Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se

2. sz. melléklet Nagyhate konysa gu kapcsolt e s hate kony ta vfu te s/ta vhu te s potencia l- becsle se Budapest, 2015. december hó

Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Tartalomjegyzék Táblázatjegyzék... 1 Ábrajegyzék... 1 1. Bevezetés, előzmények... 6 2. Összefoglaló eredmények... 8 2.1. Kiindulási adatok... 8 2.2. Vizsgált forgatókönyvek, eredmények... 9 2.3. Kiegészítő potenciál... 17 2.4. Hűtési potenciálbecslés... 17 Mellékletek - 8 TJ/évet meghaladó hálózatra adott hőmennyiséggel jellemezhető távhőrendszerek tartamdiagramjai az Elméleti 2 szcenárió szerint... 19

Táblázatjegyzék 1. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (GJ/év)... 14 2. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (%)... 14 3. táblázat: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben... 15 4. táblázat: A hatékony távhő kritérium teljesülése az egyes forgatókönyvekben... 17 Ábrajegyzék 1. ábra: Országosan értékesített távhőmennyiség... 8 2. ábra: Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások... 9 3. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások... 11 4. ábra: Új megújuló alapú kapcsolt villamos kapacitások... 12 5. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége... 12 6. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix... 13 7. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix (százalékos bontás)... 13 8. ábra: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben... 15 9. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (GJ/a)... 16 10. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (%)... 16 11. ábra: Komlói távhőrendszer... 20 12. ábra: Pécsi távhőrendszer... 20 13. ábra: Miskolc Avas-Belváros rendszer... 21 14. ábra: Miskolc Diósgyőri rendszer... 21 15. ábra: Miskolc Bulgárföld... 22 16. ábra: Miskolc Kilián-Dél... 22 17. ábra: Miskolc HCM rendszer... 23 18. ábra.mohács Liszt Ferenc utcai rendszer... 23 19. ábra: Székesfehérvár Városi rendszer... 24 20. ábra: Székesfehérvár KÖFÉM rendszer... 24 21. ábra: Szentlőrinci távhőrendszer... 25 22. ábra: Budapest: Észak-budai távhőrendszer... 25 23. ábra: Budapest Észak-pesti távhőrendszer... 26 24. ábra: Budapest Újpalotai távhőrendszer... 26 25. ábra: Budapest Füredi úti Fűtőmű távhőrendszere... 27 26. ábra: Budapest Kispest-Kőbánya távhőrendszer... 27 27. ábra: Budapest Csepel-Pesterzsébet hőkörzet... 28 28. ábra: Budapest Dél-Budai (Kelenföldi) távhőrendszer... 28 29. ábra: Budapest Rákoskeresztúr hőkörzet... 29 30. ábra: Budapest, Rózsakerti hőkörzet... 29 1

31. ábra: Szentendrei távhőrendszer... 30 32. ábra: Kaposvári távhőrendszer... 30 33. ábra: Győri távhőrendszer... 31 34. ábra: Budaörsi távhőszolgáltató rendszer... 31 35. ábra: Gyöngyös Mérges utcai kazánház rendszere... 32 36. ábra. Gyöngyös Olimpia utcai kazánház rendszere... 32 37. ábra: Celldömölk Dr. Géfin rendszer... 33 38. ábra: nyergesújfalui távhőrendszer... 33 39. ábra: Érdi távhőrendszer... 34 40. ábra: Tatai távhőrendszer... 34 41. ábra: Ajkai távhőrendszer... 35 42. ábra: Almásfüzitői távhőrendszer... 35 43. ábra: Baj távhőrendszere... 36 44. ábra: Baja városi távhőrendszer... 36 45. ábra: Balatonfüredi távhőrendszer... 37 46. ábra: Berettyóújfalu József Attila rendszer... 37 47. ábra: Berettyóújfalu Bessenyei rendszer... 38 48. ábra: Bokodi lakótelep távhőrendszere... 38 49. ábra: Oroszlány városi távhőrendszer... 39 50. ábra: Bonyhád Fáy távhőrendszer... 39 51. ábra: Ceglédi távhőszolgáltató rendszer... 40 52. ábra: Csongrádi távhőrendszer... 40 53. ábra: Csornai távhőrendszer... 41 54. ábra: Debreceni távhőrendszer... 41 55. ábra: Dombóvári távhőrendszer... 42 56. ábra: Dorog-Esztergom távhőrendszer... 42 57. ábra: Dunakeszi Nyárfa közi rendszer... 43 58. ábra: Dunakeszi Tallér úti rendszer... 43 59. ábra: Dunaújvárosi távhőrendszer... 44 60. ábra: Eger távhőrendszere... 44 61. ábra: Gödöllői I. rendszer... 45 62. ábra: Gödöllői II. rendszer... 45 63. ábra: Hajdúszoboszlói rendszer... 46 64. ábra: Hódmezővásárhely Kórházi rendszer... 46 65. ábra: Hódmezővásárhely Hódtói rendszer... 47 66. ábra: Hódmezővásárhely Mátyás úti rendszer... 47 67. ábra: Hódmezővásárhely Oldalkosár úti FM rendszere... 48 68. ábra: Kapuvári távhőrendszer... 48 69. ábra: Kazincbarcika távhőrendszere... 49 2

70. ábra: Kecskeméti távhőrendszer... 49 71. ábra: Keszthely Vásár téri rendszer... 50 72. ábra: Keszthely Fodor úti rendszer... 50 73. ábra: Kiskunfélegyháza Petőfi rendszer... 51 74. ábra: Kiskunhalasi távhőrendszer... 51 75. ábra: Kisvárdai rendszer... 52 76. ábra: Komárom Csokonai rendszer... 52 77. ábra: Komárom Frigyes laktanya rendszere... 53 78. ábra: Komárom Csillag ltp. távhőrendszere... 53 79. ábra: Körmend városi távhőrendszer... 54 80. ábra: Kőszeg Táncsics rendszer... 54 81. ábra: Kőszeg Kiss J. lakótelepi rendszer... 55 82. ábra: Lábatlan távhőrendszere... 55 83. ábra: Makó Deák F. úti rendszer... 56 84. ábra: Makó Hunyadi úti rendszer... 56 85. ábra: Mátészalkai távhőrendszer... 57 86. ábra: Mezőhegyesi távhőrendszer... 57 87. ábra: Mosonmagyaróvár városi távhőrendszer... 58 88. ábra: Móri távhőrendszer... 58 89. ábra: nagykőrös Kossuth u. ltp. távhőrendszere... 59 90. ábra: Nyírbátori távhőrendszer... 59 91. ábra: Nyíregyházi városi rendszer... 60 92. ábra: Nyíregyháza Tompa M. úti rendszer... 60 93. ábra: Ózdi távhőrendszer... 61 94. ábra: Paksi távhőrendszer... 61 95. ábra: Pétfürdői távhőrendszer... 62 96. ábra: Pornóapáti távhőrendszere... 62 97. ábra: Putnoki távhőrendszer... 63 98. ábra: Püspökladányi távhőrendszer... 63 99. ábra: Salgótarján távhő I. rendszer... 64 100. ábra: Salgótarján Beszterce rendszer... 64 101. ábra: Sárbogárd József A. rendszer... 65 102. ábra: Sátoraljaújhely Dózsa úti rendszer... 65 103. ábra: Sároraljaújhely Esze T. rendszer... 66 104. ábra: Siófok Városház téri rendszer... 66 105. ábra: Soproni távhőrendszer... 67 106. ábra: Százhalombattai távhőrendszer... 67 107. ábra: Szeged Felsőváros II. rendszer... 68 108. ábra: Szeged Északi Városrész I/a rendszer... 68 3

