M i n i s z t e r e l n ö k i H i v a t a l I n f o r m a t i k a i K o o r d i n á c i ó s I r o d a Informatikai Tárcaközi Bizottság ajánlásai Az X/Open specifikációknak megfelelô nyílt rendszerű termékek útmutatója XPG3, XPG4 és UNIX93 védjegyezett termékek katalógusa 6. számú ajánlás 5. (frissített), az 1995. szeptemberi állapot szerinti kiadás Budapest, 1995. november 1.
A közigazgatás korszerűsítésérôl szóló 1026/1992. (V.12.) Korm. határozat a közigazgatási informatika fejlesztésével összefüggô konkrét feladatokat fogalmazott meg. Ehhez kapcsolódóan a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztéseinek koordinálásáról szóló, a Kormány 1039/1993.(V.21.) Korm. határozata a következôket írja elô: Az informatika területén az Európai Közösségek elôírásaihoz igazodó kormányazati ajánlásokat kell kibocsátani, amelyek az államigazgatási informatikai fejlesztéseknél irányadóak. Az ajánlásoknak biztosítaniuk kell a nyílt rendszer elv érvényesítését, informatikai stratégiai tervek készítését, a tervezéshez minôségjavító módszerek bevezetését, a biztonsági adatvédelmi követelmények fokozott érvényre juttatását, a beszerzések megalapozottságának javítását. Felelôs: Informatikai Tárcaközi Bizottság elnöke A kormányhatározatban elôírtak alapján az Informatikai Tárcaközi Bizottság által elfogadott kormányzati ajánlásokat a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Irodája teszi közzé. Ez a dokumentum az X/Open Company Ltd. által kiadott XPG3 and XPG4 Branded Products Directory alapján, az X/Open engedélyével készült.
INFORMATIKAI TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG Az X/Open specifikációknak megfelelô nyílt rendszerű termékek útmutatója
A kiadvány a 6. számú ajánlás 5. (frissített) változata, amely az 1995. szeptemberi állapotot tükrözi. Szerkesztette és a bevezetô ismertetôt készítette a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Iroda megbízásából az MTA SZTAKI, a kiadványszerkesztési munkálatokat az Openinfo Kiadó végezte. A listában szereplô termékfelsorolásban az eredeti angol elnevezéseket használjuk.
Az Informatikai Tárcaközi Bizottság beszerzéspolitikai állásfoglalása A Magyar Köztársaság Kormányának 1039/1993. (V.21.) határozata a központi államigazgatási szervek informatikai fejlesztésének koordinálásáról 1. pontjában tárgyalja, hogy az informatika területén az Európai Közösség elôírásaihoz igazodó kormányzati ajánlásokat kell kibocsátani..., amelyeknek többek között...biztosítaniok kell a nyílt rendszer elv érvényesítését.... Ezzel összhangban és az 1993. szeptember 14-ei ülésen hozott határozatának megfelelôen az Informatikai Tárcaközi Bizottság a következô, fontossága miatt szó szerint idézett beszerzés-politikai állásfoglalást hozza nyilvánosságra: A kormányzati informatikai beszerzéseknél a tendereztetôknek versenytárgyalási felhívásaikban célszerű hangsúlyozniok, hogy a nyílt rendszerek szabványaira épülô termékeket kívánnak alkalmazni, amelyek megfelelnek a GOSIP valamint az X/Open XPG specifikációinak. A beszerzôknek tisztázniok kell potenciális szállítóikkal, hogy termékeik jelenleg és szándékaik szerint a jövôben milyen mértékben felelnek meg az említett szabványoknak és specifikációknak, s elônyben kell részesíteniök azokat a szállítókat, amelyek komolyan elkötelezték magukat a nyílt rendszerek iránt. A GOSIP kormányzati profilt illetôen az Egyesült Királyságban elfogadott GOSIP4, az X/Open XPG-vel kapcsolatban pedig az XPG3 és XPG4 specifikációk az irányadóak.
Az állásfoglalást támogató háttéranyagként adja ki az Informatikai Tárcaközi Bizottság kormányzati informatikai ajánlásai sorozatának 6. köteteként az XPG3 és XPG4 védjeggyel ellátott termékek ezen útmutatóját.
