1 EGYHÁZMEGYEI TÖRVÉNYKÖNYV Székesfehérvári Egyházmegye
2
3 TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék... 3 Határozat... 7 Általános rendelkezések... 9 I. RÉSZ AZ EGYHÁZ TANÍTÓ TEVÉKENYSÉGE... 11 A Krisztusi hit továbbadása... 13 Igehirdetés... 13 Katekézis... 14 Keresztény nevelés... 18 Katolikus iskolák... 19 II. RÉSZ AZ EGYHÁZ MEGSZENTELİ TEVÉKENYSÉGE... 25 A keresztség szentsége... 27 A bérmálás szentsége... 32 Az Eucharisztia szentsége... 34 A bőnbocsánat szentsége... 38 A betegek szentsége... 39 Az egyházi rend szentsége... 41 A házasság szentsége... 41 Szent Liturgia és a szentek tisztelete. Szentelmények és áldások... 44
4 III. RÉSZ AZ EGYHÁZ KÖZÖSSÉGE... 59 Krisztusi közösségek... 61 A plébánia... 61 Mozgalmak és lelkiségek... 64 A család... 65 Az ifjúság... 68 Hivatásgondozás és papnevelés... 75 Papi élet és szolgálat... 78 Megszentelt élet... 82 A világi hívek... 83 Az ökumenizmus és a keresztényellenes törekvések... 90 Az egység szolgálata... 90 A szekták és a New Age... 90 Nemzetiségek... 91 Karitász és szociális munka... 92 Kommunikáció, médiakapcsolatok... 95 IV. RÉSZ AZ EGYHÁZMEGYE VEZETÉSE... 101 Az Egyházmegyei Hivatal... 103 Egyházmegyei testületek: tanácsok, bizottságok... 105 Az esperes kinevezése, teendıi... 105 Lelkipásztori körzetek és a körzetek vezetıi... 105 Plébános, káplán, lelkész, templomigazgató, plébániai munkatársak... 108 A plébánia rendszer átszervezése... 118 Egyházmegyei intézmények... 119 Anyagi javak... 119 Közszolgálati intézmények... 125 Rövidítések jegyzéke... 129 MELLÉKLETEK
5
6
7 Ikt. Sz. 480/2007. HATÁROZAT A Székesfehérvári Egyházmegye Törvénykönyvének szövegét áttanulmányoztam. A benne foglaltak megfelelnek az Egyház tanításnak és elıírásainak, és annak a tervnek, amellyel az Egyházmegyét kormányozni kívánom. Ezért, az itt közölt Egyházmegyei Törvénykönyvet az Egyházi Törvénykönyv 391. kánonja szerint a mai napon, 2007. június 28-án, a III. Egyházmegyei Zsinat 10. évfordulóján aláírásommal megerısítve hivatalosan kihirdetem. A Törvénykönyvben foglalt rendelkezések egy része már korábban kihirdetésre kerül és a hatályos jog része, de a Törvénykönyv egésze 2007. augusztus 1-jén lép életbe. Azok a rendelkezések, melyek értelemszerően elıkészítést és szervezést kívánnak meg, a szükséges feltételek megteremtése után válnak érvényessé. Antal s. k. megyéspüspök
8
9 ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Jelen rendelkezések győjteménye a Székesfehérvári Egyházmegye törvényeit, rendelkezéseit tartalmazzák. Az egyetemes jog elıírásainak megfelelıen ezen meghatározott terület számára hozott törvényeknek azok vannak alárendelve, akik számára hozták ıket, és akik ott lakóhellyel vagy pótlakóhellyel rendelkeznek, s egyszersmind az egyházmegyében tartózkodnak 1. 1 2 Jelen győjtemény az egyházmegye életének teljes szabályozását tartalmazza, ezért az egyetemes jog rendelkezésének megfelelıen, minden korábbi helyi törvényt, rendelkezést eltöröl 2. A helyi rendelkezések szerves egységet alkotnak az egyetemes és részleges joggal, ezért az egyházmegye törvényeinek magyarázatánál, alkalmazásánál ezeket mindig figyelembe kell venni, a jogszabályok hiearchiájának megfelelıen. 3 A hatályos jog megtartásához a késıbbiekben kiadásra kerülı pótlapokon szereplı esetleges módosításokat és a mellékleteket is figyelembe kell venni. 4 (1) Vö.12. kán. 3. (2) 20. kán. - A késıbbi törvény akkor törli el vagy módosítja a korábbit, ha ezt kifejezetten kimondja, vagy ha szöges ellentétben áll vele, illetve, ha a korábbi törvény anyagát a maga egészében szabályozza; mégis az egyetemes törvény nem módosítja a részleges vagy különös jogot, kivéve ha a jog kifejezetten ennek ellenkezıjét rendeli el.
