MISKOLC MJV ENERGETIKAI KONCEPCIÓJA REV.0. Munkaszám: 7795 Budapest, 2002 július
Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló...4 Bevezetés...11 Néhány szó a városról...12 A város energetikája számokban: energiamérleg...13 A város várható fejlődése és ennek energetikai vonzatai...14 A településszerkezeti terv energetikai vonatkozásai...17 Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok...18 Az önkormányzat szerepe az energiahatékonyság javításában...22 Az önkormányzat mint energiafogyasztó...23 Az önkormányzat mint energiatermelő és -elosztó...24 Az energiagazdálkodás intézményi háttere...26 Vezetékes energiaellátás...26 Villamosenergia-ellátás...26 A főelosztóhálózat és az országos hálózattal való kapcsolatának rövid ismertetése...26 Teljesítményigények és fogyasztási adatok...28 Ellátásbiztonsági kérdések...29 Szolgáltatói jövőkép...31 Földgázellátás...32 Az ellátás forrásai, hálózata...32 Teljesítményigény adatok, fogyasztások....35 Ellátásbiztonsági kérdések...37 Szolgáltatói jövőkép...39 Távhőszolgáltatás...39 Távfűtés vagy más fűtés?...40 A távhő helyzete Miskolcon...42 Miskolc MJV távhőstratégiájának elhatározott és még nem elhatározott elemei...51 Összefoglalás, javaslatok...70 Egyéb tüzelőanyagok (folyékony, szilárd, PB gáz)...72 Megújuló energiaforrások...73 Vízellátás...77 Az ellátás forrásai...77 Teljesítményigény adatok, fogyasztások...78 Ellátásbiztonsági kérdések, a vízszolgáltatás és szennyvízkezelés problémái...79 A szabályozási környezet változásai...82 A jövő feladatai...84 Az önkormányzati intézmények energiagazdálkodása...86 A jelenlegi energiagazdálkodási gyakorlat...87 Mi jellemzi Miskolc MJV közintézményeinek energiafogyasztását?...88 2
Javaslat az intézményi energiagazdálkodási rendszerre...94 Környezeti hatások...98 Felhasznált források...101 Ábrajegyzék 1. ábra A Miskolcon felhasznált energiafajták megoszlása...14 2. ábra Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása...15 3. ábra A gazdaság fejlődése a megyében...16 4. ábra Villamos teljesítményigények...28 5. ábra Villamosenergia fogyasztás éves lefutása...29 6. ábra A gázhálózat kiépítettségének változása...34 7. ábra Gázfogyasztási adatok változása...36 8. ábra: Miskolc gázellátó rendszerének sémája...38 9. ábra Távhő-leválások mutatói...41 10. ábra Leválások hatása a távhő-költségekre...41 11. ábra Miskolc távhő rendszerei...44 12. ábra Miskolci távhő-költségek más városokkal összehasonlítva...48 13. ábra Szekunder oldali korszerűsítések Debrecenben...56 14. ábra Szekunder oldali korszerűsítések forrásai Debrecenben...58 15. ábra Szabálytalan füstgázelvezetések távhőről levált létesítményeknél...61 16. ábra Vízfogyasztás változása...79 17. ábra Vízellátás meghibásodási mutatói...80 18. ábra Közintézmények energiafogyasztása és -költségei...88 19. ábra Közintézmények fajlagos energiaköltség adatai...89 20. ábra Közintézmények fajlagos villamosenergia fogyasztásai...92 21. ábra Közintézmények fajlagos hőenergia fogyasztásai...93 22. ábra Példa a mérőleovasási adatlapra...97 3
Vezetői összefoglaló Jelen tanulmány feladata Miskolc energiaellátása jelen állapotának áttekintése, a várható jövőkép felvázolása volt, illetve javaslatokat kellet megfogalmaznia a hatékonyság javításával, jobb energiagazdálkodással, a kritikus területek kezelésével és a követendő energiapolitikával kapcsolatosan. Miskolc éves energiafelhasználása meghaladja a 13 000 TJ-t (ez az országos energiafelhasználás kb. 1,3%-a.) Ennek jelentős része közvetlenül földgáz, de ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgáz alapon állítják elő, azt mondhatjuk, hogy az energiaigények kielégítése több mint 80%-ban földgázzal történik. Az elfogadott jövőképek szerint Miskolc lakossága középtávon 170-150 ezerre csökken. A gazdasági élet átalakulása a rendszerváltás előtti, nehézipar által dominált szerkezetből a feldolgozóipar, kereskedelem, szolgáltatások irányába várhatóan tovább folytatódik és az 1990-es évek elejének jelentős visszaesése után megindult lassú növekedés is tovább tart. Ezt jól mutatja, hogy : a működő társas vállalkozások közel egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 31%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedik. A növekedés hátterének biztosítására a betelepülő ipari és gazdasági vállalkozások kiszolgálására a Város több ipari parkot, kereskedelmi -gazdasági területet kíván kialakítani, részben zöldmezős beruházások részére korábbi mezőgazdasági területeken, részben meglévő ipartelepek rekonstrukciójával, átalakításával., összesen kb. 400 hektáron. A gazdasági szerkezet átalakulása, a lassú növekedés következtében azt prognosztizálják, hogy megjelenik a magasabb minőségű lakások iránti igény: az előrejelzés szerint 4-9500 ilyen lakásra lehet szükség. E célból a városfejlesztési elképzelések szerint mintegy 300 ha-on kívánnak családi házas, kertvárosi területeket kialakítani, nagyobbrészt a Város északi, dombos területén. Ezeken a területeken kb. 7900 lakás számára jut hely. Amennyiben a fenti fejlesztések megvalósulnak, az kb. 70 MW villamos teljesítmény és 16000 m³/h földgáz teljesítmény igény növekedést jelent. Ezt a Város jelenlegi elosztóhálózat részben kapacitások hiánya miatt, részben mivel az igények korábban nem közművesített területeken jelentkeznek, nem képes jelenlegi állapotában kielégíteni. A villamos igények kielégítésére új alállomásokat kell majd építeni (Bodótető, Szirma melletti terület) és bővíteni szükséges ÉMÁSZ keleti alállomását, míg a jelentkező új gázigények a középnyomású hálózat bővítését teszik szükségessé. 4
