A B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat irodájának átadása Hercegkúton

HERCEGKÚT KÖZSÉG INFORMÁCIÓS LAPJA 2009. JANUÁR HÓ, 10. ÉVFOLYAM 1. SZÁM ÁRA: 150,- FT A B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat irodájának átadása Hercegkúton 2009. január 24-én este 6 órakor került sor a B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat Hercegkútra kihelyezett irodájának az átadására. A meghívott vendégeket Rák József polgármester házigazdaként üdvözölte, majd Stumpf Andrásné a B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzatának elnök mondott ünnepi köszöntőt: Nagy szeretettel köszöntöm Önöket a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzat Hercegkúti kihelyezett irodájának átadó ünnepségén. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Önkormányzat Főjegyzője Dr. Kovács János elfogadta meghívásunkat és megtisztel minket jelenlétével. Köszöntöm Czeglédi Natáliát, kisebbségi referenst, főtanácsost, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Hivatalából, az Oktatási és Kulturális Főosztályról. Köszöntöm Jelli Jánost, Tarján polgármesterét, Rák Józsefet, Hercegkút polgármesterét, dr. Stumpf Enikő körjegyzőt, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat képviselőit és minden kedves érdeklődőt. Nagy öröm ez a mai nap számunkra. Amikor 2007. március 14-én Miskolcon megalakult a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzata, a racionalitás elvét szem előtt tartva felmerült bennem az a kérdés, miért ne lehetne ennek a kihelyezett irodája Hercegkúton. A Megyei Önkormányzat Elnöke Dr. Ódor Ferenc támogatta és jóváhagyta kérésemet. A Hercegkúti Községi Önkormányzat kezdetektől segítőkész volt, és azonnal helyet biztosított számunkra. A Megyei Kisebbség képviselői határozatban fogadták el Hercegkútat, mint kihelyezett irodát. 2008-ban a Megyei Önkormányzat a Megyei Német Kisebbségi Önkormányzat részére feladatainak ellátásához 520 ezer Ft pénzbeli támogatást kapott, valamint Hercegkút Petőfi u. 110. szám alatti irodahelyiség 600 ezer Ft értékben történő berendezését vállalta. Működési kiadásokat havi 40.000 Ft összegig, irodaszer költséget 20.000 Ft összegig, ill. havi 18.500 Ft telefon és telefax költséget vállalt. Főjegyző Úrral történt megbeszélés alapján 2009-ben az utóbbi támogatások ismét rendelkezésünkre fognak állni. Most pedig köszönetet szeretnék mondani a Megyei Önkormányzatnak, illetve a Megyei Önkormányzatot képviselő Főjegyző Úrnak az anyagi támogatásért, hogy létre tudtuk hozni ezt az irodát. Nem sokan büszkélkedhetnek országszerte azzal, hogy ilyen lehetőséget kaptak a megyéjüktől. Köszönjük a Hercegkút Községi Önkormányzatnak, a Polgármester Úrnak, hogy rendelkezésünkre bocsátotta felújítva, bérleti díj mentesen a helyiséget. Mi pedig, ennek a szép irodának a birtokba vevői ebben a nehéz gazdasági helyzetben igyekszünk majd jó gazdaként kezelni és a lehetőségekhez mérten minél jobban működtetni. Az elnökasszony köszöntőjét követően dr. Kovács János, a B-A-Z Megyei Önkormányzat főjegyzője szólt az esemény jelentőségéről, a kisebbségek érdekeinek képviselete érdekében a Megyei Önkormányzat által felvállalt feladatokról. Ezt követően az ünnepélyes szalagátvágást követően vehette birtokba az érdeklődő közönség az új irodahelyiséget. Az eseményen részt vevő vendégek valamennyien meghívást kaptak a Hercegkúti Német Kisebbségi Önkormányzat és a Hercegkútért Közalapítvány közös szervezésében ezen az estén megrendezett bálra is, így az est folyamán a felhőtlen szórakozás mellett lehetőség nyílott szakmai beszélgetésekre, tapasztalatcserére. Az ünnepélyes szalagátvágás az iroda ajtajában

2 Jelli János tarjáni és Köteles László komlóskai polgármester Rák József polgármester üdvözli az átadási ünnepség résztvevőit Stumpf Andrásné, a B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzatának elnöke mond ünnepi köszöntőt Dr. Kovács János, a B-A-Z Megyei Önkormányzat főjegyzője szól az egybegyűltekhez Az újonnan átadott kisebbségi irodahelyiség valamennyi jelenlévő tetszését elnyerte A B-A-Z Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzatának tagjai