10
11 I. rész Az Egyház tanító tevékenysége
12
13 A KRISZTUSI HIT TOVÁBBADÁSA IGEHIRDETÉS A nép jelenlétében bemutatott vasárnapi és kötelezı ünnepi szentmisékben homíliát kell mondani. Ugyanez ajánlott a hétköznapi szentmisékben is. A homíliáknak olyannak kell lenniük, hogy általuk a hit és erkölcs alapvetı igazságai kifejtésre kerüljenek a Katolikus Egyház Katekizmusa szerint. Homíliát csak fölszentelt pap vagy diakónus mondhat 3. A felelıs lelkipásztorok a hívek lelki életének elmélyítésére és megerısítésére idıszakonként (advent, nagyböjt, népmisszió stb.) szervezzenek lelki programokat. A lelkipásztorkodás elengedhetetlen eleme a felnıtt-katekézis is, amelyben rendszeresen minden, a hittel és erkölccsel kapcsolatos téma sorra kerül. Ez a legnemesebb hitoktatási forma, amely felelıs, az evangéliumi üzenetet teljességgel megélni képes személyekhez szól, ezért megszervezése mindenütt kiemelkedıen szükséges 4. Régebbi és új formái közül bölcsen és bátran válasszanak olyat, amely a helyi közösség igényeinek leginkább megfelel. 5 6 (3) Vö. CIC 767. kán. (4) CT 43.
14 A krisztusi hit továbbadása Katekézis 7 A világi hívek az Egyház nevében csak akkor prédikálhatnak, ha erre az egyházmegye püspökétıl engedélyt kapnak 5. Elsısorban a pap hiányában tartott igeliturgia keretében és más lelki összejöveteleken kerülhet erre sor, de mindig az illetékes plébános tudtával. A világi hívı, aki ilyen feladatra kap megbízást, szentbeszédének szövegét elızetesen mutassa be az illetékes plébánosnak. E zsinat ajánlása nyomán a püspök elrendeli az ezen szolgálatra való felkészítés elindítását és az ezen való részvételt, ahol elsajátíthatják az emberek megszólításának tudományát, a szolgálat lelkületét és a szükséges tudást. KATEKÉZIS 8 Egyházmegyénk katekétái éljenek a Kateketikai Iroda által nyújtott lehetıségekkel, különösen a kateketikai segédanyagok használata, valamint a közösségi és szakmai kapcsolatok és lelkület ápolása terén. 9 A hitoktatás minden formája plébániaközpontú legyen. A katekéta tegyen erıfeszítéseket, hogy az iskolai (egyházi és önkormányzati) hittanosok is kapcsolódjanak be a plébánia életébe. Maga a plébánia is törekedjék közösséggé formálni ıket, közös programokat szervezve nekik. A katekéták püspöki megbízásra végzett ilyen irányú tevékenységének anyagi alapjait az EH biztosítja. 10 A hitoktatás segítse elı, hogy az abban résztvevık az Egyházmegyében is otthon érezzék magukat. Ennek jegyében kell megszervezni az egyházme- (5) CIC 766. kán.
A krisztusi hit továbbadása Katekézis 15 gyei családi, ifjúsági, ministráns- és hittanos találkozókat, lehetıleg a Fıpásztor részvételével. 11 Ahhoz, hogy erısödhessék a kapcsolat a hittanosok és a plébánia között, a plébános idınként látogassa meg azokat a hittancsoportokat is, amelyeket nem ı vezet. Fontos, hogy a plébános megismerje a katekéta munkáját, és segítse annak eredményességét. 12 A plébánia és a lelkipásztori körzet katekétái alkossanak élı közösséget a felelıs lelkipásztor vezetésével. Rendszeresen beszéljék meg a következı idıszak programjait, feladatait. Tartsanak kapcsolatot az esperesi kerület hasonló csoportjaival. 13 A plébánosok az ifjúsági csoportok oktatásában, vezetésében aktívan vegyenek részt. Az ébredı hivatásokat szeretettel és körültekintéssel támogassák. 14 Forduljon határozottan a hitoktatás a felnıttek felé, melynek célja az alapvetı hit és erkölcsi ismeretek elmélyítése a hívekben, hivatástudatuk erısítése és aktivizálása. Segítse a felnıtt keresztényeket a mai élet problémáinak megoldásában, és indítsa ıket a plébániai életbe való aktív bekapcsolódásra. 15 A hitoktatás eredményessége érdekében feltétlenül szükséges a katolikus családok közösségbe kapcsolása. A hitoktatás használja ki a sajtóapostolkodásban rejlı lehetıségeket. 16
