Útmutató szakdolgozatok készítéséhez Ez az útmutató a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Karán készülő szakdolgozatokkal kapcsolatos formai követelményeket tartalmazza. A dolgozat leadása: 1 bekötött példány és 1 CD-ROM-on rögzített példány. Az elfogadott formátumok PDF vagy World (.doc). A CD-ROM borítójára és magára a lemezre kerüljön fel a szakdolgozat szerzőjének neve és a dolgozat címe. (A lemezre alkoholos filccel írhatunk). A CD-ROM archiválás céljából a könyvtárba kerül. A dolgozat terjedelme: 30-50 gépelt oldalnak feleljen meg (54-90 ezer karakter). (A dolgozat terjedelmébe a mellékletek terjedelme nem számít bele.) A szakdolgozat tagolása A dolgozat szövegét célszerű egymástól jól elkülönítetten részekre bontani. A dolgozat fő szövegét megelőző járulékos részek: 1. Kötéstábla (a kötött példányoknál), 2. Belső címlap, 3. Tartalomjegyzék, 4. Mottó. A fő szöveget követő járulékos részek: 5. Irodalomjegyzék, 6. Összefoglaló, 7. Kulcsszavak, 8. Nyilatkozat. Néhány szerkezeti elem jellemzői 1. Kötéstábla Fekete vászonkötés, amelyen aranyozott betűkkel szerepelnek a következők: Szakdolgozat a szakdolgozat szerzőjének neve, a készítés helye és éve 2. Belső címlap A belső címlapon szerepeljenek a következők: Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kar A szakdolgozat címe a témát kiadó tanszék neve a konzulens neve a szakdolgozat szerzőjének neve a szakdolgozat szerzőjének szakja a készítés helye és éve (A készítés helye mindig Jászberény.) 3. Tartalomjegyzék, A tartalomjegyzék a legtöbb szövegszerkesztővel automatikusan előállítható. 4. Mottó A mottó nem kötelező része a dolgozatnak. Ha azonban hatásos és a témához kapcsolódó, rövid idézetet talál, azt mottóként felhasználhatja. A mottó önálló oldalon szerepeljen és tartalmazza az idézet forrását.
5. Irodalomjegyzék Az irodalomjegyzékben csak a dolgozat elkészítéséhez valóban felhasznált irodalom szerepeljen! A vele kapcsolatos további tudnivalókat a hivatkozásokkal kapcsolatos fejezetben közöljük. 6. A szakdolgozat könyvtári feldolgozását segítő elemek Három-öt sor terjedelemben foglalja össze a dolgozat témáját. Ezen kívül, adjon meg 3-5 szót, vagy szókapcsolatot, amelyek ugyancsak a dolgozat főbb témáját jelölik meg. 7. Nyilatkozat A következőt írják ide: Alulírott (név) (Neptunkód) jelen nyilatkozat aláírásával kijelentem, hogy a című szakdolgozat önálló munkám, a dolgozat készítése során betartottam a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. szabályait, valamint a SZIE ABPK által előírt, a dolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Jelen nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem, hogy amennyiben bizonyítható, hogy a dolgozatot nem magam készítettem, vagy a dolgozattal kapcsolatban szerzői jogsértés ténye merül fel, a Kar megtagadja a dolgozat befogadását és ellenem fegyelmi eljárást indíthat. Jelen nyilatkozattal hozzájárulásomat adom ahhoz, hogy szakdolgozatomba mások is betekinthessenek. A főszöveg néhány jellemzője Lapszélek: a baloldalon 3 cm, mindenütt máshol 2,5 cm. Betűk típusa és mérete: Times New Roman, 12 pont. Sortávolság 1,5. A szöveg igazítása: Sorkizárt A szakdolgozat témájától függően, a főszöveg szerkezete sokféle lehet, azonban számos esetben jól használható a következő forma: a témaválasztás indoklása, a téma aktualitásának bemutatása, hipotézisek, szakirodalmi áttekintés, a kutatás