UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA Jóváhagyta:.. Közép-una-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség részéről Készült a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet 7..(7) bekezdése alapján Készítésében és összeállításában közreműködött a FŐVÁROSI LVGŐTISZTASÁG-VÉLMI KFT Azonosítási jel: p_int_prgm2e4_03_24.doc.doc 1
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA Készítette: Közép-una-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség 1072. udapest Nagydiófa u. 10-12. Tel.: 06-1-478-4400 Fax.: 06-1-478-4520 Közreműködők: Fővárosi Levegőtisztaság-védelmi kft. 1142. udapest, Rákospatak u. 70-72. Tel.: 06-1-251-9085 Fax: 06-1-251-9086 e-mail: mail@fla.hu ASY kft. 1024. udapest, Margit krt. 15-17. Tel.: 06-1-212-4124 Fax: 06-1-212-5712 e-mail: dasy@chello.hu Az összeállításban közreműködő szakértők: Steiner Ferenc ügyvezető, környezetvédelmi szakmérnök, környezetvédelmi igazságügyi szakértő FLÁ Kft Papp Zoltán főmérnök, levegőtisztaság-védelmi szakértő FLÁ Kft r. Nagy Zoltán vegyészmérnök FLÁ Kft Liebe Ferencné környezetvédelmi szakmérnök, levegőtisztaság-védelmi szakértő FLÁ Kft r Várkonyi Tibor környezetvédelmi szakértő r ozó László.Sc. OMSZ r Vaskövi Éva vegyészmérnök M.Sc. OKI r. Merétei Tamás gépészmérnök KTI r Kiss István ügyvezető ASY Kft Gyovai Anita környezetmérnök ASY Kft 2
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA TARTALOM TARTALOM...3 1. A HATÁRÉRTÉKT MGHALAÓ LÉGSZNNYZTTSÉG HLYÉNK MGHATÁROZÁSA...5 1.1. A terület bemutatása...5 1.2. A zóna területének lehatárolása...6 1.3. A mérőállomások és az időszakos mérések helyei...7 1.3.1. udapest monitor hálózat...7 1.3.2. Mérőhálózat az agglomerációban...8 1.4. Intézkedési területek lehatárolása...8 1.4.1. udapest intézkedési területe...8 1.4.2. Az agglomeráció intézkedési területe...11 2. ÁLTALÁNOS JLLMZŐK...19 2.1. udapest és környéke agglomeráció zóna típusa...19 2.2. Területi-, és lakossági adatok...20 2.2.1. udapest...20 2.2.2. udapest környéki agglomeráció...20 2.3. Meteorológiai jellemzők...23 2.4. Topográfia hatása a levegőminőségre...23 2.5. Védendő objektumok...24 2.5.1. udapest...24 2.5.2. Agglomeráció...25 3. AZ INTÉZKÉSK VÉGRHAJTÁSÁÉRT FLLŐS SZRVZTK...25 4. A SZNNYZTTSÉG JLLMZŐI ÉS ÉRTÉKLÉS...25 4.1. Az előző évek levegőminőségi jellemzői...25 4.1.1. A légszennyezettség alakulása udapesten 1996-2000 között...25 4.1.2. A légszennyezettség alakulása a fővárosi agglomeráció néhány városában 1996-2000 között...27 4.2. A program során mért levegőminőségi jellemzők...27 4.3. A levegőminőség értékelésének módszerei...29 5. A LÉGSZNNYZTTSÉG OKAI...33 5.1. udapest...33 5.1.1. Légszennyező anyag kibocsátások udapesten...33 5.2. Az agglomeráció települései...36 5.2.1. Légszennyező anyag kibocsátások az agglomerációban...36 5.3. Más zónákból származó légszennyező hatások jellemzése...36 6. A HLYZT LMZÉS...38 6.1. A hatások bemutatása...38 6.1.1. Általános megállapítások...38 6.1.2. udapestet érő hatások...38 6.1.3. Az agglomerációt érő hatások...38 6.2. A levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések...39 6.2.1. Levegőminőséget javító intézkedések...39 6.2.2. A gépjármű közlekedés légszennyező hatásainak csökkentése...40 6.2.3. Közlekedési vonatkozású intézkedések...42 6.2.4. Középtávon javasolt intézkedések...43 3