109. ábra: Szeged Északi városrész I/b rendszer... 69 110. ábra: Szeged Erőművi rendszer... 69 111. ábra: Szeged Tisza L. krt 36-40. rendszer... 70 112. ábra: Szeged Odessza I. rendszer... 70 113. ábra: Szeged Odessza II. rendszer... 71 114. ábra: Szeged Rókus rendszer... 71 115. ábra: Szeged Tarján II. rendszer... 72 116. ábra: Szeged Tarján III-VIII és Felsőváros 1 rendszer... 72 117. ábra: Szeged Tarján IV. rendszer... 73 118. ábra: Szeged Tarján V. rendszer... 73 119. ábra: Szeged Tarján VI. rendszer... 74 120. ábra: Szeged Török úti rendszer... 74 121. ábra: Szekszárd Déli FM távhőrendszere... 75 122. ábra: Szekszárd Kadarka u. távhőrendszer... 75 123. ábra: Szentes Kertvárosi rendszer... 76 124. ábra: Szentes Debreceni úti ltp. rendszere... 76 125. ábra: Szentes Kurca parti rendszer... 77 126. ábra: Szentes Kossuth-Déli oldali rendszer... 77 127. ábra: Szentgotthárd Mártírok úti rendszer... 78 128. ábra: Szigetszentmiklósi távhőrendszer... 78 129. ábra: Szigetvár Kórházi rendszer... 79 130. ábra: Szolnok József A. ltp. rendszer... 79 131. ábra: Szolnok Móra F. Fűtőmű rendszere... 80 132. ábra: Szolnok Széchenyi ltp. rendszere... 80 133. ábra: Szolnok TVM rendszer... 81 134. ábra: Szombathely Szent Flórián rendszer... 81 135. ábra: Szombathely Vízöntő rendszer... 82 136. ábra: Szombathely Belvárosi rendszer... 82 137. ábra: Szombathely Laktanya kazánház rendszere... 83 138. ábra: Szombathely Mikes úti rendszer... 84 139. ábra: Tapolca I. FM rendszere... 84 140. ábra: Tapolca II. FM... 85 141. ábra: Tatabányai távhőrendszer... 85 142. ábra: Tiszaújvárosi távhőrendszer... 86 143. ábra: Tiszavasvári távhőrendszer... 86 144. ábra: Vasvár Béke úti rendszer... 87 145. ábra: Vasvár Járdányi úti rendszer... 87 146. ábra: Vác Deákvári rendszer... 88 147. ábra: Vác Vásár téri rendszer... 88 4

148. ábra: Várpalotai távhőrendszer... 89 149. ábra: Inotai távhőrendszer... 89 150. ábra: Veszprém Cserhát ltp. rendszere... 90 151. ábra: Veszprém Haszkovó rendszer... 90 152. ábra: Veszprém Ördögárok úti rendszer... 91 153. ábra: Záhony I. rendszer... 91 154. ábra: Zirc távhőrendszere... 92 5

1. Bevezetés, előzmények Az EED 14. cikk (1) bekezdése előírja A fűtés és hűtés hatékonyságának előmozdítására (1) A tagállamok 2015. december 31-ig elvégzik a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés és a hatékony távfűtés/távhűtés megvalósíthatósági potenciáljának átfogó értékelését,.. A nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés potenciálja egyrészt az a hőmennyiség, amit nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermeléssel lehet előállítani, másrészt az a villamosenergiamennyiség, amelyet ezzel a hőmennyiséggel kapcsoltan állítanak elő. Ezek meghatározása csak egymástól hidraulikailag független távhőrendszerenként (távhőkörzetenként) a jelenleg üzemelő távhőrendszerek átlagos meteorológiai viszonyokra átszámolt hőigénye alapján lehetséges. A hatékony távfűtés elvi megvalósíthatósági potenciáljának értéke a tartamdiagramokból kiadódik. Példaként egy távhőrendszer bázis (átlagos klímájú fűtési időszakra átszámított) tartamdiagramjának jellegét (P h,cs =100 MW, P h,hmv =7,7 MW, Q h,k =30 MW) az alábbi ábra szemlélteti: 100 P h,cs 90 MW 80 70 60 50 40 30 Q h,k 20 10 P h,hmv 0 0 1000 2000 3000 4000 5000 6000 7000 8000 9000 h/év ahol P h,cs a hőtermelő/k/ által hálózatra adott csúcs-hőteljesítmény (a rendszer hőteljesítményigénye) -13 C nál, P h,hmv a rendszer átlagos hálózatra adandó hőteljesítmény-igénye a fűtési időszakon kívüli időtartamban, Q h,k pedig valamely preferált (például kapcsolt, vagy megújuló) kapacitás, amelynek elsődleges kihasználása a feladat. A távhőrendszerek átlagos fűtési időszakra vonatkozó hőteljesítményigény-tartamdiagramjának meghatározásához ismerni kell a napi átlagos külső hőmérsékletek fűtési időszakbeli eloszlás függvényét, valamint a rendszer tényleges napi hőigénye és a napi külső hőmérséklet közötti lineáris regressziós összefüggést, amely utóbbit egy teljes fűtési időszakra kell kiszámítani. A külső hőmérsékletek tartamdiagramja azt mutatja be, hogy egy adott, vagy annál alacsonyabb külső hőmérséklet az átlagos fűtési időszak 183 (szökőévben 184) napján hány órában fordul elő. A tartamdiagram földrajzi hely függő, hazánkban a fővárosra rendelkezésre álló táblázat jó közelítéssel alkalmazható. (A tartamdiagram táblázatos formában áll rendelkezésre, a személyi számítógépek elterjedése előtti időszakban tudományos munkák foglalkoztak közelítő zárt formulák meghatározásával, de az informatikai fejlődés ezeket feleslegessé tette.) A fűtési idényen kívüli időszak hőigényt jelen vizsgálatban egyetlen, a rendelkezésre bocsátott utolsó két év tényfelhasználási adatai alapján számított átlagértékkel vettük figyelembe. Ezekbe a rendszerenkénti tartamdiagramokba be lehet illeszteni a meglévő kapcsolt és megújuló kapacitásokat, ezzel kialakulnak a jelenleg elméletileg kihasználható energetikai potenciálok. 6

Amint az az alábbi táblázatból látszik, 50% pl. megújuló energiából megvalósított lefedettséghez a fenti rendszerben 23%, a tényleges rendelkezésre állást figyelembe véve közel 30% megújuló kapacitás kiépítése szükséges. Q h,k /P h,cs (%) Max. kapcsolt/megújuló hőterm. részarány (%) 23% 50% 30% 61% 35% 69,2 40% 76,2 45% 82,4 50% 87,6 A tényleges beépítési kapacitás adatokból távhőrendszerenként meghatározható, hogy a már meglévő kapcsolt/megújuló/hulladékhő bázisú termelő kapacitások maximális, illetve tényleges kihasználása esetén milyen mértékben teljesül a hatékony távfűtés feltételrendszere, valamint meghatározható a meglévő kapacitások azon szükséges kihasználása és/vagy azon új létesítendő kapcsolt/megújuló/hulladék bázisú kapacitások nagysága és szükséges kihasználása, amely feltételek teljesülésével a hatékony távfűtés kritériuma teljesíthető. Az egyes távhőrendszerekre meghatározott adatok megfelelő összegzésével kiadódnak a területi/térségi és az országos potenciálok. A fentiekből következően a 2014-20-as programozási időszakban szükséges lesz a hőtermelő portfólió megváltoztatása, zöldítése (főként biomassza, geotermia, hulladékok, hulladékhők rendszerintegrációja), az elosztórendszer hatékonyságának a növelése, amely jelentős számú és nagy volumenű beruházás megvalósítását teszi szükségessé. Ehhez szükséges a várható projektek felmérése és hatáselemzése a KEHOP források lehívására (beruházási költségbecslések, várható indikátorok, ütemezés). A leírtak alapján felmértük és bemutattuk az ország 8 TJ/év-et meghaladó hőigénnyel jellemezhető távhőrendszereinek energetikailag optimális fejlesztéséhez tartozó tartamdiagramokat a hőforrástípusok közötti elvi terheléselosztásokkal. A kapott eredmények alapul szolgálnak az EED 14. cikkben meghatározott jelentéstételi kötelezettség teljesítéséhez az irányelv VIII. melléklet 1. pont d), e), f), h), i) valamint j) alpontjai esetében. 7

