Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008. május

HitesyBartuczHollai Euroconsulting Kft. 1124 Budapest, Németvölgyi út 114. tel: [06-1]-319-1790 fax: [06-1]-319-1381 e-mail: info@hbhe.hu www.hbheuroconsulting.hu

Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...6 2. Vezetői összefoglaló...8 2.1. A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás...9 2.1.1. Természeti és környezeti adottságok... 10 2.1.2. Városszerkezet... 10 2.1.3. Társadalom, humán szolgáltatások... 11 2.1.4. Kultúra, közművelődés... 14 2.1.5. Közműellátottság... 15 2.1.6. Megközelíthetőség, közlekedés... 16 2.1.7. Gazdaság... 17 2.1.8. Turizmus... 18 2.1.9. Városrészek... 19 2.2. A város funkciói, szerepe a városhierarchiában... 23 2.3. A város jövőképe... 23 2.4. Célok... 24 2.5. Az IVS megvalósítását támogató eszközök... 29 2.6. A 2007 2013 között megvalósítandó fejlesztés akcióterületei... 30 3. Ágazati helyzetfeltárás... 32 3.1. Történet... 32 3.2. Épített és természeti környezet... 36 3.2.1. A város természeti környezete... 38 3.2.2. A város épített környezetének jellemzői... 45 3.3. Társadalom... 59 3.3.1. Népesség számának alakulása... 59 3.3.2. Népesség korösszetétele... 61 3.3.3. Képzettség... 63 3.3.4. A lakosság etnikai összetétele... 64 3.3.5. Szociális helyzet... 65 3.3.6. Lakosság egészségi állapota... 70 3.4. Gazdaság... 73 3.4.1. A város vállalati szövetének jellemzői regionális összehasonlításban... 75 3.4.2. A gazdaság szerkezetének jellemzői... 80 3.4.3. A vállalati szektor területi jellemzői... 89 3.5. Turisztika... 92

3.5.1. Vendégforgalom... 93 3.5.2. Idegenforgalmi kínálat... 94 3.5.3. Lehetséges termék-csoportok / fejlesztési irányok... 100 3.5.4. Turisztikai vonzerők a város szövetében... 101 3.6. Egészségügy, sport... 102 3.6.1. Alapellátás... 103 3.6.2. A fekvőbeteg-ellátás, az Erzsébet Kórház-Rendelőintézet... 105 3.6.3. Rehabilitáció, Kórház utáni funkciók... 107 3.6.4. Kiemelt fontosságú területek: prevenció... 108 3.6.5. Az egészségügyi szolgáltatások elhelyezkedése a város szövetében... 109 3.6.6. Sport, mint az egészséges élet feltétele... 109 3.7. Szociális ellátás... 112 3.8. Oktatás... 120 3.8.1. Az óvoda, illetve az alsó és középfokú oktatás... 122 3.8.2. Az intézményi struktúra változása:... 124 3.8.3. Az oktatási intézményrendszer eredményessége... 127 3.8.4. Fejlesztési igények... 129 3.8.5. Felsőoktatás... 131 3.9. Közművelődés, kultúra... 134 3.9.1. A város kulturális öröksége... 134 3.9.2. Kulturális intézmények és létesítmények... 136 3.9.3. Az intézményrendszer problémái... 144 3.10. Közmű... 146 3.10.1. Vizek, vízellátás... 147 3.10.2. Hulladékgazdálkodás... 152 3.10.3. Energiaellátás... 153 3.10.4. Hírközlés, elektronikus kommunikáció... 156 3.11. Közlekedés... 159 3.11.1. Térségi közlekedési kapcsolatok, elérhetőség... 159 3.11.2. Városi közlekedés... 162 3.11.3. Területi vonatkozások... 165 4. Városrészi helyzetfeltárás... 168 4.1. Belváros Hódtó... 169 4.2. Tabán Tarján... 174 4.3. Csúcs Béketelep... 178 4.4. Susán... 182 4.5. Újváros... 185 4

