Kik vagyunk, és honnan származunk?

Kik vagyunk, és honnan származunk? Részletek G. Kavassilas: OUR UNIVERSAL JOURNEY c. könyvéből http://www.ourjourneyhome.com.au/ Utazásaim során elérkeztem ennek az Univerzumnak a legvégső határaihoz. Vannak, akik azt mondják, hogy ez az Univerzum végtelen, de ez nem igaz. Az embernek mindössze egy pillantást kell vetnie az erre használt címkére (kifejezésre): Universe (Univerzum), és világosan láthatja belőle, hogy a one verse (a versből egy sor), az élet egy kifejeződését jelenti, a dolgok nagyobb rendjében. Ennek következtében ennek az Univerzumnak véges létezése van. Amiben viszont végtelen ez az Univerzum, az a lehetségessége. Újra felfedeztem, és szó szerint értem az újra felfedezést, hogy mi végtelenül létezünk, ezen az Univerzumon túl is. Ezen Univerzumon kívülre nézve megfigyeltem, éreztem és tudtam, hogy amit ott látok, azt Multiverzumnak fogom hívni. Ezt a Multiverzumot számtalan Univerzum alkotja. Multiverzumunk, egy része valami másnak, és ez a valami más viszont, része valami továbbinak, és ez a valami további is része egy következő konstrukciónak, és így tovább a végtelenségig. Bár most, elménk megrögzötten a lineáris és hierarchikus gondolkodásra fog hajlani, köszönhetően a társadalmi tananyagainkban lévő mentális programozásnak, de nem ez a helyzet a Multiverzumban és a dolgok nagyobb rendjében. Az előbb említett valami további, nem szükségképpen jelent nagyobbat, vagy annál is nagyobbat, vagy jobbat. Tudom, hogy elméink küzdenek ezzel a koncepcióval. Azt is szeretném elmondani, hogy amikor Multiverzumra utalok, az nem ugyanazt jelenti, mint amit a tudomány, párhuzamos Univerzumokként említ. A (tudományos) Multiverzum verzió, egy teljesen más paradigma, és ennek az Univerzumnak csak az alacsonyabb tartományaiban található meg. Amit én megosztottam, az messze túlmutat a paradigma azon fogalmain, amit tudománynak nevezünk. A legnagyobb kinyilatkoztatás az én földi egóm számára az volt, hogy mi valóban végtelenek és örökkévalóak vagyunk. Már néhány ember tudja, hogy mit akar ez valójában jelenteni, de szinte mindenki csak szellemi fogalomnak tartja ezeket az elmélkedéseket, és még nem tudja az elméjéből kihozni, hogy ez voltaképpen hogyan is létezik. A továbbiakban had dolgozzam ki az örökkévaló és végtelen létezés koncepcióját, mert igazán ez a kulcs, az emberek földi nézőpontjának ismét szabaddá és függetlenné válásához. Azt mondom neked: Semmi sem létezik a végtelen, örökkévaló és halhatatlan Éneden túl. De hát, mit jelent ez az érzés és milyen más gondolatokra serkent? Had fogalmazzam meg ezt a következő módon: Ha valóban végtelen, örökkévaló és halhatatlan vagy és semmi nem létezik rajtad túl, akkor ez azt jelenti, hogy nincs fölötted semmi, nincs semmi, ami nagyobb nálad, és ennek következtében nem vagy alárendelve senkinek és semminek. Ez szó szerint azt jelenti, hogy te nem születtél vagy nem szült valamilyen Isteni entitás. Mindannyian, együtt, végtelenek vagyunk!

Számodra nincs kezdet és vég. Egyszerűen mindig léteztél, és mindig létezni fogsz; mindig is voltál és mindig is, leszel... Ebből fakadóan, felmerül bennünk az egyik legnagyobb kérdés: Ki és mi az Isten? Személyesen újra felfedeztem, hogy kivetítettük egy részünket ebbe az Univerzumba, aki egy élő Létező; tehát ezen a ponton, egy bizonyos Teremtője ennek az Univerzumnak. Következésképpen, mi együtt létezünk ezen Univerzum Teremtőjének a lényegével, végtelenül és örökkévalón. Valamint, ezen Univerzum kifejeződésén túl is létezünk. Ennek az Univerzumnak a Teremtője, nem minden dolog Teremtője és nem uralkodója mindennek minden szintjén, és mindennek, ami létezik, mivel nincs ilyen dolog, hiszen mindannyian egyenlők vagyunk. Valamint, az Univerzumi Teremtő az első Létező, aki emlékeztet téged erre, amidőn helyreállításra kerül egy tudatos tudatosság. Az élet egyszerűen létezik azon túl is, amit energiaként, fogalmakként vagy címkeként/megjelölésekként érzékelünk és fogunk fel. Szétválasztva a dolgokat valódiságuktól, van egy Létező, akit a legtöbb ember imád és Istenként azonosít. A legtöbb esetben, ez egy utalás egy Legfelsőbb Létezőre, vagyis egy Létezőre, aki azt állítja, hogy teremtője és uralkodója minden dolognak, mindennek minden szintjén és mindennek, ami létezik. Ez a bizonyos Isteni Létező, ennek az Univerzumnak csak az alacsonyabb tartományaiban tartózkodik! Ez, a saját magam által tapasztalt, teljes valóság! Nincs olyan, hogy a teljes Létezésben, minden dolog teremtője és uralkodója, egyetlen egy Létező legyen. Az élet végtelen és ez a másik (előbb említett) koncepció véges! Tudom, hogy, mit gondolnak és éreznek most a vallásos emberek, és azok, akik alárendelik magukat egy Istennek. De, nem az számít, hogy mennyire vagy felháborodott ebben a pillanatban, mert ez egyszerűen nem fogja megváltoztatni a valóságot, nem fogja megváltoztatni a dolgokat, és nem fogja megváltoztatni Az Igazságot. Mondtam neked még az elején, hogy az ezeken az oldalakon megosztott tudás és bölcsesség kihívást fog jelenteni mindenkinek, így vagy úgy. Ha most, miután az imént felfedtük Neked ezt a tudást, egy gondolati és érzelmi reakciót érzel, akkor működik benned egy, Föld-i vagy kozmikus eredetű, program. Ha izgatottságot vagy békét érzel azzal a tudással, amit éppen most megosztottam Veled, akkor van hozzáférésed az élet mélyebb ismeretéhez és bölcsességéhez, akár tudatában vagy ennek, akár nem. Szándékosan megpróbálom elkerülni az Isten címke használatát az Univerzumi Teremtő szövegkörnyezetében, mert ezt a szót sok másodlagos jelentéssel, helytelenül használták. Az idő nagy részében, amennyiben lehetséges, megpróbálom ezt a kifejezést (Isten) elkerülni, de a kulturális programjaink miatt, vannak olyan körülmények, ahol ennek a szónak a használata szükséges, hogy az információkat az emberek számára érthetőbben tudjam átadni. Ha valaki ezt a kifejezést (Isten), egy Egyetlen Létező szövegkörnyezetében akarja használni, azt állítva, hogy a teremtője és uralkodója minden dolognak, mindennek minden szintjén és mindennek, ami létezik, akkor Ő, teljes egészében a saját választásából, hazugságban él. Mostantól pedig, az Isten megjelőlést az Univerzumi Teremtő szövegkörnyezetben fogom használni. Számos kultúra sok ősi szentírásában megírták, hogy Isten gyermekei vagyunk. Azt is megírták a Bibliában, hogy Jézus, Isten fia volt és ő azt mondta, hogy mi szintén Isten fiai, Isten gyermekei vagyunk.

