15. szám / 2016. / 2. negyedév AZ Agrofeed Kft. SERTÉS HÍRLEVELE Együtt a nehéz időkben (2.) Hogyan működik az automata, Transzponderes etetési rendszer a vemhes kocák esetén (3-6.) Újra itt a nyár! (6-8.) A hizlalásnál legdrágább az elpazarolt takarmány! (9-13.) A fialások indukciója pro és kontra (13-15.) Koca és süldő malacok összehasonlítása választástól szállításig (15.) Sertés Szakmai Műhely (16.)
SERTÉS SZAKMAI MŰHELY Együtt a nehéz időkben Az elmúlt évtizedekben több kritikus időszakot éltek át a magyarországi sertéstartók DanAvl konferencia Kecskemét Bolla Kálmán - sertés üzletágvezető A 2016-os esztendő első felére is nehéz szívvel fogunk visszaemlékezni, hiszen a jelen piaci viszonyok között már a legjobb önköltséggel működő telepek is veszteséget termelnek. Április végén az élősertés értékesítése is nehézségeket okozott. A vágóhidak és kereskedők is egyik hétről a másikra tologatták a sertés szállítást, melynek következménye a további veszteség növekedése. Az élő- és félsertés áfa-csökkentésének következményeként az érintett termékek piaca bizonyos mértékben tisztult ugyan, de ennek az intézkedésnek közvetlen hatását még nem érzékelik a magyarországi sertéstartók. Az orosz embargó miatt felhalmozódott és eladhatatlan nyugat-európai készletek most a kedvező értékesítési lehetőség miatt részben Magyarországon kerülhetnek a fogyasztók elé. Különösen Spanyolországból érkezett irreálisan alacsony áron tőkehús a magyar piacra. Hasonló gondokkal küzdenek más kelet-európai országok is. A román mezőgazdasági tárca friss felmérése szerint a romániai sertéstenyésztők több, mint 40 millió eurós veszteséget könyvelhettek el az elmúlt évben az orosz embargó miatt. A felmérés szerint, az embargót követő túlkínálat miatt a sertés ára, mintegy 20 százalékkal csökkent Romániában. Ugyanakkor Oroszország folyamatosan növeli sertéshús importját. Az orosz sertéshúspiac erősen importfüggő. Az európai behozatalra elrendelt tilalom előtt az oroszországi sertéshús-fogyasztás felét dániai, spanyolországi és németországi import fedezte. Ennek kiváltására Oroszország azóta megnövelte importját például Brazíliából, Ázsiából, és latin-amerikai országokból. Sajnos egy biztos, jól fizető piacot kidobtunk a kukába, aminek következményét egész Európa, de leginkább Kelet-Európa állattenyésztése sínylette meg. Sertés konferenciák Milyen lehetőségeink vannak a túlélésre? Igyekezni kell sertéstartó üzemeinket a legjobb önköltségekkel működtetni a veszteségek csökkentésére, hogy elérjük (megérjük) a remélhetőleg egyszer megérkező konjunktúrát. Az Agrofeed Kft. közel 3000 kocával is rendelkezik. Így közvetlenül találkozunk a sertéstartók mindennapos gondjaival, veszteségeivel, de igyekszünk előre tekinteni és partnereinkkel együttműködve közösen gondolkodni a közös jövőről. Fontosnak tartjuk az innovációt, képzést és információ-átadást, hiszen a menedzsment tájékozottsága, szakmai képzettsége a tevékenység sikerének legfontosabb forrása. Ennek szellemében rendeztük meg második alkalommal, március 10-11-én Orosházán az Agrofeed Kft. második inszeminátor továbbképzését, amely rendezvényen több, mint 30 sertéstelepi inszeminátor vett részt. Örömmel tettünk eleget partnereink kérésének és szerveztük meg második alkalommal is ezt a képzést, hiszen a novemberben Kaposváron rendezett alkalmunkra a nagyszámú jelentkező miatt csak korlátozott számban tudtuk fogadni a szakembereket. A kétnapos képzésen Fülöp Vazul kollégánk, a sertés szaporodásbiológia gyakorlati és elméleti kérdéseit interaktív foglalkozások során tárgyalta meg a résztvevőkkel. Április 12-én Kecskeméten a DanAvl genetika dániai szakembereivel közösen rendezett konferencián ismertettük a dán hibrid magyarországi alkalmazásának lehetőségét. Beszámoltunk a dán duroc befejező kanokkal kapcsolatos bagi - kantelepi tapasztalatainkról, illetve ivadékainak telepi teljesítményéről, a takarmányozásukkal kapcsolatos feladatokról. 2
KOCA takarmányozás Minden nehézség ellenére áldozunk az innovációra. Kísérleti telepünkön az ÁTK pályázat keretében a hizlaldába olyan etetőállásokat szeretnénk beépíteni, amelyek a hízókat egyedi azonosító chipjük alapján regisztrálva minden takarmány felvételkor mérik a hízók súlyát és a fogyasztott takarmány mennyiségét. Ez alapján egy számítógép folyamatosan információt ad a napi takarmány felvételről, illetve a fajlagos takarmány-felhasználásról. Az így nyert adatok komoly támpontot jelentenek majd a termékeinket fejlesztő kollégák részére. Jelenleg is tesztelés alatt áll a fiaztatóban egy kanadai gyártmányú szoptató koca etető-berendezés, amelynek eredményéről be fogunk számolni. Segítségként ajánljuk még partnereinknek a sertés ágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló 140/2007. (XI.28.) FVM rendelet szerinti mikro klíma mérések elvégzését. A jelenlegi borús piaci helyzet ellenére bízunk a jövőben, mert a megmaradás kulcsa a jobb teljesítmény. Ehhez szeretnénk hozzájárulni termékeinkkel és nem utolsó sorban a partnereinknek átadott információval is. Hogyan működik az automata, Transzponderes etetési rendszer a vemhes kocák esetén avagy egy kis etológiai ismeret sok mindenben segíthet! Fülöp Vazul szaporodásbiológiai szaktanácsadó Ezek a rendszerek képesek nagyméretű kocacsoportok takarmánykiadagolását automatikusan megoldani, - 40-60 koca/etetőállás kapacitással. Az etetőállásokban egyszerre egy állat tartózkodik, a többit az etetés idejére nem engedi be az állásba a rendszer (etetőfolyosós rendszer). Ott az egyedi azonosítók (transzponder, azaz krotáliához hasonló elektronikus azonosító) alapján ismeri fel a kocákat a rendszer és a beállított takarmányozási görbe szerint a megfelelő mennyiségű takarmányt adagolja a koca elé, melyet meghatározott ideig kell annak elfogyasztania! A kiadagolt napi takarmány mennyiséget általában 24 órás rendszerben regisztrálja a számítógép, vagyis a napi adagot a koca bármikor (akár napi egy vagy több alkalommal belépve az etetőfolyosóra) felveheti. A rendszer minden, takarmányadagját el nem fogyasztó kocáról adatot szolgáltat a menedzsereknek, figyelmeztető lista formájában naponta kinyomtatható formában, így a gondozó ellenőrizheti és megtalálhatja a takarmányt fel nem vett kocákat, amelyek megkeresését el is kell végezni! A takarmányfelvétel kontrollja Jelenleg ez az egyetlen etetési rendszer, ami valójában a csoportos vemhes kocák takarmányozását kontrollálja is a gyakorlatban. Minden koca külön szerepel a vemhes istállóba telepítés után a számítógépes rendszerben, - megfelelő azonosítóval ellátva (transzponder). A koca egyedi adatainak bevitele után a vemhességi fázisnak megfelelő automatikus adagolás beállításra kerül a szoftverben. A beállításnál a koca kora, ciklusszáma, testtömege, vagy hátszalonna vastagsága is megadható. A beállítások szerint egyedi takarmányadagok is megadhatók akár kocánként is a csoporton belül. A rendszerbe 2 féle takarmány adagolása is megoldható akár egy időben is, így kétféle takarmányból is kialakítható a napi takarmányadagolás, optimális energia és fehérje, valamint rostellátás mellett! Így akár a folyamatos napról napra történő takarmányváltás is megoldható! A takarmányfelvétel akár napokig is szünetelhet bizonyos kocáknál vagy lehetséges, hogy csak a takarmányadag töredékét veszik fel napokon át. A rendszer csak a kiadagolt mennyiséggel számol, ha a koca nem vette fel az egész adagot, a legtöbb esetben azt a későbbi, vagy a másnapi adaghoz adja hozzá a szoftver. A rendszer a kiadagolt, de a koca által otthagyott takarmányadagot a legtöbb esetben NEM méri vissza, ezzel már nem számol! A fentiek miatt a kocák megfelelő trenírozása és csoportok túltelepítése elkerülendő az automata etetőrendszerekben! 3
