A források 60%-a jut gazdaságfejlesztésre a 2014-2020-as pályázati ciklusban A kormány előreláthatólag február végén nyújtja be javaslatát az Európai Bizottságnak a 2014-2020-as időszak európai uniós fejlesztési forrásainak felhasználásáról szóló partnerségi megállapodásra, márciusban pedig az operatív programokra vonatkozóan. A 2014-2020 közötti uniós költségvetési időszakban a hazai társfinanszírozással együtt összesen 7.480 milliárd forint jut majd a fejlesztési programokra. A Széchenyi 2020-ra keresztelt hazai fejlesztési program forrásallokációjában a kormány a pénzügyi keret 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja, ami jelentős növekedés az előző pályázati ciklus 24 százalékos arányával szemben. Gazdaságfejlesztési szempontból a legnagyobb jelentőséggel a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) bír, amelynek forráskerete 2.850 milliárd forint. A program fő célkitűzése, hogy a kis- és középvállalkozások fejlődése révén Magyarország foglalkoztatási rátája elérje a 75%-ot, amelyhez új munkahelyek létesítése, valamint a munkát vállalni akarók képességeinek fejlesztése szükséges. A program további meghatározó prioritása a kis- és középvállalkozások támogatása, a kutatás és fejlesztés, valamint a szakképzés és felnőttképzés fejlesztése. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) több mint 1.200 Gazdaságfejlesztési és milliárd forintos pénzügyi keretének mintegy Innovációs Operatív háromnegyede jut közvetlenül gazdaságfejlesztésre. Az operatív program fő küldetése Program (GINOP) az egyes térségek gazdasági növekedése és a foglakoztatás bővítése. Támogatható célkitűzések közé tartozik többek között a térségi gazdaságfejlesztés, a befektetők és a lakosság számára vonzó környezet Településfejlesztési kialakítása, valamint a közösségi szolgáltatások fejlesztése. Operatív Program (TOP) A Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Versenyképes Közép- Program (VEKOP) a közép- magyarországi régió forrásait három területre koncentrálja: a Magyarország Operatív gazdasági teljesítmény fenntartható növelésére, a közösségi infrastruktúra Program (VEKOP) fejlesztésére, valamint a foglalkoztathatóságot segítő társadalmi környezet fejlesztésére. Az operatív program fő célkitűzései közé a technológiai start- up ökoszisztéma építés, a fenntartható gyógy- és egészségturisztikai fejlesztés, valamint az integrált szociális város rehabilitációs programok tartoznak. 1
A gazdaságfejlesztést célzó operatív programok tervezéséhez javasolt indikatív forrásallokáció Operatív program Javasolt forrás (milliárd Ft) Javasolt forrás a rendelkezésre álló források %-ában Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 2 850 38% Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 1 208 16% Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 330 4% Gazdaságfejlesztés összesen 4 488 60% Forrás: Miniszterelnökség, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal A rendelkezésre álló 7.480 milliárd forintnak legalább 15 százaléka közvetlenül a kis- és középvállalkozások erősítését szolgálja majd, az eddigi általános vállalkozás-fejlesztés helyett a jövőben a KKV-kat célzó támogatások a vállalkozói célcsoportok, valamint területi és ágazati szempontok szerint is célzottabban kerülnek kiírásra. A teljes keret mintegy 10 százaléka, 750 milliárd forint jut kutatásfejlesztésre és innovációra, ami a 2007-2013-as időszak ugyanezen fejlesztési célra kiírt keretének több mint kétszerese. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára szerint az új ciklust érintő első pályázatok 2014. második felében kerülnek kiírásra. http://www.startgarancia.hu/ 2