4.6. Kertváros - Kishomok... 188 4.7. Kútvölgy, Erzsébet, Szikáncs, Batida és a tanyavilág... 191 4.8. Mártély üdülőterület... 193 5. Funkciók, város elhelyezkedése a magyar városhierarchiában... 195 5.1. A város pozíciója a városhierarchiában... 195 6. Jövőkép... 200 6.1. Pozitív jövőkép... 200 6.2. Negatív forgatókönyv... 205 7. Célok... 207 8. A stratégia koherenciája... 221 8.1. Illeszkedés... 221 8.2. A célrendszer koherenciája... 221 8.3. Agglomerációs - térségi együttműködés... 223 8.3.1. Az együttműködés területei... 224 8.3.2. Az együttműködés módszerei... 225 8.3.3. Az együttműködés továbbfejlesztésének területei... 226 8.4. Környezeti kompenzáció... 227 9. Akcióterületek kijelölése, a 2007-13-as városrehabilitációs fejlesztések bemutatása... 229 9.1. Belváros - a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program... 229 9.1.1. A program elemei... 229 9.1.2. A Program költségvetése... 231 9.1.3. A Program forrásai... 232 9.1.4. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program I. üteme... 232 9.1.5. Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Program II. üteme... 233 9.2. Szabadság tér - Szociális Városrehabilitációs Program... 234 10. Stratégia megvalósíthatósága, utánkövetése... 236 10.1. Ingatlangazdálkodási terv... 236 10.2. Nem fejlesztési jellegű eszközök... 237 10.3. Partnerség... 239 10.3.1. Partnerség, mint az IVS egyik tematikus célkitűzése... 239 10.3.2. Partnerség az IVS készítése során... 239 10.4. Városfejlesztés szervezeti feltételrendszere... 241 10.4.1. Általános szervezetfejlesztési szempontok... 241 10.4.2. A városfejlesztő társaság... 243 10.5. Településközi koordináció mechanizmusai... 246 10.6. Stratégia megvalósulásának folyamata, monitoring... 246 5

1. Bevezetés 2007 végén indult az az intenzív munka, melynek eredményeként elkészült a város stratégiáinak összegzésére, azok továbbfejlesztésére épülő (IVS). A Stratégia megfogalmazásának közvetlen indoka a városrehabilitációs pályázat beadásához kapcsolt kötelezettség: a 2007-2013-as uniós költségvetési periódusban a megyei jogú városok városfejlesztési, városrehabilitációs típusú programjaik megvalósításához csak abban az esetben igényelhetnek támogatást, ha az adott program illeszkedik a város komplex fejlesztési stratégiájába. Az IVS elkészítése ugyanakkor illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekben foglalt operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása a városban. Az IVS szerkezetét, fejezeteit és azok tartalmát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által készített Városrehabilitáció 2007-2013. Kézikönyv a városok számára (2007. október) című tanulmány előírja. Hódmezővásárhely IVS-e követi az előírt szerkezetet és megfelel a tartalmi követelményeknek. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakértőinek iránymutatásai alapján elkészült az IVS mellékletét képező Anti-szegregációs Program, mely szintén illeszkedik a város fejlesztési dokumentumainak sorába: a város vezetése kiemelt feladatának tekinti a városban meglévő szociális különbségek csökkentését, a szociális típusú problémák kezelését. Az IVS első fejezete, a Vezetői Összefoglaló a megszokott néhány oldal terjedelmű összegző fejezeteknél a téma összetettsége, illetve a pályázatokban elvárt mindenre kiterjedő információmennyiség nagysága miatt 25 oldal terjedelmű. A fejezetek sorrendje a Kézikönyvben foglaltakhoz képest annyiban módosult, hogy az IVS kiegészült a város jelenlegi helyzetének megértéséhez fontos történeti fejezettel, illetve, hogy a helyzetelemzés megelőzi az A város szerepének meghatározása a településhálózatban című fejezetet, hiszen a városhierarchiában betöltött szerep, a városi 6

funkciók meghatározása a helyzetelemzésből levont következtetések alapján lehetséges. Az Anti-szegregációs Program, mely az IVS bizonyos elemeinek részletes kifejtése, a könnyebb kezelhetőség érdekében mellékletbe került. A város célja, hogy minél hatékonyabban használja fel a forrásokat és látványos, további fejlesztéseket indító eredményeket érjen el. Ennek érdekében szükséges a fejlesztések bizonyos fokú koncentrációja: a 2007-2013-as funkcióbővítő típusú városfejlesztési forrásokat a város teljes egészében egy akcióterületre (AT), a Belvárosra kívánja fordítani. Az IVS az elvárt módszertani követelményeknek megfelelően természetesen kijelöli a fejlesztési irányokat a város teljes területére, a többi városrészre vonatkoztatva is. A város társadalmi- gazdasági jellemzői alapján az IVS 7 városrészt határoz meg a főleg természetföldrajzi alapon meghatározott hagyományos városrészek helyett: 1) Belváros - Hódtó 2) Tarján-Tabán 3) Csúcs-Béketelep 4) Susán 5) Újváros 6) Kertváros 7) Egyéb belterületek A városi- városrészi elemzéseknél problémát okozott, hogy a városrészi adatok esetében csak a 2001-es népszámlálási adatokra lehetett támaszkodni. Városi szinten a KSH által adott 2006-ra vonatkozó adatok mellett, ahol lehetett a legfrissebb adatok kerültek rögzítésre. A városrészi tendenciák elemzésénél az IVS a KSH adatait csak akkor használja, ha 2001-hez képest komolyabb változás nem történt. Problémát okozott egyes esetekben az azonos évre vonatkozó adatbázisok eltérése is, például a KSH és az önkormányzati adatszolgáltatások, az egyes stratégiai tervek eltérő mutatói. Ilyen esetekben az IVS a saját, önkormányzati adatokat használja. Az IVS készítése az önkormányzat vezetői és munkatársai, valamint a szakértő csapat szoros együttműködésén alapult. A munkamódszer leglényegesebb elemét a Hivatal szakemberei és a civil társadalom képviselőinek közreműködésével megtartott műhelymunkák képezték. Ezek hozzájárultak a helyzetfeltárás pontosításához, a javaslatok alapvetően segítették a célok meghatározását. A vásárhelyiek felelős tenni-akarását jellemzi, hogy a fórumokon sokan vettek részt. Vásárhely jövőjét alapvetően meghatározó program előkészítésének egyik első lépése az IVS. 7

