EURÓPAI PARLAMENT 2009 2014 Kulturális és Oktatási Bizottság 26.10.2012 2011/0370(COD) MÓDOSÍTÁS: 198-676 Jelentéstervezet Silvia Costa (PE494.523v01-00) a Kreatív Európa program létrehozásáról (COM(2011)0785 C7-0435/2011 2011/0370(COD)) AM\916408.doc PE498.014v01-00 Egyesülve a sokféleségben
AM_Com_LegReport PE498.014v01-00 2/227 AM\916408.doc
198 Lothar Bisky, Marie-Christine Vergiat Cím Javaslat a Kreatív Európa program létrehozásáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE Javaslat a Kreatív és Kulturális Európa keretprogram létrehozásáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETRE Or. de 199 Lothar Bisky, Marie-Christine Vergiat 1 preambulumbekezdés (1) Az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. (1) Az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy járuljon hozzá a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, valamint a szabadság, a befogadás, a társadalmi kohézió, a kultúrák közötti párbeszéd kifejezésének részeként a kulturális Európa, a befogadás, a társadalmi kohézió és a kultúrák közötti párbeszéd előmozdítására, a kisebbségekre irányuló figyelem ösztönzésére és a kultúra mint a fenntartható fejlődés kiindulópontja szerepének hangsúlyozására tett intézkedéseit. AM\916408.doc 3/227 PE498.014v01-00
Or. de 200 Jean-Marie Cavada 1 preambulumbekezdés (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az európai jelentőségű kulturális örökség ismeretének és terjesztésének a javítására, az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzésére és védelmére, a nem kereskedelmi jellegű kulturális cserékre, továbbá művészeti, irodalmi, audiovizuális és filmművészeti alkotások létrehozására tett intézkedéseit. 201 Helga Trüpel, Malika Benarab-Attou 1 preambulumbekezdés (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei PE498.014v01-00 4/227 AM\916408.doc
között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor uniós szinten biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális örökség megőrzésére és előmozdítására, valamint az európai kulturális és kreatív ágazatok gazdasági képességének erősítésére tett intézkedéseit különösen a szakképzés révén, egyúttal figyelembe véve a kultúra belső értékét is. 202 Emma McClarkin 1 preambulumbekezdés (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás (1) az EUMSZ az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás AM\916408.doc 5/227 PE498.014v01-00
megkönnyítésére tett intézkedéseit. megkönnyítésére tett intézkedéseit. 203 Mikael Gustafsson A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében 1 preambulumbekezdés (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét, a nők és férfiak munkaerő-piaci egyenlőségét is ideértve. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. 204 Marie-Christine Vergiat, Lothar Bisky 1 preambulumbekezdés (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon (1) az EUMSZ célja, hogy Európa népei között egyre szorosabb egységet hozzon PE498.014v01-00 6/227 AM\916408.doc
létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. létre, és az Európai Unióra ruházza többek között azt a feladatot, hogy hozzájáruljon a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínűségüket, ugyanakkor biztosítva az uniós ipar versenyképességéhez szükséges feltételek meglétét. Az Unió e tekintetben, ha szükséges, a kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló 2005. évi UNESCOegyezménnyel összhangban támogatja és kiegészíti a tagállamoknak a kulturális és nyelvi sokféleség tiszteletben tartására és előmozdítására, az európai kulturális és kreatív ágazatok versenyképességének erősítésére, valamint az ipar változásaihoz különösen szakképzés útján való alkalmazkodás megkönnyítésére tett intézkedéseit. 