A globalizmus válsága tetten érhető Új rekordon az amerikai szövetségi adósság

XV. évfolyam 2013. 4. szám október A globalizmus válsága tetten érhető Új rekordon az amerikai szövetségi adósság 2013. október közepére első ízben 17 ezer millárd dollár fölé, 17,08 ezer milliárd dolláros új rekordra emelkedett az amerikai szövetségi kormányzat adóssága adta hírül az amerikai pénzügyminisztériumban. Az amerikai kormány és a törvényhozás megállapodása szerint jövő február 7-ig felfüggesztik a szövetségi adósságkorlátot. A limitet akkor elvileg emelni kellene új törvénnyel, de ennek híján is a pénzügyminisztérium, rendkívüli felhatalmazásokkal, e dátum után is jó ideig törlesztheti az adósságot. Május óta amikor, szintén több hónapos felfüggesztés után, életbe lépett a múlt héten lejárt, 16,999 ezer milliárd dolláros adósságplafon a pénzügyminisztérium óvatosságból 16,7 ezer milliárd dollár körül tartotta az adósságot, de ez csak fontos finanszírozások elhalasztásával sikerült. Az amerikai államháztartási dinamika alapján feltételezhető, hogy az Egyesült Államok ténylegesen valamikor 2014 közepén kerülhet ismét bajba az adósságfinanszírozással, és onnantól már nincsenek messze az őszi időközi kongresszusi választások. Ennek figyelembevételével és a mostani válság okozta tényleges anyagi károkra, jövő februárban valószínűleg nem ismétlődik meg az amerikai államadósság-limit emelése körüli politikai költségvetési patthelyzet. Az amerikai kormány és a törvényhozás múlt héten elért megállapodása szerint jövő február 7-ig felfüggesztik a szövetségi adósságkorlátot. A limitet akkor elvileg emelni kellene új törvénnyel, de ennek híján is a pénzügyminisztérium, rendkívüli felhatalmazásokkal, e dátum után is jó ideig törlesztheti az adósságot. Elemzők szerint katasztrofális következményei lettek volna az amerikai gazdaságra nézve, ha nem sikerül időben kezelni az államadósság-limitet. Ha november végéig sem jött volna létre egyezség, az 130 milliárd dollárnyi azonnali költségvetési kiadáscsökkentést tett volna szükségessé. Ez recesszióba sodorta volna az amerikai gazdaságot, mivel a 130 milliárd dolláros lefaragás meghaladja azt a nominális összeget, amennyivel az idei második negyedévvel zárult három egymást követő negyedév mindegyikében nőtt az Egyesült Államok hazai össztermékének (GDP) értéke. A jelenség mögötti tartalom Amerika eddigi történetének legkritikusabb időszakát éli át. Békeidőben eddig soha nem látott szintre emelkedett az államadósság, és mindez az amerikai állam fizetésképtelenségének rémét vetítette előre, annak minden globális katasztrófát előidézni képes következményével együtt. Most ugyan elhárult az államcsőd közvetlen veszélye, de megoldás nem született!, az alapkérdésekkel való szembenézés most is csak prolongálódott. Ezt a szembenézést leginkább az nehezíti, hogy nincs politikailag korrekt módja a probléma elbeszélésének. Arról van szó, hogy Amerika valójában kettős szerkezetű. Van egy USA nevű nemzetállami Amerika, és van egy megnevezhetetlen birodalom, a globális Amerika. Ám költségvetés csak egy van! És ebbe az egy költségvetésbe, ami értelemszerűen a nemzetállam Amerika költségvetése, kellene belegyömöszölni a birodalmi Amerika kiadásait is. A globális birodalmi Amerika folytathatatlan túlköltekezésének három fontos eleme van. Az egyik a globális pénzhatalmi Amerika végtelen mohósága, amely közvetlen kiváltója volt a most már öt éve örvénylő válságnak is. A második a globális hadászati kiadások gigantikus rendszere, és végül a harmadik az amerikai álom megtestesítője, az a felsőközéposztály, amely kb. háromszor annyit fogyaszt, mint amennyi a piaci teljesítménye alapján járna. És erre a globális kirakatra is elsősorban a birodalmi Amerikának van szüksége. Egyelőre semmi jele annak, hogy bármelyik elem esetében kiadáscsökkentésre kerülhetne sor, és így a katasztrófa elkerülhetetlennek látszik. Tovább fokozza a feszültséget, hogy a globális Amerika saját túlfogyasztásának terheit a lokális Amerika legkiszolgáltatottabb csoportjaival kívánja megfizettetni. Erre utal az az elképzelésük, hogy az egészségügyi biztosítási rendszer átalakítási kísérletének visszavonásával kellene egyensúlyt teremteni. Amerika tehát egyelőre képtelen szembenézni történelmének legsúlyosabb válságával, pedig új egyezségre volna szükség, ahogy Roosevelt tette az 1933-as New Deal segítségével. És ennek létrejötte az egész világ elemi érdeke volna. Vereczkey Zoltán

2 Környezetvédelem A környezetvédelem legfontosabb aktuális kérdéseivel foglalkozott a kamara elnöksége Illés Zoltán államtitkár több mint egy órás tájékoztatót tartott Az elnökségi ülés megkezdésekor Vereczkey Zoltán emlékeztetett arra, hogy Illés Zoltán nem először vendége kamaránknak. Az első találkozásra 15 évvel ezelőtt, 1998 novemberében egy konferencia keretében került sor, melynek jelentőségét az eltelt évek sem homályosították el. Az akkori fő témák a Szentendrei sziget alatt meghúzódó ivóvízbázis védelme, a Ráckevei Duna-ág vízminőségének javítása és a levegőszennyezettség szintjének javítása volt. Örömmel mondhatjuk, hogy mindhárom területen előrelépés történt. Az ivóvízbázis fokozott védelme megvalósult, a Dél-Pesti Szennyvíztisztító megépülésével a Ráckevei Duna vízminősége is javult és az M0-s gyűrű megépülése a tranzitforgalom számára nyújt úgy megoldást, hogy ezáltal a közlekedés károsanyag-kibocsátása is csökkent. Az eredmények ellenére azonban mindhárom területen további intézkedésekre van szükség. Kupcsok Lajos, Vereczkey Zoltán, Illés Zoltán Dombóvári J. Tibor, kamaránk elnökségi tagja az éghajlati változások következményeit értékelte. Kijelentette: a víz óriási értékké vált és a Duna-Tisza menti víztározók megépítését szorgalmazta. Illés Zoltán válaszában rögzítette: a vízkészlet felbecsülhetetlen érték, az édesvíz-készletek ugyanis fogynak a világon. Magyarország az édesvíz-készleteket tekintve az ENSZ tagállamok közül az első 10-15 ország között található. Egyetlen nemzetgazdaság, így a magyar sem létezhet megfelelő természeti létalapok nélkül. A környezeti elemek közül a föld, a levegő és a víz nagy fontossággal bír, ezek szennyezése az emberi létet veszélyeztetik. A kormány egyértelművé tette, hogy sem a Dunán, sem a Tiszán nem hajlandó semmilyen keresztgátat építeni, továbbá nem hajlandó sem kavicskotrásra, sem a hajózási útvonal szélesítésére forrást adni, mivel az az alapelv, hogy a hajókat kell a folyóhoz alakítani, és nem fordítva. Magyarországnak nem érdeke, hogy 40 ezer helyett 120 ezer konténert szállítsanak vízi úton még akkor sem, ha a hajón történő szállítás leginkább környezetbarát, mivel a belföldi áruszállításnál sokkal versenyképesebb a tengeri hajózás és áruszállítás. Elmondta: a kormány vasútfejlesztésre kívánja fordítani az európai uniós forrásokat, nem pedig belvízi szállításra. Illés Zoltán hangsúlyozta: a költségvetés biztosítja az önerőt azon két európai uniós finanszírozású projekt végrehajtására, amelynek keretében a Szigetközben elvégzik az oldalágak tisztítását, karbantartását, az ott meglévő műtárgyak fenntartását, vagy esetleg újak építését. A két projektre egyenként 6,5 milliárd forint áll rendelkezésre, a megvalósítás már folyamatban van. Víztározókat pedig ott ahol még az egyéb épített infrastruktúra és a földrajzi viszonyok még lehetővé teszik, építeni kell. Wendler András, az autójavítással foglalkozó vállalkozások képviseletében a selejt gumiabroncs elszállításával, begyűjtésével és újrahasznosításával kapcsolatosan tett fel kérdést. Az államtitkár válaszát a hulladékgazdálkodás egészének bemutatásával kezdte. Nem volt tartalmi kifogás az új hulladéktörvénnyel szemben, amelyen a szaktárca számos szakmai szervezet, érdekszövetség, fórum bevonásával már másfél éve dolgozott, lezárult Magyarország ellen az Európai Unió által indított kötelezettségszegési eljárás, tárgytalanná vált az EU lépése. Hozzátette azt is, ilyen eljárás az unió több országa ellen is folyik. Az államtitkár hangsúlyozta: a Ma gyarország ellen indult eljárás előidézője kizárólag a késés, a szeptemberi elfogadás, nincsenek tartalmi okai, nem arról van szó, hogy az Európai Bizottság kifogásolná, hogy a 25 milliárdos piacot jelentő hulladékgazdálkodási piac egésze állami kézbe kerülne. Illés kiemelte: A közszolgáltatás négyötödét eddig is állami vagy önkormányzati cégek végezték. A változás annyi, hogy éppen emiatt ezt a tevékenységet csak olyan cég végezheti majd, amelyben minimum 51 százalék állami vagy önkormányzati tulajdon, de a többi 49 lehet külföldi vagy hazai magánérdekeltség. Magyarország érdeke az, hogy több pénzt vonhasson be az uniós költségvetésből saját céljainak, így környezetvédelmi elképzeléseinek megvalósítására. Hangsúlyozta: a környezetvédelmi politikával és szabályozással kapcsolatos projekteket finanszírozó LIFE+ programban a tervek szerint 2,7 milliárd euró áll majd rendelkezésre a következő pénzügyi időszakban. Ebből összesen körülbelül 900-1.000 millió eurót lehet majd a környezetvédelmi célokra, és a klímaváltozás elleni küzdelemre fordítani. Fontos ugyanakkor, hogy ezeket a forrásokat az Európai Unió (EU) elvárásainak és a magyar érdekeknek megfelelően, a biodiverzitás megőr-

