EGYÜTTMŰKÖDŐ SZAKMÁK Védőnői Szolgálat
A védőnői ellátás szervezése, az ellátás területe A védőnői ellátás biztosítása a helyi önkormányzat kötelező feladata az egészségügyi alapellátás körében. A védőnői körzet földrajzilag meghatározott. A települési önkormányzat képviselő testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátás körzeteit, több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét. (1997. évi CLIV törvény az egészségügyről) 2
A védőnő munkáltatója Klasszikus esetben a területi védőnő közalkalmazott, a polgármesteri hivatal, vagy annak egy gazdasági egységének az alkalmazottja. (Kistérségi társulás is lehet a védőnők munkáltatója.) Napjainkban lényegesen vegyesebb a kép: egyéni vállalkozóként, különböző gazdasági társaságok alkalmazottjaiként is ellátható a körzeti védőnői feladat. A védőnői ellátás biztosítása működési formától függetlenül az önkormányzat feladata és felelőssége. 3
Szakmai felügyelet A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét az ÁNTSZ illetékes vezető védőnője látja el. Jelenlegi megnevezése: kistérségi vezető védőnő, munkahelye ÁNTSZ kistérségi intézete. Az ÁNTSZ védőnői szakfelügyeletének a felépítése: kistérség, régió, OTH, (Egészségügyi Minisztérium) A védőnőt napi munkáján kívüli rendkívüli, ill. időszakos feladattal megbízhat: a munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint az ÁNTSZ a vonatkozó jogszabályok alapján. 4
A védőnői körzet kialakításának szempontjai A körzet kialakításánál figyelembe kell venni: a település szerkezetét, a lakosság összetételét, egészségi állapotát, szociális helyzetét, az ellátandó gondozottak számát, a körzetbe tartozó oktatási intézmények számát és típusát, valamint a felsoroltakra vonatkozóan a szakmai felügyelet véleményét. 5
A területi védőnői ellátás kiterjedése Az ellátás a megállapított védőnői körzetben élőkre terjedhet ki. A védőnő nem választható! A védőnő feladatait az ellátási területén lakcímmel rendelkező személyekkel kapcsolatosan köteles ellátni. Ezen túlmenően köteles ellátni a körzetében jogszerűen tartózkodó azon személyt is, aki az ellátás iránti igényét a védőnőnél bejelentette. Az ellátandó gondozottak száma összesen 250 fő lehet, ami legfeljebb 25%-kal túlléphető. 6
A védőnői szolgálat finanszírozása Az egészségügyi szolgáltató érvényes működési engedély birtokában köthet finanszírozási szerződést a REP-el ( MEP) A szolgáltatónak a havi finanszírozásra utalt összeg összetevői: fix összegű havi díj, az ellátandó terület sajátosságainak megfelelően + az ellátottak száma alapján számított pontértéknek megfelelő összeg. 7
A védőnői ellátás, gondozás A védőnői ellátás családközpontú gondozás, mely az egészség megtartását, és fejlesztését szolgálja. A gondozás a családlátogatások, védőnői tanácsadások során valósul meg. Jellemzői: a gondozottal egyeztetve, folyamatosan, célzottan, a szükségleteknek megfelelően végzi a területi védőnő. A védőnő munkája során bizalmi légkör megteremtésére törekszik! 8
A védőnői tevékenység színterei, és tartalma A tanácsadó helyiség rendszeres védőnői tanácsadás, életkorhoz kötött szűrővizsgálatok elvégzése. A családok otthona a szülővel egyeztetett gondozási terv alapján végzett rendszeres és célzott családlátogatások teljesítése. Nevelési oktatási intézmények - tisztasági vizsgálatok, egészségfejlesztési tevékenység, kötelező szűrővizsgálatok elvégzése. Közösségi színterek! Pl. művelődési ház, könyvtár stb. egészségfejlesztési-, egészségvédelmi-, és felvilágosító programokban történő részvétel esetén. 9
A területi védőnő különleges helyzete Jelenleg a védőnő az egyetlen olyan állami alkalmazott, aki minden gyerekről tud. Még a periférián, nyomorban élő, családokat is otthonukban látogatja. - Kapcsolódási pont a Biztos Kezdet Programhoz! A gondozás során mind a gyermekről, mind a családjáról rendkívül összetett információkat szerez. Adminisztrációs kötelezettségének eleget téve, a várandóssal történő első találkozástól kezdve vezeti az egészségügyi dokumentációt. (Az egészségügyi adatok vezetése, megőrzése kötelező, visszakereshető.) 10
A védőnői ellátásra irányadó legfontosabb jogszabályok 1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet a területi védőnői ellátásról 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet a terhesgondozásról MEES Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 51/1997. (XII.18.) NM rendelet a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 11
