MIÉRT MÉRJÜK A LÉGNYOMÁST A KELTETŐ HELYISÉGEIBEN? MIT NEVEZÜNK A HELYISÉGBEN URALKODÓ LÉGNYOMÁSNAK? A helyiségben uralkodó nyomás az a különbség, ami a helyiségben uralkodó légnyomás és az összehasonlításra használt viszonyítási alap között fennáll. Ha a helyiségben uralkodó nyomás a mérés során +5 Pascal (Pa) / 0,05 vízoszlop-milliméter (mmh 2 O), és a viszonyítási alap az épületen kívüli környezet, akkor ez azt jelenti, hogy a helyiségben uralkodó nyomás 5 Pa/0,05 mmh 2 O-val magasabb, mint a légköri nyomás. Egy helyiségben akkor alakul ki pozitív nyomás, ha az jól szigetelt, és a helyiségbe bejutatott levegő mennyisége nagyobb, mint a keltetőgépek és egyéb elszívó berendezések által elszívott levegő mennyisége. MIÉRT FONTOS A HELYISÉGEK LÉGNYOMÁSA? A keltetőgépeket úgy tervezték, hogy működésük során bizonyos nyomáskülönbségnek kell fennállnia a bejutatott és a kiáramlott levegő között. Ha túl magas vagy túl alacsony nyomáskülönbség áll fenn a keltetőgépben, az megzavarhatja a gépen belüli légáramlást. Ez hatással van a keltetőgép teljesítményére és veszélyeztetheti az embrió fejlődését. A legtöbb keltetőüzem kis nyomáskülönbséget tart fenn a helyiségek között, hogy megakadályozza a levegő áramlását a keltető legszennyezettebb (csibével kapcsolatos és mosóhelyiségek) részei felől a tisztább részek (tojástároló és előkeltető-termek) felé. MIÉRT MÉRJÜK A HELYISÉGEK LÉGNYOMÁSÁT? 01
HOGYAN MÉRJÜK A HELYISÉGEK LÉGNYOMÁSÁT? MÉRTÉKEGYSÉG A helyiségek nyomásának kifejezésére a legelterjedtebb mértékegységek a Pascal (Pa) vagy a vízoszlop-milliméter (mmh 2 O). 1 Pa megegyezik 0.1 mmh 2 O-val. Vízoszlop-nyomás mm-enként (mmh2o) Pascal (Pa) 0.01 2.5 0.02 5.0 0.04.0 0.08 20.0 0.12 30.0 LEVEGŐNYOMÁSMÉRŐK A levegőnyomásmérők több típusban kaphatók, manometer néven ismertek. Csatlakozó cső Pozitív csatlakozó Negatív csatlakozó Az egyik egyszerű, hordozható és pontos mérőeszköz a lebegő golyós manométer. Ez pozitív és negatív nyomás mérésére is használható. A pozitív és negatív nyomás mérésére egyaránt kalibrált analóg manométerek szintén hasznosak. A digitális nyomásmérők szintén alkalmasak. Mielőtt manométert vásárolunk, ellenőrizzük, hogy milyen méréstartományú szükséges az adott keltetőgéptípushoz. Ne vegyünk például olyan manométert, amely 0 és 60 Pa (0 0.6 mmh 2 O) között mér, ha a működéshez +5 Pa (+0,5 mmh 2 O) az alkalmazott légnyomás). 02
VISZONYÍTÁSI PONT KÜLSŐ LÉGNYOMÁS A helyiség nyomását mindig a külső légnyomáshoz viszonyítva kell mérni. Ha viszont egy helyiség a keltető közepén helyezkedik el, gyakran több helyiség van az adott helyiség és a külső környezet között, melyek mindegyike kissé eltérő nyomás alatt üzemel, és egyik sem nyitott kifelé. Ilyen esetben a helyiség nyomását a tetőtérhez vagy valamelyik átjáró folyosóhoz viszonyítva mérjük, miután megállapítottuk, hogy a választott viszonyítási helységben a légnyomás megegyezik a külső légnyomással. Megjegyzés: Az is előfordulhat, hogy nem találunk olyan viszonyítási helyiséget, melynek légnyomása megegyezik a külső környezet légnyomásával. Ebben az esetben nevezzünk ki egy viszonyítási helyiséget és mérjük meg a légnyomáskülönbséget a külső légnyomáshoz viszonyítva, majd ezt a mérési eredményt adjuk hozzá ahhoz a különbséghez, amit a mérni kívánt helyiség és a viszonyítási alapnak kinevezett helyiség között mértünk. Mindazonáltal ez a módszer növelni fogja a mérési pontosság hibáját, ezért megéri energiát fektetni abba, hogy megfelelő viszonyítási helyiséget találjunk. LEHETŐSÉGEK A MEGFELELŐ VISZONYÍTÁSI PONT FELKUTATÁSÁRA 1. Mérés a tetőtérhez viszonyítva Gyakran az a legegyszerűbb megoldás, ha a tetőteret használjuk viszonyítási pontként. Bizonyosodjunk meg arról, hogy a tetőtér semleges a nyomás szempontjából. Ellenőrizzük a külső környezethez viszonyított nyomáskülönbségét egy ajtón vagy tetőnyíláson keresztül Ha a mért nyomáskülönbség 0, akkor a tetőtér légnyomása a külső környezet légnyomásával megegyező. Amennyiben pozitív vagy negatív légnyomáskülönbséget tapasztalunk a külső levegőhöz képest, nyissunk ajtókat a tetőtér és a külső környezet között, amíg a tetőtér nyomása semleges nem lesz. Ha tetőtér nyomása már semleges, mérjük meg a mérni kívánt helyiség légnyomását a helyiség plafonján egy szűk lyukon keresztül. (Nincs rajt lyuk. fúrni kell, erre utal, hogy: a small hole in the ceiling of the room). 03