3 Hercegkúti Német Kisebbségi Önkormányzat és Hercegkútért Közalapítvány közös bálja A Művelődési Ház nagytermében a Hercegkútért Közalapítvány kuratóriumának elnöke és tagjai fogadták a kisebbségi irodaátadásról érkező vendégeket, valamint a farsangbálra invitáló felhívás alapján egybegyűlt helybelieket, Sárospatakról, Sátoraljaújhelyből és Károlyfalváról érkezett kedves vendégeket. Az est remek hangulatát a Heimat Néptánc Egyesület gyertyás tánca alapozta meg, akik az ünnepi műsorban még további fergeteges produkcióval is felléptek. Stumpf Imre Jánosné kuratóriumi elnök köszöntő szavait az alábbiakban olvashatják: A Hercegkútért Közalapítvány Kuratóriuma nevében igaz barátsággal és őszinte tisztelettel köszöntöm Önöket szervezetünk fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségünkön. Megkülönböztetett tisztelettel köszöntöm a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés Főjegyzőjét, dr. Kovács János urat, a Tarján községből érkezett kedves barátainkat, kiemelten Jelli János Urat, a település első számú vezetőjét, polgármesterét, a választott önkormányzati tisztséget betöltő vendégeinket, így a polgármestereket, képviselő hölgyeket, urakat, valamint minden kedves érdeklődőt, aki ma megtisztelte jelenlétével rendezvényünket. Külön örömöt jelent számunkra az, hogy a Hercegkútért Közalapítvány alapító tagjai is körünkben ünnepelnek. Hála és köszönet mindenkinek, aki ötletével, munkájával vagy bármilyen módon hozzájárult ahhoz, hogy civil szervezetünk a település életében már tíz éve aktívan vehet részt, közreműködhet a helyi kulturális életben, a hagyományok ápolásában, továbbadásában. Az Alapítvány életében voltak feledhetetlen, maradandó élményeket nyújtó ünnepek, mint például a hercegkútiak találkozója, amelyet többször is megszerveztünk, a Sváb Tájház alapkőletétele és átadása, az Aratónapi események. De bizony volt fekete, szomorú eseményt tartalmazó napunk is. Amikor 2006. június 28-án egy nyár éjszakai viharcsapás következtében tűz martaléka lett Tájházunk, könnyes szemmel és szívfacsaró érzésekkel fogadtuk meg, s nyilatkozta Rák József polgármester úr a nyilvánosságnak: újra fogjuk építeni. Így is lett: 2007. augusztusában már ismét volt mit megmutatnunk az ide látogatóknak, azt az épületet, amelyet a hagyományok kápolnájának is nevezhetünk. Alapítványunk mellett tíz esztendős a Hercegkúti Hírek c. havonta kiadott helyi újságunk, amelyből nemcsak az itt élők, hanem az innen elszármazottak is tájékozódhatnak a szülőfalujukban történt jelentősebb eseményekről. Stumpf Imre Jánosné kuratóriumi elnök köszöntőt mond a farsangi bálon Továbbra sem felejthetjük azt, hogy a hagyományt ápolni, őrizni, tisztelni kell, hiszen a hagyományőrzés nem más, mint a múlt kapcsolódása a jelenen keresztül a jövőhöz. Szentimrey Jenő szavaival: Alapot ád a múlt elegendőt, te építs rája boldog jövendőt. A sváb kultúra, hagyományaink, szokásaink szinte azonosak, éljünk akár a szomszéd városokban: Sátoraljaújhely Károlyfalva nevű településrészén, Sárospatakon, vagy Rakamazon, Miskolcon, Sajószentpéteren vagy innen háromszáz kilométerre Tarjánban. Az azonos kultúrát vallók összetartoznak mondta dr. Korzenszky Richárd atya a Tihanyi Bencés Apátság vezetője tegnapelőtt Zemplén Fővárosában a Magyar Kultúra Napján. Mi itt valamennyien összetartozunk és össze is kell hogy tartsunk, hiszen a svábokról minden időben azt mondták: összetartó közösség. Az összetartás legfontosabb elemei közül engedjék meg, hogy kettőt emeljek ki: a templomot és az iskolát. Az iskola, valamint ezt megelőzően a család, amelybe születtünk, s az óvoda az első meghatározó szociális közeg. Hercegkúton, amikor soha ilyen veszély nem fenyegette a falusi kisiskolákat, mint napjainkban, erőn felül küzd azért az önkormányzat, hogy önállóan tudjuk fenntartani a nyolcvan éves intézményt. Remélem, hogy unokáink és dédunokáink is ebből és az ehhez hasonló kisiskolákból indulhatnak sikereik felé.

4

5 A vallásos életmód szintén jelentős mértékben határozza meg a hercegkútiak mindennapi életét. A templomunk, ahol vasárnaponként lélekben feltöltődhetünk, erőt meríthetünk a következő hét tennivalóihoz, másik olyan értékünk, amelyet régi pompájában kell megőriznünk. A vallásos élet, a hit és az erkölcs teremtheti meg nemcsak szűkebb, hanem tágabb pátriánk számára azt, hogy társadalmunkban az értékek valóban értékek legyenek. Tennivaló van bőven, tenni akarókban sem lehet hiány. A Hercegkúton tevékenykedő civil szervezetek közül valamennyien e szerint a hitvallás szerint őrizzük a tradíciókat, ápoljuk és adjuk tovább az őseinktől kapott örökséget. Kívánom, hogy mindez az idők végezetéig így legyen! Isten segítsen ebben! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy végezetül figyelmükbe ajánljam Reményik Sándor sorait: Ti nem akartok semmi rosszat, Isten a tanútok reá. De nincs, aki köztetek E szent harcot ne állná. Ehhez Isten mindannyitoknak Vitathatatlan jogot ád: Ne hagyjátok a templomot, A templomot s az iskolát! A Tarjáni Csibészek zenekarnak óriási sikere volt A Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Stumpf Andrásné is köszöntötte a bál résztvevőit: Hercegkút Német Kisebbségi Önkormányzat nevében szeretettel köszöntöm Önöket ezen az ünnepi estén! Tisztelt főjegyző Úr, Polgármester Urak, Kedves Vendégek! Hercegkút Német Kisebbségi Önkormányzat (HNKÖ) 2006 októberében alakult meg 5 fővel. Törvényes keretek között, éves munkarend szerint ülésezünk, hozzuk határozatainkat. A Községi Önkormányzattal együttműködve, jó feltételek mellett tudunk dolgozni. A hivatali teendők, pénzügyi beszámolók, jelentések, jegyzőkönyvek elkészítésében nagy terhet vesznek le a vállunkról a hivatal dolgozói. Erre szükségünk is van mivel munkánkat társadalmi megbizásból, a megélhetőségünket biztosító főállás mellett, szabadidőnkben, javadalmazás nélkül, a község érdekeit szem előtt tartva végezzük. Alapbevételünket az állami normatíva és a feladat alapú támogatás adja, melyet különböző pályázatokkal, adományokkal tudunk növelni, így évente 900 ezer Ft összeg áll rendelkezésünkre. Szűkös anyagi forrásaink ellenére megpróbálunk jól gazdálkodni. Fő feladataink közé tartozik elsősorban a német nyelv és kultúra ápolása, támogatása, megőrzése. Az előbb említett bevételekből tudjuk finanszírozni a Freundschaft vegyes kórus karnagyának és a Heimat néptánc csoport táncoktatójának tiszteletdíját. Pénzbeli támogatást kap az iskola, óvoda, a Hercegkúti Hírek című helyi újság. 2006 novemberében Hercegkút Község Önkormányzata partnerségi szerződést kötött a németországi Baden-Würtemberg tartományban lévő Obersulm településsel. Kiemelten fontosnak tartjuk a partner település képviselőivel a kapcsolatépítést, valamint az ifjúsági csereprogram támogatását. Így a német nyelv gyakorlására és a német kultúra megismerésére egyre több fiatalnak van lehetősége az anyaországban.

