A város gyorsan fejlôdött és ha méretben nem is, de rangban a tartomány elsô számú településének számított Hogyan is összegezhetjük néhány sorban Savaria történetét? A város létrejöttének pontos dátuma csak hozzávetôlegesen ismert: Claudius császár alapította, nagyjából Kr. u. 50 körül. A városalapítás egyben Pannónia tartománnyá szervezését, a civil igazgatás bevezetését jelentette. Mivel a rómaiak elôtti bennszülött településre csak szórványos leletek utalnak, ezért a városalapítást mai szóhasználattal élve zöldmezôs beruházásnak tekinthetjük. A város legkorábbi idôszakát aligalig ismerjük. Minden bizonnyal már ekkor kijelölték a város határát ezt a jelenetet késôbb egy töredékesen fennmaradt dombormû is megörökítette, a városközpont (forum) helyét és feltehetôen már ekkor megépült Savaria elsô, fából készült városfala. A város gyorsan fejlôdött és ha méretben nem is, de rangban a tartomány elsô számú településének számított. Itt mûködött ugyanis a tartománygyûlés, és Savariában álltak az istenné avatott
császárok templomai. A legkorábbi épületek még fából vagy vesszôfonatos, öntött habarcs vagy döngölt agyagfallal épültek. No nem azért, mintha a rómaiak Pannóniába költözve elfelejtettek volna házat építeni, de az új tartományban még nem voltak kôbányák, téglagyárak, hogy hagyományos módon építkezhessenek. Idôvel ezeket az építményeket lebontották és helyükre tágas, kôbôl és téglából készült, festett falú, padlófûtéses épületeket emeltek. Megújították és kôbe építették a korábbi fa-föld szerkezetû védmûveket. A város életében azonban a legnagyobb vált o zást a közmûvek létrehozása jelentette: megépült a forrás foglalástól a városig a vízvezeték, ehhez kapcsolódóan csa tornázták a várost, az utakat pedig hatalmas, többmázsás bazaltlapokkal burkolták. A viszonylag nyugalmas évtizedeknek a Dunától északra lakó germán törzsekkel kirobbanó háború vetett véget 167-ben. A harcok az egész birodalom számára megrázkódtatást jelentettek, bár a Savariát érintô tényleges pusztításról nincs adatunk. A város leginkább a harcokat követô járványoktól szen - vedett, lakosságának többsége elpusztult vagy elmenekült. A rövid békét követôen 192-ben kitört polgárháborúban Savaria polgárai hasonlatosan más pannoniai városokhoz Septimiust Severust támogatták. A Severusokat követô évszázad a városi lét hanyatlását hozta a tartomány számára, amelyet Diocletianus császár birodalmi reformja állított meg átmenetileg a 3 4. század fordulóján. Savaria ekkor a négy felé osztott Pannónia egyikének, Pannónia Primának a központja lett. A keresztényüldözés idején itt szenvedett mártíromságot Szent Quirinus, majd egy évtizeddel késôbb a város falai között született Szent Márton, akit a korai középkorban Európa-szerte a legnépszerûbb szentként tiszteltek. A 4. század folyamán gyakorta idôztek a római császárok a városban. Valentinianus 374 375 telét részben e település fala között töltötte. Az 5. század folyamán a város korábbi hanyatlása felgyorsult, lakóinak zöme Itáliába költözött. Az itt maradt csekély lakosság azonban sokáig megôrizte rómaiságát, hiszen Savaria a város antik neve a középkor során folyamatosan ismert és használt volt.
