EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.3.2. COM(2015) 84 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A Tanács határozata az Európa Tanács sportversenyek tiltott befolyásolásáról szóló egyezményének a büntető anyagi joggal és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködéssel nem kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Unió nevében történő aláírásáról HU HU
Európa tanácsi szerződések sorozat 215. Az Európa Tanács Egyezménye a sportversenyek tiltott befolyásolásáról Magglingen/Macolin, 2014.IX.18. HU 1 HU
Preambulum Az Európa Tanács tagállamai és ezen Egyezmény többi aláírója, Figyelemmel arra, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megteremtése; Figyelembe véve az Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcstalálkozóján (Varsó, 2005. május 16 17.) elfogadott cselekvési tervet, amely javasolja az Európa Tanács azon tevékenységeinek folytatását, amelyek referenciaként szolgálnak a sport terén; Figyelemmel arra, hogy folytatni kell a sport fejlesztésére szolgáló közös európai és globális keret kidolgozását a plurális demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és a sportetika elvei alapján; Tudatában annak, hogy a világon minden országot és minden sportágat érinthet a sportversenyek tiltott befolyásolása, és hangsúlyozva, hogy ez a jelenség, mivel globális fenyegetést jelent a sport tisztességességére nézve, globális és az Európa Tanács tagjain kívüli államok által is támogatott választ igényel; Aggodalmuknak adva hangot azt illetően, hogy a sportversenyek tiltott befolyásolásához bűncselekmények kapcsolódhatnak és abban a szervezett bűnözés is érintett lehet, valamint a jelenség nemzetközi jellegét illetően; Emlékeztetve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (1950, ETS 5) és annak jegyzőkönyveire, a sporteseményeken, különösen a labdarúgó mérkőzéseken megnyilvánuló nézői erőszakról és nem megfelelő viselkedésről szóló európai egyezményre (1985, ETS 120), a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni egyezményre (1989, ETS 135), a korrupcióról szóló büntetőjogi egyezményre (1999, ETS 173), valamint az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezményére (2005, CETS 198); Emlékeztetve az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményre (2000) és annak jegyzőkönyveire; Emlékeztetve továbbá az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezményére (2003); Emlékeztetve a saját joghatóságuk alá tartozó jogsértések indokolatlan késedelem nélküli, hatékony kivizsgálásának fontosságára; Emlékeztetve arra, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete (Interpol) az igazságügyi együttműködés mellett a bűnüldöző hatóságok közötti hatékony együttműködés elősegítése terén is kulcsfontosságú szerepet játszik; Hangsúlyozva, hogy a sportszervezetek felelősek azért, hogy észleljék és szankcionálják a sportversenyeknek a felügyeletük alá tartozó személyek általi tiltott befolyásolását; Elismerve a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén már elért eredményeket; Meggyőződve arról, hogy a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelemhez fokozott, gyors, fenntartható és megfelelően működő nemzeti és nemzetközi együttműködés szükséges; Tekintettel a Miniszteri Bizottság által a tagállamokhoz intézett Rec(92)13rev számú, az átdolgozott Európai Sport Chartáról szóló ajánlásra; a CM/Rec(2010)9 számú, a sport átdolgozott etikai kódexéről szóló ajánlásra; a Rec(2005)8 számú, a jó sportirányítás elveiről szóló ajánlásra, valamint a CM/Rec(2011)10 számú, az eredmények manipulálása, mindenekelőtt a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása elleni küzdelem érdekében a sport tisztességességének előmozdításáról szóló ajánlásra; Figyelemmel a következő konferenciákon végzett munkára és az ott levont következtetésekre: a sportért felelős miniszterek 11. Európa tanácsi konferenciája, Athén, 2008. december 11 12.; HU 2 HU
a sportért felelős miniszterek 18. informális Európa tanácsi konferenciája (Baku, 2010. szeptember 22.) az eredmények manipulálása (a mérkőzések eredményének tiltott befolyásolása) elleni küzdelem érdekében a sport tisztességességének előmozdításáról; a sportért felelős miniszterek 12. Európa tanácsi konferenciája (Belgrád, 2012. március 15.), különösen egy, a sporteredmények tiltott befolyásolása elleni küzdelmet szolgáló új nemzetközi jogi eszköz megszövegezését illetően; a testnevelésért és a sportért felelős miniszterek és vezető tisztviselők UNESCO által szervezett 5. nemzetközi konferenciája (MINEPS V); Meggyőződve arról, hogy a hatóságok, sportszervezetek, versenyszervezők és sportfogadási szolgáltatók közötti, nemzeti és nemzetközi szintű, a kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló párbeszéd és együttműködés nélkül lehetetlen hatékony közös válaszokat találni a sportversenyek tiltott befolyásolásának problémája által támasztott kihívásokra; Felismerve, hogy az igazságos és egyenlő versenyen alapuló sport a jellegét tekintve kiszámíthatatlan, és a sport terén megnyilvánuló etikátlan gyakorlatok és magatartások elleni erőteljes és hatékony fellépést tesz szükségessé; Hangsúlyozva azon meggyőződésüket, hogy a jó kormányzás és az etika elveinek a sport terén történő következetes alkalmazása jelentősen elősegíti a korrupció, a sportversenyek tiltott befolyásolása, valamint a sport terén megnyilvánuló egyéb helytelen gyakorlatok felszámolását; Felismerve, hogy a sport autonómiája elvének megfelelően a sportszervezetek felelősek a sportért, és önszabályozási és fegyelmi felelősségük van a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén, de adott esetben a hatóságok védik meg a sport tisztességességét; Felismerve, hogy a sportfogadási tevékenységek, és különösen az illegális sportfogadás fejlődése növeli az ilyen tiltott befolyásolás kockázatát; Figyelembe véve, hogy a sportversenyek tiltott befolyásolása egyes esetekben kapcsolódik a sportfogadáshoz vagy bűncselekményekhez, más esetekben nem, és hogy minden esetben fel kell lépni ellene; Figyelemmel az államoknak a sportfogadásra vonatkozó szabályok meghatározására vonatkozó, az alkalmazandó jogszabályok keretén belüli mérlegelési jogkörére, a következőkben állapodtak meg: HU 3 HU