205 Chrysoula Paliadeli 2 preambulumbekezdés (2) Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás a következő programok és intézkedések végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul: a Kultúra program létrehozásáról (2007 2013) szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának létrehozásáról (MEDIA Mundus 2011 2013) szóló, 2009. október 21-i (2) Az Unió által a kulturális és kreatív ágazatok számára nyújtott támogatás a következő programok és intézkedések végrehajtása során szerzett tapasztalatokon alapul: a Kultúra program létrehozásáról (2007 2013) szóló, 2006. december 12-i 1855/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az európai audiovizuális ágazatot támogató program végrehajtásáról (MEDIA 2007) szóló, 2006. november 15-i 1718/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a harmadik országok audiovizuális szakembereivel folytatott együttműködés programjának létrehozásáról (MEDIA Mundus 2011 2013) szóló, 2009. október 21-i AM\916408.doc 7/227 PE498.014v01-00
1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007 2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, a(z) xy/2011 határozat (Európai Örökség cím) 1. 1 HL L 1041/2009/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, az Európa kulturális fővárosa eseménysorozat 2007 2019. évekre szóló közösségi fellépésének megállapításáról szóló, 2006. október 24-i 1622/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az Európai Örökség címre vonatkozó európai uniós fellépés létrehozásáról szóló, 2011. november 16-i 1194/2011/EU európai parlamenti és tanácsi határozat 1. 1 HL L 303., 2011.11.22., 1. o. 206 Chrysoula Paliadeli 3 preambulumbekezdés (3) A Tanács által 2007. november 16-i állásfoglalásában támogatott Az Európai kulturális program a globalizálódó világban című bizottsági közlemény meghatározza az Európai Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. Célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének támogatása. (3) A Tanács által 2007. november 16-i állásfoglalásában támogatott Az Európai kulturális program a globalizálódó világban című bizottsági közlemény már az elején definiálja a kultúra fogalmát, és meghatározza az Európai Unió által a kulturális és kreatív ágazatokban végrehajtandó jövőbeni tevékenységek céljait. A kultúra tehát a műalkotások és örökségek, illetve a kulturális javak és szolgáltatások összetett halmaza, valamint a nyelv, a művészetek, a vallás és a mítoszok segítségével kifejezett jelentések, meggyőződések, értékek és hagyományok szimbolikus világának alapja. Figyelembe véve egyúttal a kultúra antropológiai jelentését is, a jelenlegi európai kulturális program célja a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatása, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórugójának támogatása a növekedés PE498.014v01-00 8/227 AM\916408.doc
és a munkahelyteremtés keretében, valamint a kultúrának mint az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai létfontosságú elemének hangsúlyozása. 207 Chrysoula Paliadeli 3 a preambulumbekezdés (új) (3a) Az Európai Parlament a kulturális és kreatív iparágakban rejlő potenciál felszabadításáról szóló 2011. május 12-i állásfoglalásában 1 hangsúlyozta, hogy a kreatív és kulturális iparágak új gazdasági tevékenységek megjelenésének elősegítésével, új és fenntartható munkahelyek létrehozásával, valamint az európai régiók, városok és vidéki közösségek vonzerejének növelésével hozzájárulnak a helyi gazdaságok átszervezéséhez, ezáltal a társadalmi és területi kohézió érdekeit szolgálva. A kultúrára továbbá fontos szerep hárul a határokon átnyúló területek fenntartható fejlődésében. A kultúra és a kreativitás ösztönzése tehát a területi együttműködés szerves része, ezért azt erősíteni kell. 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0240 208 Marietje Schaake 3 a preambulumbekezdés (új) AM\916408.doc 9/227 PE498.014v01-00
(3a) Az Európai Parlament az EU külső fellépéseinek kulturális dimenzióiról szóló 2011. május 12-i állásfoglalásában 1 hangsúlyozta, hogy a kultúrának elengedhetetlen és horizontálisan integrált elemnek kell lennie az EU kül- és biztonságpolitikáját alkotó külkapcsolati politikák széles spektrumában. 1 Elfogadott szövegek, P7_TA(2011)0239 209 Chrysoula Paliadeli 4 preambulumbekezdés (4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a szólásszabadság megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. (4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. 210 Marietje Schaake 4 preambulumbekezdés PE498.014v01-00 10/227 AM\916408.doc