3 5 1 2 4 6 7 1 2 3 4 5 6 7 Útkeresztezôdés, fazekas mûhelyek Városfal Romkert, mozaik Sala Terrena Forum helye OTP útkeresztezôdés, csatorna Iseum Az egykori város ma ismert építményei
1 A savariai Iseum Szombathely legismertebb, méltán világhírû ókori emléke az Iseum. A hatalmas szentélyegyüttes a világon ma ismert, részben vagy egészen feltárt római kori Isis-templom közül a harmadik legnagyobb méreteit tekintve csak az alexandriai és a Róma városi fôtemplomok voltak nagyobbak nála. Az épületegyüttes jelenleg nem látogatható, mivel területén régészeti kutatómunka folyik, melynek eredményeként a közeljövôben újszerû, Pannónia vallástörténetét is bemutató, az egykori szentélyt megidézô múzeum formájában születik majd újjá. Bár az ötvenes években Szentléleky Tihamér már végzett itt ásatásokat, de az újabb, 2001 2007 közötti feltárások eredményeként sem mondható teljesnek a szentély kutatása. Az újabb kutatások azonban lényegesen megváltoztatták a szentélyrôl alkotható képet. Az elôkerült hatalmas mennyiségû lelet pedig pontosította a szentély használatának idôrendjét és fontos adatokat szolgáltattak a szentkerület és környékének mindennapi életérôl. A templom megépülését További információ: Az Iseum várhatóan 2010 tavaszától lesz újra látogatható megelôzô idôszakban Savaria fontos iparnegyede mûködött az Iseum helyén. A szövés-fonás és fazekasság mellett a bronzöntô mûhelyek voltak a legjelentôsebbek. A Kr. u. 2. század elsô harmadában az ipari létesítményeket lebontották és helyükre épült fel az egyiptomi eredetû Isis istennô 42 x 70 méteres szentkerülete. A hatalmas kereszt irányú elôcsarnokból a ma Római látnivalók 1234567 a városban
is álló monumentális gránitoszlopok között léphettünk az oszlopcsarnokokkal keretezett kövezett udvarra, amelynek fô helyén magas pódiumon állt Isis istennô szentélye. A hatoszlopos fôhomlokzatot mívesen megfaragott fehérmárvány gerendák és párkányok, a kutyán lovagoló Isis, valamint Serapis, Mars és Viktoria teljesalakos képmásai díszítették. A tervek szerint a pódiumtemplom eredeti formájában, míg az udvart keretezô épületek az egykori térarányokat érzékeltetô módon, de modern Töredékességükben is szépek a szentélyben ôrzött kultuszszobrok töredékei építôanyagból lesznek megépítve. Az Iseumban talált leletek közül legfontosabbak a már említett homlokzati dombormûvek, amelyek méretüket és kivitelüket tekintve egyedülállóak Pannóniában. Töredékességükben is szépek a szentélyben ôrzött kultuszszobrok töredékei: Serapis kisméretû képmásának feje, illetve egy Venus szoborcsoport mellékalakjainak tartott Amor és Psyche finoman faragott márvány torzói. Fontos tárgyi emlékek kerültek elô a templom kútjából is: edények, csengettyûk, kolompok, amelyek talán az itt folyt szertartásban játszhattak szerepet. A szentélyt a 350-es években maguk a rómaik bontották le, az egykori pogány szentély helyén pedig keresztény temetô létesült. A Járdányi-Paulovics István Romkert Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggô részletét elsô kutatójáról Járdányi-Paulovics Istvánról elnevezett Romkert tárja a látogatók elé. A Székesegyház szomszédságában fekvô egykori Püspökkert szerencsés véletlennek köszönheti létét. 