ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET KÖZLÖNYE ERDŐ- ÉS FÖLDBIRTOKOSOK, ERDÉSZETI ÜGYEKKEL FOGLALKOZÓK ÉS ERDŐTISZTEK SZÁMÁRA Szerkeszti BUND KÁROLY, egyesületi titkár. _ W ; 1913. év, június 15. XII. FÜZET. Lilik évfolyam. 2 S Megjelenik minden hónap 1. és 15-ik napján. Ára egy évre azok számára, kik az Országos Erdészeti Egyesületnek nem tagjai, 16 kor. Az egylet azon alapitó tagjainak, kik legalább 300 koronát alapítottak, ingyen jár, mig azoknak, kik ezen összegnél kevesebbet alapítottak, az illető alapítványi kamat beküldése mellett, ára 6 kor. Rendes tagoknak a 16 kor. évidij fejében szintén ingyen küldetik meg. Az Országos Erdészeti Egyesület időközönkint megjelenő közérdekű kiadványai (népszerű erdészeti ismeretek tára stb.), valamint a hirdetések (állandó melléklet) és az időközönkint a laphoz fűzött, műnyomópapíron készült képek az előfizetési ár fejében a lappal ingyen küldetnek meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal: BUDAPEST, V., Alkotmány-utcza 6. szám (Telefon: 37 22) A lapnak legkésőbb minden hónap 5. és 20. napjáig a t. egyesületi tagok vagy előfizetők kezeihez kell jutni. Ellenkező esetben posta-jegygyel reclamatio" teendő
Munkatársaink tájékozásául! t^slximí erdőgazdaság összes ágainak művelésére és ismertetésére szolgáló értekezéseket s a gazdálkodás gyakorlati alkalmazására vonatkozó bárminemű tudósításokat, valamint felveszszük az erdészetet közelről érdeklő s azzal mintegy rokoni kötelékben lévő vadászati ügyeket is. írói tiszteletdíj: Egy nyomtatott ívnyi (16. old.) eredeti értekezésért, mely a szerkesztőség részéről átdolgozást nem igényel, 40 48 K, ha az átdolgozást avagy idegen nyelvből eszközölt szabatos fordításért 24 40 K, oly fordításért, mely átdolgozást igényel, 16 24 K. Munkatársaink tiszteleidiját a szerkesztőség az év végével küldi meg, kívánatra azonban előbb is. Kérjük munkatársainkat, hogy dolgozataikat csak egyes félivekre s ilyeneken is csak az egyik oldallapra, törött alakban irják. A czikkekhez tartozó rajzokat sima, fehér papíron, lehetőleg kétszer olyan nagyságban kell készíteni, mint amilyen nagyságban azokat a szerző a lapba felvétetni kívánja. Ugyanilyen mértékben nagyitva kell a rajzhoz tartozó felírásokat, betűket s egyéb jelzéseket is alkalmazni. Tiszta és szép másolatokat csak hasonlóan kidolgozott eredeti után lehet várni. Kéziratok nem küldetnek vissza. Az Erdészeti Lapokban megjelenő közleményekről a szerkesztőség a nyomdai költségek megtérítése esetén különlenyomatokat is készíttet a szerzők számára. A nyomdai költség (fűzve, de boriték nélkül) 30 példány után 16 oldalas ivenként 7 K, 50 példány után 8, 100 példány után 10 K. Borítékkal ellátva, a különlenyomatok előállítása 30 példánynál 3 K 60 fill., 50 példánynál 4 K-val, 100 példánynál 5 K-val többe kerül. EGYESÜLETI HIRDETÉSEK. Figyelmeztetés. Az egyesületi kiadványokból az egyesületi tagok csak egy példányt szerezhetvén meg kedvezményes áron, több példány megrendelése esetében a többi példány után a nem tagok számára megállapított ár küldendő be. Az Országos Erdészeti Egyesületnél (Bpest, V., Alkotmány-utcza 6. sz.) a következő müvek rendelhetők meg: ERDÉSZETI LAPOK. Az Országos Erdészeti Egyesület közlönye. Szerkeszti Bund Károly. Előfizetési ára 1 évre 16 korona. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Mutatványszámok ingyenesen. Régi évfolyamok mérsékelt áron. AZ ERDŐ. Erdészeti és vadászati szaklap kisebb erdők birtokosai és kezelő', erdészeti és vadászati altisztek részére. Szerkeszti Balogh Ernő m. kir. erdőtanácsos. Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Ára 1 évre 4 K. AZ ERDÉSZETI ZSEBNAPTÁR 1912. ÉVI (31.) ÉVFOLYAMA. Ára tagoknak 2 K, másoknak 3 K. Legczélszerübb 2 K 45 f, illetőleg 3 K 45 f előzetes beküldésével rendelni, mely esetben bérmentve szállíttatik. AZ ERDŐŐR vagy AZ ERDÉSZET ALAPVONALAI KÉRDÉSEKBEN ÉS FELELETEKBEN. Irta: Bedő Albert. IX. kiadás, 1912. Ára 6 K. 6 kor. 55 fill. előzetes beküldése esetén bérmentve és ajánlva küldetik. AZ ERDŐRENDEZÉSTAN KÉZIKÖNYVE. Irta: bölcsházai Belházy Emil. Ára tagoknak 6 K, nem tagoknak 10 K. ERDÉSZETI NÖVÉNYTAN. Irta: Fekete Lajos és Mágocsi-Dietz Sándor. I. kötet: Altalános növénytan. Teljesen elfogyott. II. kötet: Növényrendszertan. Részletes növénytan. Növényföldrajz. Ára tagoknak 12 K, nem tagoknak 18 K. RENDSZERES NÖVÉNYTAN. Irta: dr. Tuzson János. I. Általános rész és a
1913. JÚNIUS 15. ERDÉSZETI LAPOK AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET LII. ÉVF. 12. FÜZET. KÖZLÖNYE KIADJA: AZ ORSZÁGOS ERDÉSZETI EGYESÜLET BUND Megjelenik minden hó 1-én és 15-én. Szerkeszti: KÁROLY Előfizetési dij egy évre 16 korona. Az Orsz. Erd. Egyes, oly alapitó tagjai, kik legalább 300 kor. alapítványt tettek, valamint a rendes tagok is 16 kor. évi tagsági dij fejében ingyen kapják. Azok az alapitó tagok, kik 300 koronánál kevesebbet alapítottak. 6 kor. kedvezményes árért járathatják. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapesten, Lipótváros, Alkotmány-utcza 6. sz. II. am, aft A lap irányával nem ellenkező hirdetések mérsékelt dijért közöltetnek. «(Telefon : 37 22.) Törvényjavaslat némely kincstári ingatlanok eladásáról és illetőleg elcseréléséről.*) 1. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy: a) az apatini és lugosi erdőgazdasági hivatalok kezelésébe tartozó kincstári ingatlanokból mintegy 4985 kat. holdat, b) a lippai és lugosi erdőigazgatási hivatalok kerületében az aradi jószágigazgatóság kezelésébe átadott irtásföldekből mintegy 4950 kat. holdat, c) az aradi jószágigazgatóság kezelésében levő kincstári ingatlanokból mintegy 2618 kat. holdat megfelelő részletekben eladjon. 2.. Az eladásnak vagy közvetlenül, nyilvános árverésen, vagy a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége" (1911: XV. t. cz.) közvetítésével kell történni. ) A mult füzetben már méltatott, de időközben a politikai események által ismét bizonytalanná vált birtokpolitikai törényjavaslatot és érdekes indokolását fentiekben teljes terjedelemben közöljük. Szerk.
