A kisiblyei halgazdaság 190119.) Irta : Papp Gusztáv, főiskola i tanársegéd. /. Általános leírás. Kisiblye 8 6 m tengerszintfelett i magasságba n fekszik. Hal - gazdasági szempontbó l tehá t a pisztráng, illetőle g a márn a szintájába esik, d e mi g a pisztrángna k legalsó, addi g a márnának legfels ő szintájá t képezi, e z a körülmén y mindenesetr e említésre méltó, h a a halgazdaságo t méltatn i é s bíráln i akarjuk. A tópatak i völgy, mel y Kisiblyéi g nyugatna k tart, kevésse l a kisérleti telephá z előt t hirtele n északna k kanyarodik, szabado n ki - téve a z észak i szele k járásának, mi g a dé l felő l jöv ő légáramlatokat magas dombo k fogjá k fel. E z érthetőv é teszi, hog y miér t kiseb b 1 C-sza l a z év i középhőmérsékle t itt, mint a től e alig háromnegye d óra járásnyira, csakne m 20 0 /rc-re l magasabba n fekv ő Selmecz - bányán. Kisiblyé n a tópatak i tavo n átfolyó, d e vizbőségr e ugyan - csak változ ó pata k folyi k keresztül, mel y a Kecskés-pata k közbe - jöttével a Garamb a folyik. Eze n a patako n kivü l néhán y forrá s látja e l fris s vizze l tavainkat. A tava k a mellékel t térképbő l lát - hatólag ké t f ő sorozatr a oszlana k é s pedig : a fentemiitet t pata k mentén végighúzódó u. n. Pataktósorozatra (P^r), melybe n a pontyot tenyésztjük é s a z u. n. bukovai völgybe n elhelyezet t pisztrángtósoro - zatra (B^^). A z előbbihez tartozik a házit ó (P 5 ) és a telelőtó (P ), a z utóbbihoz pedi g a csemetekert i t ó (B 6 ). A Szécsy-tóba n i s vanna k halak, de ezt szándékosan kihagytam értekezésemből, mert ezidőszerint rendszeres haltenyésztésr e alkalmatlan. A tava k eredetéről, vala - mint azokna k berendezéséről csak annyiban teszek említést, amennyiben azokna k szerkezetébe n időfolyamá n változáso k állotta k elő, egyébként hivatkozo m Koloss y I.-nek czikke m elejé n idézet t tanul - ) A z F. L. 1901-ik i évfolyamába n Koloss y Imr e akkor i tanársegéd. A z erdészeti akadémi a kisiblye i tógazdasága " czimé n leirt a Kisibly e halgazdaságá t 18831900-ig. A megváltozot t viszonyoka t feltüntet ő 1 0 éve s időszako t it t dol - gozom fel.
mányára. A tava k nagyság a a térképe n láthat ó számozá s sze m előt t tartásával a következő : Pataktósorozat. P x Felsőpataktó.. 85 0 P 2 Középsőpataktó._. 700» P 3 Alsópatakt ó 10!! P Telelőt ó 20 )t P b Házit ó 1800 )t Pisztrángtósorozat. B x _ 3 Növendéktava k 1 m- Z? Felsőbukova i tó 111 0 B 5 Alsóbukova i t ó 0 0» B 0 Csemetekert i t ó 50 0 A tava k összterülete, figyelme n kivü l hagyv a a Szécs y forrás - tavat, 0"73 ha. A terüle t idő k folyamá n ug y látszi k ném i válto - zást szenvedett, mer t a z adato k a régebbiektő l eltérők. A pontytava k a völg y lankásab b részé n feküsznek, mi g a pisztrángtósorozat (B^) tava i ki s szü k völgybe n foglalna k helye t és csa k a Z? 6 -tal jelöl t csemetekert i t ó fekszi k lanká s helyen. A bukova i tavaka t enne k a völgyne k a fels ő részébe n fekv ő Erzsébet"-forrás táplálja, mi g a pataktósoroza t tava i a pisztráng - tavak feleslege s vizéhe z csatlakoz ó u. n. Kohaus"-völgybő l fakad ó elég bőviz ű erecskékbő l nyeri k vizüket, mel y elégg é nyil t helye n folyván keresztül, nyáro n 1518 C-i g melegszi k fel. Szüksé g ese - tén azonba n a fentemiitet t pata k viz e i s keresztülvezethet ő rajtuk. Az össze s tava k ol y módo n vanna k megépítve, hog y a vi z egyik tóbó l a másikb a vezethető. A térképből láthatóla g megfelel ő vezetékhálózattal rendelkezün k (J /j- 5 ), melyne k segítségéve l a vi z bármely tób a bevezethet ő é s ugyancsa k bevezethet ő a pata k viz e is a /\_ 6 é s Z? 6 -tal jelöl t tava k mindenikébe. Enne k a czélna k a biztosítása érdekébe n a tópatak i völgybe n kőbő l készül t bukógá t és lejeb b a B & -tó mellet t közönsége