Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés

Nyékládháza Város új Településrendezési eszközök készítése Környezeti értékelés Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 1 1. Bevezető 2 1.1. Előzmények 2 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására 2 1.3. A környezeti védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása 2 1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok 2 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése _ 2 2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 3 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása _ 3 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal 3 3.2. A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból 3 3.3. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése 5 3.3.1 A terület ismertetése 5 3.3.2 Földtani adottságok 5 3.3.3 Vízfolyások 8 3.3.4 Levegőtisztaság 9 3.3.5 Zaj- és rezgésvédelem 11 3.3.6 Természetvédelem 13 3.3.7 Területhasználat jellemzői 14 3.4. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása 16 3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése 16 3.6. A környezet igénybevétel következményeinek előrejelzése 16 3.6.1 Levegőtisztaság-védelem 16 3.6.2 Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok 16 3.6.3 Talajminőség- és földvédelem 17 3.6.4 Zaj- és rezgésvédelem 17 3.7. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása 17 4. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések 17 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni 17 6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése 18

1. Bevezető 1.1. Előzmények Jelen környezeti értékelés Nyékládháza Város új településrendezési eszközeihez készült a vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelően. 1.2. A környezeti értékelés készítése során tett javaslatok hatása a terv alakulására A környezet védelme érdekében az alábbiak figyelembe vétele szükséges: Az igazgatási területen számos megkutatott bányaterület található, ezeket a településszerkezeti terv és a szabályozási terv is ábrázolja. A külterületen a nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosó kategóriájú védelmet élvező területegységei találhatók, melyek területhasználata, beépítettségi mértéke és módja korlátozott (lásd. településszerkezeti terv és a szabályozási terv). 1.3. A környezeti védelméért felelős szervek és az érintett nyilvánosság bevonása A 314/2012. (XI.8) Korm. rendelet 9. számú mellékletében meghatározott szerveken túl a partnerség helyi szabályait rögzítő 124/2014. (V.15.) KT határozatban foglaltak szerint a lakosság és a helyi szervezetek, vállalkozók is értesülnek a tervben foglaltakról több esetben is. 1.4. A környezeti értékelés készítéséhez felhasznált adatok A környezet értékelése során felhasznált adatok: Nyékládháza város adatai Magyar Állami Földtani Intézet térképei Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvános adatai Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztály adatszolgáltatása Forgalomszámlálási adatok KSH adattárai B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály adatszolgáltatása Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása 2. A terv, illetve program és a kidolgozásukkor vizsgált változatok 2.1. A terv, illetve program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése A hatályos településrendezési eszközök elfogadása óta eltelt években végbement változások, felmerült egyedi igények, megváltozott törvényi kötelezettségek, módosult magasabb szintű terveknek való megfelelést, hosszú távú fejlesztési irányok számára terület fenntartását kívánja biztosítani jelent terv. A terv az alábbi fejlesztési célokat tartalmazza: a települést érintő magasabb szintű közlekedésfejlesztési tervek átvezetése - 2

gazdasági területek növelése a 3. sz. főút mentén üdülőterületek szabályozási előírásainak felülvizsgálata Pingyom zártkerti területek egységes rendezése 2.2. A terv, illetve program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal Jelen módosítási szándék illeszkedik a magasabb szintű programokhoz, tervekhez. Az OTrT-nek való megfelelősséget külön munkarész ismerteti. 3. A terv megvalósítása után várhatókörnyezeti hatások, következmények feltárása 3.1. A célok összevetése országosan kitűzött környezet- és természetvédelmi célokkal Településrendezési Terv módosításának készítésekor az alábbi előírások lettek figyelembe véve: 2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról Hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 310/2013. (VIII.16.) Korm. rendelet Területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet 72/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről A közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről szóló 438/2012. (XII.29.) Korm. rendelet Az építési és bontási hulladék kezelését, tervezését és elszámolásáról szóló 45/2004. (VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet 306/2010. (XII.23) Korm. rendelet a levegő védelméről 284/2007. (X.29) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 3.2. A terv céljainak releváns tervekkel való konzisztenciája környezeti szempontból a) Nemzeti Környezetvédelmi Program, 2015-2020 időszak {27/2015. (VI.17.) OGY határozat} A program átfogó célkitűzése: hozzájáruljon a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosításához. A program 3 stratégiai célt határoz meg: 1. Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. 2. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata. - 3

Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működésképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása. 3. Az erőforrás-takarékosság és a hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítni a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok fenntarthatósága iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos, csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat, növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára. Mindhárom célhoz kapcsolódik a klímaváltozáshoz való alkalmazkodási képesség és a környezetbiztonság javítása. Az EU legfontosabb vállalásai: 2020-ra területén megállítja a biológiai sokféleség csökkenését és az ökoszisztémaszolgáltatások romlását. Biztosítani kell minden víztest jó ökológiai állapotát. Olyan szintű levegőminőség elérése, amely az emberi egészségre és a környezetre nézve nem jelent számottevő ártalmat és kockázatot. A vegyi anyagok felhasználásának csökkentése. A keletkező hulladék mennyisége csökkentése, felhasználás-hatékonyság javítása Nyékládháza városfejlesztési és rendezési céljai összhangban vannak az NKP stratégiai céljaival, az összefüggéseket az alábbi ábra mutatja: NKP Nyékládháza város átfogó céljai Lakóterület fejlesztés, minőségi élettér kialakításának biztosítása. A szabadidő eltöltésére, közösség-építő funkciókat szolgáló területfejlesztés. 1 Zöldfelület-rendezés, közterület-fejlesztés. Városiasodás feltétel-rendszerének javítása. Zártkerti területek rendezése. 2 Kavicsbánya területek, vízfelületek, Hejő menti területek rendezése. 3 Műszaki infrastruktúra-fejlesztés. b) Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia 2012-2024. {18/2013. (III.28.) OGY határozat} A nemzet fenntarthatósági politikájának átfogó célja a folytonosan változó társadalmi humán gazdasági természeti külsőkörnyezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adoptáció minőségi javítása. A 4 alapvető nemzeti erőforrás területén a célok rendszere: 1. Emberi erőforrások: cél a népesség stabil, egészséges, a kor kihívásainak megfelelő készségekkel és tudással rendelkező emberek alkotta, a kirekesztettséget fokozatosan csökkentő társadalom. - 4

2. Társadalmi erőforrások: cél a fenntarthatóságot támogató kultúra kialakítása, a fenntartható társadalom szempontjából pozitív értékek, erkölcsi normák és attitűdök erősítése. 3. Természeti erőforrások: a környezeti eltartó-képességet, mint a gazdálkodás korlátját kell érvényesíteni. 4. Gazdasági (fizikai) erőforrások: cél a fizikai tőke szelektív gyarapítása, a közösségi tőke-javak amortizációjának pótlása. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazai tőkebefektetések fokozatos növelése, külföldi kitettség csökkentése. Nyékládháza városfejlesztési és rendezési részcéljai összhangban vannak az NFFS célrendszerével, az összefüggéseket az alábbi ábra mutatja: NFFS Nyékládháza város részcéljai Közlekedési területek nyomvonalainak felülvizsgálata, szabályozásának módosítása 1 Új beépítésre szánt területek közműfejlesztésének vizsgálata és javaslata Rekreációs és zöldterületek sajátos előírásainak meghatározása 2 Új lakóterület kijelölése, beépíthetőségi feltételeinek meghatározása Tájképvédelemmel fedett területek sajátos szabályainak meghatározása 3 Kavicsbánya-tavak funkcióinak, sajátos előírásainak meghatározása Védett területek kijelölése, szabályozása Új ipari és kereskedelmi területek feltárása 4 Meglévő gazdasági területek sajátos előírásainak felülvizsgálata 3.3. A jelenlegi környezeti helyzet elemeinek ismertetése 3.3.1 A terület ismertetése Nyékládháza területe tájbesorolás tekintetében a Sajó-Hernád síkon helyezkedik el, amely 90 mbf és 161 mbf közötti magasságú hordalékkúp síkság. A területet a Sajó és Hernád hordaléka építette fel. Az egykori felszín a folyók eróziójának hatására, alacsony völgyközi hátakkal tagolt, domblábi hátak, lejtők orográfiai domborzattípusba sorolható területté vált. Területünk száraz, gyér lefolyású, vízhiányos terület. A vízháztartási jellemzők az alábbiak: fajlagos lefolyás: Lf = 1 l/s km 2, lefolyási tényező: Lt = 6 %, vízhiány: Vh = 100 mm/év. A területre hulló csapadék mennyisége tehát 100 mm/év értékkel marad el a potenciális párolgás helyi értékétől. 3.3.2 Földtani adottságok A hordalékkúpsíkság földtani adottságaira a felső-pannon rétegekre átmenet nélkül települő durva pleisztocén üledék jelenléte a jellemző. A holocénban a Sajó és a Hernád - 5