KOCA takarmányozás A kocák viselkedése (etológiai megfigyelések) Az emberek első benyomása a rendszerben lévő kocákról általában az, hogy azok nyugodtak, pihennek, csendesek. Mivel a kocák mindegyike máskor eszik, a csoport egy része mindig pihen, nyugodt, egyik része eszik, álldogál, sétál. A legtöbb aktív koca a következő napi takarmányadagok kiosztásának kezdeténél látható a csoportban. (Hodgkiss et al., 1998). Ilyenkor kisebb hierarchia harc is kialakulhat az etetőfolyosók előtti területen. Amint az etetőfolyosók működése elindul, a kocák körülbelül napi 3 alkalommal mennek át rajta, (Cornou et al., 2008), és ha a csoportban több etetőfolyosó is van, a kocák az általuk megszokotthoz ragaszkodnak jobban (Eddison, 1992). A minimális csoportsűrűség kialakításakor a kocák nagy része az első etetés alkalmával felveszi a napi teljes takarmányadagot! (Eddison,1992;Cornouetal,2008). Az etetőállásban a kocák gyorsan esznek és a kiadagolóval szemben türelmetlenek (hevesen rágják, öklelik) ha nem adagol olyan gyorsan, ahogyan azok a takarmányt elfogyasztanák. Az etetés befejezésével a kocák általában gyorsan elhagyják az etetőfolyosót, amit a mögötte bejövő koca is elősegít (kitolja ez etetőállásból az előtte már bennállót). Ahogy elhagyja, az etetőfolyosót a koca gyakran iszik, vizeletet vagy bélsarat ürít, mielőtt a pihenőtérre menne. A kocák gyakori etetőfolyosóra történő visszatérése akkor tapasztalható, ha kis adag takarmány az etetőfolyosó padozatára esik, vagy az adagolóvályúban visszamarad. A versengés természetes a koca csoportban. A nagyobb, erősebb, tipikusan idősebb kocák előbb esznek, mint a fiatalok vagy gyengébbek. Ez kisebb agresszió kialakulásához is vezethet az etetőfolyosók bejáratánál a késői vemhes fázisban, ami a péra rágások és sérülések előtérbe kerüléséhez vezethet, ezért a csoportkialakítás nagy fontosságú (Rizvi et al., 1998)! A domináns kocák foglalják el a legjobb pihenőhelyeket is a fal mellett (Strawford et al., 2008). A gyengébb egyedek az etetőfolyosók kijáratánál vagy a trágyázó területen helyezkednek el. (Moore et al., 1993). A rendszer kritikus területei Szükséges a pontos adatbevitel és kocaazonosítás napi rendszere, és koca ellenőrzés, különösen a takarmányt fel nem vett kocák kikeresése és kezelése! Az azonosító rendszer és a számítógépes program napi ellenőrzése is elengedhetetlen a problémamentes működéshez, azaz a menedzsment itt is alapvetően szabja meg a rendszer működését! A pontos egyedi adatbevitel vagy kivezetés, és a takarmányadagolás első napjának pontos meghatározása szükséges a rendszer megfelelő működéséhez. A legtöbb probléma a fentiek elhanyagolásából adódik az automata etetőállások üzemeltetése közben. A takarmányt fel nem vett kocák napi listájának ellenőrzése, és a transzponderek esetleges elhagyása, kiesése az állatokból is okozhat további problémákat a rendszerben. A takarmányfelvétel csökkenésével és a kiesések növekedésével jár a nem megfelelő kocabetanítás is! (Bressers et al., 1993). A betanítást külön tréningező kutricában kell elvégezni. A kocasüldők esetében kiscsoportban mintegy 4-7 nap alatt elvégezhető a betanítás. Minden kocasüldőnek legalább napi 1 alkalommal át kell menni az etetőfolyosón! A betanítás után a fiatal kocákat TÚLTELEPÍTÉS- TŐL mentes csoportokban kell elhelyezni a nagyobb veszteségek elkerülése végett, idősebb kocáktól mentes csoportban. A fiatal és idős kocák egy csoportban tartása biztosan problémákat okoz a rendszerben! Minél hoszszabb a betanítási időszak annál kevesebb lesz a nagycsoportban a takarmányadag kihagyás! Mivel a betanítás alatt a takarmányfelvétel ingadozik, lehetőleg NE a vemhesség első 30 napjában végezzük ezt el, a veszteségek elkerülése miatt, hanem ha mód van rá a termékenyítések előtt a nevelés utolsó fázisában! A legtöbb problémát a túltelepített csoportok esetén az etető állások állandó zsúfoltsága okozza. Minél több koca jut egy etetőállásra, a fiatalabb kocáknak annál kevesebb ideje lesz a takarmányfelvételre! Növekedik az agresszió a péra rágások és egyéb sérülések száma, nő a kihagyott takarmányadagok száma, a kiesések száma, és romlik az élve-születési ráta is! A 40 koca/etetőállomás a normálérték, a 60 koca/ etetőállomás érték csak KIVÁLÓ, NAPI menedzsmenttel, - kiváló csoportkialakítással és lecsökkentett etetési idővel lehet sikeres! A túltelepítés rontja a kocakondíciós pontszámot és az átlagos hátszalonna vastagságot is negatívan befolyásolja. Az etetőállások menedzsmentjénél fontos területek: Legyünk biztosak benne hogy a koca ID száma (azonosítója), tenyésztési adatai, termelési fázisának megfelelő aktuális dátumai, az etetési görbe pontosan és időben be lett állítva a számítógépes rendszerbe, amikor a koca belép a csoportba! 4
KOCA takarmányozás A trenírozás megfelelően legyen kivitelezve a csoportba telepítések előtt! A napi figyelmeztetőlistát minden nap aktualizáljuk és keressük meg a takarmányt nem fogyasztó egyedeket! Ennek elmulasztása okozhat a gyakorlatban vemhes koca kieséseket! Alakítsunk ki megfelelő kocamozgási vonalat az etető utak bejáratától a kijáraton át, a trágyázó és pihenőterekig, azaz megfelelően legyen a kutricarendszer kiépítve! Kerüljük el a túltelepítést, másképpen a napi takarmányfelvétel nem biztosítható és a kiesések növekedni fognak! Csökkentett etetési idő az etetőállásban: Hiányos takarmányfelvétel akkor alakul ki, ha egy kocának nincs elég ideje arra, hogy 24 órán belül bejusson az etetőfolyosóra és felvegye a napi takarmányadagot. Csökkentsük ilyenkor a kocalétszámot, vagy csökkentsük a koca etetési idejét az etetőfolyosón! A kocák átlagosan 25-35 percet töltenek az etetőfolyosón a 24 órás etetési ciklus alatt. (Edwards et al., 1988). Ez az idő több módszerrel is csökkenthető az etetőfolyosók hatékonyabb kihasználása érdekében. A kocák gyorsabban esznek, ha a víz a takarmányfelvétel helyén is elérhető számukra, azaz kombinált (víz, takarmány) az etetőterület. Optimális arány a nedvesítéshez 50 ml víz/100 gramm takarmány (50%), ami közel 35%-kal gyorsítja a takarmányfelvételt! A vizet minden kiadagoláshoz hozzá kell keverni (a gép fokozatosan adagolja a napi mennyiséget nem egyszerre dobja le a koca elé!)