De, mit is jelent ez valójában? Mit próbál meg közölni velünk valójában ez az üzenet? Még azt is írják, hogy Ő azt mondta: Ahogy fent, úgy lent Nos, ezen a ponton értettem meg ezt a dolgot, ahogy már említettem ezelőtt, és melyet saját tapasztalataimból szereztem, keresztül utazva ezen az Univerzumon és még azon túl is. Mivel a szüleink hoztak a világra bennünket, hogy mi is olyanokká válhassunk, mint ők, mint ahogy az Univerzum Teremtője vagy Isten is tette, amikor megtestesülésében hordozott minket, így életet adhat nekünk, hogy mi is Istenné válhassunk. Úgy, ahogy Szellem formában léteztél, mielőtt édesanyád méhébe inkarnálódtál, ugyanúgy léteztél Örökkévaló Lényeg formában, mielőtt beléptél ebbe az Univerzumba, vagy beléptél Istenbe. Dehát most mit kezdjünk akkor a Vallással? Ahhoz hasonlóan, ahogy azt már a tudomány kapcsán is említettük, amit most megosztok Veled, az messze túlmutat azon a paradigmán, amit vallásnak hívunk. Később tovább foglalkozom ezzel a kérdéssel ebben a könyvben, de most térjünk vissza ahhoz, hogyan is jutottunk el odáig, hogy itt találjuk magunkat ebben az Univerzumban és végül ezen a bolygón, továbbá válaszolunk arra a két Elsődleges Kérdésre, hogy Kik Vagyunk? és Honnan jöttünk? Belépés ebbe az Univerzumba Engedd meg, hogy felidézzük tudatunkba a Multiverzumot, ahol számtalan Univerzum létezik. Mindegyik Univerzumnak, mint ennek is, saját egyedülálló kifejeződése van, és mert van saját egyedülálló kifejeződése, ez egyben azt is jelenti, hogy ő maga biztosítja saját egyedülálló tapasztalati rendszerét is. Saját egyedi személyiséggel rendelkeznek, és ennek megfelelően, saját egyedi konstrukciójuk is van. Azt a konstrukciót vagy energiát, amit ez az Univerzum (ahol most mi is jelen vagyunk) mutat, Fénynek hívják. Ez úgy is ismert, mint, frekvencia, hullámforma, rezgés, hang, Logos és Az Ige. Ez egyedülálló és önmagában való. Az összes többi Univerzum konstrukciója is egyedülálló és önmagában való. Ezek, nem abból az energiából készülnek, amit Fénynek hívunk; ezért különböznek ettől és különböznek minden másiktól. Egyesek azt mondják, hogy a fény minden, ami van, és hogy van Isten fénye és van Isten, és más nincs! Abban a pillanatban, amikor valaki így gondolkodik, akkor azonnal véges létezést fejez ki az Életben. Létezik élet a fényen túl? Természetesen létezik! Ezt a kérdést és választ, egyfajta kreatív perspektívából közöltük és nem Vallási vagy New Age nézőpontból, amely szerint, ahol nincs fény, ott csak sötétség van. Ezek a nézőpontok és bizonyítékok ennek az Univerzumnak csak az alacsonyabb tartományaiban léteznek. Erről a kérdésről is később, részletesen fogok beszámolni a könyvben. Itt azt magyarázom el, hogy minden egyes Univerzum saját, egyedi Létező. Az összes többi Univerzum odakint, minden egyedülálló kifejeződésükkel, mi vagyunk! Elképesztő! Milyen hihetetlenül mély része ez a tudásnak? Örökkévaló Lényegünkből, Univerzumként nyilvánítottuk meg magunkat. A Multiverzum belőlünk - együttesen, Univerzumokként - tevődik össze.

Majd keresztülmegyünk egymás kifejeződésének és ennek megfelelő konstrukciójának tanulási folyamatán. Ezt úgy tesszük meg, hogy Örökkévaló Lényegünk által, kivetítjük önmagunk egy részét, önmagunk egy nézőpontját, valaki más (egymás) Univerzumába. Mindannyian bemegyünk valaki másba (egymásba) és ott megtanulunk mindent, megismerve egymás Univerzumként való kifejeződését, azért, hogy beszállhassunk saját Univerzumunk teremtésének utazására, az általunk újonnan elsajátított konstrukciókon keresztül. Így találtuk magunkat ennek az Univerzumnak a belsejében is. Azt akartuk, hogy megtapasztaljuk és megtanuljuk ezt, a miáltalunk fénynek hívott, kifejeződést és konstrukciót. Amikor valaki a szívén belülre megy, és újra csatlakozik Énje magasabb nézőpontjaihoz, akkor az ezzel az Univerzummal való kapcsolatunk emlékezete ismét feltárul. Mint már említettük, ennek az Univerzumnak a tudatossága és Teremtője az első, aki emlékeztet téged, hogy egyenrangú fél vagy, és végtelenül együtt létezel ennek az Univerzumként létező teremtésnek a szintjén túl is. Azután, Örökkévaló Lényeged úgy döntött, létezésed egy időpontjában, hogy küld egy nézőpontot, önmagadnak egy részét vagy szikráját, ebbe az Univerzumba, hogy megtanuljon mindent az általunk Fénynek hívott kifejeződésről, konstrukcióról. Szóval mi jött azután? Ez az Univerzum Most szeretném megosztani veled, ennek az Univerzumnak a modelljét, amit személyesen tapasztaltam meg, utazásaim során.

