ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT

ÚJ KISTÉRSÉGÜNK MEGALAPOZOTT JÖVŐJÉÉRT Kistérségi fejlesztési program Koncepció TMB Hungary Kft. Debrecen, 2004. november

TARTALOMJEGYZÉK I. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE...4 1. BEVEZETÉS... 4 2. ELŐZMÉNYEK... 5 2.1. A TMB HUNGARY MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGRE VONATKOZÓ HELYZETFELTÁRÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA... 5 2.1.1. A Mezőcsáti Kistérség társadalmi, gazdasági helyzete... 5 2.1.2. A kistérség swot analízise... 8 2.2. A MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ KONCEPCIÓK... 10 2.3. REGIONÁLIS AKCIÓTERV (RAT) ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ... 11 2.3.1. A 2004-ben készült Regionális Akció Terv (RAT) SWOT analízise az alábbi főbb elemeket érinti:... 11 2.3.2. A RAT fejlesztési céljai... 12 2.4. A TISZA FOLYÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI... 14 2.4.1. Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének összefoglalója... 14 2.4.2. A Tisza-tó fejlesztési koncepciója... 18 3. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, MÓDSZERTANA... 23 3.1. A CÉLRENDSZER MEGHATÁROZÁSA... 23 3.2. A MUNKA FOLYAMATA... 24 3.3. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK... 25 4. JÖVŐKÉP KISTÉRSÉGI SZINTEN... 26 4.1. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK... 29 4.2. PROBLÉMAMEGOLDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK... 30 4.3. INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLOK... 31 II. A FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA, STRATÉGIAI PROGRAMOK...34 1. VERSENYKÉPES MEZŐGAZDASÁG ÉS ÉLELMISZERFELDOLGOZÓ-IPAR KIALAKÍTÁSA... 36 1.1. AGRÁR INTEGRÁCIÓK KIÉPÍTÉSE, FEJLESZTÉSE... 37 1.1.1. Friss áru logisztikai központ megteremtése... 37 1.1.2. Termelő-felvásárló információs csatorna nyilvános fórumok... 38 1.2. ÉLELMISZER FELDOLGOZÓ-IPARI KAPACITÁS BŐVÍTÉSE... 39 1.2.1. Szarvasmarhára alapozott exportra irányuló tejfeldolgozó üzem... 39 1.2.2. Juhtej feldolgozó kisüzem létjogosultsága... 40 1.3. OPTIMÁLIS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETHASZNÁLAT... 41 1.3.1. Birtokszerkezet és hasznosítás... 41 1.3.2. Rét és legelőgazdálkodás... 42 1.3.3. Térség- és fajtaspecifikus termesztéstechnológia kialakítása... 43 1.3.4. Biotermesztés meghonosítása a térségben... 45 1.3.5. A gyenge termékenységű területek hasznosítása... 46 1.3.6. Alternatív mezőgazdasági vállalkozások lehetőségei... 46 1.4. TERMELŐI SZOLGÁLTATÁSOK KOMPLEX FEJLESZTÉSE... 47 1.4.1. Géphasznosító társaságok vagy szolgáltató szövetkezetek létrehozása... 47 1.4.2. Termelő-értékesítő fórumok szervezése... 48 1.4.3. Gabona tároló és szárító létesítése... 48 1.5. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉS LEHETŐSÉGEINEK KIAKNÁZÁSA... 49 1.5.1. Extenzív állattenyésztés (szürkemarha, juh, bivaly)... 49 1.5.2. Húsmarha, húsló, juh tenyésztés... 50 1.5.3. (Mangalica tenyésztés)... 53 - - 1

1.6. ERDŐGAZDÁLKODÁS... 54 1.6.1. Természetközeli erdők megőrzése... 54 1.6.2. A gazdasági célú erdők hasznosítása... 55 2. VERSENYKÉPES IPARSZERKEZET KIALAKÍTÁSA - VÁLLALKOZÁSÖSZTÖNZÉS... 58 2.1. A TÉRSÉGI TRANSZFERSZEREP ERŐSÍTÉSE... 59 2.2. KÖZMŰVESÍTETT VÁLLALKOZÁSI TELEPHELYEK LÉTESÍTÉSE FIÓK IPARI PARK PROGRAM... 60 2.3. VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS, BERUHÁZÁS ÖSZTÖNZÉS, TÉRSÉGMARKETING... 61 2.3.1. Szervezeti háttér és a beruházásösztönző tevékenységek fejlesztése... 62 2.3.2. Meglévő cégek támogatása... 63 2.3.3. Új befektetők vonzása... 64 2.4. A HUMÁN ERŐFORRÁS FEJLESZTÉSE... 65 2.4.1. A humán erőforrás szerepe a beruházás ösztönzésben... 65 2.4.2. Hatékony oktatási tevékenység feltételeinek javítása... 65 2.4.3. Oktatási intézmények korszerűsítése és eszközbeszerzés... 66 2.4.4. Az oktatás és a helyi gazdaság munkaerőigényének harmonizálása... 66 2.4.5. Halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok társadalmi beilleszkedésének javítása... 67 3. REKREÁCIÓS- ÉS IDEGENFORGALMI SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉG KIALAKÍTÁSA, FEJLESZTÉSE... 69 3.1. A TURIZMUS... 69 3.2. AZ IDEGENFORGALOM KERETFELTÉTELINEK FEJLESZTÉSE... 72 3.2.1. A turisztikai adatbank és információ szolgáltatás kialakítása... 72 3.2.2. Az Internet szerepe a tájékoztatásban... 72 3.2.3. Turisztikai marketingtevékenység elindítása... 73 3.3. IDEGENFORGALMI ÁGAZATOK FEJLESZTÉSE... 73 3.3.1. Falusi turizmus... 73 3.3.2. Vadászturizmus... 75 3.3.3. Lovas turizmus... 75 3.3.4. Horgász turizmus... 76 3.3.5. Kerékpáros turizmus kerékpárút-hálózatbővítés... 77 3.3.6. A minőségi idegenforgalom kialakításának lehetőségei... 77 3.4. PROGRAMSZERVEZÉS... 78 3.4.1. Hagyományőrző- és kulturális programok szervezése... 78 3.4.2. Gyermek és ifjúsági üdültetés fejlesztése... 78 3.4.3. Családi hétvége a Mezőcsát kistérségben... 79 3.4.4. Sportturizmus... 80 3.5. A TELEPÜLÉSKÉP IDEGENFORGALMI SZEMPONTÚ FEJLESZTÉSE... 80 3.5.1. A települési környezet védelme... 80 3.5.2. A településkép esztétikai szempontú fejlesztése... 81 3.5.3. Pihenő- és szabadidőparkok létesítése... 82 3.5.4. Műemlékvédelem és műemlék-rekonstrukció... 82 4. MŰSZAKI INFRASTRUKTÚRAFEJLESZTÉS, KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM... 84 4.1. KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 84 4.1.1. A közúthálózat korszerűsítése (kül- és belterület)... 84 4.2. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA BERUHÁZÁSOK... 84 4.3. AZ INTÉZMÉNYI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 86 4.4. TERMÉSZETVÉDELMI FELADATOK... 86 5. A KISSEBBSÉG TÁRSADALMI INTEGRÁCIÓJA... 89 6. CSELEKVÉSI TERV... 116 6.1. ÖSSZEFOGÁSSAL A JÖVŐÉRT... 117 6.2. RÖVID ÉS KÖZÉPTÁVÚ LÉPÉSEK... 118 6.2.1. Iparbetelepülés ösztönzése... 118 - - 2

