Az állami vagyonpolitika és vagyongazdálkodás Hegmanné Nemes Sára vagyonpolitikáért felelős államtitkár 2013. július 9.
> a Kormány a vagyongazdálkodás egységesítését tűzte ki célul, amely átlátható és ellenőrizhető felelősségi viszonyokat eredményez, > a központi vagyonpolitika feltételeinek megteremtésén túl a vagyonpolitikai szemléletváltás lényegi eleme az állami vagyon védelmének megteremtése és hosszú távú megőrzésének biztosítása, > egységes irányelvek meghatározása, strukturált és progresszív jogalkotás és ezek következetes alkalmazása a gyakorlati döntések terén, > egységes vagyon-nyilvántartási rendszer felépítése, amely értékalapú, összehasonlításra és összesítésre alkalmas információkat tartalmaz.
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 1. Az állam tulajdonosi pozíciójának erősítése stratégiai területeken: MOL és RÁBA részvények visszavásárlása, befektetés a gáz-üzletágban Az állam ingatlanvagyonának bővítése, értékmegőrzése keretében nagyszabású rekonstrukciós projektekben való aktív közreműködés: Kossuth tér rekonstrukciója, Várbazár, stadionfejlesztések, a Margit krt. 85-87. helyén közpark kialakítása, múzeum negyed és konferenciaközpont koncepciók kialakításában való részvétel. stb. 3
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 2. Egységes állami vagyonnyilvántartás megteremtése: Országleltár-projekt, valamint a rábízott vagyonra vonatkozó nyilvántartások egységesítése c. kiemelt ÁROP projekt. A 2011. gazdasági évre vonatkozó összesített adatok az Országleltárban: 4
A PPP projektek felülvizsgálata: Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 3. - A 2012. évben 17 PPP konstrukciójú szolgáltatási szerződés került lezárásra. A lezárások eredményeképp a 17 sportlétesítmény (8 tanuszoda, 9 tornaterem) kerülhetett állami tulajdonba. - A projektek jogi, műszaki és pénzügyi felülvizsgálata elkészült, a sport projektek fennálló szerződéseinek megszüntetése és az állami tulajdonba vétele folyamatban van. - Az autópálya PPP projektek megtakarításai műszaki felülvizsgálat alapján (M6 Dunaújváros-Szekszárd szakasz esetében várhatóan mintegy 1.030 millió Ft kompenzáció, és további 773 millió Ft értékű rendelkezésre állási díj visszatartás) 5
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 3. Állami tulajdonú ingatlanok ingyenes önkormányzati tulajdonba adása A közlekedési szakterülettel szorosan együttműködve aktív részvétel a kizárólagos állami tulajdonba tartozó vonalas infrastruktúrát érintő fejlesztésekben - A közösségi közlekedés (azon belül kiemelten a MÁV) szervezeti átalakításának, és a vasútüzemhez nem szükséges ingatlanvagyon leválasztásának megkezdése (Széll Kálmán terv, MÁV-vagyonátadás a) - A megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszer (ED Rendszer) beszerzésére irányuló eljárásban való közreműködés: a 19/2013. (V. 5.) NFM rendelet kiadása, a beszerzés finanszírozásának biztosítása az Vagyonfejezeten keresztül 6
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 4. A devizahitelesek megsegítése keretében: Nemzeti Eszközkezelő Zrt. létrehozása és működési kereteinek megteremtése - A társaság 100 millió Ft jegyzett tőkével és 1,9 milliárd Ft tőketartalékkal 2011. augusztus 30-án megalapításra került. - Az ócsai program: a beérkezett pályázatok elbírálására során 20 feltételeknek megfelelő család kiválasztására került sor. A feltételek módosítását követően újabb pályázati kiírására került sor, melynek keretében 27 darab lezárt pályázat született. - NET Program: Az Otthonvédelmi Akcióterv keretein belül létrehozott Nemzeti Eszközkezelő feladata egy olyan program működtetése, amely a jelzáloghiteltörlesztés miatt súlyosan eladósodott, a gazdasági válság miatt kiszolgáltatott helyzetbe került családok lakhatását hosszú távon biztosítani képes. 7