Környezetvédelem 3 Wendler András az elhasznált gumiköpenyek feldolgozását javasolta az államtitkárnak zésének figyelembe vételével használja fel Magyarország. Hozzátette: Magyarország környezetvédelmi prioritásai közé tartozik a természetvédelem, a vízügyek, és az állatvédelem. Szólt arról is, hogy a közös agrárpolitika zöldítése Magyarország számára elfogadható célkitűzés, de csak akkor, ha a gazdálkodók terhei nem nőnek emiatt. Van már Magyarországon olyan gépi kapacitás, amely alkalmas a használt gumiabroncsok őrleménnyé való feldolgozására. A jövő egyik lehetséges útja, hogy olyan piaci viszonyokat teremtsünk, ahol megéri a gumiőrlemény előállítása, hiszen annak további felhasználása például az útépítés vonatkozásában megvalósulhat. A kérdés rendkívül összetett és időszerű. Több vállalkozás előzetesen eljuttatott kérdését Vereczkey Zoltán tolmácsolta Illés Zoltán felé. A kolontári iszapömlés tanulságainak és költségeinek kérdését, valamint az emissziókereskedelem helyzetét vetette fel a fórumon. Az állam 38 milliárdot fordított az iszapömlés okozta károk helyreállítására válaszolta a kolontári katasztrófa kárainak öszszegzésére irányuló kérdésre Illés Zoltán. A súlyos, világméretű figyelmet kiváltó katasztrófa veszteségei iszonyúak voltak. A gátszakadás után heroikus küzdelmet folytattak a hivatásos szervek, a tűzoltók, a rendőrök és a vízügyi szakemberek egyaránt. A magyar mérnöki tudással sikerült megakadályozni, hogy a lúgos szennyezés elérje a Dunát, ami az ország tekintélyét növelte. Az ipari katasztrófa tanulságai közül kiemelte, hogy a mentés után a fő hangsúly a megelőzésre került. Az államtitkár úgy fogalmazott, világszám volt, hogy amit a romániai ciánszennyezéskor nem sikerült megakadályozni, azt az iszapömléskor sikerült. Illés az emissziókereskedelem felügyeletének erősítését szorgalmazta. A kormányváltás után a kvótakereskedelemben és a klímaügyekben sok viszszásságot tapasztaltak, időnként felvetődött a bűncselekmény gyanúja is. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy tapasztalataik szerint indokolt a felügyelőségek monitoring tevékenységének erősítése a visszásságok kiküszöbölése érdekében, illetve növelni kell megfelelő ismeretekkel rendelkező szakemberekkel az államigazgatásban dolgozók létszámát. Ebből az intézkedésből Magyar or szágnak előnye származna, részben azért is, mert magasan képzett szakemberek számára teremtene új munkahelyeket tette hozzá Illés Zoltán. Az államtitkár kifejtette: a fel ügyelőségek mű ködését a költ ség vetés áll ja. Ha tékony mun ká val, alapo sabb ellenőrzéssel jelentős forrásokat tudnak megspórolni az emisszió kereskedelemben. Szerinte a felügyelőségek létszámának megerősítése két-három fős bővülést jelenthetne az érintett egységeknél. Tapasztalatok szerint ahhoz, hogy 10 milliárdokat lehessen megspórolni az ország költségvetésének, néhány 10 millió forintos kiadást jelentő létszámbővítést kell végrehajtani. Egyetértett azzal a kormánydöntéssel, hogy a bírságból a hatósági felügyelőségek ne részesedjenek, viszont a működéshez szükséges költségek megteremtése az egész társadalom érdeke. Kárpáti György a megújuló energia kérdésköréből és a panelprogram esetleges folytatásáról kérdezte Illés Zoltánt. Az államtitkár elmondta, hogy bár mindkét kérdéskör komoly környezetvédelmi hatásokat is tartalmaz, de azok irányítása nem a szaktárca feladata, hanem a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumé. Rögzítette, hogy az elmúlt három évben a zöldgazdaság fejlesztésére közel 150 milliárd forint támogatást nyújtott és számos ösztönző intézkedést vezetett be. Kiemelte, hogy a zöldenergiával előállított hőenergia mennyisége egy év alatt, 2011-2012 között tíz százalékkal növekedett. Az energia átvételi árak minden évben emelkedtek, így csökkent a beruházások megtérülési ideje, rentábilisabb lett az erőművek üzemeltetése. A békésszentandrási erőmű üzembe állítása évente nyolcezer tonna széndioxid-megtakarítást jelent Magyarországnak és háromezer háztartás villamos energia igényét elégíti ki. A beruházás példa arra is, hogyan lehet a kis vízfolyások energiáját fenntartható módon az ország energiaellátásának szolgálatába állítani környezetbarát módon. A panelprogram folytatása pedig a nagyszámú panellakások megléte miatt nem is lehet kérdéses, a program mértéke viszont a költségvetés helyzetétől is függ. Barhács Anna és Gyovai János konzultációja az államtitkárral

4 Gazdaság Csepreghy Nándor: Változik az uniós források felhasználása 2014-2020 között Változás lesz az európai uniós források felhasználásában a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban, január elsejétől átalakul a hazai intézményrendszer, a tervezésben a nemzeti célokat összhangba kell hozni az összeurópai stratégiákkal hangsúlyozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikáért felelős helyettes államtitkára a kamara székházában megtartott fórumán. Az új fejlesztési ciklusban az irányító hatóságok az érintett szaktárcákhoz kerülnek, a központi koordinációs szervezet az uniós források megfelelő minőségű és ütemű végrehajtását felügyeli, a területiség elvének érvényesítésével a megyei önkormányzatok jelentős fejlesztési pozíciót kapnak majd, és a támogatott fejlesztéseknek az integrált fejlesztési szempontoknak is meg kell felelniük. A változásokról szólva a helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy a fejlesztési források 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország, a kis és középvállalkozások (kkv) helyzetbe hozása továbbra is cél marad, amit a kamara korábban szorgalmazott. A pályáztatással kapcsolatban a helyettes államtitkár kiemelte, hogy tovább egyszerűsítenek, például az államnál nyilvántartott adatokat az új pályázati rendszerben nem kérik majd a pályázóktól, ezt a közreműködő szervezet szerzi majd be, az állam által fenntartott intézményeknél a közcélú fejlesztés esetében nem írnak ki pályázatot, ezeknél normatív alapú támogatás várható. Ugyanakkor kérdésre válaszolva közölte: ezeknél a fejlesztéseknél is be kell nyújtani a beruházási dokumentációkat, amit az érintett állami intézmény vagy önkormányzat a saját apparátusával is meg tud tenni. Viszont, ha külső pályázatírót szeretne igénybe venni ehhez, arra csak saját forrásból fordíthat, és ez nem számolható el a fejlesztés költségei között. Előadásában Csepreghy Nándor felhívta a figyelmet arra, hogy a következő fejlesztési ciklusban növekedni fog a viszszatérítendő támogatások, pénzügyi eszközök aránya, illetve az európai fejlett régiói közé tartozó Közép-Magyarország kevesebb uniós forrást kaphat. A kormány szándéka szerint viszont a hazai költségvetési forrásból fejlesztési támogatásra számíthatnak. Az államtitkár ismertette a legfontosabb operatív programok tervezeteit. A 2014-2020 közötti programidőszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, valamint Operatív program címe a Kohéziós Alap által támogatott magyarországi operatív programokat a táblázat tartalmazza: A 2007-2013 közötti tervezési időszakhoz képest koncepcionális váltás történt az EU részéről. Míg az előző időszak kiindulópontja az volt, hogy az EU a kevésbé fejlett országokat, illetve régiókat segíti különböző pénzügyi eszközökkel (strukturális és kohéziós alapok), addig 2014-től ez a beavatkozási célrendszer jelentősen megváltozott, finomodott és konkretizálódott már az irányelvek szintjén is. Az elsődleges cél immár az Európai Unió versenyképességének erősítése, amihez a különböző tagállamoknak a részükre folyósított támogatások segítségével a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk, ebből kifolyólag fejlesztési terveiket, programjaikat is úgy kell elkészíteniük, hogy azok megvalósítása egyértelműen ebbe az irányba mutasson. Az Európai Bizottság a fenti fő célkitűzéssel összhangban 11 tematikus célterületet fogalmazott meg, amelyekre a források koncentrálását javasolta. Az egyes OP-kon belüli prioritásokat már a programozás során úgy kellett kialakítani, hogy azok mindegyike kötődjön e tematikus célterület valamelyikéhez. Ezek a célterületek a következők: 1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése. 2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása. OP várható keretösszege (ezer Mrd Ft, 300 HUF/EUR árfolyamon számolva) Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2,825 Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1,158 Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 0,255 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) 0,784 Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP) 1,059 Közlekedésfejlesztés Operatív Program (KOP) 0,982 Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (VKOP) 0,107 Összesen 7,170

Gazdaság 5 3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúraágazat versenyképességének javítása. 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban. 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és -kezelés előmozdítása. 6. A környezetvédelem és az erőforrásfelhasználás hatékonyságának előmozdítása. 7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése. 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem. 10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás. 11. Az intézményi kapacitás javítása és a hatékony közigazgatás. A hétéves időszakban Magyarország számára rendelkezésre álló mintegy 7 ezer milliárd forintnyi forrás közel 60%-át várhatóan gazdaság- és területfejlesztésre (GINOP, TOP, VEKOP), 40%-át pedig emberierőforrás-fejlesztésre, infrastruktúrafejlesztésre, környezetvédelemre, valamint energiahatékonysági beruházásokra tudjuk majd fordítani (lásd az előző oldali táblá zatot). A Nemzetgazdasági Minisztérium a fenti táblázat első három sorában említett, döntően gazdaság- és területfejlesztésre irányuló operatív program felett látja majd el a szakmai felügyeletet. E három program a következő beavatkozási területeket öleli fel: 1. Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) A program első tervezete szerint a prioritások között szerepel a versenyképes kisés középvállalkozási szektor, az ipari termelés, szolgáltatások és hálózatok, a kreativitás és tudásgazdaság fejlesztése, innováció- és kutatás-fejlesztés, a rekreációs és egészségügyi szolgáltatások és a turizmus fejlesztése, a kiemelt térségi és közösségi gazdaságfejlesztés, illetve a foglalkoztatás ösztönzése, valamint az üzleti környezet fejlesztése. Szintén idetartozik majd az infokommunikációs fejlesztés is, amely fejlesztési célt a 2007-2013-as költségvetési időszakban az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program támogatta. A kamarai fórum résztvevőinek egy csoportja 2. Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) A TOP a jelenleg futó hat regionális operatív programot váltja fel. A program keretében a megyei és kistérségi szintű, valamint a megyei jogú városokat érintő komplex fejlesztési programokat valósíthatják meg a területi szereplők a megfelelő fejlesztési terveikhez, illetve a TOPban rögzített prioritásokhoz igazodva. E prioritások közé tartozik a megyei szintű decentralizált gazdaságfejlesztési, közszolgáltatás-fejlesztési és speciális térségi programoknak, a nagyvárosi térségek integrált településfejlesztési, foglalkoztatási és életminőség-javító programjainak, a kisváros-térségi közösségvezérelt integrált fejlesztési programoknak, illetve a decentralizált társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programoknak a támogatása. A PMKIK elnökének dolgozószobájában Csepreghy Nándor és Vereczkey Zoltán 3. A Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program (VEKOP) A VEKOP meghatározó fejlesztési prioritásai közé tartozik az intelligens és tudásalapú növekedés, a versenyképes gazdaság, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztése, az integrált települési és közösségi infrastruktúra fejlesztése, a Pest megyei városokra és térségeikre irányuló térségi integrált közösségvezérelt fejlesztési programok, továbbá a tudásgazdaságot, társadalmi befogadást és foglalkoztathatóságot szolgáló programok támogatása.