Az önkormányzatnak számos közvetlen, energetikával kapcsolatos feladata van, mint pl. közvilágítás, távfűtés, intézmények energiaellátása (működtetése), vízellátás és szennyvízkezelés, közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésében, stb. Ezen kívül, a feladatokat tágabban értelmezve közéjük tartozik még pl. a települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása, a lakossági energiatakarékosság támogatása, a fogyasztói érdekvédelem, az energiafelhasználás környezeti hatásainak figyelése. A fenti feladatok közül e helyt a közvilágítást emeljük ki, mert a többi legfontosabb elemmel (távhő, intézményi energiagazdálkodás, vízellátás) a tanulmány külön fejezetben foglalkozik, melyeket itt is külön foglalunk össze. A közvilágítás éves energiafogyasztása meghaladja a 10 millió kwh-át, a 21000 fényforrás beépített teljesítménye több mint 3 MW. Ez a feladat az Önkormányzaton belül a Városüzemeltetési Osztályhoz tartozik, ahol megfelelő szakértelem áll rendelkezésre. Ennek megfelelően a közvilágítási hálózat meglehetősen korszerű (illetve további korszerűsítése jelenleg van folyamatban), több úttörő megoldást alkalmaz. Így pl. Magyarországon nem jellemző módon évek óta mérés szerint számolják el a közvilágításra használt villamos energiát, és kísérleteznek a feszültségszabályozással történő fogyasztáscsökkentéssel is. Úgy érezzük a közvilágtás üzemeltetés jó, fejlesztése megfelelő irányba halad, ezért részletesebben nem tárgyaljuk. A villamosenergia-ellátás ellátása biztonságos, a felsőzsolcai alállomás üzemzavara esetén lehetőség van a sajószögedi ill. a sajóivánkai allállomáson keresztül történő ellátásra. A város összes feszültségszinten jelentkező összes csúcsigénye 256 MW, de ennek jelentős részét a három nagy iparvállalat igénye adja. A lakossági és közületi igények enyhe de szinte állandó évi 4-5% emelkedést mutatnak. Miskolc várost ellátó hálózat műszaki paraméterei, kora és állaga megegyezik a Magyarországon található többi hálózat jellemző értékeivel. Bár a hálózat korát tekintve nem a legfiatalabb, de üzemzavari statisztikákat tekintve átlagos illetve jó állapotúnak tekinthető. A szolgáltató hosszútávú tervei között szerepel a 35 kv-os hálózat 20 kv-ra, valamint a 10 kv-os kábelhálózat 20 kv-ra történő áttérítése. Az elosztóhálózat ellátását biztosító táppontok rekonstrukcióját is folyamatosan végzik: középtávon tervezik a Miskolc-Nyugat 120/35/10 kv-os, valamint a Miskolc-Központi és Keleti 35/10 kv-os alállomások rekonstrukcióját. A földgázellátás Miskolcon meglehetősen speciális: nem csak a három legnagyobb ipari fogyasztó, hanem a távhőrendszer legnagyobb hőforrása is közvetlenül MOL-tól 5
vásárolja a földgázt. (Ez utóbbi azért fontos, mert így a gázszolgáltató kétszeresen érdekelt a távhő fogyasztók "elhódításában": nem csak fogyasztóinak számát növelheti, hanem gázértékesítését is.) A MOL-tól vásárol földgáz mennyiségéről nincs friss információnk, de korábbi adatok alapján megállapítható, hogy meghaladja az összes többi fogyasztó számára TIGÁZ által értékesített mennyiséget. Források oldaláról a földgázellátás is biztonságosnak mondható: a városi rendszer két ponton van megtáplálva. Az elmúlt években jelentősen és folyamatosan bővült a gázhálózat: 2001-re a hálózat hossza meghaladta a 470 km-t, a lakossági telítettség pedig a 86%-ot, ami országos átlagban is magas érték. A háztartási fogyasztók létszámának növekedésével egyidejűleg ebben a fogyasztói csoportban nőtt az értékesített mennyiség, ugyanakkor az ipari felhasználók fogyasztásai nem emelkedtek jelentősen. Az ellátásbiztonság szempontjából fontos, hogy az elosztóházatban a korszerű műanyag vezetékek aránya 2001. év végén elérte a 77 %-ot. Ez a folyamatos rekonstrukciónak illetve az új fejlesztéseknek köszönhető. Ennek megfelelően az egy km-re vetített meghibásodások száma ami 2001-re 0,2 db/km-re csökkent a korábbi 0,4-s átlagról. A szolgáltató célja az, hogy a meglévő, üzemelő gázhálózat mentén is lehetőség szerint minél többen kapcsolódjanak be a szolgáltatásba, és szívesen elégíti ki a Város fejlődésével jelentkező többlet gázigényeket is. Vizsgálják annak lehetőségét, hogy a még ellátatlan területeken (pl. Bükkszentlászló és vagy esetleg Ómassa) településrészen is megkezdődjön a földgázelosztó hálózat kiépítése. A távhőszolgáltatás Misokolc esetében talán a legkritikusabb terület a Város energetikájában, azon túlmutató szociális, politikai vonatkozásokkal terhelve. Nem csupán a jelen anyag, hanem többek között az elfogadás alatt lévő Településszerkezeti Terv is megállapítja, hogy Miskolcon a távfűtés nem számolható fel, nincs reális alternatívája. Miskolcon - a távfűtött települések döntő többségéhez hasonlóan- a rendszerváltozás utáni önkormányzatok is a távhőszolgáltatás fenntartása mellett foglaltak állást. Ebben az esetben viszont a Város és az Önkormányzat elemi érdeke, hogy a távhőszolgáltatást "jó gazda módjára" minél hatékonyabban, eredményesebben, a fogyasztók megelégedésére működtesse. Ezzel szemben egyre több (utóbbi 12 évben 17,4 MW hőigényű) fogyasztó vált, válik le a miskolci távhőrendszerről és a közelmúltban nagyságrendileg 22 MW új, a távhővezeték közvetlen közelében elhelyezkedő fogyasztó nem kötött rá a rendszerre. Ez a jelenség a magyar távhő szektorban példa nélkül áll. Kimutatható az is, hogy a leválásokkal párhuzamosan - logikusan - növekedett az alapdíj, azaz az 6
állandó költségek a megmaradó fogyasztókat terhelik. A leválások és a rá nem kötött fogyasztók miatti elmaradt bevétel nagyságrendje 560-800 M Ft-ra tehető. A piacvesztés tehát alapvetően veszélyezteti. Igen súlyos helyzetet okoz a távhővállalat nagy adósságállománya és a kintlévőségek jelentős (az éves forgalom 40%-a!) mértéke is. Ami a műszaki helyzetet illeti, bár történtek és történnek korszerűsítések, ezek főként a hőforrásokat érintik, a rendszer többi részénél pedig a minél kisebb költséggel megvalósítható, feltétlenül szükséges beruházásokra korlátozódnak. Elsősorban az elosztóhálózat rossz állapota kapcsán elmondható, hogy MIHŐ Kft. jelenleg vagyonát éli fel, pedig meg kellene kezdje az elöregedett infrastruktúra időszerűvé vált rekonstrukcióját. Miskolcnak együtt kell élnie a távfűtéssel, és törekednie kell arra, hogy a távfűtés előnyei minél jobban érvényre juthassanak. Világosan látni kell, hogy a távhőszolgáltatás létjogosultságának folyamatos megkérdőjelezése, valamint az egyedi gázfűtés távfűtés rovására történő támogatása árt a távfűtési fogyasztóknak (mert számukra drágább lesz a távfűtés) és közvetve a Város egész közösségének (mert a távhőszolgáltatás problémáinak kezeléséhez költségvetési pénzt kell áldozni). A kedvezőtlen helyzet kezelésére Miskolcon rövidebb és hosszabb távú távhő stratégiát kell alkalmazni. A rövidtávú cél a túlélés, a hőszolgáltató működőképességének fenntartása és a piac védelme kell legyen. Hosszabb távon a távhő körüli feszültségek mérséklését, az Önkormányzat anyagi támogatásának beszüntetését, a környezetvédelmi és energiagazdálkodási előnyök érvényre