I. fejezet Cél, alapelvek, fogalommeghatározások 1. cikk Cél és fő célkitűzések 1 Ezen Egyezmény célja a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem a sport tisztességességének és a sportetikának a védelme érdekében, a sport autonómiája elvének megfelelően. 2 Ezért ezen Egyezmény fő célkitűzései a következők: a a nemzeti és nemzetközi sportversenyek nemzeti vagy nemzetközi tiltott befolyásolásának megelőzése, észlelése és szankcionálása; b az érintett hatóságok közötti, valamint a sporttal és a sportfogadással foglalkozó szervezetekkel folytatott nemzeti és nemzetközi együttműködés előmozdítása a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni fellépés terén. 2. cikk Alapelvek 1 A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem során biztosítani kell többek között a következő elvek tiszteletben tartását: a emberi jogok; b jogszerűség; c arányosság; d a magánélet és a személyes adatok védelme. 3. cikk Fogalommeghatározások Ezen Egyezmény alkalmazásában: 1 Sportverseny : olyan sportesemény, amely az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága által a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően jegyzékbe vett és egy nemzetközi sportszervezet, illetve adott esetben egy másik illetékes sportszervezet által elismert valamely sportszervezet által meghatározott szabályoknak megfelelően kerül megrendezésre. 2 Sportszervezet : olyan, a sportot vagy egy adott sportágat irányító szervezet, amely szerepel az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága által a 31. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott jegyzékben, valamint adott esetben annak kontinensen belüli és nemzeti kapcsolódó szervezetei. 3 Versenyszervező : olyan sportszervezet vagy a jogi formájától függetlenül más személy, amely sportversenyeket szervez. 4 Sportversenyek tiltott befolyásolása : olyan szándékos megállapodás, cselekmény vagy mulasztás, amely egy sportverseny eredményének vagy lefolyásának az említett sportverseny kiszámíthatatlan jellegét részben vagy egészben megszüntető, nem megengedett módosítására irányul annak érdekében, hogy a befolyásoló jogtalan előnyt szerezzen saját maga vagy mások számára. 5 Sportfogadás : pénzértékkel rendelkező tétben, pénzértékkel rendelkező nyeremény reményében való fogadás, amelynek kimenetele egy sportversennyel kapcsolatos jövőbeli és bizonytalan eseménytől függ. Ezen belül: a illegális sportfogadás : olyan sportfogadási tevékenység, amely jellegére vagy szervezőjére tekintettel a fogyasztó tartózkodási helye szerinti ország irányadó jogszabályai értelmében nem megengedett; b szabálytalan sportfogadás : olyan sportfogadási tevékenység, amely nem egyeztethető össze a szóban forgó piacon szokásosan vagy várhatóan érvényesülő mintázatokkal, vagy amely olyan sportversenyre való fogadáshoz kapcsolódik, amelynek lefolyása szokatlan jellemzőkkel bír; c gyanús sportfogadás : olyan sportfogadási tevékenység, amely megbízható és egybevágó bizonyítékok alapján az alapjául szolgáló sportverseny tiltott befolyásolásához kapcsolódónak tűnik. 6 A versenyben érdekelt személy : a következő kategóriák valamelyikébe tartozó természetes vagy jogi személy: a versenyző : sportversenyeken részt vevő személy vagy személyek ilyen csoportja; b a versenyző segítői : edző, tréner, menedzser, ügynök, a csapat személyzete, a csapat tisztviselője, a HU 4 HU
c sportversenyeken részt vevő vagy arra készülő versenyzőkkel dolgozó vagy őket kezelő orvosi vagy paramedikális személyzet, valamint a versenyzőkkel kapcsolatos munkát végző minden más személy; tisztviselő : a sportversenyeket szervező és népszerűsítő szervezetek tulajdonosa, részvényese, vezető tisztségviselője vagy személyzetének tagja, valamint a bírók, zsűritagok és más akkreditált személyek. A fogalom körébe tartoznak a nemzetközi sportszervezetek, illetve adott esetben a versenyt elismerő más illetékes sportszervezetek vezető tisztségviselői és munkatársai is. 7 Belső információ : egy versenyhez kapcsolódó olyan információ, amelyhez egy személy egy sportággal vagy a versennyel kapcsolatos helyzete révén jutott hozzá, kivéve a már közzétett vagy köztudomású, a nagyközönség érdeklődő tagjai számára könnyen hozzáférhető vagy az adott versenyre irányadó szabályoknak és rendelkezéseknek megfelelően felfedett információkat. II. fejezet Megelőzés, együttműködés és más intézkedések 4. cikk Belföldi koordináció 1 Minden Szerződő Fél összehangolja a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelemben érintett valamennyi hatóság szakpolitikáit és fellépéseit. 2 A saját joghatósága alatt álló területen valamennyi Szerződő Fél ösztönzi a sportszervezeteket, versenyszervezőket és sportfogadási szolgáltatókat arra, hogy működjenek együtt a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén, és adott esetben az említett szervezetekre bízza ezen Egyezmény vonatkozó rendelkezéseinek a végrehajtását. 5. cikk Kockázatértékelés és kockázatkezelés 1 Minden Szerződő Fél azonosítja, elemzi és értékeli a sportversenyek tiltott befolyásolásához kapcsolódó kockázatokat, adott esetben a sportszervezetekkel, sportfogadási szolgáltatókkal, versenyszervezőkkel és más érintett szervezetekkel együttműködésben. 2 Minden Szerződő Fél ösztönzi a sportszervezeteket, sportfogadási szolgáltatókat, versenyszervezőket és más érintett szervezeteket arra, hogy állapítsanak meg eljárásokat és szabályokat a sportversenyek tiltott befolyásolásának leküzdése érdekében, és adott esetben elfogadja az ehhez szükséges jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket. 6. cikk Oktatás és figyelemfelhívás 1 A sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem megerősítése érdekében valamennyi Szerződő Fél ösztönzi a kapcsolódó, figyelemfelhívásra irányuló, oktatási, képzési és kutatási tevékenységeket. 7. cikk Sportszervezetek és versenyszervezők 1 Minden Szerződő Fél ösztönzi a sportszervezeteket és a versenyszervezőket arra, hogy fogadjanak el és hajtsanak végre egyrészt a sportversenyek tiltott befolyásolásának leküzdését szolgáló szabályokat, másrészt a jó kormányzást elősegítő elveket, többek között a következőkhöz kapcsolódóan: a az összeférhetetlenség megelőzése, ideértve az alábbiakat: annak megtiltása, hogy a versenyben érdekelt személyek fogadjanak azokra a sportversenyekre, amelyekben érintettek; a belső információkkal való visszaélésnek és az ilyen információk terjesztésének a megtiltása; b valamennyi szerződéses és egyéb kötelezettség betartása a sportszervezetek és a hozzájuk tartozó tagok részéről; c annak előírása, hogy a versenyben érdekelt személyek haladéktalanul jelentsenek minden olyan gyanús tevékenységet, incidenst, ösztönzést vagy megkeresést, amely a sportversenyek tiltott befolyásolása ellen hozott szabályok megszegésének tekinthető. 2 Minden Szerződő Fél ösztönzi a sportszervezeteket arra, hogy megfelelő intézkedéseket fogadjanak el és hajtsanak végre a következők biztosítása érdekében: a a tiltott befolyásolás kockázatának kitett sportversenyek lefolyásának fokozott és hatékony figyelemmel kísérése; b a sportversenyek tiltott befolyásolásához kapcsolódó gyanús tevékenységeknek a megfelelő hatóságok vagy nemzeti platform részére történő haladéktalan jelentésére szolgáló eljárások; HU 5 HU