Az 1. aj és b) pontjai alatt megjelölt ingatlanok eladásából befolyó jövedelmet kincstári erdőgazdaságra alkalmas erdők és erdőtalajok, továbbá az 1898: XIX. t.-cz. II. czimének hatálya alá eső közös erdők és kopárterületek arányrészeinek megszerzésére, az 1. c) pontja alatt megjelölt ingatlanok eladásából befolyó jövedelmet telepítésre (középbirtokos-, gazdálkodó- és munkástelephelyekre) alkalmas ingatlanok megszerzésére, az 1. a) pontjában megjelölt ingatlanokon található faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig a kincstári erdőben szükséges feltárási beruházások költségeire kell fordítani. 4.. A földmivelésügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy a beszterczebányai, máramarosszigeti, kolozsvári, liptóujvári, nagybányai, gödöllői, bustyaházai és szászsebesi erdőigazgatási hivatalok kezelésében levő ingatlanokból mintegy 10.200 kat. hold olyan kisebb birtokrészeket, amelyeket a kincstári zárt birtoktól félreeső fekvésük miatt kincstári kezelésben tartani nem czélszerü és fontosabb állami érdekből sem indokolt, eladás, vagy csere utján a kincstári erdőbirtok czélszerü kikerekitésére, illetőleg a kincstári erdőket eltagoló belzetek megszerzésére felhasználhasson. Az itt megjelölt ingatlanoknak az 1879: XXXI. t.-cz. 2. vagy 4. -ának hatálya alá eső részeit azonban a földmivelésügyi miniszter akár eladás, akár pedig csere utján csak olyan birtokos tulajdonába bocsáthatja át, aki azokat az idézett törvény 17. -a értelmében, a földmivelésügyi miniszter által megállapított, illetőleg jóváhagyott gazdasági üzemterv szerint lesz köteles kezelni. 5.. Ha a 4. szerint eladható birtokrészek valamelyikének faállománya külön adatnék el, akkor az azért befolyó pénzt a kincstári erdőkben szükséges feltárási beruházásokra kell fordítani. 6.. Az 1. és 4. rendelkezései szerinti ingatlan-eladások és cserék során befolyó jövedelmet a jelen törvény értelmében való felhasználásáig az erdővásárlási alapban (1884: XXVI. t.-cz.), ille-
tőleg az állami telepítési alapban (1894: V. t.-cz.) kell kezelni; a külön értékesített faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig felhasználásáig alapszerüleg kell kezelni és gyümölcsöztetni. 7- A jelen törvény alapján tett intézkedésekről az országgyűlésnek minden évben részletes jelentést kell tenni, mindaddig, amíg a törvény végrehajtása befejeztetik. 8.. Az 1. szerint eladható erdő és erdőhöz tartozó egyéb területek kihasitása után az apatini erdőhivatal kerületében még megmaradó kincstári erdőterületeket állaguknak érintetlen fentartásával továbbra is erdőgazdasági czélra kell használni. E 9- törvény végrehajtásával a földmivelésügyi miniszter bizatik meg. Budapesten, 1913. évi május hó 26-án. Indokolás Oróf Serényi Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. Némely kincstár i ingatlano k eladásáró l é s illetőleg eleseréléséről " szóló törvényjavaslathoz. A kormánynak a törvényhozás előtt ismeretes programmjában jelentős helyet foglal el az a szándék, hogy az ország ama vidékein, ahol nagyfontosságú állami érdekek az államnak mint erdőbirtokosnak fokozottabb térfoglalását és annak kapcsán telepítési akcziójának kiterjesztését kívánják, ott az állam a kincstári erdőbirtok gyarapítására, vagy térfoglalására, valamint az állami telepítés czéljaira alkalmas eladó ingatlanokat megszerezze. E terv jetentőségéről ismételten volt szerencsém nyilatkozni, miért is e helyen csak annak nyomatékos hangsúlyozására szorítkozom, hogy megvalósításának hathatós munkábavétele a kormány legsürgősebb feladatainak is homlokterében áll, annyival inkább, mert a gondos kezelés hiányában romlás, sőt pusztulás elé néző 39*