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 7. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ AZON INTÉZKÉSK ÉS PROGRAMOK MUTATÁSA, MLYKT RNLT HATÁLYALÉPÉS LŐTT VÉGRHAJTOTTAK...43 8. A LÉGSZNNYZTTSÉG SÖKKNTÉS ÉRKÉN SZÜKSÉGS AZON INTÉZKÉSK ÉS PROGRAMOK RÉSZLTI, AMLYKT RNLT HATÁLYALÉPÉSÉT KÖVTŐN FOGATAK L...44 8.1. Fővárosi Környezetvédelmi Program...44 8.1.1. A Fővárosi Környezetvédelmi Program kidolgozásának alapvető céljai...44 8.1.2. Levegővédelmi vonatkozások...45 8.1.3. Közlekedés...46 8.1.4. Programjavaslatok...47 8.1.5. Program végrehajtását szolgáló Intézkedési Terv...48 8.2. Az NKP-II levegővédelmi elemei...49 8.3. Rövid- és Középtávú Környezetvédelmi Intézkedési Terv...51 8.4. Környezet- és Természetpolitikai Koncepció...51 8.5. gyéb kapcsolódó programok...51 8.5.1. nergiatakarékossági és energiahatékonyság-növelési selekvési Program [1107/1999. (. 8.) Korm. határozat]...51 8.5.2. Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NKAP)...51 8.6. Programok a közlekedés környezeti hatásainak csökkentésére...51 9. A JAVÍTÁSRA IRÁNYULÓ, TRVZTT INTÉZKÉSK ÉS PROGRAMOK VALÓSZÍNŰSÍTHTŐ KÖLTSÉGI ÉS FORRÁSAI...52 9.1. Költségbecslések...52 9.1.1. Helyhezkötött légszennyező források...52 9.2. Közlekedés kibocsátás csökkentésének költségei...53 9.2.1. Kétütemű gépjárművek...53 9.2.2. enzin-, és diesel üzemű négyütemű gépjárművek...53 9.2.3. Közlekedési utak, közlekedési alternatívák...53 10. A HOSSZÚ TÁVON TRVZTT INTÉZKÉSK ÉS PROGRAMOK RÉSZLTI...54 10.1. A NKP-II. hosszabb távú levegővédelmi vonatkozásai...54 10.2. udapest főváros környezetvédelmi programja...54 10.2.1. Intézkedési terv II. a főváros 7 éves fejlesztési terv időtávját meghaladó feladatokra. 54 10.3. U programok...56 10.4. gyéb fejlesztési programok...56 11. INTÉZKÉSI PROGRAM ÖSSZFOGLALÁSA...56 11.1. A levegőminőség összefoglaló jellemzése...56 11.2. A szennyezett területek meghatározása...57 11.3. A légszennyezettség okai...58 Mellékletek 4
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 1. A HATÁRÉRTÉKT MGHALAÓ LÉGSZNNYZTTSÉG HLYÉNK MGHATÁROZÁSA 1.1. A terület bemutatása A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. -a (8) bekezdésének k) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Környezetvédelmi Miniszter a 4/2002. (. 7.) sz. KvVM rendelettel szabályozta a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölését. A hivatkozott miniszteri rendelet a légszennyezettségi agglomerációba és zónákba sorolását, a zónacsoportok megjelölésével az 1. számú melléklete tartalmazza, ahol az 1. sz. zónacsopot a udapest és környéke elnevezésű terület, mint légszennyezettségi agglomeráció. udapest és a vonzáskörébe eső Pest megyei és részben már Fejér megyeitelepülések agglomerációt alkotnak és szervesen kapcsolódnak a fővároshoz. Korábban elsősorban a mezőgazdaság jelentette a kapcsolódást, de később az ipari fejlődés során a főváros sok munkaerőt magához vonzott a környező agglomerációból. A jelen anyagban, a 4/2002.(.7.) sz. KvVM rendelet 2. sz. mellékletben körülhatárolt terület fővároson kívül eső részét nevezzük agglomerációnak. A vizsgálat szempontjából agglomerációnak nevezett terület lehatárolását az alábbi 1. sz. ábra mutatja a nagyobb települések megjelölésével. 1. sz. ábra 5
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 1.2. A zóna területének lehatárolása1 A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14.) sz. Korm. rendelet írja elő a 7.. (5) bekezdésben az ország zónákba történő sorolásának kötelezettségét. Azokra a zónákra, ahol a légszennyezettség meghaladja a határértéket, e rendelet 7.. (7) bekezdése előírja intézkedési program készítését, melynek ütemezett végrehajtásával a határérték túllépés megszüntethető. A zónákba sorolás a 4/2002.(.7.) sz. KvVM rendelettel megtörtént. A 4/2002.(.7.) sz. KvVM rendelet 1. számú melléklete szerint a udapest és környéke agglomeráció zónacsoportokba történő besorolása az alábbi 1. sz. táblázatban látható. A légszennyezettségi agglomerációt és zónákat a 4/2002.(.7.) sz. KvVM rendelet 2. számú mellékletben felsorolt települések közigazgatási határa határozza meg. jogszabály szerint a kijelölt városok esetében a település közigazgatási határát kell figyelembe venni. 1. sz. táblázat Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Légszennyezettségi agglomeráció 1. udapest és környéke kéndioxid nitrogén szénszilárd dioxid monoxid (PM10) benzol A kijelölt zónacsoporthoz a fővároson kívül 71 db település tartozik (felsorolás az 1. sz. mellékletben található). Az 1. számú udapest és környéke zónacsoportot az alábbi 2. sz. ábrán mutatjuk be. Az ábrán láthatóak a rendeletben megadott számmal jelzett környező, legközelebbi zónák is. 2. sz. ábra 1 6