6.2.2. Turizmus... 120 6.3. TÁJREHABILITÁCIÓ, TERMÉSZET BEMUTATÁSA... 121 6.4. TELEPÜLÉSEKRE LEOSZTOTT FUNKCIÓK... 123 6.4.1. Sajátos természeti környezeti viszonyok figyelembe vétele... 123 6.4.2. Északi és Déli területek funkciói... 124 6.4.3. Települések adottságainak megfeleltetett és igazságosan elosztott funkciók meghatározása:... 126 7. MONITORING FELTÉTELMEGHATÁROZÁS... 135 7.1. KISTÉRSÉG GAZDASÁGI-TÁRSADALMI POTENCIÁLJÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS FEJLESZTÉSI FOLYAMATAINAK MONITORINGJA... 135 7.2. A MÓDSZER LÉNYEGE... 136 7.3. A MÓDSZER ELEMEI:... 139 7.4. AZ ÉRTÉKELÉS FOLYAMATA (A FŐ FUNKCIÓKAT REPREZENTÁLÓ TENGELYEKEN)... 140 - - 3

I. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ SZERKEZETE 1. BEVEZETÉS A 2004-ben létrehozott Mezőcsát statisztikai kistérség legfontosabb célja a kistérség dinamikus gazdasági fejlődésének elindítása. Éppen ezért a kistérség tudatos fejlesztési politikájának kialakítására jó lehetőséget teremtett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területfejlesztési Tanácshoz benyújtott pályázat Új kistérségünk megalapozott jövőjéért címmel. Ebben a TMB Hungary Kft. szakértői segítségével vállalta, hogy kidolgozza a kistérség komplex gazdasági koncepcióját és programját. Ennek helyzetfeltárása már megtörtént, s erre alapozva készülhet el a komplex gazdasági koncepció, benne a jövőkép, a különböző prioritású stratégiai fejlesztési célkitűzésekkel. A kistérség gazdaságfejlesztési programjának célja, hogy a térség természeti és társadalmi adottságait, gazdasági hagyományait felhasználva: megalapozza a hosszú távú gazdaságfejlesztési elképzeléseket és kijelölje a legfontosabb fejlesztési irányokat. Egyrészt szervesen illeszkedjen a régió gazdaságfejlesztési programjába, másrészt önálló, speciális termékek kialakításával és magas szintű marketingstratégiával képes legyen egy olyan széles körű befektetés ösztönző gazdaság kialakítására, amely előmozdítja a kistérségi elmaradottság felszámolását. A gazdaságfejlesztés keretein belül már rövid és középtávon is olyan cselekvési programokat kell elindítani, amelyek a hosszú távú fejlesztés motorjaként működhetnek. - - 4

2. ELŐZMÉNYEK Mezőcsát kistérség hivatalosan 2004. január elsején jött létre a kormány 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelete értelmében. Korábban 6 település Mezőcsát, Tiszakeszi, Igrici, Gelej, Tiszatarján, Ároktő a Tiszaújvárosi kistérség; 3 település pedig a Mezőkövesdi kistérség tagja volt. A koncepció készítésénél ennek figyelembe vétele elkerülhetetlen, hiszen a kistérségi fejlesztési koncepciók mindegyike érintette a településeket. Fejlesztésük sikeres alakulását nagyban befolyásolhatja a most már szomszédos kistérségek fejlesztési koncepciójába történő kapcsolódás. A koncepció másik fontos alapját a TMB Hungary Kft. által készített helyzeteltárás képezi, melynek rövid összefoglalóját szintén ezen fejezet keretén belül taglalunk. Mezőcsát kistérség településeinek környezetét több jelentős természeti képződmény jellemzi, ezek közül egyik talán legfontosabb a Tisza folyó, valamint a mesterségesen kialakított Tisza-tó. A Vásárhelyi terv ebből kifolyólag érinti a Mezőcsáti kistérség egyes területeit is, így az itt kialakítható fejlesztéseket ennek figyelembevételével szükséges megfogalmazni. 2.1. A TMB HUNGARY MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGRE VONATKOZÓ HELYZETFELTÁRÁSÁNAK ÖSSZEFOGLALÓJA 2.1.1. A MEZŐCSÁTI KISTÉRSÉG TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HELYZETE A kistérség lakosainak száma 15693, amely az előző évhez képest 0,8%-os csökkenést mutat. Ebben mind a természetes szaporulat, mind a belföldi vándorlás negatív eredménye megmutatkozik. A települések átlagos népessége 1688 fő, ez a megyére egyébként is jellemző aprófalvas településszerkezetből adódó átlagos népességszám jóval a megyei átlag (2068) alatt marad. A fiatalok száma csakúgy, mint általában az ország más, hasonló adottságú részein folyamatos csökkenést mutat. - - 5

A kistérségben jelentős a munkanélküliek aránya. A munkanélkülieken belül a tartósan munkanélküliek arány meghaladja az 51%-ot (a kistérségek átlaga 59,1%). A településeken az önkormányzatok által szolgáltatott adatok szerint 0 és 35% közötti a cigány népesség aránya az összlakosságon belül. A megye gazdasági aktivitását tekintve elmondható, hogy az általános foglalkoztatottsági arány az egyik legalacsonyabb országos szinten. Ezen belül a romák foglalkoztatottsági arányszámai a legalacsonyabbak. A kistérségben egy km 2 -re 2 vállalkozás jut, amely a Borsod megyei és az északmagyarországi átlagtól (6 vállalkozás / egy km 2 ) jóval alacsonyabb. (Az országban 9 vállalkozás jut egy km 2 -re.) A vállalkozási aktivitás alacsony szintjét jelzi, hogy ezer lakosra mindössze 39 vállalkozás jut a kistérségben, míg a megyei átlag 58, az országos pedig 85. A működő társas vállalkozások nagy része, 33,3%-a ipari, építőipari, valamint 16,6%-a kereskedelemmel és javítási szolgáltatásokkal foglalkozik. 22%-ot tesznek ki a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, 22%-ot az ingatlanügyletekkel és gazdasági szoláltatásokkal foglalkozó vállalkozások. (KSH, 2003) A legtöbb egyéni vállalkozás (25,7%) kereskedelemben és javításban tevékenykedik, 19,6%-kuk gazdasági szolgáltató, míg 18,3% ipari, építőipari tevékenységet végez. A mezőgazdasági tevékenység az országos átlagnál nagyobb arányt képvisel a kistérség gazdasági életében. A társas és egyéni vállalkozásokon túl háztáji gazdaságokban is folyik mezőgazdasági termelés. A gazdák érdekeinek védelmét, az ágazatban érdekeltek információkkal történő ellátását hivatott szolgálni a Borsodi Mezőség gazdakör, amely jelenleg 36 tagot számlál. A tagok együttesen 6-7000 ha termőfölddel rendelkeznek, birtokaikon kb. 2500 anyajuhot és 300-400 db húsmarhát tartanak. Infrastruktúra A kistérségben az egy lakásra jutó lakosságszám átlagosan 2,6 fő. A kistérség minden településén kiépült a vízhálózat, a lakások 75,7%-a van bekapcsolva a közüzemi vízhálózatba. A Mezőcsáti statisztikai kistérség 9 települése közül hat település szennyvíztisztítása már megoldott. - - 6

