Enyedi Zsolt: Smartvote kísérletek a Norvég Projekt keretében Ahogy a világ számos országában, így Magyarországon is megjelentek az elmúlt évtizedben a szavazati tanácsot adó internetes oldalak, a smartvote portálok. E portáloknak az a lényegük, hogy kérdőívre adott válaszok segítségével felmérik a kérdőívet kitöltők és az ő szavazatáért versengő pártok politikai céljai közötti hasonlóságot, és ezáltal beazonosítják a támogatására leginkább érdemes pártot. Az első smartvote oldalak 2006-ban jöttek létre Magyarországon. 2010-ben már több portál között választhatott a szavazó. (Az itt elemzettek mellett létezett pl. a Publicus által készített http://www.valasztasom.hu, vagy az EU-Profiler magyar oldala (http://www.euprofiler.eu). Olyan honlapokkal is találkozhatott a tanácsra vágyó polgár, amelyek nem pártokhoz való közelséget mértek első sorban, hanem általánosabb ideológiai/világnézeti hovatartozást (ilyen volt például a Progresszív Intézet PolitikaiTérkép.hu oldala). A smartvote portálok különböző mértékben kapcsolódnak tudományos, oktatási vagy üzleti vállalkozásokhoz. Bár a médiában gyakran a szórakoztató játék-jellegük domborodik ki, a szervezők céljai között szinte mindig megtaláljuk az ismeretterjesztést, az önismeret-fejlesztést, valamint a választások iránti érdeklődés növelését. Vagyis a portálok megalkotói a demokratikus kultúra erősítéséhez, a racionális választás lehetőségeinek megerősítéséhez kívánnak hozzájárulni. A használók esetében nyilván (szintén) keverednek a szórakozással és az ismeretszerzéssel kapcsolatos motívumuk. Minél nagyobb az utóbbiak súlya, annál nagyobb e portálok politikai jelentősége. Más részről minél nagyobb a politikai jelentőségük, annál inkább foglalkozniuk kell a kutatóknak hatásukkal, működési logikájukkal. A smartvovte portálok kialakításának számos dilemmája van: milyen kérdések mentén határozódjon meg a pártok és polgárok álláspontja, legyenek-e fontosságuk szerint súlyozva a kérdések, mely pártok szerepeljenek a kínálatban, milyen technika révén jelenjen meg a pártok álláspontja, 1
milyen válaszlehetőségeket kínáljanak fel a kitöltőknek, hogyan nézzen ki a honlap, lehessen-e javítani az egyszer beírt választ, a folyamat végén milyen információt kapjon meg a kitöltő - és így tovább. Hogy hogyan oldják meg a szervezők e dilemmákat kihathat a portál által adott tanácsokra, illetve arra, hogy a tanácsot mennyire veszik komolyan a felhasználók. A kérdés társadalmi jelentősége a felhasználók számának gyarapodásával együtt nő. Miután ma már több országban milliós nagyságrendben használják a polgárok a portálokat, már annak is komoly politikai következménye lehet, ha a néhány százalékuk viselkedését és attitűdjeit befolyásolják. A kutatás leírás Kutatásunk 2010. április másodikán indult. Az első hullám a parlamenti választások első fordulójának napjáig, április 11-ig tartott. A Szonda-Ipsos közvélemény-kutató cég 6641 személynek juttatta el a kérdőívet. A címzettek a korábbiakban mindannyian jelezték, hogy hajlandók online felmérésekben részt venni, és megosztották a céggel alapvető demográfiai adataikat. A rendelkezésre álló rövid idő alatt 2502 válasz érkezett vissza, vagyis a válaszadási arány 38 százalékos volt. A kérdőívek kitöltése után a válaszolókat négy olyan, nagyjából egyforma nagyságú, almintára bontottuk, amelyek a legfontosabb demográfiai változók mentén (nem, korcsoport, lakóhely, iskolai végzettség) reprezentálták a 18 évnél idősebb, legalább hetente internetező népességet. 639 személyt arra kértünk, hogy látogasson el a Választási Iránytű honlapjára és töltse ki annak a kérdőívét. 