juttatását kell elérni. A távhő piac védelme érdekében az Önkormányzat ki kell használja a rendelkezésére álló adminisztratív és politikai eszközöket - erre több példát is mutatunk az anyagban. Fel kell számolja azt a helyzetet, hogy folytatódjon az alternatív fűtési mód távhő rovására történő terjesztése lakáskorszerűsítés címszó alatt. Természetesen a távhő piac védelmére szolgáló intézkedésekkel párhuzamosan folytatni kell az erőfeszítéseket MIHŐ Kft. gazdálkodásának javítására. A közelmúltban meghozott döntések, pl. a gázmotoros tender, illetve a közelmúltban kijelölt fejlesztési irányok, pl. a hőközpontok korszerűsítése helyesnek ítélhetők. A jelentős beruházási igény, kedvezőtlen gazdálkodási helyzet miatt is elkerülhetetlen a távhő díjak olyan mértékre történő emelése, mely fedezi a működési és felújítási költségeket. (Az általános vélekedéssel ellentétben Miskolcon nem kirívóan magasak a lakossági távhő árak, amint ezt bemutatjuk, inkább az átlagos érték körül mozognak.) Csak ismételni tudjuk a miskolci távhőszolgáltatást korábban vizsgáló pénzügyi szakértők véleményét: bármilyen nehéz, a szociális kérdéseket külön kell kezelni. Itt is megerősítjük: a távhő problémák kezelése az 7
egész önkormányzat és város ügye, tehát minden érintett osztálynak, a többi önkormányzati vállalatnak is együtt kellene működnie a problémák kezelésében. Az azonnali feladatok között említjük végül a távhőről kialakult kép javítását. Miskolc Városban szemléletváltásra van szükség a távhőszolgáltatás megítélésében. Itt egyrészt a távhő szerepének, stratégiai jelentőségének Önkormányzat általi világos kinyilvánítását tartjuk szükségesnek. Másrészt javasoljuk, hogy MIHŐ Kft. indítson tudatos PR programot, kommunikációjában a jelenlegi kényszerű defenzívából lépjen előre offenzívába. Az anyagban e feladatok megoldási módjára, eszközeire konkrét javaslatot teszünk. A műszaki fejlesztési stratégia célkitűzéseivel egyetértünk, de úgy véljük nem hagyható ki ebből a fogyasztó oldali korszerűsítés: ez nem csak műszaki ekőnyöket kínál, hanem jelentősen hozzájárulhat a távhő megítélésének javításához. A rövidtávú stratégia sikeres megvalósítása után lesz majd az Önkormányzat és MIHŐ Kft. abban a helyzetben, hogy döntsön a hosszabb távú távhő stratégiáról. Noha hagyományos értelemben a víz nem tartozik az energiahordozók közé, hiszen nem az energiatartalmát hasznosítjuk, egyre értékesebb természeti erőforrás, a vele való gazdálkodás módja és az ellátás egyes problémái is hasonlóak az energiahordozókéhoz. Ennélfogva, és azért is mert ez a másik legnagyobb önkormányzati közmű, a városi energiastratégia részének tekintjük. A vízellátó hálózat forrásainak kapacitása messze meghaladja az igényeket. Ez részben a Város 1970-es években tervezett növekedésének elmaradása, részben pedig a vízdíj bevezetésével és növekedésével párhozamosan bekövetkezett jelentős (kb. 60%-os) fogyasztás-csökkenésnek tudható be. Ebből származik az elosztó hálózat hibának egy része is: a túlméretezett berendezések hatékonysága alacsony hálózatban kialakuló sebességek jóval az optimális érték alatt vannak, ami hálózaton vízminőségi problémákat okozhat. Nagyobb baj azonban a vezetékrendszer rossz műszaki állapota. Hálózati hibák elsősorban az azbesztcement csöveknél jelentkeznek, de az acélcsöveknél is komoly korróziós problémák jelentkeznek. Az összes hibabejelentés száma az országos átlagot meghaladja és ez az érték növekvő tendenciájú. Mindent egybevéve azonban jelenleg még - ha az országos átlaghoz képest nagyobb karbantartási költséggel is - a szolgáltató az intenzív hibaelhárítással és részleges rekonstrukciókkal más vízművekhez hasonló üzembiztonságot biztosít. A szennyvízkezelés területén is problémákat és nagyobb költségeket okoz rendszer túlépítettsége, de jelenleg az üzemi paraméterek jók. Ugyanakkor, mivel a szennyvízkezelő telepet eredetileg más iszapkezelő technológiára tervezték, az 8
indokoltnál több iszap keletkezik. Jelenleg az iszap nagy részét talajjavításra használják, de a befogadó terület egyre csökken, így a jövőben a már megépült földgáztüzelésű szárítóban szárítani, majd hulladékként deponálni fogják, illetve a távolabbi jövőben megépülő égetőben kívánják ártalmatlanítani. Ez technikailag jó, de üzemköltségét tekintve igen drága megoldás. További problémát jelent a szennyvízkezelés területén, hogy jelentősen szigorodtak a hatósági előírások (az anyagban a változásokat részletesen ismertetjük). Ezek betartása komoly beruházásokat kíván meg a szennyvíztelepen. A fentiek alapján a vízellátást és szennyvízkezelést érintő főbb javaslataink a következők: - Fel kell készülni az elosztóvezeték rendszer cseréjére: fel kell mérni a rendszerelemek állapotát, ki kell dolgozni a beavatkozások műszaki tartalmát és beruházási költségeit: az előkészített projekt előnyt jelent kedvezményes források (pl. EU-alapok) felhasználáshoz. - Meg kell találni annak a módját, hogy a rekonstrukció céljára elkülönített alapot hozzanak létre. (Még kedvezményes források igénybe vételénél is szükség van a saját hozzájárulásra.) - Vizsgálni kell a szennyvíztelepen keletkező iszap mennyiségének csökkentési lehetőségeit. Erre több technológia is rendelkezésre áll (levegőztetés oxigéndúsítása, bioreaktor). Ez nagyban csökkentheti az iszapkezelés és -elhelyezés üzemköltségeit. - A jelentősen szigoródó hatósági előírások következtében szükségessé válik az elfolyó víz minőségének javítása. Ennek feltételeit biztosítani kell, újabb technológiai egységek megvalósításával. Az intézményi energiagazdálkodás igen fontos energetikai feladat: a miskolci közintézmények éves energiafelhasználása 356 TJ volt 2000-ben, közvetlen energiaköltsége pedig, akkori árszinten, meghaladta a 700 M Ft-ot. Ugyanakkor az Önkormányzaton belül nincs kimondottan az energiagazdálkodási feladatokkal foglalkozó szervezeti egység, vagy akár energetikus. Az intézmények éves költségvetési keretét - melynek része az energiaköltség is - maguk az intézmények tervezik, a benyújtott tervet pedig a Pénzügyi Osztály hagyja jóvá. A költségvetés tervezésének alapja általában az előző évben felmerült költség. Az intézmények energiafogyasztási adatait a számlákon kívül más módon nem tartják nyilván. Minden intézmény évente egyszer energiafelhasználási jelentést készít, általában a számlaadatokra alapozva. Ezek a beszámolók a Városüzemeltetési Osztályhoz érkeznek be, amely elvégzi a kötelező adatszolgáltatást az Energiainformációs Ügynökség felé. Ezen túlmenően a szolgáltatott adatok nem kerülnek feldolgozásra. Ez energiagazdálkodási eljárás nem alkalmas arra, hogy az intézmények energetikájával kapcsolatban komolyabb következtetéseket le lehessen vonni, 9