2. Vezetői összefoglaló Hódmezővásárhely Közgyűlése 2006-ban határozta el a város Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciójának megújítását. E munka második szakaszával párhuzamosan - erre építve - 2007 végén indult az a másik alkotó folyamat, melynek eredményeként 2008 májusában elkészült Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Integrált Fejlesztési Stratégiája (IVS). Az IVS-t az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kidolgozott Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára című módszertani útmutató alapján, annak elvárásait teljesítve dolgozták ki az önkormányzat szakemberei és a közreműködő szakértők. Az IVS a kézikönyv előírásainak megfelelően egy olyan - a jogszabályok által szabályozott tervezési dokumentumok sorából hiányzó - középtávú, integráló és stratégiai szemléletű gondolkodást megtestesítő fejlesztési dokumentum, melynek elkészítése előfeltétele a 2007 2013 során a Regionális Operatív Program által finanszírozott városrehabilitációs célú támogatások elnyerésének. Az IVS elkészítése ugyanakkor szervesen illeszkedik a város fejlesztés-politikájába: Hódmezővásárhely fejlődése, fejlesztése több éve az adott szakterület városi szakértőinek közreműködésével megalkotott tervekbe foglalt, országos összehasonlításban úttörő eredményeket elérő operatív programok szerint folyik. Az IVS e stratégiai dokumentumok összegzése, továbbfejlesztése: helyzetkép, jövőkép és célrendszer, melynek mentén megvalósulhat a város fejlődésében meghatározó jelentőséggel bíró Tornyai János Kulturális Város-rehabilitációs Program és a Mindennap Kultúra! Program, folytatódhat egyebek mellett az Egészséges Vásárhely Program, az oktatásfejlesztés, az információs társadalom kialakítása, illetve az esélyegyenlőség megteremtése a városban. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szigorú előírásokat fogalmazott meg nem csupán a dokumentum tartalmát, szerkezetét, hanem elkészítésének módszertanát illetően is. Ezen követelményeknek megfelelően az IVS széleskörű partnerség jegyében készült az önkormányzat és a hivatal szakpolitikusai és szakemberei, a közszféra és a magánszféra bevonásával. A gondolatok megosztására, véleménynyilvánításra szakmai és civil fórumok, megbeszélések és beszélgetések, írásos véleménykérések nyújtottak teret. Az önkormányzat e tapasztalatok nyomán az IVS megvalósítását is hasonló nyitott szellemben kívánja irányítani. Az IVS készítése során megtörtént 8