saját hordalékkúpjába vésődött. A felszín legelterjedtebb képződménye a folyóvízi kavics. Hidrogeológiai szempontból Nyékládháza a Sajó-Hernád-völgy mint önálló vízföldtani egység területén helyezkedik el. A terület földtani felépítésében nem játszik kézzel fogható szerepet az eltemetett triász alaphegység, melynek tengerszint alatti mélysége kb. 2 km. Vízadó képessége jó, mint azt néhány mélyfúrású kút igazolta. A tágabb terület legjelentősebb rétegvíz tárolója a felső-pannon homokos, agyagos rétegösszlet. A rétegvízadó összlet feküszintje kb. 800 m tszf körül található. A rétegvíz utánpótlódása 1-1,5 l/s km 2 között becsülhető. A rétegvíz termelő kutak száma kevés. Mélységük általában kicsi, de így is tekintélyes vízhozamokat termelnek. A nagy mélységű kutak száma még kevesebb, ezek általában melegvizet szolgáltatnak. A pannon homok rétegvíztároló jellemzője, hogy nyomásszintje a bükkábrányi bányájában alkalmazott víztelenítés miatt depresszionálva van. A felső-pannon rétegsorra települő negyedidőszaki durva kavics, a talajvíz tároló rétege. A felső-pannon és a pleisztocén víztárolók közötti kommunikációt általában a pannon agyagos rétegek megakadályozzák. A negyedidőszaki kavicsréteg vastagsága, a Sajó-Hernád völgy ezen szakaszán 30-50 m, 2-3 vékony (0,5-2,0 m) agyag közbetelepüléssel. A talajvíztartó rendkívül jó vízadó, kúttelepítés esetén q = 200 l/p/m fajlagos vízhozammal is lehet számolni. A talajvíz tároló szivárgási tényezője egyezően a hazai kavicsteraszok adataival feltehetően 4 5.10-4 m/s körüli érték. 1. ábra: Földtani térkép Nyékládháza térsége a 3/1984. (II.7.) OVH rendelkezés szerint kiemelt felszín alatti vízminőség-védelmi terület, I/2. jelzéssel, felszíni szennyeződésre erősen érzékeny. - 6

2. ábra: érzékenységi térkép A talajvíz mélysége Nyékládháza térségében általában 2-5 m között van, mennyisége jelentős. Kémiai típusa főleg kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos. Keménysége 150-250 CaO mg/l, szulfáttartalma 250 mg/l alatt van. A települések közelében általában nitrátos. 0 m 0-2 m 2-5 m 5-10 m 10-20 m <20 m 3. ábra: talajvíz elhelyezkedése - 7

Nyékládháza igazgatási területét jelentős kiterjedésben érintik nyilvántartott bányatelkek (forrás: Miskolci Bányakapitányság). Nyékládháza II. kavics és agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Lasselsberger Kft. Nyékládháza III. kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: Lasselsberger Kft. Nyékládháza IV. kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: CEMEX Hungária Építőanyagok Kft. Nyékládháza V. homok védnevű bányatelek; jogosítottja: Osteuropäische Zementbeteiligungs AG. Nyékládháza VI. kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: ForMan Invest Kft. Mályi I. (Mályi Téglagyár) Agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Mályi Tégla Kft. Ónod V. kavics, agyag védnevű bányatelek; jogosítottja: Szigetkavics Kft. Nyékládháza VII. kavics védnevű bányatelek; jogosítottja: Szigetkavics Kft. Ipari készlettel rendelkező ásványi nyersanyaglelőhelyek: Nyékládháza, Rákos 05-05-160-04; Mályi Öreghegy-dél 05-05-160-07; Nyékládháza (Mályi) Öreghegy Észak homok 05-05-15-10; Mályi I. (Téglagyári bánya) 05-05-150-01. Kutatási engedély: Nyékládháza, Mályi, Sajópetri, Kistokaj, Sajólád kutatási terület jogosított: Lasselsberger Hungária Kft.; Nyékládházát érintő terület: 015, 0237, 0238, 0239 hrsz. 3.3.3 Vízfolyások A város vízfolyásai a Hejő-patak és a Nyéki-patak. A Hejő-patak Miskolctapolca területén ered, alap vízhozamát a tapolcai hideg és langyos karsztforrások adják; a Tisza folyóba torkollik. A város területén Ládháza településrészt érinti a Hejő, a vasúttól keletre, a lakott területek határában, a lakóházak és üdülők közötti nyomvonalon, észak-dél irányban szeli át a városrészt. A Hejő-patak a Sajó-folyóval párhuzamosan folyik a Tiszába, mellékvizei a Kulcsár-völgyi-patak és a Rigósifőcsatorna. A Hejő hossza 44 km, vízgyűjtő területe 243 km 2, a bányatelektől 2,5 km-re K-i irányba folyik. A Kulcsár-völgyi-patak hossza 26 km, vízgyűjtője 70 km 2, míg a Rigósi-főcsatorna 39 km hosszú és 148 km 2 vízgyűjtőterülettel rendelkezik. A Hejő az alábbi vízjárási adatokkal jellemezhető (Nyékládházai vízmérce). Legkisebb vízállás: LKV = -19 cm. Legnagyobb vízállás: LNV = 154 cm. Kis vízhozam: KQ = 0,3 m3/s. Közepes vízhozam: KÖQ = 0,45 m3/s. Nagy vízhozam: NQ = 15 m3/s. - 8