2. Összefoglaló eredmények Az alábbiakban összefoglaljuk az összesen 93 település 194 távhőrendszerének hozzáférhető, egyenként átvizsgált energetikai alapadataira elvégzett számításaink eredményeit. A vizsgálat elérhető adatok híján nem terjedt ki az egyes településeken esetleg üzemelő kizárólag, vagy legalább 90 %-ban ipari igényeket (alapvetően gőz hőhordozóval) ellátó távhőrendszerekre. 2.1. Kiindulási adatok A figyelembe vett létező távhőrendszerek számítással meghatározott összes csúcshőteljesítményigénye 1 (-13 o C napi átlagos méretezési külső levegőhőmérsékletnél) 3.365 MW, átlagos meteorológiai viszonyokra átszámított hálózatra adott összes hőigénye 31,9 PJ/év, míg az értékesített hőmennyiség 28,0 PJ/év (lásd 1. ábra). A távhőfelhasználás több, mint ¾ része (76,4%) lakossági célú. Értékesített távhőmennyiség 759 582 5 843 218 15 870 700 Lakossági fűtés GJ/év Lakossági hmv GJ/év Nem lakossági fűtés GJ/év Nem lakossági hmv GJ/év 5 525 392 1. ábra: Országosan értékesített távhőmennyiség A hatékony távhő minősítés szempontjából figyelembe vehető meglévő megújuló alapú beépített hőtermelő kapacitásokat a 2. ábra szemlélteti. Az ábra alapján megállapítható, hogy jelenleg összesen 454,5 MW 2 megújuló alapú hőtermelő kapacitás van beépítve a tárgyalt 1 Hazánkban a fűtési méretezési külső hőmérséklet földrajzi hely függő, -11 és -15 C között változik. Országos átlagként jó közelítéssel a fővárosi -13 C érték használható. (Lásd pl. Baumann Mihály: Épületenergetika 3.1.1.1. ábra-forrás: MSZ-04-140/3) 2 A tatabányai biomassza kapacitást meglévőnek, a győri geotermikus kapacitást pedig nem meglévőnek tekintve. 8

távhőrendszerekbe. Ebből 246,5 MW a kapcsolt és 208 MW a közvetlen hőtermelő kapacitás. Ezekhez összesen mintegy 111,5 MW megújuló alapú beépített kapcsolt 3 villamos kapacitás társul. Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások 5 0,5 89,5 196,0 biomassza kapcsolt MW biomassza közvetlen MW geotermikus közvetlen MW tszh kapcsolt MW depóniagáz kapcsolt MW 118,5 2. ábra: Meglévő megújuló alapú hőtermelő kapacitások A hatékony távhő minősítés szempontjából figyelembe vehető meglévő földgáz alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás összesen csaknem 1.300 MW (kombinált ciklusú erőművek, gázturbinás erőmű, gőzerőmű, gázmotorok), a meglévő nukleáris alapú beépített kapcsolt hőtermelő kapacitás 20 MW. Ezekhez összesen mintegy 1.150 MW nem megújuló alapú beépített kapcsolt villamos kapacitás társul. 2.2. Vizsgált forgatókönyvek, eredmények Számításainkban távhőrendszerenként négyféle energetikai forgatókönyv hő- és primerenergiamixét, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét határoztuk meg. Ez utóbbi mennyiség esetében kizárólag a teljes mértékben hasznos hőmennyiséggel kapcsoltan termelt villamos energiát vettük figyelembe. A további számításokban jelen anyagban a távhőigények jövőbeli változatlanságát vettük alapul, azaz - némileg optimista megközelítéssel - azt feltételeztük, hogy a primer és szekunder oldali korszerűsítések hőigénycsökkentő hatását a szektor a piacbővítéssel ellensúlyozni lesz képes, amelyre a termelt hőmix zöldítése reményt nyújt. A vizsgált négy forgatókönyv a következő: (1) A meglévő berendezésekkel elérhető hőtermelői mix a kapcsoltak és a megújulók tényleges/reális kihasználásával (ábrákon Meglévő tény/r. elnevezés). 3 a kondenzációs kapacitás ebben tehát nem szerepel 9

Azoknál a rendszereknél, ahol tényadatok álltak rendelkezésre a hőtermelői mix és a földgázbázisú kapcsolt villamosenergia-termelés jelenlegi jogi-közgazdasági környezetben jellemző átlagos értékére, ezeket az értékeket szerepeltettük. A további rendszerekben a földgázbázisú kapcsolt termelő kapacitás Magyar Kapcsolt Társaság által jelenlegi állapotra 2.000 h/év értékűre számszerűsített csúcskihasználásával számoltunk, illetve a meglévő megújuló kapacitásokkal maximálisan ellátható igények 80 %-át vettük figyelembe. (2) A meglévő berendezésekkel elérhető legjobb hőtermelői mix a hatékony távhő kritérium szempontjából (ábrákon Meglévő max. elnevezés). A terheléskiosztásban alapterhelésre a megújuló kapacitások vannak figyelembe véve, a földgázbázisú kapcsoltak terhelése a megújulók kiterhelése után következik. (3) Új megújuló alapú termelőkapacitások belépése 4 esetén elérhető hőtermelői mix (ábrákon Elméleti1 elnevezés). Az alapterhelést az Elméleti1 mixben ha van a meglévő kapcsolt kapacitás maximális kihasználással viszi. A szóba jöhető új típusok: bio-biomassza, geo-geotermikus, települési szilárd hulladék (továbbiakban: tszh). Kapcsolt energiatermeléssel az új megújuló távhőtermelők közül csak Debrecenben és a budapesti új Hulladékhasznosító Mű esetén számoltunk, ez utóbbi beruházási költségénél azonban csak a kizárólagos hőtermelésre kalkulált értéket 5 vettük figyelembe. Azoknál a távhőellátó rendszereknél, amelyeknél a tervezett fejlesztés már ismert (pl. Budapest Észak-Buda), csak a tervezett kapacitással számoltunk, akkor is, ha a hatékony távhő minősítés szempontjából szükséges hőtermelői mix nagyobb kapacitást is elvárna/megengedne, egyébként az új technológia teljesítményét úgy választottuk ki, hogy a régi kapcsolt és az új megújuló hőtermelő együttesen mindenképpen biztosítsa a hatékony távhő minősítést. Olyan rendszerek esetében, amelyek már ma is teljesítik a hatékony távhő minősítést, nem irányoztunk elő új fejlesztést, a számítás a meglévő kapacitásokra alapozódik (így tehát például Komlóra nem számoltunk további fejlesztéssel, mivel a jelenlegi mix alapján a hatékony távhő kritériuma teljesül). Nem számoltunk fejlesztésekkel az évi 8 TJ hőigényt, azaz 0,7-0,8 MW csúcshőteljesítmény-igényt (kevesebb, mint 200 lakás) el nem érő 44 db kis rendszernél, amelyek együttes hálózatra adandó hőigénye sem éri el a 155 TJ/év értéket, ami az összes hőigény fél százaléka. (4) Új megújuló alapú termelőkapacitás belépése esetén elérhető hőtermelői mix (ábrákon 'Elméleti2 elnevezés). A szcenárió az Elméleti1 mixhez figyelembe vett kapacitásokkal számol, de az alapterhelést ez esetben a megújuló kapacitások viszik. Jelenleg is hatékony rendszerekre (amelyekben új hőtermelő berendezésekkel nem számoltunk) megegyezik a (2) szcenárióval. Az Elméleti1 (3) és Elméleti2 (4) forgatókönyvekben a rendszerekben beépíteni előirányozott megújuló alapú hő- és villamos kapacitásokat a 3. ábra és a 4. ábra mutatja. Az ábrák tanúsága szerint 4 Új földgázbázisú kapcsolt kapacitás létesítésével a belátható jövőben nem számoltunk. 5 A teljes HUHA2 beruházási költsége becsülten 50-65 mrd Ft lenne, telepítési helyszíntől és műszaki megoldástól függően. 10

összesen 482 MW új megújuló alapú hő- és 41,4 MW ehhez kapcsolt villamos kapacitás beépítését irányoztuk elő a vizsgált távhőrendszerekbe. Megjegyezzük, hogy a kapcsolt villamos kapacitások előirányzatának becslésénél nem vettük figyelembe új, a korábbi KÁT rendszerhez hasonló támogatási rendszer esetleges jövőbeli megjelenését. Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások 57,0 10 289,0 Biomassza közvetlen MW Biomassza kapcsolt MW Geotermikus közvetlen MW Tszh kapcsolt MW 3 3. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások Új megújuló alapú villamos kapacitások 25,65 15,75 Biomassza MW Geotermikus MW Tszh MW 0 11

4. ábra: Új megújuló alapú kapcsolt villamos kapacitások Ezek létesítésének összes beruházási költségigénye becsülten kereken 86 mrd Ft lenne (lásd 5. ábra). Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége 6 840 30 300 48 855 Biomassza MFt Geotermikus MFt Tszh MFt 5. ábra: Új megújuló alapú hőtermelő kapacitások becsült beruházási költsége Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt távhőmixet a 6. ábra, százalékos megoszlását pedig a 7. ábra szemlélteti. 12

