(BSc) Tantárgyjegyző és gyakorlatvezető: Dr. Mannheim Viktória, egyetemi adjunktus Kötelező és ajánlott irodalmak: Órai előadásjegyzet Barótfi, I.: Környezettechnika (Mezőgazda Kiadó, 2000) Moser, M.-Pálmai, Gy.: A környezetvédelem alapjai (Tankönyvkiadó, 1992) Árvai, J.: Hulladékgazdálkodási kézikönyv (Műszaki Könyvkiadó) Kósi, K., Valkó, L.: Környezetmenedzsment (Typotex, Bp. 2008) Vermes, L.: Hulladékgazdálkodás, hulladékhasznosítás. (Mezőgazda K., 1998) Hulladéksors szakmai folyóirat. www.hulladeksors.hu KvVM honlapja. www.kvvm.hu A kredit megszerzésének feltétele: Az előadások és a gyakorlatok rendszeres látogatása. Sikeres félévközi feladat és sikeres kollokvium. 1
Tematika 1. hét: fogalma, területei és céljai. Fenntartható fejlődés és környezetvédelem. Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei. Környezetvédelmi politika az Európai Unióban. Vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok, szakterületi törvények, kormány-, és miniszteri rendeletek Magyarországon. 2. hét: A környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás kapcsolata. Hulladékok keletkezése, jellemzése és csoportosítása. Integrált hulladékgazdálkodási koncepció az Európai Unióban. Hulladékok újrahasznosítására irányuló megoldások. 3. hét: Hulladékkezelési eljárások és berendezéseik. Fizikai-mechanikai, kémiai,biológiai és termikus eljárások. Hulladékok újrahasznosítási területei. 4. hét: EU irányelvek, általános és vonatkozó jogszabályok áttekintése. 5. hét: Alternatív (megújuló) energiaforrások és alkalmazási területeik. 6. hét: Vízminőség-védelem. Vízszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. 7. hét: Talajvédelem. Félévközi feladat: Környezetvédelmi esettanulmány készítése. 8-9. hét: Levegőtisztaság-védelem. Levegő-, és talajszennyezés csökkentésére irányuló megoldások. Porleválasztók jellemzése, alkalmazási területei és kiválasztási szempontjai. 10. hét:: Zaj- és rezgésvédelem. A vállatok és a környezeti kihívás. Környezetvédelmi tevékenység a vállalati gyakorlatban. Vállalati környezetvédelmi szervezet és tevékenységei. Vállalatok környezetvédelmi teljesítménye. Környezetvédelmi mutatók és innováció a vállalatoknál. 11. hét: A környezetvédelem integrálása a menedzsment tevékenységébe. A környezeti tényezők szerepe a menedzsment tevékenységében. A környezetvédelmi menedzsment alapelvei és szabványosítása (ISO 14 000). A vállalati környezetmenedzsment hibái és minősítése. Környezetmenedzsment rendszerek eszközei: életciklus-elemzés (LCA) és ökológiai mérleg. Környezetvédelmi auditálás. 2
1. előadás: fogalma. Felmerülő kérdések: 1. Miért szükséges tárgyat hallgatni? 2. Miért szükséges a környezet védelmével foglalkozni? Válaszok: 1. A környezet védelme elsősorban mérnöki utakon lehetséges. A tantárgy megismerteti a mérnök hallgatókkal a környezet védelméhez szükséges műszaki lehetőségeket és megoldásokat. Széleskörű betekintést ad a környezetvédelmi feladatokba és az alkalmazandó eljárásokba, a szükséges műszaki berendezések rövid bemutatása mellett. 2. A környezeti károk nagy részét az emberi beavatkozás okozta/okozza. Amit Ember okoz, csak Ember orvosolhat! 3
1. előadás: fogalma és területei. fogalma: Azon sokoldalú emberi tevékenységek és intézkedések összessége, amelyek célja a természetes és a mesterséges környezeti értékek megóvása. A környezetvédelem nemzeti ügy. Nem azonos a természetvédelem fogalmával! A két fogalom között azonban jelentős átfedés van. A környezetvédelem az a társadalmi tevékenység, amely az emberi társadalom által saját ökológiai létfeltételeiben a saját maga által okozott károsodások megelőzésére, mérséklésére vagy elhárítására irányul. területei: 1.Levegőtisztaság-védelem 2.Vízminőség-védelem 3.Talajvédelem 4.Zaj- és rezgések elleni védelem 5.Hulladékgazdálkodás 4
1. előadás: céljai. céljai: Az ember számára egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása. Anyagi és szellemi javak védelme. A levegő, víz, a talaj és a növény- és állatvilág védelme az emberi beavatkozás hátrányaitól. Az emberi beavatkozás okozta környezeti károk megszüntetése. 5
1. előadás: : területei. Környezetvédelmi tevékenységek a magvalósítandó célok elérése érdekében: 1. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások (károsító emissziók) csökkentésére és megelőzésére ( = megelőzést szolgáló környezetvédelmi szemlélet): - Termelésintegrált környezetvédelem - Termékintegrált környezetvédelem A termelés- és termékintegrált környezetvédelem a termelési és fogyasztási technológia tervezése, megvalósítása, szervezése és ellenőrzése során alkalmazott környezetvédelmi szemléletmód és gyakorlat együttese. A technológia és az ennek révén előállított termék környezetszennyező hatásainak megelőzésére szolgál. 2. A környezetet szennyező és károsító kibocsátások és hatásaik elemzésére és redukálására (műszaki eszközökkel és módszerekkel): - Additív környezetvédelem 3. A bekövetkezett környezetszennyezések és környezeti károk felszámolására: - Szanáló (helyreállító) környezetvédelem 6
