Juhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter. ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25.



Hasonló dokumentumok
Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása (Útmutató-tervezet)

Radioaktív hulladékok osztályozása (javaslat a szabályozás fejlesztésére)

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Magyar Nukleáris Társaság Környezetvédelmi Szekció

NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ SUGÁRVÉDELMI KÖVETELMÉNYEK KORSZERŰSÍTÉSE

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

Radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozó szabályozás kiegészítése

DÓZISMEGSZORÍTÁS ALKALMAZÁSA

IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA

Lajos Máté. Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI) 2. MTA Energiatudományi Kutatóközpont

ÁTTEKINTÉS A SUGÁRVÉDELEM SZABÁLYOZÁS AKTUÁLIS HELYZETÉRŐL

A hazai vízművek NORM-os felmérése

A NUKLEÁRIS ÉS MÁS RADIOAKTÍV ANYAGOK ALKALMAZÁSA, TÁROLÁSA ÉS SZÁLLÍTÁSA FIZIKAI VÉDELMI ENGEDÉLYEZÉSÉNEK TAPASZTALATAI

RADIOAKTÍV ANYAGOK SZÁLLÍTÁSÁNAK ENGEDÉLYEZÉSE hatósági fórum OAH székház, 2016.szeptember 19.

TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS

Frissítve: október :23 Netjogtár Hatály: 2019.X.7. - Magyar joganyagok - 4/2016. (III. 5.) NFM rendelet - az Országos Atomenergia Hivata 1

Atomerőmű. Radioaktívhulladék-kezelés

A SUGÁRVÉDELEM ÚJ HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS A MEGVÁLTOZOTT HATÓSÁGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS EDDIGI TAPASZTALATOK

A SUGÁRVÉDELEM ÚJ HAZAI SZABÁLYOZÁSA ÉS A MEGVÁLTOZOTT HATÓSÁGI RENDSZERREL KAPCSOLATOS

A radioaktív anyagok új nyilvántartási rendelete:

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Hatályos hazai sugárvédelmi vonatkozású jogszabályi rendszer

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ÉS

A sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Salik Ádám 06-30/ NNK SUGÁRBIOLÓGIAI ÉS SUGÁREGÉSZSÉGÜGYI KUTATÓINTÉZET (OSSKI)

Pajzsmirigy dózis meghatározása baleseti helyzetben gyermekek és felnőttek esetén

Nagy érzékenyégű módszerek hosszú felezési idejű nehéz radioizotópok analitikájában. Vajda N., Molnár Zs., Bokori E., Groska J., Mácsik Zs., Széles É.

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Radiojód kibocsátása a KFKI telephelyen

Országos Onkológiai Intézet, Sugárterápiás Centrum 2. Országos Onkológiai Intézet, Nukleáris Medicina Osztály 4

Emberi fogyasztásra szánt víz indikatív dózisának meghatározása

RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN

Sugárvédelemhez kapcsolódó jogszabályok Bővített sugárvédelmi tanfolyam október 12.

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET LÉTREJÖTTÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK VIZSGÁLATA

RADIOLÓGIAI FELMÉRÉS A PAKSI ATOMERŐMŰ LESZERELÉSI TERVÉNEK AKTUALIZÁLÁSÁHOZ

A BELSŐ SUGÁRTERHELÉS ELLENŐRZÉSE. Útmutató az ÁNTSZ Sugáregészségügyi Decentrumok részére. 2. változat OKK-OSSKI

A magyarországi 106 Ru mérési eredmények értékelése

47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet

A KITERJESZTETT INES SKÁLA RADIOLÓGIAI ESEMÉNYEKRE TÖRTÉNŐ HAZAI ADAPTÁCIÓJA

VÁLTOZÁS A RADIOAKTÍV HULLADÉKTÁROLÓK HATÓSÁGI FELÜGYELETÉBEN. Nagy Gábor nukleáris biztonsági felügyelő, Országos Atomenergia Hivatal

Radioaktív hulladékok és besorolásuk

a NAT /2010 számú akkreditált státuszhoz

Felkészülés a radioaktív hulladékok kezelésének hatósági ellenőrzésére

Az OSSKI által vizsgált kőzetek, ásványok és gyógyhatásúnak vélt eszközök természetes radioaktivitás-tartalma

HATÓSÁGI SZABÁLYOZÁS WENRA MEGFELELÉSE, ÖREGEDÉSKEZELÉS ÖNÉRTÉKELÉSE

Salik Ádám Országos Közegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Igazgatóság (OSSKI)

A Paksi Atomerőműből származó kiégett üzemanyag hasznosítási lehetőségei

RADIOAKTÍV HULLADÉK; OSZTÁLYOZÁS, KEZELÉS ÉS ELHELYEZÉS. (Dr. Kanyár Béla, SE Sugárvédelmi Szolgálat)

Sugárvédelem nukleáris létesítményekben. Átfogó [fenntartó] SVK Osváth Szabolcs (OKK-OSSKI-LKSO)

Legfontosabb nemzetközi szervezetek. A sugárvédelem jogszabályi megalapozása. Legfontosabb nemzetközi szervezetek

Sugárvédelmi feladatok az egészségügyben. Speciális munkakörökben dolgozók munkavégzésére vonatkozó általános és különös szabályok.

Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez

A sugárvédelem alapelvei. dr Osváth Szabolcs Fülöp Nándor OKK OSSKI

Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján

A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE

A REAKTORCSARNOKI SZELLŐZTETÉS HATÁSA SÚLYOS ATOMERŐMŰI BALESETNÉL

Szabályozás. Alapkezelő: Országos Atomenergia Hivatal Befizetők: a hulladék termelők Felügyelet: Nemzeti Fejlesztési Miniszter

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS ÉVRE

Mi történt Fukushimában? (Sugárzási helyzet) Fehér Ákos Országos Atomenergia Hivatal

A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok elhelyezése és tárolása

33/2004. (VI. 28.) BM rendelet. a radioaktív anyagok központi és helyi nyilvántartásának rendjérl

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN

Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével

Sugárvédelmi vonatkozású fejezetek az atomerőművek biztonsága című készülő könyvben

Radioaktív hulladékkezelés tervezése

DÓZISTELJESÍTMÉNY DILEMMA SUGÁRTERÁPIÁS BUNKEREK KÖRNYEZETÉBEN

50 év a sugárvédelem szolgálatában

Radioaktív anyagok, ionizáló sugárzást létrehozó berendezések helyi nyílvántartása és jelentési rendszere a hatóságok felé

Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben

A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám

9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)

A sugárvédelem legfontosabb személyi és tárgyi feltételei

LAKOSSÁGI SUGÁRTERHELÉS október 6 (szerda), 15:40-16:50, Árkövy terem

Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére

XL. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam, Hajdúszoboszló, április

A püspökszilágyi RHFT lezárást követő időszakának biztonsági elemzése

Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont

SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Radioaktív anyagok szállítására vonatkozó jogszabályok kapcsolata

Röntgen-gamma spektrometria

LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK

31/2001. (X. 3.) EüM rendelet

Nemzeti Nukleáris Kutatási Program

Deme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, április

HASADÓ ANYAGOK SZÁLLÍTÁSA A BUDAPESTI KUTATÓREAKTORNÁL SUGÁRVÉDELEM ÉS SAFEGUARDS

15 év: 45 dia 15 ÉVES A : szám ISSN MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet 2

NEUTRON SUGÁRZÁS ELLENI BIOLÓGIAI VÉDELEM VIZSGÁLATA MONTE CARLO MODELLEZÉSSEL

Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma

Egy atomerőmű építés beszállítójával szembeni irányítási rendszerkövetelmények

A SÚLYOS ERŐMŰVI BALESETEK KÖRNYEZETI KIBOCSÁTÁSÁNAK BECSLÉSE VALÓSIDEJŰ MÉRÉSEK ALAPJÁN

Tájékoztatás a személyes adatok kezeléséről

A TERMÉSZETBEN SZÉTSZÓRÓDOTT NUKLEÁRIS ANYAGOK VIZSGÁLATA

Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló üzemeltetési engedély kérelme. Közérthető összefoglaló

AZ ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETI VESZÉLYHELYZET MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK BIZONYTALANSÁGI TÉNYEZŐI

Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztály

Átfogó fokozatú sugárvédelmi továbbképzés

Laborösszemérési Gyakorlat A MOBIL RADIOLÓGIAI LABORATÓRIUMOK ÉS SUGÁRVÉDELMI MÉRŐKOCSIK ÖSSZEMÉRÉSI GYAKORLATAINAK TAPASZTALATAI

A Bátaapáti kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló üzemeltetés előtti környezeti felmérése

A LAKOSSÁG SUGÁRTERHELÉSÉNEK

SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2007-BEN

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Átírás:

Hatósági útmutató: Nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagy mennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadításához szükséges jogi háttér műszaki megalapozása Juhász László, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter ELFT SVSZCS Hajdúszoboszló 2013. április 23-25.

