Beszélj róla, és elfelejtem. Mutasd meg, és emlékszem rá. Vonj be, és megértem (Kínai közmondás) A kooperatív tanulásszervezés lehetőségei Sándorné Lakatos Marianna Bolyai János Általános Iskola
Tehetséggondozás az iskolámban Magyar-történelem szakos tanár vagyok a szerencsi Bolyai János Általános Iskolában. Intézményünk az 1990-91-es tanévtől a debreceni KLTE Pszichológiai Tanszékének segítségével egy speciális tehetségfejlesztő programot vezetett be. Ezt az egyébként jól működő rendszert a szegregáció enyhítése érdekében átdolgoztuk: a 2005-2006-os tanévtől elindítottuk a sávos oktatást. A tehetséggondozás az I. csoportokban folyik. A kooperatív munkáról Ma már egy pedagógus sem kapja fel a fejét, ha készségfejlesztésről, személyiségközpontú oktatásról vagy a szociális kompetenciák fontosságáról hall. Sokkal kevesebb szó esik a hogyanról. Társadalmi elvárás az együttműködés, a kooperáció, de ez ma még távol áll az iskolai gyakorlattól. Attitűdváltásra van szükség! Napjainkra szakítani kell a hagyományos tanárszereppel: a tudás forrásából a tanulási helyzet menedzserévé, tanulásszervezővé kell válnunk. A kooperatív tanulásszervezés: 1.) Hatékonyabb Azonos időegység alatt a legtöbb résztvevő számára biztosítja az aktív részvételt a tanulás folyamatában. A passzív hallgatás lehetősége minimálisra csökken vagy eltűnik: az együttműködő tanulás alapelvein és eszközein keresztül a tanulók képességeit, tudását teljesen kiaknázza.
2.) Eredményesebb Mélyebben beívódó ismereteket nyújt. Az együtt tanulásban részt vevők egyénre szabottan fejlesztik személyes és társas/szociális képességeiket is. 3.) Méltányosabb Napjainkra felismertük, mennyire fontos esélyegyenlőséget teremteni az oktatásban is. A kooperatív tanulásszervezés alapelveivel, attitűdjeivel, struktúrájával, szerepköreivel képes minden résztvevő számára biztosítani a tudáshoz való egyenlő hozzáférés jogát. A továbbiakban egy óratervezetben szeretném bemutatni a kooperatív tanulás lehetőségeit néhány technika bemutatásával. Téma: Az 1848-49-es szabadságharc Óratípus: összefoglaló óra Évfolyam: 7. A csoportok nagysága: 5 db (4 fős csoportok) Célok: a tanult ismeretek felidézése, elmélyítése, a tanult fogalmak gyakorlása, összefüggések felismerése, térben, időben való tájékozódás, kommunikációs készségfejlesztés, az együttműködési képességek fejlesztése.