1938-ban a papi szeminárium bôvítése során hatalmas felületû mozaikpadló töredékei kerültek napvilágra. A Dunavidéki átlagot messze meghaladó, szokatlan színvonal láttán az építkezést leállították, majd feltáró-helyreállító munkába kezdtek. Ennek irányításában és a hozzá szükséges pénz megszerzésében Géfin Gyula vicerektornak, pápai prelátusnak voltak évülhetetlen érdemei. A feltárás és helyreállítás érdekében országos közadakozás indult, amely során még Bartók Béla is jótékonysági zongoraestet adott. A II. világháborút követôen a munkák sokáig szüneteltek, majd 1962-ben indultak meg is mét a feltárások és helyreállító munkák. A Romkertben végzett ásatások során lakóépületek sora és több jeles középület került napvilágra. Feltárták és bemutatták a bazaltkövekkel 2Mercurius az utazás védôistenének szobra burkolt római utcák impozáns részleteit, a kereskedelem és 2. További információ: Járdányi Paulovics István Romkert Szombathely, Mindszenty József tér 1., Tel.: 0036 (94) 313-369
utazás védôistene, Mercurius tiszteletére emelt kis szentély romjait, a városfal egy hosszabb szakaszát és a falon kívül mûködô fazekasnegyed mûhelyeit. A Romkert legismertebb és legnagyobb látványossága azonban a már említett 4. századi mozaikpadló, ami a mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggô mozaikfelülete. A díszes padozat egykor a savariai helytartói palota 48 méter hosszú és 18 méter széles dísztermének ékessége volt. Sajnos az utókor szerencsétlenségére a római romok fölé épült középkori vár árkát éppen e padozatba ásták bele, amely felületének legnagyobb részét megsemmisítette. A geometrikus mintákkal kom binált indadíszes keret így is mo numentális hatású, hasonló Az Y alakú útelágazásában egy egyszerû épület és egy kocsibeálló áll, melynek funkciójára egy különös lelet világ ma ismert egyetlen bronz vámbélyegzôje utal az Aquileia és Grado ókeresztény bazilikáiban megôrzöttekhez. Azok azonban a szombathelyinél egy évszázaddal késôbbiek és kidolgozásuk sem ér fel az itteni aprólékosságával. Romkert másik nevezetessége, a bazaltlapokkal burkolt útcsomópont helyreállított részlete. Izgalmas sétát tehetünk azokon a hatalmas kôlapokon, me lyeket egy- A rekonstruált útszakasz végén álló épület alatt kialakított bemutatótér a savariai kerámiamûvesség hagyatékát mutatja be kor római katonák sarui tapostak. Az észak felé ha ladó széles utca bal oldalán álló fa la zott kôbázis egy mérföldkô alapozása lehetett, amely a kö vet ke zô települések távolságát mutatta az utazók szá mára. Az Y alakú útelágazásában egy egyszerû épület és egy kocsibeálló áll, melynek funkciójára egy különös lelet világ ma ismert egyetlen bronz vámbélyegzôje utal. Ennek alapján azonosították a kutatók az ókori forrásokból ismert vámállomás épületét. Az épület mögött húzódik Savariai szögletes oldaltoronynyal megerôsített városfalának egyetlen látható részlete. Az erôdítés építését a 2. század elsô harma dá ra tehetjük. A rekonstruált útszakasz végén álló épület alatt kiala kított bemutatótér a savariai kerámiamûvesség hagya té kát mutatja be. A leletek fôként az itt mûködött faze kas mû hely ekbôl származnak. Távoli vidékek edényeinek másolatait, mécseseket, lepénysütô formákat és kis agyagszobrocskákat készítettek itt egykor az ügyes kezû savariai fazekasok. Ízléses és tartós portékájuk az egész tartományban keresett árucikknek számított.
3 A Sala Terrena Egyedülálló látnivalót ígér a Romkert szomszédságában, a Püspöki Palota földszinti dísztermében berendezett római kori kiállítás. A Szily János püspök palotájában kialakított pompás helyiséget amely egykor elsô magyarföldi régészeti múzeum volt Dorffmeister Istvánnak 1784-ben készült pompás festményei ékesítik. Többségük mintájául Savaria földjében lelt római darabok, illetve a 18. században élt Piranesi metszetei szolgáltak. A római mitológia istenfigurái és allegórikus alakjai mellett valóságos római emlékek Titus császár diadalíve vagy a Porta Maggiore városkapujának képe ad hátteret a teremben kiállított savariai feliratoknak, dombormûveknek. A