618 személyt a Szavazatszondához irányítottunk. 631 válaszadótól pedig azt kértük, hogy mindkét portál kérőívét töltse ki. A negyedik csoport semmilyen felszólítást sem kapott. Végül 517 paneltag töltötte ki a Választási Iránytűt, 596 a Szavazatszondát, és 349 mindkettőt. (A mindkettő esetében különösen nagy volt a lemorzsolódás: sokan félreértve a feladatot csak az egyik portált töltötték ki, így átkerültek egy másik csoportba.) Az a tény, hogy nem mindenki volt hajlandó kitölteni a portálokon található kérdőíveket (az össz-lemorzsolódás 23 százalékos volt) egyben azt jelentette, hogy az 2
eredetileg szintén 600 körülire tervezett kontroll-csoport, t.i. azok, akik ki lettek hagyva a smartvote-kísérletből, valamelyest felduzzadt. Összevonva a valamely és mindkét smartvote portált meglátogatókat, a Választási Iránytű esetében összesen 926 paneltagos kitöltésünk lett, a Szavazatszonda esetében 945. Azonban az utóbbi esetben magas, időnként közel ötven százalékos volt azok aránya, akik egyes kérdésekben nem foglaltak állást. A smartvote portálokat panelünk tagjai elsősorban a választásokat közvetlenül megelőző napokban látogatták, április 8.-án és 9.- én, de a kitöltések egyötödére az első forduló utáni napokban került sor. A panel azon tagjai, akik kitöltötték a Választási Iránytűt, a Szavazatszondát, vagy mindkettőt, felkérést kaptak, hogy jellemezzék tapasztalataikat egy újabb, rövid kérdőív segítségével. A kutatásnak ez a szakasza április nyolcadika és tizenhatodika között zajlott. A Választási Iránytűt 331 paneltag értékelte, a Szavazatszondát 335, mindkettőt párhuzamosan 248. Vagyis összesen 911 válaszoló maradt meg a panelből, 34 százalékos volt a lemorzsolódás, azonban mindkét portál esetében közel hatszáz paneltag által adott értékelés keletkezett. A paneltagok mellett a Választási Iránytű és a Szavazatszonda saját látogatói ugyancsak lehetőséget kaptak az értékelő kérdőívünk kitöltésére a portálok elköszönő szövegének végére beszúrt linken keresztül. A Választási Iránytű esetében 39- en, a Szavazatszonda esetében 979-en éltek ezzel a lehetőséggel. A választások második fordulója után, május 5.-e és 13.-a között újabb kérdőívvel kerestük meg az eredeti két és félezer válaszolót. Az április és május eleji kérdőív egyaránt politikai attitűdökre, pártszimpátiákra, közélettel kapcsolatos véleményekre kérdezett rá. Ezáltal egy olyan két-hullámos panel-minta jött létre, amely a smartvote kérdéskörétől függetlenül is elemezhető. 1767 paneltagtól érkezett vissza kitöltött kérdőív, vagyis az első hullámhoz képest 29 százalékos volt a lemorzsolódás. A smartvote portálok kitöltése szempontjából a második hullám résztvevői a következő módon oszlottak: Szavazatszonda 455, Választási Iránytű 383, mindkettő 286, egyik sem 603. Így az alábbiakban 741 esetben tudjuk vizsgálni, hogy a Szavazatszondának volt-e hatása a szavazásra és 669 esetben elemezhetjük a Választási Iránytű hatását. 3
1. Táblázat Eredeti kérdőív Smartvote Első fordulós Második Második és smartvote értékelés szavazás fordulós kérdőív kitöltés kitöltés szavazás április 2-11* április 8-16 április 11 április 25 május 5-13 * A smartvote portálok kérdőívét a résztvevők ötöde április 11 után töltötte ki. A smartvote portálok hatásának vizsgálata szempontjából három kulcs-dátum volt: magának a smartvote kérdőívnek a kitöltése, a szavazás, valamint a smartvote portál értékelése. A valóságos szavazás átlagban három nappal követte a smartvote-os tanácsot. A szavazat irányáról csak a május elején kitöltött kérdőívből, egy