erdők kiterjedése az országnak éppen azokon a részein, ahol az állam mentő és erősítő beavatkozását másra alig hárítható okok a legsürgetőbben követelik, máris aggodalmat keltő arányokra nőtt és egyre gyarapodik, szaporodásukkal pedig feltartóztathatatlanul együtt jár mindama bajok növekedése, amelyeket állami érdekből teljes erővel meg kell gátolnunk. E körülmények a leghatározottabban arra intenek, hogy a szóban levő terv megvalósítását igyekezzünk halogatás nélkül, minden czélravezető uton, minél előbb és minél hathatósabb akczióra képesítő anyagi erővel megkezdeni és teljes energiával végrehajtani. Ebből a nagy anyagi erőt igénylő feladatból azonban ama még nagyobb és még elkerülhethetetlenebb szükségletek miatt, amelyek ezidőszerint államháztartásunkra nehezednek, egyelőre csak a további akczió bevezetésének megvalósítására gondolhatunk és arra is csak akként, ha a hozzávaló anyagi eszközt államháztartásunk ujabb megterhelése nélkül igyekezünk biztosítani. Ezt a követelményt pedig kizárólag olyan módon elégíthetjük ki, hogyha a szükséges pénzt az államra nézve viszonylag csekély jelentőségű állami ingatlanok eladása utján szerezzük meg. És ebben az irányban a megoldás lehetősége megvan, amennyiben olyan állami ingatlanokkal, amelyek fontos érdekek sérelme nélkül eladhatók és amelyeknek eladása utján az akczió bevezetéséhez. ha nem is egészen kielégítő, de legalább számottevő anyagi erőt szerezni lehet, rendelkezünk. Ilyenek: a) az apatini és lugosi erdőigazgatási hivatalok kezelésében levő ingatlanokból: Temes vármegye területén mintegy 247-0 kat. hold terjedelmű síksági erdő, Bács-Bodrog vármegye területén mintegy 4365 kat. hold síksági erdő, 19 kat. hold szántó, 71 kat. hold legelő, 8 kat. hold belsőség és 275 kat. hold földadó alá nem eső terület (vízmeder, ut stb.);
b) a lippai és lugosi erdőigazgatási hivatalok kerületében az aradi jószágigazgatóságnak átadott irtásföldekből: Arad vármegye területén mintegy 180 kat. hold szántó, Krassó-Szörény vármegyében mintegy 134 kat. hold legelő, Temes vármegye területén mintegy 4262 kat. hold szántó, 238 kat. hold rét és 136 kat. hold legelő; c) az aradi jószágigazgatóság kezelésében levő ingatlanokból: Arad vármegye területén mintegy 145 kat. hold szántó és 1 kat. hold belsőség, Csanád vármegye területén mintegy 0-3 kat. hold szántó, Temes vármegye területén mintegy 200 kat. hold szántó, 202 kat. hold rét, 171 kat. hold nádas, 352 kat. hold legelő, 1 kat. hold belsőség, 51 kat. hold földadó alá nem eső terület, Torontál vármegyében mintegy 1176 kat. hold szántó, 75 kat. hold rét, Bács-Bodrog vármegye területén mintegy 110 kat. hold szántó, 134 kat. hold legelő, összesen tehát mintegy: 10 kat. hold belsőség, 6092 kat. hold szántó, 515 kat. hold rét, 827 kat. hold legelő, 171 kat. hold nádas, 4612 kat. hold erdő és 326 kat. hold földadó alá nem eső terület.
Ezeknek az ingatlanoknak becsértéke egészben mintegy 14,613.000, azaz tizennégymillióhatszáztizenháromezer koronára tehető, amiből az a) és b) alatt részletezett ingatlanokra mintegy 10,345.000 K talajérték és 2,867.000 K faérték, a c) alatt részletezett ingatlanokra mintegy 1,401.000 K talajérték esik, vagyis együttvéve olyan összeg, amely a birtokszerzési akcziónak elég számottevő arányokban való megkezdésére adhat módot. Ezzel szemben az eladásra felvett birtokrészletek egyike sem olyan nagyjelentőségű, hogy megtartását az eladások révén biztosítani kívánt országos érdekek ellenére is kielégítendő érvek követelnék. Nincs tehát akadálya annak, hogy az itt szóban levő birtokszerzési és telepítési akczió első jelentős anyagi eszközét a fentiekben elősorolt ingatlanok eladása utján biztosítsuk. E birtokrészeknek előreláthatólag csak több évre megosztottan történhető eladására kizárólag a pénzügyi eredmény szempontjából a nyilvános árverés mutatkoznék ugyan a legelőnyösebbnek, mindazonáltal a törvénytervezet 2. -a a czélhoz képest a Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsége utján való eladást is megengedi, mert ingatlan-feldarabolásoknak a földmivelésügyi miniszter által jóváhagyott tervek alapján való keresztülvitelét az 1911. évi XV. t.