módszere, eredmények, következtetések. A hivatkozásról Minden szakdolgozat fontos része annak bemutatása, hogy írója ismeri az adott téma szakirodalmát. Ennek formája a szövegben történő hivatkozás és az irodalomjegyzék. Fontos, hogy egyetlen szerző neve sem szerepeljen a szövegben, amely nem szerepel az irodalomjegyzékben, és fordítva: egyetlen szerző (és mű) sem szerepeljen az irodalomjegyzékben, amely nem szerepel a szövegben. A zárójeles hivatkozási módot alkalmazzuk. Ez tartalmazza a szerző nevét és a mű megjelenésének évszámát a következő módon: Ha általában idézünk: szerző és évszám (Tóth 1964). Ha szó szerint idézünk akár szakirodalmi akár szépirodalmi műből: a szerző neve után következzen az évszám, majd az oldalszám (Tóth 1964: 411). (Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem "old.", sem "p", sem "pp".) Ennek lehetséges, főbb esetei (példákkal): Erről más szerző (Csermely 1992) is írt, a kérdés azonban sok tekintetben megoldatlan maradt. Erről már Csermely is írt (Csermely 1992), a kérdés azonban sok tekintetben megoldatlan maradt. Erről már Csermely (1992) is írt, a kérdés azonban sok tekintetben megoldatlan maradt. Erről már Csermely is írt, a kérdés azonban sok tekintetben megoldatlan maradt (Csermely 1992).
Ha az adott műnek több szerzője van, a neveket nagykötőjellel választjuk el egymástól: (Csermely Gergely 1997) vagy (Csermely Gergely Tóth 1975) Háromnál több szerző esetén a következő formát használjuk: (Tóth és mások 1989) vagy (Tóth et al. 1989) A szerkesztőt (szerkesztőket) a következőképpen jelölhetjük meg: (Kiss szerk. 1998) vagy (Johnson ed. 1988) Két azonos vezetéknevű szerző esetén a következő az eljárás: (Mester K. 1968) és (Mester P. 1986) Ha azonos szerző több műve szerepel az irodalomjegyzékben, az évszám után tett kisbetűkkel különböztetjük meg őket egymástól: (Csermely 1995a) Irodalomjegyzék A zárójeles hivatkozási forma megköveteli, hogy a felhasznált irodalom jegyzéke a dolgozat végén legyen és a szerzők (ezek esetleges hiánya esetén a címek) betűrendjében (abcsorrendben) tartalmazza a művek adatait. A nyomtatott és az Internetről letöltött dokumentumok leírásai ugyanabba a jegyzékbe kerüljenek! Az irodalomjegyzékben szereplő tételeket nem kell sorszámozni vagy francia bekezdésekkel formázni. A szerzők nevét ne írjuk nagybetűvel, kiskapitálissal, ne kövérítsük, és ne kurziváljuk! A művek leírásának formája Ha könyvre hivatkozunk: 1. A szerző vezetékneve majd a keresztnév kezdőbetűi: Gyurgyák, J. (magyar és külföldi szerzőknél egyaránt) 2. A megjelenés évszáma zárójelben, utána pont: Gyurgyák, J. (1996). 3. Megengedhető, hogy a magyar szerzők teljes keresztnevét írjuk ki. Ennek megfelelően a lírás formája lehet Gyurgyák János (1996). Ha a szerzőnek abban az évben több műve volt: (Csermely 1995a) (Csermely 1995b) Ha három vagy több szerző van, rövidítsünk Csermely, P. et al. (1999). vagy Csermely, P. és mások (1999). A szerzői nevek írása minden dokumentumtípusra (könyvek, folyóiratcikkek, tanulmánygyűjteményben, vagy konferenciakötetben megjelent írások) érvényes. 4. A cím, utána pont, a megjelenés helye, majd kettőspont után a kiadó: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris. A leírás tehát így néz ki: Gyurgyák, J. (1996). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris. Ha folyóiratcikkre hivatkozunk: A szerző, kiadás éve és a cikk címe mellett jelöljük meg az évfolyamot, a füzetszámot és a pontos oldalszámot: Nagy, Á. (2000). Információs műveltség és informatikai intelligencia. Új pedagógiai szemle, 50. évf. 4. sz. 34-41. A folyóirat megnevezése előtt nem kell In:. Az oldalszám előtt vagy után nem kell sem old., sem p, sem pp. A cikk címét pont, a folyóirat címét vessző kövesse! Ha tanulmánygyűjteményben megjelent írásra hivatkozunk: A szerző, kiadás éve és az írás címe mellett jelöljük meg a szerkesztőt vagy a szerkesztőket előtte In: utána zárójelben (ed.), (eds.),(hrsg.), (szerk.):
A hivatkozás végén adjuk meg a tanulmány oldalszámát a köteten belül: Ely, D. (1985). Napjaink tanulóinak két világa. In: Csoma Gyula (szerk.): A közoktatás világproblémái. Budapest: Gondolat. 165-173. Ha konferenciakötetben megjelent írásra hivatkozunk: Ugyanúgy járunk el, mint a tanulmánykötet esetén. Ne a konferencia helyét, idejét és címét tüntessük fel, hanem a megjelent kötet szerkesztőjét, szerkesztőit), a megjelenés helyét, a kiadót és az oldalszámot. Az Internetről letöltött dokumentumok leírásakor A fenti adatokon kívül jelöljük meg a mű URL-jét (internetes címét) és letöltésének dátumát (zárójelben): Knott, D. (2005). Critical Reading Towards Critical Writing. http://www.utoronto.ca/writing/critrdg.html (2005. február 23.) Törekedjünk arra, hogy az Internetről jól azonosítható művekre hivatkozzunk, tehát ezeknek legyen szerzője, címe, évszáma. Ezeket derítsük fel! Ha például az alábbi URL elmeit, a végéről jobbra haladva fokozatosan töröljük, kiderül, hogy Klenovitsné Zóka Tünde Digitális nemzedék, megváltozott pedagóguskompetenciák elnevezésű anyagáról van szó, amely a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán készült, Pécsett, 2011-ben. Ennek alapján elkészíthető a szabályzatnak megfelelője. Az URL, amelyre hivatkozunk, ugyanaz marad. Az URL: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/digitalis_nemzedek/digitlis_rstuds.html. Ebből ennyit kell belőle törölnünk: http://janus.ttk.pte.hu/tamop/tananyagok/digitalis_nemzedek/ Ha valamely műnek nyomtatott és internetes változata is van, kizárólag a nyomtatott változatra hivatkozzunk. Példa: Bánkeszi K. (2010). "Digitalizálni, de..." Érvek és ellenérvek, félelmek és remények. Tudományos és műszaki tájékoztatás, 57. évf. 7. sz. 275-282. Ez a cikk megtalálható az Interneten, a http://tmt.omikk.bme.hu/show_news.html?id=5353&issue_id=517 URL alatt, viszont a fenti (a nyomtatott változattal azonos) formában hivatkozunk rá úgy, hogy az URL-t nem tüntetjük fel. Lábjegyzetek: Ne használjon lábjegyzeteket! A hivatkozott művek adatai az irodalomjegyzékbe kerüljenek, kiegészítő gondolatainkat illessze be a dolgozat szövegébe. Ábrák, táblázatok: A szöveg közben helyezzük el őket. (A nagyobb terjedelmű ábrák elhelyezését beszéljék meg konzulensükkel!) A táblázatokat lássuk el sorszámmal, amelyet célszerű a táblázati mezőbe beleszerkeszteni és hivatkozni kell rá a szövegben is. A grafikus vagy diagramot tartalmazó ábráknál is ugyanígy járunk el. Ügyeljünk arra, hogy a grafikonnal ábrázolt fogalmak, ill. statisztikai adatok - pl. % - világosan leolvashatók legyenek, az ábra szövegmezőjébe is szerkesszük be az ábra címét! A CD-ROM-on szereplő adatok A CD-ROM-on leadott példánynál a szakdolgozó nevét, a dolgozat címét, az elkészítés évszámát a lemezborítón (jól látható módon) és a lemezen is rögzíteni kell. (A lemezre alkoholos filctollal lehet írni!)