A kistérséget jelenleg két hulladékkezelési beruházás érinti, a hejőpapi valamint a Tiszatavi regionális hulladékkezelési rendszer. A kistérség településeinek intézményi ellátottsága elégséges, a középszintű szolgáltatások és az egészségügyi ellátás Mezőcsáton, a kistérség központjában összpontosul. Idegenforgalom Az idegenforgalmi infrastruktúra, a szálláshelyek és vendéglátóhelyek kiépülése elsősorban az idegenforgalmi központok, látnivalók és rendezvények lebonyolításának helyszínén épült ki. Noha a kistérség települései körülfogják a Borsodi Mezőséget, valamint a Tisza és a Tisza-tó érinthető közelségben van, a kistérség településeinek életében egyelőre nem játszik jelentős szerepet az idegenforgalom. Az idegenforgalom számára a kistérségben 1995-ben mindössze 25 kereskedelmi szállásférőhely állt rendelkezésre, ez 2004-re a tiszabábolnai panzió megépítésével 27-re emelkedett, a többi településen nincs bejelentett és regisztrált kereskedelmi szálláshely. (Forrás: KSH) A magánszálláshelyek tekintetében a KSH adatai szerint e szállástípusban 35 a férőhelyek száma (1000 lakosra 2 férőhely jut), s itt az ezer lakosra jutó vendégéjszakák száma mindössze 37. A 69 vendéglátóhelyből 40 étkezési lehetőséget is biztosít (étterem, büfé, cukrászda). Az idegenforgalmi infrastruktúra nagyobb tömegeket vonzó turizmus számára nem megfelelően kiépített, a vendéglátóhelyek működése csak szezonális jellegű. A kistérség csaknem minden települése rendelkezik horgászatra alkalmas vízfelülettel, amelyek a tulajdonosok szerint nagy népszerűségnek örvendenek nemcsak a helyi lakosság körében, de a megyében is. Vannak horgásztavak, amelyek teljesen kiépítettek (pl. Mezőcsáton az Erzsébet horgásztó, ahol igény szerint sátorozni is lehet), s vannak, ahol az ide érkező horgászok és a családok fogadására alkalmas helyiségek még nem állnak rendelkezésre. Ez utóbbi tavaknál szükséges az infrastruktúra fejlesztése, amellyel az eddiginél jobb minőségű szolgáltatás nyújtható. - - 7

2.1.2. A KISTÉRSÉG SWOT ANALÍZISE ERŐSSÉGEK Mindhárom szektor jelenléte a gazdaságban Szabad kapacitások állnak rendelkezésre (használható ingatlanok, humán erőforrás) az ipar és szolgáltató szektor megtelepítésére Viszonylag háborítatlan környezet, csend, tiszta levegő Országos védettséget élvező természeti környezet (Tisza, Tisza-tó, Borsodi Mezőség TK, madárrezervátum) Termálvíz Rendezvények, társadalmi események rendszeres szervezése Részben megmaradt hagyományos falukép, illetve már megtett lépések a hagyományos, tájba illeszkedő építési módok megőrzésére Kézműves mesterségek, hagyományok őrzése (gyékény- és vesszőfonás, fazekasság, hálókészítés) Az európai kerékpárút-hálózatba a kistérség egy része már bekapcsolódott Az aktív turizmus alapelemei rendelkezésre állnak: kerékpárút, horgásztavak, lovardák stb. GYENGESÉGEK Tőke, forrás korlátozottan áll rendelkezésre A mezőgazdaságból élők aránya az országos átlagnál magasabb, az ipar és a szolgáltatási szektor súlya és teljesítménye kisebb, mint az országos átlag Magas munkanélküliségi arány, a munkavállalási hajlandóság alacsony szintje Szakképzetlen illetve alulképzett munkaerő Alacsony jövedelmű kistérség Vállalkozói aktivitás alacsony Hétköznapi elérés elégséges A hatékony szervező erő hiánya Nyelvismeret hiánya Szezonalitás az idegenforgalomban A fizetőképes kereslet alacsony szintje A turisztikai infrastruktúra színvonala nem megfelelő (szállás, vendéglátás) - - 8

LEHETŐSÉGEK Fő közlekedési útvonalak mentén elhelyezkedve a kistérség a transzeurópai hálózatba kapcsolódhat Együttműködés a tiszaújvárosi és mezőkövesdi kistérségekkel a gazdasági kapcsolatok erősítése érdekében A kistérség fogadóképességének növelése, alkalmassá tétele jelentős hozzáadott értéket generáló iparágak telepítésére és megtartására Agrárlogisztikai központ Környezeti szempontokat integráló, korszerű mezőgazdasági termelés (ÉTT), valamint az ezt szolgáló létesítmények kialakítása A kistérségre jellemző termékek kialakítása, a meglévő termékek bevonása a kistérség kínálati struktúrájába, ezen termékek értékesítése, lehetőség szerint exportja (szövött és fonott áruk, ételek, italok, receptek) Fenntartható turisztikai fejlesztések Aktív és ökoturizmus, falusi turizmus fejlesztése, az adottságok programokba integrálása Természeti, történeti és régészeti bemutatóterületek kialakítása, egykori kastélyok/kúriák felújítása és bevonása a turisztikai attrakciókba Népi mesterségek életre keltése, oktatása, bemutatása, hagyományőrzés Romantikus mezőségi falukép kialakítása VESZÉLYEK Csökkenő lakosságszám (természetes szaporodás és a vándorlási egyenleg negatív) Elöregedő lakosság, eltartottak arányának növekedése Marketing tevékenység hiánya és a beruházások elmaradása fokozza a lemaradást. A képességek és adottságok integrálása, valamint a közös fellépés elmaradása - - 9

2.2. A MEZŐCSÁT KISTÉRSÉGET ÉRINTŐ KONCEPCIÓK Ahhoz, hogy a Mezőcsát kistérségre elkészített fejlesztési koncepció ne csak kistérségi, hanem regionális szinten is sikeres legyen, fejlesztési irányainak kapcsolódniuk kell a környező kistérségek fejlesztési koncepcióiba is. Illetve a korábbi fejlesztési célokat is célszerű figyelembe venni. Mezőkövesdi Kistérség Dél-Borsodi Mezőség Tiszaújvárosi Kistérség Mezőcsáti Kistérség Kihasználható lehetőség A Mezőség: Mezőcsát: Borsod éléskamrája, agrárlogisztikai központ, a parlagi sas hazája, a nyugalom birodalma a Dél-Borsodi Mezőség szolgáltató központja Mezőkövesdi kistérség fejlesztési koncepció Tiszaújvárosi kistérség fejlesztési koncepció Regionális Akcióterv (RAT) Észak Magyarországi Régió Vásárhelyi-terv Tisza-tó fejlesztési koncepció LIFE NATURA 2000 Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) célprogramjai - - 10

2.3. REGIONÁLIS AKCIÓTERV (RAT) ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ Az Észak-Magyarországi régió három megyét felölelő területen (Heves, Borsod-Abaúj- Zemplén és Nógrád megye) helyezkedik el, 13 429 km 2 területével a 4. régió Magyarországon. Földrajzi és természeti adottságok tekintetében talán a legváltozatosabb arcot mutató régiója hazánknak. A Mezőcsáti kistérség is ennek a régiónak a tagja, így a régióra megfogalmazott fejlesztési irányok, prioritások, nem csak a koncepció alkotás, hanem a pályázati lehetőségek szempontjából is közvetlen érintik. Figyelembe vétele nem csak célszerű, hanem ajánlatos is. 2.3.1. A 2004-BEN KÉSZÜLT REGIONÁLIS AKCIÓ TERV (RAT) SWOT ANALÍZISE AZ ALÁBBI FŐBB ELEMEKET ÉRINTI: A régió erősségei: Jelentős termálvíz lehetőségek és folyók Viszonylag nagy arányú erdősítés Változatos és érdekes tájkép Védett természeti területek Erős kulturális örökség Gyorsan növekedő idegenforgalmi ipar A biogazdálkodás és a fenntartható vidékfejlesztés kezdeményezései Világhírű bortermő vidékek Fejlett ipari kultúra és hagyományok, hagyományos ipari központok Változatos nemzetiség Erős helyi kultúra és közösségi szellem Jó oktatási rendszer A régió gyengeségei: Közlekedési infrastruktúra (sűrűség, perifériák egyenlőtlenségei) Turisztikai marketing Idegenforgalmi kapacitások (minőségi, mennyiségi mutatók) Környezeti szennyeződés (ipari területek) Tartós munkanélküliség, elvándorlás képzett szakemberek hiánya - - 11