IDŐ TEVÉKENYSÉGEK, TÉMÁK 5 I.Csoportalakítás Elérkeztünk az 1848-49-es szabadságharc eseményeinek összefoglalásához. E nagy változásokat hozó éveknek kiemelkedő egyéniségei voltak. Öt történelmi személy képét vágtam fel darabokra. Kérlek benneteket, hogy betűrendben fáradjatok az asztalomhoz! Kaptok egy puzzledarabot. A részlet alapján keressétek meg a három társatokat, válasszatok egy asztalt és rakjátok ki az arcképeket! - Kiket ábrázolnak a képek? 2 Ma róluk nevezzük el a csapatokat. A helyes válaszokért Kossuthbankókat kaptok CÉL MÓDSZER ESZKÖZ MUNKA- FORMA ismétlés, rendszerezés irányított egyéni csoportalkotánelmisze- 5 törté- társas mély portréja: kompetenciák fejlesztése Petőfi, Batthyány, Görgei, Damjanich, Kossuth Kossuthbankók színes lapokon MEGJEGYZÉS A darabok hátulján szerepel a gyerekek neve
II. Szerepek - szóvívő kiosztása, ellenőrzése - eszközfe- A legjobb tudásotok lelős szerint dolgozzatok! - időfelelős - írnok 13 FELDOLGOZÁS Lényeg- Szakértői Rövid egyéni, III. A szabadságharc kiemelés, mozaik össze- előzményeinek, a kommu- foglaló eseményeinek rövid nikációs szöveg összefoglalását készség A,B,C,D kapjátok fejlesztése részekre a kezetekbe. felosztva A, B, C, D jelek kiosztása Tanulmányozza először mindenki a saját részét! 4 IV. Az udvar I., II., III. Gondolat- Sarkok 20 szó-, támadása csere. kártya kiterjed az Egymás helység- egész csoport- értékelése, nevekkel ra javítása 3 V. Minden csoport kap Topográ- Felfedező Vaktér- egyéni, egy vaktérképet. fiai kész- riporter képek Ugyanazt a 10 ségfej- történelmi helyszínt lesztés kell jelölnötök! 2 Ellenőrzés A csopor- Feladat-, tok csere nagycsopor- egymást tos javítják 3 VI. A saját névadótok Ismeret- Indián Jegyzet egyéni, munkásságát kell bővítés. beszél- készítése feldolgoznotok! getés
A figyelem javítása 4 VII. Ellenőrzés a A gondol- Fillentős jegyzet- csoportok Fillentős nevű kodási füzet egymás játékkal képes- között ségek az fejlesztése 3 VIII. A bukás okai Az össze- Ablak csoma- egyéni, függések golópapír, páros, feltárása filcek, A papírok mágnesek kiragasz- 2 Közös megbeszélés tása a táblára 3 IX. Érvek és Kommuni dramatikus csoportos ellenérvek: - pódiumvita Előzetes Kossuth és Görgei kációs felkészülés vitája készségek alapján fejlesztése. Lényegfeltárás, empátia 1 X. Értékelés Önértékel Kossuth- tanári előadás és bankók
Melléklet I.A használt módszerek leírása 1.) Ablak: 4+1 részre osztott lap. A sarkakba minden csoporttag leírja azt a véleményt, tulajdonságot, tényt, stb., amire ő gondol. A középső részbe a konszenzussal hozott csoportvélemény kerül. 2.) Dramatikus pódiumvita: A szereplők beleképzelik magukat egy adott személy helyzetébe, az ő nevében érvelnek (még akkor is, ha nem értenek egyet a személy véleményével). 3.) Feladatcsere: A csoportok kicserélnek 1-1 feladatot egymás között. A megbeszélés után ellenőrzik egymás munkáját, megbeszélik a vitás kérdéseket. 4.) Felfedező riporter: A csoportok egy adott feladaton dolgoznak, miközben egyikőjük a többi csoporttól hasznos információt gyűjt. 5.) Fillentős: Minden csoporttag a feladattal kapcsolatban megfogalmaz 2 igaz és 1 hamis állítást. Az egyik csoport felolvassa állításait, a többi csoport az ujjával mutatja a hamis állítás számát. (Ezt lehet a csoporton belül is) 6.) Indián beszélgetés: A diákok csak úgy juthatnak szóhoz, ha saját szavaikkal újra megfogalmazzák, amit az előttük szóló mondott. 7.) Sarkok: Nevezzük el a sarkokat! A diákok egyénileg a kapott feladatuknak megfelelően eldöntik, melyik sarkot választják. A kialakult csoportok megbeszélik a választásukat, majd ismertetik érveiket a többi sarok csoportjaival. (ha egy-egy diák sarokválasztása rossz, a többiek figyelmeztetik arra, hogy másik helyet kell keresnie!) 8.) Szakértői mozaik A, B, C, D jelek kiosztása a kiscsoportokon belül. Az új ismeretet tartalmazó szöveget 4 részre osztjuk, a csoport minden tagja más-más szövegrészt kap. Mindenki egyénileg elolvassa a kapott szöveget. Az azonos betűjelűek összeülnek, megbeszélik az elolvasottakat,