kiállított darabok A Sala Terrena ma a szombathelyi egyházmegye kincseit bemutató állandó kiállítás részeként látogatható. kivétel nélkül szerepeltek már Schöenvisner István, pesti egyetemi tanár 1791-ben megjelent könyvében, amely hazánk elsô városmonográfiája volt. A falképek nem csak mûvészi értékük miatt jelentôsek, fontosak a régészettudomány számára is, mivel számos esetben csak e képek ôrzôdtek meg, míg az eredeti faragványok elkallódtak vagy elenyésztek az idô sodrában. Római utcarészlet egy Fô téri bankfiók alatt A szombathelyi Fô tér és a Hefele Menyhért utca közötti egy- foghíj beépítése elôtt 1991-98 között jelentôs régészeti 4kori feltáró munka folyt a területen. Ennek során Savaria belvárosának hatalmas, egybefüggô lakónegyede vált ismertté. A leletek múzeumba kerültek, míg a kiásott épületmaradványokat részben visszatemették, részben pedig, sajnos az építkezések áldozatául váltak. 1991-1998 között jelentôs régészeti A kevés megôrzött rom-emlék feltáró munka folyt, melynek során ma a Fô tér nyugati oldalán álló Savaria belvárosának hatalmas egybefüggô lakónegyede vált ismertté bank üzlettere alatt tekinthetô meg. A bemutatás érdekében példaértékû megoldást választottak a bankfiók építésekor. Az üzlettér üvegpadlóján át jól látható a mai épület alatti római útkeresztezôdés valamint az utcák alatt húzódó csatornák részletei. A Celldömölk melletti Ság-hegyrôl származó bazalttömbökkel burkolt út mellett hatalmas, mészkôbôl faragott korinthoszi oszlop áll, amely szinte leemeli a mai üzlettér mennyezetét, jelezve ezzel az egykori épület nagyságát. A feltárt maradványok Savaria déli belvárosához tartoztak: a látható utcák egyike a város tengelyét alkotó Borostyánkô út, a másik pedig egy ehhez T alakban csatlakozó, 20 római láb (kb. 6 méter) széles fôutca volt. Mindkét utca alatt embermagasságú boltozott csatorna húzódott, melyek a római város közmûrendszerének részei voltak. 3. További információ: Sala Terrena Szombathely, Mindszenty József tér 1. Tel.: 0036 (94) 312-056
5 A római leletek ôrzôje, a Savaria Múzeum Az ország egyik legnagyobb és leghosszabb múltra visszatekintô vidéki múzeumát 1908-ban hozták létre, de jog e lôdjének tekinthetô az 1872-ben létrehozott Vas megyei Régészeti Egylet, amely korábban a Püspöki Palota Sala Terrenájában állította ki leleteit. A savariai római leletek gyûjtése azonban sokkal régebbi idôkre tekinthet vissza, hiszen a 15. század vé gén már Pietro Ransano, Mátyás király udvari történésze is megemlékezett a Szombathelyen összegyûjtött római emlékekrôl. A mai múzeum az alapítástól kezdve Czigler Gyôzô által tervezett historizáló épületben mûködik. Az intézmény rendkívül gazdag római gyûjteményt mondhat magáénak, számos ritkasággal. Közülük a Katafán lelt Az intézmény rendkívül gazdag római gyûjteményt mondhat magáénak, számos ritkasággal a rany kincs, a balozsameggyesi ékszerlelet, bronz és márvány kisplasztikai emlékek ajánlhatók A Múzeum kôtára az aquincumi gyûjtemény után a római kôfarag ványok leggazdagabb tárlata leginkább a látogatók figyelmébe. A mú zeum emeleti kiállítóteré - ben megtekinthetô állandó ki ál lítás mellett a külföldön rendezett vándorkiállítások során (Cremona, Heidelberg, Aalen, Konstanz, Brno, Lyon, Bécs és Graz) mutatták be a szakemberek a gyûjtemény legértékesebb darabjait. A Savaria Múzeum kôtára (Lapidarium) az aquincu mi gyûjtemény után a római kôfarag - ványok leggazdagabb tárlatát kínálja. A várost megalapító kiszolgált katonák sírkövei mellett egy kora császárkori gyôzelmi emlékmû töredéke, Jupitert, Junót és Minervát, a római Pantheon fôisteneit ábrázoló hatalmas szobrok, egy különleges mérföldkô és az Úti istenségeknek szentelt unikális oltárok érdemelnek említést. 5. További információ: Savaria Múzeum Szombathely, Kisfaludy S. u. 9. Tel.: 0036 (94) 500-720