6 Gazdaság Egyértelmű cél: a hazai KKV szektor export teljesítményének fokozása! A magyar kis- és közepes vállalkozások sikerének feltételei megegyeznek a magyar gazdaság sikerének feltételeivel, vagyis nincs sikeres magyar gazdaság sikeres kis- és közepes vállalkozások (kkv) nélkül mondta előadásában Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára. Szijjártó Péter hangsúlyozta, a kkv-k sikeréhez arra van szükség, hogy bekerüljenek a nagy termelő vállalatok beszállítói láncába és a külső piacokon is jól tudjanak érvényesülni, elsősorban a keleti piacokon legyenek minél sikeresebbek. Elengedhetetlen, hogy minél több nagyvállalat jöjjön termelni Magyarországra, és a vállalatok minél többet exportáljanak mutatott rá. Elmondta, az elmúlt években jelentős változások történtek a világgazdaságban és a politikában. Illúziónak bizonyult, hogy ezek a változások gyorsan végbemennek, úgy tűnik, a következő időszakban is folytatódnak vélekedett. Mint mondta, minden kormánynak meg kell találnia a megfelelő válaszstratégiát az új kihívásokra. 2010-ben a magyar kormány választhatott, vagy a túlélésre berendezkedő stratégiát folytat, vagy a válságot lehetőségnek tekinti és igyekszik megerősíteni az országot magyarázta, hozzátéve, nyilvánvaló volt az, hogy le kell cserélni azokat az eszközöket és politikákat, amelyek a válsághoz vezettek, helyettük új eszközök és politikák kellenek. Az államtitkár hangsúlyozta, a kormány úgy döntött, felhasználja a változásokat ahhoz, hogy Magyarországot megerősítse és ezzel előnyre tegyen szert a többi országgal szemben. Szerinte ehhez két célt kell elérni. Egyrészt az országnak Európa termelési központjává kell válnia, amihez versenyképes befektetési környezetet kell teremteni. Másrészt nagy hangsúlyt kell helyezni a keleti nyitásra, azaz a gyorsan fejlődő régiókkal a lehető legszorosabb, stratégiai kapcsolatot kell kiépíteni. Szijjártó Péter arról is szólt, hogy a kormány a siker érdekében több intézkedést hozott: a munkát támogató adórendszert dolgozott ki, átszervezte a felsőoktatást és a szakképzést, hogy az esetleges munkaerőhiány ne befolyásolja az ide érkező nagyvállalatokat, továbbá új munkatörvénykönyvet vezetett be. Az idén eddig 42 vállalat döntött a magyarországi beruházás mellett, és ezzel csaknem 15 ezer új munkahely jött létre ismertette az adatokat. A politikus hangsúlyozta, hogy a kkv-kra is kedvező hatással van, hogy a kormány stratégiai megállapodásokat kötött több, itt működő nagy nemzetközi vállalattal, mivel a nagy cégek arra törekednek, hogy minél több magyar kkv-t vonjanak be a beszállítói láncukba. Szijjártó Péter azt is elmondta, hogy a magyar exportszerkezet egyoldalú, a kivitel nagy része az EU-ba irányul és ez kiszolgáltatottsághoz vezethet. Ha ugyanis az EU kihívásokkal küzd, az a magyar exportteljesítményre kedvezőtlenül hathat. Éppen ezért a magyar külgazdaság célja, hogy 2018-ra az export egyharmada Európán kívülre irányuljon. Kupcsok Lajos, Szijjártó Péter, Vereczkey Zoltán, Csiba Péter A kamarai vezetőkkel való megbeszélésen szót ejtettek a Kárpát-medencei együttműködés kiemelt fontosságáról. Az államtitkár támogatásáról biztosította a kamarát mind a kassai és dunaszerdahelyi irodák további működtetése, mind a Tö rök bálinton uniós fejlesztési forrásból épü lő Magyar-Szlovák Üzleti és Tájé koz ta tási Központ vonatkozásában.

Gazdaság Munkahelyteremtés Pest megyében 7 A kontaktlencse gyártásával foglalkozó Sauflon CL Kft. 180 új munkahelyet hoz létre Gyálon. Pest megye területfejlesztési koncepciója stratégiai célnak tekinti a Pest megye KAPU térség fejlesztését, beleértve a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és környezetének fejlesztését, valamint a nagyobb térség, az M0 környezetében kialakított gazdasági területekben rejlő lehetőségek kihasználását. A cél elérését több eszköz is támogatja a régiós központi szerep kialakításához szükséges infrastrukturális beruházások, a logisztikai szolgáltatások és a logisztikát intenzíven hasznosító feldolgozóipari tevékenységek koncentrációja, klaszteresedésének támogatása, és az újabb befektetések ösztönzése amelyek erősítik Pest megye érintett térségeinek, valamint a metropolisz nemzetközi versenyképességét. A Sauflon CL Kft. termelési központja kifejezetten olyan beruházásnak tekinthető, amely illeszkedik a megyei koncepcióba, valamint megfelel azoknak a megyei, régiós és nemzeti célkitűzéseknek, amelyek kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a gyógyszer- és egészségipari fejlesztéseknek és általában a magasabb hozzáadott értékű termelés és K+F, valamint az ún. technológia-intenzív export erősítésének. A kormány célja, hogy a kihívásokkal küzdő világban a végbemenő változásokat a maga javára fordítsa, és a lehető legerősebb pozícióból tudjon nekivágni a válságot követő időszaknak, amihez szövetségesekre van szükség a nemzetközi gazdasági élet nagy szereplői közül is. Az angol vállalatcsoport kontaktlencse-gyártásának bázisa egyértelműen a Sauflon magyarországi cége. A magyar kormány célkitűzése, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegye, ehhez pedig a kontinens legversenyképesebb befektetési klímáját kell kínálni, ennek érdekében a kormány több nagy rendszer átszervezése mellett döntött. A cég termelése a magas hozzáadott érték és a magas technológia irányába tolódik, emellett a Sauflon CL Kft. teljes alapanyag-beszerzése 20 százalékban magyar beszállítóktól történik. A Miniszterelnökséghez tartozó HITA jelentős mértékben támogatja a Sauflon újabb beruházási döntéseit. A vállalat új beruházása hozzájárul a foglalkoztatás növeléséhez, a magyar felsőoktatási rendszer sikerességéhez, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztéséhez, illetve közvetett munkahelyek teremtéséhez is. Sikerességük záloga a versenyképes bérszínvonal, a minden tekintetben megfelelő infrastruktúra és a képzett munkaerő. Az üzemben jelenleg közel hétszázan dolgoznak, és egymillió lencsét gyártanak naponta, a kapacitást évi 35-40 százalékkal kívánják emelni. A társaság folyamatos képzéseket biztosít, minél több beszállítót kívánnak bevonni, s a magyarországi alapanyag-beszerzést távlatosan 40-60 százalékra szeretnék növelni. A Sauflon CL Kft. 2007-óta folyamatosan fejleszti gyáli telephelyét. A mostani beruházás értéke több mint 10 millió euró, s a gyártási kapacitás közel napi 1,4 millió lencsére nő. A beruházáshoz a Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyedi kormánydöntés alapján nyújt támogatást, a döntés-előkészítést, illetve a cég számára az optimális támogatási csomag kialakítását a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) végezte. A nyilvános cégadatok szerint a Sauflon CL Kft. a 2012. október 31-én zárult üzleti évében 6,174 milliárd forint árbevételt ért el, szemben az előző üzleti év 4,595 milliárd forintos árbevételével. A bevétel szinte egésze exportból származott. A cég a 2012-es üzleti évben 288 millió forintos adózás utáni eredményt ért el, míg egy évvel korábban 97 millió forintos veszteséget könyvelt el. Forrás: www.pestmegye.hu

8 Kitekintő Járműiparban érdekelt cégek vettek részt azon a Dunaszerdahelyen rendezett Üzleti és tájékoztatási Központ Törökbálinton A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat Dunaszerdahelyi Irodája közösen szervezte szeptember 26-án a Jövőnk az autó című rendezvényt. A dunaszerdahelyi Europe Centerben bemutatkozott a magyarországi Hungexpo Zrt. AutoMotive Hungary Nemzetközi Autóipari Beszállítói Kiállítása mellett a Corvinus Zrt., valamint az EXIM (Magyar Export-Import Bank Zrt.). A rendezvényt Kupcsok Lajos, a PMKIK főtitkára nyitotta meg az idei, Felvidékre irányuló kamarai tevékenységek rövid bemutatásával. Kiemelte, hogy a PMKIK részt vesz a kormány Kárpát-medencére vonatkozó gazdasági programjának végrehajtásában. A PMKIK nemzetközi kapcsolatainak központjába a Kárpát-medencét állította. Tágabb értelemben vett régiónk jelentőségét azzal is érzékeltetni tudjuk, hogy a magyar külkereskedelem 34%-a a szomszédos országokkal közösen jön létre. 2010-től az évi forgalomnövekedés 5-10% között alakult. A magyar exportnövekedés az utóbbi években 7% körüli. A Kárpát-medence jelentőségét még inkább aláhúzza, hogy a közép-kelet európai relációban a magyar külkereskedelmi aktívum csaknem 6 milliárd euró. A mérték akkora, hogy ellensúlyozza akár az orosz, akár a kínai deficitet. A környező országok közül a hazai exportot tekintve Románia és Szlovákia viszi a prímet. A magyar és szlovák autóiparban érdekelt vállalkozók voltak a találkozó vendégei. A program végén folytatódtak a vállalkozók közötti megbeszélések. A főtitkár részletesen szólt a befejezés előtt álló, Törökbálinton, az M0-M7-M1 metszéspontjában megvalósuló Magyar- Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központról. A 12 ezer négyzetméter alapterületen létrejövő, 2300 négyzetméternyi irodát és üzleti célú létesítményt magába foglaló központ a magyar-szlovák gazdasági kapcsolatok alakításának legfontosabb magyarországi kamarai bástyája. A PMKIK a Nemzeti Gazdasági Mi nisztériummal és a KRÜH Zrt.-vel közösen immár egy éve működteti a kassai és a dunaszerdahelyi irodákat. A kamara októberben indítja útjára a Wekerle Vállalkozói Köröket. Szeptemberben a kassai kamarával, októberben pedig a Bratislavai Kereskedelmi és Iparkamarával építi tovább felvidéki kapcsolatrendszerét. A Kassai Kereskedelmi és Iparkamarával kötött együttműködési megállapodásról szeptemberi számunkban tudósítottunk. A Bratislavai Kereskedelmi és Iparkamarával kötendő szerződésünkről novemberi lapunkban írunk. Szilvási Krisztina, a Hungexpo Zrt. kiállítás igazgatója a járműipar továbbfejlődését prezentálta. Sikeres eredmény az AutoMotive Hungary Kiállítás (november 7 9.). Mivel a kiállításon számos magyarországi és külföldi járműipari vállalat és szakképzési, felsőoktatási intézmény bemutatkozik, és az ipari szereplők felvonultatják karrierlehetőségeiket is, kiváló alkalom kínálkozik részint a pályaválasztás előtt álló, részben a pályakezdő fiatalok és családjaik számára, hogy együtt, egy helyen lássák a magyar járműiparban rejlő karrierlehetőségeket. A kiállítás kifejezett célja az autóipari szereplők egymásra találásának elősegítése mellett a beszállítói lehetőségek, kínálatok egymáshoz igazítása. A Magyarországi Járműfejlesztők I. Konferenciája is egyidőben zajlik a programmal, mely a legújabb piacérett kutatások, fejlesztések bemutatásáról, a fejlesztők és a gyártók kapcsolatának erősítéséről szól. A témakörök: új energiák bemutatkozása, megismertetése a természet és az ember védelmében.

