MUNKAERİ-PIACI PARTNERSÉG SZÉKESFEHÉRVÁR Munkaerı-piaci barométerjelentés 4. szám 2008. április 10.
Tisztelt Olvasónk! Köszöntjük a negyedik Székesfehérvári Munkaerő-piaci Barométer olvasói körében. Célunk, hogy a rendszeresen megjelenő kiadvánnyal naprakész információkat szolgáltassunk a székesfehérvári munkaerő-piacról, és kicsit az adatok mögé nézve rávilágítsunk a város és vonzáskörzete munkaerőpiaci folyamataira, a főbb trendekre és azok hatásaira. A kéthavi gyakorisággal elkészülő Barométerekben kiemelünk fontosabb, aktuális területeket, megvizsgáljuk a Székesfehérvárra jellemző aktuális trendeket, majd megpróbáljuk előrevetíteni a jövőt meghatározó folyamatokat, az adatok várható alakulását. Jelen számunkban az aktuális jogszabályváltozások miatt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási lehetőségeire esik nagyobb hangsúly. Reméljük, hogy az összeállítással hozzájárulunk a munkaerővel, képzéssel, szolgáltatásokkal kapcsolatos tervezéshez. Üdvözlettel: A Barométer Csapat Tartalom 1. MUNKAERŐ-PIACI FOLYAMATOK...2 2. GAZDASÁGPOLITIKAI HATÁSOK PÉNZÜGYI VÁLSÁG (MUNKAERŐ-PIACI KILÁTÁSOK)...5 3. A MUNKAHELYMEGTARTÁSSAL KAPCSOLATOS TÁMOGATÁSI LEHETŐSÉGEK...8 A foglalkoztatást elősegítő támogatási rendszer főbb elemei...8 A jövő lehetőségei előrejelzések...10 1
1. Munkaerő-piaci folyamatok Összeállította: Tésits Mihály (tesits@szvk.hu), Valtner Zsófia (valtnerzsofia@szvk.hu) Fejér megyében 2009 márciusában a regisztrált munkanélküliek száma 21 625 fő volt, mely 1 247 fővel lett több, mint az előző hónapban. A növekedés mértéke 6,1 %-os, a nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség százalékában pedig 11,4 %-os. Az előző hónaphoz viszonyított legnagyobb növekedési ütem a móri és sárbogárdi kistérségben mutatható ki (1,0 %), de jelentős a dunaújvárosi, a bicskei és székesfehérvári kistérség rátájának növekedési százaléka is (0,8 %). Székesfehérvár körzetében 531 fővel növekedett a regisztrált álláskeresők száma, ami az összes növekmény 42,6 %-a. Jelentősnek mondható még a dunaújvárosi kistérségben bekövetkezett 300 fős növekedés, s nem elhanyagolható a móri körzet 136 fős létszámemelkedése sem. Enying körzetében viszont 24 fővel csökkent a regisztrált álláskeresők száma. Regisztrált álláskeresők Kistérségek Enying Ercsi Sárbogárd Gárdony Bicske Mór 1891 1336 2048 1246 1072 1410 Dunaújváros 4 158 Székesfehérvár 8 464 0 1 000 2 000 3 000 4 000 5 000 6 000 7 000 8 000 9 000 Fő A munkanélküli ellátásra jogosultak száma mintegy 1 200 fővel emelkedett, azaz a rendszerbe bekerülők szinte valamennyien jogosultak valamilyen ellátásra, így járadék, álláskeresési segély stb. Fejér megye álláskeresőinek 51,4 %-a férfi, számuk meghaladja a 11 000 főt. Életkor szerinti megoszlásukat tekintve az álláskeresők 18,2 %-a 25 évnél fiatalabb számuk és arányuk egyaránt növekedett az előző hónaphoz képest -, míg a többi korosztálynál a számuk ugyan növekedett, de arányuk nem változott, vagy csökkent. Ez pedig azt támasztja 2
alá, hogy a pályakezdők, illetve a szakmai tapasztalatot nélkülöző fiatalok most különösen hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Álláskeresők életkor szerinti megoszlása 2 624 12% 4663 3928 22% 18% 25 éves és fiatalabb 4 875 23% 5 535 25% 26-35 éves 36-45 éves 46-50 éves 50 évesnél idősebb Ha az állománycsoportok változását vizsgáljuk megállapítható, hogy a segédmunkások száma és aránya egyaránt mérséklődött, míg a szak- és betanított munkásoké növekedett. A szellemi foglalkozásúak száma kismértékben emelkedett, arányuk pedig 0,2 %-kal csökkent. Iskolai végzettség szerinti bontásukat vizsgálva megállapítható, hogy elsősorban az alacsonyabb iskolázottsággal bírók száma nőtt jelentősebb mértékben, tehát továbbra is ők vannak kedvezőtlenebb helyzetben a munkaerőpiacon. Álláskeresők iskolai végzettség szerinti megoszlása 1 562 7% 815 4% 768 4% 3 317 15% 8 006 37% 7 157 33% 8 általánosnál kevesebb Általános iskola Szakmunkásképző, szakiskola Szakközépiskola, technikum Gimnázium Főiskola, egyetem 3