a város jelenlegi helyzetének értékelése: ágazati és területi - a város terében való elhelyezkedés szerinti - szempontok figyelembe vételével; a város jelenlegi funkcióinak elemzése, a magyar városhierarchiában és a térségben betöltött szerepének vizsgálata; a város remélt jövőbeni állapotának kirajzolása, a jövőkép megfogalmazása: a jelen elemzése világossá tette, hogy az ideális jövő eléréséhez a megkezdett pozitív folyamatok megerősítése, a tudatosan megtervezett fejlesztési feladatok megvalósítása vezet; a fejlesztéseknek keretet adó stratégia megfogalmazása: a hosszútávon érvényes, a város megtartó erejének növelésére vonatkozó átfogó célnak, illetve azoknak a középtávú kiemelt céloknak ellátórendszerek országos szinten is mintaértékű programszerű modernizálásnak folytatása, illetve a Kultúra városa funkció megerősítése - kijelölése, melyek megvalósítása feltétele a Dél-Alföldi régióban és a Duna-Kőrös-Maros-Tisza Eurorégióban jelentős pozíciót betöltő, élhető és prosperáló város megteremtésének. Megtörtént a 7-8 éves távlatban elérendő tematikus célok, egyebek mellett a város kulturális értékeinek megőrzését és életre keltését lehetővé tevő városrehabilitációs cél kijelölése, valamint a fentiek teljesülését rövid távon támogató városrészi célok meghatározása; a stratégia megvalósulását segítő eszközök (nem fejlesztési típusú beavatkozások, szervezeti háttér, monitoring rendszer stb.) számba vétele; az operatív tervezés megalapozása: a 2007 2013 alatt fejlesztendő akcióterületek kijelölése: elsősorban a Belvárosban megvalósuló Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs program kereteinek meghatározása. 2.1. A város jelene: ágazati és városrészi helyzetfeltárás A város fejlesztési stratégiájának meghatározásához elengedhetetlen a hova igyekszünk? kérdés mellett a hol tartunk most? kérdésre felelni. Az IVS készítése lehetőséget teremtett a város helyzetének részletes vizsgálatára: a jelen helyzet értékelésére a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzésével; a fejlődési tendenciák kimutatására az 1998 / 2001 / 2005 2006-os mutatók összehasonlításával; a város helyének kijelölésére a régiós megyei városokkal való összehasonlítás eszközével. A dokumentum első részében rögzített helyzetkép az adatok értékelése mellett a közelmúltban készült ágazati típusú stratégiák eredményeinek figyelembe vételével és a tervező munka során készült helyi interjúk, műhelybeszélgetések, konzultációk keretében elhangzott vagy írásban az Önkormányzathoz eljuttatott vélemények alapján kapta meg végleges formáját. 9

Hódmezővásárhely lakosságszámát tekintve a legkisebb, kiterjedése szempontjából pedig a legnagyobb dél-alföldi megyei jogú város. Speciális város: a régióközpont Szeged közelsége, a nagyvárosi szomszédság számos előnnyel, ugyanakkor elsősorban a mai közigazgatási rendszer együttműködésre még mindig csak kevéssé ösztönző volta miatt számos hátránnyal jár. Szeged vonzása nagyon erős, számos fejlesztési lehetőséggel Szeged tudott és tud is élni, míg Hódmezővásárhely nem. Vásárhely kistérségi központ, a saját közigazgatási területén belülre került környező tanyaközpontok és szórvány tanyák, valamint az agglomerációját alkotó 4 kistelepülés vonatkozásában. Fejlődésének stratégiai feltétele Szeged pólusváros sikeressége; a két város kapcsolatának szorosabbá válása. 2.1.1. Természeti és környezeti adottságok A város az ország napsütésben gazdag, csapadékban szegény területén fekszik, az ország legalacsonyabban fekvő városa, melynek fő természeti adottsága a szántóföldi művelésnek kedvező, jó minőségű talaj. Kiemelkedő természeti tőke a víz: a térség jelentős felszíni és felszín alatti artézi vízkészlettel rendelkezik. A víz ugyanakkor problémákat is okoz, csapadékos időben jelentős a térségben az ár- és belvízveszély, a vízhiányos, aszályos periódusok pedig a mezőgazdasági termelésben okoznak károkat. A térség egyszerre szenved a víztől és annak hiányától. Az agrár szakemberek hangsúlyozzák, hogy a térség gazdasága érdekében kiemelt feladat a vízkormányzás rendszerének fejlesztése. 2.1.2. Városszerkezet A város dél-alföldi város, melynek struktúráját a mai napig meghatározza a város mezővárosi múltja: a város központja, a Belváros az emeletes házakból és rangos parasztpolgári házakból épült városias mag köré szerveződött; az ezt hajdanán körülvevő széles falusias építési övezetből alakultak ki a ma alapvetően kertvárosi jellegű lakóterületek; a zárt településen kívül, de városfallal el nem választva, a határban, a mai külterületen álltak a harmadik építési övezetet jelentő tanyák, melyek egy részén fejlődött tovább a mai tanyavilág, tanyaközpontok. A város épített örökségének jelentős része megsemmisült a város 20. századi történelme során. A megmaradt értékeket, a város épített környezetét és a városkaraktert vizsgáló 10

