abrudan alprefektus szerdán 10.00 órától Szilágy Megye Tanácsa Marc Tiberiu elnök pénteken 10.00 órától Csóka Tibor alelnök kedden 12.00 órától Ionescu Cristian alelnök hétfõn 10.00 órától Vlaicu Radu titkár szerdán 10.00 órától Zilah Polgármesteri Hivatala Radu Cãpîlnasiu polgármester csütörtökön 10.00 órától Sojka Attila alpolgármester szerdán 10.00 órától Dana Cota alpolgármester kedden 10.00 órától Szilágycseh Polgármesteri Hivatala Varga András polgármester Csütörtök 8.00-12.00 Bulgãrean Emil alpolgármester kedd 8.00-12.00 Cordea Dan Titus titkár szerda 8.00 12.00 Zsibói Polgármestrei Hivatal Bãlãnean Eugen polgármester kedden 8.00-10.00 óra között Sárközi Pál alpolgármester csütörtökön 8.00-10.00 óra között Opris Maria titkár szerdán 8.00-10.00 óra között. Szilágyság Közéleti, közmûvelõdési hetilap Kiadja a PRO SZILÁGYSÁG Egyesület Szerkesztõ: JÓZSA LÁSZLÓ Fõmunkatárs és mûszaki szerkesztõ: MÁTÉ JÓZSEF Ne feledjük el felköszönteni szeretteinket, rokonainkat, ismerõseinket névnapjukon! március 19., péntek: József, Jozefina március 20., szombat: Koppány, Hubert március 21., vasárnap: Benedek, Bence március 22., hétfõ: Izolda, Beáta, Lea március 23., kedd: Emõke március 24., szerda : Gábor március 25.,csütörtök: Irén Hasznos telefonszámok Zilahi rendõrség 0260-661285 Zilahi közösségi rendõrség 0260-610178 Romtelecom tájékoztató 0260-1931 Romtelecom hiba bejelentõ 0260-1921 Gázelosztó 0260-1928 Electrica diszpécser 0260-1929 EON Gaz diszpécser non stop 0265-200928; 0800-800928 Zilahi megyei kórház 0260-616920 Prefektúra 0260-661270 Megyei tanács 0260-662035 Fogyasztóvédelmi hivatal 0260-612832 Autóbusz állomás 0260-611056 Atlassib autóbusz állomás 0260-611600 A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Kuratóriuma Meghívó a Moldován Lajos Emlékversenyre A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Kuratóriuma meghívja Önöket és az iskolájukban tanuló, matematikából kiváló tanulókat, hogy vegyenek részt az évente megrendezésre kerülõ emlékversenyünkön. A középiskolásoknak a versenyt 2010. április 23-án 15 órakor, és az általános iskolásoknak 2010. április 24-én 9 órakor rendezzük a ZILAHI REFOMÁTUS WESSELÉNYI KOLLÉGIUMBAN. A kuratórium döntésének értelmében egy-egy általános iskolai osztályból legtöbb 6 (hat) tanuló vehet részt. A jelentkezõk névsorát (név, osztály, felkészítõ tanár neve feltüntetésével) március 31-ig kérjük eljuttatni László Judithoz, Zilahra a Silvania Fõgimnáziumba. Felhívjuk a figyelmet, hogy csak a névsorban szereplõ tanulók vehetnek részt a versenyen. A versenyfeladatokat az adott tanév (osztály) tananyagából jelöli ki a versenyszervezõ bizottság. A versenyzõk felügyeletét és a dolgozatok javítását (közvetlenül a verseny után) a felkészítõ tanárok részvételével szervezzük meg. Ezért versenyzõket csak kísérõ (felkészítõ) tanárokkal fogadunk. Kérjük mellékeljék a tanulók névsora mellé a javító tanárok neveit is. A kuratórium döntése szerint a javítás eredményét nem lehet megóvni. KÖZLEMÉNY Értesítjük a Szilágy megyei áramfogyasztókat, hogy az elõre tervezett karbantartó, mûszaki javító, környezetrendezési munkálatok miatt 2010. március 22-29. közötti idõszakban áramkimaradások várhatók, de a lehetõségek szerint ezt kerüljük. - Nyírmon, Máron (részlegesen) március 22-26. között (8-16 óra között) - Semesnye,, Zsákvölgy, március 22. (8-16 óra között). - Mál és Krasznatótfalu (részlegesen), Almásköblös, Középlak, Izbuc, Bozolnik, Almástamási, Gálospetri, Nagypetri, Kispetri, Zsobok, Sztána, Farnas március 22-23-án (8-16 óra között). - Váralmás, Szilágyvaskapu és Almástamási (részlegesen) március 22-25. között (8-16 óra között). - Szamosudvarhely, Zimbor, Zutor, Nyerce, Hídalmás, Almásszentmihály, Ugróc, Adalin, Bercse, Almásszentmária, Bagolyfalu (Hurez Ponita) március 22-26. között (8-16 óra között). - Aranymezõ március 23-24-én (8-16 óra között). Az eredményhirdetés és díjkiosztás 2010 április 25-én, vasárnap délután 16 órakor lesz a Zilahi Refomátus Wesselényi Kollégiumban. Zilah, 2010 március 9 A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Kuratóriuma Tisztelt Kolléga! A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Kuratóriuma megkéri Önt, hogy a mellékelt adókérvényt, amellyel a Moldován Lajos Kulturális Alapítvány támogatására felajánlhatja 2009-es jövedelemadójának 2 százalékát, töltse ki és adja le a lakcíme szerinti adóhivatalban (Administraþia Financiarã). Ugyanakkor kérjük, hogy a kérvény kitöltésére ismerõsei figyelmét is hívja fel, s körükben is népszerûsítse az alapítvány tevékenységét. Amennyiben az adója 2 százalékát nem ajánlja fel, az is belekerül az állam feneketlen pénzeszsákjába, de ha az alapítványt támogatja, akkor ezzel egy jó ügyet szolgál. E célból a típusnyomtatvány szabadon sokszorosítható. Denumire entitate nonprofit: Fundaþia Culturalã MOLDOVAN LAJOS Cod de identificare fiscalã al entitãþii nonprofit: 10034027 Cont bancar (IBAN): RO10RNCB4100000015860001 Köszönettel, a Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Kuratóriuma Zilah, 2010. március 9. Az ELECTRICA Rt ZILAHI ÁRAMELOSZTÓ FIÓKVÁLLALATA - Lompért, Baksa, Colonie Sighet március 23-25. között (8-16 óra között). - Inó, Szamosudvarhely március 23-26-között (8-16 óra között). - Ördögkút és Ipp (részlegesen) március 24-én (8-16 óra között). - Pórkerec és Láposfarm részlegesen, Szilágynagyfalu március 26-án (8-16 óra között). - Büdöspataka és Szakadás (részlegesen), Corlate március 26-án (8-16 óra között). Kedvezõtlen idõjárás esetén a munkálatok idõpontja eltolódhat. Amennyiben a jelzett idõponton kívül tapasztalnak áramkiesést, kérjük értesítsenek a 0260-929-es ingyenes telefonon. A SDEE Zilah vezetõsége nevében Filip Vasile igazgató Területi szerkesztõk: OLÁH MIKLÓS - Kraszna Szerkesztõség és kiadóhivatal: 450010 Zilah Kossuth u. 33. Telefon: 0260 661685 Nyomtatás: ColorPrint S.A. nyomda, 4700 Zalau 22 Decembrie nr. 66; tel/fax: 0260/661752. Felelõs vezetõ: MAJOR ISTVÁN igazgató. E-mail: szilagysag1883@yahoo.com ISSN 1453-1461 * A névvel vagy névjeggyel ellátott írásokért szerzõik felelnek, azok nem mindig tükrözik a szerkesztõség véleményét is Kéziratokat nem õrzünk meg és nem küldünk vissza! A szerkesztõség (helyszûke miatt is) fenntartja a jogot a cikkek rövidített formában való közlésére. Névtelen leveleket nem közlünk, ezekre nem válaszolunk. A borítékra kérjük felírni a feladó pontos nevét és címét. Pontos cím és név esetén jeligével ellátott írásokat is közlünk.