! A menedzsmentnek, ennek pontos működését is naponta ellenőriznie kell! A takarmányadag kiadagoló sebességét a leggyorsabban evő kocákhoz lehet beállítani. Idősebb kocák akár 10 perc alatt is felveszik a napi adagot, de a kocasüldők gyakran 20 perc alatt sem! Idősebb kocáknál a folyosóbejárat elég, ha 10 percig zárva van, fiatalabb kocáknál 20 perces korlátozási idő is szükséges lehet, nehogy az idősebb kocák kilökjék onnan! Ezért az optimális csoportkialakítás automatikusan csökkentheti az etetési időt! A fent említettek esetén problémás lehet, hogy a lassabban evő kocák (általában a fiatalabbak) nem veszik fel az összes kiadagolt takarmányt, az ott marad az etetőben, és ezt az adagot már nem fogja a következő napi adaghoz hozzáadni a számítógépes szoftver. Ez azt is jelenti, hogy folyamatosan kevesebbet fog felvenni, mint amennyi a napi adagja lenne, és a figyelmeztető listán nem lesz rajta a koca mivel az adag ki lett adagolva csak nem lett elfogyasztva (fiatal vagy gyengébb kocák lesoványodása tapasztalható ekkor a csoportos kocarendszerben)! Ha a kocák túl sokszor (több mint napi 3x) alkalommal mennek be az etetőfolyosóra, csökken az etetési idő, ami csökkent takarmányfelvételhez vezethet (pl.: túl nagy telepítési sűrűség/etetőesetén)! A túl sokszori etetőállás meglátogatása ellen ma már olyan a takarmánykiadagolók kialakítása, hogyha a koca elhagyta az etetőfolyosót és visszajönne újra, csak a földre hulló maradék takarmányt találná már ott, így hamar rájönnek a kocák, hogy nincs értelme újra bejönni etetés után a folyosóra. Vannak olyan rendszerek, amik a kocák gyakori visszatérésének megakadályozását a bejárati kapuba épített ID felismerő rendszer alapján végzi el. Ezek csak azokat a kocákat engedik már vissza a folyosóra melyek nem fogyasztották el a teljes napi adagjukat még. (Kérdéses hogy az erősebb kocák engedik- e ezt és nem a bejáratnál harcolnak az etető utakért ez esetben?!). A legújabb visszatérés elleni rendszer az egyirányú kutricakialakítás dizájnja! (Stewart et al., 2008). Az etetőfolyosók takarmányozás előtti és utáni külön terekre vannak osztva. Az ábrán jól látható hogyan alakítható ki ez térben. Nem minden kutrica kialakításnál használható, de jó lehet tréningezéshez és a problémás kocák kutricájának kialakításához is! PRE-FEEDING- PEN FEEDING STATION POST-FEEDING- PEN Egyirányú kutricakialakítás Kutrica kialakítási javaslatok A 3 részes kialakítás a legkedvezőbb: bejárati, kijárati, pihenő teres. Bejárati terület: Itt éhesek az állatok, és agresszívek, ezért megfelelő méretű teret kell kialakítani, hogy a gyengébb egyedek, elhúzódhassanak. A terek ne legyenek csapdaszerűek (nyitott kialakításúak legyenek). Ballasztanyag vagy szénarács, az éhségérzet csökkentése érdekében kialakítható ezen a területen! (Stewart et al., 2008). Kijárati terület: Plusz itatók beszerelése ezen a területen javasolt! Jobb, ha el van választva a bejárati résztől, hogy a kocák ne térhessenek vissza az etetőfolyóra, amit elhagytak. A kijárati terület a pihenőtérre vezessen át! 5
SERTÉS takarmányozás Pihenőtér: Nagy terű nyitott terület legyen A teli padlós vagy almozott terület, ha van, - kiváló pihenőtér lehet Jó, ha a pihenőtér falakkal részekre van bontva, ahol a hierarchia kialakulása után nyugodtabbak a kocák. Ez különösen a dinamikus nagycsoportos tartások esetében fontosak! A fenti ábra a 3 részes kialakítást jól illusztrálja. A kapuk a tréningezésnél és a problémás egyedek etetőtérbe hajtásánál lehetnek segítségünkre. Az etetés előtti és utáni területek szétválasztásával és lezárásával a verekedések is mérsékelhetőek! Ha jó a kutrica kialakítás kocánként 1,7-2,0 m2 terület elegendő lehet. Ez a minimális szükséges terület! A sérülések a terület növekedésével arányosan csökkennek! (Remience et al., 2008) További lehetőségek a nagycsoportos transzponderes technológiával: A rendszer a kocákat naponta többször is érzékelheti a különböző kutricaterületeken történő áthaladás alkalmával. Ez segítheti a menedzsment munkáját: Külön válogathatja a kocákat vakcinázásra. Külön válogathatja a kocákat fiaztatóba telepítésre. A fentieket külön elkülöníthető kutricarészlettel lehet kialakítani az etetőfolyosó kijáratán történő áthaladás után. A fentiek különböző színű jelzőfestékek alkalmazásával is történhet. Újra itt a nyár! Az április végén be-beköszönő melegebb időjárásnak köszönhetően akár vidáman együtt is énekelhetnénk a Hungária örökzöld slágerét, miközben már erősen a nyári szabadságolási időszakra és a nyaralásokra gondolunk. Lankó Ferenc - sertés takarmányozási szaktanácsadó De a tapasztalt állattenyésztő már tudja, hogy ez az időszak azért számos más nyalánksággal is kecsegtet a fagylalt elfogyasztásán túl. A meleg időszak, különösen egy izzadni nem tudó állat számra igen sok kihívást tartogat. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetet, a telepi eredmények drasztikus romlásával nem szeretné senki sem tetézni ezért az adottságokhoz, és lehetőségekhez mérten szükséges mindent megtenni ennek elkerülése érdekében. Már pedig ezek az eredmények romlani fognak, mert az állatok kikerülnek a termoneutrális zónából, vagy más szóval komfort zónából. A kérdés csak az hogy, mennyire. Ez a komfort zóna korcsoportonként változik. Korcsoport C Szopós malac (1,5-8kg) 32-26 Választott malac (8-30 kg) 26-20 Növendék sertés (30-60 kg) 20-16 Hízósertés (60-110 kg) 16-12 Koca 22-12 (1. táblázat) A hőmérsékleti komfort zóna alakulása egyes korcsoportokban A felvett takarmányból az állat először a létfenntartás igényét elégíti ki, ezután jöhet csak az állati termék előállítás. Ez az arány a sertés esetében kb. 35%. Már a létfenntartásra fordított hányadot is nagymértékben befolyásolja a környezeti hőmérséklet. Az állatok mindig törekszenek a hőegyensúlyra, a környezetből felvett hő és a szervezetükből leadott hő arányára. Amint kikerülnek a komfort zónából, beindul a fizikai és kémiai szabályozás az egyensúly vissza állítása érdekében. A nyári időszakban a hőtöbblet okoz gondot, amitől meg akar szabadulni az állat, egyfelől fokozottabb vérkeringéssel és tüdőventilációval, másfelől a takarmány, mint a legfőbb energiaforrás bevitelének mérséklésével. Környezeti hőmérséklet ( C) 23 26 29 32 Bőrfelszín hőmérséklete ( C) 33,9 35,1 37 37,9 Légzésszám percentként 27 51 85 112 Takarmányfelvétel (kg/nap) 2,85 2,34 1,9 0,9 (2. táblázat) A hőmérséklet emelkedés hatása (vemhes koca) A napi takarmányfelvétel csökkenés nem csak a vemhesség alatt, hanem a többi fázisban is kritikus tud lenni. Különösen a szoptatás időszaka hangsúlyos. 6
