SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSEK SZAKDOLGOZATI SZABÁLYZATA I. A SZAKDOLGOZAT CÉLJA A szakdolgozat készítésének célja, hogy tanúsítsa a hallgató tudását és szakértelmét valamely általa választott témában, a választott témához kapcsolódó tudományos adatgyűjtésben, rendszerezésben, elemzésben és feldolgozásban, a témául választott jelenség vagy probléma tárgyalásában, az érvelésben és az ellenérvek cáfolatában, gondolatainak, nézeteinek, álláspontjának, mondanivalójának koherens, konzisztens, nyelvhasználati szempontból gondozott írásbeli kifejtésében. A szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak az oklevél megszerzéséhez szakdolgozatot és/vagy portfoliót kell készítenie. Az adott szakirányú képzés Képzési és Kimeneti Követelményei határozzák meg a záródolgozat típusát. II. A SZAKDOLGOZATI TÉMÁK VÁLASZTÁSA Szakdolgozatot szakonként kell írni. Az ajánlott szakdolgozati témákat a tanszékek minden év március 31-ig, illetve szeptember 30-ig közzéteszik, s egyben meghatározzák a szakdolgozat speciális követelményeit, az értékelés szempontjait. A hallgató szakdolgozatában a tanszékek által ajánlott vagy a hallgató által választott, a megszerezni kívánt végzettségnek és szakképzettségének megfelelő, a tanszék által jóváhagyott témát dolgozza fel. A megfelelést a konzulens állapítja meg. Kérdéses vagy vitás esetben a szakfelelős dönt. A szakdolgozat témáját a záróvizsgát megelőzően legalább fél évvel (két féléves képzést követően az első félév végén), minden év június 1-ig, illetve január 1-ig kell az arra rendszeresített formanyomtatványon bejelenteni a Tanulmányi Osztályon. A záróvizsgára legkorábban a bejelentést követően fél év múlva, a záróvizsga-időszakban kerülhet sor. A konzulenst a szakfelelős rendeli ki a hallgató által választott téma figyelembevételével. A hallgató maga is kereshet az intézményen belül témavezetőt, a végleges döntéshez azonban szükséges a szakfelelős egyetértése a konzulensek leterheltségének ismeretében. A szakfelelős konzulensnek külső szakembert is felkérhet. Külső konzulenst - aki a témában jártas, felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember lehet - a hallgató felkérhet, egyeztetve a szakfelelőssel. 1
III. A KONZULENS FELADATAI 1. A szakdolgozat benyújtásáig a konzulens feladata a szakdolgozó hallgatók szakmai, módszertani irányítása, ösztönzése és segítése a téma önálló feldolgozásában. 2. Ennek érdekében a konzulens tanár a következő részfeladatokat végeztesse el a hallgatókkal: a) a hallgató gyűjtsön össze legalább 15 releváns szakirodalmat, melyből legalább 5 nyomtatott forrás legyen, b) a kiadott szakirodalom tanulmányozása után a hallgató készítsen önállóan vázlatot, c) az elfogadott vázlat az utolsó félévben kérje számon a hallgatótól az adatgyűjtést, az elvégzett kísérleti és egyéb szakmai munkákat, d) a szakdolgozat benyújtásáig adjon meg minden segítséget ahhoz, hogy a hallgató elkezdhesse szakdolgozatának konkrét összeállítását, végleges formába öntését, e) biztosítsa a konzultációs lehetőséget. 3. A konzulens a szakdolgozatot értékeli, az értékelőlapot az erre kialakított elektronikus felületre feltölti és egy aláírt példányt az illetékes dékáni hivatalba eljuttat. IV. A SZAKDOLGOZATÍRÓ FELADATAI 1. Minden főiskolai hallgató a II. pontban meghatározottak szerint szakdolgozati témát választ. A témaválasztást igazoló adatlapot saját kezűleg aláírja, majd az adatlapot leadja a Dékáni Hivatalban a TVSz-ben meghatározott időpontig. 2. A témaválasztást követő félévben a hallgató a számítógépes nyilvántartó rendszerben szakdolgozati konzultációra jelentkezik, felveszi a kapcsolatot konzulensével, kéri a szakdolgozat elkészítéséhez szükséges útmutatásokat. 3. A hallgató témaköri vázlatot készít és azt bemutatja a konzulensének. A következő időszakban a vázlat alapján és az egyéb útmutatásokat figyelembe véve elvégzi az adatgyűjtést, a szükséges kísérleteket, az anyagfeldolgozást, összeállítja a felhasznált irodalom jegyzékét, és erről egy féléven át folyamatosan konzultál témavezetőjével. 4. A hallgató a szakdolgozatot április 15-ig (keresztfélévben november 15-ig) elkészíti és az adott formai követelményeknek is megfelelő, kész szakdolgozatot a tanszéken ha a szakfelelős másként nem rendelkezik egy bekötött és egy fűzött példányban a Dékáni Hivatalban bemutatja, majd az Intézetben leadja. A leadási határidő módosítására nincs lehetőség! A szakdolgozatot pdf-formátumban az erre a célra kialakított tárhelyre a fenti határidőig feltölti. A határidőn túl beadott, illetve feltöltött szakdolgozat a benyújtást közvetlenül követő záróvizsga-időszakban nem védhető meg. 5. A hallgató nyilatkozik arról, hogy a papíralapú és az elektronikusan feltöltött szakdolgozat mindenben megegyezik.