Szilágyság/11. www.hhrf.org/szilagysag/ Közéletünk 3. 2010. március 19. Kevesebb pénz, de több munka Az elmúlt héten csütörtökön délelõtt Zilah Város Tanácsának ülésén több mint 30 napirendi pontot vitattak meg a városatyák. Legfontosabb ezek között a város ezévi költségvetése volt. A lényegét Sojka Attila közgazdász, a város alpolgármestere ismerteti olvasóinkkal. Mintegy 10.000 ezer lejjel kevesebbõl gazdálkodhatunk ebben az évben. A város teljes tervezett bevétele 106.570 ezer lej. A teljes bevétel alig 25%-át jelenti a cégek és a magánszemélyek adója, és majdnem 50%- át a kormány utalja át nekünk a tanügyi alkalmazottak fizetésének fedezésére. A város költségvetésének mintegy felét tulajdonképpen ez jelenti. A bevételi különbségek a különbözõ visszaosztásból kerülnek a költségvetésbe. Az egész költségvetés kiadási részét a prioritások figyelembevételével állítottuk össze. Elsõsorban az iskolák és óvodák jövõ téli fûtésérõl kell gondoskodjunk, mer a zilahi hõközpontot (CET) a felszámolás fenyegeti, és még sok közintézmény van a távfûtési rendszerre kapcsolva. Tehát meg kell oldanunk azt, hogy ezek számára biztosítani tudjuk az önálló fûtési rendszert a következõ télre. A teljes kiadást 7.500 ezer lejre becsültük, egyelõre 3.620 lejt tettünk félre erre a célra, és segítséget kértünk a kormányfõ látogatásakor ennek megoldására. Második prioritásnak a fedett vásárcsarnok piactéri megépítését tekintettük. Az összköltsége több mint 25.000 ezer lej lenne. Egyelõre a tervek elkészítésére félretettünk 447.000 lejt. Fontos a már megkezdett munkálatok folytatása illetve befejezése, ugyanakkor az önrészt is tovább kell biztosítsuk a folyamatban lévõ EU-s beruházásokhoz. Ez elsõsorban a csatornázási és vízhálózati fejlesztést jelenti. Ezen kívül két iskola felújítását is tervbe vettük, és javítani, fel kell újítsuk az Ífjúsági Klubot, amelyet visszaszerzett a város. Ide költözne a Kálvineumban mûködõ városi mûvelõdési ház tevékenysége. Jelenleg mintegy 10.000 lej havi bérleti díjat fizetünk a református egyháznak, ez a szerzõdés június végéig érvényes, de remélhetõleg meg tudjuk hosszabbítani, ha a munkálatok addig nem fejezõdnek be. A városgazdálkodási vállalatnak is flretettünk 10.000 ezer lejt a parkok, parkolóhelyek, utak karbantartására, a zöld övezetek szépítésére. Ebbõl kerül aszfaltburkolat az Andrei Muresanu illetve a Decebal utcára. Csatornázás Ez a téma felmerült a Kraszna utcán kedden délután tartott lakossági fórumon is. Már március 10-én megkezdték a Kraszna utca csatornázási munkálatait a 120-159 házszámok közötti szakaszon. Ez az egykilométeres szakaszon csak kis jármûvekkel lehet majd közlekedni (legtöbb 3,5 tonnás jármûvekkel) a részleges útlezárások miatt. Azért van erre szükség, mert újra kell tervezni a hálózatot, hogy nem 7,5 méteres mélységig kelljen leássunk (ez már a házak stabilitását is veszélyeztetheti). Ezért egy szivattyúállomást kell közbeiktatni a Híd utca környékén, így csak 3,5 méter mélységig kell majd lemenni. Utána következhet a hátralévõ másfél kilométernyi szakasz. A forgalmat a Decebal utcára illetve a Híd utcára tereljük, ha erre szükség lesz, addigra elkészül a híd is. A legnagyobb kényelmetlenséget a fõcsatorna kicserélése okozza majd a Scala mozitól egészen a Kraszna utca elejéig. Jelenlétünk Közgaszdászként részt vettem a szakbizottság elõkészítõ munkálatain, nem is kevés sikerrel. A szûkös költségvetés ellenére sikerült 10.000 lejt kiutalni a Turul emlékmû elhelyezési terveinek elkészítésére. Csak ennek birtokában jöhet a további engedélyezési eljárás. A kultúrára szánt 15.000 lejbõl 5.000-et a zilahi szüreti napok költségeire szántunk. Ezen kívül 7.000 lejt tettünk félre a holland szeretetszolgálati kórus zilahi látogatására. 50.000 lejbe kerül a város történelmi központjának részletes városrendezési terve. Lejegyezte: Józsa László Az igazságot ki kell deríteni Markó Béla szövetségi elnök beszéde az RMDSZ március 15-i központi rendezvényén Március 15-e van, a magyar nemzet egyik legfényesebb, legtisztább pillanatának, az 1848- as szabadságharc kirobbanásának évfordulója. Vannak minden nemzet történetében fontos állomások, vannak a nemzeti szolidaritásnak olyan példái, amelyekre újból meg újból emlékezni kell. Sokan vitatják manapság, hogy mi értelme van a nemzeti büszkeségnek, és nem vezet-e nacionalizmushoz, más népek gyûlöletéhez. Nem, éppen ellenkezõleg, aki joggal büszke nemzete történelmére, mert van, amivel büszkélkednie, annak nincsen amiért másokat gyûlölnie vagy megvetnie. Akinek van múltja, aki mögött van egyéni vagy közösségi teljesítmény, az nem foglalkozik azzal, hogy más nemzetek érdemeit elvitassa vagy múltjukat felhánytorgassa. (...) Jó érzés magyarnak lenni ezen a napon még itt Romániában is, ahol pedig sok gondunk máig megoldatlan, ahol embernek lenni sem könnyû sokszor, nemhogy magyarnak, nem könnyû nyugdíjasnak, nem könnyû álláskeresõ fiatalnak sem lenni. Mint ahogy nem könnyû visszagondolni a múltra. Nem az 1848 óta eltelt százhatvankét esztendõre, hanem egy másik évfordulóra, arra, ami húsz évvel ezelõtt történt Marosvásárhelyen. Az is szabadságharc volt, mondjuk ki végre világosan: 1990. február 10-tõl, a gyertyás, könyves tüntetéstõl kezdve zajlott a marosvásárhelyi magyarok szabadságharca. Ez a szabadságharc március 20-án tetõzött. Ha akkor otthon maradnak a marosvásárhelyi és környékbeli magyarok, Ernyétõl Szovátáig, és ha nem állnak mellénk a cigányok, a romák, ahogy ma mondanánk, ma szétvert, megalázott közösség lennénk. Így pedig azóta is itt vagyunk, magyarok vagyunk, számos jogunkat kivívtuk, és amit eddig nem sikerült, azt ezután ki fogjuk vívni. Nekünk ma erre a szabadságharcra is emlékeznünk kell. Köszönet a húsz évvel ezelõtti magyaroknak, akik közül sokan ma is itt vannak velünk, köszönet a cigányoknak is, köszönet azoknak a románoknak is, akik minden nacionalista nyomás ellenére megértették a mi követeléseinket. Köszönet a húsz évvel ezelõtti szabadságharc áldozatainak, halottainak, sebesültjeinek. Köszönet Sütõ Andrásnak, aki már nincs közöttünk, köszönet a többieknek. Békés küzdelem volt ez a részünkrõl, és végig az maradt volna, ha a régi rend haszonélvezõi ránk nem uszítják a félrevezetett, botokkal felfegyverzett falusi románokat, akik nem A harcnak nincs vége (Folytatás az 1. oldalról) Sok-sok emlékhely tanúsítja, hogy mi, szilágyságiak ápoltuk emlékeinket, történelmünket, évente fejet hajtottunk azok emléke elõtt, akik a szabadságért harcoltak. Mit üzen Március 15. napjainknak? Azt, hogy a szabadságért harcolni kell! A szabadság magtartása és megvédése kötelezõ. Most nem csak a Szilágyságban, de Erdélyszerte is ünnepelünk. Minden magyarlakta településen együtt ünnepelünk, és a mai napnak talán ez a legfontosabb üzenete. Csak együtt, összefogva