időben be lehessen avatkozni, ha az energiafelhasználásban indokolatlan változás állna be, vagy hogy meg lehessen állapítani, hol érdemes és lehetséges költség- és fogyasztáscsökkentő beavatkozásokat megvalósítani. A szolgáltatói számlák különösen azóta, hogy a legtöbb szolgáltató áttért a ritkább leolvasásokon és a leolvasások közötti időszakban becsült fogyasztási adatokon alapuló számlázásra nem szolgálnak megbízható információval az intézmények energiafogyasztásáról és különösen nem annak időbeli alakulásáról. Ha figyelembe vesszük, hogy a távhőt is földgázzal állítják elő, akkor megállapítható, hogy a közintézmények energiaellátása szinte kizárólag (98%-ban) földgázon alapul. Ez a tény meglehetősen sebezhetővé teszi az intézményi költségvetést egy esetleges (és szakemberek szerint régóta jósolt) gázár-emelkedéssel szemben. Az 2000.évi energiabeszámolók adatainak egyszerű feldolgozása alapján a következő megállapításokat tettük: - A fajlagos költségadatok meglehetősen nagy szórást mutatnak, különösen a távhős intézményeknél, ami arra utal, hogy az intézmények 10-30%-ánál vélhetőleg szerződésmódosítással, lekötés csökkentéssel csökkenthető lenne az energiaköltség. Célszerű lenne erre nézve részletes vizsgálaot végezni. - A fajlagos villanyfogyasztás általában megfelelt az elvárt 1 értékeknek: 9 intézménynél azonban az eltérés meghaladta a 40%-ot. A hőfelhasználás vizsgálata során rosszabb értékeket kaptunk, itt 15 intézménynél volt 40%- nál nagyobb az eltérés, hatnál pedig a 100%-ot is meghaladta. Az eredmények alapján tehát megállapítható, hogy számos beavatkozási lehetőség valószínűsíthető az intézményekben, amelyek segítségével - nem is feltétlenül nagy ráfordítások árán - energia és költség lenne megtakarítható. Ennek érdekében érdemes lenne e területre több figyelmet fordítani, megfelelő adatgyűjtést és - kiértékelést lehetővé tévő energiagazdálkodási rendszert működtetni. Ennek részleteire pontos javaslatot tettünk az anyagban. 1 Az összehasonlítást egy közép-európai intézményeket vizsgáló EU-program alapján végeztük 10
Bevezetés A rendszerváltozás kapcsán új helyzet alakult ki a települési energiagazdálkodás területén. A frissen megalakult önkormányzatok tulajdonába kerültek a távfűtő rendszerek, és megörökölték a korábbi tanácsok feladatait a közvilágítás és a helyi intézmények energiaellátása területén. Általánossá vált az igény, hogy az önkormányzatok minden területen, így az energetika területén is jobban képviseljék a helyi lakosság érdekeit. Az önkormányzatok megalakulásával egy időben szabadultak el a korábban dotált energiaárak, és kezdődött meg az energetikai infrastruktúra tulajdoni reformja. Az önkormányzatok furcsa helyzetbe kerültek. A helyi elvárások fokozódtak, ugyanakkor az önkormányzatok játéktere meglehetősen szűk maradt. Nem sikerült a tulajdonviszonyokat az EU-ban szokásos módon alakítani. Ismeretes, hogy a legtöbb európai országban a helyi villamos és gázelosztó rendszerek a helyi hatóságok tulajdonában vannak, akik így viszonylag széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek. A rendszerváltást közvetlenül követő évek bizonytalansága után mind több önkormányzat felismerte, hogy érdemes kihasználni a szűk játéktér adta lehetőségeket is, mivel helyes energiagazdálkodással egyrészt jelentős (felesleges) kiadásoktól tudják megóvni magukat, másrészt jobban eleget tudnak tenni érdekvédelmi feladatuknak. Az sem elhanyagolható szempont, hogy esetleges energiahatékonysági beruházások munkahelyet teremthetnek, a képződő megtakarítások pedig növelik az Önkormányzat lehetőségeit. Miskolc MJV önkormányzata is hasonló következtetésre jutott. Az önkormányzat felismerte, hogy az inflációt meghaladó mértékű energiaár-emelkedések miatt a város polgárai és intézményei egyre többet kénytelenek energiára költeni. Az energetikai kiadások adott esetben más fontos területekről vonják el a pénzt. További fontos szempont, hogy az energetikai infrastruktúra működőképességének fenntartása alapvető fontosságú feladat. Az energiaellátás területén bekövetkező zavarok súlyos károkat okozhatnak, melyek pénzben kifejezhető hatása nagyságrenddel nagyobb, mint a működőképesség fenntartásához szükséges ráfordítások. Az infrastruktúra tehát az energiát átalakító, elosztó, felhasználó létesítmények karbantartása és fejlesztése jelentős ráfordításokat igényel. Miskolc különleges helyzetben van amiatt is, mert igen magas a távfűtött lakások részaránya, így a távhő - amely az egyetlen önkormányzati kézben lévő energetikai rendszer - a szokásosnál is fontosabb politikai tényező. 11
A Város fontos érdeke, hogy a biztonságos energiaellátás összes költsége a lehető legkevesebb legyen. Egyre jobban előtérbe kerül az a követelmény is, hogy az energetika környezeti hatásai mérséklődjenek. Ezeknek a követelményeknek a teljesítéséhez tudatos energiagazdálkodásra van szükség. A piacgazdaság körülményei között az energiagazdálkodással kapcsolatos döntések zömét egyrészt az energiafogyasztók, másrészt az energiaszolgáltatók hozzák. Ennek ellenére célszerű az energiagazdálkodás fő kérdéseit városi szinten áttekinteni. Ennek a munkának a kezdeményezője és irányítója csakis az önkormányzat lehet, hiszen az önkormányzat hivatott minden területen az egységes városi érdekeket képviselni. Mindezek alapján fogalmazódott meg az igény, hogy a korábbi hasonló célú tanulmányok frissítéseképpen, a Széchenyi-terv lehetőségeit kihasználva egy olyan dokumentum szülessen, amely - tényszerűen rögzíti a városi energiarendszerek jelen állapotát, - felméri, hogy a város belátható fejlődésének milyen energetikai következményei lesznek, - tekintse át a kritikus területeket, végül - javaslatokat fogalmaz meg a követendő energiapolitikát illetően. Néhány szó a városról Miskolc az Északi középhegység meghatározó helyén, az ún. Miskolci-kapuban fekszik; a borsod-zempléni tájaknak nemcsak földrajzi központja, hanem a különböző tájegységek találkozópontja is: a város körül körcikkszerűen találkoznak egymással: a Bükk hegység, a Cserehát, a Zempléni-hegység és az Alföld szegélye. A város területe kerekítve 84000 hektár, lakosainak száma 2002. január 1.-én 182 220 volt. Miskolc MJV meghatározó szerepet tölt be Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdaságában. 1999-ben a megyei székhelyű, 49 fő feletti vállalkozások nettó árbevételéből - az előző évi 33%-kal szemben - 36%-kal részesedtek a miskolci székhelyű cégek. Miskolcon a vállalkozások nettó árbevételének 62%-a (136,5 milliárd forint) az iparban keletkezett, ami a megye ipari nettó árbevételének 28%-át tette ki. 1998-hoz képest a város részesedése legjobban a szállítás, raktározás, posta, távközlés (10%- kal) és a gépipar (9%-kal) gazdasági ágakban növekedett, a fémalapanyag, 12