TARTALOM 1. Bevezetés... 1-1 2. Az X/OPEN és az XPG védjegyek... 2-1 2.1. Az X/Open és a nyílt rendszerek... 2-1 2.2. Az X/Open Szervezet... 2-2 2.3. Az X/Open működése... 2-3 2.3.1. A közös Alkalmazási Környezet specifikálása... 2-3 2.3.2. A hitelesítési eljárás... 2-4 2.3.3. A fejlesztési ciklus... 2-6 2.4. Az XPG dokumentumok... 2-6 2.4.1. Specifikációk... 2-6 2.4.2. A komponensek leírása... 2-6 2.4.3. A profilok tartalma... 2-7 2.4.4. További anyagok... 2-7 2.5. XPG3... 2-8 2.5.1. Profilok... 2-8 2.5.2. Operációs rendszer felület... 2-9 2.5.3. Programnyelvek... 2-10 2.5.4. Adatkezelés... 2-10 2.5.5. Felhasználói felület... 2-10 2.5.6. Hálózati kommunikáció... 2-10 2.5.7. Forráskód átvitel... 2-10 2.6. XPG4... 2-11 2.6.1. Profilok... 2-12 2.6.2. Az alapfelület... 2-13 2.6.3. Más programnyelvek... 2-13 2.6.4. Adatkezelés... 2-13 2.6.5. Felhasználói felület... 2-14 2.6.6. Általános együttműködés... 2-14 2.6.7. Együttműködés nagygépekkel... 2-14 2.6.8. Együttműködés PC-kkel... 2-15 2.6.9. Mágneses hordozók... 2-15 2.7. X/Open UNIX... 2-15
2.7.1. Az egységes UNIX specifikáció... 2-15 2.7.2. Az X/Open UNIX védjegy... 2-16 3. Termékek szerinti lista... 3-1 3.1. XPG4: Alap Profil... 3-1 3.2. XPG3: Plusz Profil... 3-2 3.3. XPG3: Alap Profil... 3-3 3.4. UNIX 93... 3-5 3.5. Többnyelvűsített rendszerhívások és könyvtárak... 3-6 3.6. Parancsok és segédprogramok... 3-11 3.7. C nyelv... 3-17 3.8. COBOL nyelv... 3-22 3.9. PASCAL nyelv... 3-23 3.10. FORTRAN nyelv... 3-23 3.11. ADA nyelv... 3-24 3.12. Folyamatok közötti kommunikáció... 3-24 3.13. Relációs adatbázis... 3-25 3.14. ISAM... 3-25 3.15. SQL... 3-25 3.16. Ablakrendszer-megjelenítô... 3-26 3.17. Ablakrendszer-alkalmazási felület... 3-26 3.18. Terminálcsatoló... 3-27 3.19. Ablakkezelés (XLIB)... 3-28 3.20. BSFT... 3-28 3.21. X.400 átjáró... 3-28 3.22. X.400 üzenetelérés... 3-28 3.23. Katalóguselérés... 3-29 3.24. Hálózati állományrendszer... 3-29 3.25. Transport Szolgáltatások (XTI)... 3-29 3.26. Transport Interfész... 3-29 3.27. CPI-C... 3-30 3.28. (PC)NFS szerver... 3-30 3.29. LMX szerver... 3-30 3.30. Együttműködés PC-kkel... 3-31 3.31. Mágneses adathordozók... 3-31 3.32. Forráskódátvitel... 3-31
4. Cégek szerinti lista... 4-1 4.1 AMDAHL 4-1 4.2 AT&T... 4-1 4.3 BULL... 4-1 4.4 DEC... 4-2 4.5 DG... 4-2 4.6 FUJITSU... 4-3 4.7 HITACHI... 4-3 4.8 HP... 4-4 4.9 IBM... 4-4 4.10 ICL... 4-5 4.11 MOTOROLA... 4-5 4.12 NCR... 4-6 4.13 NEC... 4-7 4.14 NOVELL... 4-6 4.15 OLIVETTI... 4-7 4.16 SCO... 4-7 4.17 SEQUENT... 4-8 4.18 SGI... 4-8 4.19 SNI... 4-9 4.20 STRATUS... 4-9 4.21 SUN... 4-9 4.22 UNISYS... 4-10 5. Összefoglaló táblázat... 5-1
1. Bevezetés A nyílt rendszer olyan gyártósemleges, általánosan elérhetô termékeket tartalmazó számítástechnikai környezet, amelynek tervezése és implementálása során széles körben elfogadott ipari szabványokra támaszkodtak. E szabványok kiválasztását és a hitelesítési eljárást a gyártók és a felhasználók által is elfogadott, garantáltan független szervezetnek kell felügyelnie. Erre a feladatra jött létre 1984-ben az X/Open Company. A szervezet célja nem elsôsorban szabványok kidolgozása, sokkal inkább a meglévô vagy éppen fejlesztés alatt álló szabványok beépítése egy átfogó, konzisztens rendszerbe. Ezt a Közös Alkalmazási Környezetet (Common Applications Environment, CAE) meghatározó specifikáció-készletet a folyamatosan megújított X/Open Portability Guide (XPG) dokumentumban írja le, amelyhez egy több szintre kiterjedô tesztelési/hitelesítési eljárást is kidolgozott. A specifikációk egyeztetése és terjesztése mellett az X/Open szervezet legfontosabb feladata a hitelesítési eljárás felügyelete, melynek során a számítógépgyártók, illetve alkalmazói szoftver fejlesztôk egy XPG védjegyet