6 Természetesen az obersulmi fiatalok is szívesen járnak vissza községünkbe. Lehetőségeink -számbavéve a gazdasági helyzetet, a rendelkezésünkre álló erőforrásokatvégesek, de a német nyelv és kultúra ápolására fordított összeget, mint hosszú távú befektetést kell értékelnünk. 2008 tavaszán nagy eseményről kaptunk hírt. A Német Belügyminisztérium Essen auf Radern pályzatán Ford Tranzit kisbuszt nyert HNKÖ. Az üzemeltetésről Hercegkút Község Önkormányzata gondoskodik, melyről megállapodást írt alá a két önkormányzat. A kisbusz azóta is az egész község szolgálatában áll. A Nyugdíjas Klub sok kirándulást szervezett már vele, az óvodások, az iskolások, a civil szervezeteink, a küldöttségek utaztatása is megoldódott a kisbusszal. HNKÖ-nak a megyében működő 10 kisebbségi önkormányzattal is jó a kapcsolata. Részt veszünk egymás rendezvényein, segítjük egymás programjait. Tagjai vagyunk a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Német Önkormányzatok Szövetségi Egyesületének is. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzattal és a Megyei Német Kisebbség Területi Kisebbségi Önkormányzatával is kitűnő a kapcsolatunk. Ezt bizonyítja, hogy itt van a megyei német kisebbség kihelyezett irodája, amit ma adott át főjegyző úr. Célkitűzéseink között szerepel más megyék német kisebbségi önkormányzataival történő kapcsolat felvétel. Az első lépéseket elődünk Hercegkút Német Községi Önkormányzata már megtette közel 10 évvel ezelőtt a Komárom- Esztergom megyei Tarján községgel. Mi is szeretnénk ezt a kapcsolatot tovább építeni. Kedves vendégek! Igyekeztem átfogó képet adni munkánkról, feladatainkról, célkitűzéseinkről. A tenni akarás nagyon fontos, munkánkkal őseinknek adózunk, akik új hazát keresve, fáradságot nem kímélve érkeztek meg 1750-ben Magyarországra, Trautsondorfba. Ma a német kisebbség a híd szerepét tölti be Németország és Magyarország között, s így együtt vagyunk az Európai Unió tagjai. Egy német népdallal szeretném gondolataimat zárni és jó szórakozást kívánok az est hátralevő részében, érezzék jól magukat! Das Ungarland ist's reichste Land dort wachst viel Wein und Treid, so hat's in Günzburg man verkünd't, die Schiff stehn schon bereit, dort geits viel Vieh und Fleisch und G'flüg, und taglang ist die Weid, wer jetzo zieht ins Ungarland, dem blüht die goldne Zeit (Volkslied) A Tarján községből érkezett delegáció programja vasárnap délelőtt a 9 órakor kezdődő szentmisén történő részvétellel folytatódott. Ezt követően a Sváb Tájházat tekintettük meg közösen, mivel az újjáépítése óta még nem jártak nálunk a tarjániak. Azután rövid sétát tettünk a temetőben, melynek rendjét, a szépen gondozott sírokat, a felújított ravatalozót elismerő szavakkal illették a vendégek. A korai ebédet követően maradt még idő a Gomboshegyi Kálvária bejárására és a napsütésese időben a kilátóból is páratlanul szép panoráma nyílott a környékre. A vendégek előtt álló hosszú út miatt a Götz Pincészetben már csak egy rövid borkóstolás fért a programba és a kora délutáni órákban került sor a közeli viszontlátás reményében a búcsúzásra. (drse)

7 Magyarországi Német Önkormányzatok Napja 2009. január 10-én rendezték meg 13. alkalommal a Magyarországi Német Önkormányzatok Napján az ünnepélyes gálaműsort a Budapest Kongresszusi Központban. Minden évben az ország összes német kisebbségi önkormányzata képviselteti magát ezen az estén. Hercegkútról Matiszné Boósch Edina, Matisz Antal, Stumpf András, Stumpf Andrásné, Rákné Naár Etelka és Rák József képviselték községünket. Heinek Ottó az Országos Német Önkormányzat elnöke köszöntőjében kitért arra, hogy különösen nagy megtiszteltetés az, hogy Dr. Christoph Bergner parlamenti államtitkár, a Német Szövetségi Kormány kisebbségügyi megbízottja elfogadta a meghívást és együtt ünnepel az egybegyűlt vendégekkel. Már 20 éve, hogy a Kisebbségügyi Hivatalt létrehozták Németországban és az elmúlt két évtizedben is sok segítséget kaptunk Németországtól, a német belügyminisztériumtól. Segített az egyesületi rendszer kiépítésében, idősek klubja és a találkozóhelyek megvalósításában. Orvosi segítség, humanitárius intézkedések hozzájárultak a vidéki lakosság esélyegyenlőségéhez és a fiatal nemzedék érdekében is sokat segítettek. Ugyanakkor nem kevésbé jelentős Németország támogatásának morális értéke, az érzés, hogy az anyaországnak fontosak vagyunk, és kiáll mellettünk. Kiemelte hazánk szerepét a vasfüggöny leomlásának 20 évvel ezelőtti eseményében, mely hozzájárult közvetve a berlini fal leomlásához. Megemlékezett a 60 évvel ezelőtt történt kitelepítésekről, a második világháború áldozatairól. A gála műsora nagyon színvonalas volt. Hallhattunk fúvós zenekarokat, a Német Színház színésznőjének előadásában egy verset, duettet két hölgytől, a budapesti német nemzetiségi középiskola kórusát, tánccsoportokat akik fergeteges műsort mutattak be. Öröm volt hallgatni a sváb anekdotákat fiatal mohácsi, pécsi, bajai középiskolásoktól ízes, autentikus előadásban. Ismét egy hangulatos, gazdag kulturális programot láthattunk kiváló csoportok, előadók, közreműködésével. Stumpf Andrásné HNKÖ elnöke Fotó a gálaműsor fellépőiről Baloldali kép: A budapesti német nemzetiségi középiskola kórusa. Jobb oldalt fenn: a Herzklang Duett. Jobb oldalt lent: a szekszárdi kórus A Kisebbségügyi Hivatal megalakulásának 20. évfordulója alkalmából rendezett szakmai napon 2008 szeptemberében Berlinben Schauble belügyminiszter úr elmondta, hogy a német kisebbség kulturális identitásának megőrzése a legfontosabb kérdések egyike kell hogy legyen. Ezután Dr. Christoph Bergner parlamenti államtitkár ünnepi beszédében a magyarországi német kisebbség jelentőségét emelte ki, híd Magyarország és Németország között, az országok közötti jó kapcsolat kialakulásának építő kövei, ezért Németország továbbra is támogatja a magyarországi német kisebbségeket.