Résztvevők: Projekt időtartama: 2009-2012 - Országos Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugár- egészségügyi Kutató Intézet - OSSKI - Energiatudományi Kutatóközpont (MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet) - EK - 2011-ig: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet BME NTI Célunk: Felszabadítási útmutató és segédletek kidolgozása jelentős mennyiségű leszerelési hulladék kezeléséhez 2

Az első három évben elvégzett feladatok: Az eddig végrehajtott hazai leszerelés-jellegű tevékenységek rendszerező áttekintése; Nemzetközi tapasztalatok feldolgozása; A magyarországi jogi és szabályozási helyzet összevetése a nemzetközi ajánlásokkal; Radioanalitikai eljárások vizsgálata annak eldöntésére, hogy azok mennyiben alkalmasak nagymennyiségű, kisaktivitású hulladék ésszerű sebességgel elvégezhető minősítésére; Már kidolgozott és felhasznált felszabadítási forgatókönyvek kritikai értékelése, alternatív forgatókönyvek összeállítása a feltétel nélküli és a feltételes felszabadítás egyes eseteire 3

Az útmutató címlapja 4

Az útmutató segédletei I. Segédlet: Felszabadítási forgatókönyvek II. Segédlet: Mérési módszerek felszabadítandó anyagok szennyezettségének megállapításához 5

A nukleáris létesítmények leszerelése során keletkező nagy mennyiségű, kisaktivitású hulladék felszabadítási eljárása 6

Kikerülés lehetőségei a hatósági felügyelet alól 7

Nemzetközi irányelvek, ajánlások - NAÜ ICRP #60 (1991) után készült, vonatkozó NAÜ-kiadványok Az irányadó szintek, származtatott határértékek visszavezetendők a dóziskövetkezményre - International Basic Safety Standards for Protection against Ionizing Radiation and for the Safety of Radiation Sources (IAEA Safety Series #115, 1996 IBSS) Mentességi szintek, kerekítve - Application of the concepts of exclusion, exemption and clearance: safety guide (IAEA Safety Standards Series RS-G-1.7, 2004) Felszabadítási szintek, kerekítve (nagy mennyiségre: >1 t) - Derivation of Activity Concentration Values for Exclusion, Exemption and Clearance (IAEA Safety Reports Series #44, 2005) Mentességi és felszabadítási szintek anyagmennyiség szerinti bontásban, kerekítve, forgatókönyvekkel, reális és kis valószínűségű csoportosításban 8

Nemzetközi irányelvek, ajánlások - NAÜ ICRP #103 (2007) után készült, vonatkozó NAÜ-kiadványok -Radiation Protection and Safety of Radiation Sources: International Basic Safety Standards (Interim Edition) (IAEA General Safety Requirements Part 3, 2011) Mentességi és felszabadítási szintek anyagmennyiség szerinti bontásban, kerekítve (határpont: 1t) - Decommissioning strategies for facilities using radioactive material (IAEA Safety Reports Series #50, 2007) - Managing low radioactivity material from the decommissioning of nuclear facilities (IAEA Technical Reports Series #462, 2008) Felszabadítás és leszerelés összefüggése, esettanulmányok 9

Nemzetközi irányelvek, ajánlások - EU - Council Directive 96/29/EURATOM IBSS - Radiation Protection #89 (1998) Felszabadítási szintek reaktorok leszereléséhez, fémekre (hulladékfeldolgozás és újrahasznosítás), kerekített értékek, forgatókönyvek a háttéranyagokban - RP #113 (2000) Felszabadítási szintek reaktorok leszereléséhez, épületekre és építési törmelékre (lerakás, feldolgozás, további használat) kerekített értékek - RP #114 (2000) Épületekhez és építési törmelékhez, forgatókönyvek, mérési eljárások - RP #117 (2001) Felszabadított fémhulladék újrahasznosítása, dózisszámítási forgatókönyvek - RP #122-I (2000) Practical Use of the Concepts of Clearance and Exemption Part I - Guidance on General Clearance Levels for Practices Általános (konzervatív, feltétel nélküli) felszabadítási szintek, forgatókönyvek, nem kerekített értékek RP #157 (2010) Comparative Study of EC and IAEA Guidance on Exemption and Clearance Levels Felszabadítási szintek összehasonlító elemzése eltérések vizsgálata, elsődleges ok: a forgatókönyvek különbözősége 10