kaphatnak termékeikre. Ez igazolja, hogy azok eleget tesznek az X/Open Portability Guide ajánlásainak. Az X/Open védjegy az egész világon érvényes, és az elismert, megbízható nyílt rendszer specifikációk (XPG, vagyis X/Open Portability Guide) alapján implementált termékeknek adható. Az XPG jelenleg érvényben lévô két párhuzamos verziója az 1989-ben kiadott XPG3 és az 1992 ôszén kiadott XPG4. Manapság több mint 750 termék rendelkezik X/Open védjeggyel. Egyre több cég és állami szervezet ébred rá a nyíltrendszeres stratégia fontosságára, és a beszerzéskor X/Open védjegyes termékeket keres. Amikor a gyártó X/Open védjegyet kér a termékére, aminek feltételeit szigorú jogi megállapodás, a védjegy-licencszerzôdés szabályozza, akkor komoly elkötelezettséget vállal a nyílt rendszerek irányába és a vásárlók kiszolgálására. Ezen a szerzôdésen keresztül a gyártó bemutatja és garantálja, hogy a termék teljesíti és a jövôben is teljesíteni fogja az XPG Komponens és Profil Definíciók megfelelési követelményeit, tobábbá a problémák megoldására és a hibák kijavítására is biztosítékot ad.
Az X/Open megpróbálja a híd szerepét betölteni a gyártók és a felhasználók között azzal, hogy rendet teremt a hivatalos és nem hivatalos szabványok, szabványosítási szervezetek útvesztôjében. Ezzel a gyártók olyan szabványokra támaszkodhatnak, amelyeket a piac valóban elfogad, a felhasználók pedig ismert, hitelesített és hosszú távon is támogatott specifikációkhoz, nagyobb választási lehetôséghez jutnak vásárlásaik során. Ezért az XPG védjegyek jelentôsége nagymértékben megnôtt az utóbbi idôben, hiszen objektív, gyakorlati mércéje lett a számítástechnika alkalmazásánál ma már szinte alapkövetelménynek számító nyílt rendszer elv érvényesítésének. Amint az idézett állásfoglalás is jelzi, ezt a gyakorlati alkalmazhatóságot kívánja segíteni az Informatikai Tárcaközi Bizottság az XPG3 és XPG4 védjegyezett termékek listájának közreadásával. Ez az útmutató nagy segítséget nyújthat a felhasználóknak, mert lehetôvé teszi azon szállítók kiválasztását, amelyek ki tudják elégíteni az X/Open specifikációinak megfelelô nyílt rendszerekkel szemben támasztott követelményeket. Ezenfelül a felhasználó az útmutató révén ellenôrizheti a gyártó állítását a termék védjegyeire vonatkozóan. Az útmutató jelen kiadása azokat a termékeket tartalmazza, amelyek 1995 májusában már hivatalos X/Open védjeggyel rendelkeztek. A nyomtatott lista frissítését az ITB évente két alkalommal tervezi. A legfrissebb adatokat az X/Open Open Systems in Practice című újságjában, valamint elektronikus postán (directory@xopen.co.uk) vagy World Wide Weben keresztül (http://www.xopen.org) lehet megtalálni. Az útmutató 2.fejezete rövid összefoglalót tartalmaz az X/Open szervezetrôl és az XPG védjegyezési mechanizmusáról. Ezt követi a részletes lista: A profil-védjegy bejegyzések (3.fejezet) az egyes XPG profiloknak megfelelô termékeket sorolják fel. Az egyes vállalatok alatt a termékek ábécésorrendben vannak feltüntetve. A fejezet elején található illusztráció megmutatja, hogyan kell értelmezni a bejegyzéseket. A termék-védjegy bejegyzések (4.fejezet) az XPG valamelyik komponens definíciójának megfelelô termékeket sorolják fel. Ezeket a termékek neve szerint rendeztük, és tárgykörök, valamint komponensek szerint csoportosítottuk. A fejezet elején található egy minta bejegyzés. Azok a komponensek, amelyek valamelyik profilban szerepelnek, vastagon vannak szedve. A vállalat bejegyzések a védjegyeztetô vállalat alapján csoportosítva adják meg azokat a termékeket, amelyek megfelelnek egy profilnak vagy komponensnek. A fejezet elején bemutatunk egy minta bejegyzést. A profilok és a profilokban szereplô komponensek vastagon vannak szedve.
