FÖLDRAJZ 6-10. ÉVFOLYAM. SZERZŐK: Váli Zsuzsanna, Zsikla Mária

FÖLDRAJZ 6-10. ÉVFOLYAM SZERZŐK: Váli Zsuzsanna, Zsikla Mária 1

6. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 37 Heti óraszám: 1 Javasolt óraterv száma Témák Óraszámok felhasználása Összóraszám Tananyag Helyi felhasználás Új ismeret Ismétlés (kiegészítő anyag 37 ellenőrzés gyakorlás) I. Tájékozódás a Földön 6 2 1 9 II. Afrika, Ausztrália 7 2 2 11 III. Amerika 11 2 2 15 Év végi ismétlés - 2-2 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak és nevek jegyzéke. A minimum követelményen felüli dőlt betűkkel van írva. Tájékozódás a Földön Ázsia, Amerika, Afrika, Európa, Ausztrália, Antarktisz, Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi-sarkkör, Déli-sarkkör, Északi-sark, Déli-sark, Jeges-tenger, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Kaukázus, Ural-hegység, Kárpát-medence, É-, D-, Ny-, K-és Közép Európa Afrika Gibraltári-szoros, Szuezi-csatorna, Guineai-öböl, Ádeni-öböl, Madagaszkár, Vörös-tenger, Szomáliaifélsziget, Nílus, Kongó (Zaire), Niger, Zambézi, Viktória-tó, Tanganyika-tó, Teleki-vulkán, Atlasz, Eurázsiai- hegységrendszer, Szahara, Szudán, Guineai-öböl partvidéke, Afrikai-árokrendszer, Kilimandzsáró, Dél-afrikai- és Kelet-afrikai- magasföld, Etióp-magasföld, Egyiptom, Kairó, Dél-afrikai Köztársaság, Pretoria, Algéria, Nigéria Ausztrália és Óceánia James Cook, Bíró Lajos, Ausztráliai- alföld, Nagy- Vízválasztó- hegység, Nyugat-ausztráliai- ősföld, Nagy-korallzátony, Murray, Ausztrál Államszövetség, Canberra, Melbourne, Sydney, Új-Guinea, Új- Zéland, Tasmania,(Mikronézia, Melanézia, Polinézia) Csendes-óceáni szigetvilág, Amerika Kolumbusz Kristóf, Amerigo Vespucci, Észak-, Közép- és Dél-Amerika (Latin-Amerika) Beringszoros, Panama-csatorna, Grönland, Hawaii-szigetek, Labrador-félsziget, Hudson-öböl, Alaszkaifélsziget, Alaszkai-öböl, Floridai-félsziget, Mexikói-öböl, Karib (Antilla)-tenger, Kaliforniai-félsziget, Kaliforniai-öböl, Kanadai-ősföld, Préri, Mississippi-alföld, Appalache, Sziklás-hegység, Kordillerák, Mexikói-fennsík, Colorado-fennsík, Nagy-medence, Bolíviai-fennsík, Andok, Pacifikushegységrendszer, Amazonas-medence, Brazil-felföld, Guyanai-hegyvidék, Orinoco-medence, Paraná alföldje, Patagónia, Nagy-tavak, Felső-tó, Michigan-tó, Huron-tó, Erie-tó, Ontario-tó, Niagaravízesés, Szt.Lőrinc-folyó, Mississippi, Missouri, Colorado, Amazonas, Orinoco, Paraná, La Plata, Titicaca-tó, Kanada, Ottawa, Montreal, Toronto, Amerikai Egyesült Államok, Washington, New York, Chicago, San Francisco, Los Angeles, New Orleans, Dallas, Houston, Mexikó, Mexikóváros, Argentína, Buenos Aires, Brazília, Rio de Janeiro, Sao Paulo, Kuba, Havanna, mesztic, mulatt, kreol, eszkimó, pampa, Golf-áramlás, Labrador-áramlás, 2

Témakör Tartalom Követelmények A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva I. Tájékozódás a Föld felszínén Mi van a föld felszínén? óceánok, kontinensek neve, helye a térképen és a földgömbön A szélességi körök A hosszúsági körök nevezetes szélességi körök, félgömbök, földrajzi szélesség fogalma, a szélességi körök jellemzői Kezdő hosszúsági kör (Greenwich), félgömbök, földrajzi hosszúság-, földrajzi fokhálózat fogalma, használata, hosszúsági körök jellemzése Helymeghatározás a térképen, Fokhálózat alkalmazása Gyakorló óra Európa, hazánk helye a kontinensen Éghajlati övezetek Európa éghajlatai A kontinens földrajzi helyzete a fokhálózat szerint, a kontinens határai égtájak szerint, Európa felosztása világtájak alapján, hazánk helye a kontinensen Övezetek megnevezése határai, kialakulás okai, az övezetek jellemzői, Óceáni-, mediterrán- és kontinentális éghajlat helye a kontinensen, kialakulásuk okai, fő jellemzőik, összefüggés az éghajlat vízjárás és a természetes növénytakaró között, éghajlati grafikonok és térképek elemzése tanári segítséggel Éghajlati övezete 3

Témakör Tartalom Követelmények II. Afrika, Ausztrália Afrika határai, partvonala, felszínének kialakulása Afrika tájai Afrika a legmelegebb földrész Afrika vízrajza Afrika lakossága és településformái Afrika mezőgazdasága és bányászata Kiegészítő anyag Ausztrália és Óceánia 2óra tengerszoros, tagolt-tagolatlan part öszszehasonlítása, ősföld, táblás vidék, vetődéses formák, röghegység lánchegység kialakulása és felszínének összehasonlítása alacsony és magas tájainak csoportosítása, jellemzése kelet-afrikai árok, homok és kősivatagok kialakulása, zuhatagok okai egyenlítői, szavanna, sivatagi éghajlat, fő jellemzői (hőmérséklet, csapadék, évszakok, uralkodó szél), összefüggés az éghajlat és a természetes növényzete között, az éghajlatok helye az afrikai tájakon, leghosszabb, legbővízűbb folyója, lefolyástalan területe-, sűrű vízhálózat-, egyenletes vízjárás-, tölcsértorkolat- oka, árkos-és legnagyobb tava, őslakosok, fehér afrikaiak, fekete bőrűek, szudániak, bantuk, pigmeusok, busmanok, bevándorlók, ritkán lakott, az egyes éghajlatok fő település formái, kapás földművelés és az ültetvényes gazdálkodás összehasonlítása, Száhelövezet, legjelentősebb ásvány kincsei, Egyiptom, Kairó, Dél- afrikai-köztársaság, Pretória Ausztrália 3 fő tája, fő folyója, fővárosa és 2 nagy városa, legszárazabb földrész, időszakos vízjárás, farm, Óceánia 3 szigetcsoportja, szerepe a légi és tengeri közlekedésben legfontosabb kiviteli cikkei 4

Témakör Tartalom Követelmények III. Amerika A kontinens határai, fekvése, partvonala és lakossága Felszíne, tájai (2óra) A kontinens éghajlati övezetei és éghajlatai (2 óra) A kontinens vízrajza Az Egyesült Államok részei, földrajzi helyzete a fokhálózat alapján, É- és D-Amerika partvonalának összehasonlítása, legnagyobb szigetei, félszigetei, öblei, őslakói, bevándorló és behurcolt lakói, keverék népei 3-as tagoltságú felszín, ősföldjei, röghegységei, lánchegységei, láncos röghegység, fennsíkok, hegységrendszere, medencék, táblásvidékek, alföldek, az egyes tájak kialakulása és fő jellemzői, alapján történő, csoportosítása éghajlat- természetes növényzet-talaj összefüggése hideg övezet: állandóan fagyos, tundra éghajlat, hideg mérsékelt (szubarktikus) öv, tajga mérsékelt övezet: kontinentális óceáni éghajlat, meleg mérsékelt (szubtrópusi) öv, mediterrán és monszun éghajlat, és ezek helye a kontinens tájain, Észak-Amerika és Dél-Amerika vízrajzának összehasonlítása, legjelentősebb folyói és tavai helye a Földön, tagállamainak száma, lakosságának összetétele, hivatalos nyelve, címerállat, zászlaja, első elnöke, a világ vezető hatalma 3ipari körzete: legfontosabb ásványkincsei, fő iparágazatai, szilícium-völgy legjelentősebb városai, Capitolium, Fehér Ház, George Washington, Abraham Lincoln, J. F. Kennedy, 5