(4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a szólásszabadság megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. (4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a véleménynyilvánítás szabadsága megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. 211 Mikael Gustafsson A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében 4 preambulumbekezdés (4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a szólásszabadság megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. (4) Tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára és különösen annak 11. és 21. cikkére, a kulturális és kreatív ágazatok jelentős szerepet játszanak a megkülönböztetés valamennyi formája, többek között a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelemben, és a szólásszabadság megteremtésének fontos színterét jelentik. A 22. cikk előírja a kulturális és nyelvi sokszínűség tiszteletét. A 23. cikk kötelezettséget állapít meg a nők és férfiak közötti egyenlőség biztosítására vonatkozóan minden területen, a foglalkoztatást, a munkavégzést és a díjazást is ideértve. AM\916408.doc 11/227 PE498.014v01-00
212 Chrysoula Paliadeli 5 preambulumbekezdés (5) A 2007. március 18-án hatályba lépett, a kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek, amelyben az Unió az egyik szerződő fél, az a célja, hogy valamennyi ország kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat, valamint a szolidaritást. (5) A 2007. március 18-án hatályba lépett, a kulturális kifejezés sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezménynek amely a közösségi vívmányok része az a célja, hogy valamennyi ország kulturális kifejezésének támogatása érdekében erősítse a nemzetközi együttműködést ideértve a nemzetközi koprodukciós és közös forgalmazási megállapodásokat, valamint a szolidaritást. 213 Marco Scurria 5 a preambulumbekezdés (új) (5a) Az e rendelet által létrehozott keretprogram egyik általános célkitűzése, hogy óvja és továbbfejlessze Európa kulturális örökségét. Az ezen örökséghez való jogot az Európa Tanács kulturális örökség társadalmi értékéről szóló, 2011. június 1-jén hatályba lépett egyezménye a kulturális életben való részvételhez való jog részeként ismeri el. Ez az egyezmény hangsúlyozza a kulturális örökség szerepét a békés és demokratikus társadalom építésében, a fenntartható fejlődést célzó folyamatokban, a kulturális sokféleség előmozdításában, a közös európai identitás kialakításában, valamint ennek emlékezetben való megtartásának. PE498.014v01-00 12/227 AM\916408.doc
Or. it 214 Helga Trüpel 5 a preambulumbekezdés (új) (5a) A szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, 2003. évi UNESCOegyezmény, valamint a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972. évi UNESCO-egyezmény értelmében az anyagi és eszmei kulturális örökség megőrzésének és előmozdításának az uniós feladatok szerves részét kell képeznie és ki kell terjednie emlékművekre, helyszínekre, műemlékekre, múzeumokra, tájegységekre és filmarchívumokra, kortárs művészeti projektek megvalósítása révén új értéket kölcsönözve az adott helyeknek, illetve előmozdítva az alkotói tevékenységet, egyúttal pedig elérve azt, hogy az emberek valamelyest sajátjuknak érezzék a szóban forgó helyszínek és tárgyak történelmi múltját. 215 Marietje Schaake 6 preambulumbekezdés (6) Az EU 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja, amely így általános jelleggel kötelezi a WTO-megállapodásokban vállalt (6) Az EU 1995. január 1-je óta a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja, amely így általános jelleggel kötelezi a WTO-megállapodásokban, valamint a AM\916408.doc 13/227 PE498.014v01-00