Milyen szempontokat vizsgáljak meg tőkebevonás előtt? Pénz nélkül egyetlen növekvő vállalat sem életképes, éppen ezért minden egyes cégnél természetes folyamat a potenciális pénz-, illetve tőkeforrások folyamatos felkutatása. A pénzt azonban nem vágják csak úgy hozzá a vállalkozóhoz, meg kell érte dolgozni. A lehetőségek keresése és kiaknázása feladatok hosszú sorát vonja maga után, de még mielőtt a vállalkozó belekezdene az időt, energiát és nem utolsósorban pénzt felemésztő tevékenységbe, nem árt, ha feltesz magának néhány kérdést. Olyan kérdéseket, amelyek megválaszolásával hatékonyabbá teheti az előkészületeket, illetve egy potenciális befektetővel/hitelezővel való tárgyalás során akár pozitívabb képet is mutathat saját vállalatáról. Kétrészes bejegyzésünkben ezeket a kérdéseket vesszük szemügyre. 1. Mekkora tőkére van szükségem? A vállalatvezetők gyakran nagyon optimisták, úgy gondolják, hogy egyetlen jó ötlettel a cégük sikerre van ítélve. A gondolkodás iránya jó, a talajtól viszont nem szabad ilyen könnyen elrugaszkodni: elengedhetetlen a reális szemléletmód. Az az igazság, hogy a cég sem lesz sikeres egy részletes és alaposan kidolgozott üzleti terv nélkül, amely megmutatja, milyen helyzetben van a cég, merre tart, milyen problémák állnak előtte, és ezeket hogyan oldja meg. Egy üzleti terv elkészítése rákényszeríti a vezetőt arra, hogy kritikusan gondolkodjon a vállalkozás potenciáljáról, és próbáljon megfelelni a kihívásoknak. Egy ilyen terv azonosítja és számszerűsíti a tőkét, amely a kívánt pénzügyi eredmény tisztázásához is közelebb juttatja a céget. Bár a tervezés gyakran unalmas és időigényes, számos előny származik belőle: Sokkal jobban átláthatóvá válik a piac és a versenytársak, sőt, saját magunk helyzete. A vállalkozó reális képet kap arról, mennyi tőkére van szüksége ahhoz, hogy a cége megálljon a saját lábán. Egy jól kidolgozott, minőségi anyag alapján a potenciális befektetők sokkal pozitívabban értékelhetik a vállalkozókat és a cégükben rejlő potenciált. Az egyik legsúlyosabb hiba, ha a cégvezető túl kevés tőkét kér céljai megvalósításához. Kevés pénzt kérni olyan, mintha olyan utazásba vágnánk bele, amelyhez nincs elég benzinünk a kocsiban. Elkerülhetetlen, hogy útközben lerobbanjunk, és ne érjük el eredeti célkitűzésünket. Az igényelt tőke kiszámításakor számolni kell a tervezett költségek és idő kockázatával, hogy ne kerüljünk likviditási nehézségbe egy-egy határidő csúszásával. Érdemes a legrosszabb eshetőségekre is számítani, ahelyett, hogy az ideális terv megvalósulására várnánk. Nem szabad kétségbe esni, ha az első hónapokban nem jön a profit, 3
ha egyébként így is terveztük. Ha az elején a cégvezető nem emel elegendő tőkét, később, amikor egyre több probléma merül fel, már szinte lehetetlenné válik egy újabb emelés. Egy induló vállalkozás esetén például érdemes számolni a gépek, berendezések költségeivel, a bérleti díjjal, plusz legalább hathónapnyi tervezett működési költséggel. 2. Hogyan tudok tőkét emelni? Induló vállalkozások leggyakoribb tőkeforrása az ismerősöktől, családtól kért kölcsön, de különböző pályázati lehetőségek is előfordulnak. Ha ezek a módszerek valamilyen okból kifolyólag nem állnak rendelkezésre, olyan lehetőségeket kell számításba venni, mint a lehetőségekre vadászó magánbefektetők, tehetős magánszemélyek (üzleti angyalok), illetve induló vállalkozásokra szakosodott kockázati tőkealapok. A két leggyakoribb tőkeemelési forma a hitel és a tőke, illetve ezek valamilyen kombinációja. A hitel fedezettel, illetve kezességgel is együtt jár, ráadásul a kamatot is folyamatosan fizetni kell és egyébként sem kapja meg egy induló, eszközökkel nem rendelkező vállalkozás. Amikor viszont a vállalat külső tőkét használ fel, a befektető is tulajdonossá válik. A részesedések mértéke a vállalat becsült vagy megállapított értéke alapján egyéni megegyezéssel dől el. A felek általában kompromisszumot kötnek: a részesedés aránya attól függ, hogy a befektető hogyan értékeli a vállalkozás jövőjét és a tulajdonos hajlandó-e a tőkével arányos tulajdonrészt átengedni. Ha nem, akkor a befektető egy újabb lehetőséget fog találni. 