tudjuk megvívni a harcot jogaink biztosításáért. Van bõven dolgunk, hiszen még nincs kisebbségi törvényünk, amely jogainkat rögzítené. Erre is van üzenete 1848-nak, hiszen annakidején, Kossuth Lajos Wesselényi Miklóssal egyeztetve benyújtotta a Magyar Országgyûlés elé a nemzetiségi törvényt. Az Országgyûlés 1848. augusztus 25-én határozatban fogadta el azt. Ebben rögzítették a vallási és oktatási jogaikat, identitásuk megõrzésének lehetõségét. Mi sem kérünk többet a mai nap. Wesselényi Miklós javaslatára került be e törvény egyik paragrafusába az a kitétel, miszerint a román nyelven írt kérvény vagy magán oklevél minden fórumon elfogadandó! A történelem ismétlõdik, most az tudták, hogy az õ szabadságuk attól nem lesz kevesebb, ha a magyarok is szabadon használhatják anyanyelvüket. Gondoljunk bele, honnan indultunk ezelõtt húsz évvel, amikor egyetlen magyar felirat jelent meg Marosvásárhelyen márciusban, egy gyógyszertár kirakatüvegén, egyetlen szó magyarul, hogy gyógyszertár, és erre a hírre pillanatok alatt ezreket lehetett a Tudor negyedben összegyûjteni, hogy megleckéztessenek minket. A gyûlöletnek, az értetlenségnek, az elnyomásnak micsoda mélységébõl jöttünk, ha ez az egy magyar szó polgárháborús helyzetet tudott teremteni. Ma pedig, micsoda fintora a sorsnak: magyar az egészségügyminiszter, és az a kérdés, hogy lesz-e módja úgy intézni a román egészségügyet, hogy legyen elegendõ gyógyszer románnak, magyarnak. Ma egy magyartól várják a gyógyszert azok is, akik ezelõtt húsz évvel is betegek voltak, magyarfóbiájuk volt. (...) Mi is megbecsüljük azokat, akikkel együtt élünk, a jó ügy érdekében összefogunk velük, együtt kormányzunk, amikor szükség van ránk, tudásunkat, képességeinket megmozdítjuk az ország, a megye, a város, legszebb szülõföldünk, Erdély érdekében, de nem tûrjük, hogy valaki is ismét számûzni próbálja a magyar nyelvet a nyilvános életbõl. Éppenhogy nem elég az sem, ami van, tovább kell mennünk RMDSZ kitartó munkájának köszönhetõen van magyar oktatás, használhatjuk anyanyelvünket, szimbólumainkat és nyugodtan ünnepelhetünk. De még mindig vannak egyének vagy csoportok, akik ezzel nem értenek egyet, mint például a mai kolozsvári megnyilvánulások alkalmával. A harc tehát nem ért véget. Meg kell óvjuk azt, amit elértünk, és ezt csak összefogással tudjuk eredményesen elérni. A reformoknak nincs vége, van munka bõségesen. Jó kedvet, méltóságteljes ünneplést kívánok mindnyájunknak! A román nyelven is röviden összefoglalt beszéde után Végh Sándor prefektus Emil Boc üzenetét tolmácsolta; Markó Béla köszöntõjét Lakatos Sándor, az RMDSZ zilahi szervezetének elnöke olvasta fel; majd Szilágyi Róbert ügyvezetõ elnök Bajnai Gordon magyar miniszterelnök jókívánságait tolmácsolta. A méltóságteljes ünneplést a politikai pártok, a hatóságok, önkormányzatok és a civil szervezetek koszorúzása követte. Az ünnepség Zilahon minden rendbontás nélkül zajlott, kirendelt rendfenntartó erõk példásan biztosították a rendezvényt, igaz, semmi nem utalt zavaró szándékra. A román nyelvû napilapok is tényszerûen tudósítottak az eseményrõl. Józsa László elõre a magyar nyelvhasználat kiterjesztésében, a magyar iskolarendszer bõvítésében, a különbözõ autonómia-formák megteremtésében. Valahogy úgy kellene cselekednünk, hogy az utódoknak is legyen, amire büszkén visszanézniük. Például arra, hogy nem hagyjuk annyiban a múltat, és feltárjuk, ami történt. De azt sem tudjuk igazán, hogy húsz évvel ezelõtt itt Marosvásárhelyen mi történt, kik szervezték a pogromot, kik tervezték el és szervezték meg a magyarellenes megtorlást. Kik bujtogattak? Kik a felelõsök azért, ami történt? Kik azok, hányan vannak, akik ma is összerezzennek, ha azt hallják, hogy ki akarjuk deríteni az igazságot. Pedig az igazságot ki kell deríteni! Kérjük, hogy az 1990. március 19-ével és 20-ával kapcsolatos dokumentumokat is tegyék hozzáférhetõvé, szüntessék meg a titkosságukat. Jogunk van tudni, hogy kik a bûnösök. Érdeke ez minden becsületes embernek, magyarnak, románnak egyaránt, mert ha tudjuk, mi történt, el tudjuk kerülni, hogy valaha ismét megtörténhessen. Nekünk Petõfi Sándorék álma szerint szabad, egyenlõ, testvéri életet kell teremtenünk itt Erdélyben, itt Romániában. Más szóval: igazi demokráciát. 2010. március 15.
4. Vidékeink Szilágyság/11. 2010. március 19. www.hhrf.org/szilagysag/ 2010. március 5-én Zsobokról 50 személy, gyerekek és felnõttek egy autóbuszt megtöltve utaztak Németországba, egy meghívásnak eleget téve. Három gyülekezet - Murr, Erdmannhausen és Freiberg Baden- Würtenberg tartományból - hívta meg a zsobokiakat a 20 éve fennálló kapcsolat megünneplésére. 1990 márciusában, tehát 20 éve jött létre az elsõ kontaktus e három település és Zsobok között. Ekkor érkezett az 1989-es forradalmat követõen az elsõ segélyszállítmány Zsobokra. Ebben az évben került a Molnár lelkész-házaspár Középlakra és Zsobokra. Õ általuk indult be ez a kapcsolat, amely mai napig fenáll és gyümölcsözõen mûködik. A Zsobokot támogatók köre ott a régióban egyre bõvült. Több németországi civilszervezet is bekapcsolódott ezután: így a Gustav Adolf Werk, Diaspora Stiftung, Förderverein Kinderheim és még nagyon sok magánszemély is. Általuk több mint 1,5 millió euró lett Zsobokon befektetve. Ezzel a segítséggel és a zsoboki nép önzetlen és áldozatos munkájával valósultak meg a következõk Isten segítsége által: Így sikerült -1992-ben felújítani a parókiát és a templomot -1994-ben létrehozni a Bethesda gyermekotthont és renoválni az iskolát -1993-ban elkészíteni az új utat és ezzel Szilágyszegi Molnár József (képünkön) Szilágyszeg polgármestere elmondta, hogy a tavaly megkezdték a község egészségügyi rendelõjének a felújítását, amelyre 350.000 lejt fordítottak, s amelyet az idén folytatni fognak. Leaszfaltoztak 2 km útszakaszt és hidat építettek Szilágyszegen, melyeknek a munkálatai közel 950.000 lejbe kerültek, kultúrházat újítottak és utakat, mellékutakat aszfaltoztak. Désházára sportpályát hoztak létre, s területet vásároltak ugyancsak sportpálya kiépítésére Szilágyszegen is. Szintén Désházán új óvodát építettek és kerítést állítottak az iskolánál, amely közel 800.000 lej volt. Az idei évben létrehoznának egy községrendezési tervet, bõvítenék a közvilágítást, utakat javítanának és kultúrházakat újítanának fel Nyírmonon és Nagyszegen. A désházi iskolánál faraktárt építenének a tüzelõ számára, lecsatornáznák a patak partját, amelyre 50.000 lejt fordítanának, javítási munkálatokat végeznének a polgármesteri hivatal épületén, amelyre 20.000 lejt szántak. A Kistérségi Társulás révén - amelynek tagja Szilágyszeg és Debren község - Szilágyszeg