A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag)

A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája (Közgyűlés által elfogadott végleges anyag) Ezer arc egy törekvés a Tisza-Tarna-Rima mentén 1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Tisza-Tarna-Rima-Menti Akciócsoport stratégiája a térség fontos problémáinak és lehetőségeinek feltárásán alapuló jövőkép. A stratégia átfogó célja a népesség életminőségének javítása, a jövedelemszerző képesség fokozása a térségben, a szükséges képességek és tapasztalatok biztosításával a helyi innovatív fejlesztések meghonosítása érdekében. A térség komplex problémájára az ipar leépülése, magas munkanélküliség, a munkaerőbázis alulképzettsége, a hátrányos helyzetű csoportok felülreprezentáltsága a helyi népességen belül kíván releváns megoldást adni a hat megfogalmazott prioritásunk fele: a Helyi vállalkozások fejlesztése, az Együttműködés erősítése, kompetencia növelése, a Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása lehetőséget nyújt a hátrányok csökkentésére, az egyenlőtlenségek mérséklésére. A meglévő természeti és kulturális értékek, adottságok hatékonyabb kihasználását, az itt elért eredmények megőrzését, továbbfejlesztését célozza a másik három prioritás: a Helyi idegenforgalom fejlesztése, a Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, a Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése, teret adva az egyéni arculat megteremtésének, kidomborításának. Koherens stratégiánk így egyszerre képes a hátrányokat gyengíteni, a problémákra megoldást kínálni, valamint az előnyöket erősíteni, a rendelkezésre álló erőforrásokat - társadalmilag és környezetileg is fenntartható módon hasznosítani. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. A civil szervezetek, vállalkozók és állami szervek közötti együttműködés és integráció olyan szintjét kívánjuk elérni, amely lehetővé teszi egyéni és közösségi kezdeményezés ösztönzését és támogatását a térség gazdasági és társadalmi fejlődése érdekében. A jövőkép alapgondolata, hogy térségünk fejlesztésében nem csak a külső erőforrások, hanem a meglévő adottságok, az önsegítés, és az együttműködés vihet előre. 1

Felvázolt jövőképünk szerint 2013-ra a HVS megvalósulásával a helyi lakosok jobban kötődnek fejlődő lakóhelyükhöz, identitásérzetük erősödik, az integrált, helyi fejlesztéseknek köszönhetően a településkép folyamatosan javul, a lakosok életminősége tovább fejlődik, a természeti-, a kulturálisés értékek hosszú távon fennmaradnak, a falusi turizmus hálózata a falusi szálláshelyek kialakulásával megerősödik, a minőségi, a megújuló, alternatív energiaforrások használata egyre szélesebb körben terjed el. 1.2 Főbb célkitűzések Helyi vállalkozások fejlesztése: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása és a helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése. Helyi idegenforgalom fejlesztése: a turisztikai attrakciók fejlesztése, a vendégfogadás feltételeinek javítása, a turisztikai kínálat piacra vitelének segítése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése: a falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése, a történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése, valamint a helyi hagyományok ápolása Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése: a mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának elősegítése, helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése intézkedés Együttműködés erősítése, kompetencia növelése: fejlesztés együttműködés erősítése, emberi erőforrás Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása: a kulturális és mentális életminőség javítása intézkedés 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja Egyesületünk HVS felülvizsgálatának legfontosabb célja a gazdaságfejlesztési források felhasználásának előmozdítása és a hátrányos helyzetű települések pályázati aktivitásának növelése. További cél, hogy a 2008 óta helyi, hazai és globális gazdasági és társadalmi környezetben bekövetkezett változásokra, valamint az eddigi pályázati körök eredményeinekismeretében adekvát válaszokat adjon a térséget ért gazdasági és társadalmi kihívásokra. Biztosítsa a stratégiában lefektetett alapcélok megvalósulását, ugyanakkor előmozdítsa a célok megvalósítása érdekében megfogalmazott intézkedések korrekcióját, vagy új intézkedéseket nevesítsen. A tevékenység tartalmazza az egyes intézkedésekhez kapcsolódó források felülvizsgálatát is. Az első tervezési szakasz lezárása után szembesültünk a világméretű gazdasági válság helyi hatásaival. 2009-től a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek, beruházásra rendelkezésre álló forrásaik eltűntek. A gazdaság mélyrepülésével együtt járt a vidéken élők munkalehetőségeinek csökkenése. 2

A pályázati tapasztalatok is indokolták a stratégia felülvizsgálatát. A 3. tengelyes kérelmek 50 %-a szólt gazdaságfejlesztésről (mikrovállalkozás 17, turisztika 28). A kérelmek fele (45 db) a falumegújítási források megszerzését célozta. A LEADER kiírásra 27 pályázat érkezett, ebből nem volt vállalkozási alapú fejlesztés. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A 6/2011 IH közlemény alapján a HVS felülvizsgálat hirdetményét mind a 34 település önkormányzatán kifüggesztésre került. Öt darab fórumot tartottunk a HVS felülvizsgálat kapcsán, ahol bárki papír alapon is benyújthatta projektötletét.. A Tervezői csoport ülései nyilvánosak voltak, bárki csatlakozhatott hozzá a HACS tagság közül. A felülvizsgálat során a HACS honlapján a folyamatosan frissülő Helyi Vidékfejlesztési Stratégia elérhető volt, bárki véleményt alkothatott arról. A projektötletek gyűjtése a honlapunkon és ügyfélfogadások és személyes találkozók alkalmával is folytatódott. Tagságunkkal, a térség szereplőivel személyesen, e-mailen tartottuk a kapcsolatot, kérve közreműködésüket a gyűjtésben. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A felülvizsgálat során a következő módosításokat javasolja a tervező csoport: 1. A Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése prioritás megfogalmazásában és tartalmában is egészüljön ki a falumegújítás -sal, ennek megfelően a prioritás címe a továbbiakban: A Helyi örökségek megőrzése, falumegújítás 2. A fejlesztési elképzeléseket rangsorolni kell és a meglévő LEADER HPME-k számát csökkenteni kell a minisztérium által megadott maximális 10-re. (Eredeti stratégia alapján 14 célterület került meghírdetésre, 11 célterületre érkezett pályázat) 3. A LEADER HPM-ek közül kerüljenek összevonásra azok, amelyek tartalmilag összefüggenek 4. Az IH által meghatározott 45 %-ban kell meghatározni a gazdaságfejlesztési HPME-k jelenleg 72 %-os arányát Eddigi HPME javaslatok: a) LEADER közösségi célú fejlesztés: térkamera rendszerek kiépítése; polgárőr szervezetek és egyéb civil szervezetek eszközbeszerzése; kibővíteni a működési feltételek javítására szóló pályázatokra jogosultak körét, helyi természeti örökség védelmét, a környezettudatosságot erősítő beruházások b) LEADER vállalkozási alapú fejlesztés: energetikai célú modellprogramok támogatása c) LEADER rendezvény : kisléptékű projektként találkozók, falunapok támogatása d) LEADER térségen belüli együttműködés: LEADER fesztivál szervezése e) LEADER képzés: polgárőr képzések támogatása f) LEADER tervek és tanulmányok: g) LEADER komplex fejlesztés 3