Kitekintő 9 konferencián, amelyet kamaránk és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat szervezett Az EXIM Bank különleges, egyedi segítsége Kupcsok Lajosnak, a PMKIK főtitkárának a kamara felvidéki munkáiról szóló összefoglalót hallgatja (balról jobbra): Horváth Csaba irodavezető, Szilvási Krisztina a Hungexpo Zrt. kiállítási igazgatója, Szőcs Gábor (igazgató) EXIM Bank és Sintár Dániel (befektetési projekt-elemző) Corvinus Zrt. Mit tehet a K+F+I szektor a fenntartható fejlődésért? Alternatív hajtások, öko-recycling. A zárónapon lesz az EDU+WORK kiállítás is, amely a továbbtanuláson, pályakezdésen gondolkodó fiatalok és családjaik, illetve a már végzettek számára mutatja meg a hazai járműipari képzési- és karrier lehetőségeket. Magyarország mellett bemutatkoznak Szlovákia, Románia, Ukrajna, Ausztria, Cseh ország, Lengyelország járműipari szereplői, lesznek közös beszállítói workshopok a hazai járműgyártókkal. Sintár Dániel, a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. befektetési projektelemzője bemutatta a kárpát-medencei gazdasági integrációt célzó Wekerle-terv megvalósításában is közreműködő Corvinus Zrt.-t. Célja a magyarországi vállalkozások külföldi, elsősorban kárpát-medencei, kiemelten a magyarok lakta régiókban történő expanziójának elősegítése üzleti alapon, tőkeági finanszírozással és a befektetésekhez kapcsolódó kölcsön nyújtásával. A tőkebefektetés mindig valamilyen fejlesztést valósít meg, melynek köszönhetően termelés, szolgáltatás és munkahelyek teremtése várható. A Corvinus Zrt. magyar befektetési partnerrel fektet be, aki a fejlesztéshez biztosítja a saját erő egy részét és stabil pénzügyi helyzettel, megfelelő referenciákkal, szakmai know-how-val rendelkezik. A befektetés célországai elsősorban a Kárpátmedence azon országai ahol jelentős számú magyar kisebbség él. A Corvinus Zrt. megközelítőleg 100-150 millió forint nagyságrendben fektet be egy adott projektbe. A befektetések futamideje 5-8 év, amelynek végéig a magyar befektetési partner kivásárolja a Corvinus Zrt. részesedését. A Corvinus Zrt. partnerei között tudja az MFB-t (Magyar Fejlesztési Bank), Nemzeti Külgazdasági Hivatalt (HITA), a Kárpát Régió Üzleti Hálózatot, több magyar és vegyes kamarát, valamint az EXIM Bankot és a MEHIB-et (Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.) is. Szűcs Gábor, az EXIM igazgatója a bemutatójában kifejtette, hogy a magyar exportőrök számára hatékony finanszírozási és biztosítási konstrukciókat szolgáltat a pénzintézet, ösztönözve és támogatva a magyarországi exportáló vállalkozásokat, elősegíti a munkahelyek megőrzését, a foglalkoztatás növekedését és a magyar exportkapacitások bővülését. Ezzel olyan segítséget nyújt, amelyet a bankok és a biztosítók nem vállalnak jelenleg. A finanszírozási költségek is csökkenthetőek ezzel. Az exportőrök a speciális CIRR kamatláb alapján kaphatnak állami támogatást ennek mértékét az OECD titkársága állapítja meg, így valóban a szolgáltatások versenyezhetnek egymással. A magyar kormány meghatározta, mely országok felé kell leginkább preferálni az exportot. Egyértelműen a keleti nyitással próbálkoznak, hiszen Kína, India, Dél-Korea, Törökország, Szaúd-Arábia, a volt szovjet tagállamok, valamint természetesen a Kárpát-medence más országai jelentik a fő irányt. A Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alatt álló EXIM Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt (MEHIB) látják el Magyarországon az exporthitel-ügynökségi feladatokat. Szőcs Gábor igazgató ismerteti az EXIM Bank szolgáltatásait.

10 Gazdaság-turizmus Felfelé ívelő élelmiszeripar és járműgyártás, stagnáló építőipar Vállalkozói helyzetkép Pest megyéből (I.) Miközben a nemzetgazdaságban érezhetően javulnak a makrogazdasági kilátások és egyértelmű a fellendülés, Pest megyében továbbra is ellentmondásos a helyzet. Folyamatosan növekszik a vállalkozások és a népesség gazdasági aktivitása valamint az ipari export, ugyanakkor a lakásépítések visszaesése, a belföldi fogyasztói kereslet csökkenése, továbbá a közszféra takarékossága visszafogja a növekedést. A helyi vásárlóerő csökkenése különösen érzékenyen érinti a megyei munkaerőpiacot, az ipari és szolgáltató vállalkozásokat. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján kijelenthető, hogy Pest megye közelít az ország más térségeihez, például a munkaerőpiaci folyamatokat tekintve. A vállalkozások száma már lassan egy évtizede folyamatosan nő. Ez év június 30-án itt 198 ezer gazdasági szervezetet vettek nyilvántartásba, ami éves szinten újabb 2,5%-os emelkedést jelent. A vállalkozási aktivitás növekedése a gazdaság zömében megfigyelhető, kivéve az építőipart. A legtöbben továbbra is a kereskedelem, gépjárműjavítás (29 ezer); az ingatlanügyletek (28 ezer), a mezőgazdaság (27 ezer), valamint a tudományos és műszaki tevékenység területén (22 ezer) regisztráltak. Az utóbbi kettőben különösen dinamikus a növekedés, míg a négy nagy szegmensből egyedül az ingatlanügyletek ágban tapasztalható stagnálás. Szintén pozitív trend a turizmus teljesítményének, a vendégek és vendégéjszakák számának növekedése. Az emelkedési ütem ugyan csökkent az előző évi dinamikához képest, de a bázisév országos átlagot jelentősen meghaladó növekedése aligha tartható fenn újabb beruházások, szálláshelybővítés és attrakciófejlesztés nélkül. Ezért a Pest megyei szálláshelyek vendégforgalma a tavalyi évtől eltérően ezúttal az országos átlagnál kisebb mértékben bővült. Folytatódott a trend, hogy a vendégek mind nagyobb része szállodákban száll meg, és hogy a növekedés motorja a belföldi vendégek térség iránti fokozott érdeklődése. Külföldről továbbra is Németországból érkezik a legtöbb vendég, de az éves növekedést alapul véve ezúttal az Egyesült Királyság, valamint Cseh- és Lengyelország hozott a legnagyobb arányban új látogatót. A szállásdíjbevételek a vendégfogalom bővülését meghaladó mértékben, 9,8%-kal, növekedtek; a beváltott SZÉP-kártyák értékének aránya a díjból meghaladta a 20%-ot. Emellett szerkezeti átalakulás figyelhető meg a Pest megyei iparban. Az ipari export és beruházások végre növekednek. Az ipari beruházások részaránya 2013. első félévében elérte a 46,1%-ot, ami igen magas arány a korábbi évekhez képest, miközben a beruházásokra felhasznált Pest megye és az ország büszkesége a folyamatosan megújuló Gödöllői Királyi Kastély, a sokszínűség szimbóluma összes forrás hattizedét gépek, berendezések, járművek beszerzésére fordították. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a belföldi értékesítés volumenének 6,6%-kos csökkenése miatt a Pest megyei ipar összes termelése éves összevetésben visszaesett. Ezért Pest megyében korai lenne valódi trendfordulóról beszélni. Az ipar, illetve a feldolgozóipar részletes adatai azonban több szegmensben is árnyalják az összképet, továbbra is rendkívül nagy az eltérés az egyes ágazatok között. A számítógép, elektronikai, optikai termékek termelése 22%-kal alacsonyabb az előző év azonos időszakával összehasonlítva, az ágazat hazai értékesítése pedig közel 50%-kal csökkent. Ugyanezen időszak alatt a Pest megyei járműgyártás 14%-kal bővült, az exportértékesítés évek óta tartó növekedése miatt. Az idei évtől a járműipar a legnagyobb volument előállító feldolgozóipari ágazat Pest megyében. Még nagyobb növekedést (13%-ot) könyvelhetett el az értékesítést tekintve az élelmiszeripar, sőt, az export az előző év azonos időszakához képest ismét 20%-ot meghaladó ütemben bővült. A gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékgyártás ágazat is tizedével többet exportált, miközben 6,7%-kal növelte belföldi értékesítését. 2013 első féléve alapján elmondhatjuk, hogy a járműgyártás után az élelmiszeripar a második legnagyobb ágazat a feldolgozóiparban (144 és 135 Mrd Ft 2013. első félévében), a még mindig jelentős súlyt képviselő elektronikai ipar előtt (111 Mrd Ft termelési érték). A termelési érték és a foglakoztatás tekintetében kisebb súlyú, de a gazdaság diverzifikációja, valamint a K+F és innováció miatt fontos ágazatok körében is megfigyelhető a bővülés; a gyógyszeripar exportértékesítése például, ismét 21%-ot meghaladó mértékben bővült. Kisebb dinamikával, de növekedett a gépgyártás, valamint a faés papíripar, nyomdai tevékenység, valamint a fémalapanyag, fémfeldolgozási termékek gyártása. Sajátos Pest megyei fejlemény az egyelőre marginális méretű textil- és ruházati ipar, amely önmagához képest rendkívüli teljesítménynövekedést mutat fel a termelés, export és hazai értékesítés, valamint a foglalkoztatottak száma tekintetében. Forrás: www.pestmegye.hu