35 000 000 30 000 000 202 916 202 916 202 916 202 916 3 988 343 3 988 345 9 096 648 25 000 000 15 848 603 Termelt távhő (GJ/év) 20 000 000 15 000 000 10 000 000 11 435 040 2 522 729 3 376 866 3 465 946 17 426 184 596 056 2 904 184 16 311 110 10 481 276 Egyéb (szén, atom) kapcsolt GJ/év Földgáz közvetlen GJ/év Földgáz kapcsolt GJ/év Tszh (+depógáz) kapcsolt GJ/év Geotermikus közvetlen GJ/év Biomassza kapcsolt GJ/év Biomassza közvetlen GJ/év 5 000 000 0 6 906 242 2 768 878 4 011 520 1 246 345 1 316 509 Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Forgatókönyv 856 362 1 093 934 2 764 225 2 631 406 960 330 783 586 Meglévő tény/r. 6. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix 100% 0,64% 0,64% 0,64% 0,64% 90% 12,50% 12,50% 28,52% 80% 70% 35,85% 49,69% Termelt távhő (%) 60% 50% 40% 30% 20% 10% 7,91% 10,59% 10,87% 21,65% 54,63% 1,87% 9,10% 8,68% 12,58% 51,14% 3,91% 4,13% 32,86% 2,68% 3,43% 8,67% 8,25% Egyéb (szén, atom) kapcsolt % Földgáz közvetlen % Földgáz kapcsolt % Tszh (+depógáz) kapcsolt % Geotermikus közvetlen % Biomassza kapcsolt % Biomassza közvetlen % 0% Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Forgatókönyv 1% 2,46% Meglévő tény/r. 7. ábra: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló távhőmix (százalékos bontás) A konkrét értékeket az 1. táblázat és a 2. táblázat foglalja össze. 13

Termelt hőmix Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Meglévő tény/r. Biomassza közvetlen GJ/év 6 906 242 4 011 520 960 330 783 586 Biomassza kapcsolt GJ/év 3 465 946 2 768 878 2 764 225 2 631 406 Geotermikus közvetlen GJ/év 3 376 866 2 904 184 1 316 509 1 093 934 Tszh (+depógáz) kapcsolt GJ/év 2 522 729 596 056 1 246 345 856 362 Földgáz kapcsolt GJ/év 11 435 040 17 426 184 16 311 110 10 481 276 Földgáz közvetlen GJ/év 3 988 343 3 988 345 9 096 648 15 848 603 Egyéb (szén, atom) kapcsolt GJ/év 202 916 202 916 202 916 202 916 Összesen GJ/év 31 898 082 31 898 084 31 898 083 31 898 083 1. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (GJ/év) Termelt hőmix Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Meglévő tény/r. Biomassza közvetlen % 21,65% 12,58% 1% 2,46% Biomassza kapcsolt % 10,87% 8,68% 8,67% 8,25% Geotermikus közvetlen % 10,59% 9,10% 4,13% 3,43% Tszh (+depógáz) kapcsolt % 7,91% 1,87% 3,91% 2,68% Földgáz kapcsolt % 35,85% 54,63% 51,14% 32,86% Földgáz közvetlen % 12,50% 12,50% 28,52% 49,69% Egyéb (szén, atom) kapcsolt % 0,64% 0,64% 0,64% 0,64% Összesen % 100% 100% 100% 100% 2. táblázat: Az egyes forgatókönyvekben kialakuló termelt hő mix (%) A vázolt fejlesztésekhez kapcsolódó kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségét a 8. ábra és a 3. táblázat szemlélteti. 14

5 000 000 20 209 4 500 000 20 209 4 000 000 Kapcsoltan termelt villany (MWh/év) 3 500 000 3 000 000 2 500 000 2 000 000 1 500 000 1 000 000 20 209 2 838 985 4 345 102 4 060 251 20 209 2 585 669 nukleáris MWh/év földgáz MWh/év tszh (+depóniagáz) MWh/év biomassza MWh/év 500 000 0 231 560 37 346 72 012 48 850 382 411 303 035 294 696 285 718 Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Forgatókönyv Meglévő tény/r. Kapcsoltan termelt villamos energia 8. ábra: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Meglévő tény/r. biomassza MWh/év 382 411 303 035 294 696 285 718 tszh (+depóniagáz) MWh/év 231 560 37 346 72 012 48 850 földgáz MWh/év 2 838 985 4 345 102 4 060 251 2 585 669 nukleáris MWh/év 20 209 20 209 20 209 20 209 Összesen MWh/év 3 473 165 4 705 692 4 447 167 2 940 446 3. táblázat: Kapcsoltan termelt villamos energia az egyes forgatókönyvekben A kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségével kapcsolatosan megismételjük azt a korábban már mondott peremfeltételt, hogy az kizárólag a 100%-os mértékben hasznos hővel kapcsolt mennyiséget tartalmazza, és nem tartalmaz semmiféle akárcsak részleges kondenzációs termelést. A vázolt négy forgatókönyvben a távhőtermelésre eső primerenergia-fehasználás megoszlását a 9. ábra, százalékos arányait a 10. ábra mutatja. Kapcsolt energiatermelés esetén a távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználást oly módon származtattuk, hogy az összes primerenergia-felhasználásból levontuk a kapcsoltan termelt villamos energia referencia hatásfokokkal számított primerenergia-felhasználását. Ennek megfelelően a távhő primerenergia-igénye a több kapcsolt termelést feltételező szcenáriókban alacsonyabb (éppen ez a kapcsolt energiatermelés energetikai haszna). 15

30 000 000 25 000 000 20 000 000 GJ 15 000 000 Nukleáris Tszh Depónia gáz Geotermikus Biomassza Földgáz 10 000 000 5 000 000 0 (1) Reális (2) Meglévő max (3) Elméleti1 (4) Elméleti2 9. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (GJ/a) 100% 90% 80% 1,99% 3,24% 1,54% 3,87% 5,26% 11,95% 8,99% 11,43% 17,03% 8,67% 12,37% 70% 60% 39,13% Nukleáris Tszh 50% Depónia gáz Geotermikus 40% 84,82% 79,69% Biomassza Földgáz 69,09% 30% 20% 39,49% 10% 0% (1) Reális (2) Meglévő max (3) Elméleti1 (4) Elméleti2 10. ábra: Távhőtermelésre eső primerenergia-felhasználás az egyes forgatókönyvekben (%) 16

A vázolt négy forgatókönyvben a hatékony távhő kritériumot elérő távhőrendszerek darabszáma, illetve a hatékony távhő kritériumot elérő távhőrendszerekben forgalmazott távhő mennyisége a 4. táblázatban látható. Hatékony távhő' kritérium teljesítése Elméleti2 Elméleti1 Meglévő max. Meglévő tény/r. Hatékony távhőrendszer db 134 134 44 28 Hatékony távhőrendszerben GJ/év termelt távhő mennyisége 30 917 660 30 917 660 20 563 467 9 166 177 Hatékony távhőrendszerben % termelt távhő aránya 96,93% 96,93% 64,47% 28,74% 4. táblázat: A hatékony távhő kritérium teljesülése az egyes forgatókönyvekben Az Elméleti 1 és Elméleti 2 szcenáriók szerint 134 rendszer éri el a hatékony távhő minősítést, ez a hálózatra adott mennyiség 97 %-át teszi ki. Amint azt már említettük nem feltételeztünk fejlesztést a 44 db, összesen csupán 155 TJ/év hálózatra adott hőigényt reprezentáló kis rendszerben. Ebből egy, a nagyatádi rendszer a meglévő geotermikus hőtermelés miatt egyike a 134 hatékony távhő - nek, így igazából 43 a nem fejlesztendő kis rendszerek száma. A fennmaradó 15 nem hatékony rendszer hőigénye 834 TJ/év, ami az összes igény 2,6 %-a. Ezeknél vagy a meglévő kapcsolt (gázmotoros)- vagy megújuló kapacitás magas (de nem elegendően magas) részaránya miatt csak kisebb, vagy 0 új kapacitás létesítését feltételeztük. 2.3. Kiegészítő potenciál Az előzőekben vázolt forgatókönyvekben az új kapacitásokat kizárólag annak a feltételnek a szem előtt tartásával illesztettük a rendszerekbe, hogy azok lehetőleg (szerény tartalékkal) elégítsék ki a hatékony távhő kritériumát. Amennyiben egyes távhőrendszerekbe tekintettel bizonyos meglévő távhőrendszerek gyakorlati példáira, illetve a műszaki-energetikai gyakorlatban használt, becsléssel meghatározott értékekre olyan mértékű új kapacitások létesítését irányoznánk elő, amelyekkel az új kapacitás az adott rendszerben megközelítené a csúcshőteljesítmény-igény 50%-át, akkor további mintegy 110 MW új megújuló hőtermelő kapacitás létesítése lenne elképzelhető. Az ezek által termelhető hőmennyiség cca. 1,6 PJ/év. Az ehhez szükséges beruházás, feltételezve, hogy túlnyomó részben biomassza, kisebb részben geotermikus alapú kapacitásról beszélünk 15-16 mrd Ft-ra becsülhető. 2.4. Hűtési potenciálbecslés Az alábbiakban néhány szót ejtünk a távhűtés (amely alatt anyagunkban kizárólag hőhajtású hűtések /trigeneráció/ értendők) potenciáljáról is. A távhűtés gazdasági potenciálja jelenleg 0, mert pusztán a hőhajtású hűtés energiaköltségei is egyértelműen meghaladják a hagyományos villamos hajtású kompresszoros folyadékhűtőkkel előállított hidegenergia energiaköltségét, nem is említve a jelentősen nagyobb beruházási költségek miatti tőketeher eltéréseket. A lakossági távhűtés elméleti potenciálja a lakosság részére értékesített fűtési hőmennyiség (15,87 PJ/év) alapján becsülhető. A kevés megvalósult távhűtési projekt tapasztalatai szerint a fűtési igényhez képest mind a hűtési csúcsteljesítmény-igény, mind a hidegenergia-igény 50 %-kal 17