3. Mennyire értékes a vállalatom? Azért fontos a vállalkozás értékének megállapítása, mert segít meghatározni az igényelt tőke mértékét. Például egy 100 millió forint értékű, adósságok nélküli vállalat 100 milliós tőkeemelés után 200 millió forintot fog érni. Ezáltal az eredeti tulajdonosok a megnőtt értékű vállalkozás 50 százalékát birtokolják, míg a befektető a saját 100 millió új tőkéjével ugyanúgy a cég felének a tulajdonosa lesz. Az értékelés előtt általában négy kérdés merül fel: Mennyit ér ma a cég? Mennyit érhet a cég a jövőben? Mennyi időbe telik, amíg a cég eléri jövőbeli értékét? Mekkora a siker valószínűsége? Ha a vállalkozó tisztában van a válaszokkal, és pozitív hatással tud lenni az értékelésre, tőkeemeléskor akár előnyösebb szerződést is köthet a cég számára. Ha egy vállalkozó ismeri annyira a cégét, a piacot és a lehetőségeit, nagy valószínűséggel választ tud adni erre a négy fontos kérdésre. Természetesen ennyivel nem tekinthetjük elintézettnek az előkészületet. Arról, hogy milyen további kérdéseknek kellene felmerülnie egy cégnél tőkeemelés előtt, a bejegyzés második részében ejtünk szót. Addig is érdemes elgondolkodni az itt felsoroltakon. Egyetlen helyes válaszon ugyanis akár egy sikeres tőkeemelés is múlhat. 4
4. Ki tarthatja a cégemet befektetési célpontnak? Amikor a vállalkozó eljut oda, hogy cége növekedéséhez tőkebevonásra van szüksége, elsődleges feladatává válik, hogy megtalálja azt a partnert, aki a magas hozam reményében a cégvezetőre bízza a pénzét. A legkézenfekvőbb megoldást általában a család és a barátok jelentik, akik egyrészt befogadóbbak, mint a gazdasági alapokon működő befektető cégek, másrészt a meglévő kapcsolatnak köszönhetően nagyobb hajlandósággal fektetnek be az ismerős cégébe, mintha az ismerkedést a nulláról kellene indítani. Az ismeretségen alapuló üzleti kapcsolatnak viszont megvan az a hátulütője, hogy egy rossz eredményekkel záruló befektetés akár a meglévő viszonyon is csorbát ejthet. Ebből a szempontból biztonságosabb az üzleti alapokon nyugvó, üzleti angyallal vagy befektetőcéggel kötött megállapodás. Míg néhány éves múlttal rendelkező (és vonzó üzleti tervvel rendelkező) cégekben általában jobban bíznak a befektetők, egy újdonsült vállalatnak jóval nehezebb meggyőzőnek mutatkoznia. Egy befektető is jól tudja, hogy egy kezdő vállalkozás sokkal nehezebben áll meg a lábán, és csupán az ötlet, a tervek, az ígéretek még nem jelentenek garanciát arra, hogy ő jelenti a kivételt. Éppen ezért egy kezdő vállalkozónak érdemes más források után is néznie. Egyik ilyen lehetőség a JEREMIE- program, amely egyebek mellett induló vállalkozások számára kínál kockázati tőkét. A program sajátossága, hogy akár nagyobb összeghez is hozzájuttathatja a vállalkozást, azonban a befektetés kockázata is jelentősen megnövekszik. A JEREMIE- alapokról (illetve a magánbefektetőkről) ebben a korábbi bejegyzésünkben részletesebben is írtunk (http://blog.szta.hu/?p=342). Viszonylag új fogalom a piacon a közösségi finanszírozás (crowdfunding), amely akár több száz vagy ezer magánbefektetőtől való forrásbevonást is jelenthet. Ez főleg azon kezdő kisvállalkozások számára megfontolandó ajánlat, amelyek olyan ötlettel, ígérettel kecsegtetnek, mellyel az befektetők