1. sz. honvéd-kórház parancsnokság Bpest, XII., Királyhágó u. 1. sz. Ksz. 02/[1957.] 2. 1. sz. Honvéd Kórház Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Főnöke Titkárság (MNHF Eü. Csf. útján) B u d a p e s t Tárgy: Eseményjelentés A 02/1956. sz. HVF Bajtárs utasítására az alábbiakat jelentem: I. 1956. október 23. november 4. közötti időszak: 1956. október 23-án 22 h-kor dr. Kubinyi László o. ezds. Eü. Csf. h. elvtárs telefonon érkezett parancsára szolgálati helyemre [a] parancsnokhelyettessel együtt bevonultam. A kapukat lezárattam, a sebészeti műtőt készenléti állapotba helyeztettem. A telefonutasítástól számított 1 óra múlva az osztály és részlegvezetők irányítása alatt a kórház sebesültek befogadására működőképes állapotban volt. Az intézet R tervének megfelelően a személyi állomány távbeszélőn elérhető részét szolgálattételre berendelte. A folyamatos betegellátás biztosítására, a váltás beérkeztéig, az éjtszakai [!] ügyeleti szolgálat a helyén maradt. Az élelmezés biztosítása a tartalékkészletekből megtörtént. A hivatásos tisztek egyéni fegyverüket felvették (14 töltény főnként [!]). A kórházba való bevonulásukban akadályozott tisztekkel távbeszélő összeköttetést tartottunk fenn. A kórház biztonsága és védelme céljából az intézetben szolgálatot teljesítő, valamint bentlakó tisztekből az intézet védelmét a körülményekhez képest megszerveztem. A kapu lezárásával és a kapuszolgálat felfegyverzésével járőrszolgálatot szerveztem. A várható sebesült áramlás miatt a többi műtőket is készenlétbe helyeztettem, és az üres ágyak csoportosításával 57 üres ágyat biztosítottam, amelynek két órán belül plussz [!] 100 ágyra való kiegészítésére felkészültem. A szolgálatot teljesítő ügyeletes közegeket eligazítottam, hogy a betegek között a rendet és nyugalmat biztosítsák. Intézkedtem, hogy a beérkező dolgozók a náluk lévő röpcédulákat a parancsnokságon adják le. A készletünkben akkor lévő él. ag. [élelmezési anyag] mennyisége l hétre elegendőnek bizonyult. 24-én 08 h helyzetet jelentettem dr. Kubinyi o. ezds.-nek, aki tájékoztatott, hogy a HM előtt nagyobb számú sebesült van és utasítást adott arra, hogy a kórház állományában lévő seb. száll. gk.-val, amennyiben a gk. valamelyik hídon át tud menni a sebesülteket szállítsuk be, ami meg is történt. A délelőtti órákban dr. Soós Pál o. ezds. eü. csf. gyógy. o. vez. távbeszélőn parancsot adott, hogy amennyiben a kórházat támadás éri, úgy a támadást harc árán is el kell hárítanunk. E napon 2 tiszt 9 polgári 4 szovjet sebesültet láttunk el. A fegyelmi helyzet jó volt, az intézet anyagi veszteséget nem szenvedett. Rendszeres összeköttetés a felsőbb vezetéssel nem volt. Kiemelkedő munkát a seb. száll. téren a következők végeztek: dr. Csolnoki Eszter pa. [parancsnok] Király Sándor pa. Vilsicz Sándor pa. dr. Nagy Lajos t. o. hallg. Klein Sndor pa. Nádaski József pa.