retrospektív kérdésből, értesülhettünk, amely tehát egy majdnem egy hónappal azelőtti eseményre utalt vissza. A smartvote portálok hatásának vizsgálatára több lehetőség is adódik. Egyrészt összevethetjük az eredeti szavazati szándékot és az (emlékezett) tényleges szavazást valamint az április eleji és május eleji pártszimpátiákat. Továbbá megvizsgálhatjuk a smartvote portálok kitöltése utáni értékelő válaszokat, melyek többek között tartalmazták, hogy a kérdezett szerint milyen hatása volt rá a portáltól kapott tanácsnak: hogy például megváltoztatta-e szavazati szándékát. Figyelembe vehetjük azt is, hogy hogyan tért el azok viselkedése, akiknek különböző pártokat ajánlottak a portálok, illetve milyen különbségek mutatkoztak azok között, akik használták, és akik nem használták a smartvote portálokat. A hatás mértékének megállapítása után vizsgálhatjuk, hogy mi magyarázza a hatás egyénenként való különbözőségét. A lehetséges magyarázó tényezők között az adott személy jellemzői (iskolázottság, pártszimpátia, kor, stb.), az általa kitöltött smartvote portálok jellemzői (állítások száma, tematikája, stb.) valamint a portál és a megkérdezett kapcsolódásának sajátosságai (elnyerte-e a használó tetszését, hitelesnek találta-e a portált, stb.) játszhatnak szerepet. 4
A Választási Iránytű módszertana A Választási Iránytű az Európai Választási Szakértők Egyesületének (ACEEEO) vállalkozása volt. Az ACEEEO egy immár húsz éve létező, a választások megfigyelésével, a választásokban közreműködők munkájának háttéranyagokkal és tréningekkel való segítésével, valamint az elsőválasztók képzésével foglalkozó nemzetközi szervezet. 2009-ben 24 tagország volt a tagja. Az ACEEEO 2006-ban és 2009-ben is működtetett smartvote portált. A módszertani alapot a VoteMatch nevű nemzetközi szavazati tanácsadó (http://www.votematch.net) jelentette. A 2010-es választásokhoz kapcsolódó 48 kérdést tartalmazó kérdőív már 2009 novemberére elkészült. A témakörök a következők voltak: adózás, nyugdíj, családtámogatás, szociálpolitika, egészségügy, oktatás, külpolitika, energetika, mezőgazdaság, szabadságjogok, biztonság, társadalmi integráció és migráció, közigazgatás, választási rendszer és gazdaság. A kérdésekre egyetértek, nem értek egyet, nem érdekel válaszokat adhatott a kitöltő. A pártok álláspontját a pártközpontoknak ugyanerre a kérdőívre adott válaszaiból rekonstruálták a Választási Iránytű szakemberei. A kérdőívet a következő pártok kapták: SZDSZ, MSZP, MDF, FIDESZ, KDNP, LMP, Jobbik. Válaszaik december végéig érkeztek meg, azonban a Fidesz-KDNP blokk nem kívánt élni a válaszadás lehetőségével. Az ő álláspontjukat végül a párt publikus állításai alapján rekonstruálták. Az országos listák kialakulása után, vagyis már a választási hajrában, a Civil Mozgalom is megkapta és kitöltötte a kérdőívet, így ez a párt is csatlakozott az ajánlható szervezetek köréhez. A kérdőív 2010. február 4-én került fel a www.magyarorszagvalaszt.hu weboldalra. A választásokig hátralévő két és fél hónapban 29586 látogató töltötte ki a kérdőívet. A kitöltőket ábrák tájékoztatták arról, hogy milyen messze állnak az adott pártokhoz. A portál április másodikáig nem rögzítette a válaszokat. Erre csak az utolsó két hétben, a mi kérésünkre, került sor. Így 4900 látogató válaszai maradtak fenn. A Választási Iránytű legnyilvánvalóbb problémája az volt, hogy nagyon korán véglegesítette a kérdőívét és meglehetősen korán jelent meg a nyilvánosság előtt. Ez egyrészt azt jelentette, hogy a potenciális látogatók már a választási kampány előtt, illetve 5