figyelmét fel tudják kelteni, és a tervek megvalósítása reményében pénzt bíznak a vállalkozóra. A lehetőség egyelőre külföldön van elterjedőben, de néhány éves késéssel akár nálunk sem lesz akkora újdonság, mint most, és több magyar start- up cég is forráshoz jutott már ily módon. Ha a vállalkozásunk már nem ötlet szintjén, vagy a kezdő vállalkozások körében van, újabb lehetőségek nyílnak meg. A hitelfinanszírozás mellett korábban is léteztek olyan intézményi befektetők, amelyek célcsoportja a már működő, de nem kiemelkedő növekedéssel bíró termelő és szolgáltató vállalkozások. Ezen befektetők legfiatalabb, de egyben legtöbb portfoliócéggel rendelkező Alapja jelen blog gazdája, aki kétéves működése alatt több mint 30 vállalkozásba fektetett be 4-5 éves kiszállási tervvel. 5. Milyen jogi kötelezettségeim vannak a potenciális befektetők felé? Ahhoz, hogy a két fél között létrejöhessen a megállapodás, a befektetőnek meg kell róla bizonyosodnia, hogy a vállalkozás transzparensen működik, átlátható tulajdonosi struktúrával rendelkezik, vagy éppen nem folyik ellene semmilyen jogi eljárás. Épp ezért szükséges, hogy a cég alávesse magát egy jogi átvilágításnak (http://blog.szta.hu/?p=206), amely során a mindkét fél számára előnyös üzleti lehetőség 5
elől rengeteg akadály elgördíthető, ráadásul a bizalmat is megalapozza. Az átvilágítás során megvizsgálják a cég alapdokumentumát, tulajdonosi körét, üzleti kapcsolatait és a partneri, illetve munkaügyi szerződéseket, illetve a vállalat egyéb kötelezettségeit. Ha a vállalkozó befektetőt keres, mindenképp készüljön fel arra, hogy ki kell terítenie a kártyákat az asztalra. E nélkül nem jöhet létre egy kétoldalú bizalmi kapcsolaton alapuló megállapodás. A befektetést követő együttműködési feltételeket szintén érdemes már azelőtt részletesen átbeszélni, mielőtt véglegesítjük a befektetővel közös üzleti tervünket. Ennek részletes kérdéseiről ITT írtunk. 6. Milyen fontosabb pontokban kell megállapodnom a befektetővel? A befektetéshez legalább két fél szükséges, de még ha több befektetőről vagy társbefektetőkről is beszélünk, alapvetően két oldal vesz részt benne: a befektető(k) és a befektetést igénylő vállalkozás. Előfordul, hogy a befektetési ajánlat keretében nincs lehetőség tárgyalásra. Gyakoribb eset viszont, hogy mindkét fél előállhat a saját elképzeléseivel, amit egy tárgyalási folyamat keretében igyekeznek közelíteni úgy, hogy egyrészt jól járjanak, másrészt a másik fél számára is vonzó legyen a megállapodás. A vállalkozónak fel kell készülnie arra, hogy a tárgyaláson a következő főbb pontokban kell megállapodást kötni: A tőke mérete, legyen akár egyösszegű, akár többlépcsős a forrásbevonás A befektetés időpontja, amely lehet azonnali vagy meghatározható egy jövőbeli dátum is, vagy akár szakaszos. A befektetés elvárt hozama, illetve a megtérülés és a kiszállás várható időpontja és módja, amelyek a befektető saját részesedésének jövőbeli megtérülését irányozzák elő. A felelősségi kör tisztázása, amelyről az előző bejegyzésben már írtunk: http://blog.szta.hu/?p=1264 Sokan úgy gondolják, hogy csak a legjobb vállalkozások részesülhetnek abban a kiváltságban, hogy egy befektető felfigyeljen rájuk, és lehetőséget lásson bennük. Azonban ez korántsem így van. A megfelelő előkészületek és a lehetőségek megismerésére fordított idő és energia nagy valószínűséggel meghozza gyümölcsét. Egy felkészült, céltudatos vállalkozó, aki tud tanulni a visszautasításokból is ugyanis már felér egy fél sikerrel. Épp ezért érdemes feltenni és megválaszolni ezt a hat kérdést (http://blog.szta.hu/?p=1252) tőkebevonás előtt nagyot lendíthet a partnerkeresés esélyein. http://www.szta.hu/ 6