Az Egyesült Államok mezőgazdasága A Föld 2. legnagyobb országa: Kanada Latin-Amerika Latin-Amerika jelentősebb országai (lehet kiegészítő anyag) A mezőgazdaság övezetei és a magas termésátlagok okai, az övezetek legjellemzőbb termesztett növényei, melyek termesztésében világelső, istállózó és legeltető állattenyésztés fő területei, fő közlekedési útvonalai, területe, lakossága, népsűrűsége hivatalos nyelve, fővárosa, nagyobb városai, tájai, tavai, fő folyója, fontosabb, ásványkincsei, vízenergia és az alumíniumkohászat összefüggése, kiterjedt erdőségek és a papírgyártás kapcsolata, fő kiviteli cikkei lakosságának összetétele, hivatalos nyelve, természeti erőforrásai, fő terményei, legfontosabb export cikkei Mexikó felszíne és mezőgazdasága közti összefüggés, Brazília éghajlata és termesztett, növényeinek kapcsolata, világpiacra kerülő terményei, legjelentősebb városai, Argentína fővárosa, fontosabb Európába is exportált cikkei Kuba: szivar, cukornád, rum szocialista ország, Fidel Castro, Összegezve a továbbhaladás feltétele - a tanuló elemi szinten tudjon tájékozódni a térképen és a földgömbön a fokhálózat segítségével - tudja felsorolni a kontinenseket és az óceánokat és mutassa meg ezeket a térképen - ismerje az éghajlati övezeteket és azok határait és mutassa meg a térképen - ismerje fel a három kontinens tipikus tájai közti hasonlóságokat, különbségeket és tudja a térképen megmutatni - legyen képes a felszín- éghajlat-természetes növényzet- vízjárás közti összefüggések feltárására tanári irányítás mellett - tudja a tagolt és tagolatlan partvonal közti különbségeket, a három kontinensen bemutatatni is - legyen képes a három kontinens vízrajzának összehasonlítására megadott szempontok szerint és tudja a térképen megmutatni a tanult folyókat, tavakat - ismerje a kiemelt országokat, fővárosukat és jelentősebb városait - tudja ezeket a térképen megmutatni - ismerje a tanult kontinensek őslakóit, bevándorlóit és keverék népeit Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár 6

7. ÉVFOLYAM évi óraszám: 56 heti óraszám: 1,5 Javasolt óraterv Témakörök Óraszámok felhasználása Összes óraszám Neve Tananyag Helyi felhasználás 56 Új ismétlés kiegészítő anyag ismeret gyakorlás gyakorlás Tudod-e még? - 1-1 I. Ázsia 11 2 1 14 II. Európa természetföldrajza és É-Európa III.Ny- és D-Európa IV. Közép- és K- Európa 8 12 11 2 2 2 1 1 1 11 15 14 Év végi ismétlés - 1-1 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai fogalmak és névjegyzék. A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Ázsia Kőrösi Csoma Sándor, Stein Aurél, Marco Polo, Mahatma Gandhi, Edmund Hillary, Tenzing Norgay, Buddha, Mohamed, buddhizmus, hinduizmus, iszlám, zsidó-keresztény vallás, Eurázsia, Földközitenger, Fekete-tenger, Vörös-tenger, Szuezi-csatorna, Indiai-óceán, Csendes-óceán, Jeges-tenger, Kamcsatka-, Koreai-, Indokínai-, Maláj-, Arab-, Hindusztáni- és Kis- Ázsiai-félsziget, Japán-, Fülöp-szigetek, Indonéz-szigetvilág, Dél- Kínai-hegyvidék, Dekkán-fennsík, Arab-tábla, Közép- szibériai-fennsík, Ural, Tien-san, Eurázsiaihegységrendszer, Pamír, Tibet, Himalája, Csomolungma, Pacifikus-hegységrendszer, Nyugat- szibériai-alföld, Turáni-alföld, Mezopotámia, Indus-, Kínai- Hindusztáni-alföld, Góbi-sivatag, Takla-Makán, Ob, Jenyiszej, Léna, Sárga-folyó, Jangce, Gangesz, Indus, Tigris, Eufrátesz, Bajkál-tó, Kaszpi-tenger, Aral-tó, Kína, Peking, Sanghaj, Kanton, Vuhan, Hongkong, Japán, Tokió, Fuji, Japán-tenger, Oszaka, Hirosima, Nagaszaki, Szingapúr, Tajvan, Malajzia, Thaiföld, Dél-Korea, Szöul, India, Újdelhi, Calcutta, Mumbai(Bombay), Izrael, Jeruzsálem, Szaúd-Arábia, Mekka, Irán, Teherán, Irak, Bagdad Európa Julianus barát, Reguly Antal, föníciaiak, normannok, Skandináv-, Pireneusi-, Appenini- 7

és Balkán-félsziget, Bretagne, Balti-, Adriai- és Égei-tenger, Izland, Brit-szigetek, Korzika, Málta, Szardínia, Szicília, Kréta, Ciprus, Skandináv-, Pennine-hegység, Skót-felföld és medence, Francia-, Lengyel- középhegység, Szilézia, Szudéták, Érc-hegység, Sumava, Cseh-erdő, Cseh- Morva-medence, Pireneusok, Ny-i és K-i Alpok, Mont Blanc, Appenninek, Etna, Vezúv, Stromboli, Dinári- és Balkánhegység, ÉNy-i, ÉK-i, K-i és D-i Kárpátok, Kaukázus, Eurázsiai-hegységrendszer, Finn-tóvidék, Germán- Lengyel-alföld, Londoni- Párizsi- Andalúziai-medence, Mezeta, Pó-síkság, Vajdaság, Románalföld, Marica-völgye, Erdélyi-medence, Kelet-európai-síkság, Kaszpi-mélyföld, Volga, Duna, Don, Dnyeper, Rajna, Elba, Temze, Szajna, Rhone, Loire, Ebro, Száva, Dráva, Mura, Marica, Vág, Vltava, Odera, Visztula, Szamos, Maros, Olt, Norvégia, Oslo, Svédország, Stockholm, Göteborg, Finnország, Helsinki, Dánia, Koppenhága, Nagy-Britannia, London, Glasgow, Birmigham, Skócia, Wales, Anglia, Észak-Írország, Írország, Dublin, Franciaország, Párizs, Lyon, Marseille, Eiffel-torony, Notre-Dame, Diadalív, Versailles, La- Manche csatorna, Hollandia, Amszterdam, Hága, Rotterdam, Belgium, Brüsszel, Luxemburg, Spanyolország, Madrid, Toledo, Bilbao, Barcelona, Portugália, Lisszabon, Portó, Olaszország, Róma, Genova, Torino, Milánó, Velence, Nápoly, Firenze, Vatikán, Szerbia, Belgrád, Újvidék, Szabadka, Horvátország, Zágráb, Görögország, Athén, Thesszaloníki, Bulgária, Szófia, Várna, Törökország, Ankara, Isztambul, Ukrajna, Kijev, Odessza, Munkács, Ungvár, Kárpátalja, Oroszország, Moszkva, Szentpétervár, Németország, Berlin, Bonn, Köln, Frankfurt, München, Stuttgart, Drezda, Lipcse, Lengyelország, Varsó, Krakkó, Katowice, Gdansk, Csehország, Prága, Plzen, Brno, Ostrava, Szlovákia, Pozsony, Kassa, Révkomárom Ausztria, Bécs, Graz, Linz, Románia, Bukarest, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Ploiesti, Constanta, Baltiállamok, Témakör Tartalom Követelmények, a minimum szint feletti, dőlt betűvel van írva I. Ázsia Ázsia, a legnagyobb földrész Ázsia lakossága Ázsia felszíne Éghajlata és élővilága (2óra) A kontinens vízrajza A Föld legnépesebb országa: Kína 8 fekvése, határai, partvonala, részei, Kőrösi Csoma Sándor, nagysága, lakossága népsűrűsége, emberfajtái, nyelvei, vallásai ősföldjei, röghegységei, lánchegységei, hegységrendszerei, alföldjei éghajlati övezetei és éghajlatai É-D-i irányban, 3féle monszun és öszszehasonlítása, éghajlat- természetes növényzet-talaj kapcsolata vízgyűjtőterületei, lefolyástalan területei, legjelentősebb folyói, legnagyobb és legmélyebb tavai népessége, fő tájai, K- és Ny-Kína mezőgazdaságának összehasonlítása, ősi és új iparágai, ókori találmányai, legnagyobb városai, Tibet, Hongkong régen és ma ipari nagyhatalommá válás okai, fekvése és éghajlata közti kapcsolat, felszíne