közelíthető, így az elméleti hidegenergia-potenciál a lakosság esetében a fűtési hőigény 25 %-ára, azaz kereken 4 PJ/év értékűre becsülhető. A nem lakossági felhasználók esetében a fűtési igényhez (5,843 PJ/év) képest a csúcsteljesítmény-igényt 80%-ban, a hidegenergia-igényt 65 %-ban rögzítve, az elméleti hidegenergia-potenciál a fűtési hőigény 52 %-ára, azaz kereken 3 PJ/év értékűre becsülhető. A távhűtés technikai potenciálja ennél kisebb, mert gazdasági és ellátásbiztonsági okok miatt a csúcsterhelésre nem indokolt hőhajtású folyadékhűtőket létesíteni. A hűtési csúcsteljesítmény-igény felére kiépített hőhajtású folyadékhűtő-kapacitás a hidegenergia-igények 80 %-ának kielégítését biztosíthatja. Ezért a technikai potenciál az elméleti potenciál 80 %-ára tehető. Lokális (azonos telephelyen a kapcsolt energiatermelő- és a hőhajtású folyadékhűtő) hűtőberendezés) trigenerációs termelésre a hazai távhőben jelenleg nincs példa. Hőhajtású ( szorpciós ) folyadékhűtők telepítve vannak a tiszaújvárosi, a szentendrei távhőrendszer és a fővárosban a csepeli távhőrendszer egy-egy fogyasztójánál, valamint a debreceni távhőrendszer néhány felhasználójánál, azonban ezek a berendezések a telepítés időszakához képest többszörösére növekedett hajtóenergia ár miatt nem / vagy alig-alig üzemelnek, helyettük villamos hajtású gépekkel termelik a hidegenergiát. 18

Mellékletek - 8 TJ/évet meghaladó hálózatra adott hőmennyiséggel jellemezhető távhőrendszerek tartamdiagramjai az Elméleti 2 szcenárió szerint A diagramokon egyfajta elvi hőtermelői terheléselosztást is bemutattunk az Elméleti 2 szcenárió terheléskiosztásainak megfelelően, alapterhelésre valamilyen létező, vagy tervezett/javasolt megújuló (biomassza, geotermikus energia, települési szilárd hulladék) energiaforrást figyelembe véve /zöld szín/. A diagramokon a kiterhelési sorrendben következő elem a meglévő földgázbázisú kapcsolt energiatermelő kapacitás (kék színnel), végül legfelül sárga színnel a földgáztüzelésű csúcskazánok hőteljesítményei jelennek meg. Az új megújuló kapacitások úgy lettek meghatározva, hogy a meglévő (nagy hatékonyságú) kapcsolt eszközökkel együtt az adott távhőrendszerre szerény tartalékkal teljesülhessenek a hatékony távhő minősítéshez szükséges primerenergia-mixek. Az ábrákon a rendszer megnevezése, mint címfelirat alatt megjelenítettük az átlagos klímájú évben a fenti három hőtermelő csoport (megújuló, kapcsolt, csúcs) által előállított hőmennyiségeket (GJ/év), illetve ezek részarányát a hőtermelői mix-ben. A távhőszolgáltatásban figyelembe vett megújuló (biomassza, geotermikus) és a kapcsolt termelésből származó mennyiségek elvi maximális értékek, amelyeket a valóságban az azokat előállító konkrét berendezések tervezett és váratlan kiesései befolyásolhatnak. Amennyiben a több szigetüzemű távhőrendszerrel rendelkező településeken a rendszerek stratégiai összeköttetése megvalósul, a terheléskiosztások és maguk a hőteljesítmény-igény tartamdiagramok is módosulhatnak. A fővárosban 9 nagy távhőrendszer 9 távhőkörzetet lát el. Ezek közül az észak-pesti és az újpalotai rendszerek stratégiai összekötetése megvalósult, a közös üzemeltetés tapasztalatai folyamatosan alakulnak ki, ezért jelen összeállításban a két rendszert külön hőigény tartamdiagramban jelenítettük meg. A Kispest-Kőbánya, a Csepel-Pesterzsébet és a Dél-Buda hőkörzetek hőellátása szigetüzemben történik, ezért a tartamdiagramokat szintén külön külön adtuk meg. A dél-budapesti térség három rendszerének összekapcsolása a következő évek tervezett feladata. Az ábrákhoz fűzött 1-2 soros rövid megjegyzések a szöveg feletti ábrához tartoznak. 19

3 Komló bio: 260 772 GJ, 96,7% CHP: 8 256 GJ, 3,1% csúcs: 531 GJ,,2% 2 2 1 1 11. ábra: Komlói távhőrendszer Meglévő faapríték tüzelésű kazánnal. 18 Pécs faapríték kapcsolt: 1 221 912 GJ, 80,8% szalma kapcsolt: 285 861 GJ, 18,9% csúcs: 4 522 GJ,,3% 16 14 12 10 8 6 4 2 12. ábra: Pécsi távhőrendszer Kapcsolt termelés faapríték- és gabona szalma bázison. 20

14 Miskolc Avas-Belváros geo: 982 688 GJ, 84,9% CHP: 173 745 GJ, 1% csúcs: 1 271 GJ,,1% 12 10 8 6 4 2 13. ábra: Miskolc Avas-Belváros rendszer Elméleti 60 MW geotermikus kapacitás kiterhelésével. 16,0 Miskolc Diósgyőr bio: 45 319 GJ, 35,4% CHP: 61 831 GJ, 48,3% csúcs: 20 996 GJ, 16,4% 1 1 1 8,0 6,0 2 MW biomassza tüzelésű kazán létesítésével. 14. ábra: Miskolc Diósgyőri rendszer 21

6,0 Miskolc Bulgárföld bio: 34 682 GJ, 76,2% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 10 820 GJ, 23,8% 15. ábra: Miskolc Bulgárföld 6,0 Miskolc Kilián Dél bio: 39 658 GJ, 91,4% CHP: 3 702 GJ, 8,5% csúcs: 7 GJ,,0% 16. ábra: Miskolc Kilián-Dél Meglévő faapríték-tüzelésű kazán. 22

1,6 Miskolc HCM rendszer biogáz: 9 008 GJ, 66,6% CHP: 0 GJ, % csúcs: 4 520 GJ, 33,4% 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 17. ábra: Miskolc HCM rendszer Meglévő depóniagáz motorral. 1 Mohács Liszt Ferenc utcai rendszer bio: 53 111 GJ, 58,3% CHP: 17 589 GJ, 19,3% csúcs: 20 449 GJ, 22,4% 1 8,0 6,0 Új biomassza kazán beépítésével. 18. ábra.mohács Liszt Ferenc utcai rendszer 23

9 Székesfehérvár városi rendszer bio: 394 113 GJ, 54,6% CHP: 281 001 GJ, 38,9% csúcs: 46 816 GJ, 6,5% 8 7 6 5 4 3 2 1 19. ábra: Székesfehérvár Városi rendszer 20 MW új biomassza kazán, 25 MW th meglévő gázmotor-teljesítmény. 3,5 Székesfehérvár KÖFÉM geo: 19 054 GJ, 64,2% CHP: 4 923 GJ, 16,6% csúcs: 5 723 GJ, 19,3% 2,5 1,5 0,5 20. ábra: Székesfehérvár KÖFÉM rendszer 1 MW új biomassza kazánnal. 24