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 4. Állami vagyon ingyenes önkormányzati tulajdonba adása - az önkormányzati közfeladatok támogatása érdekében - 2012-ben csaknem 15 milliárd forint értékben került sor állami tulajdonú ingatlanok vagy ingóságok ingyenes tulajdonba adására. - Összesen 78 települési önkormányzat jut vagy jutott ingyenesen összesen 142 db ingatlanhoz, amelyek a helyi önkormányzati feladatok ellátásához, illetve fejlesztésekhez, beruházásokhoz közvetlenül szükségesek. Ingyenesen került önkormányzati tulajdonba többek között a balatonfüredi sporttelep, a BVSC pálya, a szombathelyi Haladás pálya, az Újpesti pálya, vagy a Kecskeméti Homokbánya egyes ingatlanai, amelyek közvetett módon a Mercedes beruházás megvalósítását is 8
Mit tettünk eddig? Stratégiai vagyonpolitikai intézkedések 4. Megyei konszolidáció teljes körű vagyonátvételének levezénylése és végül de nem utolsósorban az új irányok normatív lefektetése: Mértékadó és új irányokat szabó, többszintű jogalkotás: ennek keretében említhető a nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény megalkotása, az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek folyamatos gondozása, közreműködés számos, állami vagyont érintő jogszabály előkészítésében. 9
A nemzeti vagyonról szóló sarkalatos törvény A Kormány a nemzeti vagyon védelmét a jogi normák terén is a legmagasabb szinten kívánja biztosítani. Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzat tulajdona nemzeti vagyon, a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, valamint az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységek körét, továbbá a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit sarkalatos törvény határozza meg. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) elfogadásával, a nemzeti vagyonra vonatkozó egységes vagyongazdálkodási alapelvek meghatározása révén, és az ezek mentén tett kormányzati intézkedésekkel egy gazdaságosabb, átláthatóbb, a vagyon megőrzésére, széles körű hasznosítására, költségtakarékos kezelésére összpontosító felelős vagyongazdálkodási rendszer kiépítése kezdődött meg. 10
A törvény célja: a nemzeti vagyon hosszú távú védelmének biztosítása. Gazdaságosság Átláthatóság Megőrzés és hasznosítás Költségtakarékosság 11
I. A törvény célja, hogy legmagasabb szinten szabályozza a nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit, valamint a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait és feltételeit. 12
Az Nvtv. kerettörvényi jelleggel biztosítja a nemzeti vagyonnak a közérdek és közösségi szükségletek céljára történő hasznosítását, a természeti erőforrások megóvását, a nemzeti értékek megőrzését és védelmét, a jövő nemzedékek szükségleteinek biztosítását, az átlátható és felelős gazdálkodás követelményeinek hosszú távú meghatározását. 13
A nemzeti vagyon kategóriái A törvényben a nemzeti vagyon 4 fő kategóriába került besorolásra, e csoportok a nemzeti vagyon védelmének kereteit adják. Kizárólagos állami vagy önkormányzati tulajdon Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon Korlátozottan forgalomképes vagyon Az üzleti vagyon 14
Az Nvtv. Meghatározza a vagyongazdálkodás alapelveit: A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladatok ellátásának biztosítása és a társadalmi szükségletek kielégítése. A nemzeti vagyonnal rendeltetésszerűen és felelősen kell gazdálkodni, egységes elvek mentén, az állam és az önkormányzatok mindenkori teherbíró képességéhez igazodóan. Átlátható vagyongazdálkodás. Hatékony és költségtakarékos működtetés. A vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása a cél. A közfeladatok ellátása szempontjából feleslegessé vált vagyontárgyak elidegenítése lehetséges. Az állam és az önkormányzatok csak és kizárólag átlátható szervezetet alapíthatnak, csak átlátható szervezetben vehetnek részt és rendelkezhetnek részesedéssel, a nemzeti vagyon hasznosításában is csak átlátható szervezetek vehetnek részt. A cégalapítások és a társasági tulajdonlás vertikális korlátozásával a nemzeti vagyon társasági tulajdonba kerülését a tulajdonos hozzájárulásához köti a törvény. Nonprofit gazdasági társaság csakis nonprofit társaságot alapíthat. Stratégiai tervezés az önkormányzati vagyongazdálkodás területén: közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv. A nyilvántartás és ellenőrzés a tulajdonosi joggyakorló kötelezettsége. 15