kötelezettségek betartására. szabadkereskedelmi megállapodásokhoz (FTA) kapcsolódó, kulturális együttműködésről szóló jegyzőkönyvekben vállalt kötelezettségek betartására. 216 Mikael Gustafsson A Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság nevében 7 preambulumbekezdés (7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia) egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával. (7) Az Európai Bizottságnak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést szolgáló európai stratégiáról szóló közleménye (Európa 2020 stratégia) egy olyan stratégiát határoz meg, amelynek célja, hogy az EU-t olyan intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasággá tegye, amelyben magas a foglalkoztatottság és a termelékenység, és erős a társadalmi kohézió, a nemi szempontok általános érvényesítése mellett valamennyi szakpolitikai területen. E stratégiában a Bizottság megjegyezte, hogy az Uniónak még vonzóbb keretfeltételeket kell biztosítania az innováció és a kreativitás számára, például a tudásalapú vállalkozások növekedésének ösztönzésével és a kulturális és kreatív ágazatok finanszírozáshoz való fokozottabb hozzáférésének biztosításával. 217 Gianni Pittella 7 a preambulumbekezdés (új) PE498.014v01-00 14/227 AM\916408.doc
(7a) A művészek és kulturális szakemberek céljait szolgáló mobilitási információs szolgálatokról szóló tanácsi következtetések 1 az Unió számára, illetve az Európa 2020 stratégián belüli célkitűzéseinek elérése szempontjából egyaránt megerősítették a művészek és kulturális szakemberek mobilitásának fontosságát, és felszólították a tagállamokat és a Bizottságot, hogy saját hatáskörükön belül és a szubszidiaritás elvét kellőképpen figyelembe véve segítsék elő azt, hogy átfogó és pontos tájékoztatást nyújtsanak az Unión belüli mobilitás lehetőségét kereső művészeknek és kulturális szakembereknek. 1 HL C 175., 2011.6.15., 5. o. 218 Katarína Neveďalová 7 a preambulumbekezdés (új) (7a) Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló európai parlamenti és tanácsi ajánlás 1 prioritásként ismeri el a kulturális tudatosságot és kifejezőkészséget, és különösen hangsúlyozza az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésének fontosságát a különböző művészeti ágakban (zene, előadó-művészet, képzőművészet és irodalom), olyan kulcskompetenciaként, amellyel minden egyént fel kell vértezni annak érdekében, hogy sikeresen érvényesülni tudjon a AM\916408.doc 15/227 PE498.014v01-00
tudásalapú társadalomban. Ezért úgy véli, hogy a kultúrában való részvétel és aktív közreműködés az innováció, a termelékenység és a versenyképesség fontos tényezője. 1 HL L 394., 2006.12.30., 10. o. 219 Helga Trüpel 9 preambulumbekezdés (9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek. (9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok hozzájárulnak az Európában szélesebb körben elért eredményekhez, sőt azokban szerepet is játszanak: ezen ágazatok önmagukban is jelentős munkaadók, továbbá egyértelmű kapcsolat áll fenn a kulturális beruházások és a gazdasági fejlődés között, ezért is lényeges a kulturális politikák regionális, nemzeti és európai szintű megerősítése. PE498.014v01-00 16/227 AM\916408.doc
220 Marietje Schaake 9 preambulumbekezdés (9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek. (9) Az ellenőrzések, értékelések és nyilvános konzultációk eredményei alapján megállapítható, hogy a Kultúra, a MEDIA és a MEDIA Mundus programok rendkívül fontos szerepet játszanak az európai kulturális és nyelvi sokféleség védelme és elősegítése terén, valamint hogy ezek a programok relevánsak a kulturális és kreatív ágazatok igényei szempontjából, azonban az is nyilvánvaló, hogy egy esetleges új program célkitűzéseit az Európa 2020 céljaihoz kell igazítani. Ezekből az értékelésekből és konzultációkból, valamint a különböző független tanulmányokból, különösen a kulturális és kreatív ágazatok vállalkozói dimenziójáról szóló tanulmányból az is kiderül, hogy a kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal, nevezetesen a nagymértékben széttagolt piaci és szabályozási háttérrel, a digitalizálódás és a globalizáció hatásával, a finanszírozáshoz való hozzáféréssel összefüggő nehézségekkel, bürokratikus terhekkel, valamint az összehasonlítható adatok hiányának problémájával néznek szembe, amelyek mind uniós szintű intézkedést igényelnek. 221 Helga Trüpel AM\916408.doc 17/227 PE498.014v01-00