község három településén Désházán, Szilágyszegen es Nyirmonon elkezdik a csatornázási, vízellátási munkálatokat. mondta a polgármester. K.M. Zsobokiak Németországban megszünt Zsobok elszigetelõdése, -2000-ben beindítani a malom és a pékség mûködését, -1998-ban leaszfaltozni a falu utcáit, -1998-ban felépíteni az új iskola épületét tornateremmel felszerelve, -2000-ben több házat vásárolni és felújítani, ahol az iskolát elvégzõ árva gyerekek otthonra leltek, - 2007-ben befejeznünk a közösségi ház felujítását. Március 6-án este 7 órakor vette A múlt héten elkezdték az oly régen megígért, s szinte már járhatatlanná vált Varsolc-Kraszna-Csucsa megyei útszakasz felújítását. Bréda Lajos, Varsolc polgármestere elmondta, hogy a múlt hét elején már megérkeztek a nagy munkagépek, de a kedvezõtlen idõjás miatt csak csütörtökön kezdhették el a munkálatokat, amely elõször a házak elõtti hidak felszedésével, újak lehelyezésével, sáncok kiépítésével, lebetonozásával, útszélesítéssel kezdõdik. A munkálatok három területen zajlanak: Varsolcon, Krasznán és Csízéren, s arra törekednek, hogy az utat 8 hónap alatt befejezzék, mert másként elveszítik a támogatást. A polgármester elmondta, idén a megyei úttal párhozamosan a Haraklány-Varsolc- Nagyfalu-Élesd nemzetközi útszakasz felújítását is elkezdik, mert az erre vonatkozó tervezetet már jóváhagyták. Az útfelújítási munkálatokon kívül az idén Varsolcon folytatják az ivóvíz bevezetést, amely már község szinten 90%-ban megvalósult, Varsolcon 90%-ban és Récsén 10%-ban, elmaradt még Kisrécse. Ha a munkálatokkal a tervek szerint haladnak, akkor decemberig a község területén befejezik az ivóvíz bevezetést. A csatornázási munkálatok 80%-át már elvégezték a községközpontban, a tervek szerint ezt is a nyár végéig befejeznék. A falufejlesztési program keretén belül tervben van a község mellékutcáinak a leaszfaltozása, a récsei kultúrház felújítása, és egy after-school (délutáni iskola) létrehozása Varsolcon a régi tsz raktárhelyiségében. A perecseni kezdetét a jubileumi ünnepség a freibergi kultúrcentrumban. A zsoboki csoportot elkísérte Végh Sándor, Szilágy megye prefektusa, Csóka Tibor, Szilágy Megye Tanácsának alelnöke valamint Sebastian Ardelean, a prefektúra kancellária vezetõje is. Az estét a három vendégfogadó település polgármesterei nyitották meg köszöntõ beszédeikkel, majd a helyi tánccsoport mutatta be mûsorát. Köszöntõ beszédet mondott Csóka Tibor úr, amelyben Szilágy megye nevében megköszönte a Zsobok felé Felújítják a Varsolc- Csucsa útszakaszt park alapján kiépítenék a Kraszna partját 50 ár területen, s idén megépítenének egy 32 lakrészes ANL-s tömbházat a polgármesteri hivatal kertjében, létrehoznának egy sporttermet az iskola udvarán és felújítanák a polgármesteri hivatal épületét. A tavaly lebetonoztak 300 m járdát Varsolcon, elmaradt még 200-300 m, amelyet az idén folytatnak, s a gázbevezetést is elkezdenék. A 2010-2011- es év nagyon zsúfolt év lesz a község szempontjából, tele munkával és remélhetõleg nagyon sok sikerrel, mert mind az említett útfelújítások, mind a gázbevezetés elkezdése nagy teljesítménynek számít majd - mondta a polgármester. Kulcsár Mária nyújtott segítséget és egyben meghívást intézett a 103N jelzésû megyei út aszfaltozásának a hálaadó ünnepségére Zsobokra. Ezt követõen Gál Máté István, helyi tanácsos; Ruzsa Erzsébet, a Bethesda Gyermekotthon gazdasági igazgatója; valamint Gál Jankó Csaba a Zsoboki Malom és Pékség adminisztrátora mondtak köszöntö beszédet. Ezután a gyerekek kalotaszegi népviseletben elõadott tánca, majd a felnõtt kórus elõadása következett, amelyet a 400 meghívott tapssal jutalmazott. Másnap délelõtt a Szilágy megyei küldöttséget a Murr-i polgármester, Hollenbach úr fogadta, aki bemutatta a település fõbb intézményeit, így a polgármesteri hivatalt, iskolát, óvodát, sportcsarnokot, kultúrcentrumot és az ipari parkot. A vasárnapi közös ebéd után Végh Sándor prefektus köszöntötte az ünneplõ közösséget, megköszönve a németországi települések segítségét, és megígérte azt is, hogy ezután a prefektúra még jobban odafigyel az olyan kis településekre, mint Zsobok. Hétfõ délután a zsoboki csoport elbúcsúzott vendégfogadóitól és elindult haza. Ez a búcsúzkodás csak rövid idõre szólt, mert õk már tervezik a Zsobokra indulásukat. Köszönjük Murr Köszönjük Erdmanhausen Köszönjük Freiberg Lejegyezte: Gál Máté István Meghívó tervek Március 23-án, kedden 15.00 órai kezdettel megnyílik Illyés Tímea kiállítása a Történelmi Múzeum nagytermében. A kiállítás címe Törekvés a fény felé - In memoriam Szabó Vilmos. A kiállított alkotások az utóbbi egy év munkái. Szabó Vilmos emlékének dedikált kiállításán a váradi Mûvészeti Egyetem abszolvense a kortárs mûvészeti törekvések eredményeit és a festészet technikáját ötvözõ enteriõrt alakít a Fény és a húsvéti ünnepkör szellemiségét idézve. Mindenkit szeretettel várunk! Meghívó A Báthory István Alapítvány és a Szilágysomlyó és vidéke EMKE mindenkit szeretettel hív és vár 2010. március 26-án, pénteken a következõ programokra: Találkozások Jankovics Marcellel A népmesék csodálatos világa Találkozás és beszélgetés a gyerekekkel a Báthory István Magyar Tannyelvû Általános Iskolában, délben 12 órakor A magyarság szimbólumai, életfák, keresztek Vetítéssel egybekötött elõadás, utána beszélgetés Jankovics Marcellel Színhely: Református gyülekezeti terem, délután 17.30 órakor.
Szilágyság/11. www.hhrf.org/szilagysag/ Vidékeink 5. 2010. március 19. Nemzeti ünnep Szilágysomlyón Nehezen múlik a tél idén, nemzeti szabadságünnepünk délelõttjén még mindent ellepõ fehér hótakaró borult a Magura alatti városra. Délutánra azonban elõmosolygott a Nap a hófelhõk mögül, s az ünnepelni sietõk télikabátján fényesebbek lettek a kokárdák. Sokan voltunk. Zsúfoltságig telt kultúrház elõtt kezdõdõtt hétfõ délután az ünnepi rendezvénysorozat. Berek István, a szilágysomlyói RMDSZ elnöke köszöntõ beszédében 2010 tavaszának az üzenetét a több mint másfél évszázaddal ezelõtti márciusi ifjak példáján keresztül mutatta fel, kiknek emléke kötelez bennünket arra, hogy a magyarság szabadságvágyát, európaiságát napjainkban se hagyjuk a feledés homályába veszni, még akkor sem, ha ez egyesek számára kívánatos volna. Éltetni kell fiataljainkban, erõsíteni a lelkekben azt a tudatot, hogy semmivel sem vagyunk kisebbek, netán méltatlanabbak más nemzetekhez képest, sõt, ha a körülmények úgy kívánják, példát is tudunk mutatni szabadságszeretetbõl, bátorságból, és ami talán a legfontosabb összefogásból. Összefogásról beszéltem, szerintem ez a márciusi ifjak legfontosabb, üzenete számunkra. Számbelileg kis nemzetrész is képes