A diagram legtetején van ezen Univerzum Teremtőjének Örökkévaló Lényege, Fényként való megnyilvánulását megelőzően. Ennek megfelelően, ez oszthatatlan, megszentelt és egész. Ahogy az Univerzumi Teremtő akkor elkezdte kifejezni és megtapasztalni önmagát Fény formájában, először, kivetített egy kifejeződést, melynek két ellentétes létállapota volt. 1. szint 12. dimenzió Amint, ennek a két, egymással ellentétes nézőpontnak a kezdeti kifejeződése stabilizálódott, valamennyi lehetőséget és következményt feltártak, és végül kimerítettek ezen a szinten. Mivel a Teremtő, az ilyen tapasztalásokkal bölcsességet nyert, kényszert érzett, hogy a megnyilvánításnak, teremtésnek és megtapasztalásnak, továbbra is ezen az útján haladva tárja fel ezt a koncepciót, egy újabb fokozat irányába. Ennek eredményeként, létrehozták a Fény másik, mélyebb szintjeit, a rezgést, frekvenciát és hangot. Minél inkább a további feltárás mellett döntött, annál távolabb találta magát megszentelt és egész Önmagától. Az Univerzumi Teremtő hamar rájött a teremtő Fény által előidézett, sőt mi több követelt,

dolog nagyságára. Ez volt az első kifejeződés a teremtésben, ami egyfajta belső kihívást jelentett. Ez a Fény természete miatt jön létre. Ez oly mértékben megkönnyíti megnyilvánulni valaki Énjét, az egymással ellentétben álló nézőpontokban, hogy Énjének egyik nézőpontja nincs tudatában a másiknak. A felvilágosultság és bölcsesség újonnan megszerzett hivatkozási pontja miatt, az ember most, az elismerés és hála olyan magas szintjét képes létrehozni - az ember Egész és Megszentelt Lényege és ennek következtében a Végtelen Van-sága számára - mint még sohasem. És így, a Teremtő továbbra is kivetíti ömagát a következő szintre, aztán a következőre, és így tovább, és így tovább; felfedezés, tapasztalás és gyarapodó bölcsesség. Így hozták létre, az ebben az Univerzumban lévő, valóságok minden jelentős tartományát és rétegét. Megértem, hogy ezeket a fogalmakat nem lehet könnyű felfogni itt, ennek az Univerzumnak a mélységeiben, részben az elmeellenőrző programok miatt, amiknek ki vagyunk téve több ezer éve, de kérlek, próbáld megérteni azt a magas tudást és bölcsességet, amit éppen megosztanak Veled. Segíthet, ha egy mértani dologgal magyarázom el. A következő diagram a lehető legegyszerűbb formában mutatja be a Fényt. A vízszintes és függőleges vonalak (tengelyek) találkozási pontján van az Univerzumi Teremtő Örökkévaló Lényege, teljes és megszentelt állapotában, mielőtt megnyilvánította és megteremtette volna magát, eme Univerzumként. Ez Ránk is vonatkozik, (az azt megelőző állapot,) mielőtt beléptünk volna ebbe az Univerzumba. A vízszintes vonal a nézőpont, ami most a tudatosság kivetített, középponti állapota, a teremtő folyamatban. A hullámforma a teremtő folyamat, mely tudatosságon keresztül fejezi ki önmagát egyik módon, majd egy másik módon. Ez, szó szerint, a Fény teremtésének pillanata. Így teremtették a rezgést, frekvenciát, hangot, A Logoszt és Az Igét. Önmagunk kifejeződésének minden egyes módja a másiknak egy ellenpárja és visszatükröződése. Tehát a Tudatosság, amely távolodik Egész és Megszentelt állapotától, kifejezi magát egy bizonyos módon, a vízszintes vonal (a nézőpont) egyik oldalán, azután, az egyensúly helyreállása érdekében, most ki kell fejeznie magát egy másik módon, a vízszintes vonal

(a nézőpont) másik oldalán, ami ellensúlyozza az előbbit. Itt van egy másik módja, hogy megnézzük utazásunkat ebben az Univerzumban, felhasználva ezt a vázlatos és Szimbolikus formát: Tudom, hogy ennek a képnek és szimbólumnak sokféle értelmezés lehetséges. A konspiratív (összeesküvő) birodalomban, amit ez a fajta kép felidéz, mindenféle negatív gondolkodási folyamatok terjednek, az elme ellenőrző programok miatt, e tartományon belül. Meg fogom magyarázni, hogy ez a diagram mit jelent nekem és még sokan másoknak. Remélhetőleg, azok, akik már reagálnak, rá fognak jönni, hogy ez a leghatásosabb diagram, ami megmagyarázza belépésünket és utazásunkat ennek az Univerzumnak a belsejében. Ez úgy hangzik, mintha ismételném magam, de kérem, ezt nézd el nekem, mert ez a téma akkora, hogy a lényeg egyértelmű megértését követeli meg mindenféle gondolkodásmódtól. A balról-jobbra perspektíva helyett, most nézzük felülről-lefelé az ábrát. A tetején lévő gömb vagy kör ábrázolja az Univerzumi Teremtő Örökkévaló Lényegét, teljes Egy, Egész és Megszentelt állapotában, Fényként való megnyilvánulását megelőzően. Ez minket is hasonlóképpen képvisel, Örökkévaló Lényegünket, mielőtt beléptünk volna ebbe az Univerzumba és ugyanezt téve. Ahogy a Teremtő, ekkor, Középponti Állapotú Tudatosságot vetített ki, lefelé, keresztül a szinteken, amit a középső függőleges vonal ábrázol, akkor hozzáfogott kiterjeszteni és kifejezni Önmagát is, a rezgés különböző szintjein. A hullámforma - ahogy távolodott a középvonaltól - minden szinttel, egyre nagyobb (amplitudójú) és lassúbb (kisebb rezgésszámú) lett, és az Én kifejeződése pedig, egyre polarizáltabbá/ sarkítottabbá vált, a sűrűség növekedésének eredményeként. Sajnos, ezen Univerzum természete miatt, nem csak bővülés/kitágulás tapasztalható, hanem a polarizációt, elkülönülést és töredezettséget/ szilánkokra esést is teremt. Végül, a bővülés, polarizáció, elkülönülés és szilánkokra esés mértéke miatt melyet a Teremtő megtapasztalt egyértelművé vált, hogy az ember, akinek Énje, két nézőponttal rendelkezik, amelyek nem ismerik egymást, és nem ismeri Felsőbb Énjét, az finoman kifejezve bizonytalanná/veszélyessé vált. A Létezés ezen útjának dualista természete most a legnagyobb tanulási lehetőséget