Műemlékvédelmi Koncepció 2007-ben készült, listázta az érintett épületeket, tulajdonviszonyokat, műszaki adatokat és a használatra vonatkozó javaslatokat: a város legrégebbi műemléke a csomorkányi templomrom, a 10-11. században létrejött Csomorkány nevű település temploma; jellegzetes vásárhelyi műemlék az árvíz-védelmi kűfal, melynek folyamatos karbantartása szükséges; a műemléki épületek jelentős része a Belváros központi részében koncentrálódik, jórészt 18-19. századi épületek: barokk templomok, klasszicista stílusú középületek (iskola, városháza, kaszinó, szálloda), melyek legfontosabb értéke létezésük, a város klasszikus, városias városképének biztosítása; műemléki védelmet élvez néhány külterületi épület, tanya: a Kopáncsi Tanyamúzeum, illetve a paraszti - gazdasági élet emlékei, a Magtár, a Szélmalom, a Présház, a Fazekasház; a példaértékűen felújításra került a zsinagóga. A szakértők fő megállapítása, hogy az országos védettségű műemlékek mellett figyelemre méltó a város helyi védelem alatt álló épületállománya, épített öröksége: kiemelkedő értéket képviselnek a döntően a 19-20. század fordulójáról fennmaradt téglaépületek és a száz évnél idősebb, népi építési örökséget képviselő tanyák. A 21. századi építészet vásárhelyi ékköve a városképbe illeszkedő, ugyanakkor valóban modern Emlékpont. Az épített értékek megóvásához kapcsolódó kiemelt feladat a Tornyai János Múzeum és a ma már műemléki védettséget élvező, Janáky István által tervezett Petőfi Sándor Művelődési Ház megújítása. 2.1.3. Társadalom, humán szolgáltatások A város társadalmát közel 50 000 fős lakossága jelenti: e lakosság, mint az ország nagyvárosainak lakossága általában, elöregedő, az idősek a város terében koncentráltan élnek. A városlakók száma csökken, a prognózisok szerint az elkövetkező időszakokban jelentős további fogyatkozás várható. Probléma, hogy a város nehezen őrzi meg a fiataljait, jellemző, hogy a másutt diplomázó vásárhelyiek közül sokan nem térnek vissza a városba, nem jellemző a bevándorlás. A város - a megtartóerejét növelő intézkedések keretében - sokat tesz a folyamat fékezéséért: létrehozta egyebek mellett a Vásárhelyi Fiatalokért Közalapítványt, melynek célja a vásárhelyi fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása (a helyi babakötvény sikerét 11

mutatja, hogy ma már 830 regisztrált kisgyermeknek utalja havonta a meghatározott összeget az alapítvány). Szintén a fiatalok megtartását célozzák a kialakított minőségi bérlakások, az ingyen rendelkezésre bocsátott építési telkek (az elmúlt időszakban összesen 102 db), illetve a városban való letelepedést vállaló egyetemi hallgatók részére pénzügyi támogatást biztosító Bakay ösztöndíj. A lakosság szociális típusú problémái, a városban megjelenő szegénység leginkább a foglalkoztatási problémákhoz kötődik, melyeket felerősít / melyeknek oka a lakosság egy részének viszonylagos elzártsága (a lakosság 8,3%-a külterületeken él), a roma lakosság itt is megjelenő, országosan ismert és megoldatlan helyzete. A város a foglalkoztatási gondok enyhítésére hozta létre a munkahelyteremtési alapját, melynek pénzügyi hozzájárulásával 2007 óta 560 új munkahelyet létesítettek a vásárhelyi vállalkozók. A város egyéb eszközökkel is küzd a szegénység és a szegregálódás ellen: a szociális ellátórendszerének fejlesztése során kiemelt szempontnak tekinti a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés feltételrendszerének megteremtését. A város humán szolgáltatásai jellemzően magas színvonalúak. Az önkormányzat sokat költ mind a szociális, mind az oktatási, mind az egészségügyi ellátó intézményrendszerének fejlesztésére. A szociális típusú problémák kezelésére a város pénzbeli támogatásokat nyújt, valamint alap- és szakosított feladatellátó intézményrendszert működtet. A szociális szempontból halmozott problémákat mutató területeket, a szegregátumokat, melyekben az alacsony státusú lakosság koncentrálódik, az antiszegregációs program keretében kívánja orvosolni. A város saját forrásainak terére elindította a telep-felszámolási programját, jelenleg az Észak utcai telep felszámolásának előkészítése folyik. A város élni kíván a szociális városrehabilitációs program által nyújtott lehetőséggel (a 2007 2013-as városrehabilitációs program 2. üteme), a megvalósítandó beavatkozások tervezése elindult. Az önkormányzat tudatában van a problémáknak, folyamatosan figyeli a lakosság szociális helyzetének alakulását, számos, az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó dokumentum javaslatainak megfelelően kezeli a területet. Az ellátórendszerre komoly feladatok hárulnak, az önkormányzat szociális típusú kiadásai évről évre növekszenek, jelentős terhet rónak a város költségvetésére. Egyebek mellett ennek ellensúlyozása érdekében az ellátó intézményrendszerben modell értékűen megvalósult a hatékonyság- és minőségjavító racionalizálás: a közel 350 fővel működő Kapcsolat Központ minőségi szolgáltatásokat nyújt a rászorulók számára. Sikeres pályázatoknak köszönhetően az intézményrendszer 12