Szent Márton temetô és Savaria ókeresztény emlékei Szombathelyrôl kelet felé kivezetô út mellett fekszik az ország, de valószínûleg az egész Kelet-Közép-Európa legrégebb óta és a leghosszabb ideig használt köztemetôje. A mai Szent Márton-templom szomszédságában elterülô sírkert a leletek tanúsága szerint már az Kr. u. 1. századtól kezdve az itt élt rómaiak nyughelye volt. A temetô területén a 4. században egybefüggô keresztény temetkezôhely alakult ki, melynek középpontjában a városban vértanúságot szenvedett sisciai (Sisak, Szerbia) püspök, Szent Quirinus sírboltja állhatott. E helyrôl származik az ókeresztény síremlékek leggazdagabb magyarföldi leletegyüttese, melyet részben a Savaria Múzeum, részben pedig a Magyar Nemzeti Múzeum ôriz. A temetô hosszú századokon át való használatában szerepet játszott, 6A sírkert a leletek tanúsága szerint már az Kr. u. 1. századtól kezdve az itt élt rómaiak nyughelye volt hogy az itt állt római épületet késôbb Szent Márton püspök szülôhelyével azonosították. A sírkert szomszédságában nemrég megnyílt Szent Márton Látogatóközpont ugyancsak számos római vonatkozású emléket mutat be a korszak iránt érdeklôdôknek. Itt látható a savariai vándorfestôk gyönyörû vésésû márvány sírtáblája, a gyermekként elhunyt tejtestvérek vagy a matuzsálemi A gazdag ókeresztény kôanyag mellett más leletek is utalnak a több, mint másfél ezer évvel ezelôtt Savariában élt Krisztus hívôk jelenlétére kort megélt 5. századi temetôôr sírfelirata. A gazdag ókeresztény kôanyag mellett más leletek is utalnak a több, mint másfél ezer évvel ezelôtt Savariában élt Krisztus-hívôk jelenlétére. Kitûnik közülük egy aprócska, Krisztus monogrammal díszített vékony lemezke, amely minden bizonnyal papi öltözéken viselt kitûzô lehetett. Szintén liturgikus célt szolgált egy másik értékes lelet is. Az áttört bronz lámpafüggesztô egy 4. századi templom vagy kápolna felszereléséhez tartozott. 6. További információ: Szent Márton temetô: folyamatosan látogatható; Látogatóközpont: Szent Márton Plébánia Szombathely, Szent Márton u. 40. Tel.: 0036 (94) 505 570
7 A Történelmi Témapark Az egykori Ferences kert területén 2007-ben nyitotta meg ka puit a közel 1 hektár területû Történelmi Témapark. A park a nagy sikerû Savaria Karnevál leglátogatottabb ren dez vényhely szí ne, ahol nézôk ezrei szórakoznak a ró ma i ha gyo mányôrz ô egyesületek, legiósok, gladiátorok be mu ta tó in. A té mapark ad otthont a kétévente meg ren de zett ró ma i ha gyo mányôrzôk nemzetközi találkozói szá má ra is. De amikor nincs kar ne vál, a kert akkor is sok lát ni va lót í gér: fô látványossága egy Kr. u. 1. századi római A té mapark ad otthont a kétévente meg ren de zett ró ma i ha gyo mány ôrzôk nemzetközi találkozói szá má ra is. e rôd rekonstrukciója, melyet az itteni rendezvények házigazdái, a Savaria Legio Hagyományôrzô és Ismeretterjesztô Egyesület tagjai építettek. Az erôdkapuval szemben egy római díszkert oszlopcsarnoka és vízmedencéje látható, mellettük az antik természettudomány gyakorlati hasznosítása révén született szerkezetek: emelôk, daruk mai másai. A témapark keretében a római katonák fegyvereibôl és A témapark keretében a római felszerelésébôl álló kiállítás katonák fegyvereibôl és felszerelésébôl is várja a látogatókat, melyek a álló kiállítás is várja a látogatókat kerttel szembeni épületben, az egykori Batthyányi serfôzde földszinti helyiségében tekinthetôk meg (Aréna u. 8.). A kö zel jö vô ben a mechanikus gépek, vizikerék és más szerkezetek rekonstrukciói egészítik ki a kollekciót, míg a távlati elképzelések szerint a kertet történelmi sétaút fogja összekötni a helyreállított Iseummal. 7. További információ: Karneváliroda Szombathely, Aréna u. 8. Tel.: 0036 (94) 510-160 savariakarneval@t-online.hu, www.savariakarneval.hu