A pályakezdő munkanélküliség a megyében 5,9 %-os, számuk 1 278 fő, melyből 121 fő az újonnan regisztrált. A legtöbben a megyeszékhely és Dunaújváros kirendeltségein regisztráltatták magukat (73 fő, illetve 37 fő). A többi kistérségben a nyilvántartásba belépők száma 5 fő alatti. Az adatokból és az ez évi tendenciákból is az derül ki, hogy a gazdasági válság a munkaerőpiacon továbbra is érezteti hatását. Igaz ez Székesfehérvárra is, mely az ezredforduló előtt igen dinamikusan fejlődött, s a munkanélküliség elhanyagolható volt. A megyeszékhely lakónépességének (102 ezer fő) mintegy 70 %-a a munkavállalási korú népesség, melyből jelenleg közel 4 000 fő a regisztrált álláskereső. Jóllehet ez az arány még sokkal kedvezőbb az országos átlagnál, de a negatív folyamatok nem gyengülnek, a gazdaságélénkítést elősegítő programok késnek, így a válság tovább mélyülhet. A növekvő munkanélküliség, a fogyasztás visszafogása a kereslet csökkenése irányába hatnak, így nem szolgálják a gazdaság élénkülését. Ez pedig tovább növelheti a munkanélküliek számát, ezen belül a fiatalok, az idősebbek és a halmozottan hátrányos helyzetűekét. Gátolhatja a romák és megváltozott munkaképességűek reintegrációját, s nem segíti az Út a munkához program eredeti célját, kiteljesülését. 4
2. Gazdaságpolitikai hatások pénzügyi válság (munkaerő-piaci kilátások) Összeállította: Tésits Mihály (tesits@szvk.hu) 2009. február hónapban tovább emelkedett a regisztrált álláskeresők száma Fejér megyében. Az előző havi mintegy 18 500 fős létszám közel 2 000 fővel növekedett, s így már meghaladta a 20 000 főt. Ilyen mértékű munkanélküliség a rendszerváltás után 1992-ben, illetve 1995-95-ös években volt tapasztalható. Sajnos Magyarországon mélyreható gazdasági reform, iparszerkezeti struktúraváltás nem zajlott le, hisz a privatizáció bevételeiből ha volt is nem a gazdaság fejlesztése, versenyképességének növelése történt; a külföldi tőke pedig a már korábban kialakult, s meglévő iparstruktúra alapjain, jórészt bérmunka konstrukcióban jelentős extraprofitot bezsebelve működött, és nem utolsó sorban piacot vásárolt. Az igaz persze, hogy ez nem a külföldi tőke hibája! Így természetesen csökkent a munkanélküliség, de a nemzeti ipar nem vált, nem válhatott versenyképessé, sőt igazán ki sem alakult. A kereseti, megélhetési viszonyok pedig nem igényelték a tercier ágazat, a szolgáltató szektor jelentősebb növekedését, fejlődését éppen a fizetőképes kereslet szűk keresztmetszete miatt. Ezzel együtt a mezőgazdaság vesztett versenyképességéből, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztésére nem fordítottak kellő figyelmet. Minden érintettet csak a gyors tőkefelhalmozás és meggazdagodás vezérelt bármi áron (pénzpiaci manipulációk, feketegazdaság stb.) A banki szféra a rossz pénzkihelyezések miatt meggyengült, szükségszerűvé vált a konszolidációja, majd eladása, ami a magyar nemzetállam függőségének további növekedését eredményezte. A ma zajló gazdasági recessziót (válságot) nem alapvetően a túltermelés idézte elő, hanem az a pénzügyi világválság, mely az Egyesült Államokban robbant ki, s végiggyűrűzött Európán. E pénzügyi válság kirobbanása tudatos pénzügypolitikát sejtet, mely a tulajdonviszonyok átrendeződésének lehetőségét hordozta magában. A gazdasági visszaesés a pénzügyi finanszírozhatóság visszafogásának időintervallumával egyenlő, azaz mindaddig igaz, míg a leggazdagabb államok nem döntenek úgy, hogy vége a válságnak. Jóllehet Magyarország rendkívül kiszolgáltatott helyzetben van, s nagymértékben függ a világpiaci mechanizmusoktól, de tekintve, hogy itt ugyanaz a multinacionális hálózat és tőke van jelen, mint Nyugat-Európában, s ugyanazok a bankok finanszírozzák a termelést, viszont mindezek ellenére nálunk jelentősebb a visszaesés, sőt, szinte csődközeli az állapot, akkor annak előidézője nem lehet kizárólag a gazdaság. Mondhatnánk, az állam többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Ennek oka nem egyértelműen a szociális kiadások, az oktatás, az egészségügy terén való túlköltekezés, sokkal inkább a rendelkezésre álló források 5