4. ábra: Vízfolyások A Nyéki-patak a Nyéki városrészt érinti, a Bükk dél-keleti előterében ered, dél - délnyugati irányban halad Emőd városig. A Hejő-patak medrének rendbetételét Nyékládháza város Hejőkeresztúr, Mályi és Kistokaj településekkel közösen pályázati forrásból oldotta meg 2012-ben; a megvalósítást a 2010. évi árvíz indokolta, akkor ugyanis a megáradt Hejő több helyen is kiöntött a medréből, szántóföldeket, közeledési területeket öntött el, veszélyeztette az üdülőterületet. A település sajátossága, hogy nem csak folyóvizei vannak, hanem a kavicsbányászat során keletkezett, jelentős térmértéket elérő tavak is találhatóak az igazgatási területen: Fodorka-tó (Nyéki Öreg tó) Nyéki Középső tó (Új tó) István tó 3.3.4 Levegőtisztaság A légszennyezők szétterjedését alapvetően a térség jellemző geográfiai és időjárási viszonyai határozzák meg. Mivel a terület meteorológiai jellemzői a transzmissziós vizsgálatok legfontosabb adatai is, ezért röviden összefoglaljuk a sokévi átlagos jellemzőket. A Borsodi Mezőség, Bükkalja és az Alföld által határolt terület éghajlata alföldies, kontinentális jellegű. Az évi középhőmérséklet 9.5 10.0 o C. - 9

1. táblázat: A bánya környezetének sokévi átlagos levegő hőmérsékleti adatai (Átlagos hőmérséklet ( o C)) Hónap maximális minimális közép Január 0,0-6,3-3,0 Február 3,7-3,9-0,5 Március 10,1-0,6 4,4 Április 16,7 4,3 10,3 Május 21,6 9,0 15,2 Június 24,5 12,3 18,3 Július 26,5 13,6 19,9 Augusztus 25,9 13,0 19,1 Szeptember 22,0 9,5 15,2 Október 15,8 4,5 9,4 November 7,4 0,7 3,7 December 1,9-3,7-1,1 A terület részletesebb időjárási jellemzői a következők. Napfénytartalom évi összege: 1900-1950 óra/év. Hőségnapok száma (Tmax >= 30 oc): 10-15 nap/év. Nyári napok száma (Tmax >= 25 oc): 70-75 nap/év. Fagyos napok száma (Tmin <= 0 oc): 100-110 nap/év. Téli napok száma (Tmax <= 0 oc): 30-35 nap/év. Havazásos napok száma 25 30 nap/év Első fagyos nap dátuma: X. 15. - X. 20. Utolsó fagyos nap dátuma: IV. 20 - IV. 25. Zord napok száma (Tmin <= -10 ºC): 16 20 nap/év Derült napok száma (Felhőzet <= 20 %): 50 60 nap/év Borult napok száma (Felhőzet >= 80 %): 110 120 nap/év 2. táblázat: A csapadék havonkénti megoszlása Hónap Átlagos (mm/hó) Január 25 30 Február 25 30 Március 30 35 Április 40 45 Május 60 70 Június 70 80 Július 60 70 Augusztus 60 70 Szeptember 45 50 Október 45 50 November 50 60 December 45 50 Éves átlag 550-600 A jellemző szélsebesség-szélirány gyakoriság adatokat a 3. táblázatban foglaltunk össze. A területet északnyugati irányban lehatároló Bükk-hegység hatására a Magyarországon általában jellemző nyugati szelek lefékeződnek, amelynek következtében meglehetősen kicsi az átlagos szélsebesség súlyozott évi átlagértéke w átl = 1,6 m/s és nagy a szélcsendes időszakok aránya (13 %). - 10

