Májer János 1 Györffyné Jahnke Gizella 2 Knolmajerné Szigeti Gyöngyi 3 Új szőlőfajták a Balatoni Borrégióban New grapevine varieties at Balaton Wine Region majerj@mail.iif.hu gjahne@mail.iif.hu knol@mail.iif.hu 1 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, igazgató 2 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, tudományos főmunkatárs 3 Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, kutatómérnök A borszőlőfajták esetében az új fajták elterjedése a termesztésben lassúbb folyamat, mint a szántóföldi-, a zöldség-, de akár a gyümölcsnövényeknél. Ebben szerepet játszik, hogy a borszőlőfajták a borok elnevezésében meghatározó szerepet játszanak, és a borászati termékek piaca sokszor konzervatív jellegű. Mindezek ellenére egy-egy kedvező fajtatulajdonság (koraiság, illatos jelleg, tolerancia stb.) ígérvényével, az új nemesítésű fajták is megjelennek a termesztésben. Ez így van a turisztikai célterületnek számító Balatoni Régió borvidékein is. Turistaként az emberek eltérően viselkednek, mint hétköznapi fogyasztóként. A helyi jelleggel, csak az adott termőhelyen kapható, hagyományos és új fajtákat is szívesen kóstolják és vásárolják. A régióban szervezett borfesztiválok (1. kép), borutak, közvetlen pincei értékesítések kiváló lehetőséget nyújtanak az új nemesítésű borszőlőfajtáknak a fogyasztói közvéleménnyel történő megismertetésére, aminek az eredményei kihatnak a későbbi elterjedésükre. 227
1. kép: A turisztikai célterületnek számító Balatoni Régióban borfesztiválok, borhetek sora biztosít lehetőséget a lokálisan jellemző hagyományos és új fajták kóstoltatására A Balatoni Borrégió fajtahasználatát az új nemesítésű fajták esetében determinálja, hogy két nemesítési iskolával is büszkélkedhet a régió. Az egyik a Georgikon Kar Cserszegtomaji Kísérleti Telepe, a másik az SzBKI Badacsonyi Kutató Állomása. Az előbbinél a nemesítői munkát Dr. Bakonyi Károly (2. kép), napjainkban pedig Dr. Kocsis László tevékenysége fémjelzi, míg Badacsonyban Dr. Király Ferenc és Kiss Ervin munkássága tekinthető meghatározónak. 2. kép: A Georgikon Kar szőlőnemesítői munkáját Dr. Bakonyi Károly neve fémjelzi 3. kép: A Badacsonyi keresztezéses szőlőnemesítés megalapozója Király Ferenc volt 228
A Georgikon Kar nemesítői műhelyében egyrészt a hagyományos fajtáink megújítása (Olasz rizling, Juhfark), másrészt illatos bor adó szőlőfajták nemesítése volt a fő célkitűzés. Ennek a munkának az eredményeit jól tükrözik az államilag elismert keszthelyi fajták, úgymint Cserszegi fűszeres, Nektár, Rozália, Pátria, Pelso, Korona. Ezek közül az első kettő az illatos fajták körébe tartozik, az azokat követő három az Olasz rizling, míg a legutolsó a Juhfark fajta megújítását célozta meg (1. táblázat.) 1. táblázat: Az állami elismerést kapott cserszegtomaji fajták keresztezési partnerei, valamint a keresztezés és az állami elismerés éve Fajta Keresztezési partnerek A keresztezés és az állami elismerés éve Cserszegi fűszeres Irsai Olivér x Piros Tramini 1960 1982 Nektár Judit x Cserszegi fűszeres 1970 1994 Pátria Olasz rizling x Piros Tramini 1980 2002 Rozália Olasz rizling x Piros Tramini 1980 2002 Pelso (Olasz r. x Ezerjó) X (Olasz r. x Szürkebarát) 1983-2005 Korona Juhfark x Irsai Olivér 1967 2002 229 229