Közelkép Pest megye területfejlesztési koncepciójából (I.) 11 Pest megye területfejlesztési koncepcióját szeptemberben fogadta el a megyei közgyűlés, melyből néhány fontos gondolatot ajánlunk olvasóink figyelmébe. Megyénk nem csak Budapest agglomerációját jelenti. Európai útvonalak, áramlási irányok metszéspontjában helyezkedik el. Budapest közelsége nem jelent feltétlen garanciát a gazdasági növekedésre. A főváros mellett az M0, a Ferihegyi repülőtér, a Duna meghatározó jelentőséggel bír megyénk működését, fejlődését illetően. A nemzetiségek, különösen a német, szlovák és szerb közösségek kapcsolódási pontot képeznek fontos gazdasági partnereink irányába. A megye gyengeségei között a térségi managementek helyzetét, a gazdaság és önkormányzatok közötti kapcsolatokat, a Duna kihasználatlanságát, az alacsony tőkevonzó képességet éppúgy megtalálhatjuk, mint a vezetési és vállalatirányítás ismeretek nem megfelelő szintjét. A gyengeségek fontos fejlesztési irányokat határoznak meg, melyek közül nem hiányozhat a tőkevonzó képesség javítása, a belső térségi kapcsolatok fejlesztése, a helyi gazdaság és a kkv-k összehangolt fejlesztése, a szolgáltatási környezet javítása. A humánerőforrás fejlődése elképzelhetetlen a leszakadó társadalmi rétegek leszakadásának megállítása nélkül. A vállalkozások fejlesztéséhez hozzátartozik az innováció, a K+F, kapcsolatrendszerük, piaci orientációjuk magasabb szintre emelése is. Az agglomeráció 80 településén él a megye lakosainak több mint fele, működik a gazdasági társaságok 80%-a. Pest megyében állítjuk elő az ország GDPjének 10%-át, itt történik a beruházások 11%-a, részesedésünk az országos exportból eléri a 15%-ot. A közép-magyarországi régió Budapest és Pest megye együtt, hazánk népességének harmadát, a GDP felét tudhatja magáénak. A centrumrégió nem más megyékkel, hanem a környező országok fővárosaival versenyez. A megyék közötti együttműködés fontosságára mutat rá az a kevéssé ismert tény is, mely szerint az ország 4 legmagasabb jövedelmű közigazgatási egysége, megyéje egy tömbben helyezkedik el: Budapest, Pest megye, Fejér és Komárom megye. A külföldi tőkebefektetések egy lakosra vetített arányát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy csak a negyedik helyet foglaljuk el a megyék között. Legfontosabb piacunkat maga a főváros jelenti. A megyei export háromnegyedét a budaörsi veresegyházi, gödöllői, dabasi, monori térség adja. A megyei területfejlesztési koncepció a működő vállalkozások számát 90 ezerre teszi. A külföldiek által legalább részben tulajdonolt vállalkozások száma 2700. A felnőttképzés, az alkalmazottak és a menedzsmentképzés területén sok a teendőnk, ugyanakkor ezek a képzések tartalékot is jelentenek a gazdaságfejlesztés számára. A partnerség, az együttműködés az önkormányzatok, a vállalkozók és a kamara kapcsolatában új típusú együttműködéseket igényelnek. Hasonlóképpen össze kell hangolni a településfejlesztési programokat, össze kell gyűjteni a fejlesztésekre kijelölt területek információit, s szükség van új marketingcsatornákra is. (folytatjuk) Sulibörze: a diákoknak és szüleiknek is segítséget nyújtottak a pályaválasztáshoz Sulibörzét rendezett a veresegyházi KINCS Közhasznú Alapítvány, amelyen részt vettek a Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakemberei is. A diákok és szüleik nagy örömmel fogadták, hogy első kézből értesülhettek a szakképzéssel kapcsolatos aktuális információkról. pályaorientációs tanácsadást nyújtottak, valamint csoportos tanácsadást pszichológus szakemberek közreműködésével. A térség iskolái mellett a helyi cégek, munkáltatók is bemutatkoztak. A szakképzési fórumon a gyerekek a különböző szakmák, munkakörök szépségeit, valódi tartalmát is megismerhették. Az immár 5. alkalommal megrendezett program céljáról a szervezők elmondták, hogy a Veresegyházon és térségében élő általános iskolás gyermekek és szüleik számára szeretnének segítséget nyújtani a pályaválasztással kapcsolatos információk összegyűjtésében és közzétételében. Az iskola érdeke is, hogy olyan diákok üljenek padjaiban, akik tudatosabban választottak szakmát, szakirányt maguknak, hisz így motiváltabbak lesznek a tanulásban is, mely jelentős mértékben növelheti az iskola eredményességét, majd presztízsét. A rendezvény időtartama alatt egyéni

12 Kitekintő Üzlet a Kárpát-Medencében: a vállalkozásfejlesztési programsorozat Kassai Jogi és adózási ismeretek, cégépítés külföldön A Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat a Pest Megyei és Érd Megye Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara valamint a Piac és Profit közös szervezésében októbar 16-17- én került sor az Üzlet a Kárpát-Medencében vállalkozásfejlesztési programsorozat má sodik moduljára Kassán, amelynek központi témái a külpiaci ismeretek voltak. Az első kassai Wekerle Vállalkozói Kör résztvevői A tréningprogram első napján Mihók Gábor a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodájának vezetője előadásában részletesen bemutatta a Kárpát-Medence or szágainak jogi, adózási, piaci, üzleti környezetét. Ezt követően Mihály Pé ternek a Crystal Worldwide Ltd. ügyvezető igazgatójának előadásai következtek: Ho gyan válhatunk tőkebefektetővé egy másik országban? A témakörök: jogi, adózási ismeretek, cégépítés külföldön, a térségben megjelenés piaci és gazdálkodási előnyeiről. A délelőtti program záróelőadásaként egy sikertörténetet hallgathattak meg a résztvevők Kajla János, a királyhelmeci Bodrogferr Kft. ügyvezető igazgatója előadásában. A vállalkozás több mint húszéves működése alatt a térség meghatározó cégévé nőtte ki magát a kábeldobgyártás területén. A program délutáni részének témája: Térképezzük fel közösen egy adott ország kulturális, tárgyalási környezetét; milyen ismereteket és honnan kell megszerezni, mielőtt elindulunk tárgyalni egy másik országba? Interaktív tréningre, helyzetgyakorlatokra került sor Török Béla, a Contact points Kft. trénerének közreműködésével. Az előadásokat követően az előadókkal személyes konzultációkra volt lehetőség. Nagy sikerrel indult a Wekerle Vállalkozói Kör Csaknem negyven vállalkozó részvételével vette kezdetét október 16-án Kassán a Wekerle Vállalkozói Kör rendezvénysorozata. A Pasztorációs Központban megtartott találkozót Mihók Gábor, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat kassai irodavezetője, mint házigazda nyitotta meg, kiemelve a Wekerle Vállalkozói Körök céljait, küldetését. Ezt követően a kassai Thália Színház művészei, Madarász Máté és Márkus Judit könnyed operett- és musicaldalokkal szórakoztatták az egybegyűlteket. A szakmai előadás keretén belül Zachariás István, a Kézfogás Társulás kuratóriumának elnöke tájékoztatta a résztvevőket a mikro- és kisvállalkozók által elérhető Kisvállalkozásokat Támogató Kölcsön (Mikrohitel) program részleteiről. A találkozón jelen volt dr. Kupcsok Lajos, a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára, aki röviden beszámolt a Törökbálinton megvalósuló Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ jövőbeni terveiről. A hozzászólásokat követően a kassai Artpalace Kft. által forgalmazott Pan nonhalmi Apátság borai, valamint egy könnyű vacsora kíséretében tartalmas beszélgetések, ismerkedések és kapcsolatépítések alakultak ki. A találkozó résztvevői nagy örömmel fogadták, hogy ez a hiánypótló rendezvénysorozat Kassán is elindulhatott, és jelezték, hogy a következő találkozókon is rész kívánnak venni. Sok hasznos információhoz jutottak a kassai program során a vállalkozók A kassai Thália Színház színművészei léptek fel

Kitekintő 13 állomásán a külpiaci ismeretekről hallottak előadásokat az érdeklődők HITA, EXIM Bank, PMKIK: szolgáltatások Kassán Üzlet a Kárpát-medencében Piac bőví tés magyarul címmel az Észak-ma gyarországi Regionális Irodából Juhász Nóra, a HITA vezető tanácsosa kezdte a kassai rendezvénysorozat 2. napját. Előadásából megtudtuk, hogy a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) központi hivatal, melyet a Kormány 265/2010. (XI.19) sz. rendeletével hozott létre. 2011. január 1-jétől önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Jelenleg a Miniszterelnökség irányítása alatt áll. A munkatársak száma: 150 fő. Célkitűzései: Investment: FDI ösztönzés (beruházások és újrabefektetések) Trade: Hazai vállalatok külgazdasági tevékenységének támogatása, versenyképesség növelése Magyarországi hálózata: Központi iroda Budapesten, 15 regionális iroda országszerte. Külföldi hálózata: 47 ország 61 városában, 74 külgazdasági szakdiplomata. Üzletfejlesztési szolgáltatásai: Információszolgáltatás: ország informá ciók, ágazati információk, magyar és idegen nyelvű kiadványok Üzleti partnerkeresés: üzleti hírek http://uzletihirek.questionpro.com <http://uzletihirek.questionpro.com/> Üzletember-találkozók Külföldi kiállítások Képzések HITA KKV Akadémia Exportőrképzések Projektek: Hungarian Investment Projects HIP PROGRAM Hungarian Technology Projects http PROGRAM Pályázatok: Kereskedelemfejlesztési, Év Exportőre Díj Tenderek: Enterprise Network, szolgáltatások Belföldi rendezvények: Enterprise Network, egy nemzetközi hálózat, a világon a legnagyobb, az EU egyetlen vállalkozásfejlesztési hálózata. Jelenleg összesen 54 országban fog össze Kupcsok Lajos összefoglalót adott a PMKIK Felvidékre irányuló szolgáltatásairól közel 600 üzletfejlesztési és innovációs szervezetet. Cél a kkv-k külpiacra jutásának segítése, nemzetközi kapcsolataik bővítése, innovatív technológiák hasznosításának elõsegítése, K+F pályázatokba való bekapcsolódásuk támogatása. Célcsoport: mikro-, kis- és középvállalkozások, kutatók, kezdő vállalkozók, egyetemek, klaszterek. Magyar hálózat: országos lefedettségű konzorcium, egyedülálló platform, HITA konzorciumvezető, koordinátor és tag is (Közép- és Észak-Magyarország régióban), a többi megyében Kamarák és Vállalkozásfejlesztési/Élénkítési Ala pít vá nyok a tagok. (Folytatjuk) Darabos Tamás, az EXIM Bank vezérigazgató-helyettese a pénzintézet exportot elősegítő hitelkonstrukcióiról beszélt Lázár Bálint, a Corvinus Zrt. befektetési igazgatója arról beszél, hogy a bank miként kapcsolódik be a támogatott projektek megvalósításába