SERTÉS takarmányozás Hiszen itt még a két korcsoport (szopós malac és a szoptató koca) igen drasztikusan eltérő hőigénye is tovább nehezítheti a helyzetet. A csökkenő étvágy egyértelműen hozza magával a tejtermelés visszaesését, így a malacok minőségének romlását is. Kisebb lesz a választott testtömegük, ami kihat a hizlalás későbbi időszakára is. A választási időszakban 0,5 kg testtömeg elmaradás az utónevelés végére már 1,5-2 kg a hizlalás végére pedig akár 4,5-5 kg is lehet. Ráadásul a malacok immunrendszerének működése sem lesz kellően hatékony, aminek a következménye nagyobb kiesés is lehet. Kocáknál a szoptatás alatti étvágy csökkenés másik nem kívánt hozadéka a nagyobb mértékű kondíció romlás. Ennek következménye a nehezebb újravemhesülés, növekvő üres napok száma. Az üres nap költsége nem kevés, akár a napi 600 Ft is elérheti kocánként. Nem szabad elfeledkezni a kondíció visszaállításáról sem. Sajnos a koca fajlagos takarmány-értékesítése igen magas, kb. 5 kg/kg. Tehát a költségek további emelkedésével lehet számolni. Azonban nem szeretnék leragadni kizárólag a kocákat érintő nyári hőstressz következményeinek felsorolásánál, hiszen a meleg, ahogy látszik, minden korcsoportban, termelési fázisban jelentős tényező. Az állattartó épületek klimatikus viszonyainak elemzését és javaslatok készítését most meghagynám az ezzel foglalkozó szakembereknek és inkább a takarmányozás oldaláról szeretném megközelíteni a nyár problematikáját. Már a takarmányok alapanyaginak is vannak hőstresszre érzékeny és kevésbé érzékeny képviselői. Ezek két nagyobb csoportba sorolhatóak a fotoszintézisük alapján. A C3 és C4-es növények. A C3 csoport tagjai a széndioxidot először 3 szénatomos szerves savakban kötik meg (innen a név is). A mérsékelt és hűvösebb égövben elterjedt növényekre jellemző ez a fajta fotoszintézis pl. búza, árpa, rozs, zab, napraforgó, lucerna, szója, cukorrépa. Kevésbé toleránsak a szárazsággal szemben, és más csoportokhoz képest jobban ki vannak téve a klímaváltozásnak. A C4 növények négy szénatomos savakban kötik meg a széndioxidot. Ezek között található a cukornád, kukorica, cirok, köles. A fotoszintézis ilyen módja a meleg, jól megvilágított környezetben hatékonyabb, mint a C3. A fentiekből, takarmányozási szempontból tehát az következik, hogy az adott régióban az éghajlati körülmények nagymértékben meghatározzák azt, hogy milyen takarmánynövények termeszthetők nagyobb biztonsággal. Ezek a növények fogják ugyanis adni a takarmánybázis alapját. További növényi eredetű takarmánykomponenseket, ha szükségesek, akkor más termőterületről kell beszerezni, aminek komoly ökonómiai következményei is lehetnek. Természetesen az említett probléma növénynemesítési feladatokat is felvet. Azaz olyan C3-as növények nemesítését, melyek jobban tűrik a szárazságot. Azon kívül, hogy milyen alapanyagok állnak rendelkezésre fontos azok táplálóanyag tartalma és minősége is. Mivel az intenzíven tartott sertésfajták nem külön-külön fogyasztják az egyes alapanyagokat, hanem takarmánykeverékben, így már a receptkészítés fázisában végig kell gondolni, hogy közgazdaságilag és élettanilag melyik alapanyagok és milyen arányban lesznek optimálisak. A nyári időszakban azonban még néhány fontos tényezőt szükséges mérlegelni. Ezek közül kiemelkedik a takarmánykeverék hő termelő képessége, Speciális Dinámiás Hatása (SDH),vagyis az a tulajdonsága, hogy az állati szervezetben az emésztés során mennyi hőt termel. A fehérjében gazdag, zsírban szegény formulák akár 25-30%-os hőtöbbletet is eredményezhetnek, ami a nyári időszakban nem túl szerencsés. A legkisebb hőtöbblet a szénhidrátok és zsírok lebontása során keletkezik, így a meleg időszakban ezeket kell előnyben részesíteni az adott korcsoportok takarmány receptjeiben. A minőség mind alapanyag, mind pedig késztakarmány szinten is kulcsfontosságú lehet. Hiszen minden olyan tényező, ami a takarmányfelvételre kihat, az évnek ebben az időszakában fel fog erősödni. Ráadásul ilyenkor történik a raktárak kiürítése (aratásra való felkészülés), az új gabonák betárolása, (jobb esetben pihentetéssel együtt) ami megint csak nem a minőségjavítását szolgálja, hiszen az előző évben betárolt gabona kezelés nélkül már sem beltartalmában, sem pedig toxin terheltségében nem ideális. Sajnos erre jó példát szolgáltatnak a takarmánybúzák. Előfordulhat, hogy az aratás során határérték alatti toxin szinteket mérünk, a raktározási időszak vége felé pedig már a teljesítményrontó határérték többszörösével is találkozhatunk. Találkoztunk olyan teleppel ahol a magasabb búza bedolgozásnak köszönhetően néhány nap alatt felére esett vissza a hizlaldai takarmányfelvétel. A koncentráltabb (magasabb zsírtartalmú) alapanyagok frissessége alapkövetelmény. Minimális avasodás is drasztikusan hat az étvágyra és ezen keresztül az eredményességre. A 4% zsírtartalom feletti takarmány alapanyagok és késztakarmányok sav- és peroxid számának vizsgálatára az év meleg periódusában sem pénzt, sem pedig energiát nem szabad sajnálni. Felül kell vizsgálni minden olyan lehetőséget, alapanyagot, ami az étvágyra, a takarmányok emészthetőségre, az emésztőrendszer működésesre pozitív hatással van. Az Agrofeed Kft. a nyári időszakra egy az évközitől eltérő takarmányozási filozófiát és hozzá szervesen kapcsolódó termékpalettát kínál. A filozófia több pillére épül, amik a következők: Alapanyag kontroll (beltartalmi-, toxin-, sav-peroxid szám vizsgálat) Genetikához rendelt takarmányozás (normál körülmények közötti takarmány felvételi adatok ismerete és ezek összehangolása a genetikai potenciállal). 7
SERTÉS takarmányozás Technológia adottságok felmérése, a takarmányozási javaslatok ezekhez történő illesztése. Állategészségügyi elemzés. Speciális receptezés. A nyári receptek összeállításánál figyelembe vesszük A késztakarmány hőtermelő képességét. Magasabb aminosav /energia és csökkentett fehérje/ energia arányokat állítunk be Magas emészthetőséggel bíró, növényi alapú koncentrált fehérjeforrásokat, állati fehérjéket alkalmazunk (FMR Omega 3, JPC 56). Optimális rostfrakciókkal rendelkező, ízletes rost forrásokat használunk; cukorrépa pellet (a malac nevelés és a hizlalás során is), lucernaliszt, malátacsíra. Kiugróan magas antioxdáns tartalmú premixekkel dolgozunk (C-vitamin, szerves és szervetlen Se, E vitamin és kiegészítés). Szódabikarbóna, Betain használata. Enzim kiegészítés (szénhidrátbontó enzimek mellet a fehérje csökkentés érdekében proteáz aktivitású takarmány kiegészítők használata - ). Az kiegészítés önmagában képes kiváltani 0,6% fehérjét az adott formulából (mínusz 15 kg extrahált szójadara/tonna takarmány). Könnyen emészthető szénhidrátok beépítése a formulába (GX 60, dextróz) A tavalyi évben már bizonyított ez Agrofeed Kft. egyedülálló energiahordozó terméke a GX 60, aminek jelentős prebiotikus hatása is van. A termék alapja a glicerin, ami egy édes-sós ízű, szénhidrát alapú energiahordozó. A szoptatás időszakában egyértelműen emelni képes a takarmányfelvételt ezen keresztül