Október 25-én, a nap folyamán a sebesültek és betegek ellátását a kórház személyi állományával, valamint a polgári lakosságból és egyéb alakulatokból szolgálattételre jelentkezett orvosokkal és középkáderekkel megszerveztük. A vérátömlesztéshez szükséges vér mennyiségét az OVSZ-től biztosítottuk. Hiányok mutatkoztak oxygén [!] palackokban, melyek pótlására intézkedtem. A sebesültek ideiglenes elhelyezését a II. emeleten biztosítottam. Beteglétszám e napon 190 fő + 20 fő sebesült. A közlekedés hiánya miatt a dolgozók kb. egyharmada nem jelent meg munkahelyén. A járóképes és kórházból kibocsájtható, de eltávozni nem tudók részére a kórház melléképületében 30-30 fő részére kiürítő részleg létesítését rendeltem el. A seb. szállítás a hidak körül zajló harcok miatt nehéz volt. Bátor és önfeláldozó munkát végeztek a sebesült hordók és gépkocsivezetők: dr. Csolnoki Eszter, Király Sándor, Vilsics Sándor, Klein Sándor, dr. Nagy Lajos, Nádaski József, Dr. Király János o. szds. Október 26. A kiürítő részleg berendezéséhez szükséges anyagot az M készletből használtam fel, melyre engedélyt a HM M. o. részéről távbeszélőn Németh fhdgy. engedélyezte. 11.30 h-kor távbeszélőn a szentendrei kórházvonat őrsége jelentette, hogy a szerelvényt megtámadták, mely eseményt az M. o.-nak és az Eü. Csf.-ségnek tovább jelentettem. 13.30-kor Gáti szds. távbeszélőn kért a létszám és ag. helyzetről jelentést (ti: 20, t. hallg.: 8, idegen ti: 6, pi.: 29, lőszer: 406 db., gk.: 5+1). 18 h-kor távbeszélőn a fenti helyzetről jelentést adtam dr. Uray Gyula o. ezds. eü. csf.-nek, aki egyben utasítást adott a felkészülésre figyelembe véve a várható nagyobb sebesült áramlást. Intézkedésemre 111 üres ágy + 90 hordágy állt rendelkezésre. Beteglétszám 192, sebesültek létszáma: 24 fő volt. Főleg a Pest területén folyó harcok miatt sebesültekért a hidakon kellett átmenni, ami az állandóan fellángoló harcok miatt veszélyeztetett volt. Sok esetben kaptak találatot a mentő kocsik, sebesülés azonban nem történt. Kiemelkedő munkát végeztek a sebészeti osztály dolgozói: dr. Dénes János o. ezds., o. v. az élen, valamint az előző napi sebesült szállítók és gépkocsivezetők. Október 27. A 08 h helyzetnek megfelelően jelentést tettem dr. Kubinyi o. ezds.-nek, majd a sebesültek hordására intézkedtem. Az alárendeltségembe tartozó HM orvosi rendelőnek gyógyszert juttattam. A kórház részére vidékről több ízben kaptunk élelmiszer szállítmányt, ami a fenyegető élelemhiányt átmenetileg megoldotta. Él. központi ellátás csak részleges volt. Tejet a kelenföldi tejüzemtől szereztünk. Ebből elláttuk a János kórházat is és a Littmann klinikát 1 is. A budai kórházakkal tartottuk a kapcsolatot, sebesültek átvételét kértük tőlük, de csak a szovjet sebesülteket adták át (Tétényi úti kórház, Kútvölgyi kórház, Sportkórház). Ezeket a szovjet sebesülteket az esti órákban, a sötétség beálltával átszállítottuk intézetünkbe (9 főt) Marschall Károlyné szü. ea. és Vágó Lászlóné főnővér a kapuban, a behozott sebesültekre, idegen személyek jelenlétében önérzetüket sértő megjegyzéseket tettek, ami az akkor feszült helyzetben a dolgozók és a betegek körében felháborodást váltott ki. Az említett személyek korábbi magatartása és jelenlegi viselkedése miatt a dolgozók egyöntetűen követelték azonnali eltávolításukat. Ez megtörtént. Munkahelyükön a továbbiakban nem jelentek meg. 22 h-kor a XII. PB titkár, Fekete elvtárs, a tanács épületébe áthívatott a kerület védelmi megbeszélésére, mert értesülésük szerint támadást vártak az éjtszaka [!] folyamán. Kiemelkedő munkát végeztek 27-én: dr. Dénes János o. ezds., dr. Langer Gyula o. alez., dr. Lovász László t. o. hdgy., dr. Király János o. szds., dr. Németh István o. szds., Klein Sándor pa., Veréb István pa., Vilsicz Sándor pa., Király Sándor pa. 1 Dr. Littmann Imre (1913 1984) orvos, sebész, szívsebész, egyetemi tanár, az orvostudományok doktora (1958), Kossuth-díjas (1954). 1951 1956 között az Általános Orvosi Kar Ér- és Szívsebészeti Klinika igazgatója, a magyar szívsebészet úttörője. 1956-ban, a forradalom után emigrált.