nyújtja, amiért az ember remélheti kivívni, saját Egész és Megszentelt, Örökkévaló Lényegének, végső elismerését és háláját. Ugyanakkor, az ennek megvalósulását biztosító folyamat, egy izgalmas, kihívó, sőt veszélyes utazást mutat be. Minél nagyobb kihívás, annál nagyobb bölcsesség; ez az, amit a Fény nyújt. A Teremtő megnyilvánított egy elgondolást önmagán belül, nevezetesen, hogy miközben belép ezen Univerzumi megtestesülésbe, befogad más Létezőket is, hogy ők is megtapasztalhassák, ezt az általunk Fénynek hívott kifejeződést. Ez az elgondolás, amely általában a Teremtés Isteni Terve néven ismert, hozzásegít egy ösvényhez és egy utazáshoz, ami a Létezőknek lehetőséget akar teremteni a belépéshez ebbe az Univerzumba; keresztülmenni valamennyi, különböző rétegen, szinten, tartományon és valóságon és a Fény által kínált, mindent megtapasztaló folyamaton. Megismételve: a bővülés, polarizáció, különválasztás és szilánkokra hullás mértékének, alacsonyabb tartományokban történő megtapasztalása, lehetővé tette egyes Létezők számára, hogy függésben maradjanak ettől a létállapottól. Ennek volt köszönhető, hogy az egyensúlytalanságokból és a létrehozott sűrű valóságokkal való interaktív folyamatokból eredő izgalom és jelzés. Ez van, amikor valaki elkezd tovább lemerészkedni ezen az úton, a szélsőséges kettősség birodalmaiba; az ember alacsonyabb nézőpontja nem távozhat onnan akkor, amikor akar, nem számít, hogy milyen magasnak és erősnek gondolja magát. Először helyre kell állítani az egyensúlyt. Ezért volt fontos, hogy az Isteni Terv hozzásegített egy olyan kilépési stratégiához, amely minden ember számára tartalmazza az egyensúlyba való visszatérés tapasztalatát. Ennek a kilépési stratégiának a fontossága tisztábbá fog válni, ahogy tovább haladva, választ adunk az ősi kérdésekre és visszaemlékszünk utazásunkra ebben az Univerzumban. Most vessünk újra egy pillantást az előző diagramra, utazásunkkal kapcsolatban. Amikor belépünk, és elkezdjük utazásunkat, kifejezzük önmagunkat, a középső függőleges vonal egyik oldalán, majd a másikon. Rezgésünk nagyon magas és hullámformánk hihetetlenül finom, amíg tapasztaljuk a Fényt, Magasabb Lényegünk és a Teremtő Egész és Megszentelt Lényege közelében. Ezután, elkezdünk lemerészkedni a szinteken keresztül, csatlakozva egy Nagy Utazáshoz, ennek az Univerzumnak a felfedezéséhez, annak érdekében, hogy bölcsességet szerezzünk, tanulva valamennyi élet tapasztalataiból, úgy, hogy megvalósíthassuk tervezett elgondolásunkat/eredményünket. Igen, tervezett elgondolásunkat/ eredményünket. Ne feledd, az ebbe az Univerzumba való belépés elkezdésének elsődleges és legfontosabb oka számodra, nemcsak ennek a kifejeződésnek a megtapasztalása volt, nemcsak kóstoló volt, hanem a megtanulása mindennek, amit ez a Fénynek hívott konstrukció kínál. Mindenekelőtt, így lehet felismerni/ érzékelni az ÉN VAGYOK-odat, vagy más szóval, az Egész és Megszentelt Örökkévaló Lényeged értékét és aztán alaposan elsajátítani a Fényt, Fénnyé válni a maga teljességében, és végül önállóan életet teremteni a Fényen keresztül. Utazásunk eredményeképpen, távolodva a Teremtő Egész és Megszentelt Örökkévaló Lényegétől, és a mi Egész és Megszentelt Örökkévaló Lényegünktől, hullámformánk lassúbbá és nagyobbá válik; ennek eredményeként a valóságok és nézőpontjaink sűrűbbé válnak. Ezután folytatjuk a kivetítést egyik szintről le a következőre és ismét a következőre, ahogy

haladunk utazásunkon, tapasztalatainkból származó bölcsességünk megszerzéséért. Vessünk egy részletesebb pillantást utazásunkra ebben az Univerzumban! Utazásunk ebben az Univerzumban Ha valaki Fényként akarja kifejezni magát, akkor a legelső alkalommal az első szintre, másképpen mondva, a 12. dimenzióba kerül. Ez az, ahol belépünk, elkezdjük megtapasztalni magunkat, mint két ellentétes nézőpontot. Az Univerzumi Teremtő, a felső három - 12., 11., 10. - dimenzióban, a belépő Létező Örökkévaló Lényege számára mintát vesz a Fényből és megnézi, hogy ez-e a megfelelő útvonal, a belépő Létező felfedező szándékához. Ha a belépő Létező, nem szeretne tovább menni, akkor könnyedén újra kiegyensúlyozódik ezekből a magasabb birodalmakból és elhagyja a Fénynek ezt a kifejeződését, és ennek következtében ezt az Univerzumot. Azonban, ha a belépő Létező tovább akarja folytatni a felfedezést és következetesen tanulni és Fénnyé válni szándékozik, akkor felvállalja az egész folyamatot és útvonalat, a maradáshoz. Mikor valaki belép egy valóságba, akkor először akklimatizálódásra van szüksége, annak a valóságnak az energiamintáihoz, ahová belépett, mielőtt egy szimbiotikus (kölcsönös előnyökön és függőségen alapuló) alkotói folyamatba kerülne a Lényeggel, amely ez a valóság. Ennek érdekében, ezen Univerzum Teremtőjének van egy szintje, egy saját-magán belüli hely, ahol bizonyíthatjuk belépési szándékainkat ebbe az Univerzumba, megtapasztalni és megtanulni ezeket a kifejeződéseket. Ez az a szint és a hely, amit a Lelkek Bölcsőjeként említek (az Univerzumi modell ábrán). Ezen a helyen és szinten, a 9. dimenzióban, össszeolvadunk és eggyéválunk ennek az Univerzumnak a lényegével. Ezt annak érdekében tesszük, hogy kalibráljuk Lényegünket ennek az Univerzumnak a kifejeződéséhez és a Fénnyé váláshoz. Ebben a pillanatban megteremtettük Fény-bázisú Lényegünket, amit Tudatosságnak és Léleknek hívunk. Ebben a pillanatban - ennek az Univerzumnak a Teremtője által - keletkezett egy, belénk, a Tudatunkba, Lelkünkbe ültetett mag. Ez a mag, egy fraktálja ennek az Univerzumnak, ami egy napon ki fog hajtani, amikor alaposan elsajátítjuk a Fény konstrukcióját, amely képessé tesz minket arra, hogy a Fény egy Univerzumi Teremtőjévé váljunk.