pedig a választási alomtömeget is. 27 napos választás Mértékegység GX-60 Kontroll Különbség Élve született malac malac/ koca 13,3 12,66 0,64 24 órás malac átlagsúly kg/malac 1,58 1,66-0,08 21 napos malac átlagsúly kg/malac 7,27 6,36 0,91 Választási malac átlagsúly kg/malac 8,78 7,81 0,97 Választott malac malac/ koca 12 11,4 0,6 Koca napi átlag takarmányfelvétel a szoptatás alatt kg/nap 5,11 4,46 0,65 (3. táblázat) GX -60 kiegészítés hatása a szoptatás alatti teljesítményre (27 napos választás) (3% csökkenés) és a napi testtömeg gyarapodást (3-4% emelkedés) is javítani képes. A meleg időszakban elengedhetetlen szólni az egyik legfontosabb tényezőről, az ivóvízről. A víz mennyisége, minősége, de még az itató szelep beállítása is alapvetően képes befolyásolni a takarmányozás eredményességét. Korcsoport Testtömeg határ (kg) Szopóka magasság (cm) Szopóka dőlésszöge ( ) Optimális vízátfolyási sebesség (l/perc) Napi vízigény (l/állat) Szopós malac >5 15 0,4-0,6 0,7 Választott malac >10 20-25 0,4-0,6 1 Utónevelői malac >20 35-40 15-45 0,8-1 2-3 Süldő >50 50-60 0,8-1 4-8 Hízó >100 70 0,8-1 8-10 Szoptató koca 90 2-2,7 15 +1,5l /malac Tenyészkan 90 0,8-1 10-15 (4. táblázat) Optimális szopóka beállítás és vízigény korcsoportonként A felsoroltakból látszik, hogy a nyári meleg időszak megfelelő takarmányozása, vagy inkább menedzselése sokkal összetettebb, nagyobb odafigyelést igénylő folyamat, mint az év többi szakaszában. Ebben próbál meg az Agrofeed Kft. az adott telepi szinten segíteni. A telepi adottságokhoz lehetőségekhez mérten a lehető leghatékonyabb ajánlatokat elkészíteni és a szaktanácsadás során azokat folyamatosan nyomon követni. a malac nevelés és hizlalás során is egy jó alternatívája lehet a piacon megtalálható egyéb energiahordozóknak, mint pl. védett és nem védett zsírporok, zsírok és olajok. Könnyen, gyorsan, jó hatásfokkal hasznosul ezért a fajlagos takarmányértékesítést A GX 60 8
SERTÉS takarmányozás A hizlalásnál legdrágább az elpazarolt takarmány! Ilyen nyomott vágósertés átvételi árak mellett különösen nagy hangsúlyt kap a hízótakarmányok árának optimalizálása. Alpár Botond sertés takarmányozási szaktanácsadó Az Agrofeed Kft. partnereinél receptúra oldalról igyekszünk minden eszközt megragadni a takarmányfázisok költségének minimalizálása érdekében. A drágább fehérjehordozók részleges vagy teljes kiváltásához széles körben alkalmazunk ipari melléktermékeket, ezek beltartalmához, emészthetőségéhez igazodó speciális premixeket gyártunk, így nem csak megtartani, hanem sok esetben javítani is tudjuk a hizlaldai hozamokat. A forintokért való küzdelem azonban nem ér véget a takarmányok összeállításánál, hanem folytatódnia kell a sertéstelepen belül is. A legyártott takarmányt lehetőleg minimális veszteséggel kell megetetni a hízókkal. Azt a luxust, hogy technológiai hibák (pl. beázott silótorony, hibás takarmány behordó, lyukas etetővályú) és ehhez társuló dolgozói figyelmetlenség miatt takarmány menjen veszendőbe, manapság nem engedhetjük meg magunknak. A legdrágább ugyanis az a táp, amelyik közvetlenül a trágyacsatornában landol Takarmány szórás, pazarlás Elmondható, hogy ha az etető környékén nem látszik különösebben kiszóródott takarmány, akkor is számolhatunk 5%-os veszteséggel. Általában a hizlaldai fajlagos takarmány-értékesítést (de a telepit is) a fogyott takarmányból számoljuk, ami a ténylegesen elfogyasztott takarmányon felül magában foglalja a kárba ment táp mennyiséget is. A kérdés csak az, hogy mennyi az elszóródott takarmányhányad a saját telepünkön. Tak.ktg./hízó 80kg ráhizlalás (Ft/db) * (30-110kg-ig) takarmány elpazarolt fogyás takarmány 0% 220 14300 0 2,75 2% 224 14586 286 2,81 4% 229 14872 572 2,86 6% 233 15158 858 2,92 8% 238 15444 1144 2,97 10% 242 15730 1430 3,03 12% 246 16016 1716 3,08 Takarmányszórás mértéke Tak.fajlag (kg/kg) * átlagosan 65Ft-os hízó takarmány árnál Egy 500 kocás telep esetében 5%-os hizlaldai takarmány-szórás éves szinten 8-10 millió forint extra kiadást jelenthet a takarmány árától függően. Mit tehetünk a nem kívánatos takarmány-pazarlás kiküszöbölése érdekében? A takarmány fizikai állapota, minősége A beltartalmi szempontból optimálisan összeállított takarmány szemcsemérete, higiéniája nagyban befolyásolhatja a takarmány-szórás mértékét. Ezeket főként alapanyag gazdálkodási, raktározási, és gyártástechnológiai tényezők befolyásolják. Az optimális szemcseméret meghatározásánál figyelembe kell venni az állomány genetikáját, azt, hogy melyik korcsoportnak szánjuk (starter, hízó, koca), illetve száraz vagy moslékos etetésről van-e szó. Moslékos takarmányozásnál szem előtt kell tartani azt a tényt, hogy a moslékot inkább kortyolják, nyelik az állatok és kevésbé rágják, ezért a szárazhoz képest kisebb szemcseméret az optimális (2-3mm-es rostával darálni). A penészes, toxinos takarmányt az állatok magától értetődően kevésbé szívesen fogyasztják, előszeretettel kitúrják. Megbetegedéseket, rossz esetben elhullás okozhatnak, melyek tovább rontják a takarmány-értékesítést. A bélsárban egész, emésztetlen búzaszemek láthatók. Valószínűleg kilyukadt a daráló rostája 9
SERTÉS takarmányozás TAKARMÁNYSILÓK, BEHORDÓCSÖVEK Gyakorlatilag ezen a ponton lép be a takarmány a telepre, innentől kell felügyelni a veszteségmentes kijuttatására. Törekedni kell arra, hogy a kiszállítások között lehetőleg kiürüljenek a takarmánysilók. Ellenőrizzük rendszeresen a silókat, nem eresztenek-e takarmányt az illesztéseknél. Győződjünk meg arról, hogy a torony nem ázik be. A befúvó- és a kitároló nyílások állapotát ellenőrizzük (porlás). Ellenőrizzük a behordó csövek állapotát, nem lyukasak-e. A csigaszekrényben előforduló elakadt kéregdarabokat, összeállt rögöket el kell távolítani. Bármelyik módszert alkalmazzák, a moslékos tartály illetve a kijuttatást végző moslékos csőrendszer higiéniája mindhárom esetben egyformán fontos: A keverő tartályt heti 1 alkalommal ellenőrizni kell, szükség esetén kimosni, a forró vizes mosás a leghatékonyabb. Az UV lámpák mindig legyenek működőképesek (baktericid hatás miatt). A mosató szórófejek alkalmasak legyenek a tartály belső falának takarítására és az UV lámpa megtisztítására (kellő víznyomás, megfelelő vízterítés) Tavasszal és ősszel: Legalább havonta egyszer ürítsük le a takarmánysilókat. Távolítsuk el a falon, hajlatokban megtapadt kérget, penészes takarmányt. Penészedés gátlóval kezeljük le a belső falukat. Félévente: Mossuk ki a tornyokat magas nyomású mosó berendezéssel. Hagyjuk teljesen kiszáradni mielőtt újra feltöltjük. Fertőtlenítsük, rovartalanítsuk. A penészedés okozhat: Mycotoxin-képződést. Íz- és beltartalmi károsodást, ezáltal takarmány pazarlást, szórást. Állategészségügyi problémákat. MOSLÉKOS KEVERŐTARTÁLYOK, MOSLÉKOS CSŐRENDSZER Három variáció fordul elő moslékos telepeken. 