A bejegyzésekben szereplô katalóguskód két betűbôl és három számjegybôl áll. A betűkombinációk egy komponenst vagy profilt azonosítanak, a számok pedig az egyes termékekhez tartoznak. A számkombináció csak az útmutató aktuális kiadásában érvényes, és a szakaszok közötti kereszthivatkozások megkönnyítésére szolgál. A kiadvány végén a vállalatok és komponensek mátrixát találjuk, amely a 31 itt szereplô vállalat termékeinek komponensek szerinti megoszlásáról ad áttekintést.
2. Az X/OPEN és az XPG védjegyek 2.1. Az X/Open és a nyílt rendszerek Az X/Open szervezet küldetése, hogy a nyílt rendszer elvet terjessze, és elôsegítse a nyílt rendszerek gyakorlati megvalósítását. Az X/Open meghatározása szerint az tekinthetô nyílt információs rendszernek, ami gyártófüggetlen számítástechnikai architektúrára épül, vagyis egyes komponensei között hivatalos, illetve széles körben elfogadott ipari szabványok írják le a kapcsolatot. Ezeknek az interfész-specifikációknak a támogatása teremti meg az alkalmazások hordozhatóságát (portability), a rendszerek együttműködôképességét (interoperability) és a folyamatos bôvíthetôséget (scalability). Az X/Open, gyártósemleges nemzetközi szervezetként, vállalta, hogy mind a gyártók, mind a felhasználók érdekeinek szem elôtt tartásával kiválasztja és ellenôrzött módon továbbfejleszti a hivatalos és nem hivatalos szabványok konzisztens kombinációját, amely lehetôleg a nyílt információs rendszerek egészét lefedi. Az X/Open egyben olyan hitelesítési eljárásokat is kidolgoz, amelyek révén ellenôrizhetô, hogy az egyes termékek eleget tesznek-e az elôírt specifikációknak. A nyílt rendszerek alapvetô elônye tehát a gyártófüggetlenség. Mivel a különbözô gyártóktól származó nyílt rendszerkomponensek kompatibilisek egymással, a felhasználó minden összetevôt attól szerezhet be, aki az adott területen a legjobb minôséget vagy ár/teljesítmény mutatót produkálja. Ráadásul késôbb is áttérhet másik szállítóra anélkül, hogy a gyártók közötti váltás kihatna az alkalmazói rendszer egészének működôképességére. Érdemes azonban néhány további elônyt jelentô szempontra is felhívni a figyelmet a nyílt rendszerekkel kapcsolatban: Megbízhatóság. Mivel elfogadott szabványokra épülnek, a nyílt rendszerek alaposan megtervezettek, teljesítményük megjósolható, és biztosított a kompatibilitás a következô verziókkal.
Nagyobb választék. Mivel több gyártó is kínál alkalmazást azonos feladatra, a felhasználó a kedvezôbb ár vagy a hozzáadott szolgáltatások alapján választhat. A felhasználói ismeretek nem évülnek el. A rendszer kezelése, a parancsok és segédprogramok, a felhasználói felület mind szabványosak, tehát amit a felhasználó az egyik rendszeren megtanult, a másik rendszeren is alkalmazhatja. Nyitottság más rendszerek felé. A nyílt rendszerek képesek egymással kommunikálni és adatokat cserélni. Fejlettebb rendszerek közösen oldanak meg egy feladatot. Az adatbázisok hordozhatóak. A régóta használt nagy adatbázisok a felújított rendszerben is használhatók maradnak. Ugyanígy adatbázisok átvihetôk egyik rendszerbôl a másikba. Az elônyöket áttekinthetjük az elônyt élvezôk szemszögébôl is. A rendszerek gyártói számára kedvezô, hogy: a nyílt rendszerekre készült termékek egyszerűen áttehetôk az ô rendszerükre, a rendszerük kommunikálni tud más nyílt rendszerekkel. Az alkalmazások gyártói számára elônyös, hogy: az alkalmazást több rendszerben is lehet használni, tehát nagyobb a piaca. A felhasználó számára elônyös, hogy: rendszertôl független és egységes a környezet, nagyobb a termékek választéka. 2.2. Az X/Open Szervezet Az X/Open Company egy független, non-profit szervezet, amelyet 1984-ben alapított az öt legnagyobb európai számítógépgyártó cég: a Bull, az ICL, az Olivetti, a Nixdorf és a Siemens. A konzorcium késôbb részvénytársasággá alakult át, és jelenleg 15 tulajdonos tagja van, az összes multinacionális számítógépgyártó óriásvállalat: Amdahl, Bull, DEC, Fujitsu, HP, Hitachi, IBM, ICL, NCR, NEC, Olivetti, Siemens, Sun Microsystems, Unisys. A 15. tulajdonos 1993 októbere óta a NOVELL, amely egyidejűleg úgy döntött, hogy a Unix System Laboratories (USL) tulajdonosaként a UNIX védjeggyel kapcsolatos jogokat az X/Openre ruházza át. A továbbiakban a UNIX operációs rendszer interfész specifikációinak a továbbfejlesztése is az X/Open felügyelete mellett történik.