Japán DK-Ázsia országai Kiegészítő anyag India és mezőgazdasága közti összefüggés, iparágai és az ásványkincsek hiánya közti kapcsolat, hazánkban is kapható termékei fővárosa, a kistigrisek országai, gyors gazdasági fejlődésük okai, fontosabb ásványkincseik, világpiacra kerülő mezőgaz- dasági terményeik népessége, kasztrendszer lényege, az elmaradottság okai, a vallás szerepe a lakosság életében, fő tájai India mezőgazdasága és ipara DNy-Ázsia (Lehet kiegészítő anyag) az alacsony termésátlagok okai és következményei, a földművelés módszerei, főbb terményei, ipari nyersanyagai és a kialakult iparágak kapcsolata, fővárosa és legnagyobb városai, lakosságának összetétele, vallási megosztottsága, az oázisok a mediterrán partvidék és a zárt medencék mezőgazdaságának összehasonlítása, a Perzsaöböl országainak életszínvonala és a kőolaj kapcsolata, a térség legjelentősebb országai és fővárosaik 9

Témakör Tartalom Követelmények a minimum szint feletti, dőlt betűvel van II. Európa természetföldrajza, É-Európa A kontinens helyzete határai, partvonala, nagysága, felosztása, Felszínének kialakulása a földtörténeti korok fő eseményei és legfontosabb tájai, kőzetei, ásványkincsei Éghajlata A kontinens vízrajza Az Európai Unió Észak-Európa természeti adottságai Norvégia, Svédország 10 az éghajlatokat kialakító tényezők hatása, a mérsékelt övezet jellemzői, éghajlatainak összehasonlítása: hőmérséklet, csapadék mennyiség és eloszlás, talaj, természetes növényzet és vízjárás valamint, elhelyezkedés alapján, a folyók vízgyűjtőterületei, leghosszabb folyója, Közép- Nyugat- és Dél-Európa legjelentősebb folyói, tavai és keletkezési módjai az EGK megalakulásának ideje létrehozói, az EU megalakulás, tagállamok száma, hazánk csatlakozása, az EU intézményei, közös valutája, milyen előnyei vannak a tagságnak, a jégkori jégtakaró munkájának eredményei a partvonalon és a szárazföldön a fjordok és a Finntóvidék jellemzői, éghajlatválasztó hegység és a Golf (Észak-atlanti) áramlás hatása az éghajlatra összefüggés az alacsony népsűrűség és a természeti adottságok között, közös természeti erőforrásaik, a tenger szerepe Norvégia életében, a vízenergiának az alumíniumgyártásban 16 mi az alapja a híres svéd gépiparnak, a gyufa- és bútor- gyártásnak (IKEA), valamint a vegyiparnak, Alfréd Nobel, a két ország fővárosa a két ország természeti adottságai és gazdasága közti kapcsolat, Dánia felszíne- éghajlata-mezőgazdasága közti összefüggés, dán szövetkezetek jellemzői, Nokia, a két ország export cikkei, fővárosa

III. Ny- és Dél-Európa Finnország, Dánia A Brit-szigetek Nagy-Britannia ipara és mezőgazdasága Benelux államok Franciaország Franciaország gazdasága Pireneusi-félsziget 11 határai, partvonala, részei, tájai, folyóinak jellemzői, éghajlata, természetes növényzete, fővárosa, népsűrűsége, legfontosabb ásványkincsei, régi és új iparágai, legrégebbi iparvidéke és iparvárosai, belterjes mezőgazdaság jellemzői, legjellemzőbb terményei és állatai, külkereskedelmének iránya, közös vonásuk: a kedvező fekvés, nagy népsűrűség, gazdasági fejlettség, belterjes mezőgazdaság, sűrű közút és vasúthálózat, tranzitforgalom, Hollandia a sajtok, tulipánok, fapapucsok, mélyföldek, szélmalmok és csatornák hazája, Belgium a flamandok és vallonok hazája, Brüsszel a NATO és az EU székhelye Luxemburg a vashercegség pusztuló magaspart, változatos felszín és éghajlat, fő folyói, Riviéra, sokoldalú ipar, sokszínű mezőgazdaság, sajtok, borok, a pezsgő a luxus és divatcikkek hazája, 17 sugaras úthálózat, turizmus, fővárosa és jelentősebb iparvárosai földrajzi helyzete a nagy földrajzi felfedezések és a hatalmas gyarmatbirodalom közti kapcsolat, tájai, folyói, éghajlata, lakossága, kétarcú mezőgazdaság, idegenforgalom, bikaviadal, bor, merinói juh, mór építészet, fővárosa és nagyobb városai, Portugália a parafa a bor az olívaolaj és a halkonzervek hazája, fővárosa tájai, folyói, tavai, macchia, a gyakori földrengések és a lánchegységek kapcsolata, működő és alvó vulkánjai, a Pó- síkság keletkezése, éghajlatá-

nak jellemzői, Spanyolország és Portugália Az Appennini-félsziget fővárosa, a lakosság vándorlásának iránya, ásványkincsei, húzó iparágazatai, fejlett észak elmaradott dél, jelentős idegenforgalom, fontosabb városai, fő tájai, karsztformák, jelentősebb folyók, az éghajlat változása a tengerparttól a félsziget belseje felé, éghajlatválasztó hegység szerepe, hazánkkal szomszédos országok neve tájai és fővárosa a magyarság előfordulási helyei, iparuk, mezőgazdaságuk Olaszország Balkán-félsziget Jugoszlávia utódállamai Bulgária, Görögország tájaik, folyóik, bolgárkertészet, rózsaolaj, ókori kultúra műemlékei, fővárosaik, IV. Kelet- és Közép-Európa Kelet-Európa Közép-Európa Németország természeti képe Németország: Európa ipari nagyhatalma tájai, jelentősebb folyói, tavai, övezetes éghajlata és természetes növényzete É-D-i irányban, Ukrajna és Oroszország fővárosa, Kárpátalja, Ungvár, Munkács, Csap, népei, nyelvei, vallásai, határ és területi változásai, társadalmi gazdasági különbségei, tájai É-D-i irányban, épülő lapos part részei, 3 jelentős folyója, Rajna-Majna-Duna-csatorna, sokoldalú, de nem önellátó mezőgazdaság az ipar húzóágazatai, energia- forrásai, legrégebbi iparvidéke, fővárosa és jelentősebb iparvárosai, Lengyelország 12 tájai a Balti-tengertől a Kárpátokig, hasonlóság Németországéval, 2 fő folyója, Varsó, Krakkó, Katowice, Gdansk, világviszonylatban is jelentős ás-