1. Vannak olyan moslékos telepek, ahol egyszerűen a saját keverőben készült késztakarmányt kevernek össze folyékony fázissal (víz vagy víz+savó). 2. Más telepeken a takarmánykeverő csak egy koncentrátumot készít, és ezt a folyékony fázison kívül más komponenssel vagy komponensekkel méri össze a moslékos konyha. Egyéb komponens lehet savval kezelt nedves szemes termény, falközi silóban tartósított CM esetleg CCM, illetve valamilyen folyékony- vagy szilárd fázisú melléktermék. 3. A harmadik variáció az, amikor a moslékos tartályba az összes alapanyag-komponenst (szemeseket, fehérjehordozókat, melléktermékeket, energiahordozókat, premixeket, stb.) egyenként méri be a számítógépes rendszer. Nem megfelelően tisztán tartott UV lámpa a keverő tartályban Naponta egyszer legyen kiöblítve a moslékos csővezeték rendszer (minimum a csőkapacitás 130%-ának megfelelő vízmennyiséggel). Érdemes a csövek takarításához savat adagolni 1-2liter/m 3 víz (hangya-/propionsav). Kéthetente hidrogén-peroxidos (H 2 O 2 ), lúgos öblítést végezzünk. A csőrendszerben bekövetkezett törést, a moslék-szivárgást időben el kell hárítani. Ellenőrizzük a használt-vizes tartály higiéniáját is. A nem megfelelő higiénia, az élesztők-, gombák-, káros baktériumok tartályokban való elszaporodása, a csövekben kialakuló biofilm réteg mind rontják a moslék szagát, ízét, ezáltal az állatok étvágyát. Több lesz a pazarlás, és nem utolsó sorban romlik a malacok, hízók teljesítménye. SZÁRAZ-, KOMBINÁLT ETETŐK Bármely korcsoportról van szó az etető mellé kiszóródó takarmány nemkívánatos, ez a legdrágább. Legtöbbször nagyobb dolgozói odafigyeléssel szimplán megelőzhető lenne a pazarlás. Nézzük a hizlalás folyamatát korcsoportonként. Fiaztató Itt magas biológiai értékű, és árfekvésű babystarter és/ vagy prestarter takarmányokat etetünk a szopós malacokkal. A pazarlás mértéke csökkenthető: A megfelelő malac etető típus megválasztásával. 10
SERTÉS takarmányozás Az etető fiaztató kutricán belüli optimális elhelyezésével. Ne kerüljön az infralámpa közelébe, mert a hőhatás miatt kiszárad, aromáját veszti. A koca farához se tegyék, mert könnyen szennyeződhet. Legyen megfelelően rögzítve, stb. Az etetőbe a malacok érdeklődésének megfelelő tápszer-mennyiséget adagoljunk, eleinte lehetőleg többször, kis adagokat etessünk. A bélsárral, vizelettel szennyeződött tápszert minél előbb távolítsuk el. Utónevelő Helyesen és helytelenül feltöltött malacetető A választott malacoknak minden esélyt meg kell adni, hogy szabadon a hozzájuthassanak a takarmányhoz. Az új, battériás etetőkből időbe telhet, amíg megtanulnak enni, ezért az első 7-10 napra helyezzünk be a fiaztatónál található hasonló plusz köretetőket. Akkor van jól beállítva az utónevelői etető, ha a malacok könnyen hozzáférnek a tápszerhez, de még nem pazarolnak. A malac eldönti melyik etetőből eszik szívesebben Túl szűkre állított etetőnyílás akadályozza a takarmány-felvételt, ezáltal növeli a felnedvesedés, elzáródás veszélyét. A felnedvesedett takarmányt el kell távolítani. A jól beállított kombinált etetőnél van takarmány a tálcán, de kevés a nedvesítő vízszelepek környékén (gyurmázás). A nedvesítő szelepeket megfelelő magasságba és nyomás alá kell helyezni annak érdekében, hogy ne tudják elárasztani teljesen az etető felületet. Amennyiben szükséges fúrjanak lyukat az itató vályú felső pereme alá a túlfolyás elkerülése végett. Az etető beállításokat naponta ellenőrizni kell. Fontos, hogy nem minden kutrica malac csapatánál ugyanaz az etető beállítás működik. Mindig igazítsunk az etetőn az étvágyhoz és a vályú állapotához mérten. Jól beállított etető dercés és granulált takarmány esetében Az etető tartályoknál figyelni kell a takarmány boltozódás veszélyére (főleg magasabb zsírtartalmú és/vagy dercés tápszerek esetében). Be kell szerelni boltozódás-gátlót vagy láncot. Ha van rá lehetőség reggel 7-től este 22 óráig biztosítsunk hosszabb megvilágítást. A megfigyelések szerint ez egyenletes etető-használatot, kevesebb agressziót eredményez, a rangsorban hátul elhelyezkedő malacoknak is több esélyük van táphoz jutni. A minimum 8 órás megvilágítás elengedhetetlen. Optimális betelepítési sűrűséggel biztosítsunk megfelelő etető-férőhelyet a malacoknak, hogy ne alakuljon ki a sorban állás, idegeskedés (etető elzáródásnál ugyanez a probléma előállhat). Műanyag vagy beton rácspadlós kutricáknál erősítsünk az etető alá kármentő lapokat, így az esetlegesen kiszóródó takarmány nem rögtön a lagúnában fog kikötni. Lehetőleg válasszuk meg az etetőhöz legjobban illő takarmány fizikai formátumát. Szellőzéssel biztosítani kell az optimális légcserét. Hizlalda A cél itt is ugyanaz, a hízók könnyen hozzá tudjanak jutni a takarmányhoz, de még ne pazaroljanak. Naponta ellenőrizze a dolgozó az etető-beállításokat. Szárazdarás etetőt 65-70kg-os testtömeg eléréséig lehetőség szerint úgy kell beállítani hízóknak, hogy az etető felület (tálca) 50-60%-a legyen takarmánnyal fedve. 65-70kg-os testsúly felett már ennél alacsonyabb, 30-40%-os tálca fedettség képes minimalizálni a takarmány-pazarlást és optimalizálni a súlygyarapodást és a fajlagot. Persze mindez optimális telepítési sűrűségnél, megfelelő etető férőhely esetén igaz. Kombinált etetőnél legyen takarmány a tálcán, de minimális a nedvesítő szelepek környékén. A felnedvesedett takarmányt el kell távolítani, az etetőnyílás elzáródását meg kell szüntetni. Nem minden hízó csapatnál ugyanaz az etető beállítás működik, igazítsunk rajta az étvágytól és a vályú állapotától függően. 11
SERTÉS takarmányozás Ahogy a hízók elérik a 65-70kg-os súlyt, szükséges lehet az etetőnyílások szűkítése. Teljes beton rácspadlónál erősítsünk az etető alá műanyag kármentő lapokat, hogy megakadályozhassuk az esetlegesen kiszóródó takarmány azonnali trágyalagúnába kerülését. Az etetőtartályokban a táp boltozódást meg kell szüntetni. Szükség esetén extra láncot, vagy boltozódás gátlót beszerelni. Ahogy a hízók nagyobb súlyt elérnek, szükséges lehet a pluszvariánsok leválogatása. A hízóknak végig le kell tudniuk feküdni, ugyanakkor akadálymentesen (egymás taposása nélkül) el kell tudniuk jutni az etetőhöz, itatóhoz. Amikortól a hízók számára kihívássá válik a takarmányhoz vagy ivóvízhez jutás, romlik a teljesítményük. A megrongálódott, korrodálódott etetőket meg kell javítani, vagy szükség esetén ki kell cserélni. Az itatószelepek vízhozamát ellenőrizzük, 0,7-1liter/perc az optimális. Szellőzéssel biztosítani kell az optimális légcserét. MOSLÉKOS VÁLYÚ- MENEDZSMENT A magas napi súlygyarapodás alapvető feltétele a vályúk rendszeres napi ellenőrzése és a szelepek helyes beállítása. A kezdő takarmányadagnak összhangban kell lennie a malacok tényleges betelepítési testtömegével. Az etetési görbét a valós súlyhoz tartozó takarmányadaggal indítsuk. Olyan malacokat melyek az előző fázisban (fiaztató, utónevelő) száraz darát ettek, nehezebb moslékra szoktatni. A moslékos takarmányra való átállás