1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. A Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció alapelvei: 1. Megelőzés elve: A környezetszennyezést keletkezésének helyén kell megszüntetni, megelőzve szétterjedését a környezetben. Megelőző fellépés: környezeti hatásvizsgálat végzése, technológiai fejlesztés, természeti erőforrások tudatos használata az ökológiai egyensúly megtartása érdekében. 2. Elővigyázatosság elve: A veszély, illetőleg a kockázat valós mértékének ismerete hiányában úgy kell eljárni, mintha azok a lehetséges legnagyobbak lennének. 3. Integrálás alapelve: A környezeti szempontokat minden részpolitikába integrálni kell. 4. Szubszidiaritás elve: Az elsődleges felelősséget és a döntéshozatalt a politikai és a gazdasági hierarchia legalacsonyabb szintjén kell tartani. Az EU csak akkor cselekszik, ha a problémát a tagállamoknál hatékonyabban tudja kezelni. Ott kell intézkedést hozni, ahol azok a leghatékonyabbak. 5. Szennyező fizet elv: A környezeti kár költségei a kár okozójának kell viselnie. Szankciók alkalmazása az előírások megsértése ellen. 7
1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. 6. Fenntartható Fejlődés elv A fejlődés olyan formája, mely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől. (Bruntland jelentés) Olyan fejlődésre van szükség, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek igényeit, hogy az ne veszélyeztesse a jövő generációk életfeltételeit. A szükségletek kielégítése addig biztosítható, amíg az korlátokba nem ütközik. Az egyre növekvő szükségletek kielégítése fejlesztéssel lehetséges, de csak harmonikus fejlesztéssel tartható fenn hosszútávon. A fenntartható fejlődés lényege: Az általános fejlődés folyamatában következetesen kell egyensúlyra törekedni a társadalmi, gazdasági, műszaki és környezeti feltételek között. Ökológiai kölcsönös függőség, egyensúly-fenntartás és etikai felelősség. A fenntartható fejlődés alapja: A természeti erőforrásokkal való ésszerű és hosszú távon is takarékos termelési és fogyasztási magatartások kialakítása. 8
1. előadás: Nemzeti Környezetpolitikai Koncepció. A fenntartható fejlődés alapelvei, jogok és felelősségek A. Általános alapelvek, jogok felelősségek (1-8.) B. Alapelvek, jogok és kötelességek a határoktól független természeti erőforrások és beavatkozások terén (9-22.) Az EU környezetvédelmi politikájának legfontosabb alapelvei: Magas szintű védelem = legjobb gyakorlat érvényesítése általánosságban. Az Európai Unió létrejöttének alkalmából elsősorban az elővigyázatosság és a megelőzés elve kapott hangsúlyt. 1. Megelőző fellépés 2. Integrálás alapelve 3. Szubszidiaritás elve 4. Szennyező fizet elv 5. Fenntartható fejlődés elv 9
1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban. Környezetvédelmi politika: a Múlt: Negyedik időszak : 1992-2000. 5. Környezetvédelmi akcióprogram. A fenntartható fejlődés irányába határozza meg a főbb irányvonalakat, követelményeket és a környezetvédelmi prioritásokat (éghajlatváltozás, savasodás, levegőszennyezés, természeti erőforrások és a biológiai sokféleség pusztulása, vízkészletek csökkenése és szennyezése, tengerpartok pusztulása, a hulladék stb.) Törekvése: A társadalom magatartásának megváltoztatása a megosztott felelősség alapján, bevonva annak minden szektorát, mint közigazgatás, állami és magánvállalkozói szektor és a társadalom egészét. Környezetvédelmi politika: a Jelen: Ötödik időszak : 2001-2010. 6. Környezetvédelmi akcióprogram. A fenntartható fejlődés politikába való integrálás elve szerinti környezetvédelmi prioritások: 1. Éghajlatváltozás 2. Természet és biológiai változatosság 3. Környezet és egészség 4. Természeti erőforrások és hulladék. 10
1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban. Általános jogszabályok 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (módosította a 2004. évi LXXVI. tv) 20/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálatról 193/2001. (X. 19.) Korm. rendelet az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás részletes szabályairól 2003. évi LXXXIX. törvény a környezetterhelési díjról 270/2003. (XII. 24.) Korm. rendelet az egyes környezetterhelési díjak visszaigénylésének, a kibocsátott terhelő anyag mennyiség meghatározás módjáról, valamint a díjfizetés áthárításának szabályairól (módosította a 363/2004. (XII.26.) Korm. rendelet) 1995. évi LVI. törvény a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról (módosította. a 2004. évi CIII. törvény, a 2004. évi XLVIII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2002. évi LXII. törvény) 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról (többször módosítva, legutóbb a 26/2004 (XII. 22.) Korm. rendelettel) 3/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről (többször módosítva, legutóbb a 342/2004. (XII. 22.) Korm. rendelettel) 11