Bár ennek a magnak sok neve és értelmezése van minden kultúrában, eredeti jelentését már elvesztette vagy rejtve maradt, a papi kasztok által különböző módon megcsavarva vagy újracsomagolva maradt. Ezt a magot, Krisztus középpontnak, Sophia középpontnak, Allah középpontnak, Buddha középpontnak, Tara középpontnak, Krishna középpontnak, Rahda középpontnak, Quetzalcoatl középpontnak, Szivárvány Kígyó középpontnak nevezik, vagy bármilyen címkét is akarsz használni, ez mind ugyanazt a dolgot jelenti. Ez, maga az Univerzumi Tudatosság magja. Az imént említettem a vallási identitások (azonosságok) egy színes csoportját, és nem akarlak összezavarni, de az itt közzétett hivatkozások, kapcsolódnak az eredeti szándékokhoz és jelentésekhez, azonosítva ezekkel a nevekkel és az igazság fonalával, ahogy ezt korokon keresztül tették; nem úgy, ahogy jelenleg a papi kaszt tálalja a tömegeknek. Miután beléptünk ebbe az Univerzumba és eltöltöttünk itt egy kevés időt, amíg beállítottuk magunkat és akklimatizálódtunk tiszta Fény energiaként, akkor kivetítettük önmagunk egy nézőpontját le, a 8. dimenzióba, ahol még mindig Fény energiaként maradtunk. Ott, mint tiszta tudatosság tártuk fel a teljes Univerzumot. Feltéve, hogy minden

lehetőséget és eredményt megtapasztaltunk a 8. dimenzióban, azután tovább vetítjük önmagunk egy nézőpontját, le, a 7. dimenzióba. Most, amikor a vetítés kifejezést használom, akkor azt igazán szó szerint értem. Az elmondottak mindazonáltal azt is jelentik, hogy önmagunknak, vannak nézőpontjaink, e magasabb birodalmak mindegyikében és egyszerűen kivetítjük az egyik szintről le, a következőre, azután a következőre, lépésenként, miközben, minden alkalommal lecsökken a rezgési frekvenciánk, ahogy megyünk végig utazásunkon. A társadalmaink minden részében terjesztett programok miatt, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi vagyunk azok itt lent, és arra kell törekednünk, hogy újra belépjünk a magasabb tartományokba, mert már nem vagyunk ott. Ez nem igaz és ez a perspektíva a megtévesztés része, amelyet kiróttak az Emberi Faj pszichéjébe. Ahhoz, hogy tudjunk róla, hogy már létezünk ezekben a magasabb birodalmakban, mindent meg kell tennünk, hogy újra egységbe kerüljünk Énünk magasabb nézőpontjaival. Ez egy igazán meghökkentő és kulcsfontosságú része a tudásnak, ami képessé teszi az embert mégegyszer emlékezni, újra kapcsolódni Énje magasabb nézőpontjaihoz, mely a szuverenitásunkhoz és szabadságunkhoz való visszatérést eredményezi bennünk. Később, tovább foglalkozom a könyvben az előbb említett megtévesztéssel, ahogy folytatjuk utazásunkat ebben az Univerzumban. Mint az ábrán látható, a 7. és 8. dimenzió között van egy vastag, univerzumi membrán, más néven Az Üresség. Ez azért van, mert nagy a különbség van a 8. dimenzió fölötti és 8. dimenzió alatti élet között. Ebben az Univerzumban, a 7. dimenzió az első szint, ahol elkezdünk résztvenni és belebonyolódni, a forma birodalmaiba. Ez az a szint, ahol a forma legmagasabb szintjei nyilvánulnak meg, mint például a kozmikus tudatosság és galaktikus tudatosság. A Teremtő szellemisége szerint, az ezen az Univerzumon belül vállalt utazásodnak, egy részvételen alapuló folyamatnak kell lenni. Más szóval, mindannyian, már és még mindig, társ-teremtők vagyunk a Teremtővel és egymással, ahogy keresztül utazunk ezen az Univerzumon. Hasonlóképpen lényeges emlékezni arra és tudni azt, hogy mindannyian bolygók, csillagok és galaxisok is vagyunk. Személyre szabott (egyedi) megtestesüléseink, nekünk is, számos különböző formában és több szinten fejeződnek ki, azonban, akinek finomabb és magasabb rezgésűek az alkotórészei és kontsrukciója, az, magasabb dimenziókban van. Micsoda egy bámulatos kinyilatkoztatás ez számunkra az emlékezéshez, igaz lényegünk, tudatosságunk és teremtésünk mértékére és nagyságrendjére! Sok ember fél ettől a koncepciótól, és abszurdnak és nevetségesnek gondolja, azért, mert őket teljesen beprogramozták hinni abban, hogy ez a fizikai valójuk és ha van bármi bennük, ami több ennél, akkor az nem lehet más, csak a szellemük. Embereket arra késztették, hogy higgyék azt, hogy Isten, mindennek a teremtője, és mi az Ő gyermekei vagyunk és nem többek, mint alantas bűnösök. Ezek korlátozó tanítások és programok. Ezeket úgy tervezték, hogy külső és belső megosztottságot teremtsenek, sőt haragot, az emberi létezésnek Fényként való kifejeződésével szemben. A legnagyobb irónia az egészben az, hogy azok a létezők, akik terjesztik ezt a fajta perspektívát, beragadnak ennek az Univerzumnak az alacsonyabb tartományaiba és annyit (annyi Létezőt) akarnak visszatartani az eltávozástól, amennyit csak lehetséges. Ezzel a témával tovább fogunk foglalkozni a Legnagyobb Kozmikus Átverés c. fejezetre keresztelt szakaszban.