Az X/Open igazgatótanácsa a részvényesek képviselôibôl, a Felhasználói, Rendszergyártói és Szoftvergyártói Tanács elnökeibôl és a vezérigazgatóból áll. Bár az X/Open megalakulásakor a gyártók konzorciuma volt, ma egyre inkább a felhasználói szempontok kerülnek elôtérbe, és erôsödik az X/Open híd szerepe a gyártók és a felhasználók között. Ennek biztosítására három tanácsot hoztak létre. A Felhasználói Tanács (User Council) feladata a nyílt rendszerekkel szemben támasztott követelményrendszer kidolgozása és a prioritások meghatározása annak érdekében, hogy a nyílt rendszerek valóban minél gyorsabban megtérülô beruházást jelentsenek a felhasználóknak. A tanácsban a világ legnagyobb ipari és államigazgatási felhasználói is megtalálhatók. Jelenleg a Tanácsnak két magyar tagja van. 1992-ben a magyar kormány a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Koordinációs Irodája révén csatlakozott a szervezethez, majd ezt követte az MTA SZTAKI belépése a tanácsba 1993-ban. A Független Szoftvergyártók Tanácsa (Independent Software Vendors Council) a nagy szoftverházakat (pl. Novell, Oracle, Informix, Sybase stb.) tömöríti annak érdekében, hogy az X/Open specifikációknak eleget tévô platformokon minél hamarabb sok, jó minôségű alkalmazói szoftver álljon rendelkezésre. A Rendszergyártók Tanácsa (System Vendors Council) dolgozza ki, a részvényes tagvállalatokkal szorosan együttműködve, a technikai programok java részét. Ebben a Tanácsban rendelkeznek a szükséges szakmai háttérrel a gyártó-semleges specifikációk kidolgozásához, és végsô soron ôk készítik el a specifikációkat kielégítô rendszereket. A tanácsok, illetve a köréjük létrehozott munkacsoportok munkájának összehangolására 1989-ben beindítottak egy Xtra nevű programot. Ennek lényege, hogy ciklikusan, minden év végén összesítik a felhasználóktól érkezô tapasztalatokat és követelményeket, s a World Congress on Open Systems rendezvény keretében egybevetik azokat a munkacsoportokban folyó technológiai munkákkal. A tapasztalatok birtokában folyamatosan korrigált projektek állását évrôl évre publikálják az Open Systems Directive című kiadványban.
2.3. Az X/Open működése 2.3.1. A Közös Alkalmazási Környezet specifikálása Mindenekelôtt az X/Open fejleszti és gondozza annak a Közös Alkalmazási Környezet (CAE) elnevezésű, nyílt informatikai rendszerkörnyezetnek a specifikációját, amely az operációs rendszer szintjétôl a felhasználói felületig, beleértve a hálózati kapcsolatokat is, egy teljes informatikai rendszer működését lefedi. Ez a specifikációgyűjtemény átfogó és konzisztens keveréke a már hivatalosan elfogadott nemzetközi és nemzeti, valamint a széles körben elterjedt ipari (de facto) szabványoknak. A specifikációkat egy folyamatosan frissített X/Open Portability Guide-ban (XPG) adja közre, amely lényegében ipari konszenzusnak tekinthetô arról, hogy mi is a nyílt rendszer. Az XPG specifikáció fontosabb témák szerint komponensekre van osztva. A komponensek szintjén valósul meg az az elv, hogy a nyílt rendszer létezô szabványokon alapuljon. Az egyes komponensekre vonatkozó szabványokon az X/Open csak annyit változtat, hogy szervesen be tudjanak illeszkedni az egész környezetbe. Az X/Open szabványpolitikáját a következôkkel lehet körvonalazni: az adott témakörben már létezô nemzetközi, területi és nemzeti szabványok alkalmazására törekszik, ha azok már elég széles körben elterjedtek; kész együttműködni a szabványok fejlesztôivel, és a késôbbiekben igyekszik az elkészült szabványokhoz igazodni; ha széles körű használatuk indokolja, akkor de facto szabványokat is felhasznál; ha a szabvány nem képes megfelelôen beilleszkedni az X/Open rendszerkörnyezetbe, akkor azt saját fejlesztésű vagy az iparban elterjedt bôvítésekkel látja el. Az X/Opennek szerteágazó kapcsolatai vannak a világ szabványosító szervezeteivel, amilyenek például az IEEE POSIX munkacsoportjai, az objektumorientált technológiát terjesztô és összefogó Object Management Group vagy az SQL Access Group.