Vagyonkezelés, hasznosítás A LEHETSÉGES VAGYONKEZELŐK KÖRE Helyi önkormányzat Köztestület Önkormányzati intézmény Költségvetési szerv AZ E SZERINT GAZDÁLKODÓ SZERVEZET 100%-OS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ AZ ÁLLAM SZERVEZET ÉS EZEK EGYÜTT, VAGY KÜLÖN-KÜLÖN, 100 %-OS TULAJDONÁBAN ÁLLÓ GAZDÁLKODÓ SZERVEZET A TÖRVÉNY ÁLTAL KIJELÖLT EGYEDILEG MEGHATÁROZOTT JOGI SZEMÉLY Az állam tulajdonában álló nemzeti vagyon tekintetében 16
Vagyonkezelés Vagyonkezelés = versenyeztetés nélküli hasznosítás Vagyonkezelői jog létrejötte vagyonkezelési szerződéssel törvényben történő kijelöléssel 17
Vagyon hasznosítás A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés átlátható szervezettel természetes személlyel 18
Vagyon hasznosítás A hasznosítási szerződés tartalma Nemzeti vagyon INGYENESEN kizárólag közfeladat ellátása céljából adható használatba Törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott értékhatár felett általános versenyeztetési kötelezettség 19
A nemzeti vagyon tulajdonjogának átruházása A tulajdonjogot megszerző félnek eleget kell tennie a következő feltételeknek: - 15 évig nem idegenítheti el az ingatlant, és a átruházni csak törvényben meghatározott juttatás céljának megfelelően köteles esetekben és módon lehet hasznosítani, valamint állagát megóvni, - az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé. 20
Tájékoztató az aktuális jogalkotási törekvésekről Az Nvtv. sarkalatos (2/3-os) státusa erősen behatárolja a jogalkotói törekvéseket. > az Nvtv. szabályrendszere csak kivételesen módosítható. Ennek keretein belül az aktuális jogalkotási törekvéseink: -az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításával (Vtv.) és -az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4. ) Korm. rendelet (Vhr.) módosítása útján igyekeznek kezelni a jogalkalmazás, a gyakorlat világából érkező, a szabályozás testre szabására és finomhangolására irányuló kéréseket, javaslatokat. 21
A jogalkotási törekvések fő pontjai 1. A tulajdonosi joggyakorlás rendszere Az állam nevében történő tulajdonosi joggyakorlás egységes rendszerét jelentősen megbontotta a települési önkormányzatok fekvőbeteg szakellátó intézményeinek átvételével összefüggő átalakítás (a tulajdonosi joggyakorló a GyEMSZI), és további, törvényekben kijelölt tulajdonosi joggyakorlók megjelenése, ezért a tulajdonosi joggyakorlás rendszerének a hatályos Vtv. szerinti szisztémáját ennek megfelelően kell módosítani. A tulajdonosi joggyakorlás három szintből álló rendszerének jogszabályi szintjeit rögzítené a tervezett módosítás, azaz - a törvényen alapuló tulajdonosi joggyakorlás (pl. MNV Zrt., MFB Zrt., GYEMSZI, NMHH), - a miniszter rendeletén alapuló tulajdonosi joggyakorlás (pl. NAV KIKSZ, ÁAK Zrt. EDrendszer, NFM tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó cégek: Hungaroring, Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt., stb.), - a tulajdonosi joggyakorlás harmadik szintjét képező, az MNV Zrt. által kötött megbízási szerződésben feljogosított szervezeteknek az állami tulajdonú gazdasági társaságban fennálló állami részesedések feletti tulajdonosi (tagsági, részvényesi stb.) joggyakorlása, mely egy kötelmi jogviszonyon alapuló megbízotti, azaz korlátozott tulajdonosi joggyakorlás. 22
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 23