c d e a sportversenyek tiltott befolyásolásának lehetséges vagy tényleges eseteire vonatkozó információk felfedését elősegítő hatékony mechanizmusok, ideértve a bejelentők megfelelő védelmét is; a versenyben érdekelt személyek, köztük a fiatal versenyzők figyelmének felhívása oktatás, képzés és az információk terjesztése útján a sportversenyek tiltott befolyásolásának kockázatára és az annak leküzdése érdekében tett erőfeszítésekre; a sportversenyek fontos tisztviselőinek különösen a bíróknak és a játékvezetőknek a lehető legkésőbbi szakaszban történő kijelölése. 3 Minden Szerződő Fél ösztönzi a sportszervezeteit és azokon keresztül a nemzetközi sportszervezeteket arra, hogy a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni belső szabályaik, különösen az e cikk (1) bekezdésében említett szabályok megszegése esetén alkalmazzanak konkrét, hatékony, arányos és visszatartó erejű fegyelmi szankciókat és intézkedéseket, valamint biztosítsák a más sportszervezetek, különösen más országok sportszervezetei által kiszabott szankciók kölcsönös elismerését és végrehajtását. 4 A sportszervezetek által megállapított fegyelmi felelősség nem zárja ki a büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási felelősséget. 8. cikk A sportszervezetek finanszírozásával kapcsolatos intézkedések 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek a Szerződő Fél által pénzügyileg támogatott sportszervezetek finanszírozásával kapcsolatos megfelelő átláthatóság biztosításához. 2 Minden Szerződő Fél fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy segítséget nyújtson a sportszervezeteknek a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelemhez, ideértve a megfelelő mechanizmusok finanszírozása útján nyújtott segítséget is. 3 Szükség esetén valamennyi Szerződő Fél fontolóra veszi, hogy a versenyben érdekelt, sportversenyek tiltott befolyásolása miatt szankcióval sújtott személyek esetében a szankció időtartamára visszatartsa a pénzügyi támogatást vagy felkérjen sportszervezeteket arra, hogy visszatartsák a pénzügyi támogatást. 4 Adott esetben minden Szerződő Fél lépéseket tesz annak érdekében, hogy részben vagy egészben visszatartsa a pénzügyi vagy sporttal kapcsolatos egyéb támogatást azon sportszervezetek esetében, amelyek nem alkalmaznak tényleges szabályokat a sportversenyek tiltott befolyásolása ellen. 9. cikk A fogadásokat szabályozó hatósággal vagy más felelős hatósággal vagy hatóságokkal kapcsolatos intézkedések 1 Minden Szerződő Fél kijelöl egy vagy több felelős hatóságot, amelynek feladata a Szerződő Fél jogrendjén belül, hogy végrehajtsa a sportfogadásra vonatkozó szabályokat és alkalmazza a sportversenyek sportfogadáshoz kapcsolódó tiltott befolyásolásának leküzdése érdekében hozott intézkedéseket, ideértve adott esetben a következőket: a időszerű információcsere a többi érintett hatósággal vagy az illegális, szabálytalan vagy gyanús sportfogadással és az ezen Egyezményben említett vagy ezen Egyezménynek megfelelően kialakított szabályok megszegésével foglalkozó nemzeti platformmal; b a sportfogadás kínálatának korlátozása a nemzeti sportszervezetekkel és sportfogadási szolgáltatókkal folytatott konzultációt követően, kizárva különösen azokat a sportversenyeket, amelyek: 18 éven aluliaknak szólnak; vagy amelyek esetében sportszempontból nem megfelelőek a szervezési feltételek és/vagy a tét; c előzetes információszolgáltatás a versenyszervezők részére a sportfogadási termékek típusairól és tárgyáról, támogatva azon törekvésüket, hogy azonosítsák és kezeljék a sport tiltott befolyásolásának a saját versenyük terén felmerülő kockázatát; d olyan fizetőeszközök szisztematikus használata a sportfogadás terén, amelyek lehetővé teszik az egyes Szerződő Felek által meghatározott küszöböt meghaladó pénzügyi mozgások, és különösen a küldők, a címzettek és az összegek nyomon követését; e mechanizmusok kialakítása a sportszervezetekkel és adott esetben a sportfogadási szolgáltatókkal folytatott, illetve azok közötti együttműködésben annak megelőzésére, hogy a versenyben érdekelt személyek olyan sportversenyekre fogadjanak, amelyek megszegik a sportra vonatkozó szabályokat vagy az alkalmazandó jogszabályokat; f a nemzeti jognak megfelelően a fogadás felfüggesztése azon versenyek esetében, amelyekre megfelelő riasztást adtak ki. HU 6 HU
2 Minden Szerződő Fél közli az Európa Tanács főtitkárával az e cikk (1) bekezdésének megfelelően kijelölt hatóság vagy hatóságok nevét és címét. 10. cikk Sportfogadási szolgáltatók 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megelőzzék az összeférhetetlenséget és azt, hogy a sportfogadási termékek biztosításában érintett természetes vagy jogi személyek visszaéljenek a belső információkkal, különösen annak korlátozása útján, hogy: a a sportfogadási termékek biztosításában érintett természetes vagy jogi személyek a saját termékeikre fogadjanak; b egy szponzor vagy egy sportszervezet résztulajdonosa visszaéljen a helyzetével a sportversenyek tiltott befolyásolásának elősegítése vagy belső információkkal való visszaélés céljából; c a versenyben érdekelt személyek részt vegyenek az arra a versenyre vonatkozó nyereményszorzók meghatározásában, amelyben érdekeltek; d egy adott versenyszervező vagy versenyben érdekelt személy felett irányítási jogokkal rendelkező sportfogadási szolgáltató, illetve egy olyan sportfogadási szolgáltató, amely felett egy ilyen versenyszervező vagy versenyben érdekelt személy irányítási jogokkal rendelkezik, olyan versenyre vonatkozóan kínáljon fogadást, amelyben a versenyszervező vagy a versenyben érdekelt személy érintett. 2 Minden Szerződő Fél ösztönzi a sportfogadási szolgáltatóit és rajtuk keresztül a sportfogadási szolgáltatók nemzetközi szervezeteit arra, hogy oktatás, képzés és az információk terjesztése útján hívják fel a tulajdonosaik és munkavállalóik figyelmét a sportversenyek tiltott befolyásolásának következményeire, illetve az az elleni küzdelemre. 