még azelőtt ellátogattak a honlapra, hogy a versenyben induló pártok listája véglegesítődött volna. Továbbá akadtak olyan konkrét problémákra vonatkozó kérések, melyek a választási kampány idejére elvesztették érvényességüket. A Választási Iránytű esetében a válaszadók nem jelezhették, hogy mely témákat/kérdéseket tartják különösen fontosnak. Ugyanakkor a technikai megoldás lehetővé tette, hogy a látogatók visszaléphessenek az előző oldalakra és módosítsák válaszukat. A Szavazatszonda módszertana A második kutatásunkba bevont smartvote portál, a Politikon Intézet, a Politológiai Párbeszéd Társasága (PPT) és a Politológus Hallgatók Országos Egyesülete (PHE) Szavazatszondája (http://szavazatszonda.hu) volt. A Szavazatszonda, amely a nemzetközi portálok közül Wahl-O-Mat (www.wahl-o-mat.de) mintáját követte, először a 2009-es EP-választás kampányában jelent meg, majd, a korábbihoz képest több ponton megújulva, 2010 március 25 és május 1. között működött. Ahogy a Választási Iránytű, a Szavazatszonda is a pártok képviselőinek a kérdőívre adott válaszaira alapozta a pártok álláspontját. A kérdőívet a korábban országos listát állító pártok kapták meg: a Fidesz- KDNP, az MSZP, az MDF, a Jobbik, az LMP, és a Civil Mozgalom. Szemben a Választási Iránytűvel, az SZDSZ már nem került fel a listára. A kérdőív 2010 február 22.-ére lett készen, a pártoktól a válaszok március 5.-ére érkeztek vissza. Azonban csak négy párt válaszolt, az MDF, az LMP, a Jobbik és a Civil Mozgalom. A szervezők az MSZP és a Fidesz megjelenített álláspontját elsősorban a pártok egyes vezetőivel folytatott interjúkra és a pártok publikus megnyilvánulásaira alapozták. A kérdőív témakörei a következők voltak: alkotmányos ügyek és elvont értékek, bel- és igazságügy, pénzügy és gazdaság, mezőgazdaság, energia és környezetvédelem, külpolitika és hadügy, egészségügy, oktatásügy, szociálpolitika és családügy, kisebb témakörök: fogyasztóvédelem, turizmus, közlekedés, telekommunikáció sport. A pártoknak küldött 65 kérdésből végül csak 30 szerepelt az online kérdőívben. A honlapon 6
több támogató szervezet logója volt látható, ezek közül egynek lehetett politikai konnotációja, a Heti Válasz hetilapnak. A Szavazatszonda esetében kezdettől fogva regisztrálta a szoftver a beérkező válaszokat, lehetővé téve későbbi kutatásukat. A válaszlehetőségek egyetért, közömbös, nem ért egyet voltak. Ha a párt és a kitöltő ugyanazt az opciót választotta, a szoftver 1 pontnyi közelséget állapított meg. Az egyetért és a közömbös, valamint a közömbös és a nem ért egyet között 0.5 pontnyi, az egyetért és a nem ért egyet között 0 pontnyi közelséget állapított meg. A Szavazatszonda felajánlotta, hogy a válaszoló bejelölje mely kérések voltak számára a legfontosabbak. A súlyozást a látogatások 71%-ában alkalmazták. Minden súlyozott állítás 1,5-szeres szorzóval került beszámításra. Így aztán ha egy adott válaszadó esetén A párt 20, B párt pedig 21 egyezést kapott, viszont A pártnál 3 súlyozott egyezés is szerepelt, B pártnál pedig egy sem, akkor A párt került előbbre a rangsorban. A Szavazatszonda esetében, bár jóval kisebb betűkkel, nincs válasz lehetőség is volt. A honlap jobb sarkában lévő ikonra kattintva a felhasználó egy rövid ismertetőt talált az adott kérdés hátteréről. A végeredmény prezentáló oldal tartalmazta a felhasználó és a pártok válaszait a harminc témakörben. A pártok esetében láthatóvá lehetett tenni azokat megjegyzéseket is, melyeket a párt képviselői az adott kérdésekhez fűzetek. Ez a szolgáltatás a Fidesz és az MSZP esetében is működött. (Visszalépésre nem volt