A területi védőnő feladatai Nővédelem Várandós anyák gondozása Gyermekágyas anyák segítése 0 6 éves korú gyermekek gondozása - Kapcsolódási pont a Biztos Kezdet Programhoz! Óvodában a védőnői feladatok végzése, az oktatási intézményekben a tanulók ellátása. Családgondozás Egyéni és közösségi egészségfejlesztés, egészségvédelmi programok tervezésében, szervezésében és megvalósításában részvétel. 12
0 6 éves korú gyermekek védőnői gondozása I. A harmonikus szülő-gyerek kapcsolat kialakulásának, a gyermek nevelésének és szocializációjának a segítése, az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása. A szoptatás és az anyatejes táplálás fokozott figyelemmel kísérése, az anyatejes táplálás szorgalmazása. Az egészségi és környezeti ok miatt veszélyeztetett csecsemők és gyermekek pszichoszomatikus fejlődésének fokozott figyelemmel kísérése és segítése. 13
0 6 éves korú gyermekek védőnői gondozása II. Szűrővizsgálatok elvégzése a módszertani ajánlások alapján Korai felismerés, és fejlesztés lehetősége! A szűrés során észlelet eltérésről a háziorvos, házi gyermekorvos értesítése a további vizsgálatok céljából. A gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, ill. a gyerekjóléti szolgálat értesítése mellett fokozott gondozásba vétel. Életkorhoz kötött védőoltásokkal kapcsolatos teendők: a családok tájékoztatása, az oltások szervezése, nyilvántartása, jelentése. 14
Szűrővizsgálatok 1, 3, 6 hónapos életkorban Testi fejlődés vizsgálata: testtömeg-, testhossz-, mellkaskörfogat-, fejkörfogat mérése, a fejlődés és a tápláltsági állapot értékelése hazai standardok szerint. Pszichomotoros és mentális fejlődés vizsgálata Az érzékszervek működésének vizsgálata: látás vizsgálata, hallás és beszédfejlődés vizsgálata A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján 15
Szűrővizsgálatok 1 6 éves életkorban A vizsgálatok 1 éves életkorban, majd 6 éves korig éves gyakorisággal történnek. Testi fejlődés vizsgálata: testtömeg-, testhossz-, mellkaskörfogat-, fejkörfogat mérése, a fejlődés és a tápláltsági állapot értékelése hazai standardok szerint. A pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartási problémák vizsgálata. Érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás) és a beszédfejlődés vizsgálata. Mozgásszervek vizsgálata: különös tekintettel a lábstatikai problémákra és a gerinc rendellenességeire Vérnyomásmérés 3-6 éves életkor között évente 16
A szűrővizsgálatok kivitelezése A védőnő kötelezettség, hogy a szűrővizsgálatokat a 0 6 éves korosztály közösségbe járók tagjai esetében is: a területileg illetékes védőnő végezze - ő ismeri a család körülményeit, az egészségügyi előzményeket (születés körülményei, lezajlott betegségek, stb.) a védőnői tanácsadóban történjenek a vizsgálatok (indokolt esetben a család otthonában) a szülő, törvényes képviselő jelenlétében,vele együttműködve, hitelesített eszközökkel végezze a védőnő, és az elvégzett védőnői szűrővizsgálatokról és az eredményekről Védőnői Tájékoztatót -t (Igazolást) kapjon a szülő. A vizsgálat során észlelt elváltozásokról a házi gyermekorvost, háziorvost értesíteni kell. 17
A szülő kötelezettsége a szűrővizsgálatokkal kapcsolatban A leegyeztetett időpontban a szülő köteles a gyermeket elvinni vizsgálatokra. A vizsgálatok elmulasztásával gátolja az elváltozások korai felismerését és kezelését. Mulasztásával akadályozhatja, veszélyeztetheti a gyermek mentális, szomatikus, érzelmi fejlődését.. - Kapcsolódási pont a Biztos Kezdet Programhoz! Mulasztás esetén a gyermekjóléti szolgálat felé jelzéssel élhet a védőnő, gyermek veszélyeztetése, elhanyagolása címén! 18
A védőnő kapcsolat- rendszerének legfontosabb szereplői A védőnő gondozási feladatait önállóan végzi, ennek során kapcsolatot tart, és együttműködik: az egészségügyi alapellátás szakembereivel, kiemelten a háziorvossal,házi-gyermekorvossal (valamennyi körzetébe tartozó gyermek háziorvosával!) szükség szerint a szakellátást végző személyekkel (szakorvos, szakszolgálatok, fejlesztést végző szakemberek, stb.) a gyermekjóléti, a szociális és családsegítést végző intézmények illetékes szakembereivel a közoktatás dolgozóival. 19