Október 28. 08 h-kor a hds. él. o. 1. sz. távmondatát vettük, az él. ellátásra vonatkozóan. A XII. PB részére kenyeret és főtt élelmet adtunk ki. dr. Littmann prof. élelmet kért 10 h-kor, 11 h-kor értesítettük, hogy egy dunapentelei szállítmányt javaslatunkra dr. Uray o. ezds. csf. hozzájuk irányít. A Sportkórházzal közösen egy gk. oszlopot irányítottunk Soroksárra sebesültekért. A HM orvosi rendelőt fehérneművel láttuk el 10.15-kor. A RASZ-tól a kért fehérneműt megkaptuk 16 h-kor. A szovjet kórház a nálunk fekvő és szállítható szovjet sebesülteket elszállította. 17 h-kor dr. Littmann prof. klinikájára 5 q kenyeret küldtünk. Intézkedtem a felgyógyult betegek hazaszállításáról. Osztályvezetői értekezleten a betegellátás biztosításának feltételeiről beszéltem. Kiemelkedő munkát végeztek, a sebészeti osztály dolgozói: dr. Dénes János o. ezds., dr. Langer Gyula o. alez., dr. Szarka Géza o. szds., dr. Csolnoki Eszter pa., dr. Nagy Gyula t. o. hallg., Király Sándor pa., Veréb István pa., Klein Sándor pa., Dr. Király János o. szds. Október 29. Lakásukra szállítottunk 21 felgyógyult beteget és sebesültet. A XII. ker. MTH 2 iskolával felvettük a kapcsolatot, hogy ott amennyiben kell szükségkórházat létesítünk. Elhelyezhető 120 fő. Üres ágyaink száma 155 + 90 hordágy. Az intézetet lényeges anyagi veszteség nem érte. Az anyagmozgatás documentációja [!] a mozgatás és az események gyors változása miatt nehezített. A fegyelmi helyzet kielégítő. Pestről szállítottunk sebesülteket (Parlament, Pártközpont). A Rókus utcai kórházba is vittünk a nap folyamán sebesülteket, a közlekedés egyszerűsége miatt Pest területéről. Kiemelkedő munkát végeztek: sebészek: Dr. Csolnoki Eszter pa., dr. Nagy Lajos pa., Király Sándor pa., dr. Király János o. szds., Veréb István pa., Klein Sándor pa., Vilsicz Sándor pa., Petráss János pa. Október 30. Az Eü. Csf. eligazítása alapján a t. o. hallgatók nem szerelhetnek le. A Sportkórház részére citromot adtunk át. Az átadás, mint az előzőek is, nem honvédségi készletből történt. A dolgozók ellátására, honvédségi készletből konzervet és cigarettát adattam ki, engedély alapján. Intézkedtem a halottak eltemetéséről. A dolgozók kérték a káderlapok kiadását. A dolgozók hangulata felzaklatott az miatt, hogy a környék lakossága között elterjedt az a hír, hogy a kórház ÁVÓS kórház. Kérték, hogy intézkedjünk ennek a hiedelemnek eloszlatásáról. A Katonai Tanács megválasztására rendeletet kaptunk. Jól dolgoztak: sebészeti osztály, konyha, kazánház, sebesült hordók. Sebesültek részére (szovjet magyar) csomagokat adtunk. Október 31. Engedélyemmel a káderlapokat kiosztották a dolgozók között. A még nálunk fekvő szovjet sebesülteket átszállították a szovjet kórházba A dolgozók megválasztották a Katonai Tanácsot. A hangulat a szü. és elhárító szervek eddigi munkájának ismeretét követelte. Az elhárító szobát a Katonai Tanács felnyittatta, azonban a páncélszekrényben lévő anyag érintetlenül hagyására személyesen intézkedtem. A dolgozók részére élelmiszert osztottunk térítésmentesen a nem honvédségi készletből. A Katonai Tanács tevékenysége intézetünknél a sebesült és a betegellátás jobb megszervezésére, a dolgozók élelemmel való ellátására korlátozódott. A Katonai