16 A krisztusi hit továbbadása Katekézis 17 A katekéták folyamatosan hívják fel a figyelmet a bibliaolvasás és bibliaismeret fontosságára, és katolikus hitünk konkrét biblikus gyökereire. A katekéták serkentsék a rájuk bízottakat a Szentírás napi olvasására! 18 Az elsıáldozás feltétele legalább kétéves folyamatos hittanra járás legyen, a vasárnap plébániai közösségben való megszentelése mellett. A bérmálkozás feltétele szintén legalább két év folyamatos hittanra járás és a helyi egyházi közösség életébe való bekapcsolódás legyen. A szentség felvételére egy alaposabb tudásvizsga után kerüljön sor! Az elsıáldozásra legkorábban 10 éves, illetve 3. osztályos, a bérmálkozásra lehetıleg 14 éves kor után, vagy 8. osztályos kortól kerüljön sor. 19 A helyettes esperes kerületében rendszeresen ellenırizze a katekéták munkáját, segítse a katekéták ima- és munkaközösségének kialakítását. 20 A papnövendékek gyakorlóidejük alatt különféle csoportoknak és korosztályoknak tartsanak katekézist, és beszéljék meg ennek tanulságait alkalmas szakemberrel. 21 Az egyházmegye a Pasztorális Tanács Kateketikai szakcsoportjának bevonásával gondoskodjék színvonalas kateketikai továbbképzési alkalmak szervezésérıl a papság és a világi katekéták számára. 22 A világi katekétákkal kapcsolatos vitás kérdések eldöntésében mőködjön közre az EH képviselıje, jogügyekben járatos plébános és legalább két világi katekéta. Minden ügyet elsı fokon ez a bizottság vizsgáljon meg, és tegyen javaslatot a megoldásra a püspöknek.
A krisztusi hit továbbadása Katekézis 17 23 Az egyházmegye támogatja a katekéták lelkigondozását, akik kötelesek az egyházmegye által szervezett adventi és nagyböjti lelki napokon részt venni. Ezen felül kívánatos, hogy a papsághoz hasonlóan háromévenként részt vegyenek az egyházmegye által katekétáknak és világi lelkipásztori munkatársaknak szervezett lelkigyakorlaton. 24 A plébániák és az egyházmegye intézményei teológiai és kateketikai folyóiratok megrendelésével segítsék a katekéták szakmai fejlıdését. 25 A katekétákat az Egyházmegyei Hivatal alkalmazza többnyire megbízásos szerzıdéssel. 26 Az óraadó és fıállású katekéták és a hitoktatást végzı lelkipásztorok bérezése a MKPK mindenkori irányelvei alapján történik. A nyári hónapokban a törvényes szabadság idejét kivéve, a fıállású katekéta köteles a lelkipásztor segítségére lenni. 27 A katekéták minden hónapról a meghatározott idıben küldjék el a plébános által igazolt hittanóra jelentésüket az Egyházmegyei Hivatalhoz. Rendszeresen, az elıírásoknak megfelelıen vezessék a hittannaplót, melyet a meghatározott idıben a helyettes espereshez az összesítés elkészítése után jutassanak el.
18 KERESZTÉNY NEVELÉS 28 Egyházmegyénkben a neveléssel foglalkozók éljenek az Ifjúsági Iroda által nyújtott lehetıségekkel. 29 A tömegtájékoztatási eszközökben ápolni kell a katolikus nevelés ügyét. 30 A keresztény nevelés elengedhetetlen része a nemzettudat kialakítása, a magyarság keresztény történetének megismertetése. Ez kiemelt kötelességünk a Székesfehérvári Egyházmegye híveiként a Boldogasszony országában. 31 Minden plébánián kívánatos kijelölni egy vagy két személyt a képviselıtestület tagjai közül, akik a plébánia oktatás- és nevelésügyi megbízottjai, függetlenül attól, hogy van katolikus iskolájuk vagy nincs. 32 A keresztény értékeket felvállaló ifjúsági közösségek és mozgalmak csoportvezetıi és más felelısei tudatosan vállalják a keresztény nevelés felelısségét. Buzdítsák és segítsék a fiatalokat a káros szenvedélyektıl való tartózkodásra és a krisztusi élet tisztaságára. A keresztény nevelés fontos eleme legyen az önnevelés hangsúlyozása, mert ez a hívı ember számára kulcsfontosságú terület.