Gyerekvédelemhez kapcsolódó védőnői feladatok A védőnőnek kiemelt szerepe van az észlelő-és jelzőrendszerben. Rendszeresen, és több helyszínen is találkozunk gondozottainkkal. Feladatunk a családok otthonában végzett látogatás, aminek alkalmával megfigyelhetjük a család működését, a családtagok viszonyát egymáshoz, és látjuk a kapcsolatokban bekövetkezett változásokat is. A gyermek fejlődését követjük születésétől a felnőtté válásig. Feladataink közben testméretek ellenőrzése szemügyre vehetjük a gyermek testét is. 20
A védőnő feladatai az észlelő-és jelzőrendszer tagjaként Megelőzés: A veszélyeztetettség megelőzése és megszüntetése. A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése a cél. Észlelés, felfedezés: A veszélyeztetettek fokozott gondozása. Az elhanyagolás és bántalmazás időben történő felismerése a cél. Jelzés: Elhanyagolás, bántalmazás esetén fontos, hogy ne késlekedjünk, észlelése esetén haladéktalanul történjen meg a megfelelő jelzés a gyerekjóléti szolgálat felé. Közös gondozás: A szakszolgálat visszajelez a védőnőnek a megtett intézkedésről. Ezt követően rendszeres információ csere, esetenként közös látogatások végzése. 21
Védőnő és óvoda A gyermekek egészségben történő felnevelése, és egészségvédelme közös feladat. A család, a gyermek, a pedagógus, és az intézményt ellátó védőnő jó együttműködése alapozza meg a kívánt eredményeket, ill. a szükséges változásokat. A védőnő a nevelési-oktatási intézmény vezetőjével egyeztetett munkaterv szerint végzi a feladatait. 22
Védőnő óvodai feladatai I. Megelőzéshez kapcsolódó feladatok A gyermek egészségi állapotának követése. A gyermekek személyi higiénéjének ellenőrzése - fejtetvesség szűrése. Igény szerint egészségfejlesztő foglalkozások tartása - egészséges életmód, személyi higiéne. Közegészségügyi-járványügyi, környezet-eü., balesetvédelmi feladatok Az intézményben folyó közétkeztetés, az intézmény környezetének ellenőrzése tisztasági-közegészségügyi szempontból. Részvétel a balesetvédelmi ellenőrzésen, javaslattétel a balesetvédelmi szempontból szükséges változtatásokra. 23
Védőnő óvodai feladatai II. Betegellátáshoz kapcsolódó feladatok Akut beteg elsősegély jellegű ellátása, pl. lázcsillapítás. Balesetnél elsősegélynyújtás. Igény szerint a pedagógusok segítése az elsősegélynyújtással kapcsolatos ismeretek megszerzésében, bővítésében. A krónikus beteg gyermek gondozása, segítség nyújtás az intézménybe történő sikeres integrációhoz. Tájékoztatással kapcsolatos feladatok Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, írásos tájékoztatás) Egészségügyi információk közlése gyerekekkel, pedagógussal, szülőkkel. 24
A fejtetvesség elleni védekezés Az iskola-eü. hálózatnak a fejtetvesség elleni védekezésben ellátandó feladatait részben az iskola-eü., ill. a járványügyi rendelet előírásai rögzítik. Alsó fokú oktatási intézményekben felvételkor, ill. a tanév elején kell az esetleges tetvesség felderítésére irányuló vizsgálatokat elvégezni, majd negyedévenként megismételni. Aki a tetvesség fennállását észleli, vagy arról hivatásának gyakorlása közben tudomást szerez, köteles annak megszüntetéséről haladéktalanul gondoskodni. Az irtószer biztosítása az intézmény fenntartójának a feladata. Tetvesség észlelésekor a szűrővizsgálatot az érintett csoportban kéthetenként meg kell ismételni, mindaddig míg három egymást követő vizsgálat eredménye negatív lesz. A szülők tájékoztatása, és segítése a gondos otthoni kezelés elvégzéséhez. A gyermeket a közösségből huzamos időre kitiltani nem indokolt! 25
Egyéb védőnői feladatok A kötelező, és önként vállalt feladatok sora szinte végtelen! A védőnői feladatok végzését jogszabályok, protokollok, módszertani levelek, ajánlások, és szakfelügyeleti iránymutatások szabályozzák. Amit egyetlen jogszabály sem ír elő, de nélkülözhetetlen: : az emberek szeretete, kreativitás, leleményesség, alkalmazkodó képesség, jó kommunikációs készség és szakmai elköteleződés. 26
Védőnő és Gyerekház kapcsolata A Gyerekház munkáját segíteni nem kötelesség, inkább lehetőség! Az együttműködés területeit a helyi igényeknek megfelelően érdemes alakítani. Meghatározó a védőnő leterheltsége és fogadókészsége. Konszenzusra kell törekedni. 27
Gondolkodjunk együtt a jó megoldásokon! KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! 28