rosszul való felhasználása, illetve az állami bevételek nem olyan mértékűek, amelyek azt finanszírozhatnák (feketegazdaság, adóelkerülés stb.). Amikor a nyugdíjpénztárak létrejöttek, sokan tudták, hogy az állami nyugdíjrendszer nem lesz finanszírozható, hisz horribilis összegektől esett el az állam, biztosítva ezáltal a magánosított nyugdíjrendszer haszonélvezőinek a jólétét. Az is köztudott, hogy ha a piacgazdaság szereplőire indokolatlanul nagy terhek rakódnak, jelentős mértékben növekszik a feketegazdaság, a sokan kibújnak az adófizetési kötelezettség alól. Ma Magyarországon mintegy 30%-os a feketegazdaság aránya, azaz az éves nemzeti jövedelem 30%-a ott realizálódik. Az így kieső adóbevételek csupán fele igen jelentős mértékben javíthatná az állam finanszírozhatóságát. A túlzott adóterhek, az alkalmazott megszorító intézkedések és a fogyasztás visszafogása a működő tőke ellehetetlenülésével, a munkanélküliség növekedésével az állami bevételek további csökkenésével járnak együtt. Ezeket a bajokat, a válság okozta károk csökkentését vállalkozásbarát környezet kialakításának, az adóterhek jelentős mértékű csökkentésével, munkahelyteremtéssel és a fogyasztás növelésével lehetne ellensúlyozni. Ahhoz, hogy a nyugdíjrendszer ismét finanszírozható legyen a magánnyugdíj-pénztárakból történő visszaáramoltatást, a kötelező jelleg eltörlését kell előtérbe helyezni. Az állami fejlesztések mellett (megújuló energiahordozók fejlesztése) prioritást kell, hogy kapjon a mezőgazdaság korszerűsítése, az élelmiszer-feldolgozóipar és a gyógy, ill. wellnessturizmus fejlesztése, színvonalasabbá tétele. Fentebb felsoroltak a működő külföldi tőkét is képes lenne vonzani, a nemzeti valuta pedig ismét jelentősen erősödne. Ha most elveszítjük azt a gazdasági potenciált, amivel rendelkezett, rendelkezik az ország a gazdasági versenyben igen csak háttérbe szorulunk. A gazdaságélénkítés egy másik eszközét a hazai nagytőke itthoni beruházásait kellene megkövetelni a privatizáció révén gazdasági hatalomra szert tevőkkel szemben. El kellene gondolkodni azon is, hogy a jelenlegi gazdasági struktúránk megfelel-e a piaci kihívásoknak, s ha nem akkor a szerkezetváltás érdekében lépni kellene. Pl.: megújuló energiaipar, informatika, logisztika, mezőgazdaság, élelmiszer-feldolgozó ipar, turisztika). Most amikor a pénzügyi válság által indukált recesszió történései zajlanak, a gazdaságpolitikai elemzők és hitelminősítők olyan hipotéziseket állítanak fel, amelyek elsősorban nem az újonnan csatlakozott vagy az eurozónán kívüli államoknak kedveznek, ezzel irányítva a nemzetközi tőke befektetéseit, beruházásait. Jelenleg ebben a pénzügyi, gazdasági környezetben kell a világpiaci kihívásokkal szembenézni, amikor a nemzetközi pénzügyi válság és a belpolitikai feszültségek miatt a 6
világsajtó az ország helyzetéhez képest súlyosabbnak értékeli a jelenlegi állapotokat, mint az indokolt lenne. A fentiek elkerülése érdekében mielőbb rendezni szükséges a belpolitikai viszonyokat, és határozott pénzügyi, gazdaságpolitikai intézkedésekkel kell véget vetni az ország elleni támadásoknak. Amennyiben ez nem történik meg, a válság várhatóan tovább mélyül, a vállalkozások visszafogják termelésüket, kivonják tőkéjüket, melynek következtében további létszámleépítéssel, még jelentősebb gazdasági és erkölcsi visszaeséssel kell számolnunk. 7