2,5 Szentlőrinc geo: 20 225 GJ, 10% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: GJ,,0% 1,5 0,5 21. ábra: Szentlőrinci távhőrendszer Meglévő geotermikus hőforrással. 20 Budapest Észak-Buda bio: 544 901 GJ, 30,4% CHP: 1 040 020 GJ, 58,0% csúcs: 208 072 GJ, 11,6% 18 16 14 12 10 8 6 4 2 22. ábra: Budapest: Észak-budai távhőrendszer 25

20 MW kapacitású új faapríték tüzelésű kazán, 74 MW th meglévő kapcsolt gázturbinás hőtermelő kapacitás. 35 Budapest Észak-Pest tszh kapcsolt: 800 440 GJ, 26,9% CHP: 1 686 571 GJ, 56,7% csúcs: 487 923 GJ, 16,4% 30 25 20 15 10 5 23. ábra: Budapest Észak-pesti távhőrendszer 28 MW th települési szilárd hulladékbázisú kapacitás (Hulladékhasznosító Mű), 115 MW th kombinált ciklusú erőmű+gázmotorok. 8 Budapest Újpalota tszh kapcsolt: 436 897 GJ, 62,6% CHP: 224 470 GJ, 32,2% csúcs: 36 266 GJ, 5,2% 7 6 5 4 3 2 1 24. ábra: Budapest Újpalotai távhőrendszer 26

Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: meglévő 22 MW th kapcsolt települési szilárd hulladék, 21 MW th meglévő gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. 9 Budapest Füredi út geo: 250 687 GJ, 32,6% CHP: 280 577 GJ, 36,5% csúcs: 236 676 GJ, 30,8% 8 7 6 5 4 3 2 1 25. ábra: Budapest Füredi úti Fűtőmű távhőrendszere Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 10 MW új geotermikus (esetleg biomassza) hőforrás, 18 MW gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. 25 Budapest Kispest-Kőbánya bio: 878 859 GJ, 44,7% CHP: 1 069 022 GJ, 54,4% csúcs: 17 438 GJ,,9% 20 15 10 5 26. ábra: Budapest Kispest-Kőbánya távhőrendszer 27

Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 40 MW új biomassza (faapríték) kazán, 114 MW kombinált ciklusú erőmű+gázmotorok (kapcsolt). Budapest Csepel-Pesterzsébet 10 tszh kapcsolt: 463 879 GJ, 50,9% CHP: 447 222 GJ, 49,1% csúcs: GJ, % 9 8 7 6 5 4 3 2 1 27. ábra: Budapest Csepel-Pesterzsébet hőkörzet Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 22 MW települési szilárd hulladék (újonnan felépítendő II. Hulladékhasznosító Mű II. HUHA), 128 MW kombinált ciklusú erőmű. Budapest Dél-Buda (Kelenföld) 30 tszh kapcsolt: 812 505 GJ, 32,8% CHP: 1 662 366 GJ, 67,1% csúcs: 828 GJ, % 25 20 15 10 5 28. ábra: Budapest Dél-Budai (Kelenföldi) távhőrendszer 28

Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 35 MW települési szilárd hulladék (újonnan felépítendő II. Hulladékhasznosító Mű II. HUHA), 220 MW kombinált ciklusú erőmű. 4 Budapest Rákoskeresztúr geo: 110 215 GJ, 31,6% CHP: 142 388 GJ, 40,8% csúcs: 95 981 GJ, 27,5% 3 3 2 2 1 1 29. ábra: Budapest Rákoskeresztúr hőkörzet Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 4 MW átlagos új geotermikus hőteljesítmény, 9 MW kapcsolt gázmotoros kapacitás. 6,0 Budapest Rózsakert megújuló: 0 GJ, % CHP: 33 056 GJ, 59,7% csúcs: 22 333 GJ, 40,3% 30. ábra: Budapest, Rózsakerti hőkörzet 29

1 Szentendre bio: 47 189 GJ, 57,0% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 35 638 GJ, 4% 9,0 8,0 7,0 6,0 31. ábra: Szentendrei távhőrendszer 2,5 MW kapacitású új biomassza kazán létesítésével. 3 Kaposvár bio: 188 927 GJ, 64,8% CHP: 81 574 GJ, 28,0% csúcs: 21 138 GJ, 7,2% 3 2 2 1 1 10 MW új faapríték tüzelésű kazán beépítésével. 32. ábra: Kaposvári távhőrendszer 30

33. ábra: Győri távhőrendszer Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 30 MW meglévőnek tekinthető átlagos geotermikus teljesítmény, 18 MW gázmotoros kapcsolt hőteljesítmény. 1 Budaörs bio: 61 036 GJ, 63,4% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 35 197 GJ, 36,6% 1 8,0 6,0 34. ábra: Budaörsi távhőszolgáltató rendszer 3 MW kapacitású biomassza kazán megvalósítása esetén. 31

7,0 Gyöngyös Mérges utca geo: 36 652 GJ, 61,5% CHP: 15 392 GJ, 25,8% csúcs: 7 584 GJ, 12,7% 6,0 2 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 35. ábra: Gyöngyös Mérges utcai kazánház rendszere 7,0 Gyöngyös Olimpia u. geo: 26 238 GJ, 53,4% CHP: 13 558 GJ, 27,6% csúcs: 9 356 GJ, 19,0% 6,0 36. ábra. Gyöngyös Olimpia utcai kazánház rendszere 1,5 MW geotermikus kapacitás létesítését feltételezve. 32

2,5 Celldömölk Dr. Géfin geo: 16 894 GJ, 88,0% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 2 301 GJ, 1% 1,5 0,5 1 MW betervezett geotermikus kapacitással. 37. ábra: Celldömölk Dr. Géfin rendszer Nyergesújfalu geo: 27 838 GJ, 67,6% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 13 330 GJ, 32,4% 4,5 3,5 2,5 1,5 0,5 38. ábra: nyergesújfalui távhőrendszer 1,5 MW újonnan létesítendő geotermikus kapacitással. 33

7,0 Érd bio: 37 398 GJ, 67,4% CHP: 12 860 GJ, 23,2% csúcs: 5 242 GJ, 9,4% 6,0 39. ábra: Érdi távhőrendszer 2 MW újonnan létesítendő biomassza kapacitással, a meglévő gázmotoros hőteljesítmény kihasználásával. 1 Tata bio: 78 897 GJ, 92,8% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 6 120 GJ, 7,2% 9,0 8,0 7,0 6,0 40. ábra: Tatai távhőrendszer Meglévő faapríték-tüzelésű kazánkapacitás: 5 MW. 34

5 Ajka bio: 412 370 GJ, 10% CHP: 0 GJ, % csúcs: GJ, % 4 4 3 3 2 2 1 90 % bio, 10 % szén, 100 % kapcsolt 1 41. ábra: Ajkai távhőrendszer 6,0 Almásfüzítő bio: 44 135 GJ, 9% CHP: 3 823 GJ, 8,0% csúcs: 6 GJ, % 42. ábra: Almásfüzitői távhőrendszer 2,8 MW kapacitású meglévő faapríték-tüzelésű kazán. 35

1,2 Baj bio: 7 452 GJ, 73,2% CHP: 0 GJ, % csúcs: 2 735 GJ, 26,8% 0,8 0,6 0,4 0,2 43. ábra: Baj távhőrendszere Új 400 kw hőteljesítményű biomassza kazán beléptetésével. 1 Baja geo: 47 023 GJ, 48,7% CHP: 24 471 GJ, 25,3% csúcs: 25 145 GJ, 26,0% 1 8,0 6,0 44. ábra: Baja városi távhőrendszer Újonnan létesítendő 2,5 MW kapacitású biomassza bázisú hőtermelő berendezéssel. 36

2,5 Balatonfüred bio: GJ, % CHP: 19 549 GJ, 9% csúcs: 1 463 GJ, 7,0% 1,5 0,5 45. ábra: Balatonfüredi távhőrendszer 1,6 Berettyóújfalu József Attila rendszer bio: 8 883 GJ, 72,4% CHP: 0 GJ, % csúcs: 3 384 GJ, 27,6% 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 46. ábra: Berettyóújfalu József Attila rendszer 500 kw új biomassza bázisú kapacitás létesítésével. 37

2,5 Berettyóújfalu Bessenyei rendszer bio: 13 848 GJ, 64,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 7 620 GJ, 35,5% 1,5 0,5 900 kw kapacitású biomassza kazánnal. 47. ábra: Berettyóújfalu Bessenyei rendszer 1,6 Bokodi ltp. bio: GJ,,0% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 13 154 GJ, 10% 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 48. ábra: Bokodi lakótelep távhőrendszere Az Oroszlányi Erőmű távlati sorsától függően változhat. 38