s fenékgá t épült. A tava k víz - telenítése érdekébe n épül t 1909-be n a V 1 vezeték, mel y a z Erzsébet"-forrás vizé t a halköltőházb a (// ) va n hivatv a vezetni, egyben azonba n levezetőcsatornáu l i s szolgá l a z esetben, hogyh a a vize t a nevel ő é s felsőbukova i t ó megkerüléséve l a z alsótób a akarjuk juttatni. Ebbő l a czélbó l 1908-ba n ki s vizgyüjtőgáta t épí - tettünk, mel y tavaszszal, ami g a z ikrakelteté s tart, a halköltőházba, azontúl pedi g a nevelőtavakb a vezet i a vizet. A pisztrángtava k a a pontytavaktó l eltérőle g csapo s zárószerkezette l vanna k ellátva, 29
mert a csekél y hozzáfolyá s folytá n barátzsilipe s szerkeze t mellett,, a tava k egyáltalá n ne m telnéne k meg. Ig y i s ol y csekél y a z Erzsébef'-forrás álta l nyáro n á t szolgáltatot t vízmennyiség, hog y a pisztrángtava k csa k nagyob b esőzése k alkalmáva l telne k meg. Kisiblyén főle g 2 halfaj t tenyésztünk. I. A pontyot. 2. A szivárványpisztrángot. Mellékese n szerepe l mé g a nyálká s czomp ó (Tinca vulgáris), a törpe harcs a (Amiuru s nebulosus ) é s a z aranyhal.. A fogassüll ő (Lucioperc a sandra ) é s a csuk a (Eso x lucius ) tenyész - tésével má r régebbe n felhagytunk, mer t ezze l eredmény t elérn i egyáltalán ne m lehetett. A tenyészté s emlék e gyanán t mé g é l azonban néhán y példány a fentemiitet t halakna k a selmeczvidék i tavakban. //. Pontytenyésztés. A ponty, mikén t tudvalévő, szeret i a lanká s medrü, gyorsa n melegedő é s ennélfogv a sekél y vizeket, melye k kell ő szélvizze l is legyene k ellátva. A 1820 C viz, h a ne m i s életfeltétel e a pontynak, mer t hisze n hidegeb b vízbe n i s megél, d e magasab b hőfokú vizbe n étvágy a nagyob b é s enne k következtébe n gyara - podása i s sokka l jobb. Hog y mennyir e befolyásolj a a vi z hőfok a a pontyna k a z étvágyát, a következ ő táblázatta l kiváno m igazolni. Időtartam Naponként felemészthet ő mestersége s elesé g kg Hőfok: 115 C 17 C 20 C 2" C Első 2 5 na p. 2-6- 8-8 Második 2 5 na p _.. 7-6 11-6 15-2 Harmadik 25 nap 6 12-0 18-0 2-0 Negyedik 2 5 nap_ 7-2 1-0 21-6 28-8 (Lásd Fattinge r u. Co.: Übe r Karpfen - un d Forellenfütterung. Wien, 1911. ) 0 nap i tenyésztés i idő t feltételezv e tehá t 15 C hőfokú vi z mellet t a hala k félannyi t eszne k é s ennélfogv a hizna k is, min t 2 C mellett.
A pont y főtápláléká t a t ó vizébe n találhat ó apr ó állatkák, -főleg bolharákok, d e emellet t növény i anyago k i s képezik. Hog y ezek kell ő módo n tenyészhessenek, szinté n bizonyo s é s álland ó hőfokú nyugod t vizr e va n szükségük. Előnyö s körülménye k közöt t a pont y 3 éve s korába n kell, hog y a z 15 2 kg súly t elérje. Kisiblye leir t fekvése azonba n ezekne k a körülményeknek ne m kedvez, mer t mikén t említettem, a völgy, melybe n a pontytenyész - tésre szolgál ó tava k vannak, éppe n észa k felő l nyílt, délfelő l pedi g zárt. Enne k következményekén t tapasztalju k azt, hog y hirtele n hősülyedések állana k be, gyakra n vanna k késő i é s kora i fagyo k s e z maga utá n vonj a a tavak vizéne k hirtelen lehűlését, illetőleg azt, hogy a vi z neheze n melegszi k fe l é s enne k következtébe n a hatá s 2 szempontbó l érint i hátrányosa n a pontytenyésztést. Egyfelő l a pontyok étvágy a neheze n fokozódik, másfelő l pedig a hideg vizbe n a plankto n i s kiseb b méretekbe n szaporodik. E kettő s okho z hozzájárul mé g a z is, hog y a tava k táplálásár a szolgál ó ere k nag y "vizkörnyékkel bírván, hirtele n áradna k é s a magukkal hozot t iszapo t a tavakba n rakjá k le. Enne k következtébe n a tófené k gyorsa n elvadul é s az állandó isszapkotrás melyne k költségei a komposzt - készités révé n részbe n megtérülne k ugya n fölöslegese n emel i a gazdasá g kiadásait. Amennyibe n kell ő számú