8 A nyugdíjas klub programjaként január 13-án, ez évi első zarándok utunk a budapesti Sziklatemplomban volt. Kis csoportunk nagy örömére a Keletiben /mivel vonattal mentünk/ Frikker Annuska néni várt /akivel telefonon le volt beszélve/, majd onnan busszal elkísért bennünket a templomba. Ezúton is köszönjük kedvességét és segítségét. Zarándoklat a Sziklatemplomba A Sziklatemplom építésének gondolata 1924-ben vetődött fel, amikor egy magyar zarándok csoport a világhírű franciaországi kegyhelyen, Lourdesban járt. Eredetileg a Szent Gellért-hegy déli oldalán lévő Szent Iván barlangot szerették volna a Lourdes-i grotta mintájára engesztelő szentéllyé megépíteni. Később a barlang természetes üregét a hegy belsejében robbantásokkal kialakított mesterséges barlangrésszel bővítették ki. 1931 tavaszára készült el a templom. 1934-ben a templomhoz a hegy Duna felöli oldalán egy neoromán stílusú kolostort is építettek, a szülőföldjére hazatelepülő egyetlen magyar alapítási férfi szerzetesrend, a pálosok számára. Két évtized sem telt el, amikor a szerzetesek közül egyeseket kivégeztek, sokat börtönbüntetésre ítéltek. A Sziklatemplomot teljesen tönkretették, majd a hatvanas évek elején 1.5-2 méter vastagságú betonfallal a bejáratát elzárták. 1990-ben visszakapták a kolostorukat a pálos atyák és megnyitották a Sziklatemplomot. A templom felett 6 méteres kereszt már messziről felhívja a figyelmet a Sziklatemplomra. A kapuzatán a Pálos Rend címerét láthatjuk. A külső barlangba lépve a Lourdes-i Szűz szobrát találjuk. A bejárattal szemben a rendalapító Boldog Özséb, bal oldalán Mindszenty bíboros szobra látható. A külső barlangból egy alagút szerű folyóson juthatunk el a mélyebben fekvő templomrészbe, ahol a szentmiséket és a különböző imádságokat tartják. A templomot a Magyarok Nagyaszszonya tiszteletére szentelték fel, ezért is találhatjuk meg nem sokkal a bejárat után a Szűzanya Szent Koronával ékesített szobrát. Közvetlen a Magyarok Nagyasszonya szobor mellett találjuk Szent István király fejszobrát. A remete kápolnában látható Szent Pál első remete szobra a hollóval, mely egy darab kenyeret tart a csőrében és az oroszlánnal. A lengyel kápolnában található oltárt a lengyel uralkodóház jelvényéből a Jagelló-sasból alakították ki és azon a híres Czestochowa-i szentély kegyképének, a Fekete Madonnának a másolatát helyezték el. A képtől balra Nagy Lajos magyar király lánya, Szent Hedvig királyné, jobbra pedig Boldog Özséb látható. A lengyel Kápolnából a fő hajóba jutunk. Megrendítő az oltár fölött függő hatalmas feszület. A feszület alatt áll a templom főoltára, amely Zsolnay porcelánból készült, amelyben Szent Gellért ereklye van elhelyezve. Az oltárral szemben állva Szent Gellért domborművét láthatjuk. Még nagyon sok remekmű van a templomban, csodálatosak a fából faragott szobrok és a gyóntatószék. Ebben a csodálatos templomban minden hónapban 13- án engesztelő imádságokat tartanak. Mi egy engesztelő rózsafüzér közepére értünk oda. Ezután Szentmisén vettünk részt, melyben a miséző pap köszöntötte a több száz zarándokot. Szentmise után mi hercegkútiak egy engesztelő órát tartottunk, imádkoztunk, énekeltünk, majd lelkileg feltöltődve elindultunk haza. Annuska néni visszakísért a Keleti pályaudvarra. Mint volt hercegkútival jól esett mindenkinek kicsit elbeszélgetni, majd megköszöntük fáradozását és elköszöntünk. Isten segítségével szerencsésen hazaértünk. Naár Józsefné klubtag