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 1.3. A mérőállomások és az időszakos mérések helyei A hatályos jogszabályok szerint a légszennyezettségi agglomerációnak nyilvánított udapest és környéke területén kötelező a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzése. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik, amelyben mindkét típusú hálózati egység működik: a monitor hálózat és a RIV2 rendszer (2. sz. melléklet). 1.3.1. udapest monitor hálózat 2. sz. táblázat A budapesti monitorhálózat jelenleg üzemelő állomásai Állomások helye OV (; Y) SO2 I. Széna tér II. Pesthidegkút V. rzsébet tér VIII. aross tér. Gergely I. Kosztolányi. tér III. ózsa Gy. út V. Kőrakás park VIII. Gilice tér I. sepel II. Nagytétény 648533 240541 641830 247655 649779 239161 651980 239360 656032 237116 649477 236789 651601 242005 657348 244456 660170 231961 561534 231473 645743 227495 NO-NO2- Szálló por NOx PM10 O3 O T3 - A budapesti monitorhálózat elhelyezkedését mutatja a 3. sz. ábra. 3. sz. ábra 2 3 Regionális Immisszió-vizsgáló enzol, Toluol, til-benzol, M+P+O xilol 7
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 1.3.2. Mérőhálózat az agglomerációban A fővárosban telepített mérőhálózat mellett a térség több városában folynak rendszeres mérések a környezeti levegő szennyezettségének ellenőrzésére. A légszennyezettség folyamatos mérése monitorokkal Vácott 1, Százhalombattán 2 helyszínen történik. A mérőállomások adatait az alábbi 3. sz. táblázat mutatja be. 3. sz. táblázat Sz Monitor állomások az agglomerációban OV (Y;) Komponens 1 Vác Görgey A. u. 271436 656410 SO2, NO, NO2, O, O3, PM10 2 Százhalombatta I. Gesztenyés* 219339 640061 SO2, NO, NO2, O, O3, H4, NMH 3 Százhalombatta II. úzavirág tér 219339 640061 SO2, NO, NO2, NOx, O, O3, PM10, T * mobil állomás A vizsgált agglomerációban a RIV hálózat keretein belül négy településen történnek mérések (2. sz. melléklet). 1.4. Intézkedési területek lehatárolása Azon a zónaterületek alkotják az intézkedési területeket, 1. melyeken a légszennyezettség az előírásokat meghaladó mértékű, 2. melyeken a légszennyező anyag kibocsátások kedvezőtlen hatással vannak az 1. pont alatti területek levegőszennyezettségére. 1.4.1. udapest intézkedési területe udapest esetében az előírásokat meghaladó légszennyezettségű területek, rendkívül tagoltak és az ott kialakult magas szennyezettség nem csak lokális hatások következménye, vagyis az intézkedéseknek nem-, vagy nem csak a terjedési modell által ábrázolt területre kell vonatkozniuk, hanem az arra hatással lévő, alacsonyabb légszennyezettségű területekre is. Amint az a terjedési modell ábráiból (4-6. ábra) is látható, a határérték feletti szennyezett területek a budai- és pesti városmag, valamint a főbb útvonalak. 8
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 4. sz. ábra 5. sz. ábra 9
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 6. sz. ábra 10