lehet nagy dolgok véghezviteléhez, feltéve ha egyet akar. Az akkori magyarság talán akkor vált nemzetté, akkor, pontosabban akkor is sikerült kivívnia Európa, sõt a világ egybecsengõ elismerését, csodálatát. Sikeresek csak akkor leszünk, ha a már említett összefogást szem elõtt tartva jól sáfárkodunk tehetségünkkel, olyan szövetségeseket találunk akiknek hasonló elvárásaik és elképzeléseik vannak a jövõt illetõen. Európai polgárként azon munkálkodjunk, hogy fiataljaink itthon építsenek jövõt maguknak. Septimiu Cãtãlin Þurcaº, Szilágysomlyó polgármesterének üdvözlõ, köszöntõ szavai után szilágysági táncot mutatott be a Báthory István Magyar Tannyelvû Általános Iskola II. A és II. B osztálya Bara Jusztina és Szodorai Melinda tanítónõk irányításával. Fekete Szabó András szenátor ünnepi beszédében a szabadság eszméjérõl, az 1848- as és 1989-es forradalmak sors- és történelemformáló erejérõl beszélt: Az 1848. március 15-i forradalom nemzeti identitásunk egyik alapköve, amely az akkori Magyarország alkotmányos berendezkedését vívta ki, megszüntette a Habsburg uralmat, és mindenekelõtt függetlenséget harcolt ki nekünk, magyaroknak. A szabadságharc ugyan elbukott, de annak társadalmi változtatásai túlélték az elveszetett csatákat és korszakokat, generációkon átívelõen ma is meghatározó erõvel bírnak. Ez a meghatározó erõ az, amely a húsz évvel ezelõtti diktatúrát sem hagyta nyugodni. A 48-as március és a rendszerváltás azért fonódhatnak szorosan össze, mert a szabadságharc hõsei mind egy dédelgetett jövõ megteremtése érdekében szálltak harcba. 1848-ban Gábor Áron, Batthyány, Bem tábornok, Kossuth, Petõfi, az aradi tizenhármak és a sokezer vakmerõ szabadságharcos... Húsz évvel ezelõtt nem volt Petõfink, sem sokezer vakmerõ szabadságharcosunk, és ugyanúgy mint 48- ban, jogaink sem voltak. De a rendszerváltoztatók ugyanazzal a hévvel szívükben keltették fel a forradalmat és vívták ki a demokráciát. Veszteségek értek 1848- ban és 1989-ben is, de egyidõben sokat nyertünk is. Emlékezzünk vissza közvetlen a rendszerváltás utáni magyar enmzeti ünnepeinkre, azokra a pillanatokra, amikor kivonultunk és egy közös gondolattal és céllal egyet akartunk: megadni a tiszteletet azoknak, akik az életüket adták hazájukért, értünk. Félelemmel teli szívvel bár, mégis ott álltunk, együtt ünnepeltünk. Sokunknak eszébe jut az a fekete március, 1990 márciusa Marosvásárhelyen, amikor magyar nemzeti ünnepünket gyászba folytották, Petõfi szobrát megrongálták, magyar vért követeltek és kötelet azoknak, akik igaz szóval álltak ki jogainkért, eszméinkért. S nézzünk körül ma, két évtizeddel késõbb, és adjunk hálát azért, hogy ünnepelünk, és ezt békésen tehetjük és tesszük is. A beszédeket követõen az 1848- as szilágysomlyói eseményeket elevenítették fel a Báthory István Magyar Tannyelvû Általános Iskola V. A, V. B és VI. B osztályának tanulói Vida János történelemtanár segítségével. Szabadság, szerelem volt a címe a fiatalok ünnepköszöntõ mûsorának, mely reméljük, mindenki tetszését elnyerte, de szervezõként, engedjék meg, hogy név szerint is megköszönjem nekik azt a lelkes és felelõsségteli munkát, amit a próbák folyamán oly örömmel tapasztaltunk Nagy Eleonórával, rendezõtársammal együtt. E remek csapat névsora: Angyal Pataki Krisztina, Bara Eunika, Berek Szilárd, Fehér Zsuzsánna, Gaudi Zsófia, Papp Imola, Posta Gyula István, Posta Stefánia Klaudia, Rákosi Boglárka, Rusz Kun Noémi, Székely Anita, Vadas Henrietta, Vida Emese. Külön és hálás köszönet Boros Rolynak a zenei szerkesztõ munkáért. A Himnusz közös eléneklése után zászlós, fáklyás menetben vonult fel az ünneplõ tömeg a Városi Kultúrház és a református templom közötti útvonalon, majd vett részt az ökumenikus ünnepi megemlékezésen, melyet Mike Zoltán református lelkipásztor és Jitaru Szél Antal római katolikus esperes tartott. Ünnepi közös szolgálatával a 16. sz. Báthory István Cserkészcsapat (cserkészparancsnok Erdei János) és a Báthory István Alapítvány Játékkuckó Szederinda citeracsoportja (felkészítõ tanár, irányító: Gáspár Attila, Széman Rózsa) emlékezett a régvolt forradalomra, majd az 1848-as emléktábla koszorúzásával hajtottak fejet a somlyói fiatalok, és jelképesen a somlyói magyar lakosság a 162 évvel ezelõtti hõsök emléke elõtt. Szép volt ez a szabadságünnep, méltó a forradalmi ifjúság emlékéhez. Köszönjük a fiataloknak, akik munkájukkal, ráfordított idejükkel tisztaszívû ünnepet varázsoltak e tavaszváró kisvárosba, s köszönjük mindazoknak akik eljöttek, résztvettek, széppé tették a hétfõi délutánt. Köszönjük! Bálint Enikõ Együtt ünnepelt a szilágycsehi magyar közösség Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulóján a szilágycsehi magyarság közös megemlékezése délután 16 órakor kezdõdött ökumenikus istentisztelettel a református templomban. Igét hirdetet Tóth Emese református lelkész, zsoltárt olvasott Kuglis Gábor plébános. Az ünnepség Fábián Dániel, szabadságharcos lelkipásztor emléktáblájánál folytatódott, ahol Tóth László, református lelkész és Varga András polgármester, az RMDSZ városi szervezetének elnöke mondott beszédet. Az ünnepi beszédek a március 15. szimbólum jellegét emelték ki, az együtt akarás, az összefogás, a közös mozdulás eredményességét hangsúlyozták és gróf Széchenyi István szellemiségének idézésével a hétköznapjainkra is szóló üzenet megértésének szükségességére hívták fel a figyelmet. A megemlékezés koszorúzással és ünnepi mûsorral folytatódott. Fábián Dániel emléktáblájánál, a millenniumi kopjafánál, a centenáriumi emlékmûnél, a szabadságharcos lelkész síremlékénél koszorúzott a polgármesteri hivatal, a történelmi egyházak, tanintézetek, érdekvédelmi szövetségünk, az EMNT, politikai pártok, ifjúsági szervezetek, civil szervezetek és a városi tanácsosok RMDSZ frakciója. A koszorúzás és az ünnepség idején a 46.sz Gyulaffy László cserkészcsapat, valamint a Szilágycsehi Református Egyházközség vegyes kara szolgált, a Gyulaffy László Általános Iskola és a Gh. Pop de Bãseºti Iskolacsoport magyar diákjai pedig Vörösmarty, Petõfi, Arany és Ady-verseket szavaltak és Kossuth nótákat énekeltek. Fábián Dániel emléktáblájától a város magyar közössége elzarándokolt a szabadságharcos síremlékéhez. A csípõs hideg ellenére sokan vettek részt a hagyományos zarándoklaton. Jó volt látni a teret megtöltõ kokárdás ünneplõket. Az elsõ stáció a római katolikus templom elõtti centenáriumi emlékmû volt, ahol Kuglis Gábor atya mondott ünnepi beszédet, melyben a 48-as forradalmi történések lélekhez szóló üzenetére figyelmeztetett. A sírkertben a szabadságharcos lelkész máig példaértékû magatartásáról beszélt Gyalay György, a Tövishát Kulturális Társaság elnöke. A fõhajtás koszorúzással és szavalatokkal folytatódott, majd Tóth László tisztelete és Kuglis Gábor tisztelendõ a 80. zsoltár verseit olvasta fel. A könyörgés után a temetõkerti megemlékezés a református magyarság himnuszával a Tebenned bíztunk eleitõl fogva címû zsoltárral véget ért, de a március 15. rendezvénysorozat folytatódott állófogadással a Magyar Házban, ahol elhangzott Magyarország miniszterelnöke, a román kormányfõ és Markó Béla, RMDSZ elnök ünnepi üzenete. Szép volt méltósággal együtt ünnepelni, nemzeti zászlónkat a város központjában látni, a színvonalas kórus elõadásokat, diákjaink szavalatait és éneklését hallgatni. Köszönet a szolgálatért, a pedagógusok munkájáért, a kifogástalan szervezésért és dr. Barra Zoltán RMDSZ frakcióelnök munkájáért, aki a rendezvény egészét levezette. Vida Katalin