14 Kitekintő Amit Üzbegisztánról tudni kell: egyre szorosabbá válik az együttműködés hazánkkal és a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával (2. rész) Kapcsolattörténet: évről évre több a közös pont Két éve novemberben Tashkentben a két ország elnökeinek jelenlétében aláírták a kormányközi gazdasági együttműködési megállapodást (GEM). Magyar részről Nagy Róza közigazgatási államtitkár, üzbég részről Saidova Galina Karimovna üzbég gazdasági miniszter volt az aláíró. A GEM teremtette meg a jogalapot a Magyar-Üzbég Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (KKB) felállításához. A GEM 2012. április 27-én lépett hatályba. A KKB első magyar társelnökévé Nagy Róza közigazgatási államtitkárt (NGM) nevezték ki, a jelenlegi magyar társelnök Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár. Az üzbég fél 2013. január 28- án jegyzékben adott tájékoztatást az üzbég társelnök kinevezéséről, aki Bakhtiar Abdusamatov beruházási és kereskedelmi miniszterhelyettes lett. Az együttműködés fejlesztésének irányai Perspektivikus együttműködési ágazatok: kommunális hálózatok modernizációja (közvilágítás, csatornahálózat stb.), energetika és energiahatékonyság, gyógyszeripar, egészségipar, mezőgazdaság (beleértve az állattenyésztést) és élelmiszeripar, környezetvédelem (víztisztítás, vízkezelés), építőipar (korházrekonstrukció, lakásépítés és -rekonstrukció), valamint infastruktúra-fejlesztés. Támogatjuk a korszerű technológiák alkalmazásával megvalósuló projekteket, valamint az üzleti szféra képviselői közötti közvetlen kapcsolatok kialakítását. Üzbég részről kiemelik a vegyes vállalatok létrehozását, illetve a helyi gyártást megvalósító projekteket. Fontos a megyei kapcsolatépítés is. A magyar-üzbég üzletember találkozókat (2008, 2010, 2011 Tashkent, 2009 Budapest) folyamatos és aktív vállalati érdeklődés jellemzi. Üzleti rendezvények, találkozók 2010 szeptemberétől: 2011-ben Schmitt Pál köztársasági elnök hivatalos látogatásához kapcsolódóan rendeztek magyar-üzbég üzletember- találkozót Taskentben. Ennek keretében, valamint azt követően aláírták a két ország kereskedelmi és iparkamarája, a HITA és az UZINFOINVEST, az Eximbank Üzbegisztán Nemzeti Bankja közötti megállapodást, valamint további hat vállalati szintű megállapodás, illetve szándéknyilatkozat (MOL Nyrt., Agro-Chemie Kft., Innomed Medical Zrt., AMT Technology Kft., Richter Gedeon Nyrt., 1000 Út Utazási Iroda). 2012. szeptember 12-14. között 3 fős magyar küldöttség Pogácsás Péter osztályvezető (NGM), Feketéné Fényi Ágnes osztályvezető (NGM) és Rózsa Imre (MKIK Orosz-Magyar Tagozat) vett részt A kis- és magánvállalkozások szerepe és jelentősége az üzbegisztáni társadalmi és gazdasági politikában című üzbegisztáni konferencián, ahol tájékoztatást kaptak a kkv-szektor helyzetéről Üzbegisztánban, és a szektor fejlesztésének célkitűzéseiről. A magyar résztvevők rövid beszélgetéseket folytattak Eleyor M. Ganijev külgazdasági kapcsolatokért, befektetésekért és kereskedelemért felelős miniszterrel, Nasirov F. Gafurovics egészségügyi miniszterrel, valamint Alisher Shaykhov kamarai elnökkel. A magyar fél a találkozókon hangsúlyozta a kétoldalú gazdasági kapcsolatok bővítésére irányuló törekvést és tájékozódott az együttműködés lehetséges irányairól. 2013. január 8-13.: Dabas önkormányzatának meghívására egy Fer gana megyei üzleti delegáció látogatott Ma gyarországra. Tagjai találkoz tak a Pest megyei önkormányzat képviselöivel, céglátogatásokat tettek élelmiszeripari vállalatoknál, továbbá a HITA-nál. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokban hátráltató tényező a nagy földrajzi távolság és az ennek következtében felmerülő szállítási problémák; nem állami tenderen megnyert projektek esetében a szállítások kifizetésénél valutakonvertálási gondok merülhetnek fel. Üzbegisztán főbb gazdasági mutatói Az ország függetlenné válását követő évek után, 1996-tól kezdődően folyamatos a GDP növekedése az országban, mely 2007-2008-ban érte el az eddigi legnagyobb szintet (+9,5% illetve 9%). A pénzügyi-gazdasági válság csak minimálisan hatott GDP növekedésre, annak bővülése 2009-2012. között egyenletes maradt, folyamatosan meghaladva a 7-8%-ot, ez elsősorban az országban megvalósított strukturális változások eredménye. Az üzbég kormány prognózisa alapján az üzbég gazdaság várható növekedési üteme 2013-ban 8% körül lesz, az infláció prognosztizált értéke pedig 7-9% között mozog majd. Üzbég statisztikai adatok alapján 2012- ben a bruttó hazai termék 8,2%-al emelkedett (az ipari termelés volumene 7,7%- al, a mezőgazdaság 7%-kal, az építőipar 11,5%-kal nőtt). Az infláció üteme a tervezett szinten maradt és nem haladta meg a 7%-ot. Mutató megnevezése Mértékegység 2010 2011 2012 A GDP értéke (folyó áron) Mrd USD 89,37 96,79 104,7* A GDP változása (reál) % 8,5 8,3 8,2 Az egy főre jutó GDP folyó áron USD/fő 3100 3300 3500* Az infláció % 12,8 12,7* Munkanélküliségi ráta % n.a. 5,0 4,8 Az áruexport értéke Mrd USD 13,02 15,03 16,65 Az áruimport értéke Mrd USD 9, 18 10,5 15,53 A szolgáltatásexport értéke Mrd USD na. 1,8 2,3 A szolgáltatásimport értéke Mrd USD n.a. 0,6 0,7 A folyó fizetési mérleg egyenlege Mrd USD n.a. 4,520 3,284 A költségvetés egyenlege GDP %-a n.a. n.a. -0,2 Államadósság (év végi) GDP %-a n.a. 9,1 8,8 Nemzeti valuta árfolyama (éves átlag) Szum/USD 1587,2 1715,8 1872,3

A gazdasági növekedés a beruházások növekvő volumenének volt köszönhető, melynek jelentős részét a vezető gazdasági ágazatokban való technikai és technológiai modernizáció, a szállítás hatékonyabbá tétele, valamint a műszaki infrastruktúra fejlesztése érdekében végzett befektetések képezték. A 2013. január 1-jei állapot szerint Üzbegisztán teljes külső államadóssága nem haladta meg a GDP 16%-át, mely nemzetközi összehasonlításban a kevesebb, mint mérsékelt eladósodottság kategóriájába esik mondta Karimov elnök. A bankrendszer teljes tőkeállománya 2012-ben 24,3%-kal nőtt, az utóbbi 3 évben pedig megduplázódott. Az elégséges tőkeállomány szintje 24%, mely háromszorosa az általános nemzetközi szabványnak. A bankrendszer likviditása a 2012 évi adatok alapján 65%, mely több mint kétszerese az előírt minimális szintnek. A válságkezelő intézkedések, valamint a gazdasági, üzleti élet szereplői között a kapcsolatok piaci alapokra helyezése hozzájárult az ország iparának fejlődéséhez, befektetési környezetének javulásához. Nemzetközi szakértők és jelentős pénzügyi intézetek, köztük az IMF, a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank elismerték, hogy Üzbegisztán kiemelkedő gazdasági eredményeket tudhat magáénak, magas növekedési ütemet, stabil és megbízható pénzügyibankrendszert. A Moody s Nemzetközi Hitelminősítő Kitekintő Lehetőségek sora energiától a mezőgazdaságig Ügynökség 2011 és 2012 augusztusában nyilvánosságra hozott Banking System Outlook: Uzbekistan című jelentésében az üzbég bankrendszer minősítése egyaránt stabil, a kedvező makrogazdasági feltételeknek, valamint a kormány által megvalósított nagy volumenű beruházási programnak köszönhetően. A Standard & Poor s szerint a bankrendszer stabilitását annak köszönheti, hogy szinte egyáltalán nem függ a nemzetközi pénzpiacok alakulásától és csekély a külső adóssága is, így a válság negatív hatásai az üzbég pénzpiacon nem nyilvánultak meg olyan erőteljesen, mint a FÁK országok többségében. Az IMF misszió 2012 november-december közti látogatása során a szervezet megállapította, hogy az üzbég bankrendszer stabil, az államadósság szintje alacsony, az ország körültekintően jár el a külföldi hitelfelvétel során. Az IMF Üzbegisztán gazdasági növekedésének folytatódását várja. A Világbank által készített Doing Business 2012. júniusi rangsorában Üzbegisztán 14 helyet javítva 154. lett a sorban, bekerülve a 2011/2012 időszakban az üzleti környezet fejlesztésében legtöbb fejlődést elérő országok közé. Ugyanakkor a Transparency International 2012. évi korrupciós index 15 listáján Üzbegisztán a 176 vizsgált ország közül a 170. helyet foglalja el. Tavaly a lakossági reáljövedelmek 17,5%-kal, a közalkalmazottak bére, a nyugdíjak és a szociális juttatások 26,5%-kal nőttek. A foglalkoztatás növelése és az új munkahelyek teremtése érdekében végrehajtott átfogó program keretében 2012-ben 973.500 új munkahelyet hoztak létre, melynek 62%-a vidéken található. Üzbegisztán azon kevés országok közé tartozik, amely energiahordozókkal való ellátottság szempontjából független. Kőolaj, földgáz, szén és uránium tartalékai alapján a világ első tíz legnagyobb készletével rendelkező országa közé sorolható. Üzbég számítások szerint tartalékaik a gazdasági, termelési igényeket még legalább 100 évig képesek kielégíteni, mely a stabil gazdasági növekedéséhez nagymértékben hozzájárul. A villamosenergia-termelés az ország növekvő energiaigényét a fejlett iparral rendelkező országokhoz képest 4,5-szer alacsonyabb áron biztosítja (egy kw = 4 cent). További lehetőségek vannak az alternatív energia (szél, nap stb.) előállításában is. Az Üzbég Köztársaság nemzetgazdaságának egyik meghatározó ágazata a mezőgazdaság, amely az ország nemzeti össztermékének (GDP) 28%-át, a gazdaságilag aktív lakosság foglalkoztatásának 46%-át, és a devizabevételek 60%-át biztosítja. 2012-ben a mezőgazdaság minden ágazatát dinamikus fejlődés jellemezte. A legfontosabb termékük a gyapot. Az üzbég kormány elmúlt években hozott intézkedéseinek következtében folyamatos volt a mezőgazdasági termelés anyagi, műszaki és technológiai fejlesztése.