3 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek a sportfogadási szolgáltatók arra való kötelezéséhez, hogy haladéktalanul jelentsék a szabálytalan vagy gyanús fogadásokat a fogadásokat szabályozó hatóság, a többi felelős hatóság vagy hatóságok vagy a nemzeti platform felé. 11. cikk Az illegális sportfogadás elleni küzdelem 1 A sportversenyek tiltott befolyásolásának leküzdése érdekében minden Szerződő Fél megvizsgálja, mely eszközök a legmegfelelőbbek az illegális sportfogadások szolgáltatóival szembeni fellépéshez, és fontolóra veszi, hogy az adott jogrendben alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően olyan intézkedéseket fogadjon el, mint például: a az illegális sportfogadási szolgáltatást nyújtó távoli szolgáltatók működésének megszüntetése vagy az elérésük közvetlen vagy közvetett korlátozása, valamint a Szerződő Fél joghatósága alatt álló területen működő sportfogadási szolgáltatók működésének megszüntetése; b az illegális sportfogadási szolgáltatók és a fogyasztók közötti pénzügyi forgalom leállítása; c a reklámozás megtiltása az illegális sportfogadási szolgáltatók számára; d a fogyasztók figyelmének felhívása az illegális sportfogadással összefüggő kockázatokra. III. fejezet Információcsere 12. cikk Az illetékes hatóságok, a sportszervezetek és a sportfogadási szolgáltatók közötti információcsere 1 A 14. cikk sérelme nélkül, nemzeti és nemzetközi szinten és a nemzeti jogának megfelelően valamennyi Szerződő Fél elősegíti az érintett hatóságok, a sportszervezetek, a versenyszervezők, a sportfogadási szolgáltatók és a nemzeti platformok közötti információcserét. Ezen belül minden Szerződő Fél vállalja, hogy mechanizmusokat hoz létre annak érdekében, hogy megossza a releváns információkat, amikor azok segíthetik az 5. cikkben említett kockázatértékelés elvégzését, és különösen a fogadási termékek típusaira és tárgyára vonatkozó részletes információk versenyszervezők részére történő eljuttatását, valamint a sportversenyek tiltott befolyásolásával kapcsolatos vizsgálatok és eljárások megindítását vagy elvégzését. 2 Az ilyen információk címzettje kérésre, a nemzeti jognak megfelelően és késedelem nélkül tájékoztatja az információt megosztó szervezetet vagy hatóságot arról, hogy milyen lépéseket tett a közlés nyomán. HU 7 HU
3 Minden Szerződő Fél megvizsgálja, hogyan lehetne fejleszteni vagy fokozni az együttműködést és az információcserét az illegális sportfogadás elleni, ezen Egyezmény 11. cikkében meghatározott küzdelem összefüggésében. 13. cikk Nemzeti platform 1 Minden Szerződő Fél kijelöl egy nemzeti platformot, amely a sportversenyek tiltott befolyásolásával foglalkozik. A nemzeti jognak megfelelően a nemzeti platform egyebek mellett: a információs csomópontként szolgál, összegyűjti a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén releváns információkat, és továbbítja azokat az érintett szervezetek és hatóságok felé; b koordinálja a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelmet; c fogadja, központosítja és elemzi az adott Szerződő Fél területén tartott sportversenyekhez kapcsolódó szabálytalan és gyanús tétekre vonatkozó információkat, és adott esetben riasztást ad ki; d továbbítja az ezen Egyezményben említett jogszabályok vagy sportügyi szabályok lehetséges megszegésével kapcsolatos információkat a hatóságok vagy a sportszervezetek és/vagy a sportfogadási szolgáltatók felé; e nemzeti és nemzetközi szinten együttműködik valamennyi szervezettel és érintett hatósággal, ideértve más államok nemzeti platformjait is. 2 Minden Szerződő Fél közli az Európa Tanács főtitkárával a nemzeti platform nevét és címét. 14. cikk A személyes adatok védelme 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni valamennyi fellépés megfeleljen a személyes adatok védelmére vonatkozó, releváns nemzeti és nemzetközi jogszabályoknak és normáknak, különösen az ezen Egyezmény hatálya alá tartozó információcsere terén. 2 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek annak garantálásához, hogy az ezen Egyezmény hatálya aló tartozó hatóságok és szervezetek meghozzák az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a személyes adatok gyűjtése, feldolgozása és cseréje során az adatcsere jellegétől függetlenül megfelelően figyelembe vegyék a jogszerűség, a megfelelőség, a relevancia és a pontosság elvét, valamint kellő figyelmet fordítsanak az adatbiztonságra és az érintettek jogaira. 3 Minden Szerződő Fél előírja a jogszabályaiban, hogy az ezen Egyezmény hatálya aló tartozó hatóságoknak és szervezeteknek biztosítaniuk kell, hogy az ezen Egyezmény végrehajtása kapcsán folytatott adatcsere ne haladja meg az adatcsere kinyilvánított céljának eléréséhez szükséges minimális mértéket. 4 Minden Szerződő Fél felkéri az ezen Egyezmény hatálya aló tartozó különböző hatóságokat és szervezeteket arra, hogy biztosítsák a cserélt adatok biztonságának garantálásához szükséges technikai eszközöket, és garantálják azok megbízhatóságát és megfelelő működését, valamint az adatcsererendszerek rendelkezésre állását, megfelelő működését és felhasználóinak azonosítását. IV. fejezet A büntető anyagi jog és a végrehajtással kapcsolatos együttműködés 15. cikk A sportversenyek tiltott befolyásolásához kapcsolódó bűncselekmények 1 Minden Szerződő Fél gondoskodik arról, hogy a nemzeti jogszabályai lehetővé tegyék a sportversenyek tiltott befolyásolásának büntetőjogi szankcionálását abban az esetben, ha az a Szerződő Fél nemzeti jogszabályainak meghatározása szerinti kényszerítő, korrupt vagy csalárd gyakorlattal jár együtt. 16. cikk A sportversenyek tiltott befolyásolásához kapcsolódó bűncselekményekből származó jövedelem tisztára mosása 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye (2005, CETS 198) 9. cikkének 1. és 2. bekezdésében, az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezmény (2000) 6. cikkének (1) bekezdésében vagy az Egyesült Nemzetek Korrupció elleni egyezménye (2003) 23. cikkének 1. bekezdésében említett cselekményeket a nemzeti joga az említett HU 8 HU