1. előadás: Környezetvédelmi politika az EU-ban. Általános jogszabályok és szakterületi törvények 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1995. évi XCI. törvény az állategészségügyről 1999. évi LXIII. törvény a közterület-felügyeletről 2000. évi XXXV. törvény a növényvédelemről 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (módosította: a 2004. évi XCVII. törvény, a 2004. évi XXIX. törvény, a 2003. évi CXX. törvény és a 2002. évi XLVII. törvény) 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról + Kormányrendeletek, Miniszteri rendeletek áttekintése 12
2. hét: Hazai szabályozások. Környezetbarát termék védjegy: csak az olyan termékre alkalmazható amely: nem tartalmaz veszélyes anyagot ilyen a felhasználása, illetve a fogyasztása során sem keletkezik gyártási eljárása nem veszélyezteti az emberi egészséget és a környezet minőségét. 13
2. hét: A hulladék és a hulladékhasznosítás fogalma. A hulladék fogalma: Az ember mindennapi élete során keletkezik a keletkezésük helyén feleslegessé válik tőlük tulajdonosuk megválik mert sem felhasználni, sem értékesíteni nem tud, ill. nem kíván. Ugyanazon tárgyak vagy anyagok a további sorsuktól függően lehetnek hulladékok, vagy hulladéknak nem minősülők. A hulladékhasznosítás fogalma: Az elsődleges hulladékkal, vagy az abból kinyert anyagokkal az eredeti nyersanyagok és alapanyagok kiváltása. A hulladék újrahasználata nem azonos fogalom a hulladék újrahasznosításával. Újrahasznosítás Termék-Hulladék-Termék ciklus (Recycling) 1. Gyártás 2. Eladás 3. Fogyasztás: termék 4. Feldolgozás 5. Fogyasztás: hulladékból termék 3 Újrahasználat 14
2. hét: Hulladékgazdálkodási alapelvek. A hulladékgazdálkodási alapelvei: Integrált hulladékgazdálkodási koncepció alkalmazása: A hulladék nem vész el, csak átalakul. Gyártói felelősség. Hulladékszegény technológia alkalmazása. Szennyező fizet elv. Kereskedelmi korlátok eltörlése. Másodlagos nyersanyagpiac megteremtése. Személetformálás. Fogyasztók megfelelő és széleskörű informálása. (2001. január elsejével hatályba lépett a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról (Hgt.). A törvény kiemelten foglalkozik a csomagolási hulladékokkal). Integrált hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékok keletkezésének megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése. 2. A keletkező hulladékok kezelése. 3. Hulladékégetés. 4. Lerakás. 15
2. hét: Hulladékok csoportosítása. I. Települési és termelési nem veszélyes hulladékok: Települési szilárd hulladék Települési folyékony hulladék Kommunális szennyvíziszap Építési, bontási és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok IV. Csomagolási hulladékok (később tárgyaljuk részletesen) V. Speciális, az eddigi kategóriákba nem tartozó hulladékok II. Veszélyes hulladékok: a) Vegyipari, gyógyszeripari és műanyagipari b) Gépipari c) Alumíniumipari d) Egyéb ágazati (energiaipari, bányászati, kohászati és ipari szennyvíztisztítási) III. Kiemelten kezelendő veszélyes hulladékáramok: a) PCB és PCT tartalmú hulladékok b) Hulladékolajok c) Akkumulátorok, elemek d) Elektromos és elektronikai hulladékok e) Kiselejtezett gépjárművek f) Egészségügyi hulladékok g) Állati eredetű hulladékok h) Növényvédő szerek és csomagolásaik i) Azbeszt 16
2. hét: Szilárd települési hulladékok jellemzése. Szilárd települési hulladék k jellemzése és többl bblépcs pcsős s technológiai előkész szítése se Háztartások Ipar, szolgáltatás 60 % 40 % Mennyisége településenk senként nt eltérést mutat, összet sszetétele tele időben változik, v a hasznosíthat tható részek aránya három h nagyobb csoportba foglalhatók össze. Magyarország: g: 4,6 millió t/év hp: 350 400 kg/fő/év EU tagországok: gok: 1 kg hulladék/f k/fő/nap /nap (USA: 2 kg hulladék/f k/fő/nap) /nap) 17
2. hét: Szilárd települési hulladékok előkészítése. Szilárd települési hulladék 50% 50% 10-30% SZELEKTÍV GYŰJTÉS MARADÉK háztartásokból, intézményektől, ipari és kereskedelmi vállalatoktól, ill. vállalkozásoktól 30-40% 40-50% CSOMAGOLÁS ELŐSZORTÍROZÁS VÁLOGATÓMŰBEN UTÓSZORTÍROZÁS ELŐKÉSZÍTŐMŰBEN SZERVES, BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ HULLADÉK Komposztálás, Biogáz-előállítás Lerakás energetikai hasznosítás Salakelőkészítés, lerakás 18
2. hét: Recycling. Fogyasztási hulladék Fogyasztás Energia Újrahasznosítás Nyersanyag Levegő, víz Segédanyag Termelés Termék Termelési hulladék Kibocsátás = Emissziók Hasznosítás 19
2. hét: A hulladékgazdálkodás gazdasági szabályozása: a környezetvédelmi termékdíj. A környezetvédelmi termékdíj-rendszer szereplői: 1. Kormányzat 2. Ipar 3. Kereskedelem 4. Önkormányzatok 5. Civil szervezetek 6. Az Állampolgár Termékdíjköteles termékek és anyagok: Gumiabroncsok Hűtőközegek Akkumulátorok Egyéb kőolajtermékek Reklámhordozó papírok Elektromos és elektronikai berendezések Műanyag (bevásárló-reklám) táska Csomagolás és kereskedelmi csomagolás 20
