Az ökológia alapjai Az élőlény és környezete kölcsönhatásai: környezeti tényezők és források.
Környezet A belső határozza meg, hogy a külvilágból mi fontos környék a külvilágnak az élőlény körül elforduló elemei hatásuktól függetlenül környezet a külvilág azon része, amely ténylegesen hat (a környék elemeinek ható tagjai) közülük néhány a közvetlenül meghatározó (esszenciális) mások általános hatásúak (generális ökológiai tényezők): pl. oxigén, fény, hő, víz a tűrképesség (tolerancia) pedig ami hatás alatt áll folyamatos adaptálódás az adaptáció határai a tolerancia határok túl gyors vagy túl nagy változáshoz való alkalmazkodás nehéz genetikai változatosság fennmaradása szükséges az alkalmazkodáshoz
Környezet Ökológiai limitáció a tolerancia határait megközelít környezeti hatásokra adott válasz a tolerancia környezetspecifikus a tolerált környezeti tényezők kényszerfeltételeket képeznek az a környezeti tényez elsődlegesen limitáló, melynek a többieknél kisebb változása is meghaladja az adott populáció tűrőképességét (Liebig-féle minimum törvény) ezt kell a gazdálkodásban kezelni!
Liebig-féle minimum törvény alkalmazása az ökológiában
Tűrőképességi (tolerancia) tartomány Tűrőképességi (tolerancia) vagy forráshasznosítási görbe alsó és felső tűréshatár alsó és felső pesszimum alsó és felső pejus optimum tág tűrésű élőlény (euriök) generalisták nagy elterjedési terület szűk tűrés élőlény (sztenök) specialisták kis elterjedési terület fiziológiai és ökológiai optimum senki sem ott él, ahol neki a legjobb, hanem ott, ahová versenytársai kiszorították
Környezet Ökológiai tényezők az ökológiai környezeti és ökológiai tűrőképességi tényezők együttese a limitált és a limitáló tényezők együtt Biotóp (élőhely) hasonló megjelenés természetföldrajzi egységek olyan típusai, melyek adott élőlények populációi számára a tartós vagy rendszeres elfordulás feltételeit biztosítják életben maradás és szaporodás feltételei adott populációtól függetlenül meghatározott ökológiai tényezők (környék elemei). Habitat (élőhely) tartalmazza mindazokat a fizikai jellemzőket, amelyek egy területet egy faj számára lakhatóvá tesznek azoknak a forrásoknak (pl. táplálék és búvóhely) és környezeti feltételeknek (biotikus és abiotikus változók) a készlete, amelyek meghatározzák egy populáció jelenlétét, fennmaradását és szaporodást egy helyen az adott populáció szempontjából ható ökológiai tényezők (környezet elemei)
A környezeti tényezők csoportosítása Esszenciális tényezők behatárolható számú tényezőnek van a létfeltételeket ténylegesen meghatározó szerepe ezen belül pedig csupán néhány közvetlenül meghatározó kényszerfeltételekként ható tényezők ténylegesen közvetlenül ható faktorok: fény, hőmérséklet, vízellátottság, talaj ásványi anyagtartalma, vizekben az oxigéntartalom összjátékot mutató tényezők (interaktív): víz, fény, hő
A környezeti tényezők csoportosítása Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők azoknak a tényezőknek az együttese, amelyek elsősorban meghatározzák, hogy egy állat hol élhet és szaporodhat környezeti feltételek olyan tényezők, amelyek hatnak az állatokra (hőmérséklet, csapadék), de a populáció nem befolyásolja őket a környezeti feltételek állandóan változnak talajszerkezet és domborzat más élettelen tényezőket hordoznak, de közvetlenül nem hatnak
fény Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők a Napból származó fényenergia a földi élet alapja csak a növények képesek szerves anyagokban megkötni fénykedvelő és árnyéktűrő növények állatoknál a fotoperiódus változása viselkedési változásokat okoz
A nappalok hossza és az őzbak hormontermelésének kapcsolata A nappalok hossza, a fényerősség és az énekesmadarak énekének kezdetének összefüggése
A gímszarvas tehenek napi mozgása Hajósszentgyörgyön (Zákonyi, Katona és mtsai)
Abiotikus (élettelen) környezeti hőmérésklet tényezők hőigény, hőtűrő-képesség átlag hőmérséklet helyett pl. a napi minimumok fontosabbak sok közvetlen ill. közvetett hatás (az állatok energia leadása, aktivitása, testtömege, agancstömege stb.)