aktusokban említett feltételekkel bűncselekménynek minősítse, amennyiben a nyereséget termelő alapbűncselekmény az ezen Egyezmény 15. és 17. cikkében említett bűncselekmény, és zsarolás, korrupció és csalás esetében minden esetben. 2 Annak eldöntése során, hogy a bűncselekmények mely köre minősüljön az (1) bekezdésben említett alapbűncselekménynek, valamennyi Szerződő Fél a nemzeti jogának megfelelően dönthet arról, hogy hogyan határozza meg az adott bűncselekményeket és azon sajátos elemek jellegét, amelyek súlyossá teszik azokat. 3 Minden Szerződő Fél fontolóra veszi, hogy belefoglalja a sportversenyek tiltott befolyásolását a pénzmosás megelőzését szolgáló keretébe azzal, hogy előírja a sportfogadási szolgáltatók számára, hogy alkalmazzanak ügyfél-átvilágítási, nyilvántartás-vezetési és jelentési követelményeket. 17. cikk Bűnsegély és felbujtás 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a nemzeti joga bűncselekménynek minősítse az ezen Egyezmény 15. cikkében említett valamely bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan nyújtott bűnsegélyt és az elkövetésre szándékosan való felbujtást. 18. cikk Jogi személyek felelőssége 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a jogi személyeket felelősségre lehessen vonni az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett olyan bűncselekményekért, amelyeket bármely olyan természetes személy követett el akár egyénileg eljárva, akár a jogi személy valamely szervének tagjaként eljárva, aki a jogi személyen belül vezető pozíciót tölt be a következők alapján: a a jogi személy képviseletének joga; b a jogi személy nevében történő döntéshozatal joga; c a jogi személyen belüli ellenőrzés gyakorlásának joga. 2 Az adott Szerződő Fél jogelveitől függően a jogi személyek felelőssége büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási lehet. 3 Az (1) bekezdésben említetteken kívüli esetekben minden Szerződő Fél megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a jogi személyek felelősségre vonhatóak legyenek, amennyiben az (1) bekezdésben említett természetes személy által gyakorolt felügyelet vagy ellenőrzés hiánya tette lehetővé, hogy egy neki alárendelt természetes személy az adott jogi személy javára elkövesse az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett valamely bűncselekményt. 4 Ez a felelősség nem érinti a bűncselekményt elkövető természetes személyek büntetőjogi felelősségét. V. fejezet Joghatóság, büntetőeljárás és végrehajtási intézkedések 19. cikk Joghatóság 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy megállapítsa a joghatóságát az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények kapcsán, amennyiben a bűncselekményt: a a Szerződő Fél területén követték el; vagy b a Szerződő Fél lobogója alatt közlekedő hajó fedélzetén követték el; vagy c a Szerződő Fél jogszabályai szerint bejegyzett repülőgép fedélzetén követték el; vagy d a Szerződő Fél állampolgára vagy a Szerződő Fél területén szokásos tartózkodási hellyel rendelkező személy követte el. 2 Az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozat útján az Európai Unió vagy bármely állam kijelentheti, hogy fenntartja a jogot arra, hogy ne alkalmazza vagy csak meghatározott esetekben vagy feltételekkel alkalmazza az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglalt, a joghatóságra vonatkozó szabályokat. 3 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek HU 9 HU
ahhoz, hogy megállapítsa joghatóságát az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények kapcsán azokban az esetekben, amikor az állítólagos elkövető a területén tartózkodik, és állampolgársága alapján nem adható ki egy másik Szerződő Félnek. 4 Ha több Szerződő Fél is igényt tart a joghatóságra egy, az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett állítólagos bűncselekmény kapcsán, akkor az érintett Szerződő Felek adott esetben konzultációt folytatnak egymással annak megállapítása érdekében, hogy mely joghatóság a legmegfelelőbb a büntetőeljárás lefolytatása szempontjából. 5 A nemzetközi közjog általános szabályainak sérelme nélkül ez az Egyezmény nem zár ki semmilyen olyan büntetőjogi, polgári jogi vagy közigazgatási joghatóságot, amelyet valamely Szerződő Fél a nemzeti jogának megfelelően gyakorol. 20. cikk Az elektronikus bizonyítékok biztosítását célzó intézkedések 1 Minden Szerződő Fél jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket fogad el annak érdekében, hogy az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények kivizsgálása során a nemzeti jogszabályaival összhangban biztosítsa az elektronikus bizonyítékokat, többek között a tárolt számítástechnikai adatok gyors megőrzése, a forgalmi adatok gyors megőrzése és átadása, közlésre kötelezés, a tárolt számítástechnikai adatok átvizsgálása és lefoglalása, forgalmi adatok valós idejű összegyűjtése és a tartalomra vonatkozó adatok kifürkészése útján. 21. cikk Védelmi intézkedések 1 Valamennyi Szerződő Fél fontolóra veszi olyan jogi intézkedések elfogadását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hatékony védelmet biztosítson a következők számára: a azon személyek, akik jóhiszeműen és ésszerű alappal információt szolgáltatnak az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekményekre vonatkozóan, vagy egyébként együttműködnek a nyomozó vagy bűnüldöző hatóságokkal; b az említett bűncselekményekkel kapcsolatban vallomást tevő tanúk; c szükség esetén az a) és a b) pontban említett személyek családtagjai. VI. fejezet Szankciók és intézkedések 22. cikk Természetes személyekkel szembeni büntetőjogi szankciók 1 Minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények, amennyiben azokat természetes személy követte el, hatékony, arányos és visszatartó erejű, a bűncselekmény súlyosságát figyelembe vevő szankciókkal legyenek büntethetők, ideértve a pénzügyi szankciókat is. E szankciók közé tartoznak a szabadságelvonással járó büntetések is, amelyek a nemzeti jogban foglaltaknak megfelelően kiadatás alapjául szolgálhatnak. 23. cikk Jogi személyekkel szembeni szankciók 1 Minden Szerződő Fél meghozza azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy a 18. cikknek megfelelően felelősségre vont jogi személyekkel szemben hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat alkalmazzanak, ideértve a pénzügyi szankciókat és adott esetben olyan egyéb intézkedéseke is, mint amilyenek a következők: a kereskedelmi tevékenység folytatásától való ideiglenes vagy végleges eltiltás; b bírósági felügyelet alá helyezés; c bíróság által elrendelt megszűnés. 24. cikk Közigazgatási szankciók 1 A nemzeti joga értelmében büntethető cselekmények kapcsán adott esetben minden Szerződő Fél elfogadja azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az ezen Egyezménynek megfelelően megállapított jogsértéseket hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal és intézkedésekkel büntessék a közigazgatási hatóságok által indított eljárást követően, amely esetében a határozat nyomán eljárás indulhat egy illetékes bíróság előtt. HU 10 HU