fémfeldolgozási termékek gyártása ágban viszont 9%-kal, az építőiparban 7%-kal mérséklődött. A város energetikája számokban: energiamérleg A későbbi fejezetekben részletezett szolgáltatói adatszolgáltatások és statisztikai adatfeldolgozások alapján a város jelenleg jellemző energiamérlegét a lakossági és nem lakossági szektor (ipari, kommunális stb.) szerinti felosztásban mutatjuk be a következőkben. Elöljáróban azonban megjegyezzük, hogy Miskolc némileg speciális helyzetben van: a három legnagyobb ipari fogyasztó (DAM, Digép, HCM) a földgázt - a távfűtés Tatár utcai fűtőművéhez hasonlóan - közvetlenül MOL-tól vásárolja. Emiatt a Tatár u. kivételével, (ahol a távhőszolgáltatótól kaptunk adatszolgáltatást) nem állt rendelkezésre adat ezeknek az iparvállalatoknak a fogyasztásáról, pedig, korábbi évek adatai alapján az jelentős, meghaladja a város többi részének a fogyasztását. Ugyanakkor a villamos fogyasztási adatokban e vállalatok fogyasztása elkülöníthetetlenül szerepel, tehát az energiamérleg készítése során az adatok egyszerű összevetése torz eredményt adna. Emiatt, a helyesebb kép érdekében kénytelenek voltunk becslést tenni az ipavállaltok földgázfogyasztására. A becslés során abból indultunk ki, hogy a szóban forgó fogyasztók közvetlenül 120kV-ról vételezik a villamos energiát, és a 120 kv-os csúcsigényekre vonatkozóan friss adatokkal rendelkezünk. (Lásd a "Villamosenergia-ellátás" c. fejezet megfelelő diagramját). Ennek alapján arra következtethetünk, hogy a nagy fogyasztók aktivitása nem csökken számottevően, sőt, némi visszaesést követően az utóbbi két évben kb. az 1997-es év szintjén állt be. Így, bár belátva a következtetés merészségét, úgy feltételezzük, hogy a gázfogyasztás is az 1997-es év nagyságrendjébe esett. Ezek alapján Miskolc MJV energiamérlege a következők szerint alakult 2001-ben: Energiahordozó Fogyasztás összesen Részarány Villamos energia TJ 2 267 17,2% Földgáz (távhőtermelés 8 899 67,4% nélkül) TJ Távhő TJ 1 835 13,9% Egyéb (tüzifa, szén, PB) TJ 200 1,5% Összesen TJ 13 201 100,0% 1. táblázat A város energiamérlege 13
13,9% Villamos energia 1,5% Földgáz (távhő felhasználása nélkül) Távhő Egyéb (tüzifa, szén, PB) 17,2% 67,4% 1. ábra A Miskolcon felhasznált energiafajták megoszlása Az energiafelhasználás trendjeit az egyes energiafajták ellátását tárgyaló fejezetek mutatják be részletesen. A város várható fejlődése és ennek energetikai vonzatai A város rövid- és középtávú fejlődésének távlatait a jelenleg elfogadás alatt álló, VÁTI és Műépítész Kft. által készített településszerkezeti terv alapján tekinthetjük át. A városfejlesztés stratégiai célja, hogy Miskolc harmonikus polgárvárossá alakuljon át. E cél elérése érdekében biztosítani kell, hogy a város vonzereje növekedjen, a város működése, annak gazdaságossága javuljon, a lakosság komfortérzete növekedjen, javuljon a városkép és jelentősen jobb környezeti állapotot lehessen biztosítani. Ahhoz, hogy a tervezett átalakulás e feltételei megvalósuljanak, a városrendezési tevékenységnek biztosítania kell a gazdaság fejlesztéséhez szükséges területeket, javítani kell a város megközelíthetőségét, rehabilitálni kell a használaton kívüli ipartelepeket és ki kell elégíteni az igényesebb, kertvárosi jellegű lakások iránti keresletet, ill. ehhez területet kell biztosítani. A fenti megállapítások képezik a településszerkezeti terv alapelveit. Míg az 1970-es években az ezredfordulóra kb. 270.000-re prognosztizálták Miskolc lakosságát, a mai jövőképek szerint a jelenlegi, 180.000-nyi lakosságszám lassan kb. 150.000-re csökken. Ugyanakkor ez a lakosságcsökkenés nem feltétlenül jelenti jár együtt az energiaigények is csökkésével. 14
A településszerkezeti terv célkitűzéseinek megvalósulásával párhuzamosan ugyanis részben átalakul a lakásszerkezet, részben pedig a gazdasági élet szerkezetváltásával is számolni lehet. A lakossági energiafogyasztás szempontjából fontos az előrejelzés, mely szerint előtérbe kerülnek a magasabb komfortfokozatú minőségi lakások, melyek elsősorban családiházas övezetekben, kertvárosi területeken létesülnek. A településszerkezeti terv megállapítása szerint már jelenleg is hiány van ilyen minőségi lakásokban és középtávon 4000-9500 ilyen lakásra lesz szükség. Ami az ipart illeti igaz ugyan, hogy várható az energiaigények talán nem érik el a 80- as évek energiaintenzív ipari üzemeinek működésével jellemezhető időszakának értékeit, de a jelenlegi helyzethez képest az új kereskedelmi, gazdasági területek, ipari parkok fejlesztésével, ill. a régi ipartelepek rekonstrukciójával újabb ipari és kereskedelmi tevékenységek települése várható, amely a jelenlegi helyzethez képest energiaigény növekedést okoz. Az ipar szerkezetének változását jól jelzi a városban működő vállalkozások, gazdasági szervezetek gazdasági ágak szerinti megoszlása, melyet a következő diagram szemléltet: a működő társas vállalkozások közel egyharmada az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás, 31%-a a kereskedelem, javítás gazdasági ágban tevékenykedik. Forrás:[1] 2. ábra Vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlása A gazdasági tevékenységek fejlődésének tendenciáira - tekintettel arra, hogy a megyében működő vállalkozások többsége Miskolcon működik - jó jelzést a beruházások alakulásának BAZ megyei adatsora. 15