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA Tekintettel arra, hogy a főváros légszennyezettségének kialakulásában számos olyan tényező játszik közre, melyek nem köthetők közvetlenül a megengedett szintnél nagyobb szennyezettségű területekhez, indokolt udapest lehatárolását a közigazgatási határoknál megtenni. A lehatárolt terület zóna besorolása szennyezőanyagok szerint megegyezik a 4/2002.(.7.) KvVM sz. rendelet 1. sz. mellékletében foglaltakkal, úgy mint Kén-dioxid: Nitrogén-dioxid: Szén-monoxid: Szállópor, PM10: enzol: 1.4.2. Az agglomeráció intézkedési területe 1.4.2.1. A minősítés szempontjai A jogszabály 5 szennyező anyagra vonatkozóan állapítja meg az agglomerációk és zónák besorolását. -től F-ig terjedő kategóriákhoz koncentráció tartományok rendelhetők (4. sz. táblázat). 4. sz. táblázat SO2 (μg/m3) NO2 (μg/m3) PM10 (μg/m3) O (μg/m3) zóna - 58 felett 44 felett - zóna 125 felett 40-58 40-44 5000 felett zóna 75-125 32-40 14-40 3500-5000 zóna 50-75 26-32 10-14 2500-3500 F zóna 50 alatt 26 alatt 10 alatt 2500 alatt ZÓNÁK Megjegyzés: a vastagon szedett értékek vonatkoznak a vizsgálati területre A besorolásnál a jogszabályi kategóriákat4 alkalmaztuk. Az áttekinthetőség okából nem a koncentráció tartományokat, hanem a betűjelzéseket használtuk. A települések besorolását az agglomerációban az alábbi szempontok alapján végeztük: 4 az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai az intézkedési terv céljára végzett mérések más célra végzett, eseti mérések az egy és két számjegyű főútvonalak forgalmának modell-számításai a 2000. évi ipari emisszió bevallások a települések lakosságának száma helyszíni bejárások 14/2001.(V.9.) KöM-üM-FVM sz. közös rendelet 4. sz. melléklet 11
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 1.4.2.2. Az egyes besorolási kritériumok Ipari emissziók NO2 Szilárd SO2 1000 kg/év felett 10 000 kg/év felett 1000 kg/év felett Közlekedés 1 és 2 számjegyű főútvonal, autópálya megy át a lakott területen. (néhány helyen helyi szempontok figyelembe vételével) Mérési adatok: határérték túllépések, vagy viszonyítva magas átlagok O és benzol esetében, ahol az NO2 és a PM10 besorolása, vagy, ennek figyelembe vételével (néhány helyen helyi szempontok figyelembe vételével) és besorolással mérési kötelezettséget, ill. intézkedési programot javasolunk (pl. Százhalombattán). A nitrogén-dioxid és kén-dioxid esetében, a rendelkezésre álló mérési adatok alapján tudtunk egzakt módszereket alkalmazni. A szén-monoxid, szálló por és benzol esetében a települések többségéről mérési adatok nincsenek. Az eseti mérések alapján ismeretes, hogy a különböző időtartamú egészségügyi határértékeket a szálló por szennyezettség gyakran meghaladja. A határérték feletti koncentrációk jellemzően a közlekedéssel terhelt területeken mérhetők, és lakott területen többnyire arányosak a nitrogén-dioxid szennyezettség alakulásával. A szálló porterhelés folyamatos csökkenést mutat az utóbbi években. A forgalmas utak hatásterületén számítani kell a nitrogén-dioxid szennyezettséggel arányos, határérték feletti PM10 koncentrációkra. Az emisszió bevallás mellett ez képezi a porterhelés megítélését, figyelembe véve a por terjedési tulajdonságait. A porterhelés hatásterülete forgalmas utak mentén 50-100 m. Zárt beépítettségű útvonal esetén a határoló épületek képezik a hatásterületet. Közlekedési emissziók alapján a porterhelés nem modellezhető, mivel döntő mértékben az útfelszínről, másodlagos szennyezőanyagként kerül a levegőbe. Ismeretes továbbá, hogy a szálló por részben természetes eredetű, talajfelszínről származik. A szén-monoxid koncentrációját eseti mérések alapján tudjuk becsülni. A 90-es években városokban a forgalmas helyeken határérték túllépések voltak mérhetők, 1998 óta csökkent a szennyezettség, nem fordultak elő túllépések, éves viszonylatban sem. A szén-monoxid döntő részben a közúti közlekedésből származik, koncentrációja a nitrogén-dioxiddal arányosan változik. Az emisszió bevallás mellett ez képezi a becslés alapját. A települések lakosságának számát, a besorolást tartalmazó táblázat mutatja. Az elvégzett mérések jegyzőkönyve, valamint a modell-számítások eredményei a Megalapozó Tanulmányban5 találhatók. A települések levegőszennyezettségének minősítését, illetve besorolását az agglomerációban az alábbi 5. sz. táblázat tartalmazza. Ahol fekete betű jelzi a besorolást, ott az eredeti zóna besorolás [4/2002. (. 7.) KvVM rendelet 1. sz. melléklete] érvényes. A jelen intézkedési program szerinti besorolást piros betű jelzi. 5 Levegővédelmi Intézkedési Programot Megalapozó Tanulmány (FLÁ Kft 2003) 12