2 Minden Szerződő Fél biztosítja a közigazgatási intézkedések alkalmazását. Ezt végezheti a fogadásokat szabályozó hatóság vagy egyéb felelős hatóság vagy hatóságok, a Szerződő Fél nemzeti jogának megfelelően. 25. cikk Lefoglalás és elkobzás 1 A nemzeti jogának megfelelően minden Szerződő Fél meghozza azokat a jogalkotási vagy egyéb intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a következők lefoglalását és elkobzását: a azon tárgyak, dokumentumok vagy más eszközök, amelyeket az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények elkövetésére használtak vagy kívántak használni; b az említett bűncselekményekből származó jövedelem vagy az ennek a jövedelemnek megfelelő értékű vagyon. VII. fejezet Igazságügyi és más ügyekben folytatott nemzetközi együttműködés 26. cikk A büntetőügyekben folytatott nemzetközi együttműködést szolgáló intézkedések 1 A Szerződő Felek ezen Egyezmény előírásainak megfelelően és a vonatkozó nemzetközi és regionális jogi eszközöknek, az egységes vagy kölcsönös jogi szabályozásukon alapuló megállapodásoknak, valamint a nemzeti joguknak megfelelően a lehető legszélesebb körben együttműködnek az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozások, büntetőeljárások és bírósági eljárások során, ideértve a lefoglalást és az elkobzást is. 2 A Szerződő Felek a kiadatásról és a kölcsönös bűnügyi segítségnyújtásról szóló alkalmazandó nemzetközi, regionális és kétoldalú szerződéseknek, valamint a nemzeti joguknak megfelelően a lehető legszélesebb körben együttműködnek az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények kapcsán. 3 A nemzetközi együttműködés során, ha a kettős büntethetőséget követelményként írják elő, ez a követelmény teljesítettnek tekintendő tekintet nélkül arra, hogy a megkeresett állam joga a bűncselekményt ugyanazon bűncselekményi kategórián belül helyezi-e el, vagy a bűncselekmény esetében ugyanazt az elnevezést használja-e, mint a megkereső állam, ha a kölcsönös jogsegélyre vagy a kiadatásra vonatkozó kérés tárgyát képező bűncselekmény alapjául szolgáló elkövetői magatartás mindkét Szerződő Fél joga alapján bűncselekménynek minősül. 4 Ha egy olyan Szerződő Fél, amelyik szerződés meglétéhez köti a kiadatást vagy a kölcsönös bűnügyi jogsegélyt, egy olyan Szerződő Féltől kap kiadatási vagy bűnügyi jogsegélyre irányuló kérelmet, amellyel nem kötött ilyen szerződést, akkor a nemzetközi közjog szerinti kötelezettségeinek megfelelően eljárva és a saját nemzeti joga által előírt feltételektől függően ezt az Egyezményt a kiadatás vagy a kölcsönös bűnügyi jogsegély jogalapjának tekintheti az ezen Egyezmény 15 17. cikkében említett bűncselekmények esetében. 27. cikk A nemzetközi együttműködéssel kapcsolatos egyéb intézkedések a megelőzés terén 1 Minden Szerződő Fél törekszik arra, hogy adott esetben beépítse a sportversenyek tiltott befolyásolásának megelőzését és az az elleni küzdelmet a harmadik államok javát szolgáló segítségnyújtási programjaiba. 28. cikk A nemzetközi sportszervezetekkel folytatott nemzetközi együttműködés 1 A nemzeti jogának megfelelően minden Szerződő Fél együttműködik a nemzetközi sportszervezetekkel a sportversenyek tiltott befolyásolása elleni küzdelem terén. VIII. fejezet Nyomon követés 29. cikk Információszolgáltatás 1 Minden Szerződő Fél továbbítja az Európa Tanács főtitkárának az Európa Tanács valamely hivatalos nyelvén az azokra a jogalkotási és egyéb intézkedésekre vonatkozó releváns információkat, amelyeket az ezen Egyezményben foglalt rendelkezéseknek való megfelelés céljából hozott meg. 30. cikk Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága 1 Az Egyezmény céljainak elérése érdekében felállításra kerül az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága. HU 11 HU
2 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottságában valamennyi Szerződő Felet egy vagy több küldött képviselheti, ideértve a sportért, a bűnüldözésért vagy a fogadások szabályozásáért felelős hatóság képviselőit. Minden Szerződő Fél egy-egy szavazattal rendelkezik. 3 Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, valamint az Európa Tanács más releváns kormányközi bizottságai kijelölnek egy-egy képviselőt az Egyezmény nyomonkövetési bizottságába annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a több ágazatot érintő és multidiszciplináris megközelítés érvényesüléséhez. Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága szükség esetén egyhangú döntéssel meghívhat bármely államot, amely nem Szerződő Fele az Egyezménynek, és bármely nemzetközi szervezetet vagy szervet, hogy az képviselője útján vegyen részt megfigyelőként a nyomonkövetési bizottság ülésein. Az e bekezdés alapján kinevezett képviselők szavazati jog nélkül vesznek részt az Egyezmény nyomonkövetési bizottságának ülésein. 4 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottságának üléseit az Európa Tanács főtitkára hívja össze. Az első ülésére az ésszerűen lehetséges legrövidebb időn belül kerül sor, de mindenképpen az ezen Egyezmény hatálybalépésétől számított egy éven belül. Ezt követően akkor ül össze, amikor a Szerződő Felek legalább egyharmada vagy a főtitkár ülés megtartását kéri. 5 Az ezen Egyezményben foglalt rendelkezésekre figyelemmel az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága készíti el és fogadja el konszenzussal a saját eljárási szabályzatát. 6 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottságát az Európa Tanács Titkársága segíti a feladatainak ellátásában. 31. cikk Az Egyezmény nyomonkövetési bizottságának feladatai 1 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága felelős ezen Egyezmény végrehajtásának nyomon követéséért. 2 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága elfogadja és módosítja a sportszervezeteknek a 3. cikk (2) bekezdésében említett jegyzékét, és gondoskodik arról, hogy az megfelelő módon közzétételre kerüljön. 