3. táblázat: A szélirány gyakorisága és az átlagos szélsebesség Szélirány Áprilisban (%) Októberben (%) Éves átlag (%) Észak 14,0 16,0 15,0 Északkelet 11,0 6,0 8,5 Kelet 10,0 8,0 9,0 Délkelet 9,0 11,0 10,0 Dél 9,0 12,0 10,5 Délnyugat 8,5 9,5 9,0 Nyugat 8,5 9,5 9,0 Északnyugat 18,0 14,0 16,0 Szélcsend 12,0 14,0 13,0 Átlagos szélsebesség m/s 2,0 m/s 1,2 m/s 1,6 m/s Nyékládháza a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint a 8., azaz a Sajó völgye zónába tartozik. A zónacsoportban a szennyező anyagok az alábbiak szerint alakulhatnak: kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PM10) benzol F C D B E PM10 Arzén PM10 Kadmium PM10 Nikkel PM10 Ólom PM10 BaP E F F F B A városban levegőterhelő ipari-gazdasági tevékenységet nem folytatnak. A település közvetlen környezetében nagy kibocsátású ipari létesítmény nem üzemel, a Tiszaújvárosi ipari park és a Miskolc Déli Ipari Park (MIDIP) is ~18 km-es távolságban van légvonalban. Az iparterületekről származó, a meglévő lakó és üdülőterületeket veszélyeztető terhelésről nincs adat, ismeret. A lakott területeken halad keresztül a 3. sz. elsőrendű főút, a 35. sz. másodrendű főút, a 3307. sz. és 3602. sz. összekötő utak és a 36311. sz. állomáshoz vezető út is, melyek öszszességében jelentős forgalmat bonyolítanak, így a közlekedésből eredő légszennyezés is terhelő hatású. 3.3.5 Zaj- és rezgésvédelem A település területét érintő zaj- és rezgésterhelés mérésről nincs információ, zajtérkép nem készült. A város belterületét jelentős teher- és személyforgalmat bonyolító közutak érintik. A 2014. évi forgalomszámlálási adatok alapján kalkulálható a zajterhelés. A mértékadó forgalmi adatok, helyszínrajzok, beépítési jellemzők, mérési eredmények valamint korábbi mérési tapasztalataink alapján a jelenlegi mértékadó zajterhelést számítással, az e-ut 03.07.42 sz.. Közúti közlekedési zaj számítása c. Útügyi Műszaki Előírás és a 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet előírásai szerint határoztuk meg. A számításokat a 27/2008. (XII. 3.) sz. KvVM EüM együttes rendelet (továbbiakban: ZHR.) 5. (1) - 11