Római vízvezeték Bucsu határában Savaria vízellátását a rómaiak a közeli Kôszegi-hegység forrásaiból biztosították, ahonnan precíz mérnöki munkával készült fedett, föld alatti rendszeren keresztül érkezett a víz a városba. A 26 kilométer hosszú, csatári kôbôl falazott vezeték (latin nevén aquaeductus) Velem, Bozsok és Rohonc kristálytiszta forrásainak vizét gyûjtötte össze és szállította a római coloniába. Érdekes módon a boltozatos vízvezeték nyomvonalául nem a legrövidebb utat jelölték ki építôi, hanem az a terepalakulat figyelembe vételével, a dombvonulat gerincen kanyarogva haladt Savaria felé. A vízvezeték nem csak a 4 6 ezer lakosú római város, hanem egy lényegesen nagyobb település vízszükségletét is képes lett volna kielégíteni. A vezeték végén, a város határában vízelosztó torony állt. Ez biztosította, hogy a víz elôbb a közkutakba, majd a nyilvános fürdôkbe kerüljön, és amikor ezek folyamatos ellátását már megoldották, adtak csak vízvételi lehetôséget a magánfelhasználók számára. A savariai aquaeductus számos pontját vizsgálták már a régészek. Ennek egy rövidebb feltárt és helyreállított szakasza ma Bucsu határában, az Ausztria 1 A vízvezetéket Savaria legpompásabb közmûvének tarthatjuk. E különleges mérnöki teljesítmény létrehozásához legkevesebb 25 30.000 m 3 követ használtak fel. felé vezetô 87-es számú fôút mellett, az egykori rohonci vasút bakterháza (ma közlekedési emlékhely) szomszédságában tekinthetô meg. Emlékek és leletek Szombathely kistérségében 123
Zanat és Sé emlékei A két közeli településen ma sajnos szinte semmi sem ôrzi az egykori római lét emlékét. Az itt végzett feltárások azonban sok fontos ismerettel és lelettel gazdagították a savariai régészetet. Sében a mai lakópark szomszédságából egy gyönyörûen faragott, közel életnagyságú nôi márványszobor térdtôl lefelé megmaradt alsó része származik. Sajnos nem dönthetô el, hogy a szép faragvány egykor a közeli római villa ékessége, vagy a lakópark alatt húzódó római vízvezeték, ma még ismeretlen, egykori felszíni építményének díszítôeleme lehetett. Az itt 2 A két településen végzett feltárások sok fontos ismerettel és lelettel gazdagították a savariai régészetet megtalált vízvezeték, a Bucsu határában feltártak folytatása. A Zanat falut nyugatról elkerülô A villából szép leletek: apró szobrocskák, viseleti tárgyak mellett a gazdálkodás eszközei: vassarlók és szôlômetszô kés kerültek a múzeumba autóút egy római villatelepülés gazdasági szárnya felett halad. A feltárt épületek mindegyike gerendavázas, cölöpszerkezetû, közülük a legjelentôsebb egy kemencével felszerelt, földbe mélyülô padlójú sütôház volt. A villából szép leletek: apró szobrocskák, viseleti tárgyak mellett a gazdálkodás eszközei: vassarlók és szôlômetszô kés kerültek a múzeumba. Talán legérdekesebb darab egy szakállas barbár fejére taposó római sarus lábat ábrázol, mely egykor egy arasznyi nagyságú bronz szobrocskához tartozott. A villa szomszédságában két egymást keresztezô római földút került elô, mindkét oldalukon vízelvezetô árokkal. Különlegességük, hogy az út megôrizte a sok-sok évszázaddal ezelôtt rajtuk haladt kocsik és szekerek kerekeinek nyomát. A villa közelében egy családi temetôkert 9 sírját tárták fel, melybôl piperefelszerelés, illatszeres üvegek és bronz tükrök származnak.