tóva l rendelkeznénk, a dolo g egyszerűe n voln a megoldható, mer t mi g a z egyi k tóba n összegyűlő iszapo t kikotorju k é s a tófeneke t feljavítjuk, addi g a már előzőle g begyepesedet t má s tóba helyeznő k a halakat, miálta l azoknak hizás a anná l tökéletesebbe n menn e végbe. Nag y ba j mé g az is, hog y a tavak szélvize i éppe n a terepviszonyok következtébe n nem elé g nagyo k é s e z i s csa k hátrán y a pont y tenyésztésztésére. A tenyésztett pontyfajtá k felerészbe n tőponty (Cyprinu s carpio), felerészben tükrö s pont y (Cyprinu s c. macrolepidotus). Az üze m teljes, 3 éve s forgóba n kezel t váltógazdasággal..'ez az t jelenti, hogy : 1. kezdv e a fiasitástól, mindenko r va n a z é v elején poronty, egy - é s kétnyaras, illetőle g a z é v végé n 1, 2 é s 3 nyara s pontyunk. Azonkívü l 2 pá r anya - é s eg y pá r pótanya - halunk; 2. hog y minde n t ó 3 év i használa t utá n kerü l csa k mezőgazdasági megművelé s alá. A kedvezőtlen viszonyo k sokszo r arra kényszerítenek, hog y a z üzemtervtől eltérjünk. A z üzemterve t a következ ő tábláza t tüntet i fel :
szám Év- házi Szabályos állapo t Tényleg e s állapo t alsó középső felső házi alsó középső felső patak pata k t ó t ó 1901 1902 1903 190 1905 1906 1907 1908 1909 19 ívás ívás 3 ny. Vegyes ívás 3 ny. ívás 3 ny. 3 nyara s Vegyes ívás Vegyes Vegyes Vegyes A tenyésztésr e szán t halkészle t a telel ő tóba n tölt i a telet,, minden korosztál y külön-külö n rekeszben. A jelenleg i dróthálóva l való elrekeszté s ne m felel t me g a követelményeknek, mer t a jé g kiemelte, a rozsd a kirágta, ennélfogv a vízszintese n elhelyezet t deszkakerítéssel fogun k kísérlete t tenni. Rendesen máju s h ó els ő napjaiba n helyezzü k k i a halaka t megmérlegelve a z egye s tavakba, bá r it t i s a z időjárás szeszélyeitő l függünk. A feljegyzése k szerin t legkorábba n áprili s 19-én, másko r azonban csa k máju s 28-á n volta k a halak kihelyezhetők. Rendes ívótóva l ne m rendelkezvén, a hala k felváltva, ho l a z egyik, ho l a mási k tóba n ívnak, ívá s után pedi g rendese n eg y má s tóba helyeztetnek, hog y legaláb b eg y fé l nyáro n keresztü l pihen - tessük a z ívótavat. A z egy - é s kétnyaraso k külön-külön, lehetőle g a mul t éve n á t pihent, megtrágyázot t é s begyepesedett tób a helyez - tetnek é s pedi g úgy, hog y a z egynyaraso k közü l 0 #z á -ként átlag, a kétnyarasokbó l pedi g 5 dr b hala t helyezün k el. Amennyiben ne m ál l rendelkezésünkr e 2 pihen t tó, legaláb b a kétnyarasoknak biztosítun k egyet, mer t ezekne k kel l legjobba n gyarapodniok, hog y őszsze l értékesíthető k legyenek. A z ívá s idej e az időjárástó l füg g é s máju s végér e vag y júniu s elejér e esik. Rendesen azonba n mé g eg y késő i ívá s is van, július vag y augusz -
tusban. A legújab b időki g a pontyivadé k eg y rész e továbbnevel - tetett, legnagyob b részü k pedi g a pisztrángo k etetésér e let t fordítva. Ujabban azonba n tekintette l a tava k kicsin y területér e é s elégtelen számára, a z ivá s befejezéséve l a z össze s ivadéko t a pisztrángo k etetésére fordítjuk, a z ig y 1 nyarasokba n előáll ó hiány t pedi g a z 1901. é v ót a a főiskol a kezelésébe n áll ó halics i tóbó l fedezzük. Az egy-, d e különöse n a kétnyara s pontyoka t elegend ő ter - mészetes táplálék hijá n mesterségese n etetjük. A nehézkes kezelés ű burgonya, lupinusma g stb. helyet t err e a czélr a rendel t ponty - haltáplálékot használun k fel, mel y ^-kén t 2 koronáb a kerü l é s semmi különö s elbánás t ne m igényel. Közb e néh a főt t árpá t i s adunk. A. Fattinger-fél e haltáplálé k magába n vév e i s elegend ő lenne, mer t megvanna k benn e mindam a tápanyagok, melyeke t a ponty, tekintette l rövi d bélcsatornájára, könnye n megemészthet, árpát