a) bekezdése szerint meghatározott magasságra végeztük el. Zajterjedés során figyelembe vett adatok: zajforrás és immisszió pont magassága, burkolat minősége, terjedés akadályozatlansága (ill. akadályozottsága - épített környezet objektumainak hatása, lásd. visszaverődés, árnyékolás adott esetben). A számítást a német SoundPLAN 7.2 számítógépes programmal készítettük. A program a fenti magyar előírások szerint számol. A geometriai adatok digitalizálása, bemenő adatok megadása után a program számítja ki a zajterhelést. Ennek megfelelően a magyar szabvány szerinti korrekciók nem kerülnek külön meghatározásra. Megjegyezzük, hogy a program a terjedési viszonyokat az MSZ 15036: 2002 Hangterjedés a szabadban c. szabvány szerint veszi figyelembe. Az aszfalt burkolatok esetében - a jelenlegi állapotra vonatkozóan - a 25/2004. (XII. 20) KvVM rendelet 2. sz. melléklet 6. táblázata szerinti B kategóriát alkalmaztuk. 3. sz. út 35. sz. út 3307. sz. út 3602. sz. út 36311. sz. út nappal 64 60 63 60 61 60 55 60 54 60 éjjel 54 50 52 50 52 50 47 50 46 50 27/2008. (XII.3.) KvVM-EüM együttes rendelet 3. sz. melléklete szerint lakóterületen, a település önkormányzati tulajdonában lévő gyűjtőutaktól és külterületi közutaktól származó zajra a határérték nappal 60 db, éjjel 50 db. A kalkuláció szerint a 3. sz. elsőrendű főút, a 35. sz. másodrendű főút, a 3307. sz. összekötő út esetében a forgalomból számított zajterhelés mértéke a vizsgált időszakban meghaladta a vonatkozó rendeletben meghatározott határértékeket nappal és éjszaka is. A számításokat és a különböző eredmények értékelését a következő rendeletek, előírások betartásával végeztük el: Alkalmazott szabványok és jogszabályok 284/2007. (X. 29.) Korm. Rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról 25/2004. (XII.20.) KvVM rendelet a stratégiai zajtérképek, valamint az intézkedési tervek részletes szabályairól 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zajkibocsátási határértek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének a módjáról 29/2001. (XII.23.) KöM-GM együttes rendelet Egyes kültéri berendezések zajkibocsátásának korlátozásáról és a zajkibocsátás mérési módszeréről MSZ-18150-1: 1988, Immissziós zajjellemzők vizsgálata MSZ-11348, Villamos forgógépek zajának megengedett hangteljesítményszintjei MSZ 18150-1:1998 A környezeti zaj vizsgálata és értékelése MSZ 15036:2002 Hangterjedés szabadban. MSZ 13-111:1985 Üzemek, építkezések zajkibocsátásának vizsgálata és a zajkibocsátási határértékek meghatározása MSZ ISO 1996-11996-1:2009 Akusztika. A környezeti zaj leírása, mérése és értékelése. 1. rész: Alapmennyiségek és értékelési eljárások Angol ÚT 2-1.302:2003, Közúti közlekedési zaj számítása ÚT 2-1.109:2004, Országos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása - 12

Bizonytalanságok A zajvédelmi számítások pontossága az alábbi bizonytalansági tényezőkkel van szoros összefüggésben: forgalmi prognózis, előírt sebesség betartása, ill. betartatása (különösen éjjel). járművek zajemissziója, meteorológiai körülmények, érvényes zajszámítási szabványok, útburkolat állapota 3.3.6 Természetvédelem Nyékládháza külterületének nyugati részét foltban a Nemzeti Ökológiai Hálózat Ökológiai folyosó védett területet fedi. Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM- FVM együttes rendelet alapján érzékeny természeti terület nem érinti. 5. ábra: Térségi természetvédelmi területek Nyékládháza igazgatási területét Natura 2000 nem érinti. A terület növényvilágának ismertetése A terület növényföldrajzi besorolása: Pannonicum (Pannóniai flóratartomány) Eupannonicum (Alföld flóravidék) Tisicum (Tiszántúl flórajárás) - 13

A terület potenciális vegetációja A terület tengerszint feletti magassága, kitettsége, alapkőzete, klímája, vízháztartása és növényzetének fejlődéstörténete alapján az itt potenciálisan előforduló erdőtársulás a magasabb részeken a Quercetum roboris lenne, a mélyebben fekvő részeken pedig a Querco-Ulmetum keményfás ligeterdő dominálna, a vízparti területeken a Salicetumalbae fragilis puhafás ligeterdő lenne a meghatározó elem, ha az emberi hatások nem érvényesültek volna már a történelem korai szakaszaitól. A potenciális vegetáció már nyomokban sem lelhető fel, teljesen elpusztult, helyét antropogén társulások vették át. A terület állatvilágának ismertetése A terület állatföldrajzi besorolása Matricum Ősmátra faunakörzet Eumatricum Börzsöny-Mátra-Bükk vonulat faunajárás 3.3.7 Területhasználat jellemzői A város igazgatási területének közel 40%-a művelés alól kivett terület. A kivett területeknek csak egy része a beépített területek (lakóterületek, intézmények, közutak stb.), jelentős az anyagnyerés miatt művelés alól kivett, de ténylegesen vízfelületként funkcionáló terület. Az erdőterületek aránya igen csekély. 6. ábra: Területhasználatok megoszlása A szántó területek aránya nem jelentős, és a város a fejlesztési szándékait jellemzően ezen területrészeken tudja megvalósítani, így hosszú távon további csökkenés prognosztizálható. A szőlők, kertek és gyümölcsösök területaránya a térségi településekkel összehasonlítva magasnak mondható, a városban közel 500 ha területet tartanak nyilván, ez az igazgatási terület 20%-a. A Sajó-Hernád-sík területén előforduló talajok jelentős része (44 %) a folyók öntésanyagain képződött hidromorf és szikes talajokból, valamint a magasabb térszínek löszös anyagain kialakult csernozjomokból tevődik össze. Az ártéri allúviumon képződött öntés réti talajok területi részaránya 30 %. mechanikai összetételük vályog vagy agyagos vályog, szénsavas meszet csak Miskolc közelében tartalmaznak, szervesanyag tartalmuk legfeljebb 2 3 %. Termékenységi besorolásuk VI. talajminőségi kategória. Az öntés réti talajokéhoz hasonló fizikai és kémiai jellemzőjű, de nagyobb (> 4 %) szervesanyagtartalmú réti talajok a kistáj területének 12 %-át fedik, termékenységi besorolásuk V. kategória. A többnyire löszös talajokon kialakult szikes képződmények egy-egy foltra - 14