bizonyos elemei korszerűek (Csodaház, hajléktalanok számára kialakított nappali melegedő), más elemei jelentős megújításra várnak (Kovács-Küry Idősek Otthona). A város teljes körű oktatási intézménystruktúrát működtet, melyet kiegészít az egyéb fenntartói kör által működtetett alsó- és középfokú oktatási intézmények hálózata. Vásárhelyen a lakosság számára biztosított minőségi oktatási ellátás befektetés a jövőbe. Az elv gyakorlat is: megfelelő szakmai előkészítést követően az esélyegyenlőség megteremtése, a korszerű tudásátadás, illetve a költséghatékonyság égisze alatt gyökeresen átalakult az önkormányzati fenntartású intézmények rendszere. Az átalakítási és fejlesztési programnak köszönhetően megvalósult - a várható demográfiai változások figyelembe vételével - az integrált óvodai és általános iskolai oktatás rendszere, jelenleg folyik a középfokú intézmények átalakítása. Felsőfokú oktatás is van a városban: Hódmezővásárhelyen működik a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara, melynek helyzete nem megnyugtató a város vezetői számára, az intézmény megtartása fontos feladat. A város - költségvetését jelentősen terhelve - kötelező feladatain túlmutató feladatokat is felvállal (mindennapos testnevelés, tanszervásárlási kedvezmények, sportutalvány, gyermekétkeztetés), sokat fordít a gyermekek egy harmadát jelentő hátrányos helyzetű, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek helyzetének javítására. Az eredmények folyamatosan érzékelhetővé válnak: 2006-ban negyedik alkalommal került sor kompetenciamérésre az iskolákban, s míg az általános- és középiskolák jelentős része 2003- ban nem érte el az országos átlagot, 2006-ra az országos átlagon (nagyvárosok között is kiemelkedően) felül teljesítő intézmények kerültek túlsúlyba. A város folyamatos pályázással kívánja orvosolni a nagy költségű infrastrukturális típusú problémákat. A vásárhelyi lakosság hazai összehasonlításban átlagos tehát uniós összehasonlításban kedvezőtlen - egészségi állapotban van. Az egészséges népesség ugyanakkor a jövő Vásárhelyének egyik legfontosabb alappillére. A város vezetése tisztában van azzal, hogy a lakosság egészségi állapotának megőrzése, javítása és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében elengedhetetlen az egészség védelme, a betegségek megelőzése, azaz a felvilágosítás és az egészségtudatos magatartás ösztönzése. A város számára ezért kiemelt fontosságú a város egészségügyi ellátórendszerének fejlesztése. A fejlesztés a rendszerváltás óta nyomon kísérhető. Az utóbbi években a folyamatnak keretet adnak a város egészségügyi szakemberei által készített stratégiai 13

anyagok, valamint az országos szinten is példaértékűen működő Egészséges Vásárhely Program (EVP). Az EVP célja a lakosság egészségi állapotának javítása / egészségmegőrzés a prevenció, szűrés, az egészséges életmódra ösztönzés, a kockázatok elkerülésének elősegítése eszközeivel: a koncepció szerint a feladat a Kórház előtti funkciók működési rendszerének felállítása és működtetése. Az átfogó program keretében megvalósult a több mint 2000 fő közintézményben dolgozó szűrése, elindult a dohányzásellenes program, folyamatosak az egészségmegőrzést tanító események és a kapcsolódó szűrési kampányok. A 2007. évben megkezdődött országos egészségügyi reform jelentős mértékben érintette a város kórházát: a 430 ágyból mindösszesen 344 ágy maradt, s a korábbi 315 aktív ágyból a miniszteri döntésnek köszönhetően ma csupán 116 az aktív. Ez a régióban példátlan mértékű, 63 %-os aktív ágyszám csökkenést jelentett. A kórház az átszervezéskor a létéért küzdött, ma azonban sikeres helyi reformoknak köszönhetően anyagi helyzete stabilizálódni látszik, pályázati források segítségével fejlesztésekre is sor kerülhetett. Az egészségügyi intézményrendszer leginkább hiányzó eleme a korszerű járóbeteg-ellátást biztosító szakorvosi rendelő. 2.1.4. Kultúra, közművelődés A város infrastrukturális és szellemi fejlődésében mindig meghatározó szerepet játszott a kultúra. A város jelenlegi vezetése számára nyilvánvaló, hogy a városnak ma is fejlesztő erejévé válhat az épített örökségében, szellemiségében, a tegnapi és a mai Vásárhely alkotó művészeinek alkotásaiban megtestesülő művészi alkotóerő. Ma még a kultúra mecénása a város. Nem alakultak ki igazán a vállalati szponzoráció módjai sem központilag ösztönző szabályozói -, kevés a tőke a művészet, a kultúra világában. A Város Önkormányzata ezért kiemelt feladatának tekinti a kultúra és a közművelődés támogatását: a város kulturális örökségeinek megóvását, az épített környezet állapotának megőrzését, javítását, valamint a lakosság és kiemelten a gyermekek és az ifjúság kultúraszeretetének kialakítását, kultúrához férésének elősegítését. Jelenleg folyik a Mindennap kultúra! program koncepciójának kialakítása, melynek központi eleme az iskolás gyermekek, a fiatal felnőttek, valamint az olvasókörök közösségei számára a minőségi kultúra fogyasztásához szükséges feltételek és programok megteremtése. A kulturális és közművelődési kínálat kvantitatív és kvalitatív bővítése lényeges, hiszen mind a helyi lakosság életminőségének javítása (a város, mint lakóhely vonzóvá tétele), mind pedig - a város identitását, arculatát meghatározó legfontosabb turisztikai vonzerőként - 14