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 5. sz. táblázat Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása Irsz. Település Léleksz. NO2 PM10 SO2 O benzol 2351 ALSÓNÉMI 4646 2168 RÁ 800 2051 IATORÁGY 8660 2093 UAJNŐ 1318 2011 UAKALÁSZ 9599 2092 UAKSZI 12948 2040 UAÖRS 24367 2161 SOMÁ 794 2141 SÖMÖR 7325 2049 IÓS 7422 2182 OMONY 1840 2330 UNAHARASZTI 16798 2120 UNAKSZI 29208 2336 UNAVARSÁNY 5362 2233 SR 3503 2030 ÉR 57835 2113 RŐKRTS 4556 2363 FLSŐPAKONY 2992 2151 FÓT 16000 2131 GÖ 15781 2100 GÖÖLLŐ 30600 2360 GYÁL 23786 2230 GYÖMRŐ 13700 2314 HALÁSZTLK 6501 2181 IKLA 2117 2117 ISASZG 9558 2144 KRPS 7570 2165 KISNÉMI 684 2143 KISTARSA 9497 2612 KOS 2224 2016 LÁNYFALU 2521 2234 MAGLÓ 9635 2339 MAJOSHÁZA 1087 2235 MN 4100 2146 MOGYORÓ 3743 2094 NAGYKOVÁSI 4844 2142 NAGYTARSA 2617 2364 ÓSA 8828 2126 ŐROTTYÁN 4323 2071 PÁTY 5320 2119 PÉL 12949 2097 PILISOROSJNŐ 3272 2081 PILISSAA 5900 2085 PILISVÖRÖSVÁR 13319 2017 PÓSMGYR 1157 2013 POMÁZ 14284 2039 PUSZTAZÁMOR 1006 2083 SOLYMÁR 7682 2038 SÓSKÚT 2840 2111 SZAA 3500 2440 SZÁZHALOMATTA 17549 2000 SZNTNR 23493 2315 SZIGTHALOM 11004 13
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA Települések levegőszennyezettségének minősítése az agglomerációban Zóna besorolása Irsz. Település Léleksz. NO2 PM10 SO2 O benzol 2015 SZIGTMONOSTOR 1798 2310 SZIGTSZNTMIKLÓS 26000 2134 SZŐ 3060 2133 SZŐLIGT 4100 2021 TAHITÓTFALU 4600 2335 TAKSONY 5689 2461 TÁRNOK 7600 2089 TLKI 2119 2316 TÖKÖL 9009 2045 TÖRÖKÁLINT 11864 2225 ÜLLŐ 9604 2096 ÜRÖM 4860 2600 VÁ 34224 2167 VÁUKA 952 2164 VÁHARTYÁN 1598 2163 VÁRÁTÓT 1633 2220 VSÉS 18507 2112 VRSGYHÁZ 11200 ÖSSZSN 661381 Pilisszentiván* 880 * jogszabályból kimaradt Az agglomeráció településeinek minősítését, ill. besorolását az alábbi térképek mutatják be. ( 7; 8; 9; 10; 11 ábrák) 14
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 7. sz. ábra 8. sz. ábra 15
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 9. sz. ábra 10. sz. ábra 16
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 11 sz. ábra 1.4.2.3. A települések besorolása, a besorolásának indoklása A szennyezettség áttekintésénél figyelembe kellett venni, hogy a térképek közigazgatási területeket ábrázolnak. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy a szennyezett terület ennél kisebb, a szennyező forrás hatásterületére terjed ki. nnek az egyes konkrét intézkedések során kell érvényesülnie. Pilisszentiván kimaradt a jogszabályi felsorolásból, pedig körül van véve az agglomerációba sorolt településekkel, tehát bele tartozik, így is tekintettük. (A besorolást tartalmazó táblázat végén szerepel.) Nitrogén-dioxid Mivel a fővárosi agglomeráció a NO2 szempontjából a zónacsoportba tartozik, a települések jelentős részben ugyancsak az 58 μg/m3 feletti koncentráció tartományba tartoznak. zen kívül a települések a és a csoportba vannak sorolva. Ipari emissziók alapján, (ill. annak alapján is,) szennyezett kategóriába kerültek: udaörs, unakeszi, Gödöllő, Százhalombatta, Törökbálint, Vác, Őrbottyán. Az autópályák, autóutak és főútvonalak modell-számításai alapján az M0, M3, M1, M7. autópályák, valamint más forgalmas útvonalak által érintett települések. 17