-cz. a nevezett intézet üzletkörébe utalja. Az eladásokból befolyó jövedelem felhasználása tekintetében a törvény által szolgálni kívánt czélokhoz képest az mutatkozott leghelyesebbnek, hogy a kincstári erdőkből való javak eladási jövedelme a kincstári erdőgazdaság javára, a kincstári mezőgazdasági birtok tartozékainak eladásából eredő jövedelem pedig a telepítési szolgálat javára legyen fordítva. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az eladásra szánt kincstári erdők eladása folytán a kincstári erdők feltárási beruházásaira az 1913. évi költségvetési törvénynyel biztosított tiszta jövedelmi többlet csökkenni fog, ezáltal pedig a kincstári erdők gazdaságának javítására irányított szintén fontos kormányzati tevékenységnek amúgy is igen szűkös anyagi eszközei hátrányos kihatású megrövidülést szenvedhetnek, gondoskodni kellett arról, hogy ilyen hatás be ne következzék s ezért a kincstári erdőbirtokból eredő javak eladási jövedelméből a törvénytervezet csak a talajra eső részt rendeli erdővásárlásokra, mig ellenben a faanyagokra eső jövedelemrészt a kincstári erdők fel-
tárási beruházásai javára utalja. Ekként a kincstári erdők hasznos beruházásai czéljára az előbb tárgyalt megrövidülésnek megfelelő tőkénél előreláthatólag nagyobb összeg jut ugyan, ámde gondolni kellett arra is, hogy a birtokeladások kapcsán történő birtokvásárlások a kincstári erdők állagát túlnyomó részben kihasznált erdőkkel, illetőleg erdőterületekkel fogják gyarapítani, amelyek jó ideig csak az üzem és kezelés költségeit szaporítják s ennélfogva olyan kiadási többleteket okoznak, amelyek megfelelő rekompenzáczió nélkül a feltárási beruházásokra fordítható évenkénti tiszta jövedelmi többleteket csökkentenék. Hasonló okból ugyanilyen elv jut kifejezésre a törvénytervezet 5. -ában is, mivel a kincstári erdők tiszta jövedelmezőségének emelkedésére a birtok állagában és állományaiban átmenetileg előreláthatóan a 4. rendelkezéséből folyólag bekövetkező változások is korlátozó kihatással lesznek, amit a megmaradó kincstári erdők feltárási beruházásainak lehetőleg gyorsított tempóban való létesítése révén lehet a legbiztosabb sikerrel ellensúlyozni. A törvénytervezet 4. -a a fentiek kapcsán a kincsátári erdőbirtokban sok helyen elkerülhetetlenül szükséges és nem egy helyen már égetően sürgőssé vált kikerekitéséhez, illetőleg a kincstári erdőket többé-kevésbbé eltagolő idegen birtokok megszerzéséhez kíván a földmivelésügyi kormánynak hathatós eszközt nyújtani. Olyan czél ez is, amelynek a valóságos szükséggel arányos szolgálatára a földmivelésügyi kormánynak költségvetésileg rendelkezésére bocsátható szerény hitelösszegek megközelitőleg sem elegendők, de amelyet a lehető leghathatósabban szolgálni szinte parancsoló állami érdek, mert a kincstári birtokba beékelt idegen ingatlanok folytán évről-évre kivédhetetlenül ismétlődő erdei kihágások és kártételek a kincstári erdőket a jelen és a jövő szempontjából egyaránt igen nagymértékű közvetlen és közvetett veszteségekkel sújtják s emellett több helyen a kincstári erdők feltárását, berendezését, gondozását, gazdasági fejlesztését és czélszerü kezelését is szerfölött nehezítik és drágítják. Ezek miatt elodázhatatlanul gondoskodni kell ebben az irányban is olyan megoldási módról, amely a segítést leginkább sürgető bajoknak a való szükséggel arányos mértékben való sürgős orvoslását az államháztartás ujabb megterhelése nélkül lehetővé teszi.
