Elmélet közgazdaságtan. Makroökonóma A kereslet oldal A neoklasszkus modell jellemző a) Tökéletesen versenyző pac b) A jelen állapotokból a jövő kszámítható c) Érvényes a Say-dogma a túltermelés válság (tartósan) nem lehetséges d) A reálszféra független a monetárs szférától e) A reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata csak önkéntes munkanélkülség lehetséges 1
A neoklasszkus modell csődje a) A XX. század vége monopolzálódó pac b) A jelen állapotokból a jövő kszámítható c) Érvényes a Say-dogma a túltermelés válság (tartósan) nem lehetséges d) A reálszféra független a monetárs szférától e) A reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata csak önkéntes munkanélkülség lehetséges A neoklasszkus modell csődje a) A XX. század vége monopolzálódó pac b) 1914 az. Vlágháború a jövő többé nem kszámítható c) Érvényes a Say-dogma a túltermelés válság (tartósan) nem lehetséges d) A reálszféra független a monetárs szférától e) A reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata csak önkéntes munkanélkülség lehetséges A neoklasszkus modell csődje a) A XX. század vége monopolzálódó pac b) 1914 az. Vlágháború a jövő többé nem kszámítható c) 1929-33 a Nagy Válság d) A reálszféra független a monetárs szférától e) A reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata csak önkéntes munkanélkülség lehetséges 2
A neoklasszkus modell csődje a) A XX. század vége monopolzálódó pac b) 1914 az. Vlágháború a jövő többé nem kszámítható c) 1929-33 a Nagy Válság d) 1929 október 24, a fekete csütörtök a Nagy Válság a new york tőzsdekrachhal kezdődk e) A reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata csak önkéntes munkanélkülség lehetséges A neoklasszkus modell csődje a) A XX. század vége monopolzálódó pac b) 1914 az. Vlágháború a jövő többé nem kszámítható c) 1929-33 a Nagy Válság d) 1929 október 24, a fekete csütörtök a Nagy Válság a new york tőzsdekrachhal kezdődk e) 1929-33 - a reálbér-színvonal és a munkanélkülség Trade off kapcsolata összeomlk katasztrofáls méretű kényszerű munkanélkülség A keynes modell lélektan posztulátuma 1. posztulátum Az emberek, mnt fogyasztók nem bíznak a jövő kszámíthatóságában, ezért jövedelem-növekményüknek csak egy részét fogyasztják el, vagys a fogyasztás határhajlandóság ksebb, mnt 1. 2. posztulátum (a tankönyvben hbás!) Az emberek, mnt beruházók nem bíznak a jövő kszámíthatóságában, ezért beruházásak volumenét nem csak és nem elsősorban a tőke határhatékonyságát kfejező kamatláb, hanem a beruházók szubjektív hozamvárakozása határozzák meg. 3. posztulátum Az emberek, mnt vagyontartók nem bíznak a jövő kszámíthatóságában, ezért vagyonukat gyekszenek a leglkvdebb formában tartan. 3
A lélektan posztulátumok következménye 1. posztulátum dc( ) c( ) = c( ) < 1 d 2. posztulátum = (, η) míg < 0, addg > 0 η 3. posztulátum Vagyonportfoló, lkvdtás A lélektan posztulátumok következménye Elégtelen kereslet Az összkereslet a keynes modellben 4