A krisztusi hit továbbadása Katolikus iskolák 19 33 A tömegkommunikáció ártalmas hatásai és az általuk sugallt káros társadalmi jelenségek felszámolására a keresztény nevelést szolgáló minden lehetséges eszközt köztük a tömegkommunikációt is igénybe kell venni. 34 A plébániákon, de legalább lelkipásztori körzetenként legyen felnıttek részére katekézis, ahol a hívek különbözı rétegei korszerő keresztény tanítást kaphatnak hivatásbeli és közéleti kérdésekben. KATOLIKUS ISKOLÁK 35 Az egyházmegye fenntartásában mőködı nevelési- és oktatási intézmények mőködését az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Fıhatóság (EKIF) irányítja. Az EKIF mőködési szabályzata meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, biztosítja a feladatok elvégzését és kötelez a benne foglaltak végrehajtására. 36 Az iskolák az EKIF, valamint az MKPK Iskolabizottsága által irányított KPSzTI segítségével hangolják össze munkájukat, pedagógiai programjukat, tantervüket a hatályos törvények keretei között. 37 Az iskolák szervezzenek olyan programokat (zarándoklatok, nyílt napok, klubfoglalkozások, lelkigyakorlatok), amelyekkel a szülıket is elérhetik, és közelebb vezethetik az Egyházhoz. Ehhez használják fel a helyi média
20 A krisztusi hit továbbadása Katolikus iskolák segítségét is. Nagyon üdvös a szülıket az iskolai munkáról szülıi értekezleteken, honlapok és szülıi levél útján tájékoztatni. 38 Nagyon fontos, hogy az iskola bekapcsolódjék a helyi egyházközség életébe, attól függetlenül, hogy a fenntartója az egyházmegye vagy valamelyik szerzetesrend. Ez reményt adhat arra, hogy a diákok a végzés után is otthonra találjanak. 39 Az iskolák lehetıségeikhez mérten kapcsolódjanak be a település iskolai és kulturális életébe, szervezzenek közös programokat, versenyeket. 40 Olyan településeken, ahol a szülık számára tág választási lehetıség kínálkozik egyházi és önkormányzati iskolák között, a lelkipásztorok hívják fel figyelmüket ígéretükre, amely szerint biztosítják gyermekük katolikus nevelését. Mutassák be a katolikus iskola lelki és társadalmi elınyeit is 6. 41 Minden iskola törekedjen arra, hogy a nevelıtestületet hívı, vallásukat gyakorló, szakmailag kiváló pedagógusok alkossák. Az illetékes püspöki biztos a helyi viszonyoknak megfelelıen gondoskodjék a pedagógusok számára rendszeres katekézisrıl. Az iskola csak így közvetítheti hitelesen a keresztény értékrendet, és felelhet meg a kor kihívásainak. 42 A katolikus iskolában dolgozó pedagógusoknak úgy kell dolgozniuk, hogy a sokszor keresztényellenes társadalmi körülmények ellenére is vonzóvá tegyék a katolikus iskolát. Tudásban és lelkiekben egyaránt biztos alapot kell nyújtaniuk ahhoz, hogy tanítványaik tisztességes katolikus emberekké váljanak. (6) Vö. CIC 798. k.
A krisztusi hit továbbadása Katolikus iskolák A püspöki biztos személye 43 21 1. A fenntartó EH a nevelési-oktatási intézmények pedagógiai programjában foglalt célok megvalósulásának elısegítésére püspöki biztost nevez ki. 2. A püspöki biztos általában az EH által a területileg illetékes plébánia lelkipásztori gondozásával megbízott plébános, aki annak a közösségnek saját pásztora, de lehet az EH által megbízott más pap is. 3. A püspöki biztos tagja az iskola vezetıségének és kinevezése esetén képviseli a fenntartót az iskolaszékben, amennyiben az mőködik az iskolában. Az iskolaszékben a fenntartói képviseleti jogot átruházhatja az egyházközségi képviselı testület általa megfelelınek tartott tagjára is. 4. A püspöki biztos és az intézményvezetı közötti véleményeltérés esetén az EH döntését kell kérni. A püspöki biztos feladatai 44 1. Felelıs az iskolai nevelés katolikus jellegéért, irányítja és felügyeli a katekéták munkáját, vezeti az egyházi ünnepekhez, eseményekhez és a keresztény életvitelhez, valamint az ennek kialakításához kötıdı iskolai tevékenységet. 2. A püspöki biztos elızetes egyetértési jogot gyakorol a pedagógusok és a technikai dolgozók feletti munkáltatói jogkör gyakorlásánál. 3. Az iskola mőködésérıl rendszeresen tájékoztatja az EH-t. 4. Aláírja az intézményvezetı esedékes átsorolását. 5. Javaslatot tesz az intézményvezetı jutalmazására, ill. saját hatáskörében intézkedik a vezetı jutalmazásáról.