18 1. ábra: Keszthelyi fajták elterjedése a Balatoni Borrégió borvidékein 16 14 ha 12 10 8 6 4 Badacsonyi Balatonboglári Balaton-felvidéki Balatonfüred-Csopaki Nagy-Somlói Zalai 2 0 Cserszegi fűszeres Nektár Pátria Rozália Forrás: HNT A keszthelyi fajták elterjedését a Balatoni Borrégióban az 1. ábrán mutatjuk be. Látható az ábráról, hogy a legelterjedtebb fajta, az országos elterjedéshez hasonlóan a Cserszegi fűszeres. Ez az elterjedés azonban nagyságrendekkel alatta marad a Duna Borrégió borvidékein tapasztalható kiemelkedően magas aránynak és összterületnek. Mindez természetesen a fajta átlagosnál jóval nagyobb téli fagytűrő-képességével magyarázható. A Balatoni Borrégióban legnagyobb területtel a Balatonfüred-Csopaki borvidéken termesztik és csak ezután következik a Zalai borvidék. A Badacsonyi és a Nagy-Somlói borvidékeken viszont területe nem éri el a két ha-t sem. Területe alapján a második helyre sorolható Nektár fajtából viszont a Badacsonyi borvidék tudja felmutatni a legnagyobb területet, mellette még a Balaton-felvidéki és a Zalai tud felmutatni két ha körüli területnagyságot. A Pátria és a Rozália kisebb területtel szerepelnek a fajtahasználatban, közülük egyedül a Pátria fajta területe emelkedik ki valamivel Zalai borvidéken. A Badacsony keresztezési sorozat esetében (amely sorozat Király Ferenc személye révén kötődik Pécshez és Egerhez is) a hagyományos késői érésű pontuszi fajtáink (Ezerjó, Budai zöld, Kéknyelű, Furmint) minőségének a javítása: cukortermelő képesség, koraiság fokozása, termékenyülés javítása, rothadási képesség csökkentése volt a nemesítési cél. Mindezeken túl az ezekre a fajtákra jellemző savas karakter örökítése is fontos tényező maradt, a lelágyulásra hajlamos Balaton parthoz közeli mikroklímájú termőhelyeken. 2. táblázat: Az állami elismerést kapott badacsonyi vonatkozású fajták (Badacsony sorozat) keresztezési partnerei, az állami elismerés éve 230
Fajta Keresztezési partnerek Az állami elismerés éve Zenit Ezerjó x Buvier 1980 Zengő Ezerjó x Buvier 1982 Zefir Hárslevelű x Leányka * 1982 Zeus Ezerjó x Buvier 1994 Vulcanus Budai x Szürkebarát 2003 Rózsakő Kéknyelű x Budai 2003 Zervin Ezerjó x Buvier 2012 A klasszikus (Pécs, Badacsony, Eger) Király Ferenc fajták: Zenit, Zengő, Zefir közül, hasonlón az ország többi borvidékeihez a Zenit a meghatározó (2. ábra). A Zeus, a Rószakő és a Vulcanus viszont jelenleg még lokális jellegű fajtának tekinthető a Balaton-felvidéken, és azon belül is a Badacsonyi borvidéken. A Zeus viszont a Badacsony mellett a Balaton-felvidéki, sőt a Somlói borvidéken is megjelent a fajtaválasztékban. A Rózsakő és a Vulcanus azonban csak a Badacsonyi borvidéken és kisebb mértékben a Balaton-felvidéki borvidék, Káli medencei körzetében terjed. A Rózsakő esetében meghatározó, hogy a fajtát a Kéknyelű új porzófajtájaként termesztik, míg a Vulcanus terjedésénél a savas borkarakter a meghatározó, ezeken az aszályos években lelágyulásra hajlamos bortermő vidékeken. 231 231
2. ábra: A Badacsony sorozat fajtáinak az elterjedése a Balatoni Borrégióban 45 40 35 ha 30 25 20 15 10 5 0 Badacsonyi Balatonfüred-Csopaki Balaton-felvidéki Nagy-Somlói Balatonboglári Zalai Forrás: HNT A savas borkarakter a jellemzője a sorozatból utoljára, 2012-ben állami elismerést kapott Zervin (4. kép) fajtának is. A savas jelleg mellett, bő termőképesség és rendkívül alacsony rothadásérzékenység jellemzi ezt a Z betűs hagyományokat és Kiss Ervin keresztnevét egyaránt ápoló fajtát. 232
4. kép: A Zervin fajtának rendkívül alacsony a rothadásérzékenysége 233 233