Az összkereslet a keynes modellben Az összkereslet nem azonos az aggregált kereslettel Az összkereslet a keynes modellben Az összkereslet a jövedelem függvénye Az összkereslet a keynes modellben Összkereslet magárahagyott, zárt gazdaságban ()=C()+ Összkereslet szabályozott, zárt gazdaságban ()=C(-T())++G (T() = G a költségvetés) Összkereslet szabályozott, nytott gazdaságban ()=C(-T())++G+(Ex-m()) 5
A keynes fogyasztás-elmélet A keynes fogyasztás-elmélet A keynes modellben a fogyasztás nem maradék-változó, hanem az (elégtelen) összkereslet meghatározó része. A keynes fogyasztás-elmélet Fogyasztás függvény C=C() ahol C(0)= és így C()= +C 1 () ( ) ( ) dc dc d d ( ) 1 0< = = c < 1 Megtakarítás függvény S=S()=-C() azaz S()=S 0 +S 1 () ahol S 0 =-, S 1 ()=-C 1 () ds( ) ds1( ) dc1( ) 0< s( ) = = = 1 = 1 c( ) < 1 d d d 6
A keynes fogyasztás-elmélet c() + s() = 1 A keynes fogyasztás-elmélet A keynes fogyasztás-elmélet 7
A keynes fogyasztás-elmélet A keynes fogyasztás-elmélet C() A keynes fogyasztás-elmélet C() F 8
A keynes fogyasztás-elmélet S S() F -C0 A fogyasztás függvény alakja 1. keynes típusú jövedelemhpotézsek, amelyekben az a közös, hogy a fogyasztást a folyó jövedelem függvényeként vzsgálják 2. monetarsta típusú jövedelemhpotézsek amelyek a fogyasztást a vagyonná felhalmozott jövedelmek függvényeként kezelk. A fogyasztás függvény alakja keynes típusú jövedelemhpotézsek Neoklasszkus hpotézs Keynes hpotézse Kuznets hpotézse uesenberry relatív jövedelem-hpotézse Modglan cklkus relatív hpotézse 9
A keynes beruházás-elmélet η (,η 3 ) (,η 2 ) (,η 1 ) Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C() F (,η) Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C() F (,η) 10
Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C() F E (,η) Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C() + F (,η) Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C()+ C() + F (,η) 11
Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C()+ C() + F E (,η) Az összkereslet függvény, zárt, magárahagyott gazdaságban C()+ E = () C() + F E (,η) A kereslet (beruházás, stb.) multplkátor 12
A kereslet multplkátor Δ => első jövedelemtöbblet Δ 1 c Δ 1 =c Δ => másodk jövedelemtöbblet Δ 2 c Δ 2 =c 2 Δ => harmadk jövedelemtöbblet Δ 3 c Δ 3 =c 3 Δ => negyedk jövedelemtöbblet Δ 4 stb. Δ = Δ =Δ + c Δ =Δ + c Δ k k= 1 k= 1 k A kereslet multplkátor Δ = Δ =Δ + c Δ =Δ + c Δ k k= 1 k= 1 1 1 Δ = Δ = Δ 1 c s k A kereslet multplkátor Δ = Δ =Δ + c Δ =Δ + c Δ k k= 1 k= 1 1 1 Δ = Δ = Δ 1 c s k 13
A kereslet multplkátor grafkusan C+ A kereslet multplkátor grafkusan C++Δ Δ C+ Δ A kereslet multplkátor grafkusan C++Δ cδ Δ=Δ 1 Δ C+ Δ 14
A kereslet multplkátor grafkusan 2 c Δ C++Δ cδ Δ=Δ 1 cδ=δ 2 Δ Δ Δ = Δ = k= 1 k= 1 k k C+ =Δ + c Δ = =Δ + c Δ Mért kereslet és nem beruházás? Összkereslet szabályozott, nytott gazdaságban ()= +C 1 (-T())++G+(Ex-m 0 -m 1 ()) Mért kereslet és nem beruházás? Összkereslet szabályozott, nytott gazdaságban ()= +C 1 (-T())++G+(Ex-m 0 -m 1 ()) 15
Mért kereslet és nem beruházás? Összkereslet szabályozott, nytott gazdaságban ()=A+C(-T())+-m() ΔA lehet Δ, Δ, ΔG, Δ(Ex-m 0 ) 1 1 Δ = Δ A = ΔA 1 c s Köszönöm a fgyelmet! 16