22 A krisztusi hit továbbadása Katolikus iskolák 6. Aláírja az intézmény fenntartói jóváhagyásra felterjesztett éves költségvetését, ill. beszámolóit. 7. Aláírásával ellátja a nevelési-oktatási intézményben történı beruházások számláit, amennyiben azokat a normatív támogatások keretébıl finanszírozták és meghaladja a vagyonkezelı által minden évben meghatározott összeget. 8. A fenntartó nevében engedélyezi a tanév rendjével és az éves munkatervvel kapcsolatos munkanap áthelyezéseket. 9. Egyetértési jogot gyakorol az intézmény dolgozói közül különbözı kitüntetésre (Szent Gellért Érdemérem) vonatkozó felterjesztés esetén. Hasonlóképpen egyetértési jogot gyakorol a munkatársi, fımunkatársi, tanácsosi és fıtanácsosi címek elnyerésére vonatkozó felterjesztések esetén.
23
24
25 II. rész Az Egyház megszentelı tevékenysége
26
27 SZENTSÉGI ÉLET A KERESZTSÉG SZENTSÉGE A keresztség feltételei a keresztelendık szempontjából 45 A keresztelendıknek több kategóriáját ajánlott megkülönböztetnünk: így a csecsemıkét (1 éves korig), a kisgyermekekét (7 éves korig), az iskolás korú gyermekekét és a felnıttekét, továbbá a lelkipásztori munka egy különleges területeként az értelmi fogyatékosokét. 46 A gyermekkeresztség esetében figyelembe kell venni, van-e megalapozott remény a szülık Egyház melletti elkötelezettségének konkrét megvalósulására a gyermek katolikus nevelésére. Amennyiben erre remény nem mutatkozik, a szentség kiszolgáltatása halasztassék el (a halálveszély esete természetesen kivétel) 7. 47 Ha elhalasztják a keresztséget, a lelkipásztor gondoskodjék arról egy pártfogó személy vagy család felkérése által, hogy az illetı család bekapcsolódhasson az egyházközség életébe. (7) Vö. CIC 867. kán. 2.
28 Szentségi élet A keresztség szentsége 48 Amennyiben iskoláskorú gyermek vagy felnıtt kíván a szentséghez járulni, megkövetelt a katekumenátus jellegő felkészítés. Ezen idıszak alatt el kell jutnia a hit alapigazságainak életkorhoz mérten kellı minıségő ismeretére és a keresztény hit szerinti életvitelre. Ezek "speciális katekézis formát igényelnek: felnıttek katekumenátusa vagy áldozásra, bérmálásra való elıkészítése" 8 9. Ezért külön az ı számukra indított katekézisek keretében javasolt átadni a hitet. 49 Amennyiben felnıtt fiatal vagy felnıtt kíván a szentséghez járulni, az ı esetükben kötelezı a katekumenátus útjának végigjárása. Felkészítésük mércéje nem kizárólagosan a hitismeretek elsajátítása, hanem a személyes megtérés megtörténte és a Krisztus személyére koncentráló hiteles krisztuskövetés melletti döntés 10. Biztosítani kell számukra minden plébánián vagy legalább minden lelkipásztori körzetben a lehetıséget a katekumenátus útjának végigjárására olyan formában, mely alkalmat ad nekik a közösségbe való bekapcsolódásra, és végig kell járni velük a katekumenátus rítusokkal is megjelölt lépcsıfokait. 50 A felnıttek katekumenátusának hatékony bevezetéséhez elengedhetetlen olyan tudatos, hitüket aktívan megélı katolikusokból álló közösségek létrehozása, melyek befogadó csoportként együtt járják a megtérıkkel a keresztény beavatáshoz vezetı utat. Ezért a felelıs lelkipásztorok törekedjenek mindenütt ilyen befogadó csoportok létrehozására (melyek épülhetnek már meglévı biblia-, ima- és egyéb közösségekre is), és tekintsék lelkipásztorkodásuk kiemelt céljának, hogy maguk a plébániaközösségek is minél inkább befogadó közösségekké váljanak 11. (8) AKD 96. (9) CT 44. (10) KÁD 67. (11) Vö. FK 8.