2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése A térség általános jellemzői: - Heves megye déli részén található Tisza-Tarna-Rima-Menti Leader Akciócsoportot a Füzesabonyi és a Hevesi statisztikai kistérség 34 db települése alkotja, amelyet három vízfolyás: a Tisza, a Tarna és a Rima fog közre - határai Tisza folyó, megyehatár, Tarna menti települések, 3-as főút, megyehatár. - Jellemzően rurális térségről van szó - természeti adottságai a mezőgazdasági termelésnek kedveznek, ezen belül is a szántóföldi növénytermesztés a meghatározó. A Tarna mentén a szőlőtermesztés és a borágazat a jelentős, de szólni kell a vetőmag- dohány- gyümölcs és dinnyetermesztésről is. Korábban a térség fejlett és nagy hagyományokkal rendelkező kertészettel rendelkezett, amely mára szinte teljesen eltűnt. A mezőgazdaság kedvező adottságai ellenére sem tudta megtalálni a kitörési pontjait. - A térség ipara elmaradott-a rendszerváltozást követően sorra szűntek meg a jelentősebb ipari foglalkoztatók, az újonnan létrejövők viszont máig nem tudták pótolni a munkahelyigényt. A hevesi teljes kistérség, valamint a füzesabonyi kistérség 5 településének leghátrányosabbak közé történt besorolása helyzeti előnyt teremthetne, ám a helyi tőke ellátottság igen szegényes, más befektetők megjelenése pedig esetleges. - A térség turisztikai szempontból nagy lehetőségeket rejt magában: az egészséges környezet, a Tisza-tó csodái, több kastély és kúria, egyházi örökségei, főként a füzesabonyi kistérség településeinek gazdag hagyományvilága mind olyan érték, amelyekre nagyobb betekintést kell engedni a látogatók előtt. Az ágazat teljesítményét rontja a közúthálózat rendkívül rossz minősége, a települések, rendezvények közötti kooperáció hiánya, illetve az adottságok és lehetőségek kevésbé hatékony kommunikációja. - A TTRM térség erőssége a jó adottságú mezőgazdasági területek, az M3 autópálya relatív közelsége, valamint a kedvező természeti adottságok: sajátos növény- és állatvilággal, Tisza-tóval, Tiszamenti Natúrparkkal, Hevesi Füves Puszták TK-val, jelentős termálvíz bázissal. 4

- Gyengeségünkként határozhatjuk meg a magas ezen belül is tartós munkanélküliséget, a munkaerő alacsony képzettségét és mobilitási képességét, a roma népesség magas arányát ezzel összefüggésben a szegregáció megjelenését. A gazdasági felzárkózást gátolja még az alacsony vállalkozó készség, a vállalkozások tőkeszegénysége, alacsony innovációs képessége. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: - A környezetterhelés szempontjából fontos kiemelnünk, hogy térségünk a legkevésbé csatornázott területek egyike: 34 település közül mindössze 9 rendelkezik kiépített szennyvízhálózattal. A hevesi kistérségben keletkező hulladék 2000 decemberétől a Jászsági és Dél hevesi regionális hulladéklerakó telepen kerül lerakásra. A füzesabonyi kistérség települései kommunális hulladékukat egy hulladékkezelési projekt keretén belül borsod megyei égetőben kívánják ártalmatlanítani, feltételeinek kidolgozása folyamatban. A szelektív hulladékgyűjtés 2004-től elindult, bár jóval elmarad az országos átlagtól. Szembeötlő gondot okoz a mellékutak menti illegális szemétlerakók megjelenése, amelynek felszámolására civil összefogásra is van szükség. Demográfiai helyzet: - Az akciócsoport 34 települése közül 22 a hátrányosak közé tartozik, népességének foglalkoztatásiés jövedelmi viszonyai, iskolai végzettsége, és ezen belül szakmai képzettsége is elmarad az országos átlagtól. Ugyancsak jelentős a lemaradás az egyetemet, főiskolát végzettek és az érettségizettek számarányát tekintve. Az elvándorlások, feltételhiányok és a közösségek leépülése miatt kevés a kreativitását - a térség érdekében - kibontakoztató ember. - Az akciócsoport 34 települést foglal magába, melyek közül 3 városi rangú, területén élők lélekszáma 71 625fő. Demográfiai tendenciák egy része megegyezik az országoséval: mindkét kistérségben a népességszám csökkenése figyelhető meg, melynek mértéke a hevesiben 4, a füzesabonyiban 5,6%. 1000 lakosra jutó élve születések száma kifejezetten magas a hevesi kistérségben: 10,7 szemben a megye 9,3 átlagával, de a füzesabonyi 9,8 érték is átlag feletti. Jelentős az idősek száma is a 60 év, és a felettiek aránya az állandó népességből a hevesi kistérségben 20,7, a füzesabonyiban 22,1% - az aktív korúak (15-59 év) pedig a népesség 61%-át teszik ki, szemben az országos 60%-kal. A várható életkor tekintetében a füzesabonyi kistérség 5