3 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága különösen: a ajánlásokat fogalmazhat meg a Szerződő Felek számára az ezen Egyezmény alkalmazásával kapcsolatban meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, különösen a nemzetközi együttműködést illetően; b adott esetben ajánlásokat fogalmazhat meg a Szerződő Felek számára a magyarázó dokumentumok közzétételét követően, és a sportszervezetek és sportfogadási szolgáltatók képviselőivel folytatott előzetes konzultáció után különösen a következők kapcsán: azon kritériumok, amelyeket a sportszervezeteknek és sportfogadási szolgáltatóknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy igénybe vehessék az ezen Egyezmény 12. cikkének (1) bekezdésében említett információcserét; az érintett hatóságok, a sportszervezetek és a fogadási szolgáltatók közötti operatív együttműködés javításának az ezen Egyezményben említett egyéb módjai; c folyamatosan tájékoztathatja az érintett nemzetközi szervezeteket és a közvéleményt az ezen Egyezmény keretében végzett tevékenységekről; d véleményt dolgozhat ki a Miniszteri Bizottság számára bármely, az Európa Tanács tagállamain kívüli állam által benyújtott, arra irányuló kérésről, hogy az államot a Miniszteri Bizottság a 32. cikk (2) bekezdése alapján kérje fel az Egyezmény aláírására. 4 A feladatainak ellátása érdekében az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága a saját kezdeményezésére szakértői találkozókat szervezhet. 5 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága az érintett Szerződő Felek előzetes beleegyezésével látogatást tesz a Szerződő Feleknél. IX. fejezet Záró rendelkezések 32. cikk Aláírás és hatálybalépés 1 Ez az Egyezmény nyitva áll aláírásra az Európa Tanács tagállamai, az Európai Kulturális Egyezmény egyéb részes államai, az Európai Unió, valamint a tagállamokon kívüli azon államok előtt, amelyek részt vettek az HU 12 HU
Egyezmény kidolgozásában vagy amelyek megfigyelő státuszt élveznek az Európa Tanácsban. 2 Ez az Egyezmény nyitva áll aláírásra az Európa Tanács tagállamain kívüli bármely olyan állam előtt is, amelyet a Miniszteri Bizottság felkér az aláírásra. A tagállamokon kívüli valamely államnak az Egyezmény aláírására való felkérésére vonatkozó döntést az Európa Tanács alapszabálya 20. cikkének d) pontjában előírt többséggel, és a szerződő államok Miniszteri Bizottságban helyet foglalni jogosult képviselőinek egyhangú szavazatával kell meghozni, a létrehozását követően az Egyezmény nyomonkövetési bizottságával folytatott konzultáció után. 3 Ez az Egyezmény megerősítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni. 4 Ezen Egyezmény az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amely időpontban öt aláíró amelyek közül legalább három az Európa Tanács tagállama az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el. 5 Amennyiben egy aláíró állam vagy az Európai Unió az Egyezményt később ismeri el magára nézve kötelezőnek, az Egyezmény rá nézve az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amely időpontban az adott állam, illetve az Európai Unió az (1), a (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően az Egyezményt magára nézve kötelezőnek ismerte el. 6 Azok a Szerződő Felek, amelyek nem tagjai az Európa Tanácsnak, a Miniszteri Bizottság által az adott Szerződő Féllel folytatott konzultációt követően meghatározott módon járulnak hozzá az Egyezmény nyomonkövetési bizottságának finanszírozásához. 33. cikk Az Egyezmény hatásai és az egyéb nemzetközi jogi eszközökkel fennálló kapcsolat 1 Ez az Egyezmény nem érinti a Szerződő Feleknek az egyes konkrét témaköröket szabályozó többoldalú nemzetközi egyezményekből eredő jogait és kötelezettségeit. Különösen nem változtatja meg az Egyezmény a Szerződő Feleknek a tiltott teljesítményfokozó szerek és módszerek használata elleni küzdelem terén korábban kötött más megállapodásokból eredő, ezen Egyezmény tárgyával és céljával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit. 2 Ez az Egyezmény adott esetben kiegészíti a Szerződő Felek között létrejött és alkalmazandó többoldalú vagy kétoldalú szerződéseket, ideértve a következők rendelkezéseit: a Európai kiadatási egyezmény (1957, ETS 24); b Európai egyezmény a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (1959, ETS 30); c a pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról szóló egyezmény (1990, ETS 141); d az Európa Tanács pénzmosásról, a bűncselekményből származó jövedelmek felkutatásáról, lefoglalásáról és elkobzásáról, valamint a terrorizmus finanszírozásáról szóló egyezménye (2005, CETS 198). 3 Az Egyezmény Szerződő Felei kétoldalú vagy többoldalú megállapodásokat köthetnek egymás között az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekre vonatkozóan annak érdekében, hogy kiegészítsék vagy megerősítsék az Egyezmény rendelkezéseit, vagy hogy előmozdítsák az Egyezményben kimondott alapelvek alkalmazását. 4 Ha két vagy több Szerződő Fél már korábban szerződést kötött az ebben az Egyezményben szabályozott kérdésekre vonatkozóan, vagy más módon rendezték kapcsolataikat az ilyen kérdések kapcsán, akkor ezek a Szerződő Felek jogosultak arra is, hogy megfelelőképpen alkalmazzák az említett szerződést vagy szabályozzák az említett kapcsolatokat. Ha azonban a Szerződő Felek az ezen Egyezményben szabályozott kérdésekre vonatkozóan az Egyezményben foglaltaktól eltérően rendezik kapcsolataikat, akkor ezt olyan módon kell megtenniük, amely nem összeegyeztethetetlen az Egyezmény célkitűzéseivel és alapelveivel. 5 Ezen Egyezmény egyik rendelkezése sem érinti a Szerződő Felek egyéb jogait, korlátozásait, kötelezettségeit vagy felelősségét. 34. cikk Feltételek és biztosítékok 1 Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a II VII. fejezetben meghatározott jogkörök és eljárások kialakítása, HU 13 HU
bevezetése és alkalmazása során figyelembe vegye a belső jogában meghatározott feltételeket és biztosítékokat, amelyek biztosítják az emberi jogok és szabadságok ideértve a Szerződő Fél által az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, az Egyesült Nemzetek keretében 1966-ban létrejött Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában, valamint az egyéb vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközökben vállalt kötelezettségekből eredő jogokat is megfelelő védelmét, és amelyek beépítik az arányosság elvét a Szerződő Fél nemzeti jogába. 2 Az érintett eljárás vagy jogkör jellegére tekintettel ezek közé a feltételek és biztosítékok közé tartozhat többek között a jogkör vagy eljárás bírósági vagy más független felügyelete, az alkalmazását megalapozó indokok, valamint az alkalmazási körének és időtartamának korlátozása. 3 A közérdekkel, különösen az igazságszolgáltatás megfelelő működésével összeegyeztethető mértékben valamennyi Szerződő Fél figyelembe veszi, hogy az e fejezetekben foglalt hatáskörök és eljárások milyen hatást gyakorolnak harmadik felek jogaira, felelősségére és jogos érdekeire. 35. cikk Területi hatály 1 Az aláírás időpontjában vagy megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésekor bármely állam vagy az Európai Unió megjelölheti azt a területet vagy azokat a területeket, amelyre vagy amelyekre ez az Egyezmény alkalmazandó. 