V. FORMAI KÖVETELMÉNYEK 1. A SZAKDOLGOZAT SZÖVEGES RÉSZÉNEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI a) A szakdolgozat terjedelme írásos munka esetén ha a szakfelelős másképp nem rendelkezik - minimum 25 gépelt oldal (legalább 50 ezer karakter, szóköz nélkül) amelybe a mellékletek, a jegyzetapparátus és az irodalomjegyzék nem tartoznak bele. A dolgozat ideális terjedelme mellékletekkel együtt 40-50 oldal. b) A fejezeten belüli bontás feltétele, hogy egynél több alfejezetet tartalmazzon. c) Egy alfejezet min. 2-3 bekezdésből áll, egy bekezdés pedig min. 4-5 mondatból. d) A tartalomjegyzék a fejezeteket, alfejezeteket (arab számokkal) számozni kell, ennek mélysége a szakdolgozat jellegétől függ. A tartalomjegyzékkel kapcsolatban elvárás, hogy csak három szintig jelenítse meg a tagolást (például 2.3.1 alpont). e) A szakdolgozatot szövegszerkesztővel kell készíteni, A/4-es fehér papírra. f) Betűtípus: Times New Roman betűtípus. g) Betűméret: a szöveg 12-es, a jegyzet 10-es betűméretű. h) Sortávolság: másfeles sortávolság. i) Margó: baloldalon 3 cm-es margó, a többi 2,5 cm. j) Szöveg igazítása: sorkizárt. A fejezetek címe középre, a többi cím a baloldalra kerüljön. k) A fejezetek, alfejezetek élesen különüljenek el a szövegrésztől (pl. a betűnagyság megváltoztatásán túl, félkövér, vagy dőlt szedés, stb.) előttük és utánuk egy-egy sor maradjon üresen. l) A lábjegyzeteket az egyes oldalak alján folyamatos sorszámozással kell megadni Times New Roman 10-es betűtípussal, számuk oldalanként lehetőleg ne haladja meg a kettőt hármat. Lábjegyzetben hivatkozás nem, csak pl. egy dolgozatban nem kifejtett fogalom magyarázata, vagy egyéb megjegyzés szerepelhet. m) Hivatkozások: a szakdolgozat azon megállapításaira (mondataira, bekezdéseire, adataira, mások gondolataira"), amelyeket más művekre támaszkodva ír a hallgató, egyértelműen hivatkozni kell. A hivatkozás a vonatkozó szövegrész - mondat vagy bekezdés - végén, közvetlenül ott helyezendő el, ahol ténylegesen is megtörténik az utalás (és nem a fejezet végén). A szó szerinti idézeteket idézőjellel kell jelölni. pl. Összegezve kijelenthető, hogy a KKV-k a finanszírozási források hozzáférése terén, mind a saját tőke, mind az idegen tőke vonatkozásában sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vannak mint a nagyvállalkozások" (Csubák, 2003b, 34. o.). pl. Ugyanakkor az uniós támogatások tervezése során az egyes OP-kon belül nem volt meghatározva kedvezményezettként, hogy a KKV-k mekkora összegű támogatásban részesülhetnek. (Állami Számvevőszék, 2008) Egyedül a GVOP tartalmazott címzetten a KKV-k fejlesztésére vonatkozó prioritást. n) A hivatkozás a szerző vezetékneve és az évszám feltüntetésével történik (Vezetéknév, 2002), egyazon szerző két, azonos évben kiadott publikációjára az évszám után írt a" ill. b" jelzéssel hivatkozunk (Vezetéknév, 2002a). Szerzőknél a név titulus (pl. Dr., Prof., stb.) nélkül szerepeljen. Az irodalomjegyzékben különválasztva először a nyomtatott, majd az elektronikus irodalmak szerepeljenek folyamatos sorszámozással ellátva.