hölgyei állnak a legjobban esetükben 76,6 év jósolható, majd következnek a hevesi kistérségben élő nők 76,2 évvel ezek az adatok nagyjából megfelelnek az országos értékek, amely 76,56 év. Aggasztó viszont a TTRM férfi lakosságának várható élettartama: a hevesiek 65,2, a füzesabonyiak 65,3 évre számíthatnak, szemben az országos 68, 26 évvel. A TTRM összesített lakossága 2002 és 2006 között 746 fővel, azaz 1 %-kal csökkent. - A térségben tapasztalható kisebbség és többség határán húzódó - ambivalencia a demográfiai helyzetre is jellemző: a többségi társadalomra a csökkenő gyermekszám, az elöregedő korfa jellemző, míg a kisebbségi társadalom esetén egy növekvő népességet, 3-5 fős gyermekszámot, s korai gyermekvállalást tapasztalunk. - Egészségügyi helyzet: kistérségi és nemzeti egészségügyi ellátás problémái és megoldási módjai, a deviáns életmód, a munkaerőpiaci helyzetmegoldások, az egészséges életmód szemléletének és fontosságának hiánya együtt eredményezik, hogy magas a leszázalékoltak aránya, akik alacsony havi jövedelemmel és minimális munkaerőpiaci eséllyel bírnak. - A térségben elöregedő vagy elromásodó falvak sorakoznak egymás mellett. Különösen a hevesi kistérségben vannak olyan települések, ahol a romák aránya igen magas, akár a 65%-ot is eléri (Tarnabod) ellenben pl. Tarnamérával, Boconáddal, ahol egyáltalán nem élnek cigányok. A magas romaaránnyal rendelkező települések oktatási intézményeiben felgyorsult a szegregáció: a nem roma szülők más települések iskoláiba íratják gyerekeiket. - A romák kis hányada foglalkoztatott, s a két kistérség általános iskolai végzettségének alacsonyabb értéke is a romák súlyából eredeztethető, hiszen ¾ részük maximum 8 általánossal rendelkezik. A komfort nélküli lakások kiemelkedő aránya, a romatelepek jelensége (Átány, Erdőtelek) pedig a szociális problémák mélységére utal. Gazdasági környezet: - A hevesi kistérség a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségek egyike, 17 településsel melyek közül Heves és Kisköre rendelkezik városi ranggal - és 37685 fő népességszámmal. A kistérség központi települése Heves, mely a leszakadó városok között tartható számon: helyzete 1990-es évtized első felében romlott jelentősen, bár az utóbbi néhány évben némi javulás tapasztalható, Heves a kistérségi központok rangsorában még mindig az utolsó negyedben maradt: hiányoznak a vállalkozások és a munkanélküliség is másfélszerese a vidéki átlagnak. 6

- Heves a kisebb súlyú kistérségi központok közé tartozik: a környező települések számára nem igazán jelent erős vonzó hatást: mindössze a 6 községnek ingázási célpontja, Jászberény, Gyöngyös, Visonta és Eger ipara, valamint Budapest foglalkoztatja az ipari ingázók zömét. - Az elmaradott, alapvetően mezőgazdasági karakterű hevesi kistérség belső tagolódása a rendszerváltozás óta éleződik. A falvak többségének helyzete romló-stagnáló, csupán Tarnaméra és Boconád jövedelemszintje éri el a vidéki átlagot - javuló tendenciát mutatva, kedvező foglalkoztatás mellet. Bár Heves város nem nevezhető jelentős gazdasági centrumnak, egy szűk településgyűrű mégis kialakult környezetében (Hevesvezekény, Tenk, Pély, Erdőtelek). - Legkedvezőtlenebb a helyzet azokon a településeken, ahol magas a roma lakosság aránya - Tarnazsadányon, Tarnaörsön, Kömlőn, Erken, Átányon. Több szempontból is válságos Tarnabod helyzete, ahol a teljes népességnek kevesebb, mint 8%-a talált munkahelyet, jelentős az inaktív keresők száma, s itt a legmagasabb a romák aránya, az átlagjövedelem a vidéki átlag 20%-át sem (!) éri el. Az elöregedés leginkább a kistérség egyetlen törpefaluját, Zaránkot sújtja, ahol az inaktív keresők domináns többségben vannak. - A települések egy részében az ipar (Boconád, Tarnaméra), másik részében a szolgáltatások ( Kisköre, Heves) jelentik a megélhetés fő forrását, de akad olyan falu is, ahol a mezőgazdaság a legjelentősebb gazdasági tényező. - Az agrárszektor túlsúlya általában a kedvezőtlen gazdasági helyzet egyik jellemzője, azonban itt egyaránt találunk elmaradottabb (Tarnabod) és kedvezőbb helyzetű települést (Hevesvezekény) is azok között, ahol magas a mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya. - A települések infrastrukturális ellátottsága az országos átlag alatt van, az önkormányzatok pedig forráshiány miatt nem tudnak kellő ütemben fejleszteni. Pozitívumként említhető viszont, hogy a kistérség és települései gazdag természeti adottságokkal és épített örökséggel rendelkeznek, amelyek rendkívűl leromlott általános állapotban vannak, felújításuk után azonban kitörési pontjai lehetnek a térségnek. - Összességében a hevesi kistérséget inkább a heterogenitás jellemzi, hisz találunk idegenforgalmáról nevezetes települést, elöregedő vagy elromásodó falut, de néhol a fellendülés jeleit is észlelhetjük. A belső területi különbségek és az ingázásra alapozott megélhetés nagy aránya a térség gyenge megtartóerejére és kohéziójára hívja fel a figyelmet. Társadalmi környezet: 7