csa k eleségváltoztatá s czéljábó l adun k nekik. A táplálé k nag y kőlapokr a etetőasztalokr a szórv a helyez - tetik e l néhány cm-rel a viz szin e alatt. A tapasztalat az t bizonyítja, hogy a pontyo k szívese n veszi k fe l a nekik ilye n módo n nyújtot t táplálékot. A hala k elosztásáva l lefoglaltatot t tehá t háro m tó, a telelőt ó lecsapolva szára d é s csa k a lehalászáso k alkalmáva l kerü l üzembe. Az ürese n marad t t ó megfogasolva, Phleu m pratense, Trifoliu m pratense é s repen s é s Festuc a pratensisbő l áll ó fümagkeverékke l (2 :.05 : 0"5 : 2 arányban) vetteti k be, hog y a nyár folyamá n begye - pesedve, lehetőle g so k természete s tápláléko t nyújtso n a pontyok - nak. Megesi k azonba n a z is, hogyha a tartalékt ő kellőké p begyepe - sedett, az t lekaszálv a mé g augusztusba n üzemb e helyezzü k é s a z ugyanakkor felszabadul t tava t kezeljü k úgy, min t fen t említv e volt. Október h ó folyamá n rendese n 2630-ik a körül, aszerint, ahogy a z időjárás engedi, lehalászszu k a tavakat, a z egye s korosz - tályokat lemérlegeljük, hog y a növedéke t megállapíthassuk. A fel - használásra éretteke t a haltartóba, a további tenyésztésr e szolgálóka t pedig a telelőtóba helyezzük. Haltart ó kett ő ál l rendelkezésre, egyen - ként 8 m űrtartalommal, rendeltetés e az, hog y a hala k a tógazda - ságban elkerülhetetle n iszapiz t elveszítsék, Őszi lehalászá s után a tavaka t szikkadn i hagyjuk, iszaptól, hal - ellenségektől megtisztítjuk. H a eze k daczár a se m pusztulnána k e l
a káro s rovarok, akko r következ ő tavaszszal oltatla n mészsze l fertő - telenitünk. A gyarapodá s mérvéne k megállapítás a czéljábó l néhán y táb - lázatot készítettem, hog y ezekbő l a gazdasá g menetéről, a z egye s tavak hustermőképességérő l meggyőződés t szerezhessünk, illetőleg, hogy a jöv ő gazdálkodá s menetér e vonatkozóla g eze k alapjá n lehessen számítani. A z adato k feldolgozás a ném i nehézségge l jár, mert töb b kéztő l erednek, mindamellet t a szüksége s dolgo k nagyobbrészt megvoltak, csa k helyenkén t kellet t a z adatoka t a már meglévő k alapjá n némile g módosítani. A gazdaság menetérő l legjobban ug y győződün k meg, hogyh a csa k a rendszerese n be - halasitott és őszszel lehalászott tavakat veszszü k figyelembe. A következő nég y táblázatná l a nyálká s czomp ó é s a z ivadé k figyelme n kivül maradt, mer t a z err e vonatkoz ó feljegyzése k némile g zava - rosak, éppe n azér t a z össze s termet t hustömege t külö n kimutatás - ban foglalta m össz e (1. 17., 18., 19. és 20. oldalt). A nég y t ó átlagá t véve : T8 9 kg esi k 0 m 2 -re, vag y 18 9 kg egy /zű-ra. 2 ) A t é nyl e g termet t össze s halmennyisége t a z V-i k sz. tábláza t tünteti fel, mel y szerin t átla g 22 2 kg a ha-ént i halmennyiség. E z a mennyiség, tekintv e hog y a halaka t etettük, közepe s termésne k mondható (1. 21. oldalon). A kisiblye i tógazdasá g eredményei t vizsgálva, meggyőződ - hetünk arról, hog y a tava k megtermi k ugya n a z átlago s 0 kg halhúst kat. holdanként, d e enne k a minőség e ne m az, amelye t a rendszeres váltógazdasá g alkalmazás a mellet t it t i s elérhetnénk. Átlagosan vév e egynyara s halain k 0-03, a kétnyaraso k 0'33, a három - nyarasok 0-72, a négynyaraso k 0-80 kg-ot nyomnak. A széls ő határok az egynyarasokná l... 0-0250 65 kg - a kétnyarasokná l...... 0 250'50» - a háromnyarasokná l... 0 32095 - a négynyarasokná l............ 0601 50» - az ötnyarasokná l 0 803-0 - ) Adatai m Koloss y I. adataiva l szembe n differálnak, a különbsé g onna n 2 eredhet, hog y é n a z időközbe n elpusztul t hala k súlyával, mel y tényle g meg - állapítható ne m volt, ne m számoltam. Felhasználásr a éret t ha l azonba n l 72 kg, - vagyis emiitet t adatokka l egyező.