Alkalmazások Rendszerfelügyelet Objektumkezelés Felhasználói felület PC-s hálózatok Tranzakciók Nagygépes együttmûködés Programnyelvek Adatok kezelése Adatcsere Munkamegosztás Rendszerbiztonság Többnyelvûség Alapkörnyezet Az 1992-es CAE vázlata jelzi a legfontosabb fejlesztési területeket 2.3.2. A hitelesítési eljárás A specifikációk egyeztetése és terjesztése mellett az X/Open szervezet legfontosabb feladata annak a hitelesítési eljárásnak a felügyelete, melynek során a számítógépgyártók, illetve alkalmazóiszoftver-fejlesztôk egy XPG védjegyet kaphatnak termékeikre. Ez igazolja, hogy azok eleget tesznek az X/Open Portability Guide ajánlásainak. Ez a hitelesítô program természetesen nem csak a tagok részére nyitott. Ahhoz, hogy egy cég védjegyeket igényelhessen termékei számára, alá kell írnia a védjegy-licencszerzôdést (TMLA, Trade Mark Licence Agreement). Ezzel a szerzôdéssel a gyártó elkötelezi magát az X/Open ajánlások mellett, és vállalja, hogy ha egy hitelesített termékérôl kiderül, hogy valamely ponton mégsem felel meg az X/Open specifikációinak, akkor ezt szoftverhibaként kezeli, és mielôbb kijavítja. Ha ezt nem teszi meg egy bizonyos idôn belül, elveszíti a védjegyet. A védjegy érvényessége úgy is megszűnhet, hogy a hozzá fűzôdô specifikációk elavulnak, és az X/Open újakra cseréli ki ezeket. Ennek következtében az X/Open védjegyek hosszabb idôre is biztosítják a termék specifikációknak való megfelelését.
A hitelesítendô termékrôl megfelelési kérdôíveket (CSQ, Conformance Statement Questionnaire) kell kitölteni, amelyek a specifikációknak való megfelelés részleteire és módjára kérdeznek rá. A nyílt rendszereket általában profilokra hitelesítik (a profilok meghatározását lásd a 2.4.3 pontban), míg egyes alkalmazások kérhetnek komponensekre szóló védjegyeket. A védjegy tartalmazza a hitelesített profil nevét, de a megfelelés pontosabb tanulmányozásához csak a CSQ ad elegendô információt. Az X/Open védjegy egy speciális fajtája a forráskód védjegy. Olyan forráskódú részletekre vonatkozik, amelyeket a gyártók saját fejlesztésű termékeikben felhasználva idôt és energiát takaríthatnak meg. Ilyen védjeggyel rendelkezik például a két alapvetô Unix-forrás is, az SVR4 és az OSF/1. A megfelelési kérdôívbôl derül ki, hogy a termék a kötelezô specifikációkon felül milyen további választható részleteket valósít meg. Az egyes specifikációknak való megfelelést szintekre osztják aszerint, hogy a tesztelés milyen laboratóriumban történt. A formális szabványok tesztelésére a szabványt kifejlesztô társaság módszereit használják, míg az ún. de facto szabványokéra az X/Open készít eljárásokat. A szoftverek egy harmadik kategóriáját nem célszerű tesztelni, de a gyártónak így is el kell köteleznie magát az X/Open ajánlás mellett. Ha a hitelesítés során kiderül, hogy a termék egyes pontokon nem felel meg az X/Open szabványnak, de ez nem befolyásolja jelentôsen a hordozhatóságot és együttműködôkészséget, akkor az X/Open úgy dönthet, hogy engedélyezi a hitelesítés folytatását. Ekkor az egy ideiglenes lemondó nyilatkozatot tesz, amely megengedi a védjegy használatát, de egy éven belül kötelezi a gyártót az eltérés kijavítására. Az ilyen hiányosságok nem derülnek ki a védjegybôl, de megtudhatók a megfelelési kérdôívbôl. Az eltérések kijavítását és az egyéb változásokat a gyártónak folyamatosan be kell jegyeznie a megfelelési kérdôívbe. Az XPG3 VSX3 elnevezésű tesztelôszoftvere több mint 5500 tesztet tartalmaz. Az Ada, Cobol és Fortran nyelvek tesztelésére külsô szabványosító szervezetek (NIST, AJPO) tesztjeit kell használni. A VSX3 a POSIX megfelelés tesztelésére is alkalmas.