A herényi és a dozmati aranypénzek Szombathely északi városrészében, egy ismert római villa szomszédságában egyedülálló kincslelet került elô: 1992 nyarán faültetés során két szerencsés fiatalember római aranypénzeket talált. A leletbejelentést követôen a múzeum munkatársai hitelesítô ásatást végezetek a területen, amelynek eredményeképpen további érmék kerültek napvilágra. Az 3Az aranypénzek rendkívüli jelentôségét, az adja, hogy azt még Nero császár pénzreformja elôtt rejtették el összesen 38 darab aranypénzbôl (aurei) álló kollekció rendkívüli jelentôségét, kuriózumát az adja, hogy azt még Nero császár Kr. u.64-ben végrehajtott pénzreformja elôtt rejtették el, ô ugyanis begyûjtette és beolvasztatta elôdei pénzeit, hogy az addigi 42 helyett 45 érmét veressen egy font aranyból. A lelet Augustus, Tiberius, Claudius és Nero császárok által veretett, gyönyörû állapotban megmaradt pénzekbôl áll. A pénzlelet elrejtésének okát nem ismerjük. Mivel a közeli Dozmaton egy hasonló korú sajnos azóta nagyobbrészt elkallódott pénzlelet látott napvilágot, ezért feltételezhetjük az elrejtésük Dozmaton egy a herényivel hasonló ideje és oka mindkét esetben korú pénzlelet látott napvilágot azonos lehetett. Feltehetô tehát, hogy valamilyen váratlan esemény vagy bizonytalan helyzet alakulhatott ki azidôben, ezért a környéken többen is vagyonuk elrejtése mellett döntöttek. Az egykori tulajdonosaik azonban feltehetôen odavesztek, hiszen soha nem vették elô elrejtett értékeiket. Ma mindkét aranykincset a Savaria Múzeum trezorjában ôrzik.
Az ókori Savaria feltárása során sok olyan lelet is elôkerült már, amely nemzetközi érdeklôdésre tarthat számot, egy részük pedig kifejezetten szenzációsnak mondható. Ezek jelentôsebb részét szombathelyi közgyûjtemények ôrzik, míg néhány fontos darab Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. 1 A hatalmas, több, mint kétszeres életnagyságú faragványok kétségtelenül isteneket ábrázolnak A Kapitoliumi Triász szobortorzói A szombathelyi kôtárban három impozáns méretû, márványból készült emberalak vonja magára a látogatók tekintetét. A hatalmas, több, mint kétszeres életnagyságú faragványok kétségtelenül isteneket ábrázolnak. A bal oldalon ülô nôalak értelmezése egyértelmû: Minervát, a bölcsesség és a tudományok istenét, Pallas Athéné római párját ábrázolja. Vitatott, hogy a középen ülô, izmos felsôtestû férfialak kit ábrázol. Alkata és tartása alapján Heraklész és Jupiter, a rómaiak fôistene is egyaránt szóba jöhet. Még nehezebben értelmezhetôk a jobb oldali töredékek, hiszen még összetartozásuk is bizonytalan. A három szobor a fenti értelmezés szerint Jupitert, Junót és Minervát jelenítené meg. Ez az elgondolás azon alapul, hogy Sopronban, az ókori Scarbantiában is hasonló méretû és megformálású darabokat ástak ki, amelyek kétségtelenül a kapitóliumi triászt, azaz a rómaiak fôisteneit ábrázolják. Ott ugyanis a szobrok azonos helyrôl, a fórumon álló templomból származnak, míg a savariai darabok esetén a szobrok lelôkörülményei ismeretlenek. A jelenlegi kôtári kiállítás amely megôrizte Paulovics István eredeti, l938-as rendezését a leletek hagyományos, a figurákat a római istenvilág fôisteneiként való bemutatását tükrözi. Rangos leletek a római városból 123456
Egy különleges mérföldkô 1998-ban a Fô téri OTP bankfiók területén folyt ásatáson egy látszólag jelentéktelen, de mégis különleges fontosságú feli rattöredéket találtak. A kôemlékrôl ami egy hen ge res mérföldkô alig 80 cm magas darabja a kutatás so rán be bizo nyo sodott, hogy nem csupán egy, a tartományból ismert többszáz mérföldkô közül, de Savaria és Pannónia történetének különösen fontos emléke. A felirat ugyanis a szokástól el térô módon nem a következô települések egyikét jelölte, ha nem Savaria és Róma közti távolságot rögzítette. Rómától Savaria 675 mérföld szól a feli rat. A távolság éppen 1000 kilométert tesz ki. Pontosan annyit, a mennyit