lehetőség.) A Szavazatszonda honlapját összesen 85133 látogató kereste fel, ebből 63023 töltötte ki a kérdőívet. A látogatók átlagban hét és fél percet töltöttek a honlapon. A Szavazatszonda esetében, első látásra, két tényező okozhatott gondot: a két nagy párt formális együttműködésének hiánya, és a jobbközép médium feltüntetése a honlapon. A smartvote portálok kialakításában az egyik legfontosabb kérdés a kérdőívben szereplő állítások kiválasztása. Ebben a vonatkozásban mindkét vállalkozás esetében nagy szerepe volt az intuíciónak. A kérdőívek megalkotói arra törekedtek, hogy aktuális, fontos, közérthető, konkrét, a pártokat megosztó kérdések szerepeltessenek, valamint, hogy a pártok kampánytematikája megközelítőleg azonos arányban legyen szerepeltetve. Azonban objektív mérce hiányában nehéz megítélni, hogy a kérdések jól reprezentálták-e 7
a politikai rendszer leglényegesebb kérdéseit, és hogy a kérések összeállítása nem kedvezményezett-e egyes pártokat mások hátrányára. Ajánlások A legfeltűnőbb eltérés a smartvote portálok ajánlatai és a valóságos pártpreferenciák között abban foglalható össze, hogy míg az előbbiek egyenletesebben oszlottak meg a pártok között. Miután legnagyobb elemszámmal (több mint hatvanezer kitöltéssel) a Szavazatszonda teljes adatbázisa rendelkezik, érdemes először ezen szemléltetni az eredményeket. Az alábbi táblázat jelzi, hogy, a Szavazatszondától kapott összesítés alapján milyen pártajánlásokat kaptak. 1 Az alsó sor a listás szavazatarányokat mutatja. 2. Táblázat Szavazatszonda teljes Választási arányok Fidesz Jobbik MDF MSZP Civil LMP 20,2 27,4 20,9 15,5 7,2 8,8 52.7 16.7 2.7 19.3 0.9 7.5 Feltéve, hogy a kérdőív jól reprezentálta a politikai célok és álláspontok terét, a kitöltők pedig a szavazókat, azt a következtetetést vonhatjuk le, hogy amennyiben a magyarok program szerint szavaztak volna, akkor a Jobbiknak kellet volna győznie, a dobogóra pedig még az MDF-nek és a Fidesznek kellett volna felkerülnie. Más szemszögből megfogalmazva: a portál az MSZP-t, de különösen a Fideszt, kevesebbeknek ajánlotta, mint ahányan e pártokat az egész szavazónépességen belül választották, a Jobbikkal, MDF-fel és a Civil Mozgalommal pedig nagyon bőkezűen bánt. 1 Ettől a sorrendtől eltért a pártokkal való egyezések és különbözőségek egyenlegének sorrendje: Civil Mozgalom 26%, Jobbik 16.9%, MDF 13.5%, Fidesz-KDNP 13.3%, LMP 0.4%, és MSZP -1.2%. 8
Amennyiben a paneltagokat vesszük közelebbről szemügyre, módunk van a pártpreferenciákkal is összevetni a smartvote ajánlatokat. Az ajánlatokat a kutatásunk paneltagjainak beszámolói alapján ismerjük. Az ajánlatra nem emlékezők figyelmen kívül lettek hagyva (bár a Választási Iránytű esetében viszonylag magas, 11 százalék volt az arányuk). 3. Táblázat Fidesz Jobbik MDF MSZP Civil LMP Választási Iránytűtől kapott ajánlatok a visszaemlékezések szerint (N = 512) 25 24.6 14.6 15 14,6 6.3 A Választási Iránytűhöz küldöttek eredeti preferenciái (N = 707) 34,8 21,6 4,0 18,1 2,8 18,7 Szavazatszondától kapott ajánlatok a visszaemlékezések szerint (N = 559) 2 20.2 24.9 20.4 16.8 11.3 6.4 Szavazatszondához küldöttek eredeti preferenciái (N = 772) 34,5 20,3 4,4 19,6 3,8 17,5 2 Az a 977 ember, aki kitöltötte ki a Szavazatszonda honlapján lévő kis kérdőívet, más arányokat mutatott: Jobbik 29.6%, Fidesz-KDNP 19.3%, MDF 19.1%, MSZP 18.8%, LMP 7.5%, Civil Mozgalom 6.2%. 9