3 Oroszlány bio: 207 784 GJ, 6% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 138 277 GJ, 4% 3 2 2 1 1 49. ábra: Oroszlány városi távhőrendszer 10 MW faapríték tüzelésű kazán üzembe helyezésével. Bonyhád Fáy ltp bio: GJ, % CHP: 33 058 GJ, 79,3% csúcs: 8 618 GJ, 20,7% 4,5 3,5 2,5 1,5 0,5 50. ábra: Bonyhád Fáy távhőrendszer 39

1 Cegléd bio: GJ, % CHP: 59 319 GJ, 74,1% csúcs: 20 784 GJ, 25,9% 9,0 8,0 7,0 6,0 51. ábra: Ceglédi távhőszolgáltató rendszer 3,5 Csongrád geo: 17 217 GJ, 68,2% CHP: 0 GJ, % csúcs: 8 035 GJ, 31,8% 2,5 1,5 0,5 1 MW új geotermikus kapacitás létesítésével. 52. ábra: Csongrádi távhőrendszer 40

7,0 Csorna bio: 35 354 GJ, 64,6% CHP: 19 381 GJ, 35,4% csúcs: 7 GJ, % 6,0 53. ábra: Csornai távhőrendszer 2 MW új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítését előirányozva. 25 Debrecen bio kapcsolt: 701 721 GJ, 38,1% CHP: 1 108 204 GJ, 60,2% csúcs: 31 839 GJ, 1,7% 20 15 10 5 54. ábra: Debreceni távhőrendszer Figyelembe vett hőtermelő kapacitások: 35 MW kapcsolt új biomassza (vagy tszh) teljesítmény, 110 MW kombinált ciklusú erőmű (DKCE). 41

1 Dombóvár geo: 54 909 GJ, 60,2% CHP: 19 619 GJ, 21,5% csúcs: 16 621 GJ, 18,2% 1 8,0 6,0 55. ábra: Dombóvári távhőrendszer 3 MW újonnan létesítendő geotermikus kapacitással. 3 Dorog-Esztergom bio: GJ, % CHP: 181 069 GJ, 75,7% csúcs: 58 028 GJ, 24,3% 2 2 1 1 56. ábra: Dorog-Esztergom távhőrendszer 42

1,6 Dunakeszi Nyárfa köz bio: 9 581 GJ, 67,2% CHP: 0 GJ, % csúcs: 4 686 GJ, 32,8% 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 57. ábra: Dunakeszi Nyárfa közi rendszer 500 kw biomassza bázisú hőtermelő kapacitás belépése esetén. 1 Dunakeszi Tallér út bio: 60 058 GJ, 57,1% CHP: 27 358 GJ, 26,0% csúcs: 17 759 GJ, 16,9% 1 8,0 6,0 58. ábra: Dunakeszi Tallér úti rendszer 3 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. 43

10 Dunaújváros bio: 395 730 GJ, 49,0% CHP: 385 370 GJ, 47,8% csúcs: 25 939 GJ, 3,2% 9 8 7 6 5 4 3 2 1 59. ábra: Dunaújvárosi távhőrendszer 20 MW új biomassza teljesítmény létesítése estén. (A hőtermelésben jelenleg nem vesz részt a DunaFerr, amelynél hulladékhő- és technológiai melléktermék gázokra alapozott kapcsolt kapacitással is rendelkezik.) 2 Eger bio: 104 909 GJ, 54,9% CHP: 56 153 GJ, 29,4% csúcs: 30 119 GJ, 15,8% 2 1 1 5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 60. ábra: Eger távhőrendszere 44

Gödöllő I. rendszer geo: 22 973 GJ, 65,6% CHP: 0 GJ, % csúcs: 12 055 GJ, 34,4% 3,5 2,5 1,5 0,5 1,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 61. ábra: Gödöllői I. rendszer 9,0 Gödöllő II. rendszer geo: 47 883 GJ, 63,9% CHP: 19 166 GJ, 25,6% csúcs: 7 855 GJ, 10,5% 8,0 7,0 6,0 2,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 62. ábra: Gödöllői II. rendszer 45

6,0 Hajdúszoboszló geo: 30 432 GJ, 59,8% CHP: 17 582 GJ, 34,6% csúcs: 2 837 GJ, 5,6% 1,5 MW geotermikus kapacitás létesítése esetén. 63. ábra: Hajdúszoboszlói rendszer 2,5 Hódmezővásárhely Kórházi rendszer geo: 18 456 GJ, 98,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 275 GJ, 1,5% 1,5 0,5 Meglévő geotermikus hőtermelés. 64. ábra: Hódmezővásárhely Kórházi rendszer 46

9,0 Hódmezővásárhely Hódtói rendszer geo: 71 568 GJ, 98,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 1 066 GJ, 1,5% 8,0 7,0 6,0 65. ábra: Hódmezővásárhely Hódtói rendszer Meglévő geotermikus ellátás. Hódmezővásárhely, Mátyás úti rendszer geo: 26 423 GJ, 98,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 394 GJ, 1,5% 2,5 1,5 0,5 Meglévő geotermikus hőtermelés. 66. ábra: Hódmezővásárhely Mátyás úti rendszer 47

6,0 Hódmezővásárhely Oldalkosár úti fűtőmű bio: 45 410 GJ, 98,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 676 GJ, 1,5% Meglévő geotermikus hőtermelés. 67. ábra: Hódmezővásárhely Oldalkosár úti FM rendszere Kapuvár bio: 5 704 GJ, 66,3% CHP: 0 GJ, % csúcs: 2 896 GJ, 33,7% 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 68. ábra: Kapuvári távhőrendszer 300 kw biomassza bázisú kapacitás beépítése esetén. 48

5 Kazincbarcika bio: 188 555 GJ, 45,2% CHP: 144 361 GJ, 34,6% csúcs: 83 902 GJ, 20,1% 4 4 3 3 2 2 1 1 69. ábra: Kazincbarcika távhőrendszere 10 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás megvalósítása esetén. 6 Kecskemét bio: 214 015 GJ, 45,7% CHP: 102 630 GJ, 21,9% csúcs: 151 625 GJ, 32,4% 5 4 3 2 1 70. ábra: Kecskeméti távhőrendszer 10 MW biomassza bázisú hőtermelő kapacitás megvalósítása esetén. 49

Keszthely Vásár téri geo: 16 332 GJ, 68,4% CHP: 6 232 GJ, 26,1% csúcs: 1 325 GJ, 5,5% 2,5 1,5 0,5 1 MW új geotermikus hőtermelő kapacitással. 71. ábra: Keszthely Vásár téri rendszer Keszthely Fodor út geo: 23 548 GJ, 76,1% CHP: 5 565 GJ, 18,0% csúcs: 1 843 GJ, 6,0% 3,5 2,5 1,5 0,5 1,5 MW új geotermikus hőtermelő kapacitással. 72. ábra: Keszthely Fodor úti rendszer 50

6,0 Kiskunfélegyháza Petőfi ltp. geo: GJ, % CHP: 29 610 GJ, 57,3% csúcs: 22 090 GJ, 42,7% 73. ábra: Kiskunfélegyháza Petőfi rendszer 6,0 Kiskunhalas geo: GJ, % CHP: 21 229 GJ, 44,9% csúcs: 26 071 GJ, 55,1% 74. ábra: Kiskunhalasi távhőrendszer 51

9,0 Kisvárda bio: 37 520 GJ, 54,4% CHP: 20 976 GJ, 30,4% csúcs: 10 429 GJ, 15,1% 8,0 7,0 6,0 75. ábra: Kisvárdai rendszer 2 MW biomassza alapú kapacitás létesítése esetén. 3,5 Komárom Csokonai bio: 23 409 GJ, 73,2% CHP: 8 591 GJ, 26,8% csúcs: GJ, % 2,5 1,5 0,5 76. ábra: Komárom Csokonai rendszer 1,2 MW biomassza felhasználású hőtermelő létesítése esetén. 52

Komárom Frigyes laktanya bio: GJ, % CHP: 22 223 GJ, 52,5% csúcs: 20 077 GJ, 47,5% 4,5 3,5 2,5 1,5 0,5 77. ábra: Komárom Frigyes laktanya rendszere 1,2 Komárom Csillag ltp geo: 5 785 GJ, 62,9% CHP: 0 GJ, % csúcs: 3 415 GJ, 37,1% 0,8 0,6 0,4 0,2 300 kw új geotermikus kapacitás létesítésével. 78. ábra: Komárom Csillag ltp. távhőrendszere 53