Veszélyek: Hagyományos iparágak folytatódó hanyatlása Munkanélküliség magas szintjének megmaradása Tovább csökkenő népesség A roma népesség gyenge társadalmi integrációja Agrár szektor átformálódásának elmaradása Környezeti szennyeződések, tájrehabilitáció elmaradása Gyorsforgalmi utak kiépítésének elmaradása Lehetőségek: Határmenti együttműködés Logisztika, tranzit Befektetők növekvő érdeklődése, logisztikai központok telepítése Felsőoktatási K+F, vegyipari nagyvállalatok K+F befektetései és alvállalkozó igényei M3 továbbépítése Turisztikai kereslet növekedése, piac-célállomás az idegenforgalom számára Tájjellegű termékek, biogazdálkodás, fenntartható vidékfejlesztés Környezetvédelmi ipar megteremtése (meglévő műszaki humán erőforrásra alapozva) 2.3.2. A RAT FEJLESZTÉSI CÉLJAI 1.Prioritás: Humán erőforrás fejlesztés, tartalékok mozgósítása Hatékony humánerőforrás-gazdálkodás kialakítása Innovatív emberi erőforrások hasznosulása, regionális identitástudat növelése Felsőfokú oktatási intézmények és kutatóhelyek bővítése, erősítése A vállalkozói szemlélet és képességek erősítése Foglalkoztathatóság javítása Szakképzési formák korszerűsítése Alapképzés színvonalának fejlesztése A roma népesség beilleszkedésének elősegítése - - 12

2.Prioritás: A gazdasági dinamizmus erősítése A régió elérhetőségének javítása KKV-kat segítő üzleti szolgáltatások fejlesztése Korszerű technológia, minőségbiztosítás kialakítása Integrációk kialakulásának és megerősödésének elősegítése Tőkeellátottság javítása Vállalkozási és közszolgálati infrastruktúra fejlesztése Nemzetközi hírű egyedi tájtermékek fejlesztése Tursztikai infrastruktúra és versenyképes turisztikai termékek kialakítása 3.Prioritás: A környezeti és kulturális természeti értékek védelme Biológiai sokféleség védelme Természeti erőforrások fenntartható kiaknázása Tájvédelem, fenntartható tájgazdálkodás megalapozása Környezeti elemek védelme, kárelhárítás, rekultiváció Környezetvédelem regionális rendszerének létrehozása Épített környezet védelme 4.Prioritás: A jobb életminőség feltételeinek megteremtése Környezetterhelés csökkentése Lakosság egészségi állapotának javítása Szociális ellátás fejlesztése Lakáskörülmények javítása, lakókörnyezet védelme Vizek kártételei elleni védelem 5.Prioritás: A régión belüli egyenlőtlenségek csökkentése, a belső integráció előmozdítása Integrált városhálózat kialakítása A területi egyenlőtlenségek mérséklése - - 13

2.4. A TISZA FOLYÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓI 2.4.1. VÁSÁRHELYI-TERV TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÓJA A Vásárhelyi terv továbbfejlesztésének előzményei A Tisza ma létező árvízvédelmi rendszerének alaptervét Vásárhelyi Pál dolgozta ki. A sok évtizeden keresztül húzódó kivitelezés során sokszor és több helyen eltértek a tervtől, a szabályozás alapelve és az ismétlődő fejlesztések irányelve azonban napjainkig változatlan maradt. Vásárhelyi szándéka egy olyan árvízi meder megalkotása volt, amelyben a folyókanyarok átvágásával, valamint a hidraulikailag célszerűen elhelyezett töltések irányításával gyorsabban és szétterülés nélkül folynak le az árvizek. A Vásárhelyi terve szerint a Tisza mentén 1846-ban megkezdett munka a Kvassay-féle korrekciókkal 97 év munka után, gyakorlatilag 1937-ben, a Borsodi nyílt ártér begátolásával fejeződött be. A Vásárhelyi-féle Tisza-szabályozási terv tehát nem valósult meg teljes körűen az elképzelések szerint. Ezek következtében a Tisza nem szabályozott folyó lett, hanem szűkületekkel határolt tározók sorozata. Fontos tényező az is, hogy a Tisza sajátos árvízi viselkedésű. Ma már közismert, hogy a Tiszán az év bármely szakában kialakulhatnak rendkívüli árvizek. Az árvizeket biztonsággal csak az előidéző időjárási helyzet kialakulásakor lehet előrejelezni. A szélsőségesen változékony vízjárású Tisza vízgyűjtőterületén pedig nemcsak a téli hó elolvadása, hanem a tavaszi-nyári, sőt őszi nagy esőzések is veszélyes árvizet okozhatnak. 1998 és 2002 között négy rekordméretű árvíz vonult le a Tiszán, körülbelül 1.5 millió ember biztonságát veszélyeztetve. Mindezekből látszik, hogy csak a gátak nem nyújtanak elegendő védelmet. Ezért szükség van egy olyan programra, amely a reformkor legendás mérnöke, Vásárhelyi Pál által tervezett, megvalósult rendszerre épít, de azt továbbfejlesztve kiterjed az árvíztől védett területekre is. A Vásárhelyi- terv: a tiszai árvízvédelmi rendszer továbbfejlesztése A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése nem egyszerűen csak árvízvédekezési terv, hanem olyan komplex program, amelynek segítségével nemcsak a Tisza-völgy árvízi biztonsága növekszik, hanem gondoskodik az érintett térség terület- és vidékfejlesztéséről is. Javul a Tisza medrének vízszállító képessége, újjáélednek a hullámtér természetvédelmi értékei, fellendíti a térség gazdasági fejlődését, növeli a térség turisztikai vonzerejét és népességmegtartó erejét. Ezenkívül a terv az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztését jelenti az ország keleti, szegényebb felében. - - 14

Mindezek mellett: - lét- és vagyonbiztonságot ad - új munkahelyeket teremt - előtérbe helyezi és felértékeli a természetvédelmet - előkészíti állandó tározók létesítését, amivel a vízgazdálkodás feltételei javulnak - a hullámteret elöntő árvizek mentett oldali kivezetésével a vizek visszatartása és hasznosítása lehetővé válik Forrás: KvVM Komplex program A Vásárhelyi-terv 2 nagy ütemre bontható: - I. ütem: 2004-2007- ig terjedő időszak -II. ütem 2007-2015- ig terjedő időszak I. ütem A 2004-2007 közötti időszakban az alábbi árvízvédelmi munkálatok fognak megvalósulni: - a nagyvízi meder vízszállító képességének helyreállítása és - a hullámtér természetvédelmi rekonstrukciója: a Tivadar környéki szakaszon, Szolnok és a déli országhatár között - árapasztó tározó-rendszer kiépítésének megkezdése Erre az árvízvédelmi biztonság megteremtésére a fent megjelölt időszak alatt kb. 65Mrd Ft-ot fordít az állam, melyből az árapasztó tározók kialakítása 50, a nagyvízi meder javítása 15 milliárd forintba kerül. - - 15