Szentségi élet A keresztség szentsége 29 51 Meg kell szüntetni a katekumenátus valódi formáit helyettesítı úgynevezett keresztelési kurzusok gyakorlatát, melyek nem vezetik be a megtérıt a közösségbe, és a keresztény élet gyakorlatának elsajátíttatása, valamint a megtérés elısegítése helyett kimerülnek csupán bizonyos vallási ismeretek átadásában. A felelıs lelkipásztorok a hiteles katekumenátusi gyakorlat kialakításához az OICA 12 elıírásait követve bátran vegyék igénybe a katekéták, lelkipásztori munkatársak, ifjúsági vezetık és olyan érett hitő világi krisztushívık tapasztalatát, akik maguk is felnıttként élték át a megtérés folyamatát. 52 A katekumenátus bevezetésérıl szóló rendelkezés kifejezetten tiltja, hogy a felnıttek keresztény beavatásának idıtartamát bármilyen lelkipásztori szükségletre vagy megfontolásra hivatkozva lerövidítsék, beleértve a valláskülönbség házassági akadályának elhárítására való törekvést is. A lelkipásztorok bölcsen és a hit iránt érdeklıdık helyzetét átérezve kínálják fel nekik a beavatás teljességét mely a keresık lelki helyzetének nagyon is megfelel, és ügyeljenek arra, hogy az idıtartam rövidségének vagy hosszúságának hangsúlyozásával nehogy éppen maguk legyenek akadályai a megtérés útján való elindulásnak. 53 A keresztségre és egyben elsıáldozásra (esetleg bérmálásra) való felkészítés ideje 1-3 évig, utolsó, befejezı szakasza tanévkezdettıl nagyszombatig tartson. A szentség felvétele elıtt a jelöltek a kiszolgáltató elıtt adjanak számot ismereteikrıl 14. 54 Értelmi fogyatékos keresztségre való felkészítésénél a lelkipásztor tevılegesen vonja be a szülıket vagy a keresztelés kérıjét. 13 (12) Ordo Initiationis Christianae Adultorum, magyarul: A Felnıttek Katekumenátusa. MKPK, Budapest, 1999. (13) FK 39. (14) Vö. OICA 1972. I. 6.
30 Szentségi élet A keresztség szentsége A keresztség feltételei a keresztszülık szempontjából 55 A keresztszülıt illetı kritériumokat az egyházjog szabályozza. Eszerint ahhoz, hogy valakit keresztszülıi tisztség vállalására engedjenek, szükséges, hogy - maga a keresztelendı, szülei vagy más illetékes jelölje ki, alkalmas legyen, és szándékozzék e tisztséget viselni; - 16. életévét betöltött személy legyen, hacsak alapos okból a kiszolgáltató nem tesz kivételt; - katolikus, szentáldozáshoz járuló és megbérmált személy legyen; - méltó keresztény életet éljen; - ne álljon egyházi büntetés alatt; - ne legyen a keresztelendı apja vagy anyja. - mind a szülık, mind a keresztszülık részesüljenek rövid oktatásban (beszélgetések) a hitrıl, illetve magáról a szentségrıl. 15 A keresztség kiszolgáltatója és kiszolgáltatása 56 Jóllehet a keresztség szentségének kiszolgáltatása nincsen ordóhoz kötve, mégis annak rendes kiszolgáltatója a püspök, a pap és a diakónus 16. 57 A helyi ordinárius más személyt is kijelölhet a keresztség szentségének kiszolgáltatására. (15) Vö. CIC 874. kán. (16) Vö. CIC 861. kán. 1. ; KEK 1256.
Szentségi élet A keresztség szentsége 31 58 A keresztség szentségének kiszolgáltatásában a megkeresztelendı plébánosa illetékes. Nem megengedett, hogy más helyen és más személy a plébános engedélye nélkül szolgáltassa ki a szentséget. A máshonnan jöttek írásos szentségkiszolgáltatási engedélyének számát az anyakönyv Feljegyzések rovatába kell bevezetni. 59 Halálveszély esetén az érvényes rendeletek alapján bárki kiszolgáltathatja a keresztség szentségét. Különösen tudatosítani kell ezt a szülık, kórházlelkészek, kórházi dolgozók számára. Korunkban mint súlyos, meglévı probléma jelentkezik az abortusz, ezért tudatosítanunk kell: az abortált magzatokat, ha élnek, amennyiben lehetséges, kereszteljék meg 17. 60 Lévén a keresztség kiszolgáltatása az Egyház közösségének egyik legbensıségesebb ünnepe, mindig különös gondot fordítsanak annak módjára. A keresztelés mindig a templomban történjék, ünnepélyes keretek között. Különösen alkalmas idıpontja a vasárnapi szentmise, amikor a megkereszteltet az egész hívı közösség fogadja be. Az iskoláskorú gyermekek és felnıttek számára a keresztség ısi szokás szerint húsvét vigíliáján, az ünnepi szentmise keretében szolgáltassék ki, az egyházközség ünneplı közösségének részvétele mellett. 61 Az egyetemes egyházjog értelmében indokolt az újonnan megkeresztelt felnıttet rögtön megbérmálni, és részesüljön az Eucharisztiában is 18. 62 A fıpásztor évente általános engedélyt ad a plébánosnak a felnıttkeresztség kiszolgáltatására 19. (17) CIC 871. kán. (18) CIC 866. kán. (19) Vö. 1998/I. Körlevél: 5/1998.