Beruházások alakulása BAZ megyében M Ft 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 1992 1995 1998 1999 2000 Mezőgazdaság Ipar Kereskedelem Szállítás, raktározás, posta, távközlés Szolgáltatás Egyéb (közig.,pénzügy, oktatás stb.) Forrás:[2] 3. ábra A gazdaság fejlődése a megyében A lakossági energiaigények növekedését leginkább befolyásoló kertvárosi területfejlesztések részben jelenlegi mezőgazdasági területeken, vagy kiskertes területeken valósulnak meg, részben pedig már jelenleg is kertvárosi jellegű területeket fejlesztenek tovább. A tervek szerint kb. 300 hektáron valósulna meg ilyen fejlesztés, azaz várhatóan kb. 7900 magasabb komfortfokozatú lakás építésére lehet számítani. Az ilyen jellegű fejlesztések nagy része, elsősorban az északi, dombos városrészen várható. Ezek közül is kiemelkedő az Őzugró-Bodóoldal, ill. Bodótető területek, ahol kb. 3000 lakás számára biztosítanak területet. Átlagos lakás energiaigényekkel számítva figyelembe véve azt is, hogy ezek magasabb komfortfokozatú lakások lesznek ha minden ilyen fejlesztés megvalósul az kb. 8,7 MW többlet villamosenergia-igényt jelent. Nem kevésbé ambiciózus a településszerkezeti terv a kereskedelmi, gazdasági tevékenységre kijelölt területek tekintetében sem. Összesen kb. 400 hektáron kívánnak ilyen tevékenységre lehetőséget biztosítani. E területek nagy része ún. zöldmezős beruházások megvalósítására biztosít lehetőséget, de van köztük korábban is ipari tevékenységre használt, rekonstruált terület, ill. olyan is, amely jelenleg ipar jellegű, de amelyre az átalakítás után inkább kereskedelmi tevékenységet prognosztizálnak (ilyen pl. a DIGÉP keleti és nyugati területe). A gazdasági és kereskedelmi tevékenységek energiaigénye nehezebben határozható meg, hiszen nem lehet előre látni, hogy milyen ipar települ a kialakított ipari parkokba. Mégis, hasonló ipari parkok tapasztalata alapján, ill. működő ipartelepek adatai szerint a tervezett fejlesztések kb. 40 MW többlet villamosenergia-igényt 16
jelentenek. Hasonló bizonytalansággal becsülhető a kereskedelmi tevékenység energiaigénye, hiszen a tevékenység fajtájától függően jelentősen szórhatnak ezek az értékek. Raktárépületek és bevásárlóközpontok energiaigényének átlagával számolva azonban az ilyen jellegű tevékenységek villamosenergia-igénye kb. további 22 MW lehet. Így együttesen a gazdasági tevékenységek energiaigénye tehát kb. 62 MW-ra tehető. Földgázigények tekintetében a kertvárosi telepítés kb. 6000 m 3 /h gázteljesítményt igényel, míg az új gazdasági övezeteknek kerekítve kb. 10.000 m 3 /h többlet gázteljesítményre lesz szükségük. A gáz- és villamosenergia-igények összevetéséből az is látszik, hogy a tervek szerint kevéssé energiaintenzív iparok és gazdasági tevékenységek települését várják. Természetesen a fenti energiaigények nem jelentkeznek abszolút igénytöbbletként, hiszen a fejlesztésekkel párhuzamosan a város más területein az igények várhatóan csökkennek (lakosságszám az előrejelzés szerint csökken). Ugyanakkor azt is meg kell állapítanunk, hogy ezeket a fejlesztéseket a jelenlegi vezetékes energiaellátó hálózat nem tudja változatás nélkül kiszolgálni. A családiházas övezetek fejlesztéséhez kijelölt területek közül több helyen is meg kell építeni a közműveket, de még fontosabb, hogy valahol északi, dombos területen, várhatóan Bodótetőn egy újabb villamos alállomás létesítése lesz szükséges. Az új ipari zónák energiaellátásához is fejlesztések szükségesek. Várhatóan a legnagyobb ilyen ipartelepi rész ellátásához is (a Szirma melletti, ill. a Martintelepi ipari parkok), azok közelében a 120 kv-os távvezetékről újabb alállomást kell létesíteni. Bővíteni kell majd ÉMÁSZ keleti alállomását is. Várhatóan nagyobb beruházást tesz majd szükségessé a földgázellátás biztosítása, hiszen az újabb igények kielégítéséhez (elsősorban az ipari területek esetén) át kell alakítani, bővíteni kell a meglévő középnyomású hálózatot. A településszerkezeti terv energetikai vonatkozásai Mint láttuk, a településszerkezeti terv részletesen tárgyalja a város fejlődésének középtávú kérdéseit, stratégiai céljait és a célok eléréshez szükséges eszközrendszert. Ugyanakkor azonban az energetikai kérdéseket csak olyan mélységben tekinti át, amennyire azok a kijelölt fejlesztési célokkal kapcsolatban jelentkező többlet-energiaigények kielégítését érintik. Nem foglalkozik a településszerkezeti terv az energiahatékonyság javításával, energiaköltségek csökkentésével, megelégszik a biztonságos ellátás szempontjainak tárgyalásával. Ennek kapcsán mind a villamosenergia-ellátással, mind a földgázellátással kapcsolatban megállapítja, hogy az e két vezetékes energiahordozóval való 17
ellátottság megoldott, villamosellátás területén nincs be nem kapcsolt terület, s csupán azt vizsgálja minden többlet teljesítményigények jelentkezhetnek, ill. azok kielégítésének milyen műszaki feltételei vannak. Más a helyzet azonban a távhőellátással. Ezzel kapcsolatban a településszerkezeti terv is néhány stratégiai célt állapít meg, ill. néhány olyan következtetést von le, melyek településpolitikai szempontból fontosak. Kiinduló álláspontként a településszerkezeti terv is megállapítja, hogy Miskolcon a távhőrendszer felszámolhatatlan, ennél fogva annak minél hatékonyabb üzemeltetése alapvető városi érdek. A hatékony üzemeltetéssel kapcsolatban a következő javaslatokat teszi: a hőbázist fűtőerőművé kell alakítani, meg kell teremteni az érdekeltséget a távhőben maradásra, ill. a távhő igénybevételére, ennek alapvető szempontja pedig a környezet védelmének biztosítása, az érdekeltség megteremtésén belül akadályozni kell az egyedi hőtermelést azokon a területeken, ahol a távhőre való rákötés lehetséges, ill. be kell vonni az építési, engedélyezési eljárásba a távhőre való rákötés lehetőségének vizsgálatát, végül erőteljesen fejleszteni kell a távhőt, annak visszafejlesztését meg kell akadályozni. A településszerkezeti terv fenti megállapításai jól alátámasztják jelen tanulmány távhővel foglalkozó fejezetének legfontosabb következtetéseit és javaslatait. Érdekes ugyanakkor, hogy a településfejlesztési terv a fenti megállapításokkal ellentétben, környezetvédelmi fejezetében nem tér ki a távhő preferálásának környezetvédelmi előnyeire. Az önkormányzat hatáskörébe tartozó energetikai feladatok A Magyarországon kialakult közigazgatási rendszerben a települési önkormányzatoknak vannak kötelező energetikai feladataik, illetve a képviseleti funkció helyes értelmezése esetén további, vállalható feladatokat vehetnek magukra. Salgótarjánban a kötelező energetikai feladatok közé tartozik (a sorrend nem tükröz prioritást!): a közvilágítás működtetése és fejlesztése; a távfűtés felügyelete, a tulajdonosi jogok gyakorlása, illetve a fogyasztói érdekvédelem; 18