9 a preambulumbekezdés (új) (9a) A kulturális és kreatív ágazatok közös kihívásokkal szembesülnek, azaz rendkívül szerteágazó tevékenységi területekkel, többnyelvű környezettel és széttagolt piacokkal, a globalizáció és a digitális váltás kontextusával, valamint az összehasonlítható adatok visszatérő hiányával, amelyek uniós szintű fellépésekkel kezelhetők. 222 Helga Trüpel, Malika Benarab-Attou 10 preambulumbekezdés (10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére. (10) Az európai kulturális és kreatív paletta a működését és gazdasági hatását tekintve nem egységes. A nemzeti és nyelvi határvonalak mentén is eredendően széttagolt. Ez a helyzet egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális terület kialakulását eredményezi, lehetővé téve a különböző kulturális hagyományok és kísérletek kifejeződését, egyúttal pedig valóra váltva a közös kulturális térséget Európa népei számára. Másrészt a széttagoltság olyan akadályokat jelent, amelyek gátolják a kulturális és kreatív alkotások országok közötti zavartalan forgalmát, valamint hátráltatják a kulturális szereplők tevékenységét az Unión belül és kívül egyaránt, ami földrajzi egyenlőtlenségek kialakulásához vezethet a kulturális javakhoz való hozzáférés terén. PE498.014v01-00 18/227 AM\916408.doc
223 Marco Scurria 10 preambulumbekezdés (10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére. (10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a közönség rendelkezésére. Indokolás A fogyasztó fogalma nem tükrözi kellőképpen a kulturális és kreatív alkotásokban rejlő értéket. Ezen érték esetében tágabb, a gazdasági szempontokon túlmutató értelmezésre van szükség. A közönség fogalma a művészetek és a kultúra belső értékét és gazdasági értékét egyaránt magában hordozza. A közönség kifejezés egyúttal a dokumentumon belüli következetesség érdekében alkalmazandó. 224 Marietje Schaake 10 preambulumbekezdés AM\916408.doc 19/227 PE498.014v01-00
(10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére. (10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére. A szellemi tulajdonjogok kezelésére szolgáló 27 különböző rendszer megléte jelentős terhet ró az európai kulturális és kreatív ágazatokra. A jelenlegi széttagolt rendszert meg kell reformálni annak érdekében, hogy elősegítsék a tartalmakhoz való hozzáférést, illetve fokozzák azok (globális) terjesztését, mégpedig olyan módon, ami lehetővé teszi a művészek, alkotók, vállalkozások és a közönség számára, hogy részesüljenek a digitális fejlemények, az új forgalmazási csatornák, valamint az új üzleti modellek és egyéb lehetőségek előnyeiből. 225 Lothar Bisky, Marie-Christine Vergiat 10 preambulumbekezdés PE498.014v01-00 20/227 AM\916408.doc
(10) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a nemzeti és nyelvi határvonalak mentén eredendően széttagoltak. A széttagoltság egyrészt kulturálisan sokszínű és nagymértékben független kulturális tájegységek kialakulását eredményezi, lehetővé téve a sokszínű európai kulturális örökségünkhöz tartozó, különböző kulturális hagyományok kifejeződését. Másrészt a széttagoltság miatt a kulturális és kreatív alkotások országok közötti forgalma, valamint a szereplők mobilitása az Unión belül és kívül korlátozott mértékben és az optimálisnál alacsonyabb szinten valósul meg, földrajzi egyenlőtlenségek alakulnak ki, és ebből következően korlátozott választék áll a fogyasztók rendelkezésére. (A magyar nyelvi változatot nem érinti.) Or. de 226 Marco Scurria 10 a preambulumbekezdés (új) (10a) E kihívások kezelése érdekében az ágazatnak javítania kell közönségfejlesztési készségeit, ami kulturális, társadalmi és gazdasági előnyökkel járhat: kulturális előnyökkel, elősegítve az európai alkotások nagyobb közönséghez való eljutását, és megkönnyítve a hasznos közreműködést; társadalmi előnyökkel, elősegítve a fiatalok és a hátrányos helyzetűek elérését; valamint gazdasági előnyökkel, hozzájárulva az új bevételi források megteremtéséhez. AM\916408.doc 21/227 PE498.014v01-00