9 A Nyugdíjas Klub hírei Idei első összejövetelünkre január 8-án kerítettünk sort. Új évet kezdtünk, új tervekkel, elképzelésekkel. Megbeszélésünk célja az volt, hogy csokorba szedjük, összegyűjtsük azokat a program-terveket, ötleteket, amiket az év folyamán, de leginkább a közeljövőben szeretnénk megvalósítani. A klub dolgozói ezentúl is szeretnének a programokból olyan színes palettát előállítani, hogy arról mindenki megtalálja a számára leginkább megfelelőt. Legyen egy összejövetelekben, élményekben gazdag új esztendők, melyhez szükségünk van nyugdíjasaink támogató, aktív részvételére. Az új esztendőben is hívunk, várunk programjainkra minden kedves érdeklődőt! A Klub dolgozói A Hercegkúti Hírekben szeretnénk folytatni a jelenlegi és egykori BURSA ÖSZTÖNDÍJASOK bemutatkozása rovatot. A jelenlegi ösztdöndíjasok és a friss diplomások bemutatkozó cikkeit a hercegkut@pr.hu e-mail címre várjuk! Lapzárta: minden hónap 20. A jelenleg ösztöndíjban részesülő hallgatók névsora: Bajusz László Bányai Ferenc Baumgartner Tünde Besenyődi Anikó Besenyődi János Bodnár Eszter Bodnár Marietta Cziczó Károly Deák Marianna Götz László Gyükeri Ferenc Hoffmann Dóra Hoffmann Kinga Horváth Gábor Joósz Rita Markovics Ádám Naár Ágnes Naár Anita Rák Balázs Rák Roland Rák Zoltán Schmied Viki Stumpf András Stumpf Balázs Stumpf Erika Tusori Eszter DR. KÖTELES LÁSZLÓ HÁZIORVOS 06-20/5536104 RENDELÉSI IDŐ Hercegkút Makkoshotyka HÉTFŐ 8.00-9.30 10.00-12.00 KEDD 12.00-13.30 14.00-16.00 SZERDA 8.00-9.30 10.00-12.00 CSÜTÖRTÖK 14.00-16.00 12.00-13.30 PÉNTEK 10.00-12.00 8.00-9.30 KÖZPONTI ÜGYELET: du.16 órától reggel 8.00 óráig, hétvégén Sárospatak Rendelőintézet Ügyeleti szolgálata: 311-456

10 A téli szünet utáni első héten január 8-án az iskolás és óvodás gyerekek egy nagyszerű műsoron vehettek részt a helyi Művelődési Házban. A Görömbő Kompánia előadásában A szőlőpásztor című mese elevenedett meg. A feldolgozott történet a népmesének dramatizált átdolgozása volt, amelybe folyamatosan bevonták az egész közönséget. Gyerekek és felnőttek együtt játszottak, táncoltak, járták a csárdást, ugróst és moldvai táncokat. Népi hangszerekkel, dudával, tekerővel kisérték végig az előadást, ami külön érdekességet jelentett a gyerekeknek. A mesében elhangzott mondókákat, dalokat, játékokat úgy válogatták össze, hogy ismertek, vagy könnyen megtanulhatók, közösen énekelhetők, játszhatók legyenek A fontos szerepet játszó dudát, tekerőt a muzsikusok az előadás után külön bemutatták a gyerekeknek. A táncház után, a mese végeztével egy közös énekkel zárult a program. A jó hangulatú, mindenkit megmozgató műsor láthatóan minden résztvevőnek elnyerte a tetszését. A következő hónap a farsangi készülődéssel fog telni, amihez a következő verssel szeretnénk kedvet hozni: Suli- tár Galambos László: Farsang Álljon a bál, amíg állhat. Nyaggassuk a citerákat. Körbe-körbe! Csak vidáman! Maszk nélkül meg maskarában. Pántlikázzuk a farsangot! Kongassuk a nagyharangot! Ide szálljunk! Oda szálljunk! Csizmasarkon ugróst járjunk! Kereplőkkel, kolompokkal, Nádsípokkal, vasbotokkal Kilenc király bandukoljon, Csipkés lángú lámpást gyújtson, Siska fülét hegyezgesse! Prémsüvegben jön a medve. Moha csüng a süvegéről. Pipájában tapló füstöl. Hajladozzunk. Énekelünk! Ibolyásan ölelkezzünk. Álljon a bál, amíg állhat. Zengessük a citerákat!