Hazai jogszabályi háttér 1996. évi CXVI. törvény az atomenergiáról. 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet az OAH nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az OAH hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, 1. melléklet 2.1 pont: A nukleáris létesítmények hatósági eljárásában (leszerelési engedély) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala szakhatóságként jár el, a lakosságnak és az üzemeltető személyzetnek a nukleáris létesítmény üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelme sugár-egészségügyi és sugárvédelmi követelményeinek való megfelelés tekintetében. 118/2011. (VII. 11.) Korm. rendelet a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről, Nukleáris Biztonsági Szabályzatok 8. kötet - Nukleáris létesítmények megszüntetése 10. kötet - Nukleáris Biztonsági Szabályzatok meghatározásai 11

Hazai jogszabályi háttér 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról. 23. : (1) A hatósági felügyelet alól való felszabadításra vonatkozó határozatot az engedélyes kérelmére az OTH adja ki. Az engedélyes a kérelemhez csatolja az anyag használatából, újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy nemradioaktív hulladékként való kezeléséből eredő dózisok becslését és az elemzést, amely a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak. (2) A radionuklidot tartalmazó anyag felszabadítható a hatósági felügyelet alól, ha a) az újrafelhasználásából, újrahasznosításából vagy nem-radioaktív hulladékként való kezeléséből származó egyéni évi sugárterhelés nem haladja meg a 30 µsv effektív dózist, és b) az elemzés a felszabadítást mutatja a legjobb megoldásnak. (3) Az anyag használatát, újrafelhasználását, újrahasznosítását vagy nemradioaktív hulladékként való kezelését az OTH határozatában feltételekhez kötheti. 12

Hazai jogszabályi háttér 47/2003. (VIII.8.) ESZCSM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek által bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről radioaktív hulladékok osztályozása a hulladékindex (= nem radioaktív hulladékként történő kezelés dóziskövetkezménye) alapján 124/1997. (VII. 18.) Korm. Rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá nem tartozó radioaktív anyagok, valamint ionizáló sugárzást létrehozó berendezések köréről. 23/1997.(VII.18.) NM rendelet a radionuklidok mentességi aktivitás koncentrációja és mentességi aktivitása szintjének meghatározásáról. MSZ 14344-1:2004 Radioaktív hulladékok. Fogalom meghatározások és osztályozás. 13

Felszabadítási opciók alapja RSZ E FDK RSZ: referenciaszint [Bq/g] vagy [Bq/cm 2 ] E: elhanyagolható effektív dózis = 10 30 µsv/év FDK: fajlagos dóziskövetkezmény [(µsv/év)/(bq/g)] illetve [(µsv/év)/(bq/cm 2 )] FM i ci RSZ i FM: felszabadítási mutató c i : aktivitáskoncentráció [Bq/g] vagy [Bq/cm 2 ] A referenciaszint ahhoz a kritikus forgatókönyvhöz tartozik, amelynél FDK maximális lett. Felszabadítás feltétele: FM 1 14

Leszerelési hulladékok osztályozási javaslata A jogszabályban és szabványban megadott kategóriák alkalmazása mellett a leszerelés során keletkező anyagokat öt osztályba célszerű besorolni: 1) magasabb aktivitásszintű hulladék, amelyet kezelés és kondicionálás után általában tárolást vagy végleges elhelyezést biztosító, magas integritású létesítménybe kell szállítani, 2) alacsonyabb aktivitásszintű hulladék, amelyet megfelelő kezelés és kondicionálás után tárolnak vagy elhelyeznek, 3) radioaktív anyagok, amelyeket a nukleáris iparban, sugárvédelmi ellenőrzés alatt álló létesítményben lehet újrahasznosítani vagy feldolgozni (feltételes felszabadítás) 4) kismértékben radioaktívan szennyezett anyagok, amelyeket nem-nukleáris iparban lehet újrahasznosítani vagy feldolgozni (feltételes felszabadítás), 5) feltétel nélkül felszabadított, inaktív hulladékként elhelyezhető, illetve újrahasznosításra vagy feldolgozásra szánt anyagok. Ezek az osztályok kiegészítik a jogszabály szerinti, a HI hulladékindex alapján végzett besorolást. Radioaktív hulladék az, amire HI>1 (i az adott hulladékcsomag (hulladékáram) minden komponensén végigfut ) HI i ci MEAK 15 i

Leszerelési anyagok minősítése, elhelyezése, felhasználása tt 16

Fő elemek: Kikerülés Terjedés Expozíció A felszabadítási forgatókönyvek elemei Kikerülés: - Közönséges hulladéklerakóba helyezett bontási építőanyag - Közönséges hulladéklerakóba helyezett, talajjal keveredett bontási építőanyag - Közönséges hulladéklerakóba helyezett fémhulladék - Közönséges hulladéklerakóba helyezett fémfeldolgozási melléktermék - Megmaradó épület - Megmaradó fémtárgy vagy szerelvény - Újrahasznosítás fémfeldolgozás - Újrahasznosítás zárt épület létesítése - Újrahasznosítás szállítás - Újrahasznosítás feldolgozott fémek alkalmazása - Újrahasznosítás nyitott építmények létesítése (útalap, gát) 17