ványkincsei, területenként eltérő színvonalú mezőgazdaság, legrégebbi iparvidéke, Kopernikusz, Marie Curie, Karol Wojtyla (II. János Pál), Báthory István, lengyelmagyar barátság Csehország Az Alpok Az Alpok országai: Ausztria Svájc A Kárpátok Északi szomszédunk: Szlovákia Románia A Cseh- és Morva-medence peremhegységei, legjelentősebb folyója, sokoldalú iparának legfontosabb termékei: sör, grafitceruza, üveg, autó, Prága Brno, Plzen, Ostrava, 19 2 fő része, kialakulása, kőzetei, felszíne, éghajlata, övezetes növényzete, gleccser, lavina, moréna, főn szél, vízválasztó, tavainak kialakulása, hágói, közös adottságaik: kis terület, erdők, vízenergia, havasi rétek, fejlett ipar, belterjes mezőgazdaság, semlegesség, jelentős idegenforgalom, Ausztria: tájai, folyói, ásványkincsei, legjelentősebb iparágazatai, Mozart, Haydn, Bécs, Graz, Linz, Salzburg, Svájc: óra, bank, gyógyszer, turizmus, Zürich, Genf, Bern, égtájak szerinti felosztása, vonulatainak kőzetei, hágói, a Kárpát-medence részei és elválasztó hegységei, hazánkkal közös tájai és folyói, a magyarlakta vidékei, Pozsony, Kassa, Komárom, idegenforgalmi látnivalói, ipara, mezőgazdasága a magyar kisebbség előfordulási helyei városai, hazánkkal közös folyói, tájai, idegenforgalmi nevezetességei mezőgazdasága, ipara, Összegezve a továbbhaladás feltételei: - a tanuló ismerje a két kontinens típus tájait, fő folyóit, országait, fővárosait - legyen képes az éghajlat-természetes növényzet -talaj-vízjárás közti összefüggések felismerésére tanári irányítással - tudjon egyszerű ábrákat, diagramokat, képeket, adatokat elemezni 13

- végezzen egyszerű számítási feladatokat: pl. népsűrűség, középhőmérséklet - legyen képes a tematikus térképek használatára - tudja megmutatni a tanult tájakat, folyókat, országokat a térképeken - ismerje a két kontinenst benépesítő emberfajtákat - ismerje a határon túl élő magyarság előfordulási helyeit - tudjon az egyes országok idegenforgalmi nevezetességeire példákat mondani Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár 8. ÉVFOLYAM Évi óraszám: 56 Heti óraszám: 1,5 Javasolt óraterv Témák Óraszámok felhasználása Összes óraszám Száma Neve Tananyag Helyi felhasználás új ismétlés (gyakorlás, ismétlés 56 ismeret gyakorlás kiegészítő anyag) I. Csillagászati alapismeretek 10 2 2 14 II. Magyar Köztársaság 8 2 1 11 III. Alföld, Kisalföld, Alpokalja 8 2 1 11 IV. Dombságaink és középhegységeink 6 2 1 9 V. A magyar gazdaság 7 2 2 11 A tananyag feldolgozásához szükséges topográfiai névanyag és névjegyzék. A minimum szint feletti dőlt betűvel van írva. Csillagászat Ptolemaiosz, Kopernikusz, Giordano Bruno, Kepler, Galilei, Newton, Kullin György, meridián, Sarkcsillag, Gagarin, Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Pluto, Nap, üstökös, meteor, meteorit, kisbolygó, hold, űrhajó, űrrepülőgép, űrállomás, fényév, Galaxis, Extragalaktika, Tejútrendszer, Andromeda-köd, Nagy- Göncöl, Neil Armstrong, Magyarország Duna, Mosoni-Duna, Ipoly, Rába, Marcal, Zala, Sió, Dráva, Mura, Fertő, Balaton, Velencei-tó, Kis- Balaton, Tisza-tó, Tisza, Bodrog, Bódva, Sajó, Hernád, Tarna, Zagyva, Szamos, Körös, Maros, Keleti-, Nyugati-, Nagykunsági-, Jászsági-, Dunavölgyi-főcsatorna, Szentendrei-, Csepel-, Mohácsi-sziget, Alföld: Mezőföld, Duna-Tisza-köze, Tiszántúl, Bácskai-löszhát, Nagykunság, Hajdúság, Maros- Körös- köze, Kiskunság, Nyírség, Mátraalja, Bükk-alja, Szatmár-Beregi- síkság, Bodrogköz, Jászság, Hortobágy, Körösök vidéke, Dráva-mellék, Dunamenti árterek, Kisalföld: Öreg-Duna, Győri-medence: Szigetköz, Mosoni- síkság, Rábaköz, Hanság, Marcalmedence, Komárom-Esztergomi- síkság, Ság, Somló, Alpokalja: Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Írott-kő, Kemeneshát, Őrség, Göcsej, Hetés, Zalai-dombság, 14

Dunántúli-dombság: Külső-, Belső-Somogy, Somogyi-dombság, Völgység, Tolnai-hegyhát, Szekszárdi-dombság, Tolnai-dombság, Baranyai-dombság, Mecsek, Villányi-hegység, Dunántúli-középhegység: Bakony: Északi-, Déli-Bakony, Balaton-felvidék, Tihanyi-félsziget, Tapolcai-medence: Badacsony, Szent György hegy, Keszthelyi-hegység, Vértes, Dunazug: Pilis, Budaihegység, Gerecse, Visegrádi-hegység, Velencei-hegység, Móri-, Tatai-árok, Északi-középhegység: Börzsöny, Cserhát, Mátra, Kékes, Bükk, Bükk-fennsík, Aggteleki- karszt, Baradla-barlang, Cserehát, Zempléni-hegység, Nógrádi-, Salgótarjáni- Borsodi-medence, Megyék és székhelyeik: Győr- Moson- Sopron: Győr, Vas: Szombathely, Zala: Zalaegerszeg, Somogy: Kaposvár, Baranya: Pécs, Tolna: Szekszárd, Veszprém: Veszprém, Fejér: Székesfehérvár, Komárom- Esztergom: Tatabánya, Pest: Budapest, Nógrád: Salgótarján, Heves: Eger, Borsod- Abaúj- Zemplén: Miskolc, Szabolcs-Szatmár- Bereg: Nyíregyháza, Hajdú- Bihar: Debrecen, Jász- Nagykun- Szolnok: Szolnok, Békés: Békéscsaba, Csongrád: Szeged, Bács-Kiskun: Kecskemét, Iparvárosok: Pápa, Sopron, Kőszeg, Szentgotthárd, Ajka, Balatonfűzfő, Herend, Lábatlan, Nyergesújfalu, Szentendre, Esztergom, Vác, Hatvan, Visonta, Gyöngyös, Parád, Kazincbarcika, Hollóháza, Tiszaújváros, Tiszalök, Kisköre, Karcag, Gyula, Orosháza, Makó, Baja, Szigetvár, Nagykanizsa, Beremend, Paks, Dunaújváros, Százhalombatta, és a megyeszékhelyek, Határátkelők: Hegyeshalom, Sopron, Rábafüzes, Rédics, Nagykanizsa, Tompa, Gyula, Záhony, Balassagyarmat, Komárom, Rajka, Szob, Nemzeti parkok: Hortobágyi, Kiskunsági, Bükki, Aggteleki, Fertő-Hanság, Duna-Dráva, Duna-Ipoly, Körös-Maros, Balaton-felvidéki, Őrségi, Gyógyfürdők: Harkány, Zalakaros, Hévíz, Bük, Sárvár, Balf, Balatonfüred, Gyula, Mezőkövesd, Parád, Miskolctapolca, Hajdúszoboszló, Világörökség része: Hollókő, Baradla-barlang, Tokaj hegyalja, Hortobágy, Budai vár, Pannonhalmi Apátság, Fertő-Hanság, Őrség, Pécsi Ókeresztény sírkamrák, Régiók: Észak-Dunántúli, Nyugat-Dunántúli, Dél-Dunántúli, Dél- Alföldi, Észak- Alföldi, Észak- Magyarországi, Közép-Magyarországi, 15