Az után, hogy kimerítettünk minden lehetőséget és eredményt a 7. dimenzióban, akkor nézőpontjainkat kivetítjük, le abba a 6. dimenzióba, ahol végigmegyünk ugyanazon a társteremtői folyamaton, felfedezésen és kimerítünk minden lehetőséget és eredményt, ezekben a frekvencia sávokban és energia mintákban. Általában azt mondják, hogy a 6. dimenzióban a fő fókuszpont: formáink, kifejeződéseink és teremtéseink tökéletesítése. Miután ezt megvalósítottuk, akkor nézőpontjainkat kivetítjük, le az 5. dimenzióba, ahol a kutatásoknak/feltárásoknak ugyanazokat a folyamatait valósítjuk meg, még egyszer. De ez alkalommal eléggé lelassulunk, mert az, ami utazásunkon az 5. dimenzió alatt vár bennünket, mérhetetlenül különbözik bármitől, ami ezelőtt volt. Mikor valaki fent van a magasabb, 5-6-7., dimenziókban, a Felsőbb Én birodalmaiban, akkor harmonizált fénybe merül bele. Innen alulról felnézve ezekre a szintekre, az 5. dimenzió az a hely, amit az ember úgy nevezne, hogy ahol a Mennyország kezdődik. Az 5. dimenzió a Mennyország legalacsonyabb szinten rezgő birodalma, amit úgy is hívnak, hogy Avalon, Shambala, Paradicsom, Tula, Dreamtime, Valhalla és még másképpen is, ahogy minden kultúrának megvan a saját értelmezése erre a birodalomra. Nem vagyok túl lelkes használni ezeket a címkéket, mert a mai világban, a papi kaszt visszaél ezeknek a helytelen használatával, de ezek legalább megadják a lehetőséget az embereknek, hogy értsék, hogy mit magyarázok itt olyan címkéken keresztül, amelyeket mindannyian ismerünk. Szavakkal nem fejezhető ki az, amit az 5. dimenzió igazán jelent, bár van egy szó, ami közel áll hozzá, és ez a szó az Áldás. Ezekben a magasabb birodalmakban a Fényről beszélünk, amelyik annyira finom, hogy az ember, egy folyamatos, feltétel nélküli szeretet állapotot tapasztal meg. Az 5. dimenzióban és felette sincs technológia, hiszen organikus tudatosságunkat használva, minden megnyilvánul és megvalósul. Ezekben a magasabb birodalmakban nincs olyan fogalom, amit gonosznak nevezünk. A Magasabb Én birodalmakban, nézőpontjainknak képesnek kell lenni minden dologra, egyszerre. Ott még hozzáférhetünk az Univerzumi Tudatossághoz és megtapasztalhatjuk, hogy milyen is lenni, ebben az Univerzumban, bármely adott pillanatban, ennek következtében mindent tudunk mindenről, az Univerzumban. Amikor azt választjuk, hogy egy megtestesülésben fejezzük ki magunkat az 5., 6. és 7. dimenzióban, ezeknek a megtestesüléseknek egyetlen egy energetikai központjuk van, mivel ebben az Univerzumban minden élettel és az Univerzumi Teremtővel azonosságban, harmóniában és egybeesésben vagyunk. Az 5. dimenzióban és felette nem léteznek gyógyítók, mert nincs olyan dolog, hogy betegség vagy kór, ezért nincs szükség gyógyításra. Ez egy rendkívül kiegyensúlyozott létállapot, ahogy az ember Univerzumi Fény energiával él, ezért ott nincs szükség semmilyen evésre vagy ivásra. A Nagy Küzdőtér Az, ami az 5. dimenzió alatt létezik, ami Nagy Küzdőtér-ként ismert, egy energia, és a Fénynek egy változata, és élet, amely mérhetetlenül különbözik bármilyen eddigi tapasztalattól, és biztosítani fogja a legnagyobb kihívást, amely után bármilyen Létező sóvároghat.

Ahogy láthatod (az ábrán) a 4. és az 5. dimenzió között van egy vastag Univerzumi membrán, ami A Nagy Üresség-ként is ismert. Ez alatt van a Nagy Küzdőtér birodalma, amit más néven Kozmikus Küzdőtér-ként is említenek. Ez az a hely, ahol létezik a technológia, és itt jön létre a gonosz fogalma is. A Nagy Küzdőtér abszolút kolosszális méretű, és a paradigmák olyan sokaságát öleli fel, amiket egész univerzumokként lehet megtapasztalni. A gonosz, a Nagy Küzdőtérnek csak egy részét befolyásolja. Most, amikor azt mondom, hogy gonosz, kérem megérteni, hogy ez számos formában létezik. A 4. dimenzió felső hatáskörzetében nagyon-nagyon kifinomulttá vált (a gonosz), beleértve azt is, hogy fényként pózol és mutatkozik. Végül is, itt évmilliókról és evolúciós korokról és korszakokról beszélünk egy Univerzumi skálán, ezért fontos, hogy ne legyünk naivak, az életről tisztán ideológiai szempontból van szó. Mint korábban említettük, úgy döntöttünk, hogy lelassulunk, mielőtt belépünk a 4. dimenzióba, mert az egyensúlyhiány mértéke, amit az embernek tapasztalnia kell, alapos megfontolást és tervezést igényel. Valójában ez az, ahol újra visszanyerheted a perspektívát és megvalósíthatod annak az erőnek és kapacitásnak a nagyságát, amellyel Felsőbb Énként rendelkezünk. Kihívást jelent szavakba önteni az ember számára, az itt zajló tervezés és szervezés nagyságát, mert az egész utazást, ami attól a pillanattól kezdve, ahogy Nagy Küzdőtérre ér, a Felsőbb Én által és feljebbről, hozták létre, hangszerelték és vezették. Az alapja ennek az, hogy Énünk kivetített nézőpontjai milyen mértékben terjednek ki, különülnek el, esnek szilánkokra, választódnak szét és esnek egyensúlyhiányba. A Nagy Küzdőtér annyira szélsőséges, hogy Énünk szempontjai korlátozzák egymás és az Univerzum többi részének tudatosságát. Azonban, néhány valóságban, mint ezen a bolygón is, abszolút nem vagyunk tisztában az Univerzumban való élettel és az Én Nagyobb Lényegével. Egy más módon szemlélve a dolgot: egy önkéntes jogfosztási folyamaton megyünk keresztül, ahogy belépünk a Nagy Küzdőtérre. Eljutunk a tiszta, organikus tudatossággal történő, minden körülöttünk lévő élet folytonos mozgásával, áramlásával szinkronicitásban lévő teremtéstől, egy olyan folyamatig, mely gondolkodást, mérlegelést és a következmények miatti aggodalom egy bizonyos szintjét várja el. A szóban forgó egyensúlyhiány miatt, ha valaki belép a Nagy Küzdőtérre, onnan csak egy kivezető út van, és neki látni, csinálni kell mindent, és lennie kell mindennek, amit ez az Univerzum kínál az alacsonyabb tartományokban. Miután elértük a maximális kiterjedést, elkülönülést, szétválasztódást, szilánkokra esést, egyensúlyhiányba kerülést, akkor minden nézőpontunk és minden teremtésünk keresztülmegy egy újra-teljessé-válási folyamaton, és mind visszakerülnek a zéró-pontba és az egyensúlyba. Ez (az információ) ismert minden Létező előtt, mielőtt valaki belép a Nagy Küzdőtérre, de a belépéskor, sajnálatos módon, szükséges részeként az elkülönülés mértékének megtapasztalásához, kivetített nézőpontjaink hajlamosak ezt (az információt) elveszíteni a memóriából. A Felsőbb Én birodalmából, Létezők és tudatosságok egész sokaságával (együtt), szerveztük egyéni tapasztalatainkat is. Például, ha valaki, egy bizonyos bolygó-testbe szeretne megtestesülni, ami egy