A felszabadításai forgatókönyvek elemei Terjedés: - Nem természeti anyagban végbemenő terjedés - Terjedés talajban és talajvízben - Terjedés homogén vizes közegben - Terjedés zárt légtérben - Terjedés külső (nyitott) légtérben - Terjedés növények közvetítésével - Terjedés állatok közvetítésével Expozíció: - Inkorporáció térfogatában szennyezett anyag lenyelésével - Inkorporáció felületén szennyezett anyag lenyelésével - Inkorporáció levegőből belégzéssel - Immerzió (bemerülés) - Külső sugárterhelés távoli sugárforrástól 18

Példa az I. segédletből: forgatókönyv és referenciaszint számítása Felszabadított anyag elszállítása kommunális hulladéklerakóba A számításoknál általában feltételezhetjük, hogy a felszabadított hulladékot inaktív hulladékkal keverték össze, de olyan forgatókönyvek is reálisak (például a hulladékot szállító jármű sofőrjének sugárterhelése), ahol nincs hígulás. Munkahelyi besugárzási helyzet: a felszabadított hulladék szállítása a leszerelés helyszínéről a lerakóba, a szállítójármű vezetőjét érő dózist kell kiszámítani. Ennek döntő hányada külső sugárterhelés: FDK DT T / F t e f híg e t 1 1 e t t t 1 : bomlási idő a felszabadítás és a szállítás között t 2 : tartózkodási/bomlási idő az expozíció során t e : expozíciós idő [óra/év] λ: bomlási állandó 2 2 FDK: fajlagos dóziskövetkezmény [(µsv/h)/(bq/g)] vagy [(µsv/h)/(bq/cm 2 )] DT: térfogati (T) vagy felületi (F) dózistényező az adott expozíciós térbeli és árnyékolási helyzetre [(µsv/h)/(bq/g)] vagy [(µsv/h)/(bq/cm 2 )] f híg : a felszabadított anyag és az összes szállított anyag aránya 19

II. segédlet: Mérési módszerek felszabadítási eljárásokban Nemzetközi ajánlás: IAEA Safety Report Series SRS 67 Monitoring for Compliance with Exemption and Clearance Levels (2012) Kiválasztási szempontok: A módszer legyen a referenciaszint 5%-ának megfelelő kimutatási érzékenységgel alkalmazható az adott mátrix esetén; A módszer legyen alkalmas nagy mennyiségű felszabadítandó anyag (pl. építési törmelék) reprezentatív, gyors analízisére; A berendezés legyen könnyen telepíthető, például mobil vizsgáló állomásba is. Nagy mennyiségű, ismert eredetű ( szennyezéstörténetű ) anyagok esetében előnyös lehet a kulcsnuklid-módszer alkalmazása. 20

II. segédlet: Mérési eljárások felszabadítási eljárásokban Helyszíni mérések: Felületi szennyezettségmérők, hordozható γ-spektrométerek Laboratóriumi mérések: Mintavétel, gyors radioanalízis Átlagolás: 1t-nyi, 1m 3 -nyi vagy 1 m 2 -nyi anyagra Hot spot kizárási kritérium: a terület vagy térfogat 1/10 részén ne legyen több szennyezés, mint az átlag 10- szerese 21

Példa a II. segédletből: felszabadítandó beton- és vasbeton anyagok vizsgálatai Javasolt vizsgálati módszerek: Screening γ-dózisteljesítmény mérésével, hordozható γ-spektrométerrel α-spektrometria galvanikus leválasztással vagy együttlecsapással előkészített, vákuumkamrában mért mintákkal; Folyadékszcintilláció; Cserenkov-sugárzás mérése fotoelektronsokszorozóval; ICP tömegspektrometria Autoradiográfia In situ gamma-spektrometria Az érzékenységi kritériumnak eleget tevő érzékenységgel a felszabadítási műveletek során előálló mintákra az alábbi hosszú felezési idejű, nehezen mérhető radionuklidok vizsgálhatók: 3 H, 14 C, 36 Cl, 41 Ca, 55 Fe, 63 Ni, 90 Sr/ 90 Y, 93 Zr, 93m Nb, 237 Np, 239 Pu, 241 Pu Kulcsnuklidok beton vizsgálatához: 133 Ba, 152 Eu, 154 Eu ( 137 Cs, 60 Co) 22

Köszönöm a figyelmet!