Forrás: KvVM Az első négy év költségvetése (Mrd Ft) Az első ütem feladatainak összköltsége mintegy 130 milliárd forint lesz, amelynek csak az egyik fele az árvízi biztonságot közvetlenül szolgáló beruházások költsége, a másik fele a vidékfejlesztést, infrastruktúra-fejlesztést segíti majd elő. 2005-től a felmerülő költségek 25%-át EU- forrásokból szeretné fedezni az állam. A program alapján az alábbi paraméterek valósulnak meg: - 6 helyen épülhet tározó, mintegy 24 ezer ha területen: - Szamos-Kraszna köze - Cigánd-Tiszakarád - Hany-Tiszasüly - Nagykunság - -Tiszaroff - Nagykörű (I. ütem) - 760 millió m3 mennyiségű tározott víz - a mértékadó árhullám 60 cm-es apasztása A program megvalósítása érdekében már 2003-ban elvégeztek több olyan vizsgálatot, amelyek a megvalósításhoz elengedhetetlenek. IIyenek voltak az ökológiai és régészeti értékek feltérképezése, valamint az uniós normák alapján elkészült a Stratégiai Környezeti Vizsgálat. Ezek eredménye szerint a tervezett programnak nincs kizáró feltétele. Még ebben az évben befejeződik a környezeti hatástanulmányok és engedélyezési tervek elkészítése, a hatósági engedélyeztetés, valamint a terület- és vidékfejlesztési program részletes kidolgozása. Már jövőre elkezdődhet az első tározók építése és a nagyvízi meder rendezése. - - 16

II. ütem A II. ütem előkészítési munkáinak 2005. június 30- ig kell elkészülnie. A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséből adódó lehetőségek kistérségi szinten Az állam fontos feladatának tekinti, hogy a Vásárhelyi-terv ne csak az árvízi védelemről szóljon, hanem egy olyan komplex programcsomag legyen, amelynek hatásai a Tiszavidék lakóinak életminőségében hozzon jelentős változást. Amellett, hogy ezzel a tervvel az elmúlt évtizedek legnagyobb infrastrukturális fejlesztése fog megtörténni az ország ezen részén- belvízelvezetés és szennyvíz-tisztítás -, számos egyéb terület beruházásai kapcsolódnak hozzá, mint például a kerékpárutak építése, erdősítés, tájgazdálkodás (öntözés). Emellett az állam gondoskodik a földtulajdonosokról. Kiemelt támogatás nyerhető az ökogazdálkodáshoz és a földtulajdonosok egyszeri kompenzációt kapnak, amikor a tározó létesül. Árvíz idején pedig teljes kártalanítást kapnak, ha igénybe veszik a földjeiket. A legfrisebb adatok szerint a Mezőcsáti kistérség területét a tervezett Dél- Borsodi tározó területe érinti. Az elsődleges adatok szerint a tervezett, vízzel elárasztható terület nagysága 120 km 2 lett volna, de ez hátrányosan érintette volna a Borsodi- Mezőség Tájvédelmi Körzet területeit, ahol mára pont az ármentesítés miatt- olyan szikes puszta alakult ki, amely nemzetközi vonatkozásban is jelentős természeti érték. Így a konzultációk és egyeztetések után, a jelenlegi helyzet szerint a tározó mérete 54 km 2 lehet, és határos lesz a tájvédelmi körzet területeivel. A Vásárhelyi-terv várható következményei: Várható környezeti hatások - újra létrejöhet az az ártéri ökológiai rendszer, amely egykor a tájat jellemezte - észrevehetően javulhat a tájkép - a hullámtéren kívüli vizes helyek jól kihasználhatók energiaerdők telepítésére - a vízvisszatartás mérsékli az aszály és az árvizek kialakulásának lehetőségét Várható társadalmi hatások - remélhető, hogy az intézkedések hozományaként a Tisza menti településen élők közelebb kerülnek a természeti környezethez - ártéri gazdálkodás lehetőségének felismerése, roma népesség bevonása ezeken a területeken (vályogvetés, téglakészítés mesterségének feltámasztása, gyalogakác irtása) - saját használatra történő halászati jog biztosítása a helybeliek számára - - 17

Várható gazdasági hatások - az előbb felsorolt dolgokat figyelembe véve kialakulhat egy olyan többágazatos gazdálkodási forma, amely több terület elemeit kapcsolhatja össze, mint pl.: vízgazdálkodás energiaerdők telepítése ártéri gyümölcstermesztés (dió, alma, körte stb. és termékeik: lekvár, pálinka stb.) vessző- gyékény-és kosárfonás (raklapkészítés, fafeldolgozási tevékenységek) haltenyésztés, halászat vadgazdálkodás és vadászat a BNP felügyeletével lovasturizmus, falusi és ökoturizmus Mindezen hatásokat figyelembe véve tovább nőhet a Tisza- táj idegenforgalmi vonzereje, megteremve ezáltal a lehetőségét annak, hogy a kistelepülések is bekapcsolódjanak az ökoturizmus vérkeringésébe, és ezáltal kiegészítő jövedelmet biztosít az itt élőknek a szezonális mezőgazdasági jövedelmek mellett. 2.4.2. A TISZA-TÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács 2003. áprilisában alakult meg azzal a céllal, hogy a térség gazdasági-társadalmi erőforrásainak aktivizálásával elősegítse a Tisza-tó közvetlen és tágabb környezetéhez tartozó települések gazdasági-társadalmi felzárkózását, az ott lakó emberek életfeltételeinek javítását, a térségi szereplők közötti aktív, hatékony együttműködés megalapozását, ezáltal a fejlesztések összehangolását. A tanács négy szomszédos megye összefogásával jött létre. A településközi együttműködés a Tisza-tóra szerveződve a négy megye (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú- Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok) 8 kistérségének 89 települését érinti, amely nem csak a tó körüli településekre terjed ki, hanem mindazon településekre is, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a Tisza-tóhoz. Az eltérő adottságokkal rendelkező megyék sajátos társadalmi-gazdasági problémákkal küzdenek, de egy valami összeköti őket, a Tisza-tó. A tó élővilága, természeti környezete különleges vonzerőt képvisel az ide látogató turisták számára. A Tisza-tó és tágabb térségében élő emberek mindenapjait azonban nem csak a turizmusban rejlő - - 18

lehetőségek, hanem a gazdasági szféra teljes skáláját érintő tevékenységek is behatárolják. A Tisza-tó térség települései az alábbi közép- és kistájakon helyezkednek el: a; Közép-Tiszavidék: Borsodi-ártér (Ároktő, Négyes, Tiszabábolna, Tiszacsege, Tiszadorogma, Tiszagyulaháza, Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk) Hevesi ártér (Kisköre, Poroszló, Tarnaszentmiklós, Tiszabura) Szolnoki ártér (Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly) Tiszafüred-Kunhegyesi sík (Abádszalók, Egyek, Kunhegyes, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda, Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős, Tomajmonostora) Hortobágy (Balmazújváros, Folyás, Görbeháza, Hortobágy, Nagyiván, Polgár, Újszentmargita, Újtikos) b; Észak-Alföldi Hordalékkúp Síkság: Gyöngyösi-sík (Aldebrő, Boconád, Erk, Kál, Kápolna, Kompolt, Nagyút, Tarnabod, Tarnaméra, Tarnaörs, Tarnazsadány, Tófalu, Zaránk) Hevesi sík (Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Mezőtárkány, Pély, Sarud, Tenk, Tiszanána, Újlőrincfalva) Borsodi-Mezőség (Borsodivánka, Csincse, Egerfarmos, Egerlövő, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Mezőnagymihály, Mezőnyárád, Mezőszemere, Szentistván, Szihalom) c; Bükkvidék: Egri-Bükkalja (Bogács, Bükkzsérc, Cserépfalu, Cserépváralja, Szomolya, Tard) Miskolci-Bükkalja (Borsodgeszt, Bükkábrány, Kács, Sály, Tibolddaróc, Vatta) d; Észak-Magyarországi Medencék: Tarna-völgy (Feldebrő, Tarnaszentmária, Verpelét) Mint az látható a Mezőcsáti kistérség a Borsodi ártéren elhelyezkedő 6 a kistérséghez tartozó településsel kapcsolódik a Tisza-tóhoz (Ároktő, Tiszabábolna, Tiszadorogma, - - 19