6. Vidékeink Szilágyság/11. 2010. március 19. www.hhrf.org/szilagysag/ Magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás Ebben a szellemben gyûltek össze az emberek Szilágyzoványon, 1848. Március 15-re emlékezve és felidézve a szabadságharc fontosságát. A falu lelkipásztora, Kiss Miklós, Mózes második könyvébõl felolvasva, az igén keresztül hirdette a szellemi- lelki táplálékot, az utat, melyet népünknek is végig kellett járnia. Ezt követõen Márkus László tanfelügyelõ úr, az RMDSZ helyi vezetõje arról beszélt, hogy ez a nap mindörökké magyar, és a magyarságnak igenis szüksége van az összefogásra, mert a bajban egyetlen fegyverünk van, az egység. A hazafiasság Petõfi Sándor ezen sorával kezdõdött a március 15-ei megemlékezés Sarmaságon. A hûvös, szeles idõ miatt a kultúrotthonban zajlott az ünnepi elõadás, a koszorúzás pedig a szoborparkban a Pro Libertate emlékmû elõtt. A zsúfolásig megtelt teremben az iskolások, tanárok, falubeliek és községi elöljárók között velünk ünnepelt Seres Dénes parlamenti képviselõ, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke is. A megemlékezést Horváth József történelemtanár ünnepi beszéde nyitotta meg, majd Seres Dénes képviselõ úr köszöntötte az ünnepelteket, hangsúlyozva az esemény fontosságát mindazon népek, nemzetek életében, akik támogatják a szabadság ügyét. Ezután verses-zenés összeállítás következett a Sarmasági Iskolacsoport kórusa és tehetséges szavalói (Katona Gergõ, Keresztes Lóránt, Szabó Evelyn) közremûködésével, amely során Petõfi és Reményik versei, valamint a Zsúflásig megtelt vasárnap március 14- én délután a szilágyperecseni kultúrotthon. A magyar nép nemzeti ünnepére emlékezett közösségünk. Elõször Boncidai Csaba polgármester szólt az egybegyültekhez. Beszédében rámutatott arra, hogy 162 éve annak, hogy ébredés történt a magyar nemzet történetében. 162 éve történt, hogy megszületett a Talpra magyar, megszületett a Feltámadott a tenger, megszülettek ezek a forradalomról szóló versek Lendületet adtak egy fiatalon magára találó nemzetnek. Feltehetjük a kérdést, hogy mi volt az értelme mindezeknek? Most 162 év múltjából visszatekintve párhuzamot próbált vonni 1990 márciusával, ami ez idõben történt Marosvásárhelyen. Miért történhetett? Azért, mert a 162 év, sajnos, úgy érezzük nem volt elég mindarra, amire egy nép egy közösség áldozatot hoz az emberiség oltárán, azért mert még történnek túlélések, azért mert még történnek visszacsapások, azért mert még ember nem lehet embernek barátja. Beszédében kifejezte, hogy büszkék vagyunk az RMDSZ által, pár éve visszaálított SZABADSÁG szoborcsoportra. Talán ez jelképezi a legtökéletesebben az elesést, a harcot és az ébredést. Szertném azt, mondta, hogy a 162 év sugallata ébredést hozzon minden szívben, minden szív úgy dobbanjon, hogy él egy olyan nemzet, melynek részesei vagyunk, amelyikhez tartozunk, úgy dobbanjon, hogy egy közös akarattal, közös erõvel minden harcot kéz a kézben meg tudjunk harcolni, mert amint látjuk és tapasztaljuk, a jelennek is vannak kihívásai, nemcsak a múltnak voltak. Láthatjuk, hogy vannak be nem nem valami ócska holmi, melyen egyesek csak legyintve nevetnek. A hazafiasság a nemzetet fenntartó erõ és erõforrás, mely a hagyományokra, az értékekre, a magyar érzésekre épül. Legyünk büszkék ezekre a hõsökre, az értékekre, amit nekünk kell továbbítanunk gyermekeink és unokáink fele. Ezután az ifjak mutattak be egy rövid zenés verses összeállítást, Csíki Elemér és Nagy Helga segítségével, melyben a hazáról, a nemzetrõl, arról, hogy jó magyarnak lenni, énekeltek a gyerekek. A templomból kimenve a gyülekezet megkoszorúzta a kopjafát, melyet a magyar hõsök emlékére állítottak. A koszorúzáson részt vett a község polgármestere, Boer Ioan is, aki Orbán Attila alpolgármesterrel helyezte el a koszorút a hõsök tiszteletére. Miután a koszorúzás befejezõdött és a Himnusz eléneklése után mindenki hazatért hajlékába, a délutáni program következett. Délután a kultúrotthonban egy olyan elõadáson vehettek részt a tisztelt jelenlévõk, melyen a Március 8-ra és a Március 15-ei forradalomra emlékeztek a Szilágyzoványi Általános Iskola tanulói és pedagógusai. A mûsort Márkus László nyitotta meg ünnepi Ezernyolcszáznegyvennyolc, te csillag katonadalok mellett Verdi Rabszolgakórusa is felcsendült. A Himnusz közös eléneklése elõtt Horváth tanár úr emléklapot adott át az elsõ szabad március 15-e megünneplésének 20. évfordulója alkalmából azon volt és jelenlegi tanár kollégáknak, akik a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége tagjaiként az elmúlt években, évtizedekben jelentõs szerepet vállaltak a sarmasági ifjúság nevelésében. A szoborparkban a Pro Libertate emlékmû elõtt a következõ szervezetek nevében koszorúztak: megyei RMDSZ, Sarmasági RMDSZ, Sarmasági Polgármesteri Hivatal, Pro Sarmaság Kulturális Egyesület, Kossuth Szövetség, Katolikus Egyház, Pedagógusok Szövetsége, Sarmasági Ipari Iskolacsoport, Sarmasági Ifjúsági Tanács. Az ünneplés állófogadással zárult a Faluháza tanácstermében. V.E. Feltámadott a tenger... fejezett munkák, melyek befejezésre várnak. Láthatjuk, hogy vannak gyerekeink, akikért harcolnunk kell, láthatjuk, hogy múltunk van, melyet egyesek nagyon el szeretnének feledtetni velünk, és ha mi abból kiszakadunk és megfeledkezünk róla, talán a jövõnkkel játszunk. Ezt követõen testvértelepülésünk, Tiszavárkony polgármestere köszöntötte az egybegyülteket. Kihangsújozta, hogy meghatottan áll itt ezen a színpadon, hiszen most elõször ünnepelhette az anyaországon kívül, történelmi helyen Március 15. emlékét, ezt a 162 évvel ezelõtt történt eseményt, amelyben mi magyarok sajnos a végén magunkra maradtunk. Az hogy leverték a magyar forradalmat 1849-ben, és sajnos éppen Erdély volt a színhelye, annak a megtorlásnak