1. BEVEZETÉS A gazdasági bűnözés fogalma Köznyelvi fogalom: a gazdasági élet szereplői valamilyen jogellenes vagy erkölcstelen magatartással anyagi előnyre tesznek szert Büntetőjogi fogalom: a BTK-ban a XVII. Fejezetben található tényállások Gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények 28 db Pl.: Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése Számvitel rendjének megsértése Csődbűntett A fogyasztók érdekeit sértő bűncselekmények (pl.: Árú hamis megjelölése) Jogosulatlan gazdasági tevékenységek (pl.: Jogosulatlan biztosítási tevékenység) Számítástechnikával kapcsolatos bűncselekmények Titoksértések (üzleti, bank, értékpapír) Pénzmosás Egyéb (Valótlan érték megjelölés) Pénz és bélyeghamisítás Pénzügyi bűncselekmények Pl.: Adócsalás Jövedékkel kapcsolatos bűncselekmények Csempészet Készpénzt-helyettesítő fizetési eszközzel kapcsolatos bűncselekmények Kriminológiai fogalom: szélesebb, mint a büntetőjogi fogalom, bele tartoznak: gazdasági bűncselekmények, gazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyon elleni és korrupciós bűncselekmények, környezetszennyezés Pl.: Sikkasztás Csalás Hűtlen kezelés Hanyag kezelés Szerzői jogokhoz kapcsolódó bűncselekmények Vesztegetés Környezet és természetkárosítás A gazdasági bűnözés veszélyei Szabad verseny torzulása Egy cselekménnyel is hatalmas anyagi kár okozható Egy cselekményhez sok sértett kapcsolódhat (pl.: Baumag-ügy) Bizonyos bűncselekmények esetén a közvélemény elnéző, mert magánszemély nem sértett (pl.: csődbűntett, adócsalás, jogosulatlan gazdasági előny megszerzése) Felderítésük jelentős erőket és időket köt le
Hosszú ideig, folyamatosan, a lebukás veszélye nélkül lehet elkövetni 2. Büntetőjogi jellemzés A gazdasági bűnözéssel érintett jogi tárgyak Nemzetközi gazdasági rend A gazdaságirányítás és ellenőrzése rendje A hitelnyújtás biztonsága A fogyasztók érdekei A gazdálkodó egységek tulajdonosainak érdekei Az állami pénzgazdálkodás rendje Az állami fizetőeszköz és az értékpapírok védelme Az állam pénzügyi bevételeinek rendje Az állam pénzügyi kiadásainak rendje A tisztességes keretek közötti szabad verseny Számítógépes adatok védelme Közélet tisztasága Környezet- és természetvédelem Az elkövetőkkel kapcsolatos jellemzők Jogi személyek és természetes személyek egyidejű jelenléte, gazdasági összefonódások, személyi összefonódások nehezítik a nyomozásokat. Elkülönült jogi személyiségre és a korlátolt felelősségre hivatkozás a jellemző. Fizetésképtelen társaságok értékesítése külföldieknek, hajléktalanoknak, ami szintén nehezíti a bizonyítást. Elkövetési magatartások és bűnösség Szinte csak szándékosan, előre eltervezve, felkészülve követik el a cselekményeket. A gondatlanság elvétve található (pénzmosás) előkészület elvétve található (pénzhamisítás) a jogi szabályozásban. 3. Nyomozástani jellemzés A feljelentések hibái és azok elutasításának kérdései: - megfogalmazásuk pontatlan - mellékletek, szerződések hiányoznak - szakember jogi képviselő hiánya, nem szakember írja feljelentést - elsőre nehezen állapítható meg a bűncselekmény gyanúja, a cselekmény minősítése Nyomozás nehézségei: - cégbírósági iratok beszerzése min. 1 hónap - felszámolási iratok beszerzése min. 1 hónap - könyvelések (már ha van) lefoglalása és értékelése hosszadalmas - bankszámlaforgalmak elemzése hosszadalmas - résztvevők felkutatásainak nehézségei (pl.: külföldiek) - tanúkihallgatások nehezek már a tanú is védőügyvéddel jön - gyanúsítás nagyon nehéz, csak akkor lehet, ha már minden bizonyíték megvan