2. Mérés az átjáró folyosóhoz viszonyítva Először is ellenőrizzük, hogy az átjáró folyosón a külső környezet légnyomása uralkodik-e. Ezt úgy tehetjük meg, hogy minden belső ajtót kinyitunk az átjáró folyosó felé addig a pontig, ahol valamilyen külső ajtóval vagy ablakkal átjárást biztosítunk a külső környezet felé. Ezen a ponton mérjük meg az átjáró folyosó légnyomását. Ha a leolvasott érték 0, akkor az átjáró folyosó a külső környezet légnyomásán van. Ha a leolvasott érték pozitív vagy negatív, nyissunk ki további külső ablakokat és ajtókat, hogy kiegyenlítsük a nyomáskülönbséget, majd ismét végezzük el a mérést. Ha már elértük, hogy az átjáró folyosó nyomása semleges a külső környezetéhez képest, térjünk vissza a megmérendő helyiséghez (közben tartsuk nyitva az átjáró folyosó összes ajtóit) és mérjük meg a légnyomáskülönbséget a mérni kívánt helyiség és az átjáró folyosó közti ajtórésen keresztül. 3. Mérés közvetlenül a külső környezethez viszonyítva Ha a mérni kívánt helyiség külső fallal rendelkezik, fúrhatunk egy apró lyukat a falon keresztül közvetlenül a külső környezet felé. A furatot a széltől óvni kell, hogy azt a méréskor csak álló levegő vegye körül. Mérjük meg a terem nyomását közvetlenül a külső környezethez viszonyítva, a lyukon keresztül. 04
HOGYAN HASZNÁLJUK A MANOMÉTEREKET? Olvassuk el a kezelési útmutatót, hogy hogyan kell tartani a mérőeszközt mérés közben, és hogyan kell azt kalibrálni. A mérőeszköznek negatív és pozitív csatlakozója van, melyek közül vagy az egyikhez vagy mindkettőhöz műanyag cső csatlakozik. Kezdjük a mérést azzal a feltételezéssel, hogy a vizsgált helyiség a környezeti légnyomáshoz viszonyítva negatív, illetve pozitív nyomáson üzemel, a technológia szerinti elváráshoz közeli értéken. - + Ha túlnyomás alatt álló helyiségben mérünk a külső környezet vagy a tetőtér felé, akkor a cső egyik végét a negatív csatlakozóra helyezzük, a cső másik végét pedig átdugjuk a lyukon vagy az ajtórésen, így a mérni kívánt helyiségen kívül lesz. Ha a pozitív nyomás alatt álló helyiségen kívül állunk (a közlekedő folyosón vagy a tetőtérben) és így kívánunk mérni, akkor a műanyag cső egyik végét a pozitív csatlakozóra helyezzük, a másik végét pedig a lyukon/ajtórésen keresztül bevezetjük a mérni kívánt helyiségbe. Mindkét fenti esetben, ha a manométer pozitív értéket mutat vagy a kijelző jobbra mozdul el, akkor a helyiségben pozitív nyomás uralkodik. Ha negatív nyomású helyiséget mérünk, a fent leírttal ellentétesen csatlakoztassuk a csöveket. ÜGYELJÜNK RÁ! Az épületen kívüli viszonyítási mérési pontot a széltől óvni kell. A nyílás vagy lyuk a viszonyítási helyiség felé kicsi legyen, hogy ne legyen légmozgás a cső körül. Ha ajtón vagy ablakon keresztül mérünk, a lehető legkisebb rést hagyjuk. Csukjuk rá a csőre a nyílászárót, de ügyeljünk arra, hogy a csövet ne csípjük be és ne szorítsuk össze. Mérés közben tartsuk függőlegesen a manométert. Fúrjunk 6,5mm átmérőjű lyukat Külső viszonyítási pont Külső viszonyítási pont Mérés ablak vagy ajtókereten keresztül. 05
HIBAFELTÁRÁS Ha a mért nyomás ugrál vagy más módon nem mutat állandó értéket. Ellenőrizzük a széltől való védelmet a külső mérési pont nyílása körül. Kapcsoljuk ki az elszívó ventilátorokat abban a helyiségben, amelyet viszonyítási pontnak használunk, és ellenőrizzük, hogy a viszonyítási pontként használt helyiség még mindig semleges-e a külső környezethez viszonyítva. Ellenőrizzük, hogy a manométerhez csatlakoztatott gumicsőben a légáramlás nem akadályozott-e annak következtében, hogy a csövet átdugtuk a mérőnyíláson. Ha a teremben uralkodó nyomás nem az elvártaknak megfelelő. Ellenőrizzük, hogy jó-e a viszonyítási pont. Ellenőrizzük a légbeejtőket és a szűrőket, hogy nincsenek-e elzáródva vagy nem szennyezettek-e. Ellenőrizzük a ventilátorok sebességét és azt, hogy a ventilátorok ékszíjai és a ventilátorlapátok megfelelő állapotban vannak-e (az elhajlott vagy megrongálódott ventilátorlapátok korlátozzák a ventilátor hatásfokát). Ellenőrizzük, hogy a ventilátorok beejtő nyílásai jól működnek-e. Szennyezett légszűrők Kopott ventilátorlapátok Ellenőrizzük a légkezelő egységek (AHU) szűrőit és a ventilátorok beállítását. HIBAFELTÁRÁS 06