Témakörök Tartalom Követelmények a minimum feletti dőlt betűvel Csillagászati alapismeretek A csillagászat rövid története földközpontú (geocentrikus) és napközpontú (heliocentrikus) világkép összehasonlítása A Föld, mint égitest a gömb (geoid) alak és következményei, Helymeghatározás a földgömbön és a térképen Gyakorlat A Föld tengelykörüli forgása délkör, ívperc, földrajzi fokhálózat forgásirány, forgás időtartama és következménye, a Nap látszólagos mozgása, egy nap időtartamának kezdete és vége Helyi idő, zónaidő A Föld keringése a Nap körül A keringés következménye A Nap és a Naprendszer A Nap kísérői A Hold helyi idő alapja, helyi idő különbség, időzónák száma, egy zóna kiterjedése, időzónák határai, zónaidő és helyi időszámítás módja a keringés iránya, sebessége, ideje, szökőév oka, a pálya alakja és meghatározója, a forgástengely iránya és szöge, az évszakok változásának 3 oka, tavaszi őszi napéjegyenlőség ideje és oka, nyári téli napforduló ideje oka, a Naprendszer tagjai, mesterséges égitestek, a Nap elemei, a napenergia képződés módja, a Nap mozgásai, a Nap földi hatásai, nagybolygók, a bolygók mozgástörvényei, üstökös részei, meteorok fajtái, meteoritok, kisbolygók, felszíne, mozgásai, távolsága, fényváltozásai, nap- és holdfogyatkozás, első ember a Holdon, csillag fogalma, fényév, Tejútrendszer, kozmikus év, Androméda Csillagok, csillagrendszerek 16

II. Magyar Köztársaság Földrajzi helyzete Hogyan alakult ki? Éghajlata Vízrajza Állóvizeink, vízgazdálkodásunk Természetes növényzete és talajai Természeti erőforrásaink Környezetünk védelme helyzete a Földön és Európában, határai, szomszédos országai, államformája, nagysága, lakóinak száma, fővárosa legrégebbi képződményei, középidőben keletkezett kőzetei, ásványkincsei és tájai, az újidő emlékei, éghajlati hatások hazánkban, napsugárzás, hőmérséklet, szél, csapadék összehasonlító elemzése hazánk tájain éghajlati térképek és grafikonok alapján, Medárd-nap, fagyos szentek felszín alatti vizeink, folyóink, tavaink keletkezése, 3nagyobb tavunk jellemzői, a komplex- vízgazdálkodás feladatai, a folyószabályozás elvégzett munkálatai, a Vásárhelyi- terv elvégzendő feladatai, éghajlat- növényzet-talaj kapcsolata, talajtípusaink, talajerózió, talajvédelem, fogyó, megújuló, visszanyerhető erőforrásaink csoportosítása a bányászat, a mezőgazdaság, az ipari üzemek a gépjárművek és a háztartások hatása a talajra, vizeinkre és a levegőre, zajártalmak, hulladékgazdálkodás módjai, helyi példák felsorolása, globális felmelegedés oka és hatása, üvegházhatás 17

III. Alföld, Kisalföld, Alpokalja IV. Dombságaink, középhegységeink Az Alföld Éghajlata, vízrajza Mezőgazdasága I. Mezőgazdasága II. Ipara I. Ipara II. Kisalföld Alpokalja Dunántúli-dombság Mezőgazdasága, ipara 18 kialakulása, határai, 3 fő része, felszíne, hordalékkúpjai, löszvidékei és árterei legszélsőségesebb éghajlatú, a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik, morotva-, szikes-, szélfútta és halas tavak, rétegvíz, hévíz, talajvíz és belvíz, erdős puszták füves puszták, fő talajtípusai, gabonafélék, kukorica, ipari növények termőtájai és a legfontosabb élelmiszeripari ágazatok zöldség és gyümölcstermő vidékek, konzervgyárak és hűtőházak, legfontosabb tenyésztett állatok és feldolgozó iparuk kőolaj-földgáz lelőhelyek, kőolajfinomítók és erőművek, az Észak -Alföld fontosabb iparvárosai, megyéi és székhelyei, nemzeti parkjai a Dél- Alföld és a Mezőföld legnagyobb iparvárosai, megyéi és székhelyei, nemzeti parkjai határai, kialakulása, részei, tanú- hegyei, legszelesebb tájunk, folyói, állóvizei, ásványkincse, legfontosabb terményei és állatai, legjelentősebb iparvárosai, nemzeti parkja megyéje és székhelye hegyei és dombságai, átalakult kőzetei, sok csapadék sűrű vízhálózat, fontosabb iparvárosai, jelentős idegenforgalom, megyéi és székhelyei, nemzeti parkja határai, részei, ásványkincsei löszformái, gyógyfürdői, mediterrán hatás, kelt felé csökkenő csapadék történelmi borvidékei, az ásványkincseire épült iparágai, Zsolnay Porcelángyár, jelentős idegenforgalom, aprófalvak megyéi és székhelyeik, nemzeti parkja, gyógyfürdői

Dunántúli-középhegység Gazdasági élete Északi-középhegység Gazdasági élete teljes területe hazánkban van, részei, kőzetei, ásványkincsei, ingókövek, forráskúpok, bazaltorgonák, tanúhegyek, törésvonalak iránya, árkok, kevés felszíni vízfolyás, enyhe hegyvidéki hatások a bányák bezárásának okai, a helyi nyersanyagok és az ipar kapcsolata, Herendi porcelán, régi és új iparágak telepítő tényezői, idegenforgalmi látnivalók, a térség megyéi és székhelyei, nemzeti parkja legmagasabb, legváltozatosabb, leghűvösebb tájunk, határai, részei, kőzetei, ásványkincsei, a mészkő és a vulkáni hegyek vízhálózatának különbségei, karsztformák, Baradla-barlang a világörökség része, nemzeti parkjai, a nehézipar szülőföldje volt, alapanyagokat gyártó iparágak, a válság okai és következményei régi és új iparágai, jelentősebb városai, Hollóházi porcelán, történelmi borvidékei, megyéi és székhelyeik, turizmus, V. Hazánk gazdasága Közlekedésünk közút és vasúthálózatunk szerkezete, a vasúti, a közúti, a vízi, a légi és csővezetékes szállítás előnyei és hátrányai, úthálózataink sűrűsége és állapota, a tranzit forgalom előnyei hátrányai, bel- és külkereskedelem feladata, export import áruösszetétele és iránya, Kereskedelmünk 19 a turizmus különböző típusai, kiemelt idegenforgalmi térségek megyénk, lakóhelyünk látnivalói, a falusi turizmus lehetőségei, a turizmus káros hatásai, településhálózatunk részei, a település fejlődés természeti és társadalmi feltételei, legrégebbi településforma a

Idegenforgalmunk Településeink Az urbanizáció és városaink falu, csoportosítása alaprajz és lélekszám alapján városodás és városiasodás, a városok csoportosítása lélekszám és szerepkör alapján, agglomeráció, fekvése, területe, határai, felszíne, éghajlata, vízrajza, talaja lakóhelyünk lakosságának összetétele, ipara, mezőgazdasága, közlekedése, 7 régió neve és megyéi, Megyénk és lakóhelyünk földrajza Hazánk régiói Összegezve a továbbhaladás feltételei: - a tanuló tudjon helymeghatározásokat végezni a földrajzi fokhálózat segítségével - legyen képes helyi idő és zónaidő számításokra tanári irányítással - ismerje a Naprendszert alkotó égitesteket - tudja a nap-és holdfogyatkozás okait, valamint a holdfázisokat - ismerje a Föld mozgásait és következményeit - tudja bemutatni hazánk tájait megadott szempontok szerint - legyen képes önálló információgyűjtésre megadott témában - tudjon terméklistát összeállítani hazánk legfontosabb termékeiből, kiviteli cikkeiből - legyen képes tabló, illetve riport készítésére hazánk idegenforgalmi nevezetességeiről - tudja használni hazánk tematikus térképeit - ismerje fel a természeti adottságok szerepét az egyes térségek gazdasági életében - tudja elhelyezni kontúrtérképeken is a topográfiai fogalmakat - tudjon országos és helyi példát mondani környezetvédelmi intézkedésekre Készítette: Zsikla Mária földrajz szakos tanár 20