o) Szó szerinti idézet, felsorolás, fordítás, táblázat vagy ábra esetén a pontos oldalszám is kötelezően megjelölendő (Vezetéknév, 2002, 85. old.) p) Kettőnél több szerző esetén a hivatkozás esetén a Vezetéknév helyére az első szerző et. al. legyen. pl. dr. Madár Péter - dr. Schepp Zoltán - dr. Szabó Zoltán - dr. Szebellédi István - ifj. dr. Zeller Gyula (2001): Pénzügyek alapjai. Unió Kiadó" irodalom esetén (Madár et al., 2007) q) Az ábrákat és a táblázatokat be kell (fenn, középen) számozni (pl. 1. ábra:...), a számozás után szerepeljen az ábra címe. r) A forrás hivatkozását minden esetben fel kell tüntetni (alul, középen). Amennyiben a grafikon egy adatsor alapján lett szerkesztve, azt is hivatkozni kell (pl. forrás:...) pl. PSZÁF, 2010 - változtatás nélküli átvétel esetén pl. PSZÁF, 2010 adatok alapján saját szerkesztés - adatsor feldolgozása esetén a főszövegben csak az oda szervesen illeszkedő, részletesen elemzett, normál méretű (nagysága lehetőleg ne haladja meg az A/4-es lap háromnegyedét) táblázatok, ábrák, stb. helyezhetők el s) A kiegészítő, illusztratív jellegű táblázatok, ábrák, stb. a mellékletbe helyezendők el, de ezekre a mellékletekre is minden esetben, a szövegben is hivatkozni kell a mértékegység feltüntetése a kötelező (legalább a címben) ábra és táblázat jegyzék szükséges. t) Az irodalmak megadása az irodalomjegyzékben úgy történjen, hogy a hivatkozott művek a szerzők ABC sorrendjében szerepeljenek. u) A hivatkozásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, amely szükséges a felhasznált irodalmak egyértelmű azonosításához. v) A szerző nevét írja előre, ezt közvetlenül a megjelenés évszáma követi zárójelben, kettőspont után következik a cím (ponttal lezárva), majd a kiadó neve, valamint folyóiratcikkek esetén az évfolyam és az oldalszám, illetve további releváns információk (Internetes források esetén a teljes internetes cím (URL) és a letöltés dátumának feltüntetése, amennyiben van szerző és cím, ezt is szerepeltetni kell). w) Az Internetről hivatkozott oldalakat javasolt elmenteni, hogy az a bíráló által a szerzőnél visszakereshető legyen. Az internetről lehetőleg lektorált tartalmakat használjon, a blogok, vélemények, szerző nélküli tartalmak kerülendők a szakdolgozatban. x) Nem nyilvánosan elérhető irodalmak (pl. vállalati belső dokumentumok) esetén a hallgató csak olyanokat használhat, amelyek a konzulens és a bírálók által később elérhetőek, illetve kérésükre rendelkezésre áll. 2. A SZAKDOLGOZAT KÜLSŐ MEGJELENÉSÉNEK FORMAI KÖVETELMÉNYEI a) A szakdolgozatot ha a szakfelelős másképp nem rendelkezik - egy nyomtatott és egy fűzött példányban kell benyújtani, illetve feltölteni az erre kialakított elektronikus felületre. A nyomtatott példányt a védés után visszakapja a hallgató. b) A kötött példányt fekete színű kemény kötésben kell benyújtani. A fekete kötésen középen a SZAKDOLGOZAT felirat, jobb oldalt alul a szerző neve, alatta benyújtás éve.