a turisták elvárásainak minél magasabb szintű kielégítése (a város, mint turisztikai célpont vonzóvá tétele) szempontjából fontos tényező. Ezen koncepció alapján a város az elmúlt években átvette a Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő muzeális intézményeket - nemcsak a fenntartói szerepkört, hanem a tulajdonjogot is az Alföldi Galéria, a népi műemlékek kiállítóhelyei, valamint a Tornyai János Múzeum esetében. A város a kulturális intézmények működésének hatékonyabbá tétele érdekében a hasonló tevékenységet ellátó intézményeket egy anyaintézményben, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központban egyesítette. A személyi struktúra átláthatóbbá tétele mellett fokozatosan jelentkeznek a szakmai előnyök: az összevonás során egy olyan intézmény jött létre, amely eleget tesz a modern idők kívánalmainak is, megvalósult a muzeológia és a közművelődés összekapcsolódása. A városban számos, minden évben megrendezésre kerülő kulturális nagyrendezvény van: ezek azonban ma még a képzőművészek világában kiemelkedő jelentőségű Őszi Tárlat kivételével csak regionális jelentőségűek. A pezsgő, alkotó szellemiségű kulturális élet feltétele a megfelelő, kreatív szellemiséget sugárzó infrastrukturális háttér. Problémát jelent, hogy a kulturális intézmények jelentős része a pozitív kivételt jelentő, nívós programkínálatának köszönhetően jelentős látogatószámot produkáló Emlékpont kivételével nem korszerű, közösségteremtésre alkalmatlan, a minőségi programokhoz, kiállítási anyagokhoz nem méltó épületben található. A közösségekbe szerveződő kreatív befogadó és alkotó vásárhelyiek és az idelátogatók számára ugyanakkor nagyon fontos a kreativitást sugárzó, a hagyományokat tükröző, ugyanakkor modern városi környezet. Ennek megteremtését tűzi ki célként a Tornyai János Kulturális Városrehabititációs program, melynek akcióterülete a Belváros, ezen belül a Kossuth tér, az Andrássy út, illetve a Dr Rapcsák András út és közvetlen környezete. 2.1.5. Közműellátottság A városok fejlődőképességének egyik feltétele a megfelelő közműellátottság. Az adatok alapján megállapítható, hogy Vásárhely jó pozícióban van, az ellátottság mértéke valamennyi közmű vonatkozásában az országos átlag feletti, Csongrád megye átlaga feletti, a megyei jogú városokban tapasztalhatóknak megfelelő. Ki kell emelni, hogy a rendszerváltás óta az önkormányzat jelentős fejlesztéseket valósított meg a város ellátó rendszerének tökéletesítése érdekében. Egyebek mellett ennek elismerését is jelenti a város által 1997-ben elnyert Európa-díj Becsületzászló fokozata, mely az intézményi fejlesztések mellett az infrastrukturális fejlesztéseket (szennyvíztisztító, csatornázás, szilárdhulladék-lerakó telep, 15