Aradon, amikor a 13 vértanút kivégezték, rendkívül szomorú esemény. De ugyanakkor egyfajta szimbóluma is annak, hogy még ilyen áron sem tudták megtörni a magyarság szabadságszeretetét, a magyarság elkötelezettségét arra, hogy önálló nemzetként próbálja meg boldogulását megszervezni. Kultúrmûsor, néptánc következett a szilágyperecseni ifiak tolmácsolásában és a közönség érdeklõdést és figyelmét a mûsor végén kialakult több perces vastaps bizonyította. Az RMDSZ helyi szervezete nevében Józsa Tibor elnök értékelte szervezetünk 20 éves munkáját és jutalmazta emléklapokkal azokat, akik oroszlánrészt vállaltak közösségünk építésében. Összesen 43 emléklapot nyújtott át 36 élõ és 7 olyan embernek, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk. Jó volt emlékezni, jó volt ünnepelni Szilágyperecsenben. Vig Szabó Levente Meghívó beszédével. Ezután az óvodások mûsora következett Orbán Ildikó és Balla Melinda óvónõk vezetésével. Majd az iskola mutatta be táncait, verseit és énekeit. Ím, e sikeres fellépések, Bacsadi Barna tanító, Dombi Izabella, Orbán Anikó, Zsiros Gyöngyvér tanítónõk, Szántó Tünde magyar tanárnõ és Borbély Gyöngyi igazgatónõ közremûködésének és irányításának köszönhetõek. Az ünnepség végét az ifjak igazi magyar tánccal zárták, mely bizonyítja, hogy magyarnak lenni nem állapot, magyarnak lenni magatartás. Thököly Vajk Az anyaországi Oktatási és Kulturális Minisztérium Új tudás mûveltség mindenkinek programja keretében, az Erdélyi Magyar Közmûvelõdési Egyesület, a kolozsvári székhelyû Közép-Erdélyi Magyar Mûvelõdési Intézet, valamint Széman Péter, az EMKE országos elnökségi tagja szervezésében Irodalmi Karaván címmel a lendvai Muratáj folyóirat alkotógárdája vendégeskedik Szilágycsehben 2010. március 25-én. Rendezõ a Tövishát Kulturális Társaság. Helyszín: A Szilágycsehi Magyar Ház A program 18 órakor kezdõdik Balázs László képzõmûvészeti kiállításával, amit író- olvasó találkozó követ. Szlovéniai vendégeink: - dr. Bence Lajos költõ, tanulmányíró, publicista, egyetemi docens, szerkesztõ, - dr. Halász Albert költõ, irodalmár, néprajzkutató - Patyi Zoltán, a Szlovéniai Magyar Mûvelõdési Intézet küldötte. A beszélgetést vezeti: Karácsonyi Zsolt író A Tövishát Kulturális Társaság kuratóriuma szeretettel várja az érdeklõdõket. A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány Pályázata A Moldován Lajos Kulturális Alapítvány, alapszabályzata értelmében ebben a tanévben is pályázatot ír ki a Moldován Lajos díj elnyerésére. Díjazni fogunk egy általános iskolás- és egy középiskolás tanulót. Pályázhat minden Szilágy megyében, magyar tagozaton tanuló diák, az elõzõ tanévben (2008-2009) matematikából elért eredményei alapján. A pályázók eredményeinek pontosabb értékelésére a kuratórium az alábbi táblázatban található pontozást veszi figyelembe: Matematikai tantárgyverseny(olimpiász) Moldován Lajos Emlékverseny Hazai mat. verseny MATLAP feladatmegoldó verseny megyei országos Részvétel 20 40 15 20 Pontszám/10 Dicséret 60 120 25 60 40 III. díj 70 140 40 70 50 II. díj 80 160 50 80 60 I. díj 100 200 60 100 70 A pályázat tartalmazhat a táblázatban nem szereplõ eredményt is, amelyet az értékelésnél mérlegelni lehet. Minden pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó tanuló matematika tanárának ajánlását is. A pályázatot Zay Éva (Silvania Fõgimnázium) és Antal Annamária (I. Maniu Ált. Isk.) kuratóriumi tagoknak lehet eljuttatni. A pályázat benyújtási határideje 2010 március 31. A díjkiosztás 2010 április 25-én, vasárnap délután 16 órakor lesz a Zilahi Refomátus Wesselényi Kollégiumban. Zilah, 2010 március 9
Szilágyság/11. www.hhrf.org/szilagysag/ Visszanézek. Bármennyire is törekszem, hogy ne tegyem, nem tudom elkerülni az összehasonlítást. Túl sokat vártuk a 20 évvel ezelõtti szabad ünneplés mámorát, hogy ne térjek vissza hozzá minden vetületében. Sajnos ki vagyok téve a részrehajlás veszélyének, remélem megbocsátható elfogultságomból eredendõleg. Ugyanaz a nap, alkalom és hely. Csak a személyek mások. És ez jó. Jó, hogy van aki tovább menjen az útnak indított ösvényen. Azon az ösvényen, melyet szinte a semmibõl kellett életre hozni. Meg volt a mély érzelem, meg volt az elhatározott indíttatás, a bátor hozzáállás, amikor a március fekete volt. Elõkerültek a verseskötetek, a történelmi események leírásai. A korabeli zenei örökség viszont szinte elveszettnek tûnt. De a méltó megemlékezésre és ünneplésre való felkészülés idejében indult. Alapos munkával sikerült igényes, tartalmas, hatásos és magasztos rendezvényeket valósítaniuk meg az erre törekvõ akkori szervezõknek. Mondom, lehet elfogult és részrehajló vagyok, hiszen magam is közéjük tartoztam. Élt az a remény, hogy a jól indított dolgok viszonyítási pontok lesznek, melyek egyre jobb teljesítményre ösztökélnek majd. Nem volt gond a szerepet vállalók toborzásával, inkább azzal, hogy ki mondja el a Nemzeti dalt, ki énekelje el a Kossuth indulót, ki olvassa fel a 12 pontos kiáltványt, ki a kormány névsorát, ki tudassa az események lefolyását és még sorolhatnám. Volt közöttük éltes férfi és nõ, tüzes ifjú, zavart de tiszta érzelmü diák. És tanulták az igényes versmondást, a tiszta énekelést. Meg kellett tanulni a Himnuszt, a Szózatot, a Székely himnuszt és a kokárda készítést. Nem lehetett nem sírni vagy legalább remegõ állal, vonagló ajkakkal, könnyes szemekkel magunkba folytani legszebb és legnemesebb érzelmeinket. Az idei zsibói megemlékezés követte a hagyományt. Istentisztelet a református templomban mely nagyrészt az egyetemes imahét befelyzõ aktusaként értékelhetõ, de Pusztába kiáltott 20 év...? az ünnepi alkalomra való tekintettel egy, az eseményeket és annak kihatásait értékelõ, a szószékrõl elhangzott beszédet hallgathatott meg a hívek közössége. Sárkozi Pál alpolgármester és az RMDSZ helyi szervezetének elnöke beszédében az események rövid összefoglalója hangzott el valamint az elmúlt 20 év jelesebb megvalósításai és azon bizakodás, hogy reményt szõhetünk a jövõnkbe. Óvodások és iskolások mûsora következett. Igyekezetük és a velük foglalkozó pedagógusok munkássága mindenképpen értékelendõ, még akkor is, ha a mûsor nem kimondottan tükrözte az alkalomra való felkészülés jeleit. A furulyát megszólaltató Ha kedd Március 15.