11 Életem Obersulmban Sokan kérdezhetik: Egyáltalán hogyan sikerült elérnem azt, hogy viszonylag hosszabb időt tölthettem el Németországban? Először erre szeretnék választ adni, ezért kezdem beszámolómat korábbi eseményekkel. Mint bizonyára már mindenki tudja, Hercegkút és a baden-württembergi Obersulm között évekkel ezelőtt partnerkapcsolat jött létre. Ennek jegyében még a partnerségi oklevél aláírása előtt megkezdődött egy ifjúsági csereprogram a két település között. Sajnos sem 2005- ben, sem 2007-ben nem jutottam el e program keretében Németországba. Ám eközben, 2006-ban a német fiatalokon volt a sor, hogy látogatást tegyenek községünkbe. Ekkor ismertem meg őket, és azonnal barátságot kötöttünk. Tartottuk egymással a kapcsolatot egészen 2008 nyaráig, amikor ismét találkozhattunk Hercegkúton. Beszélgetéseink során biztosítottak arról, hogy keresnek számomra munkát Németországban, és minden egyéb dologban segíteni fognak. Amikor augusztus első vasárnapján elbúcsúztunk a ferihegyi repülőtéren, azon tűnődtem, hogy talán januárban sikerül kiutaznom. Két héttel később azonban Markus Kress obersulmi ifjúsági referensnek aki koordinálta az egész folyamatot már konkrét tervei voltak, majd pontosabb információkat begyűjtve előállt a lehetőséggel, hogy egy ottani borászatban idénymunkásként foglalkoztatnának. Azon a szeptember végi napon, amelynek estéjén a repülőgépem indult a stuttgarti légikikötőbe, kissé izgatottan készültem az indulásra. Mindent újra ellenőriztem a jegyfoglalástól a csomagomig. A repülőutat nem szeretném részletezni, legyen elég most annyi, hogy mintegy 7 és fél órás késéssel sikerült megérkeznem Stuttgartba. Itt egy 4 fős kis csapat fogadott, majd autóval utaztunk Obersulmba. Itt egy reggeli közben megismertem a szállásadómat, Werner Emmrich-et, aki később szép lassan a pótpapám lett, valamint azt az embert, aki kapcsolatai segítségével munkát talált nekem: ő volt Anita Wolkersdörfer, a sokunk által már jól ismert Mira Wolkersdörfer ifjúsági ház-vezető édesanyja. Bal oldali kép: Harry Murso polgármester úrral Jobb oldali kép: Munka közben A család, akik szállást biztosítottak számomra, az első pillanattól kezdve befogadott, és egyre inkább én is családtagnak éreztem magam. Rengeteg új barátot is szereztem Németországban, hiszen mindenki nagyon kedves és közvetlen volt velem. Ha valamiben segítségre szorultam, mindig számíthattam rájuk. A munkahelyemen, a Schlosskellerei Affaltrach-nál egy 15 fős csapat legfiatalabb tagja lettem. Elég nemzetközi volt a társaság, mert dolgozott ott lengyel, orosz, belorusz, természetesen német és egyetlen magyarként én. Kissé megerőltető volt kezdetben a 10 órás műszak, de elégedett voltam. Soha nem kértek lehetetlent, de elvárták, hogy minden lehetséges dolgot megtegyünk. És persze ezt (kis hazánkban megszokottól eltérően) meg is fizették. A szüreti munkák mellett az üzemben is dolgoztam a palackozásnál, illetve amire éppen szükség volt. Két hónap után úgy köszöntünk el egymástól, hogy felajánlották a lehetőséget egy jövő őszi munkára. Tehát azt gondolom, megálltam a helyemet. A szerződésem lejártával két hét szabadságot töltöttem még el barátaimmal, német családommal, aminek a csúcspontját a fiatalok által szervezett búcsúbuli jelentette, ami az ifjúsági házban került megrendezésre 3 zenekar fellépésével, és mintegy 140-150 ember részvételével. Majd végül elérkezett a hazautazás napja is, ami elég szomorúan telt, hiszen ez alatt az idő alatt nagyon megkedveltük egymást. Összességében csodálatos 2 és fél hónapot töltöttem el Obersulmban. Ez egy óriási élmény, egy kitörölhetetlen emlék számomra. Mégis abban bízom, hogy ha sok év múlva visszagondolok rá, akkor két szó jut majd eszembe: új kezdet! Götz Gábor

12 Zarándoklat a Szent-család útján és Bibliai helyeken (Egyiptom, Jordánia, Izrael) Stumpf Bálitné sz. Götz Julianna utibeszámolója A Hercegkúti Hírek 2006 decemberi számában már leírtam, hogy számomra a kikapcsolódást az utazás nyújtja. Ezért, mikor a Makro-világ utazási iroda 2008-as prospektusában november 5-ei indulással ez az út megjelent, azonnal jelentkeztem. Gondoltam addig már úgy is vége a szüretnek, nyugodtan utazhatok, pihenhetek. Ez nem így történt, hiszen még a szüretnek sem volt vége, mikor indultam, s az út sem igazán a pihenésről szólt, mivel látnivalókban nagyon gazdag, de igen fárasztó út volt. Így történt hogy, november 5-én reggel még kivittem reggel a szüretelőket a szőlőbe, este 7-kor pedig már a Kairói reptéren landolt 30-fős csoportunk. Az ország egész területéről tanárok, orvosok, vállalkozók és sok nyugdíjas hívő ember. Az európai őszből átrepültünk az Afrikai nyárba. A reptéren már várt bennünket egy kényelmes légkondicionált busz, az idegenvezetővel a 75 éves Simon Segaly személyében, aki 5 nyelven beszél, mindhárom országát kiválóan ismeri, rendkívül jó humorú ember, izraeli-magyar állampolgársággal. Simon első kérdése az volt a lelki vezetőnkhöz (Polyák Imre hercegszántói plébános), hogy minden reggel a mi imánk után XXIII. János pápa reggeli imáját közösen imádkozzuk el, amit mindenkinek ki is adott. A szállodához vezető úton tanácsokkal látott el, pld.: labilis közbiztonság, szennyezett ivóvíz, mely európai ember számára fogyaszthatatlan, ezért napi 4-5 liter ásványvízről mindenki maga gondoskodjon a hőség miatt, sőt még fogmosáshoz is csak ezt használhatjuk. Zöldség, gyümölcs ami itt bőven van, csak párolva fogyaszt- Zarándok csoportunk a Szfinxszel Gizai piramisoknál A beosztásnál két Pest környéki hölggyel kerültem egy kényelmes szobába, ahol 3 éjszakát töltöttünk. Az első napunk buszos városnézéssel kezdődött, körbe utaztuk Kairót, miközben Simontól megtudtuk, hogy Egyiptom 96 %-a sivatag. Keleten kő, nyugaton homok, Élet csak a Nílus (az élt folyója 1500 km hosszú)mentén és a Földközi és Vörös tenger partján van. Éves csapadék 20 mm, hőmérséklet 15-45 C. Arab lakóinak száma 25 millió, ebből Kairóban 17 millióan élnek. (több ezer hajléktalan lakik temetőkben).az emberek 90 % muzulmán vallású ( egy Istent hisznek Allahot), keresztény 10 %, nagyrészt Görögkeleti Ortodox. Közlekedésükben óriási a káosz, hatalmas dugókkal, s minden manővert dudálással jeleznek, így egy hatalmas duda koncert a város éjjel-nappal, s nem ritka látvány a legmárkásabb autók között a csacsi fogat sem. Ebédünket egy nílusi hajón fogyaszthattuk, gyönyörködve a folyóban, ahogyan ketté szeli Kairót, mint a mi Dunánk Budapestet. Két partján modern és több száz éves patinás épületek, kifelé haladva pedig befejezetlen lakások sokasága látható. ( a félkész háznak nincs adója). A város legszélén találhatók a fölműves beduin falvak kunyhói, tevékkel és szamarakkal. A múlt, a sok mecset és modern építészet alkotásai keverednek ebben városban. Hogy a város nyüzsgő életébe is betekintést nyerjünk a délután egy részét Kairó óriás bazárjában alkudozással töltöttük, majd meglátogattuk a Mohamed-Ali mecsetet, megcsodáltuk annak művészeti alkotásait és vallási kultúráját.