geotermál rendszer, kerékpárút-hálózat, közvilágítás-korszerűsítés, kórház rekonstrukció) honorálta. A város az azóta eltelt időben is és jelenleg is folyamatosan fejleszti rendszerét. Mára a központi belterület ivóvíz- / szennyvízelvezetés- / elektromos áram- és gázellátása teljes mértékben kiépített. Figyelembe kell venni, hogy a város szerkezeti tulajdonságai miatt (hatalmas külterület, a tanyaközpontok, szórvány-tanyák) fajlagosan sokkal nagyobb befektetéssel tudja biztosítani az ellátást, mint a többi megyei jogú nagyváros. Jellemző, hogy a mennyiségi igények gyakorlatilag teljesülnek, szükség van azonban a minőségi fejlesztésekre. A lakosok ellátásának szempontjából kiemelkedő jelentőségű a geotermián alapuló távfűtési rendszer, a korszerű és még jelentős kihasználatlan kapacitással rendelkező regionális hulladéklerakó vagy az e-önkormányzati szolgáltatásokhoz nélkülözhetetlen infrastruktúra. A hiányosságok leginkább a külterületen, illetve a vízelvezetési, öntözési és a termálvíz további hasznosítását lehetővé tevő rendszerekben vannak. 2.1.6. Megközelíthetőség, közlekedés Hódmezővásárhely közúti megközelíthetősége viszonylag jó, a város Budapestről 2 óra alatt elérhető, az M5 autópálya szegedi lehajtója 25 km távolságra van. Csongrád megye egyik sajátossága a két megyei jogú város, Szeged és Hódmezővásárhely fizikai közelsége, s ebből adódó igen intenzív kapcsolatuk. A régióközpont a városból a 47.sz. főútról érhető el. Az útszakaszon jelentős forgalom bonyolódik (11600 jármű/nap), ami indokolta/-ja az út jelenleg folyó négynyomásúvá alakítását. A város közlekedési helyzetében fő probléma a városközpont túlterheltsége, melynek megszűntetését, a minőségi ugrást a tervezett tehermentesítő út megépítése jelenti majd. A közlekedésért felelős szaktárca vezetése ígéretet tett a városnak a beruházás 2009-re tervezett indítására. A város az IVS készítésével egy időben pályázott a Dél-Alföldi Régió ROP-os forrásaira, sikerrel, így indítható lesz az Ipartelepi feltáró út építése a 47. sz. főút felé. Ezzel egyszerre két cél is megvalósul, várhatóan jelentősen csökken majd a 47-es és 45-ös főútvonalon a városra zúduló, Makó felé haladó, illetve onnan érkező forgalom, s az ipari park közvetlenül és könnyen elérhetővé válik a 47-es út irányából. A város közlekedési szakemberei vizsgálják a kevéssé kihasznált vasútvonal fejlesztésének lehetőségeit: a tervezés jelenlegi szakaszában a regionális vasút rendszerének kialakítása látszik a hatékony és megvalósítható megoldásnak. 16

A közlekedés témaköréhez kapcsolódik a város egyik alap problémája, a belváros közlekedési túlterheltsége, melynek legfontosabb oka, hogy a városba vezető utak jelenleg Hódmezővásárhely belvárosán keresztül alkotnak hálózatot. A város legnagyobb forgalmú és egyben átmenő forgalmat is bonyolító útvonalai a városközponton vezetnek keresztül. A 45- ös út gyakorlatilag kettészeli a városrészt, elválasztva egymástól például a város kulturális intézményeit vagy a város főterét és a központi sétáló utcát. A város számára prioritást élvező fejlesztés az élhető, azaz közösségi terek, sétáló utcák mentén szerveződő forgalommentes városközpont megteremtése. Az ennek megvalósítására vonatkozó projektelemeket a város be kívánja emelni a város-rehabilitációs források által támogatott programjába. Kiemelten fontos a Dr. Rapcsák András út több ütemben megvalósítható átadása a gyalogosoknak, illetve a parkolási gondok megoldása. A város mérete, domborzati adottságai kedveznek a kerékpáros közlekedésnek. A városban az elmúlt évtizedben a legfontosabb forgalomáramlási irányokban kiépültek a kerékpárutak és sávok, 2007 végére közel 30 km-nyi városi kerékpárút (külterületen 12 758m, belterületen 16 959 m), amit a város folyamatosan tovább fejleszt. Folyamatosan bővül a várost és az agglomerációs településeket összekötő hálózat: Mártély felé évek óta vezet kerékpárút, 2008 során pályázati pénzből megvalósul a 45-ös út mentén a Barattyosig, illetve a Mindszentig vezető kerékpárút is. 2.1.7. Gazdaság Hódmezővásárhely az ország egyik legelmaradottabb régiójában található, gazdasága magában hordozza a térségben általában jellemző problémákat. A városban az adottságoknak, a jó minőségű földnek köszönhetően évszázadokon keresztül a mezőgazdaság volt a meghatározó gazdasági ágazat. Ez a szektor ma is viszonylag nagy foglalkoztató (sok a családi vállalkozás, sok az őstermelő és jelentős az időszakosan foglalkoztatott munkaerő is) és az országos viszonylatban is kiemelkedő teljesítményű vállalatokon keresztül jelentős gazdasági erőt is képvisel. A mezőgazdasági termeléshez ugyanakkor nem kapcsolódik szervesen más gazdasági tevékenység. Elsősorban a szocialista iparosítási folyamatnak köszönhetően alakult ki a vásárhelyi ipar, melyben ma jelentősen átalakulva, de működik és fejlődik a hagyományokra is épült kerámiaipar, illetve a precíziós műszerek gyártása. Jelentősebb súllyal bír még a textilipar, a gépgyártás és az építőipar. A vásárhelyi iparra azonban az alacsony 17