3. A SZAKDOLGOZAT JAVASOLT FELÉPÍTÉSE A szakdolgozat javasolt felépítését és az egyes pontokhoz tartozó tartalmi követelményeket az alábbiakban ismertetjük. Javasolt, hogy a szakdolgozat fő fejezetcímei egyediek legyenek, és a szakdolgozat ne a jelen útmutatóban megadott általános fejezetcímeit használja. 1. Tartalomjegyzék A szakdolgozat tagolásának megfelelően arab számokkal tartalmazza a fejezeteket és a fejezeten belüli pontokat, valamint azok oldalszámát. A tartalomjegyzéknek nincs oldalszáma. 2. Bevezetés A Bevezetésben a következőkről kell írni: a téma rövid felvázolása, és a témaválasztás indoklása; a szakdolgozat célja(i) és problémafelvetés: a kutatni kívánt kérdések megfogalmazása (a szakdolgozó milyen problémára/kérdésfelvetésre igyekszik választ találni); módszertan (a választott kutatási módszerek, milyen információk/adatok milyen módszerű feldolgozásával igyekszik a hallgató megoldani a problémát, illetve megválaszolni a kutatási kérdéseket); a dolgozat felépítése és a fő fejezetek rövid ismertetése. Az előszó vagy bevezetés első oldala a szakdolgozat első számozott oldala. 3. A téma elméleti megközelítése, szakirodalmi megalapozása A szakdolgozat középpontjában álló téma tárgyalásához szükséges elméleti háttér (szakirodalmai áttekintés) kifejtése. Célja annak bizonyítása, hogy a szerző ismeri és szintetizálni tudja a témában megjelent szakirodalmat, a különböző megközelítések (definíciók, modellek) leírásán kívül tartalmazza a szakdolgozat írójának személyes álláspontját és kritikai értékelését is. pl. A KKV-k finanszírozási sajátosságai (különös tekintettel: banki finanszírozás, faktoring, kockázati tőke)" témakör esetén szükséges a KKV fogalmának értelmezése, a finanszírozási módok rendszerezése, jellemzése, stb, ugyanakkor szükséges a szakdolgozat szűkebb témájához tartozó - és értelemszerűen minden dolgozatnál egyedi - szakirodalomnak a fentiek szerinti, rendszerező/kritikai áttekintése is. Ennek aránya körülbelül a szakdolgozat harmadát teszi ki (bizonyos témakörök egyeztetve a konzulenssel esetén ettől eltérés lehetséges). 4. A szakdolgozat központi témakörének kifejtése Az elméleti bevezetésben tárgyalt fogalmak és modellek segítségével egy gyakorlati probléma leírása, értékelése, és javaslatok megfogalmazása a továbblépésre vonatkozóan. Ez a fejezet a szakdolgozat leghangsúlyosabb része, ennek aránya körülbelül a szakdolgozat felét teszi ki.megalapozott, tényekkel és érvekkel alátámasztott megállapításokat, javaslatokat, ajánlásokat tartalmaz. A hallgató személyes szakmai állásfoglalását is megjeleníti, amely jól elhatárolható az idézett más személyek véleményétől, ami a szakdolgozat szövegezéséből a konzulens és a bírálók által egyértelműen megítélhető.
5. Összegzés A szakdolgozat fontosabb megállapításainak, eredményeinek összegzése, a bevezetésben felvetett kérdésekre, problémákra adott válaszok, illetve következtetések összefoglaló megfogalmazása. 6. Irodalomjegyzék Minimálisan 5 tudományos és/vagy szakmai, azonosítható, feldolgozott és idézett mű, szakcikk, és ezen felül egyéb információforrás felsorolását tartalmazza. Az irodalomjegyzékbe csak a szövegben idézett és/vagy hivatkozott, feldolgozott, átvett munkákat lehet felvenni, alfabetikus sorrendben. 7. Melléklet 8. Nyilatkozat" (A szerző nyilatkozata arról, hogy a beadott dolgozat saját eredeti munkája valamint, hogy a papíralapú és az elektronikusan feltöltött szakdolgozat mindenben megegyezik formai és tartalmai szempontból is)). 9. Konzultációs nyilatkozat" 10. Annotáció Röviden összefoglalja a dolgozat célkitűzéseit, módszertanát, felépítését, és eredményeit azon személyeknek, akik a dolgozattal formálisan kapcsolatba kerülnek, de a dolgozat egészének áttanulmányozására nincs lehetőségük (pl. a záróvizsga bizottság egyes tagjai), illetve a dolgozat iránt - pl. annak címe alapján - érdeklődést mutatók számára. 4. TITKOSÍTÁS Indokolt esetben lehetőség van a dolgozat titkosítására (amennyiben a záródolgozat olyan adatokat tartalmaz, amelyek bizalmasan kezelendők). Kérjük a hallgatókat, hogy ezen igényüket mindenekelőtt a témavezetőjüknek terjesszék elő (cég /intézmény kérelemével alátámasztva), aki ezt követően a szakfelelőssel közösen, egyedi mérlegelés alapján hozza meg a döntését. VI. A SZAKDOLGOZAT ÉRTÉKELÉSE 1. A szakdolgozat bírálóját a szakfelelős bízza meg. A szakfelelős a szakdolgozat bírálójaként külső szakembert is felkérhet. A szakdolgozat opponense a dolgozatot írásban szövegesen értékeli, - a konzulens véleményének figyelembe vételével - javaslatot tesz a szakdolgozat érdemjegyére, és bírálatát csatolja a szakdolgozathoz, egy elektronikus példányt feltölt az elektronikus rendszerbe. Opponens a szakfelelős által felkért, a témában jártas személy lehet. 2. A szakdolgozatot a konzulens is minősíti írásban, a szakdolgozati bírálati lapon. Ennek egyik példányát feltölti az elektronikus rendszerbe. 3. Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, akinek szakdolgozatát elégtelenre minősítették. Sikertelen szakdolgozat javítása csak egy alkalommal, új szakdolgozat készítésével történhet. Az új szakdolgozat új címbejelentésnek minősül.