2. hét: Jogszabály módosítások. A 2009.június 1.-jével hatályba lépett termékdíjas jogszabály-módosítások: 1. 2009. évi XIX. törvény: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény módosításáról. 2. 104/2009. (V.14.) Korm. rendelet: A környezetvédelmi termékdíjmentességről és az 53/2003. (IV.11.) Korm. rendelet módosításáról. 3. 7/2009. (V.29.) KvVM rendelet: A környezetvédelmi termékdíjról és az 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX.28.) KTM rendelet módosításáról. Változások 2009. június elsejével: A műanyag (bevásárló-reklám) táska termékdíjtétele 100%-ban levonható, ha a csomagolás helyén a kibocsátott táskák legalább 25 %-a környezetbarát védjeggyel kerül forgalomba. A Kötelezettek anyagáramonként egyidejűleg csak egy koordináló szervezettel köthetnek megállapodást. Így például ugyanazon koordináló szervezettek kell megállapodni a papír, fa, műanyag és egyéb csomagolásokra vonatkozóan. A gazdasági válság miatt 2009.-ben a 2008. évre előírt, 2010.-ben pedig a 2009. évre előírt hasznosítási arányok teljesítésével érhető el termékdíj-mentesség. 21
2. hét: Csomagolási hulladékok jellemzése. csomagolóanyag: olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak. Elsődleges csomagolás: fogyasztói csomagolás Másodlagos csomagolás: gyűjtőcsomagolás Harmadlagos csomagolás: szállítási csomagolás 94/2002. (V.5.) Kormányrendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A csomagolás környezeti hatásai: Alapanyag felhasználás Energiafelhasználás Légköri anyagok kibocsátása Szennyvíz kibocsátás Hulladék keletkezés 22
2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok. A csomagoló anyagok és a hulladékká vált csomagolás megoszlása: Élelmiszer Italok Dohány cikkek ruhanemű Gyógyszer EÜ és Kozmetikumok Tisztitószerek Papírtermékek Papír, karton Műanyag Fém Üveg Fa Egyéb 23
2. hét: Hulladékká vált csomagolóanyagok. Környezetvédelmi Termékdíj csomagolási hulladékra A csomagolóanyagot gyártó és forgalmazó cégek előtt tehát alapvetően két törvényes út áll: 1. Saját maguk önállóan hasznosítják a csomagolási hulladékuk kötelezően előírt részét. 2. Csatlakoznak a csomagolási hulladék hasznosítását koordináló szervezethez, és hasznosítási díjat fizetnek neki. (A díj összegét, amely a termékdíjnál jóval alacsonyabb, a koordináló szervezet állapítja meg.) A csomagolás anyaga Műanyag Társított Alumínium Fém (kivéve Al) Papír és karton Cskt. Fa, természetes alapú textil Üveg Egyéb Tömegalapú termékdíjtétel HUF/kg (2008) 36 44 16 13 16 6 44 24
3. hét: Termékdíj mentesség és koordináló szervezet. A koordináló szervezet fogalma: Koordináló szervezet: a hulladék szelektív begyűjtéséért és hasznosításáért, azaz a hulladék sorsának koordinálásáért felelős szervezet. ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. - csomagolási hulladékok hasznosítását koordináló sz. 2001 óta a védjegyet bevezető Pro Europe nemzetközi hálózat tagja, ami az európai zöld pontot alkalmazó szervezeteket fogja össze. A Zöld Pont védjegy kizárólagos hazai használati jogosultja. Licence díj rendszer alkalmazása. 2400 szerződéses partner. 5 millió lakos kiszolgálása a szelektív gyűjtés területén, több mint 5000 gyűjtőszigettel. 900 bevont település. Szervezeti célok: A csomagolási hulladékok hasznosításának elősegítése oly módon, hogy az EU-s követelmények teljesítése elérhetővé váljon. Gyors és rugalmas reagálás a külső gazdasági hatásokra. Nyitottság minden érintett gazdálkodó felé a csatlakozást illetően (de nem teheti kötelezővé a csatlakozást). 25
3. hét: A koordináló szervezet fogalma. A koordináló szervezet szerepe: Szerződéses rendszerén keresztül átvállalja szerződéses partnerei befizetési, adatszolgáltatási és hasznosítási kötelezettségét licence díj befizetése ellenében. A licence díj fizetés fejében termékdíj mentességet biztosít szerződéses partnereinek. Teljes termékdíj mentesség biztosítása a szerződéses partnereknek (kivéve reklámtáska). Szerződéses kapcsolatok alapján, a befizetett licence díjakból pénzügyi ellenszolgáltatást, költségtérítést nyújt a hulladékhasznosítási lánc érintett szereplőinek (önkormányzatok, gyűjtők, hasznosítók). Ahol szükséges támogatás nyújt a gazdaságosan nem hasznosítható csomagolási hulladékok hasznosításához és magához a gyűjtéshez. Szerződést köt a hulladék-feldolgozókkal is (akik szintén részesülhetnek a koordináló szervezettől támogatásban), megteremtve a kapcsolatot a gyűjtés és a feldolgozás között. A szerződéses partnerek által befizetett licence díjakból fedezi a gyűjtés és hasznosításra történő előkészítés költségeit. A három hasznosítási arány (Hk, Ha, Ht- tényleges hasznosítási arány) teljesítésével a koordináló szervezet teljesen mentesül a termékdíj-fizetés alól. 26