korlátozódnak. A réti szolonyecek és a sztyeppesedő réti szolonyecek területi előfordulása egyaránt 2 %. Ezeket a korlátozott termékenységű talajokat szikes legelők borítják. Főként a kistáj alsó harmadában a csernozjom talajok borítása válik jellemzővé. A réti talajok képződményekhez közeli térszíneken a réti csernozjomok (11 %), a magasabb csatlakozó térszíneken az alföldi mészlepedékes csernozjomok (20 %), a hegységelőterekhez csatlakozóan csernozjom-barna erdőtalajok (23 %) keletkeztek. Mechanikai öszszetételük általában vályog, víz-és tápanyag-gazdálkodásuk kedvező, termékenységük III. és V. közötti. A réti csernozjomoké a legkedvezőbb, az alföldi mészlepedékes csernozjomoké III. vagy IV., míg a csernozjom barna erdőtalajoké erősen savanyú kémhatásuk miatt az V. talajminőségi kategória. 7. ábra: Talajértékszám { 21-30} 8. ábra: Termőréteg vastagság { 70-100 cm; 40-70 cm } 9. ábra: A talaj szervesanyag készlete { < 50 tonna/ha; 50-100 tonna/ha } - 15

3.4. A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása Jelentős területeket lefedő bányaterületek. A nyersanyag kinyerését követően fennmaradó vízfelületek kezelése, fenntartása, vízfelületek körüli területek használata. Zártkerti ingatlanok vegyes területhasználata. Lakott területeken áthaladó, jelentős forgalmat bonyolító utak (3. sz. elsőrendű főút, 35. sz. másodrendű főút) Települést kettévágó 80. sz. vasútvonal. Hiányzik a komplex csapadékvíz gyűjtő és elvezető rendszer. Forráshiány miatt elmaradó közmű-fejlesztések, karbantartások. 3.5. A természeti erőforrás igénybevétele, környezetterhelés előidézése A tervbe vett fejlesztések természeti erőforrások közvetlen igénybevételét - a termőföldek igénybevételén túl -, vagy közvetlen környezetterhelést nem idéznek elő. A termőföldek végleges más célú hasznosítását megelőzően a talajtani szakvélemény készítésének részletes szabályairól szóló 29/2006. (IV. 10.) FVM rendelet szerinti talajvédelmi tervet kell készíteni. A humuszos termőréteg letermelésével, megmentésével, hasznosításával, továbbá a terület helyreállításával kapcsolatos munkálatokat a beruházás engedélyezése céljából készített terveknek tartalmaznia kell. Az ingatlanokat érintő belterületi közpark, illetve mezőgazdasági terület beépítettségének növelése nem jelent releváns mértékű természeti erőforrás igénybevételt, továbbá a használat során környezetterhelést. A térségi kavicsbányászat fejlesztésére szánt területet a bányatelek fektetését követően, a szükséges engedélyek birtokában lehet igénybe venni, az engedélyezési eljárás során biztosítható az igény-bevétel optimalizálása, a környezetterhelés minimalizálása. 3.6. A terv megvalósítása esetén várható, a környezetet érő hatások, környezeti következmények előrejelzése 3.6.1 Levegőtisztaság-védelem A fejlesztési szándékok jellege és léptéke miatt határértéket meghaladó levegőterhelő tevékenységre nem kell számítani. A kereskedelmi célokat szolgáló fejlesztések, valamint a lakott területek közül kikerülő telephely kialakítás csekély léptékűnek tekinthető. A bányaterületek fejlesztése során a jelenlegi tevékenységet folytatják a bányavállalkozók a meglévő bányaterületeken. További bővítések esetén a környezetvédelmi engedélyezés során meg kell vizsgálni a többlethatásokat, melyek - a jelenlegi ismeretek alapján - várhatóan lokális jellegűek lesznek. 3.6.2 Vízminőség-védelem, folyékony hulladékok A gazdasági jellegű fejlesztési szándékok megvalósulása várhatóan nem lesz releváns hatással a vízminőségre. A bányaterületek bővítése során új vízfelületek keletkezésével kell számolni. - 16