Bizonyítás nehézségei: sok szereplő, sok társaság, hatalmas iratmennyiség, büntetőjogi bonyolultság, jó ügyvédek Megelőzési kérdések Jogalkotó: szerintem nem az ő feladatuk, kivéve a Kaya Ibrahim törvényt!!! Jogalkalmazók: együttműködés hiánya, eljárásjogi egyszerűsítés kellene minden eljárásban, személyi és tárgyi feltételek hiánya, túlzott bürokrácia Sértettek: megfelelő szerződések kötése, szerződő felek előzetes ellenőrzése, a feljelentések pontos és szakszerű megfogalmazása 4. A gazdasági bűncselekmények csoportosítása Ez a csoportosítás Dr. Tóth Mihály: Gazdasági bűnözés és bűncselekmények (KJK Kerszöv, 2002.) c. könyve alapján készült. Mint látható, ez a csoportosítás a gazdasági bűnözés szűkebb, büntetőjogi fogalma alapján értelmezhető. 4.1. A hitelezők érdekeit sértő bűncselekmények A gazdasági bűncselekmények ezen típusa a gazdasági társaságok, vállalkozások üzletfeleinek, beszállítóinak vagyoni érdekeit sértik. A jól működő kapitalista piacgazdasági modellben a vállalkozások a jó gazda gondosságával, jóhiszeműen járnak el. Kötelezettségeket a teljesítőképességük arányában vállalnak és törekszenek a kötelezettségek határidőben történő kiegyenlítésére. A pénzügyi-gazdasági reálfolyamataikról nyilvántartásokat vezetnek, melyek hűen tükrözik a vállalkozás valós pénzügyi, gazdasági és likviditási helyzetét. A mérleget, eredménykimutatást és az adóbevallást nyilvános, mindenki számára hozzáférhető helyen letétbe helyezik, ezzel biztosítva a megismerhetőséget a piaci szereplők. Emellett az adóhatóságok számára bevallást készítenek és befizetik az adót. Amely cselekmények ezekkel az elvárásokkal szándékosan szembe mennek, a világ legtöbb államában a bűncselekmény kategóriába tartoznak. - csődbüntett (Btk. 290. ) - hitelező jogtalan előnyben részesítése (Btk. 291. ) - a számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. ) - tartozás fedezetének elvonása (Btk. 297. ) - hitelezési csalás (Btk. 297/A. ) - tőkebefektetési csalás 299/B. ) - visszaélés csekkel (313. ) - váltóhamisítás (313/A. ) - gazdasági adatszolgáltatás elmulasztása (Btk. 299. ) 4.2. A gazdasági társaságok integritását sértő bűncselekmények Gazdasági társaságot a vonatkozó jogszabályok betartása mellett szabadon alapíthat belföldön bármely cselekvőképes, büntetlen előéletű felnőtt korú magyar vagy nem magyar állampolgár. A gazdasági társaságok a gazdálkodásuk során arra törekszenek, hogy lehetőség szerint nyereséget produkáljanak és azt a tagok (betétesek, részvényesek, tulajdonosok stb.) között szétosszák. Azon magatartások, melyek a társaság vagyonát (törzstőke vagyoni betét stb.) jogellenesen csorbítják, szankcióval sújtandók.