32 Szentségi élet A bérmálás szentsége Lelkipásztori feladatok a keresztség után 63 Mindenütt fordítsanak különös gondot arra, hogy a keresztség szentségében részesültek képesek legyenek kitartani az úton, amelyre Isten indította ıket. Lehetıség szerint mindenütt mőködjék olyan befogadó közösség, amely célul tőzi ki az újonnan megkereszteltek egyházközségben való meggyökereztetésüket, és a hitben való kitartásuk megkönnyítését. A helyi egyház vezetıje idırıl idıre maga is legyen jelen közöttük, és segítse felkészülésüket a keresztény élet mindennapos kihívásainak leküzdésére. A BÉRMÁLÁS SZENTSÉGE 64 Hangsúlyozni kell a hívık, különösen a fiatalok számára a szentségben való részesülés fontosságát, ki kell fejteni annak teológiáját. 65 Lehetıleg a püspök bérmáljon. Ha a bérmálkozók létszáma igényli, akkor évente. Legyen ez kiemelkedı ünnepe a plébániának. 66 A püspök csak indokolt esetben ad felhatalmazást a bérmálás szentségének kiszolgáltatására. 67 A szentség felvételére lehetıleg 14 éves kor után, vagy 8. osztályos kortól kerüljön sor. A bérmálási elıkészület legalább kétéves folyamat legyen, melynek során a jelentkezı ne csak hittani tudását fejlessze, hanem elsısorban a nagykorú keresztény életmódra készüljön fel, és tagozódjék be a helyi egyház konkrét közösségébe.
Szentségi élet A bérmálás szentsége 33 68 A szentség felvételét vizsga elızze meg. 69 Bérmaszülı csak az legyen, aki az egyetemes egyházjog ide vonatkozó feltételeinek 20 megfelel (különösen a hit állandó gyakorlása és a példamutató keresztény élet tekintetében). A bérmálandónak nem kell bérmaszülıhöz ragaszkodnia. 70 71 A leendı bérmaszülıket is vonják be a felkészítésbe, ık is tudatosítsák és újítsák meg keresztségi fogadalmukat. 72 Ajánlott, hogy a bérmálást megelızıen a bérmaszülı is elvégezze a szentgyónását, és a bérmálási szentmise keretében szentáldozáshoz járuljon. 73 A bérmaszülıi feladat vállalásához azok a feltételek szükségesek, amelyeket a keresztszülıknél már felsoroltunk 21. Ha a feltételek megengedik, a keresztszülı legyen a bérmaszülı. 74 Bérmálási tanú tisztséget nem ismer az Egyház. 75 (20) CIC 893. kán. (21) CIC 874. kán. lásd: 44.
34 Szentségi élet Az Eucharisztia szentsége 76 A felelıs lelkipásztor gondoskodjék a bérmálás méltó lebonyolításának feltételeirıl. A bérmálások rendjét az XI. számú melléklet tartalmazza. 77 Gondot kell fordítani arra, hogy a megbérmáltak maradjanak meg a plébánia közösségében, folytassák felnıtt módon hitük megismerését, és ebbıl a hitbıl táplálkozó keresztény életet éljenek, amit segít az egyházközségi csoportokba való bekapcsolódás. 78 AZ EUCHARISZTIA SZENTSÉGE Hacsak súlyos indok nem gátolja, az a templom, melyben a legszentebb Eucharisztiát ırzik, legalább naponta néhány órán át álljon nyitva a hívık számára, hogy imádkozhassanak a Legszentebb elıtt. Gondoskodni kell a templom ırzésérıl. Ha ez nem lehetséges, akkor a templom elıterét kell nyitva tartani. 79 A lelkipásztori körzeten belül és a több templommal rendelkezı településeken a miserendet hangolják össze, az idegen nyelvő és egyéb sajátos jellegő szentmisék rendjét, valamint a szomszédos templomok miserendjét függesszék ki a templomok hirdetıtáblájára. 80 Ha a papok száma lehetıvé teszi, ajánlatos koncelebrációs szentmisét tartani 22. A koncelebrálás az Általános Rendelkezéseknek 23 megfelelıen történjék. (22) CIC 902. kán. (23) ÁR 169.