- A TTRM LACS közel 280 nonprofit szervezete széles körben fogja át a két kistérség népességét, nemcsak a generációs, hanem érdeklődési és preferenciarendszerek mentén is. Ez a szám igen magasnak tűnik ahhoz képest, amekkora aktivitás tapasztalható részükről. - Tematikus megoszlás tekintetében a kultúrához, sporthoz, szabadidőhöz, oktatáshoz, településfejlesztéshez, közbiztonsághoz kapcsolódnak közülük a legtöbben, de említésre méltó a szociális ellátást, szakmai, gazdasági érdekképviseletet, polgárvédelmet felvállaló szervezetek száma is. A politikai és vallási egyesületek száma kevés (2-4), de relatíve alacsony az egészségügyi és környezetvédelmi célokat kitűzők aránya is (6-6). A térség gazdasági és társadalmi helyzetét jól tükrözi, hogy egyetlen kutatással-tudománnyal, nemzetközi kapcsolatokkal, többcélú adományozással foglalkozó nonprofit társaságot sem találunk. - A demográfiai adatok kedvezőtlen tendenciáiból 60 év felettiek magas aránya, alacsony iskolázottság - következő értelmiségi szerep hiánnyal és az elöregedő települési társadalommal magyarázható az, hogy a civil társadalom szerveződései inkább a hivatásokhoz kapcsolódnak és működésük kevésbé intenzív. Elsősorban a köz-és magán vagyon biztonságához kapcsolódó szerveződéseket és a klasszikus,,hivatásrendet, a gazdaköröket emelhetjük ki. A nevelésioktatási intézményekhez is szinte mindenhol kiépítették a civil forrásszerző lehetőségeiket a pedagógusok. - Bár relatíve magas a nonprofit szervezetek száma, jelentős részük csak minimális aktivitást mutat, gyakorlatilag a működés alapfeltételeit teljesíti. Általában viszont aktívnak mondhatók a nyugdíjas klubok, melyek jelentékeny tagsággal rendelkeznek: a többségi társadalom elöregedő szerkezete, a fiatalok elvándorlása okán a térségben jelentős a nyugdíjasok aránya ez tehát az oka az idősebb korosztályt tömörítő szervezetek relatíve magas számának és nagyobb aktivitásának. - Általában a polgárvédelemhez, közbiztonsághoz kötődő egyesületek, kulturális, szabadidő, sport egyesületek hallatnak magukról. A falusi turizmus, illetve a Tisza-tó adottságaira épülő vízi és horgászturizmus potenciáljainak kiaknázását, az ebben érdekeltek összefogását biztosítják változó sikerrel -az idegenforgalmi, településfejlesztési egyesületek. - A korábban vázolt társadalmi tényezőknek megfelelően, a roma népesség felülreprezentáltsága okán 10 településen található Roma Kisebbségi Önkormányzat, amelyek a törvényben megfogalmazott identitásmegőrző, kultúraápoló feladat mellett - alapvetően a romák szociális 8

problémáinak enyhítését, megélhetési feltételeinek javítását, a fiatal generációk iskolázottságának elősegítését tekintik feladatuknak. - Összességében megállapítható, hogy a civil szervezetek nem igazán kapcsolódnak egymáshoz, elszigetelten, változó aktivitással működnek: a térségben ennél nagyobb civil összefogásra és aktivitásra lenne szükség, bizonyos területeken kifejezetten környezetvédelem, egészséges életmód a civilek lennének képesek mélyreható változást, fejlődést indukálni. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport 2007-ben kezdte meg működést. Tervezési területe 2 kistérséget érint (Heves, Füzesabony) és 34 települést foglal magában. A megalakult közösség elsődleges feladata 2008 első felében a Helyi Vidékfejlesz-tési Stratégia (HVS) megalkotása volt, ami kiindulási alapot jelentett az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes forrásainak térségi felhasználásához. A tervezést koordináló csoport (TKCS) munkájában az önkormányzati szféra mellett - az Európai Unió erre vonatkozó irányelveinek megfelelően - civil szervezetek és vállalkozók is részt vettek, ilyen módon nem csak területi elv alapján valósult meg együttműködés, hanem a különböző szférák közötti kapcsolat is a korábbinál erősebbé válhatott. A térségben működő civil szervezetek, egyesületek jelentős részével élő kapcsolatot sikerült kialakítani, ami részben a HVS kidolgozásához és megvalósításához, a térségben megvalósított falunapos és egyéb rendezvényekhez kapcsolódott. Többen pályáztak is meghirdetett célterületeinkre. A HVS kidolgozása és megvalósítása, a felülvizsgálat előkészítése során alakult ki szorosabb partneri együttműködés a térségben működő polgárőr szervezetekkel, a füzesabonyi kistérségi Civil Tanáccsal és tagszervezeteivel, valamint a hevesi kistérség néhány aktívabb egyesületével (pl. Hanyi Parti Egyesület). Az elmult években folyamatos volt velük a konzultáció annak érdekében, hogy közcélú feladataik megvalósításához a jövőben a LEADER célterületeink is jobban hozzájárulhassanak. A térség civil szervezeteivel való partneri kapcsolatok működtetését, fenntartását összességében igen fontosnak tartjuk, hiszen települési szinten ezek valósítanak meg elsődlegesen közösségépítést, ebből adódóan a kapcsolati hálók létrehozásában, megerősítésében kiemelt szerepük lehet. A LEADER közösség működésének köszönhetően új kapcsolatok formálódtak az akcióterület egyes települései között. Ezek mozgatórugói elsősorban a kulturális rendezvények voltak, amelyek elősegítették egymás megismerését, közös programok megvalósítását. E programoknak köszönhetően más akciócsoportokhoz tartozó közeli települések között is szorosabbá vált az együttműködés. A LEADER akciócsoportok közötti kapcsolati hálónak köszönhetően távolabbi településekkel is létrejött jó kapcsolat, mely elsődlegesen egymás kultúrájának megismerését szolgálja. 9