Tanács komoly segítséget nyújtott a Parancsnokságnak az intézet feladatainak megoldásában. Felvettük a kapcsolatot a kerületi (XII. ker.) Munkástanáccsal. November 1. A felsőbb vezetés felé a kapcsolat formai volt. dr. Uray csf., dr. Kuhn alez., dr. Soóki alezr., dr. Farádi ezds. a kórházhoz lett beosztva dr. Kubinyi ezds. parancsára. A budaörsi úti laktanya eü. ellátásával intézetünket bízták meg. dr. Kuhn alez. helyszínen végzett eü. felmérési munkát. A munkafegyelem kielégítő. Anyagi veszteség csekély volt (lepedő, ágynemű, fehér köpeny, takaró, ruh., felszerelés). Jól dolgoztak: HM orvosi rendelő, dr. Székely o. alez., László István pa., dr. Turcsányi Éva o. alez., dr. Nagy o. alez. November 2. A sebesült áramlás csökkent. A Katonai Tanácsválasztással kapcsolatban felmerült, hogy nem helyesen történt a választás. Ugyanis az előzően megválasztottba nem 2 1950 1956 között működött. 1950. január 1-jén hozták létre az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalból. Az iparoktatás, szakmunkásképzés irányítását is átvette.
került be a pk., s mivel a kérdés úgy lett feltéve, hogy akkor nem is vezethet, mert nem bírja a dolgozók bizalmát, ezért a helytelen adminisztratív lebonyolítás miatt újra kell nálunk választani. Kifogásolták, hogy a K. T. nem végzett eddig forradalmi munkát. A választás előkészítésére és lefolytatására a Központi Kórházból jöttek ki bajtársak. Megtörtént az újraválasztás. A napot az intézet munkarendjének, a beteg ellátás javításának fokozása jellemezte. A kerületi M. T.-al felvettük a kapcsolatot. November 3. A dolgozóknak élelmiszert osztottunk. A másnapi, vasárnapi ügyeletet megszerveztük, mivel a dolgozók nagy része kérte, hogy tekintettel a nyugalmasabb időszakra a folyamatos bent tartózkodás után családjukhoz hazamehessen. Fegyelmezetlenség, függelemsértés nem fordult elő. Az intézetben folyamatosan itttartózkodó dr. Farádi o. ezds. tanácsaival segítette a parancsnokság munkáját. A napot nyugalom jellemezte. Dolgozóink figyelmét és idejét a kórházunkba bekerült nagyszámú sebesült ellátása kötötte le. II. Időszak: November 4. A szovjet csapatok akciója megindulása után egy órával a Zalka hir. ti. [híradó tiszti] iskolából és az OLLEP-től [Országos Légvédelmi és Légierő Parancsnokság] nagyobb számú sebesülteket kaptunk, akiknek ellátásában a sebészeti osztály dolgozói igen önfeláldozó munkát végeztek. A sebesült hordók és a mentőkocsik a továbbiakban, november 11-ig intézetünknél maradtak és segítséget nyújtottak a seb. szállítás terén. A kórház környékén tűzharc fejlődött ki, az udvarba több kisebb akna csapódott be. Mindezek következtében főként üvegkárok keletkeztek. Betegeinket 4-én és 5-én a pincébe kellett mint szükség óvóhelyre szállítani. A betegek és sebesültek számára ezek a helyiségek egészségtelennek bizonyultak és nagyban nehezítették a betegek ellátását, gyógykezelését. November 10-ig a sebesültek ellátása volt intézetünk fő feladata. Az eltávozott dolgozók egy része ezen időszak alatt nem tudott munkahelyére bejönni, helyettesítésüket azonban meg tudtuk oldani. Az élelmezés ellátását, csekély központi ellátástól eltekintve, saját erőnkből oldottuk meg. Felhasználtunk készpénzvásárlással a pénztári készletből engedély