Tiszakeszi, Tiszatarján, Tiszavalk). A Tisza-tó térsége helyzetértékelése tanulmányt a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács készíttette a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács Munkaszervezete, Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Önkormányzati Hivatal Térségfejlesztési Iroda és a Központi Statisztikai Hivatal Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága által. A tanulmány a helyzetértékelésen túl jövőbeni fejlesztési célokat is tartalmaz, melyek ismerete a koncepció megalkotásánál, lévén, hogy hat Mezőcsáti kistérség is érintett, elengedhetetlen. Jövőbeni fejlesztési célok A Tisza-tó térsége általános fejlesztési célja, hogy egy természetközeli turizmusközpont kerüljön kifejlesztésre. Ennek eléréséhez elengedhetetlen olyan általános célok elérése is, mint pl.: A gazdaság teljesítőképességének fokozása A települési infrastruktúra és a humán közszolgáltatások teljes körű kiépítése A térség periféria jellegének csökkentése Konkrét célok: Az alábbi pontok a Tisza-tó fejlesztésére vonatkozó konkrét célokat tartalmazzák, melyek közül dőlt betűvel kerültek kiemelésre azok a kapcsolódási pontok, melyeket a kistérség fejlesztési koncepciójában ajánlott és célszerű figyelembe venni. 1. Elérhetőségi viszonyok javítása: - Főútfejlesztés és Pusztataksonynál új közúti híd építésével Gyöngyös - Heves - Kunhegyes - Kisújszállás útvonal megépítése - Az M3-as autópálya és a 4 sz. főút felé a kapcsolatok erősítése - Meglévő úthálózati elemek felújítása - Polgártól kiindulva a Tisza-tó két partján futó út felújítása - Repülőterek hasznosítása (Kunmadaras, Mezőkövesd) - Kerékpárutak kiépítése - - 20

2. A turizmus minőségi fejlesztése - Minőségi szálláshelyek kialakítása - Gyógy- és termálturizmus fejlesztése - Szabadstrandok fejlesztése - A térség ökoturisztikai adottságainak kiaknázása, a vendégfogadás - feltételeinek javítása - Tiszai víziturizmus komplex fejlesztése - Horgászturizmust kiszolgáló létesítmények fejlesztése - Nomád táborhelyek kialakítása, vadkempingezés felszámolása - Infrastrukturális fejlesztések, információs táblarendszer kialakítása - Szélesebb körű szolgáltatások kialakítása, programcsomagok létrehozása 3. A gazdaság bővítése - Ipari parkok létesítése és az ipari telephelyek számának növelése a helyben foglalkoztatás bővítése érdekében - Mikro- kis- és közepes vállalkozások segítése - Beszállító hálózatok kialakítása - Agrártermelési hagyományok folytatása, az agrártermékek feldolgozottsági fokának növelése - Mezőgazdasági tevékenység diverzifikálása 4. Humán közszolgáltatások, települési infrastruktúra fejlesztése - Az egészségügyi és szociális ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése - A közoktatás és szakképzés bővítése - Felsőfokú képzés beindítása - Szennyvízcsatorna-hálózat teljeskörű kiépítése - Tiszafüredi hulladéklerakó megvalósítása és a hulladékgazdálkodás fejlesztése - Ivóvíz-minőség javítása - Belterületi utak kiépítése 5. Térségi központok fejlesztése - A városok középfokú intézményrendszerének fejlesztése (Kunhegyes, Heves, - - 21

Füzesabony, Polgár, Balmazújváros, Tiszacsege, Tiszafüred) - Várossá válás elősegítése (Abádszalók, Kisköre) - A térségi szervezőközpontok munkamegosztásának összehangolása 6. Intézményrendszer fejlesztése - Kistérségi szolgáltató irodák átfogó fejlesztése - A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezetének megerősítése - Térségi vidékfejlesztési centrum létrehozása - A térségben lévő intézményrendszer együttműködésének kialakítása 7. Környezettudatos szemlélet érvényesítése - A tó környezeti állapotának helyreállítása - A települési kép és az épített környezet fejlesztése - A természeti környezet visszaállítása, fejlesztése - Az ökoturizmus célterületeinek kialakítása A középtávú fejlesztési program javaslatokban elsősorban olyan projektek kerültek megfogalmazásra, melyek maga a Tisza-tó növényzet, feltöltődés szabályozását, környezetalakítását (kőgátak, viharfény, csónak sólyák, kikötőfejlesztés) foglalják magukba. Másik célcsoport a turistákat célzó szolgáltatások, infrastruktúra fejlesztése, mint pl. csónaktúra útvonalak, kerékpárutak (Euro Velo 11. számú útvonalába bekapcsolódás) madárlesek, tanösvény, ökocentrum létrehozása, tájékoztató táblák elhelyezése a településeken, közutakon. Szintén középtávú céljavaslat egy Tisza-tavi információs rendszer és adatbank létrehozása is. Természetesen a Tisza-tó Középtávú Fejlesztési Programja széles körben részletezi a fent felvázolt fejlesztési célokat, melynek részletezése nem volt célunk, csupán azoknak az irányvonalaknak a figyelembe vétele, melyek kapcsolódási pontot adhatnak a Mezőcsáti kistérség koncepciójának megalkotásához. - - 22

3. A FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, MÓDSZERTANA 3.1. A CÉLRENDSZER MEGHATÁROZÁSA A módszer lényege az, hogy a célállapotot az álmokból az adottságok, a környezet, a lehetséges funkciók (funkció analízissel meghatározva) szintjén a piaci verseny és igények figyelembe vételével létrehozott európai léptékű vízióból vezetjük le. ADOTTS ÁGOK, ÁLMOK, REALITÁS MIT? HOL? MILYEN S ZINTEN? MIKOR? MENNYIÉRT? MIBŐL? KIVEL? CÉLÁLLAPOT CÉLÁLLAPOT MIT? HOL? MILYEN S ZINTEN? MIKOR? MENNYIÉRT? MIB ŐL? KIVEL? VERS ENY PIAC, VÍZIÓ, EREDMÉNY Ke llően feszített, konkrét időtávra szól, jövőképet és hitet ad, mozgósít. Szervezetépítés, menedzsment PARTNERSÉG 1.sz ábra A célállapot alapján vezérprojekt (csomag) és projektek kerülnek kidolgozásra meghatározott - időtáv - prioritások célhierarchia figyelembe vételével. A projektszintű tervezés (programozás) során operatív munka szinten az egyes projekt mezők összefüggései és egymásra épülésük teljes mértékben figyelembe vételre kerül. - - 23

Az egyes projekteken belüli pl humán és infrastruktúra feltételrendszer javítását célzó feladatok a vezérprojekt vagy a fejlesztési modell szintjén koordináltak. 3.2. A MUNKA FOLYAMATA Napjainkra elfogadottá vált, hogy a tudatos térség- és területfejlesztés hiányában csak parciális beavatkozásokra van lehetőség, amelyek gazdasági hatása a legjobb szándék mellett is kétséges. A koncepciótlanság további társadalmi, gazdasági feszültségek és rossz hatásfokkal elköltött pénzeszközökkel jellemezhető fejlődést eredményez. Az egyes projektekben való gondolkodás helyett a TMB Hungary Kft. összefüggéseket feltáró nagyléptékű, ütemekben megvalósítandó koncepciót ad. Álo m Kö rnye z e t VÍZIÓ Piac Verseny Funkcióanalízis KONCEPCIÓ Célrendszer Partnerség STRATÉGIA FEJLESZTÉSI MODELL VEZÉRPROJEKT Forrásallokáció 1. OPERATÍV PROGRAM MESTERTERV Projekt csomagok Projektek Forrásallokáció 2. Pályázatok Pályázatok 2.sz ábra A TMB Hungary Kft által alkalmazott folyamatot a 2. számú ábrán mutatjuk be. - - 24