2.3.3. A fejlesztési ciklus Az Xtra programot a fejlesztési ciklus kezdetének tekinthetjük, amikor összegyűjtik a felhasználók tapasztalatait és elvárásait. Ez kétéves folyamat, amelynek elsô évében a fentebb említett felhasználói véleménygyűjtés folyik, a másodikban pedig azt figyelik, hogyan válaszolnak a gyártók a felvetett igényekre. A vizsgálatok tapasztalatait az Xtra világkongresszuson szűrik le, és errôl egy kiadvány is készül Open Systems Directive címmel. A kongresszus a meghatározónak tartott területekhez munkacsoportokat nevez ki, amelyek folyamatosan vizsgálják azokat. A ciklus második fázisa az átfogó tanulmányok alapján kiegészített újabb XPG verzió. Az XPG elsô három verziója nagyjából kétéves idôközökkel követte egymást. Az 1988-ban megjelent hármas verzió (XPG3) volt az elsô, amely széles ipari elismerést kapott. Az XPG4-tôl kezdôdôen a frissítés folyamatos lesz, vagyis azonnal közlik az elfogadott specifikációkat. Ezzel lehetôvé teszik, hogy a gyártók hamarabb elkezdhessék a specifikációk megvalósítását, felgyorsítva az egész X/Open ciklust. A ciklus harmadik elemeként a gyártók elkészítik az XPG-nek megfelelô termékeiket, és negyedik elemként megtörténik azok hitelesítése. Az eközben felhalmozódott gyártói, felhasználói és hitelesítôi tapasztalat befolyásolja a ciklus újraindítását. 2.4. Az XPG dokumentumok 2.4.1. Specifikációk A specifikációkban találhatók az X/Open által javasolt technológiák részletes leírásai és az interfészek pontos definíciói. A specifikáció alapulhat de jure szabványokon vagy de facto szabványok publikus leírásain. A komponensek már nem tartalmaznak technikai leírást, csak hivatkozásokat a megfelelô specifikációkra. A specifikációk külön kötetekben jelennek meg, nem tartoznak az ún. XPG dokumentumkészlethez, melynek részeit ezután ismertetjük.
2.4.2. A komponensek leírása A komponens egy jól különválasztható feladatcsoporthoz ad ajánlást (pl. C nyelv, grafikus felület). Ez a legkisebb egység, amely önállóan hitelesíthetô. Egy komponens négy felülettel írható le: ember-számítógép felület, hordozhatósági felület, adatcsere formátumok és kommunikációs felület. Ezek közül az értelemszerűen feleslegesek elhagyhatók. Az egyes felületeken belül szerepelnek a specifikáció-hivatkozások, a hordozhatósági környezet és a megfelelési feltételek. A specifikációhivatkozások mondják meg, hogy a komponensnek arra a felületére mely X/Open specifikációk vonatkoznak. A hordozhatósági környezet azokat a további interfészeket sorolja fel, amelyek a komponens adott felületének a működéséhez még szükségesek. A megfelelési feltételekbôl kiderül, hogyan igazolható az, hogy a termék megfelel a specifikációnak. Így egy komponenst összesen legfeljebb tizenkét bejegyzés ír le. 2.4.3. A profilok tartalma A profilok a számítógép egyes tipikus felhasználásához állítanak össze egy komponenscsomagot, összegyűjtve a felhasználás szempontjából hasznos komponenseket. Az XPG3 és XPG4 Alap Profilja tartalmazza a többnyelvűsített rendszerhívásokat és könyvtárakat, a parancsokat és segédprogramokat, valamint a C nyelvet. Ezt az Alap Profilt bôvíti ki a többi profil további komponensekkel. A profilok segítségével a vásárló egyszerűbben fogalmazhatja meg követelményeit. Az XPG3 és XPG4 profilokkal a késôbbiekben még részletesen foglalkozunk. 2.4.4. További anyagok Az XPG dokumentumkészlet a komponensek és profilok leírásán kívül egy útmutatót is tartalmaz a hitelesítéshez. A hitelesítés fontos részeit képezi a védjegy-licencegyezmény (TMLA, Trade Mark Licence Agreement) és az egyes komponensekhez tartozó megfelelési kérdôív (CSQ, Conformance Statement Questionnaire). Végül a hitelesített termékek jegyzéke és az X/Open kiadványainak listája következik, de ezek külön is hozzáférhetôk.