csillagrendszeren belül van, amelyik kering egy galaxis belsejében, ezek mindegyike egy egyéni tudatossággal rendelkezik. Ezért a Létezők - amelyek a galaxis, a csillagrendszer és az a bolygó, amitől azt szeretnéd, hogy legyen egy megtestesülési tapasztalat - belül egyeztettek emiatt. Ez azért van, mert megtestesülésük Kozmikus szintjének belsejébe és bizalmas kapcsolatukba készülsz belépni. Ennél fogva, minden élet, minden együttműködés minden Létezővel - legyen az egy galaxis, egy csillagrendszer vagy bolygó, egy szülő szerep, barát, testvér vagy egy ellenség; minden, beleértve a természetes környezetet, minden Létező minden szellemét, ami része a természetes királyságnak összehangolt. Mindazt, amit megtapasztalunk - az Univerzumi Teremtővel és mindezen többi Létező magasabb nézőpontjaival, a Nagy Küzdőtérre való belépésünk előtt megszervezték nekünk. A Nagy Küzdőtéren belül, minden élet, ami neked minden valóságban valaha is lesz, és minden tapasztalás minden Létezővel, minden szinten lesz, az előre megszervezett. Csak próbáld meg és gondold el, vagy talán képzeld el a szeretetnek, intelligenciának és a tudatosságnak az erejét és hatalmát, amitől elvárható egy ilyen utazás megszervezése. Szóval, haladjunk egy lépéssel tovább, mert biztos vagyok benne, hogy gondolkodási folyamataid csak egyetlen nézőpontot vesznek figyelembe. Próbáld ki és képzeld el az egyetlen nézőpont számára szükséges szervezéshez és a végrehajtáshoz szükséges szeretetnek, tudatosságnak és erőnek a mennyiségét, amely a Nagy Küzdőtéren való keresztülutazáshoz szükséges, és most alkalmazd ezt sok nézőpontra, több százra, vagy akár több ezerre. Énünknek, szó szerint, több száz, több ezer, vagy még annál is több nézőpontja van, mert számtalan tartományba és valóságba estünk szilánkokra, ahogy kivetítettük magunkat a Felsőbb Én birodalmából, le, a Nagy Küzdőtér többszörös birodalmaiba. Egyidejűleg tapasztalunk és veszünk részt mindenféle valóságban, miközben folyamatosan tanulunk és növekszünk bölcsességünkben. Itt most felmerül a szabad akarat nagy kérdése. Az elmúlt néhány bekezdés után hallom, hogy sok egó kiált: De, mi van a szabad akaratommal? Nos, minthogy az én egóm személyesen újra-felfedezte, megengedem az egómnak, hogy tájékoztassa az egódat, hogy a szabad akarat, csak az Univerzum alacsonyabb tartományaiban jelenik meg és mindazt, amit itt lent tapasztalsz, azt a Létezésednek egy sokkal magasabb nézőpontjából vezényelték és vezénylik most is. Amikor kivetítjük magunkat az 5. dimenzióból, le, a 4. dimenzióba, az egyetlen energetikai központunk szilánkokra esik a csakra-rendszer megtestesülésekbe, amelyek többféle energetikai központok. A csakrák száma és típusa attól fog függeni, hogy valaki, melyik valóságot választotta a felfedezéshez. A 4. dimenzió és alatta, ahol a Csakra test létezik, a betegség fogalmát is tartalmazza. Hát nem érdekes, hogy ez a két fogalom egymás mellett létezik, ugyanazokban a birodalmakban? Biztosan tudom azt a tényt, hogy a Csakra-test nem az, aminek látszik. Azt mondom, és újfent kategorikusan kijelentem, személyes megtapasztalás alapján, hogy ebben az életben, a magasabb birodalmakban, a Csakra-test egy szilánkokra esett Létállapot. Tudom, hogy sok New Age-es gyógyítónak nem fog tetszeni, amit itt mondanak, de el kell, hogy fogadják azt a tényt, hogy a gyógyításuk módozatai az Univerzumnak egy alacsonyabb birodalmába tartoznak, és ha azt szeretnék, hogy túllépjenek ezeken az alacsonyabb birodalmakon, akkor előbb-utóbb el kell engedniük a kötődést ezekhez a módozatokhoz.

Kérem, értsd meg, hogy itt nem vakon ítélkezem, mivel személyesen mentem keresztül ezeken a tapasztalásokon, és ezért tudom, hogy mit beszélek. Ha egy személy elkészíti gyógyító módszereit, minden dolgára, akkor egy vallást teremt saját maguk számára. Ők az alacsonyabb területeken fognak maradni, amíg egy megfelelő szintű bölcsességet elérnek, elengednek és túllépnek rajta. Emlékezz, hogy az 5. dimenzióban és azon túl nincs olyan dolog, hogy gyógyító, mert senkinek nincs szüksége gyógyításra. Most, a dolgokat belehelyezzük egy még nagyobb perspektívába; a 4. dimenzió a legnagyobb, fizikai méretben, és ez az egyik fő oka, hogy kitölti a Nagy Küzdőtér nagyrészét. Észre fogod venni az előző (univerzumi modell) diagramban, hogy ott sok vonal van, amelyek többszörös szinteket képviselnek. Ennek az oka az, hogy így építették fel. Minden dimenziónak többszörös valóság rétege van, de egyik sem közelíti meg a 4. dimenzió méretét és mennyiségét. Valójában, amikor valaki a 4. dimenzió alacsonyabb szintjein van, majd felnéz a magasabb szintek felé, akkor úgy tűnik, mintha egy egész Univerzumi paradigmát nézne. A tájékozatlan ember számára, úgy tűnik, mintha 4. és az 5. dimenzió közötti Nagy Üresség, kívül esne ezen az Univerzumon. Kérlek, légy tudatában, hogy ez az Univerzum, egy nagyon-nagyon nagy hely. Az Univerzum megszerkesztésének módja lehetővé teszi a Létezők nézőpontjai számára, hogy függővé váljanak az illúzióktól, melyek megkönnyítik a szétválasztódást, az elkülönülést, a szilánkokra esést, elfoglalják őket korszakoktól korszakokig, hogy végül ráébredjenek, hogy mi történt. Ez az oka annak, hogy sok Létező tölt el hosszú időt idelent. Elmondtam mindent, amit tudok a 4. dimenzióról. A szeretet és a fény rezgései, amit az ember megtapasztal a 4. dimenzió magasabb szintjein, még mindig olyan csodálatosak, összehasonlítva a mi 3. dimenziós verziónkkal, ennek megfelelően, folytatódik sok ember visszacsábítása, ebbe a tartományba. A 3. dimenzió egy sűrűbb változata az életnek a 4. dimenzióhoz képest, elsősorban abban, hogy sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek az élet sűrű, fizikai természetére. A mechanikus, fizikai (testi) és túlélési állapotok nagyon hangsúlyosak. Ezt könnyű megérteni, mert ez realitásunk általános valósága, de fontos tudni, hogy bolygónk nem az egyetlen létező 3. dimenziós birodalom. Ha megnézzük, hogy mit nevezünk Világűrnek, a szemünkkel vagy távcsöveinkkel kémlelve azt, valójában a 3. dimenziós Kozmosz rétegét látjuk. Látjuk a 4. és 5. dimenziókat is, miközben azok kissé beleolvadnak a miénkbe, egy maradék-hatás elven, energiákként, ezekből a másik dimenziókból, átütnek a mienkbe. Egy példa azokra a bolygókra, amelyeket megfigyelünk, elhagyatottnak tűnnek a mi szintünkről vagy valóságunk rezgési rétegéből, de valójában, egy másik szinten, tele vannak élettel. Ez hasonló ahhoz, hogy ha egy épület egyik szintjén vagyunk, és ott egy üres emeletet látunk, de nem vagyunk képesek látni a következő szintet, amelyik tele van. Azonban, ha valóban felmegyünk a következő szintre, akkor nagy hirtelen kinyílnak az ajtók egy valóságba, ami tele van emberekkel és élettel teli. Egy másik példa ezekre a magasabb birodalmakból származó, megmaradó energiákra, a 3. dimenzió kölcsönhatása a csillagokkal. A csillagok valójában bolygók, de egy sokkalsokkal magasabb rezgésszinten létezve. Valójában olyan magasan rezegnek, hogy innen lentről, a 3. dimenzióból megtapasztalva, ezeket a létezőket csillagoknak nevezzük, a 4. dimenzió felső körzeteiből, az 5. dimenzióból és feljebbről, Fény Létezőiként hívjuk őket.