3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra. Mentesség koordináló szervezethez való csatlakozás esetén Példa: E1 termékdíj mentesség italcsomagolásra Egy szénsavas üdítőital gyártó különböző fogyasztói csomagolásokban (PET, üvegpalack, fémdoboz), különböző adagnagyságokban évente 500 millió liter különböző üdítőitalokat forgalmaz. Fogyasztói csomagolásukhoz: - 300 millió db nem újrahasználható PET palackot, - 50 millió db nem újrahasználható fémdobozt, - 50 millió db újrahasználható üvegpalackot használ fel, Összesen 400 millió db-ot. Az 50 millió db újrahasználható üvegpalackot 80%-ban visszagyűjti és újratölti (40 millió db), 10 millió db hulladékká válik. - A cég csatlakozott hasznosítást koordináló szervezethez, amely igazolta, hogy a kibocsátott = műanyag csomagolások hasznosítását 22%-ban, = fém csomagolások hasznosítását 52%-ban, = üveg csomagolások hasznosítását 32%-ban elvégezte. Ez azt jelenti, hogy ilyen arányban E1 kötelezettje 85%-os mentességet vehet igénybe. 27
3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra. az E1 díjtétel kötelezettje a gyártó (első forgalomba hozó), Az E1 díjtétel 2009-ben 1,80 Ft/db, 2010-ben 2,00 Ft/db. E1 termékdíj számítása: Mentesség nélküli díjösszeg: 400 millió db x 1,8 = 720 mft Ebből levonható: - újrahasznált 40 x 1,8 = 72 mft -nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 300 x 0,22 x 1,8 x 0,85 = 101 millió Ft fémdoboz esetén 50 x 0,52 x 1,8 x 0,85 = 40 millió Ft üvegpalack esetén 10x 0,32 x 1,8 x 0,85 = 5 millió Ft Összes levonás: 218 millió Ft Fizetendő E1 termékdíj: 502 millió Ft 28
3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra. Példa: E2 díjtétel italcsomagolásra Egy élelmiszer kiskereskedelmi egység 10 millió db különböző, a kereskedelmi csomagolásba sorolt italféleséget forgalmaz, különböző anyagú csomagolóeszközökben az alábbi (átlagos) megoszlásban (db-ban számolva): - műanyag: 60% (6 millió db) - üveg: 20% (2 millió db) - fém: 10% (1 millió db) - társított: 10% (1 millió db) A vállalkozás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott, amely igazolta, hogy a kibocsátott csomagolások hasznosítását az I. példában megadottak szerint hasznosította (a társított csomagolásokat a műanyagokkal megegyező arányban). A vállalkozás 1 millió db újrahasználható üveg csomagolóeszközt szállított vissza E1 kötelezettnek. az E2 díjtétel kötelezettje a kiskereskedő (továbbforgalmazó). az E2 díjtétel 2009-ben 3,50 Ft/db, 2010-ben 4,00 Ft/db. 29
3. hét: Termékdíj mentesség italcsomagolásra. E2 termékdíj számítása: Mentesség nélküli teljes E2 díjösszeg: 10 m db x 3,5 = 35 millió Ft. Ebből levonható: - újrahasznált 1,0 x 3,5 = 3,5 m Ft - nem újrahasznált, de hasznosított 85%-a műanyag esetén 6 x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 3,93 mft, üveg esetén 1 x 0,32 x 3,5 x 0,85 = 0,95 mft, fém esetén 1 x 0,52 x 3,5 x 0,85 = 1,55 mft, társított esetén 1x 0,22 x 3,5 x 0,85 = 0,65 mft Összes levonás: 10,58 mft Fizetendő E2 termékdíj: 35-10,6 = 24,4 millió Ft Ez átlagosan 2,44 Ft/db termékdíjat jelent. (Ha ennél a példánál is feltételezzük a 3 milliárd db-os kibocsátást, az E2 termékdíj bevétel országosan min. 3 x 2,44 = 7, 32 milliárd Ft ). Az országos E termékdíj bevétel tehát min. 7,3 + 3,8 = 11,1 milliárd Ft. 30
3. hét: Termékdíj mentesség csomagolásra. Egyéni teljesítés: a fizetendő termékdíj és mentesség meghatározása Jelölések: A- a termékdíj alapja, kg t- a termékdíjtétel M- a mentesség összege T = A x t M Termékdíj alóli mentesség akkor szerezhető, ha - a kötelezett mentességi kérelmet nyújt be az illetékes környezetvédelmi hatóságnak (Felügyelőség vagy Főfelügyelőség részére) határidőre (a tárgyévet megelőző szeptember 30-ig). - a mentességi engedélyben foglalt kötelező hasznosítási arány (Hk) és a kötelező anyagában történő hasznosítási arány (Ha) egyidejűleg teljesítésre kerül. (A termékdíj helyett a hasznosítás költségei terhelik az érintett gazdálkodókat). Kötelező hasznosítási arány: 50% minden csomagolásra (2005. évben) (94/62. sz. EK irányelv alapján). 100%-os termékdíj mentesség vehető igénybe, beadott pályázatok útján. 31
3. hét: Hulladékhasznosítás. Hulladékhasznosítás fogalma: Az a technológiai tevékenység, amelynek során az eredeti rendeltetésük szerint tovább nem használható anyagokat, termékeket (azaz hulladékokat) közvetlenül, tulajdonságaik megváltoztatása nélkül (újrahasználat), vagy közvetetten, tulajdonságaik fizikai, kémiai, biológiai kezeléssel történő megváltoztatásával (újrahasznosítás) a termelési vagy szolgáltatási folyamatba visszavezetik. A hulladékhasznosítás során keletkezhet másodlagos hulladék. Gyakori eset a termelési folyamatban a hulladék és az eredeti alapanyag együttes felhasználása. A hulladékhasznosítás legfontosabb előnyei: Takarékoskodás a primer nyersanyagokkal. A hasznosítható komponensek feldolgozásával kevesebb hulladék kerül deponálásra. Az emberek életminősége javítható. Energiakinyerés energetikai hasznosítás által: pl. cementipar, energiaipar, kohászat stb. Csökken a szén-dioxid kibocsátás. Előfeltétele: a szelektív gyűjtési rendszer megléte 32