13 Második nap Kairó környékén visszarepültünk a múltba. Memphist az ókori romvárost (4000-éves), és a fáraók idejéből feltárt szoborkertet néztük meg. Innen egy homoksivatagon keresztül haladva eljutottunk Szakkarába, ahol megnézhettük az első piramist,mely 30000 db 20 tonnás kőből épült, majd a Szfinxet amely egy darab óriás kőből lett kifaragva 20 m magas és 48 m hosszú. Következő megállónk a Gizza-ban volt. Itt 3 db különböző méretű, i.e. 2500 körül épült piramist csodáltunk meg. Az Egyiptomi Múzeumban pedig megtekintettük a fiatalon(19 évesen ) elhunyt TUTANKHAMON fáraó kiállítását, sírját 1922-ben tárták fel. Szarkofágja 110 kg aranyból van, s használati tárgyai egy teljes szintet töltenek be. A késő esti órákban bejutottunk egy ma is működő papirusz üzemben. Harmadik reggel a városnézést a keresztény negyeddel folytattuk. A Szent József templomban szentmisét hallgattunk, majd a Szent Barbara templomban csatlakoztunk az Ortodoxok fohászaihoz. Innen utunk a barlang fölé épült (V.sz.-ban) Szent Szergiusz templomban vitt. Itt bujdosott a szent család Heródes haláláig. A déli órákban búcsút intve a Nílusnak és Kairónak, folytattuk utunkat a keleti kősivatag felé, a Szuezi csatorna irányában. Két óra buszozás után, katonai ellenőrzéseken és egy alagúton áthaladva érkeztünk meg a Sínai félszigeten lévő Szuezi öböl partjára. Szállodánk pont a Sínai hegy lábánál volt. Innen indultunk hajnali 2 órakor a Mózes hegyre, arra a helyre ahol Mózes a 10 parancsolatot tartalmazó 2 kőtáblát átvette. Állítólag a világon itt a legszebb a napfelkelte. Tehát elindultunk hajnalban a Szent Katalin kolostorhoz, amely az égő csipkebokor helyén épült a VI. sz-ban, és ma is működő ortodox kolostor. Ezután, már a kivilágítatlan, köves, sziklás úton, a sötétben botorkálva, a beduin taxiknak (tevék)helyt adva, minden erőnket összeszedve haladtunk a 7,5 km hosszú szerpentinen, a 2200 m magas csúcs felé, ahová az út elfogytával még 750, kőből kirakott labilis lépcső vezetett fel. Ha nehezen is, de a csoport egy része feljutott. IA Mózes-hegy tetején egy ortodox kápolna van ami még be volt zárva, ezért az atya egy nagy sziklán mutatta be a szent misét, még napkelte előtt. A felkelő nap fotózása után a visszaút már könnyebbnek tűnt, s így utólag visszatekintve felejthetetlen élményt nyújtott. A hegyről leérve, nagyon jólesett megpihenni a reggelinél. További utunk azon a kősivatagon keresztül vezettet keresztül, ahol Mózes 40 éven át vándorolt népével(vizet fakasztott, mannát evett).több órás buszozás után a tengert elérve, hosszabb pihenőt tartottunk, mivel a vörös tenger 30 C-os gyönyörű kék vize fürdőzésre csábított. Kairói csacsifogat Ámulatba ejtett bennünket a korallok varázslatos látványa. Kissé felfrissülve indultunk tovább, s nemsokára már elénk is tárult az Izraeli határ és Eilat luxus övezete. Pompás látvány volt a sok sivatag után a szép, zöld, virágos, gondozott tengerpartja. Még a csodálkozásból fel sem ocsúdtunk, s máris elértük zarándoklatunk második országát, Jordániát, melynek nagy része szintén sivatag. Termőföld csak a Jordán folyó keleti partján van. Lakói arabok 5,9 millió, 90 % muszlin, 6 % keresztény. Késő este érkeztünk meg Agagába (kikötőváros), így vacsora után még lehetőségünk volt sétálni a pálmafákkal övezett tenger partján, s bepillantottunk az üdülőhely nyüzsgő éjszakai életébe is. Másnap reggel programunk szerint Petrába mentünk, melyet legtöbb útikönyv is Jordánia gyöngyszemeként említ, amely a világ 8. csodája a Nabateusok (szőlőtermelők) fővárosa volt ie. 300-ból. Ez az ország az utóbbi években a turizmus bevételéből rengeteget fejlődött, ezt tapasztaltuk akkor is, mikor a sziklavároshoz vezető úton turisták tömkelege hömpölygött az 1 km. hosszú égig érő szurdokon keresztül. A romváros főterére érve elénk tárult a Khaznek kincstár csodálnivaló, rózsaszín, téglavörös, sziklafalba vájt épülete. Itt találkozhattunk az odúszerűen kivájt házakkal, a templommal a hegytetőn, melyet fentről lefelé vájtak, és a több ezer férőhelyes szabadtéri színházzal, melyekben már akkor megvolt a kiépített vízvezeték rendszer.