/. táblázat. Ház i tó. Területe : 180 0 mk 1 Évszám 1901 1902 anya 6 í 2-25 Tavaszszal kibocsátv a Őszszel lehalászv a C nyara s 3 nyara s anya Is o darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg kg V 8-00 50 ó 25-25 1 5 0 I V ó 18-21 38-5 0 - t 30 t 5-5 0 ó 1-25 6 58-75 ó - 8 57'25 6 5 nyara s 25-50 -75 50 18-00 0-50 nyara s 50 7-25 3 nyara s 31 36 15-50 go G.O cd 1 db. átlagsúly a -50 2 9-00 1-96 0-9 85 7-00 0-93 0-50 1903 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t - 190 16-00 0 16-00 - 38-00 0 38-00 1-22 j0-95 1905 9061 12-75 0 3-00 - 52 20-25 1 07 5 7-5 20 1-00 72 21-25 16-75 0 7-25 6-00 0-92 51 5-50 1-18 51 5-50 1-35 0-89 1907 60 29-75 1 0-8 61 30-55 Nyár folyamá n fels ő pataktób a kerültek 1908 í V ó t ó í v ó t ó 6061 I V ó t ó Nyáron á t üresen, feljavítá s alat t 19 16-75 80 16-75 66-50 80 66-50 2-76 o-as Át lag: 1-52
//. táblázat. Als ó pataktó. Területe : 1 0 trí 1. Évszám Tavaszszal kibocsátv a Őszszel lehalászv a n <u anya nyara s 3 nyara s anya 5 nyara s nyara s 3 nyara s darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg kg a ^ o o rí 5 1 db. átla g súly a 1901 15-25 3 17-50 20 2-50 58 35 25 1-50 3 2-75 3-25 8 2-50 0-57 0-73 1902 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t 1903 17-00 f V 5-00 37 ó 12-25 t ó 51 31-25 19-50 12-00 37 20-00 51 51-50 1-57 1-20 o CT» 3-00 53 3-00 22-75 53 22-75 1-79 0-3 1905 2-25 60 2-25 2-00 60 2-00 1-93 0-0 1906 80 5-25 80 5-25 Augusztusban a középs ő pataktóba helyeztette k 1908 1907 6061 19 50 : 3-00 27 6 21-95 27-75 7 3-1 15-75 50 15-75 Adatok hiányzana k 30 3-00 30-30 30-00 2-6 1-00 0 9-75 67 37-50 52-27 6 6-25 - 65 31-30 22-75 32-75 7 2 25-25 52 69 58-00 1-86 1-21 6-00 19-50 65 8-25 1-5 0-38 Á lag: 1-67
///. táblázat. Középs ő pataktó. Területe : 70 0 wz 2. Tavaszszal kihelyezv e Őszszel lehalászv a 15 «anya nyara s SS u >> c cn anya 5 nyara s nyara s 3 nyara s 6 " oo rt.-. w >. o E N co > >ttj darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg 1 db. átlag s 61 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t 1902 1903 6-50 1 2-50 1 5-50 9-50 20 350 38 15-50 5 3-00 16-50 32 19-50 9-00 1 3-50 1 12-00 16-00 20 11-50 5 16 7-50 9-20 38 32-50 2-3 0-57 32 36-20 2-38 0-58 190 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t 1905 60 2-25 60 2-25 VII/6-án a z als ó pataktób a helyezve 1906 80 5-25 80 5-25 77 3-50 77 3-50 2-0- 1907 í V ó t ó utá n feljavítv a 1908 90 2-25 90 2-25 ; 79 15-80 79 15-80 1-98 0-20 6061 19 19 131 3-00 8-00 150 11-00 í V ó t ó ' 19 8-75 132 26-50 151 35-25 3-(1 0-20 utá n feljavítva, VII/23-án anyahala k a z als ó pataktóba Át ag : 2-53
IV. táblázat. Fels ő pataktó. Területe : 85 0 nfi. E «N cn > -Üi 1903 1902 1901 anya 2 2-50 3 Tavaszszal kibocsátv a nyara s 3 nyara s anya 5 nyaia s Őszszel lehalászv a nyara s 3 nyara s Gyarapodás 0 nfl-ént darab, kilogram m db. kg darab, kilogram m db. kg kg 30 1 21 85-50 3-75 300 138 19-75 3-75 28 1-50 3-00 9-00 2-5 2-00 2 5-75 8-50 2 3 1 30 18-00 27 2 29-00 1-50 3-00 1-00 2 2 0-50 2 2-75 u-oo 6-80 13-00 18 6-50 3-5 59 1 db. átlagsúlya 9-00 9 37-25 2-00 0-36 í < / t, i k 1 avoo 0-71 0-35 3-00 2 33-80 1-60 1-30 190 I v ó t ó í V ó t ó 1905 I v ó t ó ívás utá n ház i tób a 1906 I v ó t ó í v ó t ó 1907 60 29-75 60 29-75 Adatok hiányzana k 1908 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t 1909 Üresen, feljavítá s alat t Üresen, feljavítá s alat t 19 0 6-- 0 6-00 0 32-00 0 32-00 3-06 0-32 Átl ag: 1-8