3. hét: A hulladékhasznosítás előfeltétele: a szelektív hulladékgyűjtés. A szelektív hulladékgyűjtés előnyei: A válogatás költségeinek egy része megtakarítható. A hulladék alkotói nem szennyeződnek és így kedvezőbb lehetőség nyílik az újrafeldolgozásra. A további kézi válogatás már közegészségügyi szempontból elfogadható. A szelektív hulladékgyűjtés változatai: A háztartásokban a hulladék elkülönített gyűjtésére több tárolóeszköz, illetőleg zsák áll rendelkezésre, amit a begyűjtés során külön-külön vagy osztott rakterű járművel szállítanak el. Gyűjtősziget: a lakosság a szelektíven gyűjtött hulladék-komponenseket az arra kijelölt és feltűnően megjelölt konténerekbe hordja. Hulladékudvar: nagyobb terület szelektív begyűjtését ellátó, esetenként a hulladék előkezelését is végző létesítmény. Az európai csomagolási hulladékokat begyűjtő és kezelő struktúrák: Duális: kettős (párhuzamos) rendszer, amely a hagyományos települési hulladékbegyűjtés mellett, attól elkülönülve működik. Integrált: a hulladékbegyűjtés az önkormányzatok által fenntartott, már létező hálózatra támaszkodik. 33
3. hét: Hulladékkezelés. Hulladékkezelési technológiai rendszer 1. Előkezelés: a hulladék tárolását, hasznosítását és ártalmatlanítását elősegítő és a környezetterhelést csökkentő tevékenység, ami a hulladék fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságainak megváltozásával jár. A hulladék mennyisége, veszélyessége csökken, könnyebben kezelhetővé válik. A gyűjtést és szállítást követő tevékenység. Fizikai-mechanikai és kémiai előkezelési eljárások. 2. Végső kezelés: Hasznosítás: a hulladéknak vagy valamely összetevőjének a termelésben vagy a szolgáltatásban történő felhasználása különböző fizikai és kémiai eljárások alkalmazásával. Belső hasznosítás: a termelés során keletkező hulladékok visszaforgatása, pl. acélműben, üveggyártásnál, vagy műanyaggyártásnál. (R kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek Hgt.). 3. Végső kezelés: Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. Elsősorban biológiai, kémiai-fizikai és termikus műveletek. Lerakás, talajban történő kezelés, mély-injektálás, felszíni feltöltés, lerakás műszaki védelemmel, tartós tárolás stb. (D kóddal rendelkező hulladékkezelési műveletek Hgt.). 34
3. hét: Hulladékkezelés. Hulladékkezelési eljárások: Fizikai hulladékkezelés: Előkészítő műveletek : aprítás, szitálás, tömörítés, darabosítás, mosás, tisztítás Fázisszétválasztási eljárások Komponens szétválasztási eljárások Egyéb fizikai eljárások Beágyazás Kémiai hulladékkezelés: Semlegesítés Csapadékos leválasztás Hidrolízis Redukció Oxidáció Dehalogénezés Elektrokémiai módszerek: fémvisszanyerés, elektrodialízis, egyéb módszerek Biológiai hulladékkezelés: Komposztálás Biogáz-termelés Termikus hulladékkezelés: Égetés, Hőbontás 35
3. hét: Hulladékhasznosítás. A hulladékhasznosítás lehetőségei: 1. Anyagában: a hulladék anyagának termelésben, szolgáltatásban történő ismételt felhasználása = újrafeldolgozás. 2. Nyersanyagként: a hulladék valamely újrafeldolgozható vagy újrahasználható összetevőjének elválasztása és alapanyaggá, illetve áruvá történő alakítása = visszanyerés. 3. Energetikai hasznosítás: a hulladék energiatartalmának kinyerése. 4. Biológiailag lebomló szerves anyagok aerob és anaerob lebontása. Az energetikai hasznosítás feltételei: Elsődleges cél az energianyerés kell, hogy legyen, amely során a hulladékkal elsődleges tüzelőanyagot váltanak ki. A hulladék égetése során nyert energia nagyobb legyen, mint amennyit a hulladék ártalmatlanítási célú elégetéséhez felhasználnának (nettó energiatermelés). A megtermelt többlet energiát fel kell használni közvetlenül hő formájában vagy elektromos energiaként. 36
2. 3 hét: hét: Példa: Hulladékká Hulladékká vált csomagolóanyagok. vált csomagolóanyagok hasznosítása. A csomagolás újrahasználható jellegére vonatkozó követelmények: A csomagolás fizikai tulajdonságainak és jellemzőinek lehetővé kell tenniük több fordulót vagy visszatérést. Teljesíteniük kell a hasznosítható csomagolásra vonatkozó sajátos követelményeket, amikor a csomagolást már nem használják fel újra és ezáltal hulladékká válik. A csomagolási hulladékok hasznosítási lehetőségei: Anyagában történő hasznosítás: a csomagolást úgy kell előállítani, hogy a felhasznált anyagok bizonyos százalékának visszaforgatását lehetővé tegyék. (Példa fotókkal: PET palack, italos fémdobozok). Energetikai hasznosítás: az energia-visszanyerés céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak minimális alsó fűtőértékkel kell rendelkeznie ahhoz, hogy lehetővé tegye az energia-visszanyerés optimalizálását. Komposztálás: a komposztálás céljából feldolgozott csomagolási hulladéknak olyan biológiai úton lebontható jelleggel kell rendelkeznie, hogy az ne akadályozza az elkülönített begyűjtést és a komposztálási eljárást. Biológiai lebontás. 37
