Iktatószám: Tárgy: VEO/001/00949-0004/2015 Elsőfokú kötelezést kiszabó határozat H A T Á R O Z A T A Veszprém Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Fogyasztóvédelmi Osztálya (a továbbiakban: Hatóság) Boros Dániel egyéni vállalkozót (Székhely: 8420 Zirc, Kinizsi utca 11.; adószám: 66886682-2-39; a továbbiakban: Vállalkozó) figyelmezteti az ártájékoztatásra, valamint a kötelező jótállásra vonatkozó előírások megsértése miatt, valamint kötelezi arra, hogy a határozat jogerőre emelkedésének napjától az általa a Zirc, Rákóczi tér 15. szám alatt üzemeltetett OKULUSZ Optika megnevezésű kereskedelmi egységben: a jogsértéssel érintett termékek esetében a fogyasztó által ténylegesen fizetendő eladási árat tüntesse fel, a jogsértéssel érintett termékhez a jogszabályi előírásoknak megfelelő tartalmú jótállási jegyet bocsásson a fogyasztó rendelkezésére. A megtett intézkedésekről a Vállalkozó a határozat jogerőre emelkedésétől számított 10 napon belül köteles értesíteni a Hatóságot. A felügyelők az alábbi megállapításokat tették: 1. 2. A felügyelők által próbavásárolt, ADIDAS A416 006056 típusú napszemüveg termékért a feltüntetett 33.900 Ft-os eladási ár helyett 20.340 Ft-ot fizettek. A termék kihelyezésénél 40% kedvezmény volt feltüntetve.
2 2. 3. 4. Az üzletben akciót tartottak, emiatt az összes Adidas márkájú termékre 40% kedvezményt biztosítottak. Az üzletben forgalmazott még 13 db/féle szemüveget 40%, kedvezménnyel forgalmazták. Az akciós termékek 40%-kal csökkentett (fizetend) eladási árát nem tüntették fel, csak az eredeti eladási árát. A termékek 40%-kal csökkentett eladási ára figyelembe vételével azok értéke kb. 250. 000 Ft. A még forgalmazott POLAROID, POLAROID GLARE, OZZIE, RAY BAN márkájú termékeken a kedvezménnyel csökkentett eladási ár helyett az eredeti árat tüntették fel. 2015. április óta az Üzletben 20% kedvezménnyel forgalmaztak 4 féle márkájú 85 féle napszemüveget melyek értéke kb. 750.000 Ft volt. A próbavásárolt ADIDAS A416 006056 típusú napszemüveghez a felügyelők részére, jótállási jegyet adott át a Vállalkozó, ami Garanciakártya néven szerepelt. Az Adidas megnevezésű füzet, 54-55. oldala magyar nyelvű, ezen a szemüveg adatai, kezelésére, használatára vonatkozó tájékoztatások szerepeltek. A Garanciakártya szolgál jótállási jegyként, amelyen a vállalkozó neve, címe, adószáma, a vásárlás ideje, a termék neve, azonosításra alkalmas megnevezése, termék típusa, gyári száma, vásárlás időpontja, termék ára, és a jótállás érvényesíthetőségének határideje került feltüntetésre. Továbbá egy idegen nyelvű szerelői útmutató. A jótállási jegy tartalmi vizsgálata során megállapításra került, hogy: - nem tartalmazza a gyártó nevét, címét nem tartalmaz tájékoztatást - a fogyasztó jótállásból eredő jogairól, a jótállási igények érvényesíthetőségének helyéről és feltételeiről (3 munkanapos csere szabálya, jótállási idő módosulása javítás, csere esetén; kijavításra, kicserélésre nyitva álló határidő) - a jótállási jegy nem tartalmazott tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a békéltető testület eljárását is kezdeményezheti, valamint arra vonatkozóan, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. - a gépi nyugta nem tartalmazott jótállásra vonatkozó tájékoztatást. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 14. (5) A termék eladási áraként és egységáraként, illetve a szolgáltatás díjaként a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, az általános forgalmi adót és egyéb kötelező terheket is tartalmazó árat kell feltüntetni. Fgytv. 16. (1) A csomagolásra vonatkozó rendelkezések megtartására a gyártó, az ár feltüntetésére vonatkozó rendelkezések megtartására a forgalmazó, illetve a szolgáltatást értékesítő vállalkozás köteles.
3 Fgytv. 2. m) eladási ár: a termék egy egységére vagy adott mennyiségére vonatkozó ár, Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a vállalkozás nevét, címét, b) a fogyasztási cikk azonosítására alkalmas megnevezését és típusát, valamint ha van gyártási számát, c) a gyártó nevét, címét, ha a gyártó nem azonos a vállalkozással, d) a szerződéskötés, valamint a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadásának vagy a vállalkozás vagy közreműködője általi üzembe helyezés esetén a fogyasztási cikk üzembe helyezésének időpontját, e) a fogyasztó jótállásból eredő jogait, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, továbbá f) az arról szóló tájékoztatást, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. (4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó jogszabályból eredő jogait nem érinti. A Korm. rendelet 7/B. (1) A 3. -ban, az 5. (2) (4) bekezdésében, valamint a 6. és 7. -ban foglalt rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott szabályok szerint. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
4 A Korm. rendelet 2. (1) A jótállás időtartama egy év. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: új Ptk.) a fogyasztót a szavatosság (jótállás) alapján megillető jogok tekintetében a következő sorrendiséget állítja fel: 6:159. [Kellékszavatossági jogok] (1) Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik. (2) Kellékszavatossági igénye alapján a jogosult választása szerint a) kijavítást vagy kicserélést igényelhet, kivéve, ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát és a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet; vagy b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, vagy a szerződéstől elállhat, ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta, e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, vagy ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. A Vállalkozó azáltal, hogy az általa akciósan eladásra kínált termékek esetében nem tüntette fel a fogyasztó által ténylegesen fizetendő, akciós eladási árat, megsértette az Fgytv. 14. (5) bekezdését. A vállalkozó azáltal, hogy a próbavásárolt termékhez hiányos tartalmú jótállási jegyet adott át, a Korm. rendelet 3. (3) bekezdés c), e), és f) pontját sértette meg.
5 Kelt: Veszprém, 2015. Takács Szabolcs kormánymegbízott nevében és megbízásából Roxer Egon osztályvezető Kapják: IRATTÁR, GAZDASÁGI FŐOSZTÁLY,