16 Közelkép A Bécsi Gazdasági Kamara képviselőinek látogatása: Az együttműködés sarokpontja a szakképzés A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága a kamara székházában fogadta dr. Gabriele Führert, a Bécsi Gazdasági Kamara Külgazdasági Főosztályának vezetőjét. Schneider Ferenc, Gabriele Führer és Kárpáti György a megbeszélés után Kárpáti György, a bizottság elnöke köszöntötte a vendéget, aki első alkalommal látogatott el a PMKIK-hoz. A találkozás apropóját az szolgáltatta, hogy a kamara szeptemberben csatlakozott a Duna-menti Kereskedelmi Kamarák Szövetségéhez, melynek a bécsi kamara egyik oszlopos tagja. A csatlakozás célja egyebek között a PMKIK határon túli együttműködéseinek bővítése, a kárpát-medencei partnerkapcsolatainak szélesítése. A megbeszélésen elhangzott, hogy az együttműködés sarokpontja lehet a szakképzés és a vállalkozások motiválása az innovációra. A PMKIK-ban ez év elejétől indult az új innovációs szolgáltatásunk, ennek fejlesztésében ajánlott fel segítséget a főosztályvezető asszony. A szakképzés területén is körvonalazódtak közös projektötletek, melyek megvalósításából mindkét fél egyaránt profitálhat. Schneider Ferenc, a PMKIK Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja az általános ismertető után a kamara Törökbálinton hamarosan átadásra kerülő Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központját mutatta be. Az átalakított irodaépület optimális b2b találkozók és szakképzési témájú rendezvények megtartására. A PMKIK meghívást kapott Bécsbe, ahol a tervek szerint tovább folytatódnak a tárgyalások az együttműködés további irányairól. Az NGM állásfoglalása a pénztárgépek üzemeltetéséről A Minőségi Könyvelők Klubja Egyesület elnöke korábban állásfoglalást kért az NGM-től, hogy lehet-e egy pénztárgépet több telephelyen üzemeltetni, pl. olyan esetekben, amikor egy vállalkozó egyik nap itt, a másik nap ott végzi tevékenységét. Míg a NAV-tól telefonon nemleges választ kapott állításuk szerint telephelyhez kötött a pénztárgép, addig az NGM rábólintott az általa kért és indokolt megoldásra. Tisztelt Elnök Úr! A Nemzetgazdasági Minisztériumhoz 2013. augusztus 6-án előterjesztett beadványa vonatkozásában az alábbi tájékoztatást adom. A pénztárgépek és taxaméterek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek és taxaméterek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 3/2013. (II. 15.) NGM rendelet, (a továbbiakban: Rendelet) üzemeltetési helyre vonatkozó rendelkezései nem zárják ki, hogy egy pénztárgépet több telephelyen is használjanak. Felhívom azonban a figyelmét arra, hogy az adózónak kötelezettsége a pénztárgép használatának feltételeit a nyitva tartás teljes időtartama alatt biztosítani, így amennyiben átfedés van a két vagy több üzemeltetési hely nyitva tartása között úgy a több telephelyen való üzemeltetés a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján nem megengedett. A fentiekben kifejtettek alapján álláspontom szerint az adókötelezettségeinek az adózó azonos pénztárgéppel a különböző üzemeltetési helyein eleget tehet. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását. Budapest, 2013. szeptember 20. dr. Boros Richárd főosztályvezető

A jelentkezés feltétele a szakmai végzettség adott szakmában, illetve a szakmai gyakorlat (rendelet előírása szerint szakmánként más és más) igazolása. A tanfolyamok időpontjai a jelentkezők függvényében alakul (egy csoport létszáma minimum 10-15 fő), 10 fő alatti jelentkezés esetén vizsga nem szervezhető. Többféle kedvezmény is megkönnyíti a szakmaszerzést. Így minden vizsgázó kamarai tag 25% kedvezményt kap a vizsgadíjból, a vállalkozók pedig a befizetett összeget adóalapjukból költségként leírhatják. Emellett részletfizetési lehetőség is biztosított. Jelentkezni kétféle módon lehet. Amennyiben személyesen hozza el a jelentkezési iratokat, a szakmai végzettséget igazoló dokumentumról, illetve a szakmai gyakorlatra vonatkozó igazolásról hiteles másolatot készítünk. Viszont a postai úton való küldés esetében, csak közjegyző által hitelesített dokumentumokat tudunk elfogadni. A mestervizsgára felkészítő tanfolyam időtartama általában 160-216 óra (36 óra pedagógiai, vállalkozási ismeretek, 120-180 óra szakmai elmélet, gyakorlat). A képzés kb. négy-öt hónapot vesz igénybe (általában heti két alkalommal, egy hétköznap délután, és egy hétvégi napon történik az oktatás). A tanfolyam díja 240 000 Ft 260 000 Ft, melyet négy részletben lehet befizetni. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara korlátozott számban jelentkezőnként 40000 Ft-tal járul hozzá a tanfolyami díjhoz. A vizsgadíj nem kamarai tagoknak a minimálbér 150%-a, kamarai tagoknak a minimálbér 125%- a. Ezen költségek or szágosan egységesek. A regisztrációs díj 5000 Ft, előleg 20 000 Ft, amelyet a jelentkezéskor kérünk megfizetni. Oktatás Tájékoztató a mestervizsgáztatásról A-tól Z-ig A tanfolyam helyszíne (általában Budapest, de 10 fő esetén igény szerint Pest megye területén máshol is szervezünk), illetve indulási időpontja a jelentkezők számának függvényében változik. Az alábbi szakmákban szervezünk leggyakrabban felkészítő tanfolyamot és vizsgát: Bútorasztalos és épületasztalos, autószerelő, ács-állványozó, cukrász, fodrász, fogtechnikus, gázfogyasztó berendezésés csőhálózat-szerelő, gáz-és tüzeléstechnikai műszerész, járműfényező, karoszszéria lakatos, kozmetikus, kőfaragó, kőműves, motorkerékpár-szerelő és -javító, műkőkészítő, női szabó, szakács, szobafestő-mázoló tapétázó, villanyszerelő. 17 Szabóné Zéman Máriától kapja meg a mesterlevelet Antoniné Bokodi Edit A Szakképzési törvény előírása szerint 2015. szeptember 1-jétől külső képzőhelyen gyakorlati oktatóként csak olyan szakember tevékenykedhet, aki rendelkezik adott szakmában mesterlevéllel. Idézve pontosan a törvény szövegét: 31. (1) A gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki a) megfelelő szakirányú szakképesítéssel és legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik; b) azon szakképesítések tekintetében, amelyekben a szakképesítésért felelős miniszter kiadta a mestervizsga követelményeit, mestervizsgával rendelkezik; c) büntetlen előéletű; d) nem áll a gyakorlati képzési tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Annak elősegítése érdekében, hogy ezt az előírást teljesíteni lehessen 2013. őszétől a TÁMOP 2.3.4.B. pályázati alprojektben a mesterlevéllel nem rendelkező gyakorlati oktatók pályázhatnak 80%-os vissza nem térítendő támogatásra. Így kb. 60 000 Ft-os önrész befizetésével juthatnak mesteri képesítéshez. Érdeklődni, jelentkezni a következő elérhetőségen lehet: Pest megyei mesterek, középen Nagy Bertalanné vizsgabizottsági elnök, mellette Oláh László vizsgabizottsági tag Pest Megyei Oktatási és Szakképzési Közhasznú Nonprofit KFT. 1056 Budapest, Váci u. 40. Tel/fax:317-8560; 30/397-7938 Szabóné Zéman Mária zeman.maria@pmkik.hu www.pmkik.hu

18 Oktatás Szakképzés Nyelvtudás, külföldi tapasztalat és minőség a Rohr-und Stahl Kft.-nél A hegesztő szakismeretek oktatását biztosítják A Rohr-und Stahl Kft. teljesen, száz száza lékban magyar magántulajdonban levő társaság, melyet azzal a céllal alapítottak tulajdonosai 1991-ben figyelembe véve az azonos tevékenységi és tulajdonosi körű elődjét, hogy Magyarország és az Európai Unió elsősorban német anyanyelvű piacának fejlődő olaj-, energetikai és vegyiparának technológiai szerelési feladataiban részt vállalhasson. A szükséges szerelőipari kapacitásokat magasan kvalifikált magyar munkaerővel biztosítjuk. A hegesztő-csőszerelő munkák mellett jelentősek a lakatos, az ipari hőszigetelő- és bádogosmunkáink. Látványos fejlődés után meghatározó részt vállalnak kapacitásaink felhasználásában az ipari állványozói területen jelentkező meglévő és folyamatosan bővülő széleskörű megbízásaink Hollandia és Belgium területén is. Munkaerő-állományunk átlagosan 380 fő. Vezetőink, ügyvezetőtől a csoportvezetői szintig, német- és angolnyelv-tudással, piaci ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkeznek, de dolgozóink jelentős részének is megvan a szükséges nyelvtudása, külföldi munkatapasztalata, és több éve, évtizede dolgoznak a kft-nél. Minőségi munkánkat hegesztő szakmérnökök, technikusok, minőségbiztosítási és munkavédelmi menedzsereink, pénzügyi szakértőink segítik. Minőségi munkavégzésünk biztosítéka a TÜV Rhein land által tanúsított ISO 9001:2008 minőségirányítási és az SCC**:2006 biztonságtechnikai és környezetvédelmi minősítés, a TÜV SÜD által tanúsított 3/1998 (I.12), a 9/2001 (IV.5.) rendelet (PED) és az MSZ EN ISO 3834-2:2006 fémek ömlesztőhegesztésével kapcsolatos minőségirányítási és szakmai tanúsítások. A magyarországi központi irodánkon kívül Németország több körzetében, Ausztriában, Hollandiában, Belgiumban, Finnországban, Norvégiában, Bulgáriában és Romániában is telephelyeink, kihelyezett irodáink biztosítják munkánk folyamatosságát. Tevékenységi körünk lefedéséhez az alábbi szakmákban saját állományunkban lévő képzett szakemberekkel és technológiákkal rendelkezünk: 80 fő EN-287-1 szerinti minősített hegesztő (WIG 141 eljárással, MIG-MAG 131,135-136 eljárásokkal, bevontelektródás cellulóz is 111 eljárással, 311 eljárással, gázhegesztés, minden anyag csoportokhoz, Alu-hoz is, ha igény me rül fel) 120 fő izometriás csőszerelő és acélszerkezeti lakatos 30 fő csőszigetelő-bádogozó 100 fő állványozó Piaci stratégiánk meghatározó jelzői: a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodás, a magas minőségi színvonal, pontosság, saját állományban lévő megbízható szakemberek alkalmazásával. Ezek biztosítása érdekében már országosan is ismert és elismert, az MHTE, a TÜV Süd és a TÜV Rheinland által is akkreditált hegesztő oktató és vizsgabázist alakítottunk ki, ahol az alábbi tevékenységeket végezzük: Hegesztő szakmunkások tesztelése, továbbképzése Hegesztő szakismeretek gyakorlati oktatása EN-287-1 szerinti minősített hegesztői TÜV vizsgára felkészítés, vizsgáztatás Csőszerelő, lakatos szakmunkások tesztelése, oktatása Állványozók helyszíni tesztelése és vizsgáztatás A váci Király Endre Ipari Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiummal már csak nem 10 éve együttműködve hegesztő szakismeretek gyakorlati oktatását is biztosítjuk a 11. és 12. évfolyamos diákjaik részére együttműködési szerződéssel illetve a PMKIK jóváhagyásával tanulószerződésekkel. A bázison a diákok szakmunkásvizsgáját és szintfelmérő vizsgáit is rendszeresen biztosítjuk az iskola, a PMKIK és a diákok megelégedettségével. A 10 éves együttműködésünk során több mint 100 diák hegesztő gyakorlati oktatását végeztük. Jelenleg a 11. évfolyam 14 diákjának, a 12. évfolyam 11 diákjának az általunk megkövetelt emelt szintű gyakorlati képzést adjuk. A diákok hála a nagy szakértelemmel és pedagógiai hajlammal rendelkező oktatónknak, aki a szakma mellett a becsületes életre is tanít nagy lelkesedéssel, akarattal, példás hozzáállással tanulják a hegesztés gyakorlati fogásait. Tudják, hogy aki nálunk tanul, az biztosan jó eredménnyel teszi le a szakmunkásvizsgát és a minősített hegesztői vizsgát is meg tudja szerezni.