2 Az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozat útján minden Szerződő Fél bármely későbbi időpontban kiterjesztheti ezen Egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban megjelölt bármely olyan területre, amelynek nemzetközi kapcsolataiért az adott Szerződő Fél felelős, vagy amelynek nevében az adott Szerződő Fél jogosult kötelezettségeket vállalni. Az érintett terület tekintetében az Egyezmény a nyilatkozatnak a főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba. 3 Az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítés útján az előző két bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat visszavonható az abban megjelölt területek bármelyike tekintetében. A visszavonás a fenti értesítésnek a főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép érvénybe. 36. cikk Szövetségi záradék 1 A szövetségi államok fenntarthatják a jogot arra, hogy a központi kormányzatuk és a szövetségi államot alkotó államok vagy más hasonló területi egységek közötti kapcsolatra irányadó alapvető elveknek megfelelően vállaljanak kötelezettségeket ezen Egyezmény II., IV., V. és VI. fejezete alapján, feltéve, hogy a szövetségi állam változatlanul képes együttműködni a III. és a VII. fejezetben meghatározottak szerint. 2 Ha az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartással él, a szövetségi állam nem használhatja a fenntartás feltételeit arra, hogy kizárja vagy jelentősen korlátozza a III. és a VII. fejezetben meghatározott intézkedések meghozatalára vonatkozó kötelezettségét. Általában véve széles körű és hatékony végrehajtási képességet kell biztosítania ezen intézkedésekkel kapcsolatban. 3 Ezen Egyezmény azon rendelkezéseit illetően, amelyek alkalmazása a szövetségi államot alkotó egyes államok vagy más hasonló területi egységek joghatósága alá tartozik, amelyek a szövetség alkotmányos rendszere értelmében nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormány tájékoztatja az ilyen államok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekről, közli támogató véleményét, és ösztönzi az említett hatóságokat arra, hogy tegyék meg a megfelelő lépéseket azok hatályba léptetése érdekében. 37. cikk Fenntartások 1 Az aláírás időpontjában vagy megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezésekor az Európa Tanács főtitkárához címzett írásbeli értesítés útján bármely állam vagy az Európai Unió kinyilváníthatja, hogy él a 19. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében biztosított fenntartásokkal. Egyéb fenntartás nem tehető. 2 Az a Szerződő Fél, amely az (1) bekezdésnek megfelelően fenntartással élt, az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítés útján részben vagy egészben visszavonhatja a fenntartást. E visszavonás az értesítés főtitkár általi kézhezvételének napján lép hatályba. Ha az értesítés kimondja, hogy a fenntartás visszavonása a benne meghatározott későbbi, a főtitkár általi kézhezvételt követő időpontban lép hatályba, akkor a visszavonás HU 14 HU
abban a későbbi időpontban lép hatályba. 3 Amint azt a körülmények lehetővé teszik, a fenntartással élő Szerződő Fél részben vagy egészben visszavonja a fenntartását. 4 Az Európa Tanács főtitkára rendszeresen tájékoztatást kérhet az egy vagy több fenntartással élő Szerződő Felektől a fenntartás(ok) visszavonásának esélyeiről. 38. cikk Módosítások 1 Bármely Szerződő Fél, az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága és az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága javasolhatja ezen Egyezmény cikkeinek módosítását. 2 A módosításra irányuló javaslatot közölni kell az Európa Tanács főtitkárával, aki legalább két hónappal a módosítással foglalkozó ülés előtt továbbítja azt a Szerződő Feleknek, az Európa Tanács tagállamainak, a tagállamokon kívüli azon államoknak, amelyek részt vettek ezen Egyezmény kidolgozásában vagy amelyek megfigyelő státuszt élveznek az Európa Tanácsban, az Európai Uniónak, minden olyan államnak, amelyet felkértek ezen Egyezmény aláírására, valamint az Egyezmény nyomonkövetési bizottságának. Az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága benyújtja a Miniszteri Bizottságnak a javasolt módosításra vonatkozó véleményét. 3 A Miniszteri Bizottság fontolóra veszi a javasolt módosítást és az Egyezmény nyomonkövetési bizottsága által benyújtott véleményt, és az Európa Tanács alapszabálya 20. cikkének d) pontjában foglalt többséggel elfogadhatja a módosítást. 4 A Miniszteri Bizottság által az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott módosítások szövege továbbításra kerül a Szerződő Feleknek elfogadásra. 5 Az e cikk (3) bekezdésének megfelelően elfogadott módosítások az azon időponttól számított egy hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lépnek hatályba, amely időpontban valamennyi Szerződő Fél tájékoztatta a főtitkárt arról, hogy a belső eljárásainak lefolytatását követően elfogadta a módosításokat. 6 Amennyiben egy módosítást a Miniszteri Bizottság már elfogadott, de az (5) bekezdésnek megfelelően még nem lépett hatályba, egy állam vagy az Európai Unió kizárólag abban az esetben ismerheti el az Egyezményt magára nézve kötelezőnek, ha egyúttal a szóban forgó módosítást is elfogadja. 39. cikk Vitarendezés 1 Az Egyezmény nyomonkövetési bizottságát, amely szorosan együttműködik az Európa Tanács érintett kormányközi bizottságaival, folyamatosan tájékoztatni kell az ezen Egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatban felmerült minden problémáról. 2 Ha a Szerződő Felek között vita támad ezen Egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, akkor azt tárgyalás, békéltetés vagy választottbírósági eljárás útján, illetve a választásuk szerinti más békés úton kell rendezniük. 3 Az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága kialakíthat olyan vitarendezési eljárásokat, amelyeket a vitában érintett Szerződő Felek, amennyiben beleegyeznek, igénybe vehetnek. 40. cikk Felmondás 1 Az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítés útján bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja ezt az Egyezményt. 2 A felmondás az értesítésnek a főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba. 41. cikk Értesítés 1 Az Európa Tanács főtitkára értesíti a Szerződő Feleket, az Európa Tanács tagállamait, az Európai Kulturális Egyezményben részes más államokat, a tagállamokon kívüli azon államokat, amelyek részt vettek ezen HU 15 HU