4. A szakdolgozat elégtelennel való minősítését vonja maga után, ha: a) A dolgozat idegen műből építkezik, szó szerinti formában, a forrás megjelölése nélkül (plágium). b) Jogszabályt sértő adatokat, információkat tartalmaz. c) A plágium miatt elutasított szakdolgozat nem pótolható. A plágiumban vétkes hallgató ellen fegyelmi eljárást kell kezdeményezni, és a hallgató a Főiskoláról kizárandó. 5. A védés előtt minimum 5 munkanappal a hallgatók megtekinthetik az elektronikus nyilvántartó rendszerben a bírálók véleményét és kérdéseit. 6. A szakdolgozat érdemjegye beszámít a záróvizsga eredményébe és az oklevél minősítésébe. A hallgatónak a szakdolgozatot bizottság előtt meg kell védenie. A szakdolgozat megvédése a záróvizsga része. Biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a bizottság által feltett kérdésekre a hallgató választ adjon és a szakdolgozatban kifejtett álláspontját megvédje. Az elemzés szempontjai a témához tartozó szakirodalom feldolgozása (széleskörűsége, mélysége) és a gyakorlati tapasztalatok integrációja; az elemzések logikája, összefüggések, önálló megállapítások a témával kapcsolatban; szerkesztés; a dolgozat formai jellemzői; szaknyelv használata, nyelvhelyesség, stílus. A szakdolgozatról felkérés alapján hivatalos bíráló készít írásos bírálatot és tesz javaslatot annak érdemjegyére. (A TZV Bizottság egyik tagja a témavezető véleménye és a hivatalos bíráló értékelése alapján véleményét ismerteti a TZV Bizottsággal.) A bemutatást/védést a TZVB önálló érdemjeggyel értékeli. VII. BETEKINTÉS A SZAKDOLGOZATOKBA Az irattárban őrzött szakdolgozatok nem kölcsönözhetők, bármilyen úton történő reprodukálásuk tilos. Kérelemre a hallgató a szakdolgozatokba betekinthet. A dolgozatokba való betekintés módját az irattár maga határozza meg. VIII. EGYÉB KÉRDÉSEK Jelen szabályzatban nem szabályozott területekre a Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata vonatkozik.
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT..szakos hallgató című szakdolgozatáról. 1) A szakirodalom feldolgozásának színvonala 2) A szakdolgozat tartalmi vonatkozásainak értékelése
3) A szakdolgozat formai megoldásának értékelése 4) Egyéb megjegyzések 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések 1..... 2. 6) Javasolt érdemjegy.... 201. Opponens aláírása
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA SZAKDOLGOZAT BÍRÁLAT..szakos hallgató című szakdolgozatáról. 1) A szakirodalom feldolgozásának színvonala 2) A szakdolgozat tartalmi vonatkozásainak értékelése
3) A szakdolgozat formai megoldásának értékelése 4) Egyéb megjegyzések 5) A jelölt által megválaszolandó kérdések 1..... 2. 201. Konzulens aláírása
NYILATKOZAT Alulírott..., büntetőjogi felelősségem tudatában kijelentem, hogy az általam benyújtott,.. című szakdolgozat önálló szellemi termékem. Amennyiben mások munkáját felhasználtam, azokra megfelelően hivatkozom, beleértve a nyomtatott és az internetes forrásokat is. Aláírásommal igazolom, hogy az elektronikusan feltöltött és a papíralapú szakdolgozatom formai és tartalmi szempontból mindenben megegyezik. Eger,.. év.... hó nap. aláírás