és közös vázlatot írnak. Majd mindenki visszamegy a csoportjába és megtanítja a saját feldolgozott anyagát. A többiek jegyzetelnek. II. A szakértői mozaikhoz adott szöveg A 1848 kora tavaszán Európában nagyon sokan számítottak a változásokra. Valóban, a polgári szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott forradalmak söpörtek végig a kontinensen. A forradalmi hullám Párizsban kezdődött, ahol februárban megdöntötték a királyságot, és kikiáltották a köztársaságot. A párizsi forradalom hírére a pozsonyi országgyűlésben a magyar ellenzék olyan javaslatokat nyújtott be, amelyek a teljes polgári átalakulást tűzték ki célul. Március 13-án kitört Bécsbe a forradalom, Metternich, a Szent Szövetség egyik vezető személyisége menekülni kényszerült. Március 15-én Pesten is kitört a forradalom, amely támogatta az országgyűlés javaslatait, és azonnal megvalósította a sajtószabadságot, kiszabadította a politikai foglyokat. A bécsi és a pesti forradalom nyomása alatt kinevezték a magyar és az osztrák felelős kormányt. Magyarországon kihirdették a jobbágyfölszabadítást. A Habsburg Birodalomban a forradalom a köztársaságért és a polgári szabadságjogok kiteljesedéséért robbant ki. Forradalom tört ki többek között Milánóban, Velencében és Berlinben. (Mindhárom helyen március 18-án) B A forradalmi folyamat azonban hamarosan megfordult. A forradalomban született kormányok közül egyedül Batthyány Lajos kormányának sikerült megszilárdítani a helyzetét, fölsorakoztatni maga mögött a nemzet többségét. A magyar felelős kormányt ugyanakkor egyszerre fenyegették a Habsburg Birodalom maradi erői és a nemzetiségek fölkelései. A kormány és az országgyűlés megszervezte az önálló magyar pénzügyeket, a magyar honvédséget. C 1848. szeptember 11-én Jellasics horvát bán seregével átlép a Drávát: ezzel elindul a szabadságharcunk, hisz meg kellett védenünk a forradalom vívmányait. Decemberben V. Ferdinánd helyett a 18 éves Ferenc József lesz az osztrák császár, aki összpontosított támadást indít hazánk ellen. Az udvar II. támadását Windisch-Grätz herceg vezeti. A kormánynak
Debrecenbe kell költöznie, de tavasszal ellentámadást indítunk. A dicsőséges tavaszi hadjáratban sorra aratjuk a győzelmeinket. D 1849 májusára csaknem egész Magyarország fölszabadult. Ekkorra Európa-szerte egy-két elszigetelt hely, például Velence kivételével mindenütt diadalmaskodott a királyok akarata. Magyarország egyedül maradt, mert a rokon (azaz polgári) elveket valló Anglia félt, hogy a Habsburg Birodalom pusztulása fölborítja az európai egyensúlyt. Az új osztrák császár, Ferenc József az orosz cár segítségét kérte. Az orosz beavatkozás eldöntötte a magyar szabadságharc kimenetelét. Kemény harcok után a magyar honvédseregek maradványai letették a fegyvert. A nemzeti függetlenséget ekkor nem sikerült megvalósítani, de a jobbágyfölszabadítás megtörtént, a forradalom eredményeit nem lehetett megsemmisíteni. III. A kártyákon található helynevek: Dráva, Pákozd, Schwechät, Pest, Mór, Debrecen, Szolnok, Vác, Nagysalló, Komárom, Buda, Temesvár, Segesvár, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Kápolna, Arad, Világos, Nagyszeben. Felhasznált irodalom: Arató Ferenc Varga Aranka: Együtt tanulók kézikönyve (Educatio, Bp.2008.) SpenserKagan: Kooperatív tanulás (Ökonet, 2007.)