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA A csoportba sorolt településekre (40-58 μg/m3 között) a helyi közlekedési, szolgáltatási, lakossági emissziók jellemzők. zt mutatták a passzív monitoros mérések is. A budai oldalon a terület szélén van 5 db ilyen település, a pesti oldalon számuk hasonló a csoportba soroltakéhoz. A passzív mintavételes mérések, modellezések és helyszíni bejárások alapján kevésbé szennyezettnek minősíthető települések a kategóriában, a Szentendrei szigeten és főleg az agglomeráció peremén fekszenek (32-40 μg/m3 között). zek egy jelentős csoportja Váctól keletre található. A szálló por ( PM10 ) Az agglomeráció a zónacsoportba tartozik PM10 vonatkozásában. nnek megfelelően a települések nagyobb hányada is a 40-44 μg/m3 közötti koncentráció tartományba van besorolva. A rendszeres mérések alapján ismeretes, hogy a nitrogén-dioxid után az ország, ill. az agglomeráció legjelentősebb szennyező anyaga a por. A -nél szigorúbb besorolás csak azért nem indokolt, mert a porterhelés egy jelentős hányada természetes (talaj-) eredetű. zt az indokot a hatályos jogszabály is figyelembe veszi. Az intézkedési tervek készítésénél figyelembe kell venni, hogy csaknem minden település beépített részein átvezető, forgalmas útvonalak hatásterületén előfordulnak 40-44 μg/m3-es PM10 koncentrációk. A hatásterület 25-50 m-re tehető, ill. a határoló épületek homlokzatáig terjed. A porterhelés elsősorban a száraz, nyári időszakban haladhatja meg a megengedett értéket azokon a településeken, melyek a zónacsoportba sorolva. Jelentős ipari-erőművi emissziók indokolják a fentinél szigorúbb, zónacsoportba sorolást (44 μg/m3 felett,) Vác és Százhalombatta esetében, amit a rendszeres mérések is megerősítenek. öntően közlekedési hatások miatt sorolandó ide a budai oldalon udaörs, iósd, Érd, Törökbálint, Pilisvörösvár és Tárnok. zeken a településeken az időszakos mérések igazolják a porterhelés mértékét. Sóskúton a bevallás szerint kiugróan nagy por-emisszió a minősítés alapja. A pesti oldalon unakeszi jelentős porterhelését az átmenő forgalom okozza, amit mérések igazolnak. zeken a településeken a porterhelés sok lakost érint, de a forgalomtól távol eső lakóterületeken a porterhelés kisebb. Az ipari emissziók hiánya, a közlekedés mérsékelt hatása és a kisebb lakosságszám miatt a minősítést kapta (14-40 μg/m3 között) néhány, az agglomeráció peremén fekvő település Kén-dioxid A kén-dioxid szempontjából az agglomeráció zónacsoportba tartozik (50-75 μg/m 3). Ipari emissziók alapján Gyál, Gyömrő, Halásztelek, Őrbottyán, Solymár, Százhalombatta, Törökbálint és Vác minősült ennél szennyezettebbnek. udaörsön mérések indokolják a minősítést. Intézkedés szempontjából a besorolás (125 μg/m3 felett) a figyelemre méltó, ezek: udaörs, Százhalombatta, Vác. 18
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA Szén-monoxid Az agglomeráció a zónacsoportba tartozik, ahol a koncentráció 3500-5000 μg/m 3 közötti. z esetben a településeknek mintegy fele ennél tisztábbnak minősíthető, az csoportba sorolható (2500-3500 μg/m3). Az ipari emissziók mellett a fő közlekedési útvonalak hatása a domináns. A tisztább települések ez esetben is jórészt a peremterületeken találhatók. enzol Az agglomeráció a benzolra vonatkozóan az zónacsoportba tartozik. A települések döntő részt ebben a minősítésben maradtak. Az ipari kibocsátások Vác és Vecsés esetében igen nagyok, ezért néhány más településsel együtt, ahol a közlekedés hatását is figyelembe vettük, kategóriába soroltuk azokat. Az emisszió bevallás nem tükrözi Százhalombatta helyzetét ebben a vonatkozásban. Tekintettel az ott üzemelő, országos viszonylatban is kiemelkedően nagy ásványolaj ipari kapacitásra, amit az intézkedési programban figyelembe kell venni, a város egyedüliként a minősítést kapta. 