FÖLDRAJZ TANTÁRGY 9. és 10. gimnáziumi osztályának részletes érettségi vizsgakövetelményeire épülő tanmenet javaslata A középszintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező tényszerű földrajzi-környezeti ismeretekkel; képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal; rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival; képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e azokból alapvető következtetéseket levonni; rendelkezik-e jártassággal a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében, és tudja-e rögzíteni kontúrtérképen topográfiai ismereteit; képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban; képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére. Az emelt szintű tantárgyi érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a felsőoktatásban való továbbhaladáshoz szükséges földrajzi-környezeti alapismeretekkel; képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat; tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében; jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében; képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására; rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett feladatok, problémák felismerésének és megoldásának képességével; képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve hogyan képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására; 1

képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, különböző típusú ábrák (folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok) és térképvázlatok készítésére. 9. évfolyam heti 2 óra összesen: 74 óra Kozmikus környezetünk, térképészeti alapismeretek A kőzetburok földrajza A légkör földrajza A vízburok földrajza A földrajzi övezetesség A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi életre Gyakorlás, összefoglalás, számonkérés 10 óra 9 óra 12 óra 14 óra 10 óra 9 óra 10 óra 10. évfolyam heti 2 óra összesen: 74 óra I. A világgazdasági folyamatok 16 óra II. A gazdasági élet szerkezetének átalakulása 14 óra III. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban 21 óra IV. Globális környezeti problémák 14 óra Gyakorlás, összefoglalás, számonkérés 9 óra 61

Földrajz 9. ÉVFOLYAM A vizsgakövetelményekhez kapcsolódó általános és egyedi ismeretek, a minimum szint feletti dőlt betűkkel írva. 1. Térképészet TÉMAKÖR Tartalom a térképi ábrázolás tevékenységek a térképen és a térképpel az űrtérképezés Az 1. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak Középszint minimum- és maximum szint 62 VIZSGASZINT térképvázlat, térkép, földgömb, vetület, méretarány, vonalas aránymérték, topográfiai-, földrajzi-, tematikus térkép, atlasz, méretarány és tartalom szerinti csoportosítás, kis-, közepes- és nagy méretarányú térkép, 1.500-tól 1:több millióig szintvonalas-, színfokozatos-, árnyékolásos domborzatábrázolás tényleges és viszonylagos földrajzi fekvés, tengerszint feletti magasság, magassági szám, abszolút és relatív magasság, látóhatár (horizont), keresztmetszet, tömbszelvény, földrajzi fokhálózat, szélességi és hosszúsági kör (délkör, meridián), helymeghatározás, távolságmérés és meghatározás, egyenes és görbe útvonal mérése, tájékozódás: északi-, déli-, keleti-, nyugati félgömb, jelkulcs, kilométer-hálózat, keresőhálózat, tájolás, fő- és mellékvilágtáj, csillagászati és földrajzi északi irány űrszonda, űrállomás, űrsikló, távérzékelés, hamisszínes felvétel, légi- és műholdfelvételek: kézikamerás, többlencsés színszűrős, többsávos letapogatós módszerek Egyenlítő, Ráktérítő, Baktérítő, Északi sarkkör, Déli sarkkör, Északisark, Déli-sark, ezek székességi fokai Greenwich, kezdő hosszúsági kör Emelt szint sík-, henger-, kúpvetület, területtartó és szögtartó vetület, síkrajz, domborzatrajz, névrajz, domborzati alapelemek, lejtőszög, álláspont-meghatározás, területszámítás, metszetszerkesztés számítási feladatok mágneses deklináció űrkutatás, felbontó-képesség térkép és űrfelvétel összehasonlítása elemzése együtt tények leolvasása ilyen felvételekről Landsat, Spot műholdak, Eumetsat

TÉMAKÖR Tartalom Középszint minimum- és maximum szint VIZSGASZINT Emelt szint 2. Kozmikus környezetünk a Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a Világegyetemben a Nap és kísérői a Föld és mozgásai Az 2. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak kozmikus környezet, fényév, csillagászati egység (CSE), csillag, bolygó, kőzetbolygó (Föld-típusú), gázbolygó (Jupiter-típusú), a bolygók mozgástörvényei, gyűrűrendszer, hold, üstökös, meteor, meteorit, bolygóközi anyag meteoritkráterek a Nap gömbhéjai, a Nap jellemzőit (mérete, távolsága a Földtől, anyagi összetétele, belső és felszíni hőmérséklete) napkitörés, napszél, napfolt, sarki fény, nap- és holdfogyatkozás, holdfázisok Hold keringési ideje, forgásideje földalak (geoid), tengely körüli forgás, Nap körüli keringés, látszólagos és valós mozgás, év, nap, napszakok, napi és évi időszámítás, naptári év, szökőév, helyi idő, zónaidő, időzóna, időzónatérkép tengelyferdeség, tavaszi és őszi napéjegyenlőség, nyári és téli napforduló, csillagászati évszakok Univerzum, Világegyetem, Galaxis, Tejútrendszer, Tejútrendszer rajza, kinézete, Naprendszer, Nap, Hold, Merkur, Vénusz, Mars, Föld, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz, Plutó, Sarkcsillag, Nagy-Göncöl 63 földközéppontú (geocentrikus) és napközéppontú (heliocentrikus) világkép, galaxis, extra-, metagalaxis, kisbolygó plazma, termonukleáris folyamat, fotoszféra, kromoszféra, holdtenger, kráter, csillagkép, csillagrendszer forgási ellipszoid, szögsebesség, kerületi sebesség zenit, ekliptika, közép napidő, napév, világidő, delelési magasság, dátumválasztó vonal számítási feladatok Ptolemaiosz, Kopernikusz, G. Bruno, Galilei, Kepler, Newton, J. Gagarin, N. Amstrong, E. Aldrin, Galaktika (Galaxis), Juliánus-naptár, Gergely-naptár, Androméda-köd Stonehenge

Mágneses deklináció 3. A geoszférák földrajza TÉMAKÖR Tartalom 3.1. A kőzetburok földtörténet geoszférák lemeztektonika Középszint minimum- és maximum szint földtan (geológia), ásványtan, kőzettan, 4,6 md év a földtörténet időegységei: idő, időszak, kor, ős-, előó-, közép- és újidő, harmad és negyedidőszak, jégkor, jelenkor Ha a földtörténet = 1 év: előidő vége = november 13. óidő vége = december 13. középidő vége = december 26. újidő összesen = 5 nap ősmaradvány, őskontinens, őslégkör, ősóceán, ózon, ősmasszívum, kaledóniai-, variszkuszi-, eurázsiai-, pacifikus hegységképződés, gömbhéj, kőzetburok (litoszféra), vízburok (hidroszféra), levegőburok (atmoszféra), bioszféra, talajburok, belső hő, geotermikus grádiens, földmágnesség, földkéreg, földköpeny, külső és belső mag, határfelületek asztenoszféra (lágyköpeny) belső hő radioaktív anyagok bomlása magma, magmaáramlás, óceáni és szárazföldi kőzetlemez, óceáni hátság, mélytengeri árok, mélytengeri síkság, hasadékvölgy, kontinensvándorlás, alábukás, beolvadás, távolodó-, közeledő (ütköző)-, elcsúszó lemezmozgás, kőzetlemezek mozgásának sebessége VIZSGASZINT Emelt szint Wegener, viszonylagos (relatív) és tényleges (abszolút) kormeghatározás, vezérkövület, paleomágnesesség, pangea, panthalassza, Tethys-tenger, Laurázsia, Gondwana kambrium, ordovícium, szilur, devon, karbon, perm, triász, júra, kréta eocén, oligocén, miocén, pliocén, pleisztocén, holocén, glaciális, interglaciális, biológiai evolúció Gömbhéjak kémiai összetétele, hőmérséklete, nyomásés sűrűségi viszonyai Conrad- felület Mohorovicic- felület, Repetti- felület Gutenberg-Wirchert- felület Lehmann- felület, Földmágnesség és tájékozódás kapcsolata Benioff-öv, térrövidülés, 64