az önkormányzati intézmények energiaellátásának finanszírozása és az intézményi energiagazdálkodás felügyelete; az intézmények energetikai létesítményeinek fenntartása, korszerűsítése; vízellátás és szennyvízkezelés felügyelete, a tulajdonosi jogok gyakorlása, illetve a fogyasztói érdekvédelem 2 ; közreműködés az energiaellátó rendszerek fejlesztésének tervezésében a rendezési tervek készítése, illetve a fejlesztések engedélyeztetése kapcsán; az építési engedélyezési munka energetikai elemeinek kezelése. Egy jól működő önkormányzatnak azonban felelősséget kell éreznie a város egészéért, a polgárokért, a városban működő nem önkormányzati intézményekért és vállalatokért is, tehát el kell látnia a következő feladatokat is: települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása, az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolattartás városi ügyekben, a helyi energiák hasznosításának elősegítése, a lakossági energiatakarékosság támogatása, az országos energetikai kezdeményezések (pl. támogatási programok) városi hasznosításával kapcsolatos szervezési feladatok, az energiafelhasználás helyi környezeti hatásainak figyelemmel kísérése. A következőkben áttekintjük, hogy hogyan történik a fenti feladatok végrehajtása Miskolcon. A közvilágítás Miskolci Önkormányzat közvetlen energetikai költségei között igen jelentős szerepet játszik a közvilágítás. A csaknem 21.000 miskolci fényforrás működtetése komoly feladat, éves költsége meghaladja a nettó 300 millió forintot. A fényforrások beépített összteljesítménye több mint 3 MW, éves villamosenergia-fogyasztása meghaladja a 10 millió kwh-át. A közvilágítási energiafogyasztás alakulását jól mutatja a villamosenergia-ellátással foglalkozó fejezetben található diagram. A közvilágítással kapcsolatos feladatok a Városüzemeltetési Osztály hatáskörébe tartoznak. Itt rendelkezésre állnak az e feladathoz szükséges kapacitások és a megfelelő szakértelem. Ennek hatása jól érzékelhető a miskolci közvilágítás 2 A hagyományos értelmezés szerint a víz nem tartozna az energiahordozók közé, hiszen nem az energiatartalmát hasznosítja a végfelhasználó. Ugyanakkor a felhasználás jellegét, a vízzel való gazdálkodás módját, az ellátás problémát tekintve nagyon hasonlít a vezetékes energiaellátáshoz. A víz emellett, ha nem is energiahordozó, de igen értékes (sőt egyre értékesebb), a ez energiahordozókhoz fogható fontosságú erőforrás, így egyre gyakrabban, int jelen tanulmányban is, az energiaellátással közösen tárgyalják. 19
szakszerű működtetésében: nem csupán a korábbi és a jelenleg folyó korszerűsítési munkákra gondolunk, hanem arra is, hogy a műszaki megoldások tekintetében is úttörő megoldásokat választanak. Erre jó példa az, hogy a közvilágítási hálózat egyik trafóállomásán, kísérleti jelleggel bevezették a feszültségszabályozással történő teljesítménygazdálkodást. Hasonló berendezésből csak tízegynéhány darab üzemel az országban, elsősorban Budapesten. A kísérlet végleges eredményei még nem ismertek. Bár természetesen jelentkezett a teljesítményszabályozásból adódó megtakarítás, az csak hosszú idő után dönthető el, hogy ez a műszaki megoldás milyen hatással van a lámpák élettartamára és a közvilágítás egyéb költségeikre. Azt is meg kell említeni, hogy Miskolcon előremutató módon 1991. óta mérés szerint számolják el a közvilágítási villamosenergia-fogyasztást. A korábbi sikeres világításkorszerűsítési projektek eredményeképpen, az anyagi lehetőségek függvényében további ilyen beavatkozásokat valósítanak meg. A tanulmány készítése idején volt folyamatban a legutóbbi világításkorszerűsítési projekt, mely több mint 4400 világítótest cseréjét foglalta magában. Az ebből várható teljesítményigény csökkenés meghaladja a 320 kw-ot, ami több mint a jelenleg beépített világítási teljesítmény 10%-a. Ebből származó megtakarítás mind a lekötött teljesítménydíjban, mint pedig a villamos energia áramdíjban jelentkezik, tehát a pénzben kifejezett megtakarítás mértéke is nagyságrendileg tíz egynéhány százalékot tesz ki, azaz több mint 30 M Ft lehet évente. A távfűtés fölött az önkormányzat napi operatív szakmai felügyeletet nem gyakorol. A fogyasztói panaszokat ugyancsak a hőszolgáltató kezeli. Ugyanakkor a távhőszolgáltatás környezetében bekövetkező minden lényeges változásra reagál az Önkormányzat: MIHŐ javaslatait a képviselő testület megvitatja, minden lényeges stratégiai kérdésben, nagyobb beruházások kapcsán, az ármegállapítással és a távhőszolgáltatás szabályozásával kapcsolatosan a Tulajdonosi Bizottság, a képviselő testület hozza meg a döntéseket. A távhőszolgáltatás helyzete Miskolcon meglehetősen problematikus, talán az országos átlagnál több nehézség terheli, ezért ezzel a kérdéssel, mint a városi energiastratégia kiemelt fontosságú területével külön fejezetben részletesen foglalkozunk. Az intézmények energiagazdálkodására és energetikai berendezéseinek üzemeltetésére az önkormányzatnak nincs közvetlen befolyása. A karbantartás és üzemeltetés jellegű feladatokat az egyes intézmények önállóan oldják meg vagy saját munkaerővel, vagy pedig külső szakcégek bevonásával. Ugyanakkor természetesen az éves költségvetést, beleértve az energiaköltségeket is az önkormányzat biztosítja az intézmények számára. Ezt azonban nem támogatja hatékony energiagazdálkodási rendszer, amint arról az intézményi energiagazdálkodásról szóló fejezetben részletesen is szólunk. 20