2. ÁLTALÁNOS JLLMZŐK 2.1. udapest és környéke agglomeráció zóna típusa A 4/2002.(.7.) KvVM rendelet az ország területét légszennyezettségi zónákba sorolja. A jogszabály egy légszennyezettségi agglomerációt jelöl ki: udapest és környéke. A udapest és környéke agglomeráció, mint különleges zóna, 250.000 lakosnál nagyobb, koncentrált népességű terület, melynek csoportjelzése: A. A 4/2002. (.7.) KvVM rendelet 1.sz. melléklete az egyes szennyező anyagokra nézve az alábbi besorolást adja a udapest és környéke területre (zónacsoportra): kén-dioxid nitrogén-dioxid szén-monoxid szilárd (PMIo) benzol A 14/2001.(V.9.) KöM-üM-FVM rendelet 4. sz. melléklete alapján a határértéket meghaladó zóna csoportok: zóna csoportban egy vagy több légszennyező anyag a határértéket és a tűréshatárt meghaladj a, 19
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA zóna csoportban egy vagy több légszennyező anyag a határérték és a tűréshatár között van. A figyelmet tehát a és besorolású szennyező anyagokra, esetünkben a nitrogén-dioxidra és a szilárd szennyező anyagra kell fordítani. 2.2. Területi-, és lakossági adatok 2.2.1. udapest 2.2.1.1. Terület A Főváros területe 525 km2, lakosainak száma 1 930 000 fő. A népsűrűség 3676 fő/km2. A fővárosban jelentős a napi fluktuáció, nagy az ingázók száma. A terület, ill. a lakosság és az itt tartózkodók nem egyforma mértékben vannak kitéve a levegő szennyezettségének. A közúti közlekedés és a lakossági-szolgáltatási emissziók által szennyezett Pest-belvárosi terület kb. 100 km2-re tehető, mintegy 50 km2 területű a budai oldal kevéssé szennyezett, részben erdős területe. A további területek, a helyi ipari emissziók és főleg a közlekedési útvonalak forgalmának függvényében, változóan szennyezettek. 2.2.1.2. A légszennyezettségnek kitett lakosság Mint azt a zóna-besorolás mutatja, a fő szennyező anyag a nitrogén-oxidok és a por, melyekhez más szennyező anyagok (szén-monoxid, kén-dioxid, PAH, T, stb.) társulnak. lőzetes becslés alapján a fővárosi lakosság 20%-a jelentős mértékű, 60%-a mérsékelt, 20%-a pedig kisebb mértékű szennyezettségnek van kitéve. A fenti arányt figyelembe véve 386.000 fő a jelentős mértékben érintett lakosok száma a fővárosban. 2.2.2. udapest környéki agglomeráció 2.2.2.1. Terület Az agglomerációnak a fővároson kívüli része Pest megye területére esik, melybe 71 település tartozik (1. sz. melléklet). A megye teljes területe 6393 km 2, lakosainak száma 1 106 000 fő. bből az agglomerációra esik (a Főváros nélkül,) kb. 2300 km 2, ill. 661 381 lakos. Pest megye népsűrűsége 173 fő/km2, a légszennyezettségi zóna népsűrűsége 288 fő/km2. szerint a megye területének 36%-a, lakosságának 59,8 %-a tartozik a légszennyezettség szerint kijelölt zónába, a népsűrűség ennek megfelelően több mint másfélszeres, a zónában, a megyéhez viszonyítva. A lakosság számát tekintve Érd (57 835 lakos), Vác (34 224 lakos), Gödöllő (30 600 lakos) és unakeszi (29 208 lakos), a legnagyobbak. A légszennyezettség által érintett terület nagysága jelentős, de még fontosabb szempont, hogy ott létszámában és arányaiban is nagy népesség van a szennyezettség hatásának kitéve. A légszennyezettség hatását tehát elsősorban nem terület-arányosan, hanem az exponált lakosság számának figyelembe vételével kell vizsgálni, ill. az intézkedéseket megtervezni. 20