. 14 Petra főtere a khaznek kincstárral Este a szállodánkban tartott szentmisén adtunk hálát, hogy ide is eljuthattunk s hogy ezt is megcsodálhattuk. A Petrai kirándulást kipihenve utunk Madabába vezetett, abba a Jordán városba, ahol legnagyobb számban élnek keresztények. Ferences rendi temploma van, Jézus idejéből való, Jeruzsálem térképe mozaikokból van itt kirakva. Itt hallgattunk szent miség is. A délutáni órákat a Holt-tenger partján sütkérezéssel töltöttük, amely 30 %- os sótartalmával a világ legsósabb tava 400 m-re a tenger szint alatt. Különös élmény volt a vizében a fürdés, lebegés, mivel a magas sótartalom miatt senki nem süllyed el. Következő állomásunk a főváros Amman volt. A szállás elfoglalása után esti városnézésre és vásárlásra indultunk. A múlt és a jelen keveredése ez a város, a mini szoknya és a csador egyaránt látható. Modern üzleti negyedek és Beduin kézműves bazárok keverednek. Mózes hegyről lefelé vezető úton a beduin taxival A hét dombra épült város, egy magasabb pontjáról nézve megállapítottuk, hogy torony helyett kupolák, minaretek látszanak, melyből a többszöri napi ima már magnóról szól. Ezt követően Nébó-hegyére mentünk, ahonnan Mózes megpillantotta az ígéret földjét, melyet Isten őseinek Jákob fiainak ígért. Innen jó ráláthattunk a Szentföldre, a Jordán völgy zöldellő mezőire, és megértettük Mózes érzéseit, mikor 40 év vándorlás után, folyóvizet és termőföldet látott. Ide bejutni Ő már nem tudott, itt halt meg 105 évesen, sírja ismeretlen. S népét végül Józsau vezette be az ígéret földjére. Ezen a helyen tartotta az Imre atya Jordániai tartózkodásunk hálamiséjét. Stumpf Bálintné sz. Götz Julianna (Sárospatak) Az izraeli szentföldön tett utazásról a leírást a Hercegkúti Hírek következő számában közöljük. Köszönjük szépen az élménybeszámolót! Szent mise a Nébó hegyén

15 GRATULÁLUNK AZ 50. HÁZASSÁGI ÉVFORDULÓT ÜNNEPLŐ HERCEGKÚTI HÁZASPÁROKNAK! Aranylakodalom, nagyon ritka dolog Hálából a szívünk ma értetek dobog. Ötven esztendeig éltetek boldogan Hurcolva a terhet, megosztva párosan. Gyerekek, unokák egyet kérnek, várnak Áldást az Istentől, nagyapának, nagymamának. Mindkettőtöknek erőt, egészséget, Földi éltetekben nyugodt öregséget. Ezt kívánják nektek unokák, gyerekek Akik benneteket a sírig szeretnek. Ulimájer József és Kerchner Mária 1959.01.10. Az 50 évvel ezelőtti esküvői fotó az Ulimájer házaspár aranylakodalmi tortáján Hoffmann Lajos és Götz Margit 1959. január 20. Összegyűlt a család a jeles alkalomra Schmied Bálint és Frikker Julianna 1959. január 27.

16 HERCEGKÚTI CIVIL SZERVEZETEK ADATAI Hercegkútért Közalapítvány A Hercegkútért Közalapítványt a B-A-Z Megyei Bíróság 8. Pk.1560/1999/2. számon vette nyilvántartásba 1999-ben. Adószám: 18431393-1-05 Számlaszám: 11994105-05402098 Stumpf Imre Jánosné elnök, Borsósné Fischinger Henrietta, Rák Józsefné, dr..stumpf Enikő kuratórium titkára Hercegkút Gyermekeiért Alapítvány A Hercegkút Gyermekeiért Alapítvány 1998. december 28-án alapíttatott. Alapítói: Matisz Gyuláné óvodavezető és Benda Judit akkori iskolaigazgató. A kuratóriumi tagjai : Hoffmann Jánosné elnök, Jaskóné Götz Julianna, Joószné Naár Erika, Götzné Frikker Mária. Bankszámla száma: ERSTE Bank Rt Sárospatak 11994105-06102193-100000001 Adószáma: 18430385-1-05 Heimat Néptánc Egyesület Az Egyesületet a B-A-Z Megyei Bíróság Pk. 63.375/2002/4. számon vette nyilvántartásba 2002. október 15-én. Az Egyesület elnöke: Gujdiné Götz Julianna, Hercegkút Petőfi u. 127. Bankszámla száma: 11994105-06379984-10000001 ERSTE Bank Rt, Sárospatak Adószáma: 18441471-1-05 Freundschaft Nemzetiségi Vegyeskórus Egyesület Az Egyesületet a B-A-Z Megyei Bíróság Pk. 63.374/2002/4. számon vette nyilvántartásba 2002. október 18-án. Az Egyesület elnöke: Nádasi Bálintné Hercegkút Petőfi u. 138. Bankszámla száma: 11994105-06361262-10000001 ERSTE Bank Rt, Sárospatak Adószáma: 18441495-1-05 Hercegkúti Tornaklub Az Egyesületet a B-A-Z Megyei Bíróság Pk.62.515/1998/11. számon vette nyilvántartásba 1998-ban. A Hercegkúti Tornaklub egyesületi formában működő civil szervezet. Az Egyesület elnöke: Kiss János Hercegkút Petőfi u. 20. Bankszámla száma: 11994105-06292854-10000001 ERSTE Bank Rt, Sárospatak Adószáma: 19915768-1-05 Hercegkúti Polgárőr és Tűzoltó Egyesület Az Egyesületet a B-A-Z Megyei Bíróság Pk.60.310/2006/4. számon vette nyilvántartásba 2006. december 11- én. Az egyesület közrendvédelmi tevékenységet folytató kiemelten közhasznú szervezet. Az Egyesület elnöke: ifj. Rák József Hercegkút Petőfi u. 169. Bankszámla száma: 11600006-0000000-22861085 ERSTE Bank Rt, Sárospatak Adószáma: 19331076-1-05 Hercegkúti Hírek Hercegkút község információs lapja Kiadja: Hercegkútért Közalapítvány Felelős kiadó: Stumpf Imre Jánosné Szerkesztő: dr. Stumpf Enikő Hercegkút, Petőfi u. 110. Megjelenik: havonta 2009. február 22-25. Busójárás Mohácson Nyilvántartási szám: NKÖM 2.2.4/220/2/2002. Nyomdai munka: Sárospataki Nyomda