TÉMAKÖR Tartalom magmatizmus és vulkánosság földrengés hegységképződés kőzetek, ásványok 7 nagylemez, 4 kislemez, Szent András törésvonal Középszint minimum- és maximum szint VIZSGASZINT érc, mélységi magmatizmus, felszíni vulkánosság, láva, vulkáni hamu, párnaláva, pajzsvulkán, rétegvulkán, kürtő, kráter, robbanásos vulkán, vulkáni szigetív, vulkáni utóműködés, gejzír, iszapfortyogó, földrengés, rengésfészek (epicentrum), rengésközpont (hipocentrum), sekély-, közepes-, mélyrengések, utórengések 5 nagy jelentősebb vulkáni övezet, Fuji, Etna, Vezúv szeizmográf, Mercalli-skála, Richter-skála, cúnami előrejelzés, védekezési módok, geotermikus energia, rengések kísérőjelenségei a hegységképződés típusai: (két kontinentális-, két óceáni-, óceáni és szárazföldi lemez ütközésével); hegységrendszer, szerkezeti mozgások, gyűrődés, redő, redő részei redőboltozat, redőteknő vetődés, vetősík, törésvonal, rög, sasbérc, árok, lépcsővidék, medence, egyensúlyi állapot ásvány, kőzet, kristály, szilárd kőzetburok 99% 8 db kémiai elem kvarc, földpát, csillám, mélységi magmás kőzet: gabbró, diorit, gránit vulkáni kiömlési kőzet: bazalt, andezit, riolit vulkáni törmelékes kőzet: tufák törmelékes-, vegyi-, szerves üledékes kőzet; kősó, mészkő, homok, homokkő, lösz, agyag, dolomit, kőszénfajták, kőolaj, földgáz, bauxit, átalakult metamorf kőzet, márvány, palás kőzetek, gneisz, vasérc 65 Emelt szint nehéz-, színes- és nemesfémérc, bázisos-, savanyú- és semleges vulkáni kőzet, SiO 2 tartalom, telér, bazaltfennsík, kráter- és parazitakráter, kaldérakúpos tűzhányó, forrópontos vulkán, fumarola, szolfatára, mofetta, savanyúvíz, P és S földrengéshullám, tengerrengés, Mauna Loa, Mont St. Helens, Mt. Pelée, Hekla Stromboli, Kratatoa, Kilimandzsáró Solfatára-kráter, Büdös-barlang geoszinklinális, hegységképződési szakaszok (üledékfelhalmozódás, tektogenezis, orogenezis),, szinklinális, antiklinális, álló-, ferde-, fekvő- és áttolt redő O 2 Si Al Fe Ca Na K Mg kőzetanyag-körforgás, magmás-, üledékes érctelepek, ásványi nyersanyag kőolaj, földgáz képződése

TÉMAKÖR Tartalom nagyszerkezeti egységek Középszint VIZSGASZINT Emelt szint minimum- és maximum szint ősföld (ősmasszívum), fedett és fedetlen ősmasszívum, töréses gyűrthegység táblás vidék, hullámos síkság, lépcsős vidék, fennsík, középmagas hegység, Kanadai, Balti, Angara, Kínai, Dekkán, Arab, Guyanai, Brazíliai, Afrikai, Ausztráliai, Antarktiszi ősmaszszívum Ősmasszívumok gazdasági jelentősége Röghegységek: 1. Kaledóniai: Skandináv, skócia, Írsziget É-i része, Kelet-Grönland hegyei, Appalache É-i része 2. Variszkuszi. Dél-Anglia, Bretagne, Mezeta, Röghegységek gazdasági jelentősége Francia-, Német- középhegység, Cseh-medence peremhegyei (Szudéták, Érchegység,Cseh-erdő, Sumava), Lengyel-, Rodope, Ural, Velencei-hegység, Lánchegységek gazdasági jelentősége Nagy-Vízválasztó, Appalache D-i része gyűrthegység, lánchegység, Eurázsiai-hegységrendszer tagjai: Atlasz, Sierra Neveda, Pireneusok, Alpok, Appenninek, Dinári, Kárpátok, Balkán, Kaukázus, Kisázsia és Iráni medence peremhegyei, Pamír, Himalája Pacifikus-hegységrendszer tagjai: Kamcsatka félsziget, Kuril-, Japán-, Fülöp-szigetek, Indonéz szigetvilág keleti fele Aleut-szigetek, Alaszka, É-Amerikai Kordillerák, Andok vulkanikus hegység, süllyedékterület, óceáni medence, óceáni hátság, mélytengeri árok, feltöltött és lepusztult síkság, tökéletes- és tökéletlen síkság Mississippi-alföld, Amazonas-medence, Germán- Lengyel-alföld, Pó-síkság, Román-alföld, magyar Al- 66

föld, Mezopotámia, Hindusztáni- és a Kínai-alföld, Alföldek gazdasági jelentősége TÉMAKÖR Tartalom felszínformálódás 3.2. A levegőburok Összetétele szerkezete felmelegedés a levegő mozgása Középszint minimum- és maximum szint aprózódás, mállás, szállítás, lepusztulás, felhalmozás, külső és belső erők, felszínformák: mélyföld, alföld, fennsík, dombság; közép- és magashegység; lánchegység; hátság, völgy, hágó, szoros, medence; tanúhegy Állandó gázok: N 2, O 2, nemesgázok,ar, százalékos megoszlásuk változó gázok. CO 2, CH 4, H 2, O 3 erősen változó gázok: vízgőz, CO, NO 2,NH 3, SO 2, H 2 S vendéganyagok alsó-, középső-, felső légkör, troposzféra, sztratoszféra, ózonréteg, hőmérsékleti és magassági változások besugárzás, visszaverődés, hőelnyelődés, kisugárzás, üvegházhatás, fényvisszaverő-képesség (albedo), felmelegedés és lehűlés, módosító tényezőik, napsugarak hajlásszöge, sugárzás időtartama, a felszín anyaga és szine a hőmérséklet napi és évi járása, napi-, havi-, évi középhőmérséklet, napi hőingás, évi közepes hőingás, abszolút hőingás, izoterma légnyomás, szél, eltérítő erő, izobár, mérsékelt övezeti ciklon és anticiklon keletkezése, mozgása, jellemzői, hideg- és melegfront, frontátvonulás, homokfodor, szélbarázda, homokbucka (dűne), kőgomba, szélrendszer, passzát, nyugatias szelek, sarki szelek, 67 VIZSGASZINT Emelt szint kémiai és biológiai mállás, lejtős tömegmozgás (csuszamlás, suvadás, omlás), talajfolyás, löszforma őslégkör, mai légkör, termoszféra, ionoszféra, exoszféra, tropo-, sztrato- és mezopauza, sarki fény Ibolyán túli 0,2-0,4 m, látható fény 0,4-0,75 m, infravörös 0,75-3,2 m napsugarak fordított hőrétegződés (hőmérsékleti inverzió), napfénytartam, tenyészidőszak, hőösszeg, lejtőkitettség, napállandó okklúziós front, trópusi ciklon (hurrikán, tájfun, orkán), tornádó, helyi szelek (parti szél, hegy-völgyi szél), főn, defláció, szélmarás, barkán, deflációs tanúhegy,