9,0 Körmend városi bio: 63 794 GJ, 97,3% CHP: 1 477 GJ, 2,3% csúcs: 269 GJ, 0,4% 8,0 7,0 6,0 Meglévő biomassza tüzelésű kazán. 79. ábra: Körmend városi távhőrendszer 1,4 Kőszeg Táncsics u. bio: GJ, % CHP: 6 080 GJ, 5% csúcs: 5 620 GJ, 48,0% 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 80. ábra: Kőszeg Táncsics rendszer 54

Kőszeg, Kiss J. lakótelep bio: 11 300 GJ, 68,5% CHP: 0 GJ, % csúcs: 5 200 GJ, 31,5% 1,8 1,6 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 81. ábra: Kőszeg Kiss J. lakótelepi rendszer 600 kw biomassza bázisú hőtermelő kapacitás előirányozásával. 1,8 Lábatlan bio: 11 199 GJ, 70,4% CHP: 0 GJ, % csúcs: 4 701 GJ, 29,6% 1,6 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 82. ábra: Lábatlan távhőrendszere 600 kw biomassza bázisú hőtermelő kapacitás előirányozásával. 55

2,5 Makó Deák F. úti rendszer bio: 14 950 GJ, 70,2% CHP: 0 GJ, % csúcs: 6 350 GJ, 29,8% 1,5 0,5 83. ábra: Makó Deák F. úti rendszer 800 kw új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. Makó Hunyadi úti rendszer bio: 18 795 GJ, 74,3% CHP: 0 GJ, % csúcs: 6 505 GJ, 25,7% 2,5 1,5 0,5 1 MW új biomassza alapú kapacitással. 84. ábra: Makó Hunyadi úti rendszer 56

1 Mátészalka bio: 76 501 GJ, 85,3% CHP: 0 GJ, % csúcs: 13 210 GJ, 14,7% 9,0 8,0 7,0 6,0 Meglévő faapríték tüzelésű kazánnal. 85. ábra: Mátészalkai távhőrendszer Mezőhegyes bio: 19 957 GJ, 75,9% CHP: 0 GJ, % csúcs: 6 343 GJ, 24,1% 2,5 1,5 0,5 86. ábra: Mezőhegyesi távhőrendszer 1,1 MW új faapríték tüzelésű új hőforrás létesítése esetén. 57

2 Mosonmagyaróvár geo: 126 542 GJ, 77,3% CHP: 0 GJ, % csúcs: 37 099 GJ, 22,7% 18,0 16,0 1 1 1 8,0 6,0 87. ábra: Mosonmagyaróvár városi távhőrendszer 7 MW új geotermikus kapacitás bekapcsolása esetén. 1 Mór geo: 53 807 GJ, 67,5% CHP: 21 394 GJ, 26,8% csúcs: 4 558 GJ, 5,7% 9,0 8,0 7,0 6,0 88. ábra: Móri távhőrendszer 3 MW új geotermikus bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. 58

1,2 Nagykőrös Kossuth u. ltp. bio: 8 433 GJ, 82,6% CHP: 887 GJ, 8,7% csúcs: 888 GJ, 8,7% 0,8 0,6 0,4 0,2 89. ábra: nagykőrös Kossuth u. ltp. távhőrendszere 1,2 Nyírbátor bio: 4 722 GJ, 50,3% CHP: 0 GJ, % csúcs: 4 657 GJ, 49,7% 0,8 0,6 0,4 0,2 90. ábra: Nyírbátori távhőrendszer 300 kw új biomassza bázisú hőtermelő kapacitás létesítése esetén. 59

8 Nyíregyháza bio: 459 646 GJ, 60,1% CHP: 289 257 GJ, 37,8% csúcs: 16 485 GJ, 2,2% 7 6 5 4 3 2 1 91. ábra: Nyíregyházi városi rendszer 22 MW új biomassza (esetleg települési szilárd hulladék) bázisú hőtermelő kapacitás építése esetén. 1,4 Nyíregyháza Tompa M.u. bio: GJ, % CHP: 12 081 GJ, 98,1% csúcs: 240 GJ, 1,9% 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 92. ábra: Nyíregyháza Tompa M. úti rendszer 60

4 Ózd bio: 188 211 GJ, 56,3% CHP: 102 548 GJ, 30,7% csúcs: 43 342 GJ, 1% 3 3 2 2 1 1 93. ábra: Ózdi távhőrendszer Új biomassza kapacitás: 9 MW. 18,0 Paks atom: 161 674 GJ, 10% CHP: 0 GJ, % csúcs: GJ, % 16,0 1 1 1 8,0 6,0 Kapcsolt 94. ábra: Paksi távhőrendszer 61

Pétfürdő bio: 29 900 GJ, 67,0% CHP: 0 GJ, % csúcs: 14 713 GJ, 3% 4,5 3,5 2,5 1,5 0,5 95. ábra: Pétfürdői távhőrendszer 1,5 MW biomassza alapú új hőtermelő létesítése esetén. 1,2 Pornóapáti bio: 9 500 GJ, 10% CHP: 0 GJ, % csúcs: GJ, % 0,8 0,6 0,4 0,2 96. ábra: Pornóapáti távhőrendszere Meglévő faapríték tüzelés. 62

2,5 Putnok bio: 14 549 GJ, 74,2% CHP: 0 GJ, % csúcs: 5 058 GJ, 25,8% 1,5 0,5 800 kw új biomassza alapú kapacitással. 97. ábra: Putnoki távhőrendszer 4,5 Püspökladány bio: GJ, % CHP: 28 552 GJ, 78,7% csúcs: 7 748 GJ, 21,3% 3,5 2,5 1,5 0,5 98. ábra: Püspökladányi távhőrendszer 63

3 Salgótarján távhő1 bio: 157 371 GJ, 53,7% CHP: 25 021 GJ, 8,5% csúcs: 110 528 GJ, 37,7% 3 2 2 1 1 8 MW új biomassza alapú kapacitással. 99. ábra: Salgótarján távhő I. rendszer SalgótarjánBeszterce bio: 13 640 GJ, 75,7% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 4 390 GJ, 24,3% 1,8 1,6 1,4 1,2 0,8 0,6 0,4 0,2 700 kw új biomassza alapú kapacitással. 100. ábra: Salgótarján Beszterce rendszer 64

Sárbogárd József A. bio: GJ, % CHP: 18 931 GJ, 96,6% csúcs: 676 GJ, 3,4% 2,5 1,5 0,5 101. ábra: Sárbogárd József A. rendszer 6,0 Sátoraljaújhely bio: GJ, % CHP: 0 GJ, % csúcs: 47 679 GJ, 10% 102. ábra: Sátoraljaújhely Dózsa úti rendszer 65

Sátoraljaújhely Esze T. út bio: GJ,,0% CHP: 0 GJ,,0% csúcs: 8 600 GJ, 10% 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 103. ábra: Sároraljaújhely Esze T. rendszer Siófok Városház tér bio: GJ,,0% CHP: 20 583 GJ, 64,8% csúcs: 11 181 GJ, 35,2% 3,5 2,5 1,5 0,5 104. ábra: Siófok Városház téri rendszer 66

3 Sopron bio: 160 955 GJ, 55,1% CHP: 126 015 GJ, 43,1% csúcs: 5 078 GJ, 1,7% 3 2 2 1 1 105. ábra: Soproni távhőrendszer 8 MW új biomassza kapacitás létesítését feltételezve. 2 Százhalombatta geo: 89 898 GJ, 4% CHP: 0 GJ, % csúcs: 135 102 GJ, 6% 2 1 1 106. ábra: Százhalombattai távhőrendszer 4 MW új geotermikus kapacitás bekapcsolását feltételezve. 67

1 Szeged Felsőváros II. geo: 68 555 GJ, 55,8% CHP: 30 649 GJ, 2% csúcs: 23 569 GJ, 19,2% 1 1 8,0 6,0 107. ábra: Szeged Felsőváros II. rendszer Újonnan létesülő, 3,5 MW kapacitású geotermikus hőforrással. 7,0 Szeged Északi I/A bio: 38 193 GJ, 62,1% CHP: 0 GJ, % csúcs: 23 288 GJ, 37,9% 6,0 108. ábra: Szeged Északi Városrész I/a rendszer Újonnan létesülő, 2 MW kapacitású biomassza alapú hőforrással. 68