Oktatás Szeptembertől indult az együttműködés a szakoktatásban Kamarai munkamegosztás a jobb szakképzésért 19 Ez év március 28-án a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfoga dásával megalakult a Magyar Agrár-, Élel miszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestületeként. A 2012. évi CXXVI. törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenységnek minősül többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek. Figyelemmel a fentiekre, valamint a gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1999. évi CXXI. törvény 2. a) pontjában szereplő elhatárolásra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyes kamarai szakképzési feladatok ellátásáról 2013. szeptember 1-től jelen közleményben rögzítettek szerint gondoskodik. A szakképzésben történt feladatmegosztás három nagy csoportot foglal magában. Így a vizsgaelnökök kijelöléséről és a vizsgabizottsági tagok delegálásáról valamint a gyakorlati képzés adminisztratív feladatairól, továbbá a mesterképzéssel összefüggő teendőkről is döntés született. A szakmai vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok delegálása A szakképesítésért felelős miniszterrel kötött XVIII-196/15/2010. számú megállapodás mellékletében szereplő azon élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, melyekben a képzést a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ alapján indították, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) végzi a szakmai vizsga vizsgaelnökének kijelölését. Ezen szakmai vizsgák tekintetében a szakmai vizsgára történő vizsgabizottsági tag delegálása a NAK által felkért érdekképviseleten keresztül történik. A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. tör vény, valamint a 2012. szeptember 1-től hatályos OKJ alapján indított képzések tekintetében a komplex szakmai vizsga delegálási rendjét a kamarák az Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósággal történt egyeztetést követően alakítják ki. A 1. pontban szereplő feladat zavar talan ellátása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. szeptember 1-ig átadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a közreműködő érdekképviselet számára az élelmiszeripari vizsgabizottsági tagok névjegyzékét. A gyakorlati képzés ellenőrzési és nyilvántartási feladatai A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő kamarai feladatokat az OKJ 21-es szakmacsoportjába tartozó élelmiszeripari szakképesítések tekintetében a közleményben megjelölt időponttól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a közleményben megjelölt időpont előtt nyilvántartásba vett szervezetek, valamint megállapodások és tanulószerződések az MKIK nyilvántartásában maradnak. Az élelmiszeripari szakképesítések tekintetében a jogosult szervezet nyilvántartását az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara attól az időponttól adja át, amikor a szervezet utolsó hatályban lévő tanulószerződése, megállapodása lejárt, vagy a határozatlan idejű együttműködési megállapodás függelékének 1.3. pontjában szereplő valamennyi tanuló gyakorlati képzése befejeződött. A közleményben megjelölt határidő után érkezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az MKIK továbbítja a NAK illetékes megyei igazgatóságának. Az ellenjegyzésre megküldött tanulószerződést és együttműködési megállapodást illetékesség hiányában visszaküldi a gyakorlati képzést szervezőnek a szükséges tájékoztatással. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2012. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 11. (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt a NAK az MKIK által kidolgozott és a Felsőoktatási Tervezési Testületnek véleményezésre megküldött feltételrendszer szerint végzi. Átjárhatóság a mesterképzésben is Az OKJ 21-es szakmacsoportjába tartozó szakképesítésekben szervezhető mesterképzést és vizsgáztatást a közleményben megjelölt időponttól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. Ezt megelőzően meghirdetett és elindított mesterképzést, az MKIK eljárásrendje szerint, az illetékes területi kamarák szervezésében kell befejezni. Fenti szakképesítések mestervizsgáiban jogosultsággal rendelkező mestervizsga elnöki névjegyzéket az MKIK a NAK rendelkezésére bocsátja. A NAK az MKIK által az elnököknek adott jogosultságot elismeri és nyilvántartásába átvezeti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakképzési feladataik ellátása során együttműködnek. Ennek érdekében szükség szerint vezetői, illetve szakmai szintű egyeztetéseket folytatnak. Az országos szintű szakmai kapcsolattartást az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatósága, valamint a NAK Szakképzési Igazgatósága biztosítja. A Területi Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint a NAK megyei igazgatóságainak szakképzési referensei munkaköri szakmai és ügykezelési feladataik tekintetében önálló munkakapcsolatot tarthatnak. A fentieket magában fog laló hivatalos dokumen tumot július 16-án látta el kézjegyével Dunai Péter a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára valamint Hörömpő Nándor a Nemzeti Agrár gazdasági Kamara főigazgatója.

20 Közelkép Jócskán megnövelt törzstőke és nagyobb vezetői felelősség a kft.-kben Új rendelkezések a Polgári Törvénykönyvben A 2014. március 15-én hatályba lépő új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) a gazdasági társaságokkal kapcsolatban is számos új rendelkezést vezet be. A szabályozás formai újdonsága, hogy az eddig külön kódexben testet öltő Gt.-t a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvényt beemelték az új Ptk-ba, és ez egyúttal sok tartalmi változással is jár. Az új rendelkezés a kft-k törzstőkéjének minimális összegét hárommillió forintban határozza meg, amellyel a jogalkotó szándéka a fantomcégek kiszűrése, likvidálása volt. Induló vállalkozások esetén lehetőség van a cégalapításra a törvényi minimumnál kisebb törzstőkével is, ennek befizetéséig azonban a tulajdonosok osztalékot nem vehetnek fel, de anyagi felelősségük addig Egyszerűsített foglalkozás szóbeli megegyezéssel Az egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony fajtái: a mezőgazdasági, a tu risztikai idénymunka valamint az alkalmi munka, ezek körét a 2010. évi LXXV. törvény 2. paragrafusa tartalmazza. A mezőgazdasági idénymunka az agrárium különböző ágazataiba tartozó munkavégzést jelent: pl. halászat, vadászat, erdőgazdálkodás, továbbá az ezekben az ágazatokban megtermelt javak mozgatását, csomagolását. A munkaviszony határozott időre szól, illetve nem haladhatja meg az évi 120 napot. Hasonló alapokon működik a turisztikai idénymunka is, de itt a kereskedelmi jellegű turisztikai tevékenység végzése az alaptevékenység. Ide tartozik a lovas szolgáltató tevékenység, az idegenvezetés és a szálláshely-szolgáltatás. A határozott időre szóló munkaviszony itt sem haladhatja meg a 120 napot. Az alkalmi munka főbb ismérvei, hogy a munkaviszony nem lehet hosszabb folyamatosan 5 naptári napnál, egy naptári hónapban max. 15, egy naptári évben 90 nap lehet. A 2012-es adóévre vonatkozó előírások szerint az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelmet nem kell bevallani, ha annak összege a 840 ezer forintot A szórólapozástól a szüreten át a statisztákig széles a skála nem haladja meg és a magánszemély más jövedelemmel nem rendelkezett, illetve nem minősül külföldinek. Ha azonban az adózónak más adóköteles jövedelme is keletkezett az egyszerűsített foglalkoztatás bevételét bérjövedelemként kell szerepeltetni az adóbevallásban. A foglalkoztató által megfizetett közteher szja-előleget nem tartalmaz, ilyen címen csökkentő tétel nem vehető figyelembe, így a foglalkoztatottnak adófizetési kötelezettsége keletkezhet. 2013. január 1-jétől a jogszabály bevezette a mentesített keretösszeg fogalmát, amely egyenlő a foglalkoztatás naptári napjainak száma és az adóév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér napibérként meghatározott összegének szorzatával (kötelező legkisebb munkabér napi összege 2012. évben 4.280 forint, 2013. évben 4.510 forint). Az ezt meg nem haladó mértékű juttatást a magánszemélynek nem kell bevallania. Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér meghaladja a mentesített keretösszeget, a bevallásban jövedelemként csak az azt meghaladó részt kell feltüntetni. Rögzített, hogy a munkáltató hány dolgozót alkalmazhat alkalmi munkaviszonyban. Főállású dolgozót nem alkalmazó terjed, mintha a rájuk eső tőkeösszeget teljes mértékben befizették volna. A már működő, de alacsonyabb törzstőkéjű társaságoknak ez a szám eléri a kétszázezret a törzstőkéjüket az új Ptk. jövő márciusi hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítás alkalmával, legkésőbb 2015. március 15-éig kell hárommillió forintra emelni. Változnak a vezető tisztségviselőkre irányadó rendelkezések is. Közvetlenül a vezető tisztségviselővel szemben követelhetnek kártérítést azok a hitelezők, akiknek a gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése (felszámolása) után kielégítetlen követelésük marad, ha a vezető a hitelezői érdekeket a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet beállta után nem vette figyelembe. Amennyiben egy kft-nek több, önállóan eljárni jogosult ügyvezetője van, úgy bármelyik tiltakozhat a másik tervezett, vagy már megtett intézkedése ellen. Ebben az esetben a tiltakozás elbírálására a taggyűlés jogosult. A tiltakozás lehetőségére szakértők szerint érdemes kötelezettségként tekinteni. A vezető tisztségviselők képviseleti jogát a tulajdonosok korlátozhatják a jelenlegi szabályozás alapján is, és ebben nem hoz változást az új Ptk. sem. Ha a mai társasági törvény értelmében egy ilyen jellegű korlátozás harmadik személyekkel, társaságon kívüli felekkel szemben nem hatályos, addig az új törvény szerint hatályos lesz a korlátozás a külső szereplőkkel, üzleti partnerekkel szemben is, amennyiben ők tudtak, vagy tudniuk kellett róla a jövőben tehát érdemes lesz tájékozódni a velünk szemben fellépő ügyvezető képviseleti jogának terjedelméről. vállalkozás 1 főt, 1-5 fő főállásút alkalmazó cég 2 főt, 6-20 fő főállású esetén 4 főt alkalmazhat alkalmi munkaviszonyban. Ha a főállásúak száma meghaladja a 20 főt, a létszám 20%-ig lehet alkalmi munkára munkavállalókat felvenni. Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkaviszony szóbeli megegyezéssel jön létre, de a munkaadónak bejelentési kötelezettsége van az adóhatóság felé. Ekkor a foglalkoztatás 2013, 2014 -es alapbére a következőképpen alakul. Az alapbérnek el kell érni a minimálbér 85%-át, illetve a garantált bérminimum 87%-át. E munkaviszony létesítésnek is vannak korlátozó, illetve kizáró tényezői. Így köztisztviselő nem végezhet munkája mellett egyszerűsített foglalkoztatás keretébe tartozó tevékenységet, illetve a köz- és adótartozással rendelkező munkáltatók sem alkalmazhatnak így dolgozókat. Harmadik ország állampolgára csak mezőgazdasági idénymunkára alkalmazható. A munkáltató által fizetendő közteher a mezőgazdasági idénymunkások, és turisztikai idénymunkások esetén 500, alkalmi munkavállalók után 1000, és végül filmipari statiszták alkalmazása esetén 3000 Ft/nap/ fő, amelyet a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell befizetni.