TÉMAKÖR Tartalom általános légkörzés, hőmérsékleti (termikus) egyenlítő, monszun szélrendszer, forró- és mérsékelt övezeti monszun Középszint minimum- és maximum szint szélrendszerek keletkezése, mozgása futóáramlás VIZSGASZINT Emelt szint csapadékképződés időjárás és éghajlat A 3.2 témakörhöz tartozó egyedi tényleges és viszonylagos vízgőztartalom, harmatpont, telítettség, túltelítettség, kicsapódás, halmazállapot-változás felhőképződés, csapadékképződés, felhő, fátyol-, gomoly-, rétegfelhő, köd, hulló csapadékfajták, talajmenti csapadékfajták: harmat, dér, zúzmara csapadéktérkép, aszály csapadék jelentősége idő, időjárás, éghajlat, légkörtan (meteorológia), éghajlattan (klimatológia); időjárási térkép, időjárási és éghajlati elemek: napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, vízgőztartalom, csapadék, éghajlatválasztó hegység, globális felmelegedés, fokozódó üvegházhatás, ózonréteg-elvékonyodás, éghajlatváltozás, légszennyező anyagok, savas eső fagyosszentek, 68 cirrus-, stratus cumulus, esőfelhő kondenzációs mag, áramlási és sugárzási köd izohiéta, felszíni leöblítés, vonalas erózió, mikroklíma relatív vízgőztartalom kiszámítása csapadékképződés felszálló és hegyen átkelő légtömegeknél számítási feladatokban emisszió, transzmisszió, imisszió, szmog, savas ülepedés

fogalmak Medárd-nap, vénasszonyok nyara TÉMAKÖR Tartalom Középszint minimum- és maximum szint VIZSGASZINT Coriolis-erő, Azori-, Szibériai-anticiklon Emelt szint 3.3. A vízburok világtenger tavak folyóvizek Víztan (hidrológia), vízburok (hidroszféra), vízháztartás, vízkörforgás, halmazállapot-változások, párolgás, csapadék, lefolyás viszonyai, világtenger, óceán, átlagos sótartalom és ettől való eltérések, tenger, tengerszoros, öböl, szárazföldi talapzat (self), fajhő, hűtő-fűtő hatás, példák ezekre hullámzás, hideg és meleg tengeráramlás, példák ezekre, Golf-, Észak-atlanti-, Labrador-, Humboldt-, Ojashio-, Kuro-shio-áramlás tengerjárás, apály, dagály, átlag és ettől való eltérések, extrém példák: Szent Malói-öböl, Fundy-öböl deltatorkolat, tölcsértorkolat, épülő part, turzás, lagúna, pusztuló part, tagolt- és tagolatlan part állóvíz, tó, fertő, mocsár, láp, példák ezekre Mo-n, kimélyített és elgátolt tómedence, jégvájta-, gleccser-, morotva-, szélvájta-, moréna által elgátolt-, tektonikus eredetű-, mesterséges tó, példák ezekre a tókeletkezési típusokra feltöltődés vízgyűjtő terület, vízválasztó, fő- és mellékfolyó, lefolyásos és lefolyástalan terület, vízállás, vízhozam, vízjárás, árvíz, a folyó munkavégző képessége, feltöltődő (alsó)-, oldalazó (közép)-, bevágódó (felső) 69 beltenger, peremtenger, földközi tenger, kontinentális lejtő, pozitív és negatív hőmérsékleti anomália, tengeri vízkörzés, légkörzés és vízkörzés elemzése, kapcsolatai szökőár, vakár, vihardagály, abrázió, hullámmorajlás, hullámtörés ár- apály erőmű tengerszem, tengermaradvány-, dolina-, polje-, kráter-, kaldérató, eutrofizáció Vízállás szerinti osztályozás Vízjárás szerinti osztályozás sodorvonal,

szakaszjelleg, hordalék, hordalékkúp, zátony, sziget, V-keresztmetszetű völgy A Duna szakaszjellegei a magyarországi szakaszon. Legfolyók: Nílus, Jangce, Amazonas, Mississippi, Kongó, Volga, Duna, Rajna folyóterasz, jövevényfolyó, időszakos folyó, szoros, szurdok, kanyon TÉMAKÖR Tartalom felszín alatti vizek vízgazdálkodás jég és munkája 3.4. A talaj Középszint minimum- és maximum szint VIZSGASZINT felszín alatti víz, talajnedvesség, talajvíz, rétegvíz, résvíz, belvíz, artézi víz, ásványvíz, hévíz, gyógyvíz, karsztvíz, forrás, karsztformák: víznyelő, dolina (töbör), uvala, polje, karrmező, cseppkő, barlang, barlangi patak, karsztforrás folyószabályozás, mederkotrás, árvízvédelmi gát, ártér, ármentesített terület, víztározó, a legnagyobbak a Földön, vízlépcső, belvízvédelem, ivóvíz, ipari víz, vízforgatás, csápos kút, artézi kút, vízenergia, vízierőművek, a legnagyobbak a Földön öntözés, szennyvíztisztítás, vízszennyező források, vízvédelem, belvízi- és tengerhajózás, legforgalmasabb útvonalak, halászat, tengeri erőforrások hóhatár, belföldi jégtakaró, magashegységi jég, glecscser, lavina, gleccserpatak, U-alakú völgy, jégcsiszolta felszín, morénasánc, morénasíkság, tóhátság, fjord példák mindezekre talaj, humusz, talajképződés, kilúgozódás, talajpusztulás, talajlevegő, talajszintek: A-, B-, C-szint trópusi vörösföldek, mezőségi-, barna erdő-, szürke Emelt szint cseppkő fajták és keletkezésük közműolló, nitrátosodás, mechanikai-, biológiai- és kémiai szennyvíztisztítás, vízkészlet jégképződés, firn (csonthó), kárfülke, vásott szikla, ősfolyamvölgy, vándorkő anyakőzet, zonális és azonális talaj, tundratalaj, laterit, terra rossa, sivatagi talajok, láptalaj, rétitalaj, rendzina, váztalajok, 70

A 3.4. témakörhöz tartozó egyedi fogalmak erdő (podzol)-talaj, szikes talajok, talajerózió, talajvédelem szikesedés Dokucsajev 71

TÉMAKÖR Tartalom Középszint minimum- és maximum szint VIZSGASZINT Emelt szint 4. A földrajzi övezetesség éghajlat, övezetesség, szoláris és valós éghajlati övezet, természetföldrajzi övezetesség, vízszintes és függőleges természetföldrajzi övezetesség, övezet, öv, vidék, terület; forró övezet, mérsékelt övezet, hideg övezet; egyenlítői öv, átmeneti öv, térítői öv, egyenlítői éghajlat, szavanna éghajlat, trópusi sivatagi éghajlat, monszun vidék, forró övezeti monszun éghajlat; meleg-mérsékelt öv, monszun terület, mérsékelt övezeti monszun éghajlat, mediterrán terület, mediterrán éghajlat, valódi mérsékelt öv, óceáni terület, óceáni éghajlat, mérsékelten szárazföldi terület, nedves-kontinentális éghajlat, szárazföldi terület, száraz-kontinentális éghajlat, szélsőségesen szárazföldi terület, mérsékelt övezeti sivatagi éghajlat, hideg-mérsékelt öv, tajga éghajlat; sarkköri öv, sarkvidéki öv, tundra éghajlat, állandóan fagyos éghajlat; Jellemzőik: évi középhőmérséklet évi közepes hőingás évi csapadékmennyiség évszakok száma, jellege uralkodó szélrendszer természetes növényzet talaj állatvilág vízháztartás, vízjárás felszínformálás mezőgazdasági hasznosítás esőerdő (trópusi esőerdő), szavanna, monszunerdő (dzsungel), keménylombú erdő, babérlombú erdő, lomboserdő, tajga, tundra, erdős és füves puszta, erdőhatár, havasi legelő, sziklahavas, hóhatár, örök fagy 72 Klímadiagramok értelmezése, felismerése Galériaerdő, erdős-, cserjés-, füves szavanna, nedves és száraz szavanna, macchia, tőzegmohaláp, pampa, préri, sztyepp, laterit, terra rossa, csernozjom, podzol, fahatár