3. A munkahelymegtartással kapcsolatos támogatási lehetőségek Összeállította: Valtner Zsófia (valtnerzsofia@szvk.hu), Tésits Mihály (tesits@szvk.hu) A gazdasági válság Magyarországra gyakorolt hatása érdekében egyre több munkahely megőrzéssel, az állásukat elvesztők visszaintegrálásával, foglalkoztatással egybekötött képzésekkel próbálják támogatni a munkaadókat és közvetve természetesen a munkavállalókat is. Sajnos, a gazdaság nem tud elég támogatási keretet hozzárendelni ezekhez a pályázatokhoz, így a véges források miatt mind kimerülőben vannak, illetve néhány a meghirdetésük után 1-2 hónappal felfüggesztésre kerültek a nagymértékű jelentkezések miatt. A gazdasági váláság és pénzügyi recesszió hatására Fejér megyében is jelentős számú munkahely került átmenetileg nehéz helyzetbe. A megrendelések csökkenése, a termelés finanszírozásának nehézségei miatt a munkáltatóknak el kell dönteni, hogy az adott körülmények között a költségcsökkentés mely formáját alkalmazzák, létszámleépítést hajtanak végre, vagy a munkahelyek megőrzését, megtartását vállalják azért, hogy a gazdaság újbóli fellendülése után a fellépő létszámhiány ne okozzon számukra versenyhátrányt. A foglalkoztatást elősegítő támogatási rendszer főbb elemei 1. Állami Foglalkoztatási Szolgálat pályázati kiírása Munkahelyek megőrzéséért elnevezésű, az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló, a munkaadók és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat együttműködésében megvalósuló központi munkaerő-piaci program indítására A program célja, hogy elsősorban a munkahelyek megőrzésével, az ezzel összefüggő munkaszervezési intézkedésekhez kapcsolódó támogatások biztosításával, a létszámleépítésben érintett munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javításával, új munkahelyen történő ismételt munkába helyezésével, az ezzel kapcsolatos munkaerő-piaci képzés támogatásával, a munkába helyezést közvetlenül elősegítő szolgáltatások biztosításával és a munkaerő mobilitásának növelésével járuljon hozzá az érintett munkáltatók foglalkoztatási szintjének megtartásához. A program forrása a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész 2009. évi központi keretének válságkezelésre elkülönített 8 milliárd Ft-os kerete, amelynek terhére kötelezettséget vállalni 2009. december 31-ig van lehetőség. Az áthúzódó kötelezettségvállalás forrása a Munkaerő-piaci Alap Foglalkoztatási Alaprész 2010. évi központi keretének válságkezelésre elkülönített kerete, amelynek mértéke a 2009. évi keret 20%-a. A program több támogatási formát tartalmaz, így a - munkahelymegőrző bérköltség támogatást - munkahely megőrzést célzó kereset-kiegészítést csökkentett idejű foglalkoztatás esetén - újra-elhelyezkedést segítő bérköltség támogatást. 8
E három projektelemen kívül igénybe vehető még akár a fentiekkel kombinálva a munkaerő-piaci szolgáltatás, a munkaerő-piaci képzés és a munkába járással összefüggő költségek támogatása. Mindhárom program közös eleme, hogy a támogatás 3-12 hónap időtartamú és a támogatással megegyező idejű továbbfoglalkoztatási kötelezettséggel jár. A támogatás mértéke függ a cég munkavállalóinak létszámától, de havi mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér és járulékai 150%-át. A munkahelymegőrzést célzó kereset-kiegészítés csökkentett idejű foglalkoztatás esetén c. projektelem alkalmazásakor a munkaidő mértéke el kell, hogy érje negyedéves átlagban a törvényes munkaidő felét, de kevesebb kell, hogy legyen a törvényes munkaidőnél. Ez esetben a munkáltató kérelmére a csökkentett munkaidővel arányos munkabér és járulékai a korábbi mérték 80%-ig egészíthető ki. Természetesen ez