AHevesi Kistérség területén a LEADER program eredményének is tekinthető a települések együttműködése az LHH programban, az egyéb kistérségi pályázatokban. Az akcióterület déli része (Tisza-tó északi partja) fokozottan érintett a turizmusban, melynek szereplőivel a HVS tervezése, végrehajtása, továbbá a térségi marketing terén is szorosabb együttműködés alakult ki. Összehangolt marketingakcióik, kiállításon való közös részvételük, a térségi TDM szervezet létrehozására tett kezdeményezéseik erősítették kapcsolataikat ami minden bizonnyal a HVS felülvizsgálata kapcsán is tovább erősödik, és reményeink szerint egyre sokrétűbbé válik. Térségi együttműködési kezdeményezések kezdődtek el a Tisza-tó területét érintő néhány környező akciócsoporttal. Nemzetközi partnereink még nincsenek, keressük a lehetőségeket. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoportnál az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyes nem horizontális intézkedéseinek helyi szintű végrehajtására III. tengely 4 intézkedésére 5 049 316, míg a IV. tengely (LEADER) célkitűzéseire 1 724 248 fejlesztési forrás áll rendelkezésre, ami összesen a két tengely tekintetében az akciócsoport számára 7 543 564 forrást jelent a program 2007-2013 megvalósítási időszakában. A 147/2007 (XII.4) FVM rendelet 8. -nak értelmében a fejlesztési forrás min. 45%-át tengelyenként gazdaságfejlesztési intézkedések megvalósítására kell fordítani, ez a III. tengely tekintetében a Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése, valamint a Turisztikai tevékenységek ösztönzése, IV. tengely esetében a LEADER gazdaságfejlesztési intézkedései. Ezen jogszabályi előírások figyelembevételével került a III. tengely és a IV. tengely vonatkozásában a forrásallokáció meghatározásra. Az 1. számú táblázat a III. tengely intézkedéseire allokált forráseloszlást tartalmazza. 1. számú táblázat: Forrásallokáció ÚMVP III. tengely 4 intézkedésére Intézkedés neve/fejlesztési terület Intézkedésekre allokált forrás (Euro) Falumegújítás- és fejlesztés 1 015 098 20,1 % 10

Vidéki örökség megőrzése 391 723 7,8 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 2 065 360 40,9 Turisztikai tevékenységek ösztönzése 1 577 135 31,2 Összesen: 5 049 316 100% A 147/2007-es FVM rendeletnek megfelelően gazdaságfejlesztésre (mikrovállalkozások létrehozására, illetve fejlesztésére, valamint a turisztikai tevékenységek ösztönzésére) allokált forrás aránya Akciócsoportunknál messze magasabb a rendelet által megfogalmazottól, jelenleg 72,1 %. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célja eredetileg, hogy a vidékfejlesztési akciócsoport által lefedett területen az integrált helyi fejlesztéseknek köszönhetően a lakosság életminősége, jövedelemszerző képessége a természeti értékek megőrzése és a vállalkozások erősítése mellett javuljon. A megfelelő infrastruktúrával rendelkező, gondozott, egyedi arculatukat megőrző települések az itt élők, az idelátogató turisták számára vonzóak legyenek. Az identitástudat erősödését segítik a megerősödő helyi közösségek és programjaik, valamint a kulturális és természeti értékek fenntartható hasznosítása. Energiaszükségletünk egy részét a természet tudatos védelme mellett megújuló energiaforrásokból fedezzük. Ez alapján a TTRM Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában 6 fejlesztési célkitűzés, valamint ezekhez kapcsolódóan 14 db intézkedés került meghatározásra az első tervezési folyamat során. A fejlesztési célkitűzések az alábbiak: Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi idegenforgalom fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása 2 db intézkedés 3 db intézkedés 3 db intézkedés 2 db intézkedés 2 db intézkedés 1 db intézkedés Elért eredmények a HVS-ben szereplő célkitűzések vonatkozásában A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában a 6 fejlesztési célkitűzés vonatkozásában az alábbi eredmények valósultak meg: 11

Helyi vállalkozások fejlesztése Ötezer fő alatti településeink mikrovállalkozásai számára az ÚMVP támogatás jelent egyetlen lehetőséget, amelynek keretében fejlesztéseket hajthatnak végre, eszközöket szerezhetnek be. Így valósulhatott, illetve valósulhat meg 8 db telephely infrastruktúrafejlesztése, eszközfejlesztése valamint 1 db gépbeszerzés. Az e célra allokált források felhasználása ugyan az ütemezésünknek megfelelően teljesült, mintegy 300 millió Ft. a maradvány, amely átcsoportosítandó a falufejlesztés és a vidéki örökség megőrzése jogcímekre. Helyi idegenforgalom fejlesztése E célkitűzésen belül 6 szálláshely kialakítása, felújítása, 1 db kerékpáros túraközpont, 3 db horgásztó fejlesztés, 1 db lovasturisztikai fejlesztés valósult meg. A LEADER keretében 2 tourinform iroda technikai fejlesztésére kerülehett sor, egy falusi vendéglátókat érintő OKJ-s képzés szervezése van folyamatban. E fejlesztések a Tisza-tó és a Heves környéki sóderbányák köré összepontosulnak, nem teljesültek célkitűzéseink abban a vonatkozásban, hogy a térség Tisza-tótól távolabbi részein is történjenek jelentősebb turisztikai fejlesztések. Az e célra allokát források felhasználása is ütemesen teljesült, de itt is mintegy 300 millió Ft. a maradvány, amely átcsoportosítandó a falufejlesztés és a vidéki örökség megőrzése jogcímekre. Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Az eredeti stratégiában az erre a célokra allokát forrásokat a 2009-es felülvizsgálatkor átcsoportosítottuk, a LEADER-ben alkottunk a prioritás megvalósulását elősegítő célterületeket, amelyeket az IH egyeztetések után oly mértékben kellett megváltoztatnunk, ami miatt nem tartottak számot érdeklődésre. Szükséges a prioritás megvalósítására megalkotott LEADER célterületek újragondolása. Helyi örökségek fejlesztése, falumegújítás Eddig 1 db gazdaház, 3 db temlom, 2 db tájház felújítása történt meg, vagy van folyamatban. Történelmi és kulturális szellemi és tárgyi emlékek bemutatására szolgáló belső terk felújítására, újak létesítésére 2 projekt nyert támogatást. E területen teljesültek célkitűzéseink, az erre a célra allokált forrás jelentős részben felhasználásra került. A jelentkező igények miatt a HVS felülvizsgálata során a 3. tengelyben még rendelkezésre álló források erre az intézkedésekre kerülnek átcsoportosításra, ami további projektek megvalósulását teszik lehetővé. A prioritás címében és tartalmában is kiegészül a falumegújítással. Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Ezen célok megvalósítására beadott LEADER pályázatok eredményeként megvalósult 7 db, a füzesabonyi kistérség népművészeti, néptánc, népzenei hagyományainak ápolására szolgáló rendezvény, 2 db., a környezettudatos magatartást elősegítő rendezvény, 2 db. térségi, illetve 12