A jelen megbízás keretén belül a TMB Hungary Kft szakértői (egységes vízióból levezetett fejlesztési modell, és 5 vezérprogram meghatározása) a 2.számú ábrán vázolt folyamat negyedik fő eleméig (fejlesztési modell vezérprojekt) jut el, és a fejlesztési modell vezérprojekt kialakítására ad tervet. 3.3. ÁLTALÁNOS IRÁNYELVEK 1. Szükséges egy (néhány): - a kistérség meghatározó kompetenciájára alapozott - a kistérség gazdasági profilját hosszú távon jellemző, egyedi arculatot is biztosító vezérprogram megtervezése 2. A vezérprogram (csomag) illeszkedik az országos és nagytérségi fejlődési folyamatokba, hosszú távú, elsődleges prioritások szerint. 3. A vezérprogramba integráltak, annak céljait (is) kiszolgálják a mezőcsáti kistérségi projektek, melyek egymással is szoros kapcsolatban vannak. A humán potenciál fejlesztéstől az infrastruktúra projektig így cél és operatív projekt hierarchia fogadtatható el, mely: - egy PARTNERSÉG alapú megvalósítás - jó hatásfokú pályázati munka és megvalósítás feltétele. - - 25

4. JÖVŐKÉP KISTÉRSÉGI SZINTEN A stratégia kimunkálásához szükséges a vázolt helyzetből, mint kiinduló állapotból a közösség értékrendjének és a realitásoknak megfelelő, a jövőben elérni kívánt állapot felvázolása. A jövőkép tehát egy olyan célállapot, ahová hosszú távon szeretnénk eljutni. Megalkotásakor választ kell adnunk azokra a kérdésekre, melyek a térség jövőbeni helyzetére, a maihoz képest megőrzött vagy megváltoztatott jellemzőire kérdeznek rá. A jövőkép egyben arra is utal, hogy a térséget milyen állapotban kívánjuk majd utódainknak átadni. A jövőképben kell, hogy az adott közösség igényei és értékei tükröződjenek, reális viszonyokból induljon ki, következetes legyen és terjedjen ki minden, a térségi fejlődés szempontjából általunk fontosnak tartott területre. Ezek alapján a térség jövőképét a következőképpen lehet felvázolni: A térség társadalmi és gazdasági fejlődését nagyban befolyásolja a Régió, a környező kistérségek fejlesztési koncepciója és azok megvalósulása, valamint a Vásárhelyi terv és az abból megvalósuló fejlesztések. Egy olyan kistérséggé alakul, ahol a turizmus, a falusi, vízi- és vadász turizmus virágzik, a hagyományőrző mesterségek megőrződnek. Mezőcsát kistérség középtávon olyan vonzó, komfortos és egyedi sajátosságokkal rendelkező térséggé válik, amely a környezettel harmonikus ökoturisztikai célterület lesz. A Mezőcsáti kistérség települései, tudatosan megtervezett, hosszú távra vonatkozó településfejlesztési programok kidolgozásával megőrizve a térség eredeti természetközeli arculatát már direkt módon, fokozatosan válnak attraktív lakó-településekké. A látogatóközönség társadalmi státuszának (jövedelem- és képzettségi szintjének), valamint vállalkozások tőkeviszonyainak megfelelően különböző típusú (jól diverzifikált) idegenforgalmi és rekreációs szolgáltatások telepednek meg a falusi turizmus keretein belül működő vendéglátóhelyektől kiindulva, a gyermek- és iskolai táboroztatásig (erdei iskolák) és a legmodernebb wellness-centrumig bezárólag. - - 26

A rekreációs szolgáltatások az idegenforgalom magas szintű szervezettsége, és a megfelelő idegenforgalmi infrastruktúra megléte gazdaságossá teszi az ezzel foglalkozók tevékenységét, és a kistérség jó hírét kelti az országban és külföldön egyaránt. A jelentkező igények alapján létesülő számos, új minőségi idegenforgalmi vállalkozás működéséből származó előnyök a fizetőképes kereslet növekedésében, új nagyszabású létesítmények (fogadók, éttermek, pihenő-, kulturális- és sportcentrumok) megjelenésében, a helyi önkormányzati bevételek növekedésében és egyfajta részleges foglalkoztatási szerkezet váltásban fognak realizálódni. Innovatív iparágak megtelepedésének ösztönzése A jelenleg meglévő, és később betelepülő innovatív iparágakból kiinduló gazdasági növekedés - a munkahelyteremtés által - helyi fiatal lakosság elvándorlását megszünteti, és a térség gazdaságát intenzív növekedési pályára állítja. Ebben segítséget nyújtanak a megfelelő szintre fejlesztett képzési struktúra, és a lakosság lakás- és általános életkörülményeinek javítására tett hatékony intézkedések. Az önkormányzatok ipar-területek (pl. Igrici, Mezőcsát) menedzselésével, infrastrukturális megalapozásával, továbbá vállalkozásbarát szolgáltató tevékenységek nyújtásával vállalkozások betelepülését segítik elő. Integrált mezőgazdaság A jövőben versenyképes agrárium egészét az integráció (együttműködés) szemlélete hatja át a termelés, a felvásárlás, az értékesítés, sőt a végső célként megvalósuló helyi feldolgozó-kapacitás működtetése során is. Elsőként a termelők integrálása, majd az együttműködés magasabb fokán a kisebb integrátorok integrációja valósul meg. Várhatóan a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya a jelenleginél alacsonyabb lesz, viszont a kis számú versenyképes családi gazdaságok stabilitása növekszik, a magasabb jövedelemszint eredményeként. Az exportra termelés mellett, a hazai vásárlóerő erősödésével, a termények teljes körű feldolgozásával, kereslet - komformitásával a hazai bevásárlóközpontok árucikkei között a Mezőcsát kistérség termékei is meg fognak jelenni. Sikeres térségmarketing A hatékony település- és térségmarketing olyan, - a piaci versenyben elengedhetetlen fontosságú eszköz egy adott térség- ill. település gazdaságának erősítésében, ami egyértelműen az önkormányzat vezérlése és kontrolálása alatt kell, hogy megvalósuljon. - - 27

Itt az előny nem az anyagi tőkén, hanem az információgazdaságban rejlik. Az önkormányzatnak egyrészt nyitottnak kell lenni a korszerű ismeretek irányába, másrészt azokat adaptálni kell saját működési- és fejlesztési mechanizmusaiba. Az idő és a tér lerövidülésével azok az önkormányzatok jutnak versenyelőnyhöz, akik a leghamarabb képesek bizonyos információk megszerzésére, adaptálására, továbbá akik minél szerteágazóbb és naprakészebb információbázissal lépnek fel a világhálóra. Ennek elsődleges feltétele a telekommunikációs központok (pl. teleház) létesítése, működtetése minden egyes Mezőcsáti kistérségi településen. A marketingtervek és azokon alapuló szervező tevékenységek segítik a gazdaság fejlődését, az információs társadalomba való sikeres bekapcsolódás pedig lehetővé teszi a térség számára a fejlesztésekhez szükséges naprakész információk elérését. A megfelelő információk birtokában a térség jelentős versenyelőnybe kerül a fejlesztések, a lehetőségek kiaknázása terén, ami további fejlődést indukál. A sikeres térségmarketing a működő tőke vonzásának első és elengedhetetlen feltétele. A Mezőcsát kistérség SWOT analízisben összegzett adottságaira és lehetőségeire alapozva került sor a jövőkép meghatározására. Ennek megvalósításához pedig megfogalmazásra kerülnek a kistérség fejlesztési céljai. A komplex gazdaságfejlesztések célcsoportjai három nagy típusba sorolhatók: A fejlesztés leggyakrabban megjelölt, ún. általános céljai a jövedelemszint növelésére, a foglalkoztatottsági színvonal javítására, bizonyos termékek vagy szolgáltatások elérhetővé tételére, a lakáshelyzet javítására vagy az oktatás, képzettségi szint javítására irányulnak. A problémamegoldó célok a feltárt gyenge oldalak megerősítését, az eddig kihasználatlan erősségek kibontakoztatását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a lakosság életszínvonalának emelését célozzák meg. Az innovációs célok új termékek, szolgáltatások vagy üzemek kiépítésére, új eljárások, módszerek bevezetésére, a turizmus fejlesztésére, a szórakoztatás fejlesztésére irányulnak. - - 28