- gazdasági társaság vagy szövetkezet vezető tisztségviselőjének visszaélése (Btk. 298/A. ) - valótlan érték megjelölése (Btk. 298/C. ) - az alaptőke vagy törzstőke csorbítása (Btk. 297/A. ) 4.3. A fogyasztók és versenytársak érdekeit sértő bűncselekmények A fogyasztók alapvető érdeke, hogy a minőségi, egészségügyi és biztonsági előírásoknak megfelelő termékeket és szolgáltatásokat kapják. Az is előfordul, hogy az állam vagy valamely hatóság az egyes termékek vagy szolgáltatások árának alsó vagy felső határát meghatározzák. Számos erre vonatkozó jogszabály szolgálja a fogyasztók érdekeit. Ezek megsértését poenalizáló büntetőjogszabályok tartoznak ebbe a körbe. Ide soroljuk még a piaci verseny egészséges működését védő egyes jogszabályok megsértését. A piacgazdaság akkor működik hatékonyan, ha valós verseny zajlik a piac szereplői között. A vetélytársak rivalizálását korlátozó intézkedések, ún. kartell megállapodások jogszabályba ütköznek. - rossz minőségű termék forgalomba hozatala (Btk. 292. ) - minőség hamis tanúsítása (Btk. 295. ) - áru hamis megjelölése (Btk. 296. ) - a fogyasztó megtévesztése (Btk. 296/A. ) - versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban (Btk. 296/B. ) - árdrágítás (301. ) 4.4. Üzleti, banki (pénzintézeti), és tőzsdei érdeket sértő bűncselekmények A banki, pénzügyi, biztosítási, valamit a tőzsdei tevékenység nagy tőkeerőt, szakértelmet igényelnek. Ezen tevékenységek folytatására vonatkozó jogi szabályozás azt célozza, hogy olyan garanciákat építsen be a piaci folyamatokba, melyek minimalizálják ezeknek a tevékenységeknek a kockázatát. A piaci szereplőknek rendszerint jól felfogott érdeke, hogy pénzügyi-gazdasági tranzakcióikra, befektetéseikre vonatkozó adatok nem jussanak nyilvánosságra. A bankok és pénzintézetek az ebbe a körbe tartozó adatokat bizalmasan kezelik. Az ilyen jellegű adatokkal kapcsolatos titoksértéseket poenalizálják a vonatkozó paragrafusok. A pénzmosás újszerű jelenség. Lényege, hogy szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményből származó dologgal végrehajtott különböző pénzügyi, gazdasági vagy banki tranzakciókkal megpróbálják a bűnös pénz eredetét leplezni, és a gazdaságba visszaintegrálni. - gazdasági titok megsértése (Btk. 300. ) - banktitok megsértése (Btk. 300/A. ) /hatálytalan/ - értékpapírtitok megsértése (Btk. 300/D. ) /hatálytalan/ - jogosulatlan pénzügyi tevékenység - bennfentes értékpapír-kereskedelem (Btk. 299/A. ) - pénzmosás (Btk. 303. ) - pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. ) - fedezetlen bankkártya felhasználása
(Btk. 298/D. ) - jogosulatlan befektetési szolgáltatási tevékenység (Btk. 298/E. ) /hatálytalan/ - jogosulatlan biztosítási tevékenység (Btk. 298/E. ) /hatálytalan/ - piramisjáték szerv. (Btk. 299/C. ) (Btk. 312/A. ) - készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás (Btk. 313/B. ) - készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés (Btk. 313/C. ) 4.5. Állami tevékenységgel (állami szerepvállalással, irányítással, elosztással) kapcsolatos bűncselekmények Az állam egyik fő funkciója, hogy a társadalom által megtermelt összes hazai termék (GDP) egy részét elvonja (allokálja) annak érdekében, hogy azokat olyan közös kiadásokra fordítsa, mely a társadalom összérdekét szolgálja. Ilyenek a kórházak, iskolák üzemeltetése, nyugdíjrendszer fenntartása, közutak, közművek építése. Az állam a közösségi funkciói ellátása érdekében adók, illetékek, jövedékek formájában szerez bevételeket. A az áruk és szolgáltatások forgalmának bonyolítására egységes értékmérőt, fizetési eszközt vezet be. Mindazon tevékenységeket, melyek az államháztartás ezen működését akadályozzák vagy veszélyeztetik, célszerű szankcionálni (szabálysértési és büntetőjogi szankció). - jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (Btk. 288. ) - engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység (Btk. 298. ) - pénzhamisítás (Btk. 304. ) - pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. ) - hamis pénz kiadása (Btk. 306. ) - bélyeghamisítás (Btk. 307. ) - adócsalás (Btk. 310. ) - a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás (Btk. 310/A. ) - társadalombiztosítási, egészségbiztosítási, vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megsértése (Btk. 310/B. ) - visszaélés jövedékkel (Btk. 311. ) - jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. ) - jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. ) - csempészet és vámorgazdaság (Btk. 312. ) - az Európai Közösség pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. ) 4.6. Kiegészítés Természetesen, ha teljes képet akarunk kapni a gazdasági bűncselekményekről, úgy a vázlat elején kifejtett, tágabb, kriminológiai fogalom alapján ide tartozó bűncselekményeket is bele kell venni a felsorolásba. Ezek emlékeztetőül pedig a gazdasági élettel összefüggő: - vagyon elleni bűncselekmények - korrupciós bűncselekmények - környezetszennyezéssel kapcsolatos bűncselekmények