megkönnyíthető azzal, hogy az első pár napban száraz takarmányt szórunk a vályúba. Amenynyiben rögtön moslékra váltanak betelepítéskor, akkor biztonságosabb 50-60%-os napi takarmányadaggal indítani és 5 nap alatt lépcsőzetesen emelni az adagot az elvárt szintre. Ha a moslékadagot túl gyorsan emeljük, hasmenés léphet fel. A kritikus időszak után a későbbiekben napi ~25-30 grammal érdemes növelni az adagot a görbe maximum eléréséig. Minden telep más és más. Egy adott telep általánosnak mondható takarmány görbéjét legegyszerűbben úgy lehet kikísérletezni, hogy az elején a hízók étvágya feletti görbével kezdünk, amelyiket csak minuszolni kell. Így biztosan nem marad éhen hízó. A kialakított görbétől azonban mindig lesznek hízó csapatok (szelepek) amelyek eltérnek plusz vagy mínusz irányban, ezért van szükség napi felügyeletre. Hosszanti vályúnál elegendő vályúhosszt, hízónként 30 cm etető férőhelyet kell biztosítani. Etetésnél mindegyik hízó férjen oda a vályúhoz még 110 kg-osan is. Amennyiben a hizlalás végén nincs elegendő hízó férőhely, akkor nem érdemes korlátozni az adagot. Ha van rá lehetőség, akkor csoportosítsuk külön az emséket és az ártányokat, majd etessük őket ugyanolyan takarmányozási séma szerint. Tanulmányok szerint 3%-kal javíthatók a hizlaldai hozamok amennyiben ivar szerint alakítjuk ki a kutricákat. Kevert ivarnál a nőivarú egyedeket az ártányok gyakran háttérbe szorítják, ezért kevesebb takarmányhoz jutnak. Naponta egyszer az etetőket ki kell takarítani, ha van bennük erjedt takarmány vagy bélsár. Annak kiküszöbölése érdekében, hogy az etető sarkokba ne tudjanak trágyázni az állatok függesszenek fel láncokat, vagy szereljenek fel lemezt. Ellenőrizzék, hogy a vályú mindkét végébe szabadon el tud-e folyni a moslék. Legalább napi egy alkalommal, például a reggeli etetés után 30 perccel végig kell nézni az etetőket. Amenynyiben 30 perc elteltével még maradt moslék a vályúban akkor visszább kell venni az adagból. A kiadagolt mennyiségeket kontrollálni kell, és összevetni a számítógép szerinti adaggal. Ugyancsak ellenőrizni kell a moslék Vályú hibák Nem megfelelően beállított szelep 12
SERTÉS szaporodásbiológia homogenitását a terem elején, közepén, végén. A gyors ülepedés (szedimentáció) nem kívánatos ellenőrizni kell a takarmány szemcseméretét. Minimum napi egy alkalommal nézzék végig az egész hízó állományt. Minden egyes szelepnél ellenőrizni kell, hogy van-e a hízók között beteg, amelyik nem kel fel etetéskor. A légzőszervi problémában szenvedő hízók etetés után gyorsan újból lefekszenek, ezért az ilyen egyedeket az etetés végén könnyebb észrevenni. Előfordulhat, hogy nagyobb súlynál már nem elegendő az etető férőhely a hosszú vályún. Ebben az esetben nem szabad korlátozni a takarmányadagot, mert jobban szétnő az állomány. Kerek moslékos vályú esetén sincs lehetőség az adag korlátozásra nagy súlyban, hiszen itt nem férnek rá a hízók egyszerre a vályúra. Ilyen esetben extenzívebb, olcsóbb takarmány etetésével tudunk javítani a fajlagon és a költségeken. A vágásérett hízók leválogatása, mielőbbi vágóhídra küldése a kutrica többi hízójának ad plusz esélyt a korlát nélküli növekedésre. Ellenőrizzék a moslékos vályúk állapotát, nincs e rajtuk sérülés ahol a takarmány kárba mehet. Az élelem bére Egy sertéstelep legnagyobb költségtétele a takarmány, így a takarmányszórás csökkentése egyértelműen megtérülő erőfeszítés. A silók és szállítócsövek ellenőrzésén túl folyamatosan figyelemmel kell kísérni a száraz- vagy kombinált etetők tálcájának telítettségét, moslékos takarmányozásnál a vályúk állapotát. Minél modernebb az etető annál inkább hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy odafigyelés nélkül is működnek, és azonos etető beállítással minden egykorú hízó hasonlóan gyarapszik. Azt nem mondom most, hogy ebben rejlik a nyereségünk, de hogy veszteséget tudunk vele csökkenteni az biztos. A fialások indukciója pro és kontra A cikkben kitérünk a fialás indukció módszereire, előnyeire és hátrányaira, telepi gyakorlati alkalmazhatóságára. Fülöp Vazul szaporodásbiológiai szaktanácsadó Először nagyon fontosnak tartom annak a féltre értésnek az eloszlatását, hogy fialás indukciója helyett szinkronizálásról beszéljünk. Ez az adott fiaztató egyszerre történő lefiaztatását jelentené, pedig jól tudjuk, hogy egy-egy fiaztatóban 4-6 nap is eltelik az első és utolsó befialó kocák között. Ennek értelmében szakmailag teljesen értelmetlen lenne őket egyszerre fiaztatni, hiszen a kocák jó része korán, jó része pedig már magától is megfialna, ha a fialási középidőt venném alapul a teremben. Sajnos sok esetben azért tapasztalunk rossz eredményeket, mert a fentiek szerint próbáljuk meg használni ezt a módszert, azaz félreérjük. Ezek tisztázása miatt, tehát: NEM A FIAZTATÓ EGYSZERRE TÖRTÉNŐ LEFIAZTATÁSÁT értjük alatta, hanem az azonos időben várható, fialó kocák, fialási idejének összébb hozatalát jelent, és NEM TÖBBET! Ha ezt nem vesszük, figyelembe sokkal több kárt okozhatunk, mint amennyi hasznot hozhatna ez a módszer. Ahhoz hogy a lehető legtöbb kocát lehessen egy időpontban fiaztatni, először is a telepi rotációt kell rendbe hozni, a választás napját hetente pontosítani, ami a termékenyítések szinkronján keresztül a fiaztatóban is összhangot teremt majd! Hol használták ezt először ipari körülmények között? USA nagy létszámú telepein alkalmazták először nagy méretekben ezt a módszert, azért hogy a magas munkaerő igényű (és nem utolsó sorban költségű!) fiaztatásokat a nappali órákra időzítsék (night shift elkerülése). Tehát az eddig elhangzottakból kiderül, hogy ahhoz hogy alkalmazni lehessen a módszert a várható pontos fialás dátumát ismernünk kell a telepen. Ez az első termékenyítés napjától számított ÁTLAGOSAN 115. napra esik. Sajnos már ez sem egészen igaz, hiszen a genetikák fejlesztésével az élve-született malacok számának növekedésével ez az érték is változott. Általánosan elmondható hogy hosszabbodott a vemhességi hossz. Valahol 115-117 nap közé esik manapság (kocasüldőknek még jobban kiszámíthatatlan ezért azoknál a szinkronizálás csak ritka esetben alkalmazható). 13