esetben a módosított munkaszerződésnek tartalmaznia kell a tényleges (csökkentett) munkaidőt és az arra járó keresetet. Az újra-elhelyezkedést segítő bérköltség támogatása csak azokra a munkáltatókra vonatkozik, akik olyan munkavállalókat alkalmaznak, akik csoportos létszámleépítés keretében veszítették el az állásukat, s ezt a korábbi munkáltatóik a Munkaügyi Szervezet felé jelezték, vagy olyan munkavállalókra, akiknek működési okból rendes felmondással szűnt meg a munkaviszonya, és a programban való részvételükről nyilatkoztak. A pályázati kiírásban megtalálhatók, hogy mely dokumentumokat kell mellékelni a pályázathoz, s milyen elvek szerint kell elkészíteni a pályázatot, különösen annak üzleti és foglalkoztatási tervét. A sikeres pályázóval a munkaügyi szervezet Támogatási Szerződést köt. A munkaerő leépítéseknek többek között alternatívája lehet a távmunka is, hisz a távmunkát akár részmunkaidőben, költségtakarékos módon lehet szervezni. A pályázati kiírás elérhető a www.afsz.hu honlapon. 2. TÁMOP 2.3.3. pályázati tervezet A TÁMOP 2.3.3. támogatás tervezett keretösszege várhatóan 20 milliárd forint, amelyből 4 milliárd fordítható a közép-magyarországi régióban székhellyel rendelkező vállalkozások projektjeinek támogatására. A pályázatban érintettek: mikro-, kis- és középvállalkozások, szövetkezetek, egyéni vállalkozók. A munkahelymegőrző program célja hosszú távon a vállalkozók alkalmazkodóképességének és versenyképességének növelése, valamint a munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása, a képzettségi szintjének és az általuk végzett munka hatékonyságának növelése. Rövidebb távon a cél a munkavállalók képzésben való részvételének támogatásával a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkahelyek megőrzése, illetve a munkaidő átszervezésével, az alkalmazottak munkában töltött idejének csökkentésével a vállalkozások foglalkoztatási potenciáljának megtartása. A program keretében a képzésben való részvétel 9
idejére a bérköltség 100 százalékát kompenzálják a legkisebb minimálbér 200 százalékáig. A támogatás mértéke legalább 2 millió, legfeljebb 150 millió forint lehet. A pályázatok benyújtása 2009. december 31-ig folyamatosan, illetve a keretösszeg kimerüléséig (a pályázat felfüggesztésig) lehetséges. A pályázat megjelenése áprilisban várható! A pályázat a kiírás után elérhető a www.nfu.hu honlapon. 3. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) pályázati kiírásai MEGŐRZÉS-9122 ÚJ KILÁTÁSOK-9111 MUNKÁBA-9124 A foglalkoztatottság megőrzésének támogatása a gazdasági visszaesés következtében átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkáltatóknál A gazdasági visszaesés következtében elbocsátással fenyegetett munkavállalók munkába helyezését közvetlenül elősegítő munkaerőpiaciszolgáltatások támogatása A gazdasági visszaesés következtében állásukat vesztők újra elhelyezkedésének támogatása más munkáltatónál A pályázati kiírások elérhetőek a www.ofa.hu honlapon. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány által kiírt a foglalkoztatási válságkezelı programra beérkezı pályázatok befogadása ÁTMENETILEG FELFÜGGESZTVE! A jövő lehetőségei előrejelzések Összesen 37 milliárd forint támogatást nyújt telephelyek modernizálására és foglalkoztatást generáló beruházásokra európai uniós forrásból a kormány - jelentette be Varju László, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) államtitkára. A kis- és középvállalkozások 17 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak április végétől telephely korszerűsítésére, bővítésére. További 20 milliárd forint, szintén vissza nem térítendő támogatási keretösszeget pedig munkahelyteremtő iparfejlesztésre hirdetnek meg májustól vállalkozásoknak, önkormányzatoknak, vagy önkormányzati társulásoknak. 10