3. hét: Hasznosítási díjtételek csomagolásra. Csomagolási hulladék hasznosítási díjtételei 2009. évre (ÖKO-Pannon Nonprofit Kft.) Anyagfajta Műanyag fogyasztói csomagolás Társított (kompozit) Alumínium Fém (kivéve Al) Papír és karton Természetes alapú textil Üveg Fa Hasznosítási díjtétel HUF/kg 20,90 17,5-22,5 6,0 3,4 8,7 5,0 6,9 38
3. hét: Feladatok. Feladatok 1. Feladat: Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített kisfilm ( Hulladékból termék kiállítás-2008) megtekintése a szelektív gyűjtés hazai helyzetéről. Értékelés és levont következtetések. 2. Feladat: Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. által készített film ( Hulladékból termék kiállítás- 2008) megtekintése a hulladékhasznosítás jelentőségéről és a hulladékok kezeléséről. Értékelés és levont következtetések. 3. Feladat: Félévközi feladat Önálló esettanulmány készítése az előadó által megadott csomagolási hulladék begyűjtésére, feldolgozására és hasznosítási területeire vonatkozóan. 39
3. hét: Feladatok. Félévközi feladat: önálló esettanulmány vázlata PET-palack, papír- és karton, üveg és társított (italos karton) csomagolás. Szakaszai: 1.Szakirodalmi áttekintés 1. Adott hulladékfrakció jellemzése 2. Előfordulás 2.Statisztikai adatok (EU és hazai, 2007-2009 között) 1. Keletkezett mennyiség a lakossági és ipari területeken 2. Hulladékpotenciál 3. Begyűjtésre kerülő hányad 4. Újrahasznosításra kerülő hányad 3.Javaslat a feldolgozási technológiára. Önálló folyamatábra elkészítése. 4.Újrahasznosítási területek áttekintése 5.Jövőkép. Esetleges javaslatok. 40
4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása. Csomagolási hulladékok hasznosítása: Műanyag A műanyaghulladékok a háztartási hulladékok 25%-át teszik ki és többségük nem bomlik le a természetben. Nagy részét (65%) a tömegműanyagok (PP, LDPE, HDPE, PS, PVC, PU) jelentik, amelyek továbbra is a lerakókra kerülnek, pedig valamennyi típus visszaforgatható. Hasznosításukra anyagában (főként flakon- és fóliafrakciók), nyersanyagként vagy energiaként (valamennyi műanyagfrakció) történő megoldások lehetségesek. Az anyagában történő felhasználás a műanyagot kémiailag változatlanul hagyja, megőrzi a műanyag energiatartalmát, de ehhez a feldolgozási eljáráshoz fajtatiszta hulladékra van szükség. Nyersanyagként való hasznosításnál a műanyag hulladékokat kémiai (elgázosítás, termolízis, hidrogénezés) vagy kémiai-fizikai eljárással (oldószeres kezelés, Blowdec technológia fluidágyas reaktorban) új nyersanyaggá alakítják át, ahol a kevert hulladék is hasznosítható. 41
4. hét: Műanyaghulladékok hasznosítása. Műanyaghulladék főbb újrahasznosítási területei: Csomagolóeszközök újratöltése (PET palackok) Elgázosítás pirolízissel Feldolgozás kőolajiparban, olajfrakciók, paraffin előállítása Műanyagtermékek előállítása Energetikai hasznosítás. 42
4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei. Csomagolási hulladékok hasznosítása: Papír és karton Hulladékpapír fogalma: A papír feldolgozása folyamán keletkező eselék (például hullámgépnél, doboz alapanyag készítésénél). Csoportosítási szempontok: Rostanyag-összetétel: famentes, fatartalmú, félfamentes, rongy- és műszáltartalmú Négyzetmétertömeg (g/m2) Rendeltetési cél (írás, nyomtatás, csomagolás, műszaki, egészségügyi) Előállítási mód Szín Simaság Megjelenési alak Egyéb tulajdonság (MSZ EN 643:2002 A begyűjtött papír és karton szokásos minőségi kategóriáinak európai jegyzéke -minőségazonosítás, kategorizálás- alapján). 43
4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei. A hulladékpapír újrahasznosításának feltételei: Alapfeltétel: a szennyezettség elkerülése. Nem tartalmazhat semmilyen anyagot, amely akár a papíripari berendezéseket, akár a másodlagos rostok felhasználásával gyártott késztermék tulajdonságait rontja. A szabvány szerinti papírhulladék fajtákban más típusú papírhulladék csak meghatározott mennyiségű lehet. Összetétele feleljen meg a szabvány-előírásoknak. Megengedett nedvességtartalom: 10-12 százalék. Gazdaságosan szállítható és tárolható bálákba, konténerekbe való csomagolás szükséges. Nem tartalmazhat: mérgező vegyi anyagot, radioakív sugárzással fertőzött anyagot, humán és állategészségügyi intézetekből származó fertőzésveszélyes papírterméket, illetve a kommunális vegyes hulladékból származó papírokat. 44