4.1. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI CÉLOK Az általános célok a kistérség megtartó és befogadó képességét kell elsősorban, hogy szolgálják ezzel biztosítva a fejlőédst, ezért olyan általános célokat foglalnak magukba, mint: A foglalkoztatásban: Foglalkoztatási szint javítása Új munkahelyek teremtése Munkanélküliek számának csökkenése Az oktatásban: Korszerű oktatási és szakképzési rendszer Képzési, átképzési programok A közösségre vonatkozóan: A lakosság, fiatalok megtartása a térségben Kulturális és közösségi élet felélénkítése, feltételeinek megteremtése Térségi együttműködés élénkítése Szolgáltatások körének bővülése A gazdaságban: Gazdasági szerkezet korszerűsítése Információs társadalomba történő bekapcsolódás Eredmények: A foglalkoztatási szint javítása a betelepülő új vállalkozások munkahelykínálata révén valósulhat meg, amelyet segítenek a helyi képzési és átképzési programok. A lakosság elhelyezkedését biztosítja, hogy a mezőgazdaságban véghezvitt termékszerkezet-váltás révén új munkahelyek állnak rendelkezésre ezen a területen is, amelyet a szakszerűbb, hatékonyabb, és jövedelmezőbb mezőgazdasági termelést megalapozó tanácsadó és képzési programok támogatnak. Az informatikai fejlesztéseket célzó programok nyújtanak alapot ahhoz, hogy elinduljon egy magasabb technikai és jövedelmi színvonalat képviselő, az információs társadalomba való bekapcsolódást lehetővé tevő gazdasági, szolgáltatási informatikai ágazat fejlődése. Mindezek a munkalehetőségek mérsékelni fogják a munkanélküliek számát, és a munkanélküliek arányát a már versenyképesnek mondható 6-8 % körüli értéken tartják. Ennek az értéknek az elérésében az is segít, hogy egyre több olyan ágazat jelenik meg elsősorban a helyi iparfejlesztés, illetve a számítógépes hálózat révén, amely - - 29

lehetővé teszi a rugalmasabb idejű munkavégzést, a részmunkaidős foglalkoztatást. Ez a munkanélküliség két területén jelent előrelépést: egyrészt csökkenti az idénymunka miatt kialakuló pulzálást a munkanélküliek számában. Másrészt pedig a gyermeknevelés, otthoni mezőgazdasági munka, vagy egyéb ok miatt csak részmunkaidőben munkát vállalni tudók foglalkoztatásba való bevonása. Ez a munkanélküliek számának általános csökkenésében lesz kimutatható. A technikai és jövedelmezőségi szempontból is magasabb színvonalat képviselő számítógépes munkák (adatbáziskezelés, programozás, távmunkák lehetősége, pl. fordítás stb.) lehetővé teszik a fiatal és magasabban képzett lakosság letelepedését. A magasabban képzett lakosság aránya jelentősen emelkedni fog. A foglalkoztatási gondok, a munkanélküliek számának normalizálásával a jövedelemszint emelkedik. Ez nem csak egyszerűen az életminőség javulását hozza magával, de megteremti a fizetőképes keresletet a térségben. A jövedelem felhasználásában meginduló változás kimutatható majd abban, hogy egyre kisebb arányt képvisel majd az élelmiszer-vásárlás, valamint az önfenntartást szolgáló egyéb költségek, és egyre nagyobb részt jelentenek majd a fizetésből az emberek megelégedettségét növelő kiadások. Nagyobb összegek jutnak például a kikapcsolódásra, a rekreálódásra, a sportra stb. A fizetőképes kereslet növekedése maga után vonja majd a kistérségben található szolgáltatások körének bővülését. Ezeknek a városi élet színvonalát biztosító szolgáltatásoknak az elérhetősége komoly vonzerőt jelent a betelepülni szándékozók számára, tovább bővítve a szolgáltatásokat igénybe vevők körét, illetve tovább emelve a szolgáltatások kihasználtságát, ezzel jövedelmezőségét. 4.2. PROBLÉMAMEGOLDÓ FEJLESZTÉSI CÉLOK A problémamegoldó célok a feltárt gyenge oldalak megerősítését, az eddig kihasználatlan erősségek kibontakoztatását, a munkanélküliség csökkentését, valamint a lakosság életszínvonalának emelését célozzák meg. Az alábbiakban megfogalmazott célok megvalósítása a további fejlődés biztosításának érdekében elengedhetetlen, az EU konformitást és az életminőség javítást szolgálják: Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése, kezelése - - 30

Szennyvízkezelés megoldása Térségi infrastruktúra fejlesztése (pl. útfelújítás, járda, kerékpárút) Intézményfenntartás és fejlesztés (pl. iskolák, óvodák, kultúrház) Kisebbség beilleszkedésének elősegítése Eredmények: A környezetvédelemmel kapcsolatosan jelentkező leggyorsabban megoldandó probléma a kommunális szilárd és folyékony hulladékok elhelyezése, újrahasznosítása, vagy megsemmisítése, illetve a régi, környezetvédelmi előírásoknak nem megfelelő hulladéklerakók rekultiválása. Az illegális lerakók felszámolásával, a gyakran takarás nélküli legális lerakók rendezésével megszűnik a szemét szél általi elhordása a szomszédos szántóföldekre, megszűnik a csurgalékvíz talajvízbe való beszivárgása és annak elszennyeződése. A szennyvízkezelés megoldására, a térség településeinek összefogásával korszerű tisztítóművek épülnek, amelyek jelentős mértékben csökkentik a térség környezeti terhelését. Ehhez persze meg kell valósuljon a szennyvízcsatorna-hálózat Projektben kiépítése is. Javul a térség elérhetősége, tovább korszerűsödik a térséget az M3-sal összekötő út, biztosítva ezzel a térség bekapcsolását az országos főközlekedési hálózatba. 4.3. INNOVÁCIÓS FEJLESZTÉSI CÉLOK Az innovációs célok új termékek, szolgáltatások vagy üzemek kiépítésére, új eljárások, módszerek bevezetésére, a turizmus fejlesztésére irányulnak. betelepülő ipari potenciál alapfeltételeinek megteremtése (pl. ipari parkok létesítése, meglévők korszerűsítése) a kis alapanyag-, illetve nyersanyag-igényű, de nagyobb munkaerő-ráfordítást igénylő iparágak betelepítése(pl. összeszerelő üzem létesítése) hungarikumok termesztése, tenyésztése (pl. szürkemarha, húsló, csiperke gomba) turizmus fejlesztése új termékek, szolgáltatások, üzemek betelepítése (pl. tejfeldolgozó üzem) Eredmény: - - 31