Erre legmegfelelőbbnek mutatkozik a kincstári erdőbirtokok zömétől félreeső fekvésű kisebb terjedelmű és ennélfogva kezelés és gondozás tekintetében aránytalanul költséges olyan kincstári birtokrészeknek czélszerü eladás, vagy csere utján való felhasználása, amelyeknek a kincstár birtokában való megtartását az azzal járó áldozatokkal fontosság tekintetében legalább is felérő érdekek nem kívánják. Ilyeneknek találtam 8 erdőigazgatási hivatal kerületében 41 darabban elszórva összesen mintegy 9410 kat. hold erdőterületet, 4 kat. hold belsőséget, 54 kat. hold legelőt, 697 kat. hold rétet és 13 kat. hold földadó alá nem eső területet, összesen mintegy 1,084.000 korona fa- és 3,425.000 korona talajértékkel (az utóbbihoz számítva néhány eladandó épület értékét is). E birtokrészek a fentiekben megjelölt czélt a megszerzendő idegen belzetek tulajdonosaival történhető megállapodásokhoz képest, részint közvetlen vagy közvetett birtokcserékre való felhasználás utján, részint a készpénzzel való vásárláshoz szükséges összeg megszerzése, részint pedig a cseréhez esetleg szükséges idegen ingatlan megvétele czéljából való eladás utján szolgálhatják. Éppen ezért felhasználásuk, illetőleg eladásuk, vagy elcserélésük módja tekintetében a törvénytervezet megszorító intézkedéseket nem tartalmaz, nehogy azokkal az akczió sikeres lebonyolításához nélkülözhetetlen szabad mozgás a czélrajutást nehezítő, sőt esetleg veszélyeztető hatású korlátozást szenvedjen. Azt azonban az állandó mezőgazdasági mivelésre nem alkalmas talajú erdők fentartásának nagy közgazdasági jelentőségére való tekintettel határozottan kiköti, hogy az eladásra és elcserélésre felhasználható erdőknek az 1879: XXXI. t.-czikk 2. vagy 4. -ának hatálya alá eső részeit csak olyan birtokosok tulajdonába szabad átbocsátani, akik erdejüket az idézett törvény 17. -a értelmében a földmivelésügyi miniszter által megállapított gazdasági üzemterv szerint kötelesek kezelni s ennek következéseképen a tulajdonukba átmenő ilyen kincstári erdőrésznek fentartása biztosítottnak tekinthető. Az adásvételi és csereügyletek lebonyolításának lehető könnyítése érdekében kívánatos lévén, hogy a befolyó pénzekkel a földmivelésügyi miniszter rendelkezhessék, a törvénytervezet 6. -a ugy intézkedik, hogy az ingatlan-eladások és cserék során befolyó
jövedelmet a jelen törvény értelmében való felhasználásáig az erdővásárlási alapban, illetőleg az országos telepítési alapban kell kezelni, a külön értékesített faanyagok eladásából befolyó jövedelmet pedig felhasználásáig alapszerüleg kell kezelni és gyümölcsöztetni. Folytatólag biztosítja azonban a tervezet az országgyűlés beható ellenőrzésének lehetőségét, amennyiben a 7. -ban elrendeli, hogy a földmivelésügyi miniszter a jelen törvény alapján tett intézkedésekről mindaddig, amíg e törvény végrehajtása befejeztetik, az országgyűlésnek minden évben jelentést tegyen. Annak érdekében, hogy az ország sik vidékén fekvő kincstári erdőkből tervezett eladások a gazdaságpolitikai szempontból ott továbbra is fentartani kivánt erdők sorsát veszélyeztető törekvéseket ne támaszszanak és ne is táplálhassanak, a törvénytervezet 8. -ába határozott rendelkezés vétetett fel az iránt, hogy az eladásra szánt birtokrészek kihasitása után az apatini erdőhivatal kerületében még megmaradó kincstári erdőbirtokokat, amelyek a közbeeső terméketlen és egyéb földadó alá nem eső területeken kivül már csak 20.671 kat. holdat foglalnak el, állaguknak érintetlen fentartásával továbbra is erdőgazdasági czélra kell használni. Ez a rendelkezés teljes megokolást talál abban az elvitázhatatlan tényben, hogy a Duna-Tisza közén Bács-Bodrog vármegye délnyugati sarkában 15 község határán 19 darabra tagolva még megmaradó kincstári erdők ama teljes mértékben semmi mással nem pótolható hasznos szolgálatok mellett, amelylyel a környékükön fekvő községek népének különösen gazdasági, de ipari érdekeit is istápolják, a kincstár erdőbirtokain más helyen meg nem ismétlődő termőhelyi viszonyaiknál fogva, az államgazdaságot is közelről érdeklő különleges czélokra való rendeltetésük által olyan fontos szerep betöltésére hivatottak, amelyet az ármentesitett részek továbbmenő irtásából a jelenre várható szép bevétel, avagy a sokkal kisebb jelentőségű helyi érdekek kedvéért az állam már nem mellőzhet. A törvénytervezet 9. -a a törvény végrehajtását a 6. -ban foglaltakkal egybehangzólag a földmivelésügyi miniszterre bizza. Budapesten, 1913. évi május hó 26-án. Oróf Serényi Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter.