IZRAEL A bevándorlók országa
Fekvés A Földközi-tenger partján az arab világ afrikai és ázsiai része közé ékelődő kis ország kiterjedése kevesebb, mint 22 ezer km 2. Palesztin autonóm területe 5997 km 2, egyéb megszállt terület 1200 km 2. Az országot zsidó bevándorlók alapították a gazdaság felvirágoztatása, ill. a jólét az ő munkájuk eredménye.
A Holt-tenger
Elesett izraeli katonák emlékműve
Gazdaság: vasgyártás, gyémánt gyártása,vegyipar. Kereskedelmi partnerek: USA, UK, Belgium, Luxemburg, Németország. Nagyobb városok: Tel Aviv, Nazharet, Betlehem, Eilat, Haifa (Hefa), Tiberias. Minden harmadik lakos Haifában, Tel Avivban, ill. Jeruzsálemben.él Hivatalos nyelv: héber, arab nyelv, de a sok bevándorlónak köszönhetően bármelyik világnyelven megértetjük magunkat, főként angolul, németől és oroszul. Nemzeti kisebbségek : Jordánok, Egyiptomiak, Törökök, Palesztinok. Egyéb információk
Határos: Szíria, Jordánia, Libanon, Egyiptom, Gáza, Földközi-tenger Pontok: Legmagasabb pontja a bibliai Hebron, 2750 m. Az ország legalacsonyabb pontja a Holttenger- 396 m-rel a Földközitenger szintje alatt. Államforma: köztársaság. Lakosság: 8, 5 millió, (5,8 mill.izraelben, 2,7 millió Gázában és a Jordán folyó keleti partján.) A lakosok 82 %-a zsidó, 14 % mohamedán, kb. 2,5 %-a keresztény. Népsűrűség: Cca 30 lakos/km². Analfabéták: Főként a palesztinok által lakott területeken. GDP: Cca 18 ezer USD/lakos Izraeliben, egyébként csupán 1 600.- USD. körüli Főváros: Jeruzsálem, 620 ezer lakos egyúttal a legnagyobb város.
A történelem folyamán sok megpróbáltatás éri őket erőt a vallásból merítenek. A 19. század végén a cionista mozgalom célul tűzi ki a zsidó nemzeti haza megteremtését. Ekkor a terület a Török Birodalom elhanyagolt peremvidéke, és kizárólag arabok élnek ott. A mozgalom felvásárolja a földeket, városokat épít alapít. A fasizmus elől menekülő zsidók tömege keresett és talált menedéket újonnan létrejött országukban. Az arab és zsidó közösség közötti ellentét erősödik. 1948-ban Izrael kikiáltja függetlenségét ekkor már háborúzik szomszédaival. Országalapítás
Siratófal - Jeruzsálem
Az arab országok évtizedeken keresztül Izrael megsemmisítésére törekedtek. 1967-ben Izrael teljesen megszállja Palesztínát a palesztin nép szétszóródik. A gazdaság fejlődését a világban élő zsidók adományai és amerikai támogatás biztosította. Mára Izrael modern ipari társadalmat alakított ki. A mai Izrael
Az ország nagy része mészkőből álló, törésekkel szabdalt, 800-1000 m magas röghegység. Legmagasabb része az északon elterülő Galilea. Délen a Negev sivatag foglelje el az ország 1/3-át, amelyből homokkő hegyek emelkednek ki. A Földközi-tenger partvidékét égy 10-25 km széles síkság kíséri. Keleten a hegyvidék meredeken hanyatlik a Jordán-folyó árkába. Itt található Földünk legmélyebben fekvő szárazföldi pontja: Holttenger (-405). Felszín
Jordán folyó
Negev - sivatag
Az ország északi fele mediterrán éghajlatú. Télen 300-600 mm csapadék hull, de a nyár forró és száraz. Kevés a művelésre alkalmas síkság. A hegy és dombvidék erdeit rég kiirtották, a talaj lepusztult. Csoda, hogy az összterület 25%-a egyáltalán művelhető. (A Jordán vizét 2,7 m átmérőjű betongyűrűkből álló, 143 km hosszú vezetéken át szivattyúzzák délre a Negev peremvidékére.) Éghajlat
Elterjedt a csepegtető öntözés korszerű módszereket alkalmaznak: A talajt fóliával burkolják be, hogy kevésbé párologjon. A gazdálkodás szövetkezetekben történik. Főként a tengerparti sávban banánt, grépfrútot, jaffanarancsot termesztenek, míg északon olajfát és búzát. Jelentős az iparszerű baromfi- és szarvasmarha tenyésztés Mezőgazdaság
A Negevben foszfátot bányásznak, a Holttengerből különféle sókat nyernek. Világhírű az izraeli gyémántcsiszolás, a könnyűipar éa a fémfeldolgozás. Keresettek az izraeli repölőgépipar termékei és a nehéz- ill. Könnyűfegyverek (pl. UZI). A kőolajat importálják. Ipar
Holt-tenger
UZI
A nehézipar az ország legforgalmasabb kikötővárosában Haifában összpontosul. A kereskedelmi és pénzügyi küzpont Tel-Aviv. Sok a kedvelt tengerparti üdülőhely. A turisták leginkább Jeruzsálemet látogatják. Az egyik legelterjedtebb településforma a kibuc, melyekből közel 250 van az országban (kb. 80 ezer lakos/kibuc). Jól gépesített gazdaság, a föld az államé, de a gépek, házak a közösség tulajdonát képezik. Az ott élők mindenükről lemondanak.kevés zsebpénzt kapnak. Kis lakás, szoba jut egy családra, de a gyerekeket már külön otthonokban közösen nevelik. A fő étkezés közös. Mindenki a saját tudása szerint köteles dolgozni. Másik szövetkezeti forma a mosav. Közös a termőföld, de családonkét egyenlő parcellákra van osztva. A terményeket közösen értékesítik. Települések
Kibuc
Kibuc