Szentségi élet Az Eucharisztia szentsége 35 81 Egyetlen pap se celebráljon semmilyen körülmények között sem egy napon háromnál több szentmisét 24. A szentmise bemutatása sohasem válhat az anyagiak függvényévé. Ezen a téren különös gonddal kell törekedni arra, hogy a visszaéléseknek még a gyanúja se merülhessen fel 25. A napi második és harmadik miséket az Ordinárius szándékára ajánljuk fel, számukat negyedévente az esperesen keresztül jelentsük az Egyházmegyei Hivatalnak. Ha a hívek fizetett szándékára ajánljuk fel a szentmisét, akkor az összeg 10%-t a saját egyházközség karitász-pénztárának fizessük, évente összesítve jelentsük az Egyházmegyei Hivatalnak. 82 Azokon a misézıhelyeken, ahol a lelkipásztor vasárnap nem tud szentmisét celebrálni, gondoskodjék a vasárnap megszentelésének más közösségi formájáról. A pap nélküli istentisztelet feltételei: 1. A vasárnapi szentmise hetenkénti bemutatásának komoly nehézsége. 2. A megyéspüspök engedélye. 3. Az istentiszteletet végzı szerpap vagy világi lelkipásztori kisegítı megyéspüspöki megbízása. 4. A plébános elıkészítı, ellenırzı, segítı tevékenysége. 83 A plébános és a pap nélküli istentisztelet végzıje, az alkalmak elıkészítésében és megvalósításában A Világi Lelkipásztori Kisegítık Kézikönyve útmutatásait megtartva járjon el. 84 A pap nélküli istentisztelet elsıdleges formája az áldoztatással összekapcsolt igeliturgia legyen, hogy a hívek a vasárnapi olvasmányok és az Egyház könyörgései által megélhessék a liturgiában az Egyházzal való egységet. Az olvasmányok és könyörgések akkor is szerepeljenek, ha a közösség pap nélküli istentiszteletként az Imaórák Liturgiáját végzi. (24) CIC 905. kán. (25) Vö. CIC 951. kán. 1.
36 Szentségi élet Az Eucharisztia szentsége 85 A plébános és a pap nélküli istentisztelet vezetıje a szervezés, a meghirdetés és a megvalósítás során világosan fejezze ki, hogy a pap nélküli istentisztelet nem pótolja a szentmisét, hanem arra hivatott, hogy ébren tartsa az Eucharisztia ünneplése iránti vágyat. 86 Abban az egyházközségben, ahol a szentmisét megünneplik, ugyanazon az ünnepen (vasárnap) akkor se tartsanak pap nélküli istentiszteletet, ha ezt más szempontok indokolnák. 87 A hívek számára tegyük világossá, hogy a pap nélküli istentiszteleten való részvétel a vasárnap megszenteléséhez kötelezı érvénnyel hozzátartozik. 88 Gondoskodni kell a különbözı csoportok (hallássérültek, mozgássérültek, stb.) indokolt sajátos igényének megfelelı szentmisékrıl, megtartva mindig az egyetemes liturgikus elıírásokat. 89 Amennyiben a szentmisék bemutatása elızetes engedély alapján nem a templomban történik, ügyelni kell a megfelelı körülmények és a méltó környezet biztosítására. 90 Amennyiben lehetséges, az adott szentmisében konszekrált Eucharisztiával áldoztassanak. 91 Ahol szükséges, legyenek világi áldoztatók.
Szentségi élet Az Eucharisztia szentsége 37 92 Amennyiben az érvényben lévı egyházi rendelkezés lehetıvé teszi, az Eucharisztia két szín alatt szolgáltatható ki, éljenek a lehetıséggel. 93 Amennyiben a kiszolgáltató vélelmezi, hogy az Oltáriszentség vételére járuló személy nincsen kellıen felkészülve annak méltó fogadására, ne áldoztassa meg. Naponta kétszeri áldozáshoz az egyházjog lehetıséget biztosít. A második szentáldozás csak a teljes szentmisén való részvétellel lehetséges. 26 94 27 28 95 Az állva áldozást, valamint a kézbe áldozást a MKPK engedélyezte. A lelkipásztorok készítsék fel a híveket az Oltáriszentség méltó vételére. 96 A szombat esti (elıvételezett) szentmise tudatosan a vasárnap megszentelése legyen. 97 Azon hívık részére, akik az elsıpénteki nagykilencedet végzik, a lelkipásztor törekedjék a szentséget elsıpénteken kiszolgáltatni, ha egyedül nem tudja elvégezni, akkor az engedéllyel rendelkezı világiak segítsék. (26) Lásd: CIC 917. kán. és a hozzá főzött magyarázat. (27) MKPK körlevele, 1966. szeptember 16. (28) MKPK 1986. június 25-26-i konferencia.