A plágiumról A plágium más szerzők tudományos művének vagy a mű egy részletének eltulajdonítása, idézőjel és hivatkozás nélküli átvétele, felhasználása, saját gondolatként, eredményként való közlése. Ha valaki oldalakat másol ki egy tanulmányból, könyvből, azt saját tanulmánya részeként közli, anélkül, hogy megemlítené az eredeti dolgozat szerzőjének a nevét, plágiumot követ el. Plágiumnak minősül minden olyan más szerzőtől átvett tartalom felhasználása, amelynek forrását az írásbeli vagy szóbeli munkában a szóban forgó munka szerzője nem jelzi egyértelműen. Ilyen tartalom lehet más szerzőtől származó: kézzel írott, internetről származó, elektronikus, szóbeli, bármilyen adatrögzítőn tárolt, illetve egyéb forrásból átvett szó és gondolat; ötlet, megállapítás, következtetés, vélemény, levezetés, megfigyelés; képlet, modell; adat, szám- vagy adatsor, statisztika, megoldás; ábra, grafika, kép és fénykép. Sokszor nem szó szerint, hanem tartalmilag idézünk egy-egy gondolatot, ezt nevezzük szorosabb értelemben hivatkozásnak. Ilyenkor nem használunk idézőjeleket, viszont a mű tartalmát röviden összefoglaljuk, átfogalmazzuk, értelmezzük, magyarázzuk. A szakdolgozatok regisztrálása, elbírálása Bejelentkezés a szakdolgozati témára a kari honlapról letölthető formanyomtatványon lehetséges. Konzultációs lapon regisztrálandók a konzultációk időpontjai, melynek alapján a konzulens elfogadja (aláírja) a félévet, majd rövid véleményt ír a közös munkáról, valamint javaslatot tesz a dolgozat védésre bocsáthatóságáról. A szakdolgozatot az adott félévben kiadott programtervben (naptári tervben) megjelölt határidőre kell leadni. A dolgozat későbbi leadása konzulensével egyeztetve és a karon megszabott díj megfizetése mellett lehetséges. A szakdolgozatot a témában járatos opponens bírálja el. Bírálatát, amelyben a szakdolgozattal kapcsolatban feltett két-három kérdést is feltesz, minden szakdolgozó meg a szakdolgozat védése előtt megkapja. A védéskor ezekre a kérdésekre válaszolnia kell a szakdolgozat készítőjének. Emellett lehetősége van arra is, hogy a bírálatban megfogalmazott kritikákra reagáljon. A szakdolgozat védésére vonatkozó érdemjegyét az opponens javaslatát figyelembe véve a záróvizsga-bizottság állapítja meg. A fentiek betartása a Kar minden hallgatója számára kötelező. Azokban a kérdésekben, amelyekre vonatkozóan nem talál útmutatást ebben a dokumentumban, keresse meg konzulensét!
A tudományos kutatómunka technikájának elsajátítására és a hivatkozásra vonatkozó ajánlott irodalom Csermely Péter et al. (1992). Kutatás és közlés a természettudományokban. Budapest: Osiris, 1999. Gyurgyák János (1996). Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest: Osiris. Szabó Katalin (1997). Kommunikáció felsőfokon. Budapest: Kossuth. Babbie, E. (2008). A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Budapest: Balassi Kiadó. Falus Iván (szerk.) (1996). Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Budapest: Keraban. Héra Gábor Ligeti György (2005). Módszertan. A társadalmi jelenségek kutatása. Budapest: Osiris. Felhasznált irodalom MANYE szerkesztési és hivatkozási útmutató (2011). http://www.kodolanyi.hu/manye/ (2015. február 10.) Szakdolgozat, diplomamunka (2004). Melléklet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 24. -ához: szakdolgozat, diplomamunka. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola. http://www.bdf.hu/konyvtar/archiv/2004/szakdolgozat/tvsz_melleklet_szakdolg_040109.htm (2015. február 10.) Varga, L. Sz. (2004). Szakdolgozati kalauz. Pécs: PTE PMMK. http://ped.pmmik.pte.hu/ped_szakdolgozati_kalauz (2015. február 10.)