3.6.3 Talajminőség- és földvédelem A település nitrát-érzékeny, ezt a területhasználatok során figyelembe kell venni. [MePAR adatbázis alapján] 3.6.4 Zaj- és rezgésvédelem Zaj- és rezgésterhelés elsősorban a település közlekedési kapcsolatait biztosító utak mentén jelentkezik. Forgalomtechnikai eszközökkel, zöldsávokkal csökkenthetők és csökkentendők a kibocsátások. 3.7. A környezeti következmények értékelése, az elfogadható változatok meghatározása A módosítási szándékok konkrét igények alapján, az érintett államigazgatási szervek, környezet védelméért felelő szervek véleményének figyelembe vételével készült. 4. A várhatóan fellépő környezetre káros hatások elkerülésére vonatkozó intézkedések Környezetminőség javítását szolgáló intézkedések: Közlekedés-fejlesztés (elkerülő út, új közlekedési csomópontok), forgalomtechnikai szabályozás révén a városi forgalom és a közlekedésből származó kibocsátások csökkentése tervezett. Védelmi rendeltetésű erdőtelepítések, fásítások, zöldsávok biztosításával ellentételezhető a közlekedésből és gazdasági tevékenységből származó káros hatás. Rekreációs területek bővítése, vízfelületek rendezése, mikor-környezet javítása nem csak új élőhely, de a lakosság, városba látogató életminőségét is javíthatja. A kiépült ivóvíz- és szennyvízhálózatokra történő rákötéseket maximalizálni szükséges. Ösztönözni kell a megújuló energiaforrások használatát úgy az intézmények, mint a lakásállomány és vállalkozási célú területek esetében (pl. tervezett solár park). A bányaterületek fejlesztéseknél a jobb minőségű termőterületek védelmét fenn kell tartani, a művelés alatt nem álló bányaterületek rekultivációját biztosítani kell. Helyi rendeletben szabályozni kell a lakossági kibocsátásokat (avar és kerti hulladékok égetését korlátozni, tiltani szükséges; szabályozni kell a tüzelőanyag felhasználást, ki kell zárni a műanyag és egyéb veszélyes hulladék lakossági fűtési célú égetését; ellenőrizni kell az állattartási szabályok betartását a vonatkozó magasabb szintű előírások alapján). Ellenőrizni szükséges a kertek állapotát, esetleges allergén fajok megtelepedését. Az új beépítésre szánt területek esetében a meglévő közműhálózatokra rá kell csatlakozni; a szennyvízelvezetést a hatályos előírások szerint meg kell oldani. 5. Javaslat olyan intézkedésekre, amelyeket más tervben figyelembe kell venni A nagyobb térséget felölelő tervek során figyelembe kell venni a helyi igények alapján készülő jelenlegi településrendezési eszközöket, az összhangot alulról építkezve biztosítani kell. - 17

6. A környezeti hatásokra vonatkozó monitorozási javaslatok értékelése A terv felülvizsgálata során 5-10 éves ciklusokban célszerű a környezetállapot általános felmérése, az esetleges konfliktusok és kezelésük meghatározása. A fejlesztési szándékok monitorozását az alábbi adatok és arányszámaik figyelemmel kísérése mellett javasolt értékelni: Forgalom-összetétel, forgalomszámlálási adatok változása (db, %) A közmű-hálózatokra (ivóvíz, szennyvíz, gáz) történő rákötések mértékének változása (db, %) Zöldterületek nagyságának változása (ha, %) Erdő- és gyepterületek nagysága, aránya (ha, %) Művelés alól kivett területek mértéke, változása (ha, %) Bányatelekkel fedett területek nagysága, változása (ha, %) Vízfelületek nagysága, változása (ha, %) Rekreációs célra (üdülő, sport, szabadidő) hasznosított területek nagysága, változása (ha, %) - 18