4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei. A hulladékpapír újrahasznosítási területei: A papírhulladék csaknem kizárólagos területe maga a papíripar. A begyűjtött papírhulladékból újrapapír készül, ami szürkés színezetű, gyengébb minőségű papír. Ilyenek például az egészségügyi papírok, különböző csomagolóanyagok, kartondobozok, hullámpapírok, stb. A nagy ásványianyag-tartalmú papírhulladékok (amelyek forrásai elsősorban a könyvek, napilapok stb.) elsősorban tömör papírlemezek és papírmasé csomagolóeszközök (pl. tojástálca) gyártásához használhatók. A papírhulladék további felhasználási köre lehet az építőipar (pl. szigetelő gipszrostlemez gyártása) és az energetikai hasznosítás (megújuló energiaforrásokból származó elektromos energia termelése). A fogyasztói hulladékkartonból értékes komposzt is előállítható, illetve a papírgyártásra alkalmatlan papírhulladék brikettálható is. 45
4. hét: Papírhulladékok hasznosítási lehetőségei. Hazai körkép: A fajlagos papírfelhasználás, más néven hulladékpotenciál értéke hazánkban 85 kg/fő/év, ami eléri az EU átlag felét (170 kg/fő/év). 2006-ban Magyarországon az összes keletkező szilárd települési hulladék 14,5 százaléka hulladékpapír (a Települési Szilárd Hulladékgazdálkodás Fejlesztési Stratégiája 2007-2016 adatai szerint), amelynek értéke ma már inkább a 20 százalékhoz közelít. Az országos papír és karton csomagolás kibocsátás közel 300 ezer tonna, ami az összes csomagolás kibocsátás 33 százaléka. Ennél a hulladékfajtánál a lakossági és az ipari papíralapú csomagolás kibocsátott mennyisége közel azonos. A hulladékpapír szelektív gyűjtése több éve folyik szervezetten, és jó eredményekkel hazánkban. A lakossági szelektív hulladékgyűjtés aránya 40-50 százalék. A papír a legnagyobb mennyiségben újrahasznosításra kerülő hulladék. 46
4. hét: Üveghulladékok hasznosítási lehetőségei. Csomagolási hulladékok hasznosítása: Üveg Gyűjtési területek: 1. Ipari jellegű (85 %): homogén, kis szennyeződéssel 2. Lakossági, intézményi (15 %): heterogén, szennyezett Fontosabb újrahasznosítási területek: Újratöltés. Újraolvasztás. Üvegipar: üvegtermékek gyártása Építőipar: Habüveg granulátum, üvegbeton Az üveghulladék hasznosításának lehetősége ma még kiaknázatlan. 47
4. hét: Italoskarton csomagolás hasznosítási lehetőségei. Csomagolási hulladékok hasznosítása: Italoskarton csomagolás Gyűjtés: Sárga vagy kék szelektív konténerbe, műanyag vagy papír csomagolással együttesen. Fontosabb újrahasznosítási területek: Papíripar: kartonpapír alappapír gyártása Cementgyári hasznosítás Energetikai hasznosítás IKSZ Egyesülés: Italoskarton Környezetvédelmi Szolgáltató Egyesülés (2004) 48
4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei. Gumiabroncs hulladék hasznosításának előnyei: Hulladék mennyiségének csökkentése, deponálás elkerülése. Költségmegtakarítás. Kedvező tulajdonságok megtartása. Ellenállás a baktériumok és penészgombák szaporodásával szemben. Rugalmasság megtartása. Ellenállás a napfénnyel és UV sugárzással szemben. Fizikai tulajdonságai nem változnak. Nem toxikus. Biológiai úton lebonthatatlan. Alakítható, ami alkalmassá teszi az újrafelhasználásra. 49
4. hét: Gumiabroncs hulladékok hasznosítási lehetőségei. Újrahasznosítási lehetőségek: 1. Gumiabroncs felújítás, újrafutózás: Az újrafutózás aránya folyamatosan csökken, mivel megfelelő minőséget csak a tehergépjárművek és a mezőgazdasági gépek abroncsai futófelületének felújításával lehet elérni. 2. Anyagában történő hasznosítás: - Granulálás, őrleménygyártás. Mechanikai vagy kriogén (nitrogénnel való fagyasztás) aprítással és őrléssel nyert aggregátum. Az aprított és őrölt gumiabroncs esésvédő gumilapok, sportpályák borítása, futószőnyegek, gumitéglák, játszótéri burkolatok, parkolóhely-kerítés, tömítőanyagok és járólapok alapanyaga. Útépítésnél szigeteléshez és aszfaltadalékként (aszfaltgumi) használható. -Mérnöki és kultúrmérnöki alkalmazások: hulladéklerakók vízelvezető rétegei, hő- és hangszigetelő rétegek, partvédelem, erózióvédelem, hullámtörők, lavinavédők, folyópart stabilizálók. 3. Energetikai hasznosítás: Hasznosítás tüzelőanyagként. Villamos energiatermelés. Pirolízises hasznosítás. 4. Egyéb alkalmazások: Gátépítés, töltések és mesterséges zátonyok készítése.mezőgazdasági alkalmazás. Talajtakarás. 50
4. hét: Hulladékfeldolgozás eljárásai. A hulladékfeldolgozás során alkalmazott műveletek és eljárások: Mechanikai műveletek : pl. aprítás, őrlés, osztályozás, agglomerálás, granulálás Anyagátadási műveletek: pl. szárítás Hidrodinamikai műveletek Kémiai műveletek Hőátadási műveletek Fizikai-kémiai eljárások és fizikai-mechanikai eljárások Biológiai eljárások Termikus eljárások 51
4. hét: Gyakorlati példa: Technológia vegyes műanyaghulladék feldolgozására. terv: Mannheim forrás: Hulladéksors, 2008. 52
5. hét: Megújuló energiaforrások. Alternatív (megújuló) energiaforrások. Jellemzésük és felhasználási területeik. Napenergia Biomassza Megújuló üzemanyagok: bioetanol, biodíezel Biogáz biohulladékból szilárd települési hulladékból sertés hígtrágyából mezőgazdasági melléktermékekből szennyvíziszapból Biometán Szélenergia Vízenergia Geotermikus energia 53
5. hét: Megújuló energiaforrások. Napenergia hasznosítása. Passzív hasznosítás. 54