SERTÉS szaporodásbiológia Ebből is látható, hogy a módszer alkalmazásakor könnyen eshetünk abba a hibába, hogy KORÁN indukáljuk a fialást, aminek sok negatív hatása lehet. Hogyan működik az indukció, és mi a korai indukció hátránya? Külsőleg oltott prosztaglandinnal történik az indukció (izomba vagy pérába oltva). Hatása: A sárgatest progeszteron termelése csökken (atrófia indul el) A méhen belüli homeosztázis elkezd romlani A magzatok kortikoszteroidokat termelnek, aminek hatására a sárgatest működés tovább csökken Elkezdődik az oxitocin termelés és a méhizomzat összehúzódás, majd a fialás elindul Korai indukció esetén: A született magzatok életképessége csökkent, szopási ingerük alacsonyabb lesz Nő a nyomás okozta malacelhullás az első 24 órában a fialás után Csökken a tejtermelés és a föcstej IG tartalma Összességében csökken a malacok vitalitása, föcstej felvétele, a koca tejtermelése és sok esetben romlanak a fiaztatói mutatók is! Korai indukció (48 órával fialás előtt) 2 nappal fialás előtti indukció Éretlen, életképtelen malac (szopási inger, élénkség, föcstej! Korai indukció 26g/nap -576g 16 naposan Megfelelő indukció = Normális fialás Láthatjuk tehát, hogy a telepi átlagos vemhesség hosszának és az alkalmazott módszer ismeretének hiányában több kárt okozhatunk, mint amennyi hasznot nyernénk vele! Melyek a szinkronizálás módszerei? Több módszer áll rendelkezésre a fialások nappali órákra történő indukálására, amivel a fialás levezetését javíthatjuk, csökkenthetjük a halvaszületések számát: 1. Csak a későn fialó kocák indukciója (SOFT módszer). Ennek főszerepe főleg a nyári időszakban van, amikor a túlhordás növeli a halvaszületések kockázatát. Ekkor a telepi átlag vemhességi hossz után 24 órával, az addig le nem fialt kocák olthatóak. Süldőket NE szinkronizáljunk, mert első vemhességi hosszuk bizonytalan! Példa: 115 napos átlag esetén, a 116. nap estig fialást nem mutató kocák olthatóak. 2. Fialás indukció a fialás napjára (NORMÁL módszer). Az aznap fialásra kiirt kocák a reggeli órákban indukálhatóak. Példa: 115 napos átlag esetén, a 115. nap reggel oltjuk azon kocákat, akik addig nem kezdték meg a fialást. Oltás prosztaglandinnal, majd később a fialás elindulása után depotocin vagy oxitocin használata a normál fiaztatási módszer szerint adagolható. 3. A fialás indukciója a várható fialás napjára, előző napi indukcióval (HIGH módszer). Példa: 115 napos átlagos vemhességi hossz esetén már a 114. napon reggel oltjuk a kocákat. Több módszer is létezik, hogy hogyan (lásd a táblázatot) Protokoll Klasszikus I. Klasszikus II. Természetes Erős szinkronizálás 1 Erős szinkronizálás 2 Finom 114. Délelőtt (fialás előtti nap) 08:00 óra d.e. 08:00 óra d.e. 08:00 óra d.e. 08:00 óra d.e. 08:00 óra d.e. 12:00 óra d.e. 114. Délután (fialás előtti nap) / / + 6:00 óra az előzőhöz képest + 6:00 óra az előzőhöz képest + 6:00 óra az előzőhöz képest + 6:00 óra az előzőhöz képest 115. Délelőtt (a fialás napja) Oxytocin 03:00 óra d.e. Carbetocin 08:00 óra d.e. / Oxytocin O8:00 óra d.e. Carbetocin 08:00 óra d.e. Carazolol 08:00 óra d.e. A szinkronizálás mértéke és a várható fialás ideje 75-80% 08:30-tól 13:00-ig 75-80% 08:00-tól 12:30-ig 75-80% 08:30-tól 18:00-ig 85-90% 08:30-tól 12:30-ig 80-90% 08:30-tól 12:30-ig 80-85% 10:00-től 13:00-ig A táblázatban jól látható hogy a többféle módszer közül a másnap nappali órákra eső fialások alapján a következő módszer bizonyul a leghatásosabbnak, példa: 115 napos átlag esetén: 114. nap reggel prosztaglandin oltása 8.00 órakor (fél adag is lehet) 6. óra múlva újabb prosztaglandin oltása (fél adag is lehet) Másnap reggel (115.) 8.00 órakor oxitocin (vagy depotocin) adagolása 14
SERTÉS takarmányozás Akkor bizonyul a szinkronizálás sikeresnek és célszerűnek ha: A fialások lefolyása normális marad, és a nappali órákra esik a 70-80 százalékuk A malacok vitalitása, a tejtermelés és a föcstej felvétel, valamint a malacok általános állapota nem romlik a normális fialáshoz képest A halvaszületések csökkennek Minden ellenkező esetben megkérdőjelezhető a módszer használhatósága. Természetesen vannak egyéb hatási is a prosztaglandinoknak, úgy, mint: Enyhe simaizom összehúzó hatás Jobb méhtisztulás a fialás után Jobb involúció a szoptatás alatt A fentiek alkalmazása nagy körültekintést, pontos nyilvántartást és ellenőrzést kíván. Beállítása telepenként változhat (éppen úgy a hatásossága is). Szakembereinknek nagy tapasztalata van a telepi körülmények között történő alkalmazására. Éljen a lehetőséggel és érdeklődjön nálunk! Koca és süldő malacok összehasonlítása választástól szállításig Szájhagyomány szerint a tenyészkocák malacai nagyobbak és jobban fejlődnek, mint az előhasi kocáké. Csizmazia Tibor szakmai vezető Hasonló elbírálás alá esik az emse és ártány malacok közötti különbség, ezt természetesen igazolják is az ivarszerinti választások eredményei, valóban az ártányok növekedési erélye jobb, mint az emséké. Lovászpatonán folyamatosan végzünk takarmányozási kísérleteket. Volt egy választásunk melyben szép számmal volt előhasi kocától származó malac is, és nem kellett bevonnunk őket kísérletbe. Akkor találtuk ki, hogy hasonlítsuk össze a két csoport, előhasi kocák és többször fialt kocák utódjainak teljesítményét. A gondolat később fogalmazódott meg, így a napos kori testtömegek hiányoznak a sorból. Általában amúgy a méréseink kismértékű, 100-150 grammos többletet mutatnak a koca malacok javára. A következő táblázatból látható a vizsgálódásunk eredménye, ami 100-100 malaccal végeztünk. Vizsgált paraméterek koca előhasi különbség Választási átlagostesttömeg (19 napos életkor), kg 6,65 6,12 0,53 Testtömeg a prestarter végén (43 napos), kg 13,22 12,13 1,09 Ttmg.-gyarapodás a prestarter fázis végéig, g/nap 273,00 250,00 23,00 Testtömeg a starter fázis végén (73 napos), kg 29,93 29,30 0,63 Testtömeg-gyarapodás a starter fázisban, g/nap 557,00 572,00-15,00 Testtömeg-gyarapodás a battérián, g/nap 431,00 429,00 2,00 Értékesítési testtömeg (156 napos), kg 110,20 111,30-1,10 Testtömeg-gyarapodás a hizlaldán, g/nap 967,00 988,00-21,00 Életnapra jutó súlygyarapodás, g/nap 706,00 713,00-7,00 A kísérletnél tapasztalt eredmény kicsit meglepő volt számunkra, mindenképp megérdemel egy ismétlést. Megnyugtató is egyben, hisz attól nem kell tartanunk, hogy a hizlaldai termek foglalási ideje emelkedne a süldők malacaitól, hisz hozamaik semmivel sem rosszabbak a kocák malacainál. 15
Sertés Szakmai Műhely Szalkszentmártoni keverő üzem Malac takarmányok Sertés koncentrátumok Sertés premixek Területi képviselők: Szőnyegi Tamás: +36 30 474 1423 (Dunántúl) Tóth Sándor: + 36 70 674 4542 (Dél-Kelet Magyarország) Rehó Sándor: + 36 30 427 1512 (Észak-Kelet Magyarország) Bolla Kálmán, üzletág vezető: +36 30 685 0381 Bagi mesterséges termékenyítő állomás Osztrák Nagyfehér Osztrák Lapály Topigs Terminálkanok: Topigs Talent, Topigs Tempo, Norsvin Duroc Danbred Duroc Spermarendeléssel kapcsolatban érdeklődni: Csizmazia Tibor: +36 30 956 3926 Lovászpatonai teszt telep A az Agrofeed Kft. lapja, készült 400 példányban Felelős szerkesztő: Alpár Botond Felelős kiadó: Szekeres István Szerkesztőség: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620, fax: (96) 550-621 e-mail: premix@agrofeed.hu www.agrofeed.hu Design: arttitude.hu Az angol nyelvű cikkeket fordította: Alpár Botond Központ: Agrofeed Kft. 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-620 Fax: (96) 550-621 Ügyfélszolgálat: 9022 Győr, Dunakapu tér 10. Tel.: (96) 550-628 (30) 685-0389 Üzem: 6086 Szalkszentmárton, Vadas 7. Tel.: (76) 539-016 Fax: (76) 539-017 European Feed Additives and PreMixtures Quality System