-Együtt Az elmúlt két évtized hullámzó érzései és történései ellenére valami mindig állandó maradt bennünk, a közös ünneplés örömérzésének megélése. A nemzeti ünnep, Március 15. nem csupán egy ünnepnap, sokkal több annál, hisz egy nagy család, az összmagyarság ünnepe. Ez a tudat újra meg újra megerõsít abban a hitben, hogy csupán együtt igazi a megemlékezés, azokról, akik egykor síkraszálltak a világszabadság eszméjéért. Az ünnepi megemlékezés vasárnap d.u.18 órakor vette kezdetét a Petõfi Sándor nevét viselõ mûvelõdési házban. Az ünneplõ közönséget Kádár György református lelkész köszöntötte egy igével, majd néhány gondolatban kitért a jelen ifjúságának szabadság keresésére. A mai fiatalok többsége a számítógép, az internet,,szabad világában keresi a szabadságot, tapogatózik a bezártságból, rabságból kivezetõ út felé, mint akik rossz oldalon keresik a kiutat jelzõ ajtó kilincsét. Minden nemzedék meg kell találja az adott helyzetbõl az igazi kiutat, a szabadság felé vezetõ úton, ugyanúgy mint tették a márciusi ifjak. Pop Imre polgármester Emil Boc Románia és Bajnai Gordon, Magyarország miniszterelnökének ünnepi üzenetét tolmácsolta, majd az ünnep jelentõségérõl szólt a nagyszámú közönséghez:,,ma is olyan történelmi kihívások elõtt állunk, melyeknek csak egy összetartó szolidáris nemzet tud megfelelni. Egy olyan nemzet, mely megbecsüli közös értékeit és szimbólumait. Az RMDSZ krasznai szervezet elnökeként alulírott tolmácsoltam a Szövetség elnöke, Markó Béla ünnepi köszöntõjét. Az idei ünnep is a határokon és földrészeken átivelõ közös ünneplésrõl, a szabadság, egyenlõség és testvériség eszméinek ébrentartását jelenti számunkra. Március 15. nemcsak közös ünnep, de a nemzeti összefogás és együttérzés napja is. Az elmúlt 20 év ugyanúgy, mint a korábbi évtizedek nehéz történelmi pillanatai azt bizonyítják, hogy közösségi létünk legalapvetõbb igazsága, megtartó ereje az egység. Mindent, amit elértünk, csak összefogással érhettük el. Néhány gondolatban az elmúlt 20 év márciusi ünnepeink hangulatára emlékeztem, különös érzéssel a legelsõ szabad ünnepünkre, mely új, felemelõ és reménykeltõ volt, de volt benne valami nyugtalanító, elbátortalanító is. A marosvásárhelyi szomorú események hatására fogantak meg sok honfitársunk fejében Reményik Sándor,,Eredj, ha tudsz versének gondolatai, bennünk viszont az itthonmaradás gondolata és érzése volt az erõsebb. A bizonytalanság súlya ellenére reményt adott az erõs közösség összetartása, ami még most is jellemzõ e közösségre. Az ünnepi köszöntõket követõen a Bokréta tánccsoportjai, valamint a gyerekek elõadásában nagyrészt gyermek-és népdalokat hallhattunk valamint Petõfi versek hangzottak el. Szép volt,, A költõ visszatér gitárkíséretben elõadott dalbetét. Az Istentisztelet a Himnusz közös eléneklésével ért véget melyet a templomkertben felállított Wesselényi-szobor megkoszorúzása követett. A Szózat közös eléneklése kellett volna megtisztelje. Sajnos ezt csak kevesen vállalták és csak elszórtan sóhajtott elõ néhány dobogó szívbõl. Eltüntek a Kossuth nóták? Ifjaink csak iskolapadi szinten képesek (tisztelet a kivételnek) legszebb verseinket egyesek elmondani, mások felolvasni, vagy nem kerestettek meg az errre legalkalmasabb helyi iskola színjátszó csoportjai szórakoztatták az ünneplõ közönséget. Játékukkal nem csak szórakoztattak, de ráébresztettek mindnyájunkat az együttlét, a közösség igazi ünnepére, a jövõre. Velük és értük érdemes dolgozni, küzdeni és megélni értékteremtõ hétköznapjainkat. Az I- IV. osztály tanulóiból összeállt Szivárvány csoport Móra Ferenc,,Furulya címû mûvét, az V-VIII. osztályos Amarilla csoport pedig Kozma Imre,,Petõfi szülei címû játékát mutatták be. A Tinikomédiások,,Ápold a múltat, hogy jövõt építhess! jelszóval mutattak be egy zenés-verses játékot, a tõlük megszokott színvonalon. A Szivárvány csapat felkészítése László Andrea és Szabó Ibolya, az Amarilla Kiss Imola Renáta, a Tinikomédiásoké pedig Hajas Zsolt Márton és Ozsvát Ilona kollegák áldozatos munkáját dícsérik. A Bokréta tánccsoport felkészítése Lelik Berta táncoktató nevéhez fûzõdik. Az ünnephez illõ mûsor után az ifjúság és a közönség együtt vett részt a fáklyás felvonuláson, valamint a református templomkertben és a Petõfi-szobornál szervezett koszorúzáson. A templomkertben felállított emlékoszlopot és a mûvelõdési ház elõtti Petõfi-szobrot a polgármesteri hivatal, az RMDSZ, a református, katólikus és babtista egyházak, a Krasznáért Alapítvány, a Cserey Farkas Társaság, a Petõfi társaság és a Cserey- Goga Középiskola képviselete koszorúzta meg. A koszrúzások ideje alatt a babtista egyház fúvószenekara szolgáltatta az alkalomhoz illõ zenét, zárószóként pedig Kiss Zoltán baptista lelkész mondott ünnepi beszédet, párhuzamot Vidékeink 7. 2010. március 19. személyek? Szégyelljük használni nemzeti jelképeinket? Óvakodunk kimutatni nemzeti hovatartozásunk? Elveszett nemzeti identitástudatunk? Nem tanultunk meg, vagy a húsz év alatt elfelejtettünk szabadokként és egyenjogúakként élni (vagy ezek már csak jelentõségüket vesztett holmi nagyszavak)? Nem merjük használni az IGEN-t arra, ami nekünk jár és a NEM-et arra, ami nem minket illet? Pusztába kiáltott szavak lennének az elmúlt 20 év törekvései és történelmi fontosságú eredményei? Nem hiszem. Biztos vagyok benne, hogy csak hozzáállás kérdése. Az egyének, családok, oktatók, egyházi közösségek, politikai és civil szervezetek, szerepvállalók hozzáállásának kérdése. Magunkkal és másokkal szembeni igényességünk kérdése. Mit tudunk magunkénak, és mit akarunk, mint lángot továbbadni az elkövetkezõ nemzedékeknek? Szolga- vagy szabadlelkûséget? A szószékrõl elhangzottak szerint nem kell félnünk, hogy letépdesik mellünkrõl a kokárdát. Sajnos, ez csak két esetben történhetett volna meg... És mire hivatkoznak a távol maradók, köztük nem egy közszereplést vállaló és úgymond a közösség bizalmával bíró falunkbeli? Jól esett volna ott látni a tanítónõket, osztályfõnököket tanítványaikkal együtt, pedagógusokat, minden korosztálybeli nem rendszeres templomjárók sokasságát, márcsak a példamutatás és a közösségi hovatartozás vállalása gyanánt is. Meggyõzõdésem, hogy elõdeink áldozatai elvérzett vagy megcsonkított férfiak, könnyezõ és nélkülözõ özvegyek és árvák, de fõként a XIX. század elsõ felének reánk is vonatkozó történelme, ebben 1848-1849 már oly sokszor felsorolt helyi eseményei sokkal többre köteleznek. Tudom, hogy képesek vagyunk ezen elvárásokat teljesíteni. Csak ne hagyjuk a szavakat a pusztába veszni...,,mert míg tudod, ki vagy, mi vagy, miért vagy, vissza nem fognak kátyúk... A többit majd apródonként megcsináljuk. Tisztelettel: Fekete Péter vonva a fizikai és szellemi, illetve a lelki szabadság között. Szavaiban hangsúlyozta, hogy utóbbit csupán Isten felé fordulva, vele együtt érhetjük el. Ezúton is köszönet minden közremûködõnek, szervezõnek, a fúvószenekar tagjainak, és végül, de nem utolsó sorban Bódizs Dávidnak a zongora kíséretért és Kiss Istvánnak a koszorúzás levezetésért. Oláh Miklós