Az intézményi energetikai felülvizsgálatra történtek kezdeményezések, de átfogó, valamennyi intézményt magába foglaló veszteségfeltáró vizsgálat nem történt. Az intézmények energetikai létesítményeinek korszerűsítésével kapcsolatos szakértői hátteret a Városüzemeltetési és Beruházási Osztály biztosítja, amelynek emellett számos egyéb feladatot is el kell látnia. Az intézmények energiaköltségeinek finanszírozása a költségvetésből történik. Az éves költségeket maguk az intézmények tervezik, ezt a tervet hagyja jóvá a Pénzügyi Osztály. A tervezés alapjául az előző évi energiaköltségek inflációval növelt értéke szolgál. Az energiafogyasztási adatok kizárólag a költségvetés tervezését szolgálják. Energiagazdálkodási célokra (statisztikák, fajlagos értékek képzése, az egyes intézmények energiahatékonyságának mérése stb.) az adatokat nem használják fel. A vízellátás és szennyvízkezelés területén a távhőszolgáltatás esetéhez hasonlóan az Önkormányzat szintén nem gyakorol napi operatív felügyeletet, de mint MIVÍZ Rt. tulajdonosa és helyi hatóság minden lényeges stratégiai döntésben, a vízellátás szabályozói környezetének alakításában meghatározó módon részt vesz. Bár megítélésünk szerint a vízellátás és szennyvízkezelés helyzete kevésbé problematikus mint a távhő, korántsem mentes bizonyos nehézségektől, melyeket jelen tanulmány megfelelő fejezetében vizsgálunk. A települési energiapolitika kialakítása és megvalósítása területén a Város a következő eredményeket mondhatja magáénak: Jelenleg van elfogadás alatt az új Településszerkezeti Terv, amely részletesen foglalkozik a Város energiaellátásával, elsősorban a Város fejlődésével jelentkező többlet-energiaigények kielégítése szempontjából, de néhány általános energiastratégiai tételt is megfogalmaz. Kidolgozta a "Miskolc Megyei Jogú Város Fejlesztési programja 2001 2003."c. anyagot, amely érintőlegesen szintén foglalkozik a fejlődéssel összefüggésben energetikai kérdésekkel. Elkészítette a Város környezetvédelmi állapotjelentését, amelyben szintén van egy rövid energiagazdálkodási fejezet, illetve a környezeti állapot vizsgálata során kitér az energiafelhasználással kapcsolatban jelentkező környezeti hatásokra. Már 1999-ben elkészíttette a "Miskolc Város energetikai stratégiája" c. koncepciótervet A fenti anyag frissítése és folytatásaként elkészíttette a jelen energiastratégiai tanulmányt. 21
Az energiaszolgáltatókkal történő kapcsolat elsősorban a közműfejlesztések idején válik intenzívvé, de elmondható, hogy mind az áramszolgáltatóval, mind a gázszolgáltatóval szükség szerint akár napi kapcsolatot is tartanak, részben a Városüzemeltetési és Beruházási Osztályon, részben az önkormányzat egyéb szervein, a képviselőtestület tagjain keresztül, ha az e területeket érintő szabályozási, fejlesztési kérdések merülnek fel. A fejlesztésekben való jó együttműködés példája a közvilágítás korszerűsítése, illetve az ott megvalósított kísérleti feszültségszabályozásos teljesítménygazdálkodási rendszer. Az országos energiahatékonysági programokat eddig a lehetőségekhez képest jól kihasználta a Város: tudomásunk szerint mind a közvilágítás korszerűsítésénél, mind pedig a távfűtési rendszer korszerűsítésénél (mérésen alapuló elszámolásra való áttérés, változó tömegáramú szabályozás, Tatár u.-i fűtőmű korszerűsítés - hőcserélő beépítés, stb.) igénybe vették ill. pályáznak különböző kedvezményes forrásokra (Energiatakarékossági Hitel Alap, Széchenyi Terv) Az energiafelhasználás helyi környezeti hatásait a korábban hivatkozott, és várhatóan frissítésre kerülő környezetvédelmi állapotjelentése vizsgálja. Az önkormányzat szerepe az energiahatékonyság javításában Energiahatékonyság, energiatakarékosság helyi kedvező kihatásait a következőkben összegezhetjük: Részben az árak további emelkedése, részben a fogyasztás lassú, de állandó bővülése az önkormányzatok energiaszámláit a többi költséghez képest erőteljesebben növelik a jövőben. Viszonylag szerényebb megtakarítás az energiában tehát jelentősebb megtakarítással járhat az összes kiadás tekintetében. A komoly költségtömeget jelentő energia megtakarítása bővítheti a szabadon felhasználható fejlesztési forrásokat, növekszik tehát az önkormányzatok döntési szabadsága. Az energiahatékonysághoz, és az energiatakarékossághoz kapcsolódó beruházások megvalósítása munkalehetőségeket teremt, bár egyes automatizálással járó korszerűsítések nem egyszer többletmunkaerő felhasználását váltják ki. A helyi foglalkoztatás javulása, miközben növeli az önkormányzatok bevételeit, csökkenti a munkanélküliséggel összefüggő önkormányzati terheket. A nagyobb szabású energiaracionalizálást célzó programok túlmutathatnak az önkormányzat területén és több önkormányzat, régió összefogását, együttműködését kívánhatják meg. A regionális megközelítés, az 22
együttműködésből adódó tapasztalatok az egyik legfontosabb tényezőként értékelhetők az európai források jövőbeni megszerzésénél. A hatékonyabb energiafelhasználás csökkenti az abból származó helyi környezeti ártalmakat, javítja a helyi természeti környezet megóvásának esélyeit. Az alternatív energiafajták termelése pedig a környezetszennyező hulladék csökkenését hozza, segítve ezzel a tisztább egészségesebb környezet kialakítását. Az energiamegtakarításból keletkező források felhasználhatók pl. a helyi vállalkozói tevékenység élénkítésére, azon túl, hogy az önkormányzatok által vezérelt energiatakarékossági programok a vállalkozásoknál, és a lakosságnál is megtakarításokat eredményezhet. Az energiagazdálkodás területén megvalósuló racionalizálási programok például szolgálhatnak más területeknek is, így az önkormányzati gazdálkodás egészében is teret nyerhet az ésszerű hatékonyabb gazdálkodási szemlélet. Az önkormányzat mint energiafogyasztó Az önkormányzat létesítményeket tulajdonol, üzemeltet és lakossági szolgáltatásokat biztosít. Ebből adódóan állnia kell az ezzel összefüggő költségeket, beleértve az energiaköltségeket is. Az önkormányzatnak ennek megfelelően az energiamegtakarításokhoz közvetlen anyagi érdeke fűződik. Az önkormányzati energiafelhasználás alapvetően három csoportba osztható: 1. csoport: önkormányzathoz tartozó intézmények (közigazgatási hivatalok, iskolák, kulturális intézmények, sport- egészségügyi és szociális létesítmények illetve lakóépületek, önkormányzati bérlakások). 2. csoport: önkormányzathoz tartozó járművek 3. csoport: önkormányzati szolgáltató létesítmények (közvilágítás - vízellátás, csatornázás, szennyvízkezelés) Az önkormányzat energiafogyasztói szerepkörével összefüggő tevékenység lehet: Az 1. csoportra vonatkozóan: - megfelelő energiagazdálkodási rendszer működtetése - energetikai felülvizsgálatok végzése - a korszerűsítési javaslatokra vonatkozó megvalósíthatósági tanulmányok készítése - több évre szóló hatékonyságjavítási program kidolgozása (pl. épülethéjszigetelés, fűtéskorszerűsítés, szabályozások, felügyeleti rendszerek) 23