V. táblázat. A pontytava k össze s haltermése. szám Tavaszszal kihelye - zett össze s hal - mennyiség ponty nagy czompo Év- Őszszel lehalászot t össze s hal - mennyiség ponty nagy czompo ivadék és egyéb kilogramm k i I O g ram m 3 6 s g <u yésztésr Ten terület tott termett J in s 1901 113-75 6-80 120-55 173-75 5-15- 193-75 37 1-98 1902 8-85 3-50 112-35 152-25 7-75 15-175-- 33 1-90 1903 85-75 -50 90-25 129-75 18-75 30-178-50 38 2-32 190 1-2- 3-126-75 2-50 15-1-25 9 2-07 1905 55-25 3-58-25 90-5- 15- no- 35 1-5 1906 25-50 - 29-50 8-6- 15-5- 39 1-93 1907 61-75 12-73-75 A d a t ó k h i á n y o z n a k 1908 21-50 6-27-50 69-15- 15-99- 27 2-65 1909 65-8- 73-122-25 9-25 20-151-50 27 2-90 19 5-2 3-57-2 150-75 7-25 15-- 173 1 2-82 Összes 632-77 52-80 685-57 98-60 76-50 155-1330- 326 2-22 Átlag 63-28 5-28 68-56 122-06 8-50 17-2 17-80 36 2-22 A piac z követelményei azonba n ne m a mennyiségre, d e főle g a hala k minőségér e terjedne k ki. Erte m ezalat t azt, hog y sokka l szivesebben veszi k a hala t darabonkén t 1IV a kg súlyban, u. n. nporcziós halak", min t a kisebbeket. Ezze l a szempontta l számol - nunk kell, bá r a kisiblye i halgazdaságna k czélj a elsősorba n a gya - korlati oktatá s é s csak másodsorba n a spekulatív termelés. Hogyh a ezzel a z utóbbiva l i s számoln i akarunk, ug y tekintetb e kel l ven - nünk a z egye s tava k haltermőképességé t s ha az t ismerjük, semm i sem állj a útjá t annak, hog y a tudományo s czél t a gazdaság i haszonnal i s össze ne kössük. H a pl. a z utols ó 1 0 é v eredményei t alapul vév e az t látjuk, hog y a házit ó 0 /re 2 -ként (1. tábla) 1-5 kg halhúst termel, akko r IV 2 Á^-o s 3 nyara s hala k neveléséhez, h a 5 = a hala k őszko r kiván t súlya, v = a z egye s évjárato k vesztes - sége /o, s = a behelyezet t hala k átlagsulya, t = a t ó termőképes - sége, j c = a 0 /re 2 -ként behelyezend ő szám, akko r A z ivadé k mennyiség e feljegyzé s hijá n átlagba n vétetett.
1 ^0 V X x ^ = ^ képletből ) x = 15 darab helyezhet ő el 0 m 2 -en, a z egés z tóba n pedi g 2 7 dara b 0' 5 kg-os hala t x helyezhetünk el, hogyh a őszr e l /2 A^-o s daraboka t akarun k kapni. A középs ő pataktóná l pl. hasonló eredmén y eléréséhe z csa k 18 dara b hala t voln a szaba d elhelyezni. Ilye n módo n tehá t ne m kerülne k i évenkén t a kiván t 506 0 kg felhasználásr a éret t hal, mert e z a nevelési rendszer megköveteli, hogy a hala k korosztályo k szerint legyene k elkülönítve. Azér t néhán y éve n keresztü l ug y próbáltak a bajo n segíteni, hog y a halaka t összekeverté k é s ig y remélték a tava k termőképességé t teljese n kihasználni. Ilye n körül - mények közöt t azonba n a z év i termés t mé g megközelitőle g se m lehetett megállapítan i é s ige n gyakra n meglepetésszer ű eredménye k mutatkoztak. Utóbb i időbe n eltértün k ettő l a z elvtő l é s csa k a legnagyobb szüksé g eseté n kevertü k össz e a halakat. 27 év tapasz - talati eredménye i megmutattá k azonba n azt, hog y a ba j főoká t a tavak területi nagyságába n é s az egye s nevelő, nyújtó és hizlal ó tavak egymásho z rosszu l viszonyítot t terjedelmébe n é s a tava k számának elégtele n voltába n kel l keresnünk. Mer t bá r Kisibly e nem esi k a pont y szintájába, mindamellet t mere m állítani, hog y megváltoztatott viszonyo k között it t épp ol y eredményeket érhetnén k el, min t a z orszá g vag y a külföl d más, hasonl ó körülménye k között áll ó gazdaságában. Répáss y M. szerin t a növesztő-, nyujtó - és hizlalótava k egymásho z viszonyítot t terület e 1:3:6, Dubic s T. szerint ak i tudvalevőle g tisztá n a természete s eleségr e alapítj a pontygazdaságát a z arán y 1:5 :. Tekintettel arra, hog y amúg y i s szűke n rendelkezün k olya n helyekkel, amelye k pontytenyésztésr e alkalmasak, megelégszün k az els ő adattal, melyekne k alkalmazás a ne m ütközi k akadályba. Fogadjuk e l fiasítótóna k a középs ő pataktava t (70 0 nf-), akko r nyujtótó lehetn e a z egyi k évbe n a házitó (180 0 ni 1 ), a mási k évbe n az als ó és fels ő patakt ó együt t (195 0 m 2 ), hizlalótóna k pedi g ren - dezzünk be mé g 2 drb egyenkén t 500 0 /ra'--e s u j tavat. Ilye n módo n minden évbe n 3 t ó állan a üzemben, 2 pedi g pihenn e é s a váltógazdaságnak legtökéleteseb b módja lenn e bevezethető, mely mellet t évi 1016 0 kg hala t ige n könnye n nevelhetün k a jelenleg i hal - létszámnak ali g valamive l val ó emelésével. ) L. Répáss y Édesvíz i halásza t é s haltenyésztés " 8. 1.).