A Fidesz alulreprezentáltsága, csakúgy mint a Civil Mozgalom és az MDF felülreprezentáltsága, ebben a vonatkozásban is megjelent. Azonban a Jobbik-ajánlatok csak kevéssel haladták meg a Jobbik-preferenciák számát. A pártpreferenciákkal összevetve messze az LMP járt a legrosszabbul : harmad annyi ajánlatot kapott a portáloktól, mint amekkora tábora volt a felhasználó paneltagok körében. A két portál között, a paneltagok visszaemlékezése szerint, csak kisebb különbségek mutatkoztak. Öt százalék körüli különbség a Fidesz esetében (az Iránytű ajánlata volt magasabb) valamint (a Szavazatszonda által előnyben részesített) MDF esetében volt csak megfigyelhető. Ezen kívül a Civil Mozgalom kapott több mint három százaléknál többet a Szavazatszondától mint az Iránytűtől. A panel-csoportok politikai színezete (eredeti pártpreferenciája) közötti különbségek egyik esetben sem indokolták az ajánlások eltéréseit. Joggal élhetünk tehát a gyanúperrel, hogy a fenti különbségek a portálok különbözőségei miatt jöhettek létre. De szerencsére ennél kontroláltabb módon is képet kaphatunk a különbségek jellegéről, hiszen több mint kétszáz személy mindkét portál kérdőívét kitöltötte (245, de néhányan nem emlékeztek arra, hogy milyen ajánlatot kaptak). Az adatok azt sejtetik (a kis elemszám miatt óvatosan kell fogalmaznunk), hogy a két portál nem annyira az MDF vonatkozásában, hanem inkább a Fidesz, a Civil Mozgalom (a Szavazatszonda által preferált pártok) és a Jobbik (az Iránytű által preferált párt) esetében különbözött. 4. Táblázat iránytű (nem tudom nélkül) szonda (nem tudom nélkül) Valid Civil Mozgalom 11,8 16,9 Fidesz-MPSz - 22,0 27,4 Kereszténydemokrata Néppárt 10
iránytű (nem tudom nélkül) szonda (nem tudom nélkül) Jobbik Magyarországért 31,1 19,4 Mozgalom Lehet Más a Politika 5,3 6,8 Magyar Demokrata Fórum 14,3 14,8 Magyar Szocialista Párt 15,6 14,6 Végül megvizsgálhatjuk személyekre lebontva, hogy hányan kapták ugyanazt az ajánlatot a két portáltól. Kizárva azokat, akik nem emlékeztek valamelyikre a két ajánlat közül (11 százalék), 218 személy maradt az elemezhető populációban. Az ő megoszlásuk látható az alábbi táblázatban. Az egyező ajánlásokat tartalmazó átlóban 154 személy található. Ez a vizsgált csoport 71 százaléka. Vagyis az eltérő technikával készülő, számos dimenzióban különböző portálok a látogatók majd háromnegyedének ugyanazt a pártot ajánlották. Ez a szám meglehetősen magas fokú megbízhatóságot mutat. A Jobbik és az MSZP esetében nyolcvan százalék felett volt a két ajánlat egyezése. Ugyanakkor a kérdezettek 29 százalékát különböző pártokhoz mutatták közelállónak a smartvote portálok. Feltéve, hogy a kitöltők preferenciái nem változtak a két kitöltés között, ez a különbség egyedül a portálok jellegének tudható be. 5. Táblázat Iránytű 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 összesen szonda 1,00 18 5 4 0 1 2 30 8,3% 2,3% 1,8%,0%,5%,9% 13,8% 2,00 4 30 10 1 1 0 46 1,8% 13,8% 4,6%,5%,5%,0% 21,1% 11
Iránytű összesen 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 3,00 3 5 49 1 2 0 60 1,4% 2,3% 22,5%,5%,9%,0% 27,5% 4,00 1 1 0 7 1 0 10,5%,5%,0% 3,2%,5%,0% 4,6% 5,00 0 6 4 2 21 4 37,0% 2,8% 1,8%,9% 9,6% 1,8% 17,0% 6,00 0 0 3 0 3 29 35,0%,0% 1,4%,0% 1,4% 13,3% 16,1% összesen 26 47 70 11 29 35 218 11,9% 21,6% 32,1% 5,0% 13,3% 16,1% 100,0% Hatások A kutatás paraméterei kevés lehetőséget adtak robusztus hatások megjelenésére. A tanácsot a polgárok a választás előtti napokban kapták, olyan időszakban, amikor már a szavazási preferenciák általában kikristályosodtak. A második attitűd-kérdőívet egy hónappal a smartvote kérdőív kitöltése után kapták meg a szavazók, addigra nyilván számtalan politikailag releváns hatás érhette őket, amelyek könnyen elmoshatták a smartvote portál impulzusait. Mindez