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA 2.2.2.2. A légszennyezettségnek kitett lakosság Az exponált lakosság számának megállapításánál azokat a településeket vettük figyelembe, ahol az emisszió nyilvántartás alapján az ipari SO2 kibocsátás 1000 kg/évnél-, az NOx kibocsátás 10 000 kg/évnél nagyobb, szilárd szennyező anyagok esetében pedig 1000 kg/évnél nagyobb. Közúti forgalomnál a településen átmenő egy- és kétszámjegyű főútvonalakat vettük alapul. A közlekedés hatása döntő részben a forgalmas utak hatásterületén jelentkezik. z a beépítettségtől és terepviszonyoktól függően 25-100 m-es övezetet jelent. Mai ismereteink szerint az egészségügyi határértéket meghaladó koncentrációnak kitett lakosság tekinthető exponáltnak, veszélyeztetettnek. Úgy tekintettük, hogy az utak hatásterületén belül élők ki vannak téve ilyen mértékű szennyezettségnek. A mérések igazolják, hogy az utaktól távolabb eső területeken a koncentrációk általában jóval kisebbek a megengedhető értékeknél. nnek figyelembe vétele indokolt az exponált lakosság számának pontosabb meghatározásánál. A fenti lakossági adatokat alapul véve, a ténylegesen exponáltak számát jobb közelítéssel próbáljuk meg felbecsülni. hhez, irodalmi és mérési adatok alapján, az alábbi feltételezést tettük: a települések közigazgatási területén élők 20 %-a van fokozott mértékben kitéve a közlekedés, ill. ipari forrás szennyező hatásának, a lakosság 80%-a mérsékelten, vagy csak kis mértékben van exponálva. Az alábbi 6. sz. táblázat első számoszlopában az érintett települések összes lakossága szerepel. Az exponált oszlopban a települések lakosságának 20 %-át tüntettük fel. 6. sz. táblázat A fővárosi agglomeráció légszennyezettség által érintett lakossága, a települések lélekszáma alapján Szennyező forrás Összes lakos (ezer fő) bből exponált (ezer fő) xponáltak az aggl. lakosságának %-ában Szennyeződésnek kitett települések lakossága 432 86 13,0 zen belül az ipari hatás 179 36 5,4 zen belül a közlekedési hatás 397 79 11,9 Mindkét hatás együtt 144 29 4,4 A fenti táblázatból levonható következtetések: Azokon a településeken, melyeknek közigazgatási területén jelentős mértékű nitrogén-oxid, és/vagy szilárd szennyezőanyag kibocsátó források működnek, 179 000 lakos él. Azokon a településeken, melyek nagy forgalmú útvonal szennyező hatásának vannak kitéve, kb. 397 000 lakos él. Olyan települések lakosainak száma, melyek mindkét fenti hatásnak ki vannak téve, 144 000 fő. 21
UAPST ÉS KÖRNYÉK AGGLOMRÁIÓ INTGRÁLT LVGŐVÉLMI INTÉZKÉSI PROGRAMJA z utóbbiak mind városi rangú települések, köztük 3 a legnépesebb: Gödöllő, unakeszi és udaörs. A fokozott expozíciónak kitett lakosokat tekintve látható, hogy a közúti közlekedés hatásának az agglomeráció lakóinak 11,9%-a van kitéve, míg az ipari emissziók hatása a lakosságnak csak 5,4%-át érinti. Az intézkedések során tehát elsősorban a közlekedés okozta légszennyezésre kell figyelmet fordítani. Azok a települések, melyek mind a közlekedés, mind pedig az ipari emissziók hatásának ki vannak téve, kiemelt figyelmet érdemelnek (7. sz. táblázat). Az itt lakók fokozottan exponált csoportja (lakosság 20%-a) az agglomeráció lakosságának 4,4%-át teszi ki. 7. sz. táblázat Közlekedési és ipari missziók által egyaránt érintett települések Összes lakos (fő) Jelentősen exponált lakos (fő) udaörs 24 367 4480 unakeszi 29 208 5840 Gödöllő 30 600 6120 Pilisvörösvár 13 319 2660 Törökbálint 11 864 2380 Vác 34 224 6840 A lakosok száma a zóna besorolás alapján A települések levegőminőségének a jelen tanulmány szerinti besorolása alapján, határérték feletti ( és ) besorolású település közigazgatási területén élők száma a 8. sz. táblázat szerint alakul. 8. sz. táblázat A és zónába sorolt településeken élők száma Lakos (fő) Az agglomeráció lakosságának %-a nitrogén-dioxid 607 624 91,9 porterhelés 614 353 92,9 kén-dioxid 76 140 11,5 0 0 17 549 2,7 szén-monoxid benzol Figyelembe kell venni, hogy mint az előzőekből is kitűnik, a közigazgatási területen lakóknak csak egy kisebb hányada él a határértéket ténylegesen meghaladó mértékben szennyezett település-részeken. Az intézkedési terv céljának megfelelően azonban a besorolásnál a települések közigazgatási területét kell figyelembe venni. 22