///. Pisztrángtenyésztés. Csak néhán y rövi d vonásba n akaro m a kisiblye i halgazda - ságnak ez t a z ágá t ismertetni, amelyrő l ilye n értelembe n csa k akkor lehe t méltá n beszámolni, hogyh a a tenyésztéshe z nélkülöz - hetetlen kell ő mennyiség ű vizze l i s fogun k rendelkezni. A pisztrán g természetébő l folyóla g a tiszta, oxigénbe n dus, hideg vize t szereti, ebbe n a tekintetbe n tehá t tökélete s ellentét e a pontynak. Mi g a pont y a lehetőle g csekél y áramlású, melegeb b vizben érz i jó l magá t é s tápláléká t halgazdaságokba n i s főle g a természetes elede l képezi, addi g a pisztrágna k so k zuhog ó vizr e van szükség e é s kizáróla g mesterségese n etetv e i s jó l gyarapszik. Ebből a z i s következik, hog y mi g a pontyok számá t egy-eg y tór a annak terület e szabj a meg, addi g pisztrángo t eg y területegysége n jóval nagyob b számba n nevelhetün k é s hizlalhatunk, min t amenny i az ot t találhat ó természete s táplálékbó l megél, d e főéletföltételé t az erő s áramlássa l felfrissül ő vi z képezi. A pisztrángtenyészté s említet t feltétele i Kisiblyé n nagyo n ki s mértékben vanna k meg, ug y hog y sebespisztrán g (Salm o v. Trutt a fario) egyáltalá n nem, a szivárványo s (Salm o irrideus ) pedi g csa k nehezen tenyészhető. A pisztrángtenyészté s Kisiblyé n csa k 1 éves múltra tekinthe t vissza, mer t csa k 1898-ba n kaptun k els ő izbe n Znióváraljáról, Kött l Rezsőtő l 30.000 dr b ikrát. A kelteté s 1 0 éve n át forrásví z közvetle n felhasználásáva l táplál t halköltőházba n történ t 6 dr b kalifornia i költőedényben, ahonna n szikzsá k felszívódás a utá n rövid id ő múlv a rögtö n a szabad vizb e helyeztettek. Pisztrángtóu l eleinte valamenny i tava t felhasználtá k é s a pisztrángo t vegyese n tenyésztették a pontytyal. 1 0 évi tapasztalato n okulva, 1908-ba n a halköltőházat megfelelőb b helyr e helyeztü k á t é s a pont y é s pisztrán g tenyésztését, min t a halgazdaságna k ké t külö n módjá t kettéválasz - tottuk. Ig y jöt t létr e 190919-be n a m a i s létez ő pisztrángtó - sorozat, mel y a következő tavakbó l áll : (B^ B s ), eg y növendékt ó (Z? 6 ), eg y nyújtó - (Z? ) é s eg y hizlalótóbó l (B 5 ). A halköltőhá z a nevelőtavak mell é helyeztetett, ugy, hog y mos t má r a pisztráng - gazdaság összpontosítv a van. A tenyészté s a halköltőhazba n indu l me g rendese n olya n megtermékenyített ikrákkal, melyekne k pontszemei k má r meg - jelentek. Eleint e 36.000, maj d 30, 2, 15, legutóbb pedi g 12.00 0 dr b
ikrát keltetünk. A keltetés eredménye i ne m kielégítők, amine k oká t a vi z erősen mészszulfáto s voltába n é s abban kel l keresnünk, hog y nem mindi g kaptun k szállításr a alkalma s ikrákat, ami t különbe n ebből a czélbó l végzet t kísérlete k é s a keltetésne k grafiku s uto n feltüntetett lefolyás a is bizonyít. Az adatmennyiség azonba n mé g ne m elegendő é s azér t egyelőr e erről min t bizto s eredményrő l beszéln i nem lehet. A keltetés t átla g márcziu s elejétő l májusi g végezzü k el, ekkor, h a a porontyo k szikzsákj a felszívódott, a nevelőtavakb a helyezzük őket. It t mara d a gyeng e halzseng e addig, mi g kellő - képen megerősödv e 3 cm nagyságot é r el. Már a nevelőtavakba n etetjük a porontyoka t é s e czélra, min t nálun k i s ige n jó l bevál t tápszert, a zsirmentesitet t tehéntejbő l készült, megsózot t é s drót - szitán czafatokk á présel t túró t ajánlhatom. (A z err e vonatkoz ó adatok pr o e t contr a a Fischere i Zeitun g B. 1., 18. é s 2. szá - maiban jelente k meg. Brül : Geronnen e Milc h mi t Sal z al s Futter - mittel fü r Salmonidenbrut. B. 1. Nr. 18. 