Indokolás A közönségalakítás fogalmát a művészetekhez és kultúrához való hozzáférés, illetve a bennük való közreműködés (pl. a hátrányos helyzetű csoportok bevonása, a művészetek és a kultúrák ismerete), valamint a kínálat sokszínűsége (pl. a színházi előadások feliratozása) szempontjából kell értelmezni. Az oktatás kulcsfontosságú szerepet játszik a közönségfejlesztésben. Mindez összhangban áll az Európai Bizottság Kultúra programról szóló hatástanulmányában foglaltakkal. 227 Chrysoula Paliadeli 10 a preambulumbekezdés (új) (10a) Az európai kulturális és kreatív ágazatok a gazdasági növekedés, a társadalmi integráció, a politikai tudatosság és a munkahelyteremtés előmozdításának eszközeként rendkívül fontosak az európai kulturális örökség és az ahhoz fűződő idegenforgalmi látványosságok iránti globális érdeklődés fenntartása szempontjából. Ezért a tagállamoknak támogatniuk, az Európai Uniónak pedig ösztönöznie kell az európai kulturális örökséggel kapcsolatos tanulmányokat és kutatásokat mint az európai gazdaság versenyképességét a globalizált világban elősegítő lényeges eszközt. 228 Helga Trüpel, Malika Benarab-Attou 11 preambulumbekezdés PE498.014v01-00 22/227 AM\916408.doc
(11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. (11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások széles körű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a kulturális és művészeti alkotások forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a teljes körű kihasználásához a kulturális és kreatív ágazatoknak fejleszteniük kell irányítási és digitális készségeiket, és ezért a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint saját tisztességes és kreatív üzleti modelljeik kidolgozása érdekében még nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. 229 Georgios Papanikolaou 11 preambulumbekezdés (11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív (11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív AM\916408.doc 23/227 PE498.014v01-00
ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk a tájékoztatáshoz való jobb hozzáférés érdekében, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. Or. el 230 Marietje Schaake 11 preambulumbekezdés (11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív (11) A digitalizálódás jelentős mértékben befolyásolja a kulturális és kreatív termékek és szolgáltatások előállításának, terjesztésének, elérésének, fogyasztásának és pénzbeli kifejezésének módját. Ezek a változások nagyszerű lehetőségeket kínálnak az európai kulturális és kreatív ágazatok számára. Az alacsonyabb forgalmazási költségek, az új forgalmazási csatornák, a nagyobb és a globális közönség, valamint a réspiaci termékekkel kapcsolatos új lehetőségek világszerte megkönnyítik a hozzáférést, és növelik a termékek forgalmát. Ezeknek a lehetőségeknek a kihasználásához, valamint a digitalizálódás és a globalizáció okozta változásokhoz való PE498.014v01-00 24/227 AM\916408.doc
ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. alkalmazkodáshoz a kulturális és kreatív ágazatoknak új készségeket kell kialakítaniuk, és a berendezések fejlesztése, új termelési és forgalmazási módszerek kidolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó új üzleti modellek alkalmazása érdekében nagyobb mértékben hozzá kell férniük a finanszírozáshoz. 231 Lothar Bisky, Marie-Christine Vergiat 12 preambulumbekezdés (12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos az új terjesztési módok rugalmasságának támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg. (12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a terjesztési módoknak például az oltalmi időszakok megszüntetése révén történő rugalmassá tételének szükségessége, ezáltal lehetővé téve a hatékonyabb forgalomba hozatalt, mindenekelőtt a művészfilmek esetében. Or. de 232 Marietje Schaake 12 preambulumbekezdés (12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmfinanszírozási rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, jogszerű online ajánlatok megjelenítésének (12) A jelenlegi terjesztési gyakorlat támogatja a filmbevételi rendszert. Egyre erősödik azonban a vonzó, elérhető és megfizethető jogszerű online ajánlatok AM\916408.doc 25/227 PE498.014v01-00
elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos az új terjesztési módok rugalmasságának támogatása annak érdekében, hogy új üzleti modellek jelenhessenek meg. megjelenítésének elősegítésére irányuló igény, valamint az innováció ösztönzésének szükségessége. Ezért alapvetően fontos a szellemi tulajdonjogok európai reformja és harmonizációja, az új terjesztési módok rugalmasságának támogatása, valamint a bemutatási intervallumok modelljének reformja annak érdekében, hogy új üzleti és vállalkozási modellek jelenhessenek meg. 233 Lothar Bisky, Marie-Christine Vergiat 12 a preambulumbekezdés (új) (12a) Új közönség eléréséhez a tagállamok és az Unió részéről az egyes társadalmi csoportok elérésének erősítésére, valamint részvételük és bevonásuk fokozására irányuló célzottabb erőfeszítésekre van szükség. Or. de 234 Cătălin Sorin Ivan 12 a preambulumbekezdés (új) (12a) Számos kulturális ágazat, például a képzőművészet, technológián alapul, nehéz különválasztani a technikai és a művészeti szempontot; ennélfogva ezen ágazatok vonatkozásában lényeges, hogy a program rugalmas legyen. PE498.014v01-00 26/227 AM\916408.doc
Or. ro 235 Marietje Schaake 12 a preambulumbekezdés (új) (12a) Elengedhetetlen többek között a kultúra ösztönzése az iskolai tantervekben és az eseti programokban, továbbá a fokozott művészeti, kulturális és kreatív nevelés, illetve a film-, média- és digitális műveltség. 236 Helga Trüpel 13 preambulumbekezdés (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi tevékenységük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az innováció érdekében pedig kénytelenek AM\916408.doc 27/227 PE498.014v01-00
szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. kockáztatni és kísérletezni. Fontos, hogy az egyes szereplők ilyen jellegű kockázatvállalását a pénzügyi intézmények is megértsék és támogassák. 237 Marietje Schaake 13 preambulumbekezdés (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van, különös tekintettel az uniós forrásokra, a túlságosan bonyolult pályázati eljárások miatt. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési tudatossága és hajlandósága sem kielégítő. 238 Marie-Thérèse Sanchez-Schmid, Santiago Fisas Ayxela PE498.014v01-00 28/227 AM\916408.doc
13 preambulumbekezdés (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a nonprofit szervezetek, a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent e szereplők körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. 239 Marco Scurria 13 preambulumbekezdés (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve AM\916408.doc 29/227 PE498.014v01-00
versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. Miközben ez általános problémát jelent a kkv-k körében, a kulturális és kreatív ágazatok még nehezebb helyzetben vannak, mivel számos eszközük immateriális jellegű, tevékenységeik egyedi prototípusokra épülnek, az innováció érdekében kénytelenek kockáztatni és kísérletezni, az ágazatok szereplőinél hiányzik a befektetési hajlandóság, valamint mivel a pénzügyi intézmények befektetési hajlandósága sem kielégítő. Indokolás A kockázatvállalás és az innováció kulcsfontosságú a kreativitás és az innovatív megoldások szempontjából. Ezeket támogatni kell az Európa 2020 stratégia oktatással, kutatással és foglalkoztatással kapcsolatos kiemelt céljainak elérése, továbbá a tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításához kapcsolódó intelligens növekedésre vonatkozó célkitűzéseinek teljesítése, valamint az Európa 2020 stratégia Innovatív Unió, Az európai digitális menetrend, Menetrend új munkahelyek teremtésére és az Új munkahelyekhez szükséges új készségek elnevezésű kiemelt kezdeményezéseinek megvalósítása érdekében. 240 Georgios Papanikolaou 13 preambulumbekezdés (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük és nemzetközi jelenlétük fenntartásához szükségük van. (13) A kulturális és kreatív ágazatok számára, különösen az ágazatok kisebb szereplői, például a kis- és középvállalkozások (kkv-k) és a mikrovállalkozások számára az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy nehezen férnek hozzá azokhoz a pénzügyi forrásokhoz, amelyekre működésük finanszírozásához, növekedésükhöz, illetve versenyképességük növeléséhez és nemzetközi jelenlétük fenntartásához PE498.014v01-00 30/227 AM\916408.doc