alapján, amivel friss áruellátást tudtunk biztosítani. A dolgozók bérkifizetését a megjelent MT rendelet alapján eszközöltük. Az erősen sérült II. Bel. és Seb. Klinika, valamint a Bakáts téri kórház betegeit kiürítettük intézetünkbe, mert ott a betegellátás lehetetlenné vált. Kapcsolatot tartottunk a budai kórházakkal, a XII. ker. tanáccsal, a szovjet parancsnoksággal, ahonnan üzemanyag, valamint él. ag. segítséget is kaptunk. Fegyverzetben az intézetet veszteség nem érte. Az intézet területére bedobált fegyvereket a XII. ker. tanácsnak, illetve rendőrkapitányságnak adtuk át. A [november] 10. utáni időszakot a munkafegyelem rögzítése, a szükségállapotok megszüntetése, a normál helyzet visszaállítása jellemezte. Sztrájk, vagy hasonló mozgalom intézetünkben nem volt. A felsőbb szervekkel a kapcsolat november 10-től kielégítően normalizálódott, jelentéseinket időben megadtuk. Felforgató, lázító, törvénybe ütköző tevékenységről nincs tudomásom. Dolgozóink zömmel igen áldozatos és értékes munkát végeztek. A közlekedési nehézségeket (a felsőbb segítés előtt) vállalva, munkahelyükön megjelentek. Összegezve: A Kórház feladatai elsősorban orvosi gyógyító feladatok voltak. Ezeket a bizottság véleménye szerint sikerült maradéktalanul megoldania. Az intézetbe került sebesülteket, tekintet nélkül minden egyéb szempontra, 100%-os odaadással, szeretettel látta el. Kiemelkedett munkát végeztek a II. időszakban is: dr. Dénes János o. ezds.
dr. Lenger Gyula o. alez. dr. Izinger Endre o. o. szds. dr. Salamon Alajos o. őrgy. dr. Pásztor János o. alez. dr. Martzy István o. ezds. dr. Németh István o. szds. dr. Nádor Vera o. alez. dr. Király János o. szds. dr. Simon László o. alez. Vilsicz Sándor pa. Klein Sándor pa. Nádaski József pa. Petráss János pa. Veréb Isván pa. Kapás Endre pa. Lévai József pa. Szücs István pa. Csobádi István pa. Tunyoghy Ferenc gy[ógyszerész] alez. Horváth Gyula szds. Konyha Mosoda Javaslat: 1.) A bent fekvő betegek és gyerekek kiürítése gyakorlatilag nem vihető keresztül rövid idő alatt lakásukra, illetve más intézetbe való átszállításuk hosszabb időt vesz igénybe, főleg a szállító eszközök hiánya miatt (tartalék felszerelés). Helyileg kell biztosítani az üres ágyakat. 2.) Komolyabb tűzharc (tüzérség, légitámadás) esetén légó helyiség, bombabiztos műtő hiányában komoly veszteségek származhattak volna. Feltétlenül építendők légó helyiségek, bombabiztos műtők. Ezek hiányában sebészeink nem egy esetben életveszélynek voltak kitéve. 3.) A helyzet beigazolta, hogy a kórházhoz korábban szerves gk. és üza. mennyisége szükséges, a centralizáció kórházi vonatkozásban nem vált be. 4.) A parancsnoki jogkörhöz nagyobb önállóság biztosítása (pü., anyagmozgatás stb.). Budapest, 1956. december 30. (dr. Király János o. szds.) kórházparancsnok h. (dr. Révész György) gége osztályvezető (dr. Nádor Vera o. alez.) gyermek-osztályvezető (Ráczki Imre pa.) (dr. Dénes János o. ezds.) sebészeti osztály vezető (Horváth Gyula szds.) hadtápfőnök (dr. Simon László o. alez.) rtg. ov.
A bizottság által megírt jelentéssel egyetértek. (dr. Kovács Lajos o. alez.) kórházparancsnok Jelzet: HL MN Kgy F 7/5. ő. e. 396-403. fólió (Hadtörténelmi Levéltár, Magyar Néphadsereg, Külön gyűjtemény).