2.5. XPG3 Az XPG3 1988-ban jelent meg, és fô célkitűzése az alkalmazások rendszerek közötti hordozhatósága volt. Az alkalmazások más rendszerre való átvitele úgy történik, hogy a forráskódot a másik rendszeren lefordítjuk. A legfôbb garancia arra, hogy ez sikerül, az operációs rendszer és a C fordító szabványossága. Háttértárolás Forráskódátvitel Adatkezelés ISAM SQL Operációs rendszer felület Többnyelvûsített rendszerhívások és könyvtárak Parancsok és segédprogramok Terminálcsatoló Folyamatok közötti kommunikáció Felhasználói felület Ablakkezelés Hálózati kommunikáció Transzport szolgáltatások (XTI) PC-s kapcsolódás Programnyelvek C Ada COBOL FORTRAN Pascal XPG3 komponensek 2.5.1. Profilok Az XPG3 összesen 16 komponenst tartalmaz. A hitelesítés egyszerűsítése céljából a komponensekbôl két együtt védjegyeztethetô csoportot alkottak. Az Alap Profil biztosítja azt az alapkörnyezetet, amelyre a többi komponens épül. Komponensei: többnyelvű rendszerhívások és könyvtárak, parancsok és segédprogramok, C nyelv. A Plus Profil ezenfelül COBOL, Fortran és Pascal fordítókat, adatkezeléshez ISAM-ot és SQL-t, X Window ablakkezelést, adatkapcsolatot a hálózaton keresztül, valamint PC- és terminálkapcsolatot biztosít. További, egyik profilban sem szereplô komponensek: Ada fordító, folyamatok közötti kommunikáció és szabványos mágneses tárolás.
Forráskódátvitel Folyamatok közötti kommunikáció Ada Választható Ablakkezelés Transzport szolgáltatásokpc-s kapcsolódás Plusz profil ISAM SQL Terminálcsatoló COBOL FORTRAN Pascal Többnyelvûsítés Alap profil Rendszerhívások és könyvtárak Parancsok és segédprogramok C nyelv XPG3 profilok 2.5.2. Operációs rendszer felület Ennek XSI (X/Open Systems Interfaces Specification) a neve, és alapja a POSIX, illetve a System V Interface Definition (SVID). A többnyelvűsített rendszerhívások és könyvtárak (Internationalised System Calls & Libraries) nevű komponens azokat a rendszerszintű szolgáltatásokat tartalmazza, amelyeket egy C nyelven írt programból el lehet érni. Lehetôvé teszi továbbá a programok többnyelvűsítését, azazhogy a program a felhasználó nyelvén és a helyi sajátosságokat figyelembe véve kommunikálhasson. Ezt a bôvítést az X/Opennél NLSnek (Native Language System) hívják. Az NLS eszközöket nyújt ahhoz, hogy a programok futás alatt választhassanak betűkészletet és nyelvet, beállíthassák a speciális formátumokat (dátum, pénzegység stb.), s ennek megfelelôen kezelhessék a szövegeket és reguláris kifejezéseket. A parancsok és segédprogramok (Commands & Utilities) címszó alatt felsorolt eszközök a parancsértelmezôbôl (például Unix shell) indíthatók el. A terminálcsatoló (Terminal Interfaces) a lokálisan csatlakoztatott terminálokat teszi elérhetôvé. Végül egy komponens a folyamatok közötti kommunikációra (Inter- Process Communication) ad lehetôséget.
2.5.3. Programnyelvek Egy X/Open nyelvi ajánlásnak megfelelôen írt program bármely X/Open környezetben hiba nélkül lefordítható. Az egyes nyelvi ajánlások a megfelelô ISO vagy ANSI szabványokon alapulnak, de tartalmazhatnak kiegészítéseket az X/Open környezetbe való teljes beillesztés céljából. A C nyelvnek kiemelt helye van, mert a nyílt rendszerek általában C nyelven íródnak. Az XPG3 még nem az ANSI szabványos C-t, hanem a régebbi ún. Common Usage C-t ajánlja. Támogatott nyelv még a COBOL, a FORTRAN, a Pascal és az Ada. 2.5.4. Adatkezelés Két komponens támogatja az adatkezelést a nyílt rendszerekben: Az ISAM az egyszerűbb alkalmazásokhoz indexszekvenciális adathozzáférést tesz lehetôvé. Az X/Open SQL az ANSI SQL egy változata, C és COBOL nyelvi beágyazást tartalmaz. 2.5.5. Felhasználói felület A felhasználói felület igen fontos mind a program hordozhatósága szempontjából, mind pedig amiatt, hogy a felhasználók egységes felületet lássanak a különbözô rendszerekben. Az XPG3 a felület alapjául az X Window Systemet választotta, és ehhez ad meg egy C nyelvi csatolót. A komponens neve ablakkezelés (Window Management). 2.5.6. Hálózati kommunikáció Az XTI átviteli szolgáltatás (X/Open Transport Interface) felületen keresztül a különbözô gépeken futó alkalmazások összeköttetést létesíthetnek, és adatokat küldhetnek át egymásnak. Ez a működés különbözô hálózati protokollok felett is megvalósítható, a hálózat paraméterei közül csak az összeköttetés átviteli sebessége az, amelyre a programnak esetleg figyelnie kell. A PC-s együttműködés (PC Interworking) egyelôre csak terminálemulációt és állományátvitelt biztosít egy nyílt rendszer és PC-k között.