ma is mérhetünk, ha a római utak nyomvonalát követve a birodalom fôvárosába utazunk. A lelet Pannónia ma ismert leg ré gibb mérföldköve, amelyet Savaria alapításakor állítottak fel a Borostyán út mellett, a város déli kapujába. A kô már bejárta Európa 2A lelet Pannónia ma ismert legrégibb mérföldköve, amelyet Savaria alapításakor állítottak fel fontos kiállítóhelyeit, és minden bizonnyal a leggyakrabban idézett savariai régészeti emlék. Gladiátorokat ábrázoló zsebkések 2006 dermesztôen hideg februárjában római sírokat tártak fel a szakemberek a Mûvészeti Gimnázium udvarán. A kutatott terület Savaria legrangosabb temetôjének részlete volt, amely a Kr. u. 1-2 század folyamán a Borostyán út északi kivezetô szakasza mentén 3 létesült. Sírjai közül félszázat már 1950-ben kiástak, most újabb 91 sírt ismerhetett meg a kutatás. Az egyik temetkezés különösen gazdagnak bizonyult. A bicskák a pannoniai csontfaragás jeles emlékei közé számítanak Az elhamvasztott halott mellé 38 tárgyat helyeztek, köztük ritka kincsként két, faragott csontnyéllel készült vasbicskát. A figurák római gladiátorokat ábrázolnak. A feli ratos pajzsuk alapján a faragásokon Pardus és Senilis nevû gladiátorokat ábrázolták, aki feltehetôen az amphiteátrumok küzdôtereinek birodalomszerte ismert alakjai voltak. Képüket egy elhunyt rajongójuk még sírjába is magával vitte. A darabok a pannóniai csontfaragás jeles emlékei közé számítanak, hiszen birodalom-szerte is csak alig néhány hasonló darab ismert.
4A szobor Pannónia ma ismert legszebb Venus ábrázolásának számít Vénusz istennô szobra A Vas megyei Levéltár új épületszárnya alatt 1992 nyarán végeztek ásatást, amely során egy késôrómai pusztulási rétegben egy kisméretû, 33 cm magas, szépen faragott, töredékes márványszobrot találtak. A csonkasága ellenére is Savaria talán legrangosabb szobrának töredéke a fürdôbôl kiszálló mezítelen Venust, a szépség és a szerelem istennôjét ábrázolja. A hellénisztikus szobrászati ha gyományt követô darab, egy Kr. u. 2 3. században élt, jókezû itáliai mester munkája volt. A kôfaragó rendkívüli finomságú görög feltehetôen paroszi márványt használt szobra elkészítéséhez, amely Pannónia ma ismert legszebb Venus-ábrázolásának számít. Az istenalak valaha Savaria egy módosabb polgárának háziszentélyében állhatott. Elefántcsont szobor Savariából A 1877-ben a mai Pannónia szálló építkezéskor értékes lelet lepte meg az alapok ásóit. Egy gyümölcsöket tartó fiatal 5A figurát korábban Bacchusnak, fiút ábrázoló, elefántcsontból ma inkább Autumnusnak tartják faragott szobor került napvilágra. A lelet világviszonylatban is figyelemre méltó: hiszen ekkora és ilyen finoman faragott elefántcsont szobrok az egész Római Birodalomban ritkaságszámba mennek. A 40 cm magas figurát korábban a fiatal Bacchusnak, ma inkább Autumnus-nak, az ôsz megszemélyesítôjének tartják. A Kr. u. 2 3. század során készült szobrot jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum ôrzi.
6Az utazás isteneinek szentelt oltárok A mai Kossuth Lajos és Hefele Menyhért utca sarkán végzett kutatás során két oltárkövet találtak 1992-ben. Az oltárokat, még a római korban rejtették a Savariát dél felôl védô városfal földsáncába. A kövek sajnos sérülten kerültek elô, mivel egy csatornaakna ásása során mindkettô sarkát letörték. A kövön olvasható felirat azonban meglepetést okozott a szakembereknek, hiszen az ott említett mindhárom isten neve a kövek felfedezéséig ismeretlen volt az ókori vallástörténet számára. Az oltárokat, még a római korban rejtették a Savariát dél felôl védô városfal földsáncába A felirat az utazás nôi-férfi istenpárját nevezi meg. Itunus és Ituna, akiket együttesen Dii Itinerarii néven említenek, az utak és az úton lévô utazókat óvó istenalakok voltak. A kôemlékek, amelyeket egy bronz csengettyûvel együtt rejtettek el, feltehetôen egy közeli, minden bizonnyal a Borostyán út mellett állt római szentélyben álltak.