298. és 299. oldal és. hasonló czimme l B. 1. Nr. 2. 398. és 399. oldal.) Innen júliusba n helyezzü k á t őke t a növendéktóba, ahonna n egy é v múlv a a nyújtó-, maj d következ ő évbe n a hizlalótób a kerülnek. Reákövetkez ő tavaszsza l értékesítjü k a halakat. A tele t minde n egye s korosztál y sajá t tavába n tölti. A tava k kicsiny voltár a val ó tekintette l a z időseb b halaka t i s etetjük a má r emiitett pisztrángo k részér e készül t Fattinger-eledellel. Tekintette l arra, hog y a pisztrán g téle n á t i s táplálkozik, ekko r i s hintün k nekik táplálékot. Végü l a tavaka t könnyeb b tisztogatá s czéljábó l ki i s köveztük. Iparkodtunk tehá t mindazoka t a létesítményeike t megépíteni,, amelyek a pisztrán g tenyésztéséné l előnyöse n felhasználhatók, d e a legfőbb feltétel : a z erő s áramlássa l felfrissül ő vi z hiányzik. Úgy - szólván egyedül i táplálóvizün k a z Erzsébet"-forrás, mel y azonba n nyáron á t a tó párolgá s okozt a vízszükségletét sem képe s pótolni. Ig y tehát e tére n nag y akadálylya l állun k szembe n é s h a ez t elhárí - tottuk, akko r lehe t maj d csa k pisztrángtenyésztésrő l szó. Tenyész - tésünk eredménye i azonba n ne m maradta k nyo m nélkül, mer t a bányászat álta l erőmüv i czélokr a használ t tavaka t é s tápláló patak - jaikat benépesítettü k é s aho l e kell ő ellenőrzé s nélkül i sport - horgászok távo l volta k tartva, ot t mos t i s aka d pisztrán g szépe n
Pisztránggazdaságunk jelenleg i állománya : 600 drb egynyara s és 38 1 drb kétnyara s pisztráng. A mul t é v elejé n 3 0 kg 3 nyaras t értékesítettünk. ú ú% d KÜLÖNFÉLÉK. Az erdőgazdaság - a z u j kormán y programmjában. A Lukács Lászl ó elnöklet e alat t újr a alakul t kormán y magáév á tett e elődjének erdőgazdaság i programmját, amelye t Lukác s Lászl ó miniszterelnök a képviselőhá z m. h ó 29-é n tartot t ülésébe n a következőkben jelzet t : A földmivelésügy i tárcz a körébe n nagyob b beruházá s fo g kéretn i a tör - vényhozástól a z állam i erdőbirtokokra, hog y ezekne k jövedelmezőség e fokoztas - sék, é s hog y ezenkívü l a z ipar i é s mezőgazdaság i munkáso k viszonya i i s javít - tassanak. Nagyob b akczi ó fo g meginduln i a kopá r területe k befásitás a érdeké - ben. (Helyeslé s jobbfelől. ) Ezenkívü l a z állam i erdőbirtoko k szaporítás a i s kilátásba va n véve, hog y íg y a z erdőpusztitá s megakadályoztassák ; nemkülön - ben tervezteti k eg y olya n szabályozá s is, amel y törvénye n alapszi k é s amel y ezen akczióna k gyorsab b tempóba n val ó végrehajtásá t fogj a biztosítani. Az utób b említet t törvénye n alapul ó szabályozás " nyilvá n erdőtörvényeinknek a magánkéze n lév ő erdő k hathatósab b meg - védése é s a kopá r területe k befásitás a érdekébe n tervezet t módo - sítására, illetőle g kiegészítésér e vonatkozik. A tavasz i erdészet i államvizsga. A tavasz i erdészet i állam - vizsgán, amel y áprili s h ó 29. é s máju s h ó 7-ik e közöt t foly t le, 15 vizsgajelöl t jelentkezett, ki k közü l 13-a n nyerte k oklevelet. A vizsgál ó bizottságba n Horváth Sándo r min. tan. elnöklet e alat t Tomcsányi Gyul a ny. min. tanácsos, Vadas Jenő min. tan. főiskola i tanár é s Bund Károly, a z Országo s Erdészet i Egyesüle t titkár a működött közre. A vizsga Írásbel i részé n a következ ő háro m kérdé s volt megoldandó : 1. A nag y magya r Alföl d jelentéken y részé t képez ő homoko s talajú területe k hasznosításáná l a z erdőgazdaság i mivelé s mil y körülmények közöt t bi r jogosultságga l? Jellegezz e vizsgálattev ő röviden homokterületeinke t a z erdőtelepíté s szempontjábó l é s írj a Erdészeti Lapok 3 0