A gímszarvas borjak testtömege és a tavaszi napi átlaghőmérséklet kapcsolata (Clutton-Brock és mtsai 1982)
Sonkoly K. ábrája az őz agancs és a napi min. közt
Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők víz ivóvíz a táplálék koncentráltságának függvényében lehet szabadvízfelvétel, vegetációs víz ill. metabolikus víz felhasználása vízben oldott anyagok (pl. sók) páratartalom (pl. tojáskikelés) közeg (pl. halak, vidra, vizivad) dagonya gyakran a hővel egymást erősítve hat (szinergizmus) fontos az élőhely kezelése (víznyerőhelyek, növényzet, vízlecsapolás ill. elvezetés)
Őzagancs - term. Jódtartalom ábra (Csányi, Jakab?)
levegő Abiotikus (élettelen) környezeti légzés (O 2 ) tényezők tápanyag a növényeknek (CO 2 ) légnyomás: az O 2 -hez jutás nehézsége (pl. magas hegy, repülés) szél szállít (szagok, szennyezők, magok, pollen, egyedek stb.) segíti vagy gátolja a mozgást hűt (hővel szinergizmus) közvetett hatás: szélerózió, defláció
Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők talaj tápanyag meghatározza a növényi produkciót, ezen keresztül a növényevők táplálékminőségét ásványi anyag és víz tartalma meghatározza a vad minőségét (pl. trófea), egészségi állapotát talajerő visszapótlás (természetes körfolyamatok, trágyázás) a kiegészítő takarmányozással és a sóbevitellel javítható közeg (talajlakók) a növényzet talajvédő szerepe
Abiotikus (élettelen) környezeti tényezők domborzat maga nem hat csak befolyásolja a többi tényezőt hőmérséklet változás (zonalitás) kitettség (télen a muflonok a déli lejtőkre húzódnak) lejtés (40%< lejtésnél nincs erdő) vízmozgás (lejtőkön gyors lefolyás, völgyekben tavak)
A környezeti tényezők csoportosítása Biotikus (élő) környezeti tényezők fajtársak versengés párzás együttműködés más fajok versengés préda predátor együttműködés
Élő környezeti tényezők az interakció jellege szerint [0,0] Semlegesség (pl. fácán és gímszarvas) [0,+] Kommenzálizmus vagy facilitáció (pl. dögevők és ragadozók) [0,-] Antibiózis (pl. az egyik faj taposási kára a kitaposottra) [+,+] Együttélés (pl. bendőmikrobák) [+,-] Ragadozás és élősködés: az egyik elfogyasztja a másikat [-,-] Versengés: ugyanazt a korlátozottan rendelkezésre álló forrást használják
Környezeti források Forrás: mindazon tényezők, amelyre az állatnak szüksége van táplálék, rejtekhely, víz, fészkelőhely, meghatározott hőmérséklet forrás csak kedvező tényező lehet a forrás mennyiségi gyarapodása javítja a túlélés és a szaporodás esélyeit lehetnek károsító tényezők is: a túlzott szintjük veszélyes pl. hő, víz habitat: tartalmazza a forrásokat a vadgazda az ebben rejlő lehetőséget látja! Forrásminőség és mennyiség, pl.: az elérhet táplálék mennyisége (pl. a fogyasztható növénytömeg) a fogyasztásra való alkalmasság (pl. a fogyasztható növények nyersfehérje tartalma) (a minőséget a vadgazda gyakran mennyiséggel méri pl. agancs min.=tömeg ) a kettő együtt fontos!
A források fajtái nem fogyasztható forrás az egyik állat anélkül használhatja, hogy a másik számára való elérhetőséget befolyásolná (pl. hő a gyíkok számára) fogyasztható forrás a fogyasztó egyed a forrás szintjét csökkenti kitölthet forrás: győztesek és vesztesek vannak (pl. fészekodúk) elfogyasztható forrás: minden egyed hozzájuthat, és mindegyik csökkenti a többi számára elérhet forrást növények a növényevők számára interaktív forrás: a forrás bősége hat a populációra a populáció sűrűsége hat a forrásra ragadozó-zsákmány reaktív forrás: a forrás bősége hat a populációra, de annak nincs hatása a forrásra dögevők, sózók