térségek közötti kapcsolatok erősítését szolgáló projekt, 4 db., a két kistérség szellemi örökségét, hagyományainak összegyűjtését és megjelentetését célzó projekt. A felhasznált források alacsony felhasználása is indokolja az intézkedések átgondolását, a célterületek átfogalmazását, a jogosultak körének pontosítását. Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása E célkitűzésekre fordított források felhasználása is alacsony volt. Egy önkormányzat és egy civil szervezet pályázott az integrációt elősegítő sport, kulturális, életmód rendezvények, táborok szervezésére, valamint egy egyesület a hátrányos helyzetű célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek működési feltételeinek javítására. Az intézkedések végrehajtásának tapasztalatai alapján az igényeket jobban figyelembe vevő célterületek megfogalmazására van szükség. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A LEADER HVS 2008. évi tervezése során elsődleges szempont volt, hogy minél nagyobb forrásokat juttassunk el minél több szereplő számára. Már ebben a szakaszban is meghatározó volt, hogy a térség fejlesztésében kiemelt szerepet kell játszania a gazdaságfejlesztésnek, ezért a rendelkezésre álló források több 60 %-a lett ilyen célra nevesítve, a 2009-es felülvizsgálat során ez az arány meghaladta a 70 %-ot. Az első tervezési szakasz lezárultával szembesült a Helyi Akció Csoport a világméretű gazdasági válság helyi hatásaival. A kistelepülések mikrovállalkozásait drasztikusan érintették a globális piaci változások. 2009-től a vállalkozások piaci lehetőségei beszűkültek, beruházásra rendelkezésre álló forrásaik eltüntek. Egyes vállalkozásoknál a talponmaradás érdekében meg kellett válniuk a munkavállalók egy részétől. A gazdaság mélyrepülésével együtt járt a vidéken élők munkalehetőségeinek csökkenése. E változások leginkább a Leghátrányosabb helyzetű településen élőket, különösen a roma lakosságot érintették. Elhelyezkedési, jövedelemszerzési lehetőségeik tovább nehezültek, ez drámai módon kihat a közbiztonságra is, amelyet a stratégiában is kezelni kell valamilyen módon. A Tisza-Tarna-Rima Mente Akciócsoporthoz a 3. tengely jogcímeire 2008-2010 között 90 támogatási kérelem érkezett. A kérelmek közül 45 db. (50 %) a szólt gazdaságfejlesztésről (mikrovállalkozás 17, turisztika 28 ). A kérelmek fele (45 db.) a falumegújítási források megszerzését célozta. Az eddig megvalósult 3. tengelyes fejlesztéseknél élen járnak a falufejlesztésre forrást szerző önkormányzatok. A 4. tengelyben (LEADER) allokált források 69,2 %-a szolgál gazdaságfejlesztési célt. A LEADER kiírásra 27 pályázat érkezett, ebből csak egy volt vállalkozási alapú fejlesztés. A vállalkozások mozgásterének leszűkülését ez az aránytalanság is jól szemlélteti. 13

A LEADER legnépszerűbb területei a LEADER rendezvények (12 pályázat) és LEADER térségek közötti együttműködés (6 pályázat) jogcímek voltak. A LEADER eddigi tapaszatalatai (az alacsony kérelembenyújtási hajlandóság, több mint 428 millió forint megmaradt forrás) a stratégia célterületeinek átalakítását, átrendezését, az igényekhez történő igazítását indokolják. A Gazdaságfejlesztésre allokát forrás jelenlegi arányának a tartását (69,2 %) sem a LEADERben rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségek, sem az igények nem indokolják. Szükséges viszont egyes célterületek összevonása, de újak alkotása is. Fontos cél, hogy az átalakítással növekedjen a beadott pályázatok száma, a térség szereplői minél nagyobb forrást kipályázhassanak, ezáltal erősödjönek a civil szervezetek, a vállalkozások és az önkormányzatok is fejlesztési lehetőségekhez jussanak, továbbá, hogy a 45 %-os gazdaságfejlesztési források valódi fejlesztéseket indukáljanak. 2.5 SWOT elemzés Erősségek Kedvező adottság a szántóföldi növénytermesztéshez, hagyományokkal rendelkező növény és állattenyésztés, a szőlő, gyümölcs, zöldség és magtermesztésnek, szaporítóanyag előállításnak hagyományai vannak. Borászati hagyományok, eredet védett borok Jól képzett mezőgazdasági szakemberek Tisza-tó mint üdülő körzet, valamint a Mátra és a Bükk közelsége. A térség természeti adottságai kedveznek a vízi, horgász és vadászturizmusnak Jó megközelíthetőség, kedvező földrajzi elhelyezkedés Védett természeti értékek, vadászatilag értékes vadfajok. Népi építkezés maradványai, műemlékek Kézműipari hagyományok Termálvízkincs Kialakulóban lévő együttműködés, összefogás Gyengeségek Gyenge iparosodottság, élelmiszer feldolgozó kapacitás hiánya, márkavédelem hiánya Rossz állapotú úthálózat, települési infrastruktúra hiányosságai, települések környezeti leépülése, értékvesztése Alacsony foglalkoztatás, képzetlen munkaerő Alacsony jövedelmezőség, megkésett modernizációs folyamatok, alacsony vállalkozói aktivitás, piacok hiánya Egynemű tájhasználat, a fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, helyi tudásszint A kézműipari hagyományokkal kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző 14