azt jelenti, hogy csak halvány hatásokra számíthatunk. Másrészt viszont azt is jelenti, hogy, ha ilyen körülmények között is találunk a smartvote portálok befolyására utaló jeleket, akkor kevés kétségünk maradhat a hatás valóságosságát illetően. A hatás persze sokrétegű lehet. Elképzelhető, például, hogy a felhasználót a smartvote-os élmény politikai aktivitásra sarkalja. Akinek azonban más pártot ajánlanak, mint amit amúgy választana, elkedvetlenedhet, és távol maradhat az urnáktól. Az is elképzelhető, hogy pártot vált. És lehetséges, hogy kitart eredeti pártja mellett, de kisebb lelkesedéssel. Ahogy fentebb jeleztük, a hatásvizsgálat egyik terepe az előzetes preferenciák és a valóságos szavazat összevetése. Összességében a kettő között kicsi volt az eltolódás, ami 12
nem meglepő, hiszen az eredeti kérdezést és a szavazást csak napok választották el. A legnagyobb eltérés, a visszaemlékezések szerint, az MSZP esetében volt tapasztalható: három százalék. De ennek egy része származhatott a vesztestől való utólagos elhatárolódásból. Ugyanakkor a számok azt mutatják, hogy a választási eredmények ismerete nem torzította a pártpreferenciák átlagait: az amúgy 2010-ben is számos közvélemény-kutatásban tapasztalt győzteshez húzás online mintánkban nem volt tapasztalható. Az alábbi táblázat megmutatja, hogy mi történt azokkal, akikről tudjuk, 1. hogy mi volt az eredeti pártpreferenciájuk (azaz volt nekik ilyen és nekünk elmondták), 2. hogy milyen ajánlatot kaptak a smartvote portáloktól (azaz emlékeztek rá), és 3. hogy végül hogyan szavaztak. Összesen 405 Iránytűs és 443 Szavazatszondás paneltag adatait elemezhettük. A táblázatokból kiderül, hogy a megkérdezettek többségének más volt a preferenciája, mint amit a portálok ajánlottak. A 848 itt elemzett ajánlatból csak 318 ment ki olyannak, aki eleve az adott pártot támogatta. Voltak néhányan (24-en) akiket ugyan a tanács megerősített eredeti preferenciájukban, mégis elpártoltak pártjutól. Ugyanakkor az ellenkező példa, vagyis hogy a megkérdezett végül hajlott a javasolt párt felé, háromszor ilyen gyakori (68) volt. Ezek az adatok nem bizonyítják a portálok meggyőző hatását, de egybevágnak a hatást feltételező elvárásokkal. 13
6. Táblázat Iránytű A smartvote Az ajánlást Az ajánlást Elpártolt Hozzácsapódott ajánlata kapók közül eleve is az adott pártot kapók közül a választáson támogatta az adott pártra szavazott Civil 55 6 7 3 4 Fidesz 103 64 71 3 10 Jobbik 99 41 42 3 4 LMP 25 10 14 0 4 MDF 58 3 9 1 7 MSZP 65 38 43 3 8 Mind 405 162 186 13 37 7. Táblázat Szonda A smartvote Az ajánlást Az ajánlást Elpártolt Hozzácsapódott ajánlata kapók közül eleve is az adott pártot kapók közül a választáson támogatta az adott pártra szavazott Civil 51 4 4 1 1 Fidesz 89 58 64 0 6 Jobbik 112 40 44 2 6 LMP 25 9 11 1 3 14
MDF 89 7 5 4 2 MSZP 77 38 48 3 13 Mind 443 156 176 11 31 Bár a pártarányok keveset változtak, a mintában csak 79 százaléknyian voltak olyanok, akiknek a szavazata megegyezett az eredeti pártpreferenciával. (Az alapsokaság ebben az esetben az az 1465 személy volt, aki tervezte, hogy el fog menni szavazni és el is ment) Vagyis 21 százalék esetében valamilyen változás következett be a kérdezésünk és a szavazás között lévő néhány nap alatt.. Ennek a csoportnak a fele (10.4%, 151 személy) az első kérdezéskor nem tudom -mal felelt, majd pedig a hat párt egyikét választotta. A második fele pedig valamely pártról a hat párt egyikére váltott át. Vagyis összesen 318 személy esetében merülhet fel annak gyanúja, hogy a smartvote portál hatására választottak pártot. 15