szándéka Tőkehiány, önrész probléma Belső kohézió, összefogás hiánya Lehetőségek Támogatott vidékfejlesztési és területfejlesztési beruházások A tájhasznosítási- és termelési szerkezetváltást elősegítő külső források növekedése Növekvő belső piaci igények a helyi előállítású, speciális és hagyományos termékek iránt, a biotermékekre, a szép természeti környezet iránt. Autópálya és a főúthálózat, valamint a vasútvonalak meglétéből származó gazdasági előnyök kihasználása. Tároló kapacitás növelés, logisztika lehetőségek. Természetközeli, falusi- és egészségturizmus iránti igények növekedése Leszakadó társadalmi csoportok felzárkóztatását segítő programok terjedése Oktatás és képzés bővítése A szomszédos kistérségekkel, és a térségen belül való jobb együttműködés A térségben elindult, tervezett hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények, civil összefogás Fenyegetések Mezőgazdasági feltételek további romlása, birtokrendezés feltételeinek hiánya. Szélsőséges klímaviszonyok következményeinek erősödése. A fiatalok további elvándorlása, az idősek számának növekedése Szegregációs folyamatok erősödése, a hátrányos helyzet újratermelődése A felzárkóztatásra szánt költségvetési források, és pályázati lehetőségek csökkenése Fizetőképes kereslet csökkenése Tisza-tó térség komplex fejlesztésének lassú és koncentrált kibontakozása A LEADER pályázatokkal kapcsolatos csökkenő pályázói aktivitás Az önkormányzatok anyagi helyzetének további gyengülése, nincs elegendő önerő a fejlesztésekhez Árvízveszély, belvízveszély a folyók és patakok mentén Közbiztonság, közrend, szociális ellátás további gyengülése Hálózati kapcsolatok, egyediség felértékelődése 15

3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport 2013-ig a helyi mikro vállalkozások humánerőforrásainak és fizikai infrastruktúrájának fejlesztésével, a lakosság életminőségének javításával, a térségi turizmus helyzetbe hozásával, a turisztikai alapú gazdaságfejlesztéssel, az egymásra épülés és szinergia erősítésével, együttműködési hálózatok létrehozásával kíván a térségben olyan fejlődést elérni, amely tartósan megállíthatja az évek óta tartó negatív folyamatokat. A célkitűzések megvalósítása kapcsán, a partnerségen alapuló LEADER megközelítést érvényesítjük, továbbá felkarolunk minden olyan helyi kezdeményezést, (önkormányzati, civil, vállalkozói) melynek pozitív hatása van településeinkre és biztosítja a fenntartható fejlődést. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Tisza-Tarna-Rima Mente LEADER Akciócsoport Vidékfejlesztési Stratégiája figylembe véve e szükségleteket, továbbra is hat fő prioritást tartalmaz. A stratégia készítésénél fő célként a térségben működő helyi vállalkozások fejlesztését, a fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtését tűzte ki célul. Ahhoz, hogy mindezek megvalósulhassanak a fejlesztési lehetőségekhez igazodva a feltételek megteremtése az elsődleges cél. Ezért az általunk megfogalmazott prioritások szoros kapcsolatban vannak egymással és szándékaink szerint erősítik egymást. Fontos jövedelemszerző lehetőségnek tartjuk a mikrovállalkozások fejlesztése mellett a térségi turizmus fejlesztését, melyhez meg kell teremteni a személyi és tárgyi feltételeket. Ehhez a prioritáshoz szorosan kapcsolódik a A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése és a helyi hagyományok ápolása intézkedés, mivel a meglévő értékeket bemutatható állapotba kell hozni, a meglévő hagyományokból terméket kell előállítani. A falu megújítás a természet és épített környezet állapota elsődleges feltétele a turisztikai tevékenység kiszélesítésének. A térségben mezőgazdasági tevékenység egyre kisebb lélekszámnak tud állandó, stabil megélhetést biztosítani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy az itt megtermelt mezőgazdasági termékek és melléktemékek helyi feldolgozásával további munkahelyek létesüljenek, illetve a feldolgozó tevékenységgel nőjön a terület jövedelemtermelő képessége és minél több helyi termék jöjjön létre. Stratégiánk megvalósulása esetén arra számítunk, hogy megáll a népesség csökkenése, csökkeni fog a regisztrált és regisztrálatlan munkanélküliek aránya, megáll a fiatalok elvándorlása. 16

Számottevő bevételt hoz a térségnek a turisztika és az idelátogatókat egyre inkább helyben készült termékekkel tudjuk ellátni, valamint az itt készült termékeket meg tudjuk jelentetni más piacokon is. Jelentősen javul a táj állapota, falvaink, kisvárosaink megújulnak, regionális és országos hírnevet szereznek rendezvényeink és ki tud törni a térség az elmaradottságból. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi idegenforgalom fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései Helyi vállalkozások fejlesztése prioritáson belül: Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása intézkedés (Forrás: 3 tengely, központi) Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése intézkedés (Forrás: 3 tengely, központi) Helyi idegenforgalom fejlesztése prioritáson belül: Turisztikai attrakciók fejlesztése intézkedés (Forrás: 3. tengely központi) A vendégfogadás feltételeinek javítása intézkedés(forrás: 3. tengely központi) A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése intézkedés (Forrás: LEADER vállalkozási alapú fejlesztés) Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritáson belül: 17

Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése intézkedés (Forrás: 3 tengely, LEADER közösségi alapú fejlesztés, LEADER rendezvény) A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése intézkedés (Forrás: LEADER közösségi alapú fejlesztés) Helyi hagyományok ápolása intézkedés(forrás: LEADER rendezvény) Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése prioritáson belül: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának elősegítése intézkedés (Forrás: LEADER vállalkozási alapú fejlesztés) Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése intézkedés (Forrás: LEADER vállakozási alapú fejlesztés) Együttműködés erősítése, kompetencia növelése prioritáson belül: Együttműködés erősítése intézkedés(forrás: LEADER nincs jogcím) Emberi erőforrás fejlesztés intézkedés(forrás: LEADER képzés) Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása prioritáson belül A kulturális és mentális életminőség javítása intézkedés (Forrás: LEADER nincs jogcím) 4. LEADER TERV Az Akciócsoport HVS-e jelenlegi struktúrájukban tartalmazza mindazokat az információkat, adatokat, elemzéseket és az ezekre épülő cél- és intézkedésrendszert, amelyre a jelenlegi HVS felülvizsgálatot alapozni lehet. Ennek értelmében a HVS jelenlegi felépítésén a felülvizsgálat során alapvetően nem kell változtatnunk. A Felülvizsgálat felülvizsgálat végző, a TKCS feladatát ellátó munkaszervezet a felülvizsgálat során megállapította, hogy 18

A célkitűzések megfelelően alátámasztják-e a stratégiában megfogalmazott jövőkép elérését, annak módosítására nincs szükség. 2011, a HVS legutóbbi felülvizsgálata óta Akciócsoportunk területén nem történt a helyi társadalmat, gazdaságot vagy a környezetet érintő jelentős változás, a jelenlegi gazdasági, társadalmi szükségletek, igények, környezeti feltételek mellett fenntarthatóak a korábbi célkitűzések. Ennek alapján Helyi Vidékfejlesztési Stratégiánk LEADER részére is érvényes prioritások továbbra is: Helyi vállalkozások fejlesztése Helyi idegenforgalom fejlesztése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése Együttműködés erősítése, kompetencia növelése Hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlőségének javítása 4.1. HVS előrehaladás - szükséges intézkedések 4.1.1. Helyi vállalkozások fejlesztése prioritás: Jelentős előrehaladást ért el a HVS a Helyi mikro- és kisvállalkozások versenyképességének javítása és Helyi új mikrovállalkozások létrehozásának ösztönzése intézkedések terén. A III. tengely Miko Tk1,2,4 keretében összesen 28 projekt (vállalkozás) támogatására került sor 308.097.721 Ft. összegben. A települések gazdasági, társadalmi helyzete, az elvándorlások megakadályozásának szükségessége indokolja, hogy a LEADER keretében os történjenek intézkedések a helyi szolgáltatások minőségének javítása, a szolgáltató vállalkozások működési feltételeinek javítása, eszközparkjuk megújítása, az ügyfelek kényelmét, a kiszolgálás feltételeit szogáló fejlesztések támogatása. 19

4.1.2. Helyi idegenforgalom fejlesztése prioritás: A célkitűzés megvalósítását három intézkedés volt hivatott elősegíteni: Turisztikai attrakciók fejlesztése, A vendégfogadás feltételeinek javítása, A turisztikai kínálat piacra vitelének segítése intézkedés. A III. tengely TK.1,2,4 keretében 28 turisztikai projekt kapott támogatást 422.447.739 Ft. értékben, további 2 szolgáltató nyert pályázatot a LEADER TK1 keretében Turinform irodák, meglévő és új turisztikai információs pontok eszközfejlesztésére összesen 2.817.000 Ft. támogatást. Ugyanakkor a továbbra is, az új LEADER intézkedések keretében is szükségesek a vendéglátás feltéteinek, a turisztikai szolgáltatások minőségének javítását szolgáló projektek támogatása. Az egyéb források elapadása miatt a LEADER forrásokból is szükségesnek tartjuk a jó szinvonalú helyi turisztikai rendezvények, valamint a marketing tevékenység támogatását. 4.1.3. Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése, falumegújítás prioritás: A célkitűzés megvalósítását eddig három intézkedés volt hivatott elősegíteni: Falumegújítás, veszélyeztetett helyi természeti örökség védelme, környezettudatosság erősítése, A történelem és kultúra tárgyi, szellemi emlékeinek megőrzése, megteremtése és a Helyi hagyományok ápolása intézkedések. A III. tengelyes két jogcím (falufejlesztés, vidéki örökség) keretében 25 projektet támogattunk, összesen 309.414.618 Ft összegben, míg a LEADER célterületek keretében 17 ügyfél nyert el összesen 51.894.668 Ft. pályázati támogatást. Az új LEADER intézkedések keretében is szükségesnek tartjuk a helyi kulturális és természeti örökség bemutatását, a hagyományok összegyüjtését, megőrzését, ápolását, valamint A közösségi kohéziót, a kulturális és mentális életminőség javítását, a civil szerveződéseket szolgáló fejlesztések, programok támogatására. 4.1.4. Fenntartható helyi agrárgazdaság megteremtése prioritás: A célkitűzés megvalósítását eddig két intézkedés volt hivatott elősegíteni: A mezőgazdaság energetikai célú szerepkörének bővítése, és a melléktermékek hasznosításának elősegítése és a Helyi mezőgazdasági termékek piacon történő értékesítésének elősegítése intézkedések. 20