Egy dolgot szeretnék itt tisztázni, hogy vannak emberek, akik azt az elképzelést terjesztik, hogy Földünk, a 3. dimenzióban, a mélyponton van. Ők azt az ideát terjesztik, hogy mi ennek az Univerzumnak legalján vagyunk, és hogy kaparunk és dagonyázunk az élet beleiben. Határozottan azt mondom, hogy ez nem igaz! Ez a fajta téves információ nyilvánvalóan egy másik napirendet szolgál, amiről később szólok a könyv egy másik részében, az ún. A Nagy Kozmikus Átverés alatt. Van még 2 dimenzió a 3. alatt. Ezek az 1. és a 2. dimenzió. Egyesek az 1. és 2. dimenziót úgy látják, hogy az 1. dimenziós létezés az Ásványok Királysága, a 2. dimenziós létezés a Növények és Állatok Királysága. Megértem ezt a koncepciót, azonban ez még mindig nem veszi figyelembe ezen Univerzum 1. és 2. dimenziójának méreteit. Az ásványi, növényi és állati királyságok, mind része ennek a 3. dimenziónak. Ezek egyszerűen az élet különböző kifejeződései, hogy segítsenek kikerekíteni ezt a valóságot. Az ember számára, hogy valóban megértse ezt az alsó két sűrűséget, meg kell vizsgálnia, hogy léteznek birodalmak ezen Univerzumban, melyek megkönnyítik elképzelni az embernek, az Egésztől és a Megszentelt Lényegtől való legtávolabb merészkedést. Ez egy utazás, ezen Univerzum valódi mélységeibe. Az életnek azon kifejeződései, amelyek ezekben a birodalmakban léteznek, a leglassúbbak és legsűrűbbek. A 2. dimenzió nagyon féktelen és erkölcstelen jellegű, míg az 1. dimenzió a leginkább etikátlan és erkölcstelen. A fajok sokasága létezik a 2. dimenzióban, és néhányan közülük ismerőseink. Ezek Drakonian fajok, Reptiliánok, Szürkék, Golgotiánok, és különféle mások, akik lebuktak a maximális kiterjedés, elválasztás, polarizáció és szilánkokra esés mélységeibe. Az emberek hajlamosak azt hinni, ahogy egykor én is, hogy, amit mi alacsonyabb asztrális területnek hívunk, ahol a legtöbb nemkívánatos entitás él, azok, valójában a 4. dimenzió alacsonyabb tartományai. Elértem azt, hogy biztosan tudjam: ez egyáltalán nem igaz. Az alsó asztrális birodalom - ügyesen és ravaszul, szándékosan nagyon összezavarva - a 2. és még az 1. dimenzióban is van. Az előbb felsorolt fajok más csoportjai a 3. és 4. dimenzióban is léteznek. Szeretném tisztázni, hogy e fajokon belül vannak csoportok, amelyek jóindulatúak, ezért nem kell vakon fajgyűlölőnek lenni. Azonban általánosságban elmondható, hogy ezek többnyire erkölcstelenek és rosszindulatúak. Az 1. dimenzióban van az igazi mélypont. Ezek rothadó, sötét, sáros energiák, amik nem csinálnak semmit, csak fogyasztják mások életerejét, nemcsak csak a túlélés érdekében, hanem élvezetből is. Nagyon kevés fizikai Létező van ebben a tartományban, a legtöbb csak energia. Ők olyan távol merészkedtek az Egész állapotuktól és Megszentelt Lényegüktől, hogy elvesztették képességüket, hogy bármilyen formábann érzékeljék a szeretetet és egyszerűen az örökös félelem állapotában élnek. Egy, ebben a birodalomban élő Létezőnek, ez egy nagyon intenzív tapasztalás, a történés megvalósításához és az újra felébredéshez, nagyon nagy energia szükséges. De, amint egy Lényeg visszatér egy ilyen tapasztalásból, az a lehető legnagyobb referenciapont és bölcsesség lehet, amit egy ember megszerezhet. A Létezők közül nagyon kevesen választják ezt az utat ebben az Univerzumban, de enélkül, senki nem válhat a Szeretet, Fény és Élet igazi mesterévé. Amint már említettük, az embernek a Fény konstrukciójának elsajátításához, minden kifejeződést meg kell tapasztalnia, hiszen az ember soha nem tudja meg igazán addig, amíg nem sétált ezekben a cípőkben. A legtöbb Létező számára túl ijesztő, hogy lemerészkedjen ezen az úton, és inkább

választja a metafórikus vattájába bugyolálódást, amivel saját korlátai és öntelt, meghitt paradigmájának csapdájában marad, mert a legnagyobb csapda az összes közül a saját félelmétől való félelem. Az Univerzumi Teremtő tudja ezt, ezért könnyíti meg továbbra is megtapasztalni, ezt a dimenziós birodalmat, az Univerzumi Teremtésen belül. Tudom, hogy öntelt, ítélkező, egós elménknek problémája van az ilyen típusú érveléssel és az élet ilyen fajta kifejeződésének létezésével kapcsolatban, de nyersen kifejezve, ha ez semmilyen célt nem szolgálna, akkor egyszerűen nem létezne. Szeretném megosztani ezt a bölcsességet veled, az elmélkedés táplálékaként, egy perspektívából, olyan elképesztően messze merészkedve Egész és Megszentelt állapotunktól és olyan nagy perspektívából, ahogy még soha nem voltunk elválasztva. Megjegyzés: A kiemelések és a () közötti részek a fordító művei.

Mit csinálunk itt? Részletek G. Kavassilas: OUR UNIVERSAL JOURNEY c. könyvéből http://www.ourjourneyhome.com.au/ Út a sűrűségbe Miközben még mindig az első két ősi kérdés megválaszolásánál tartunk, most elkezdjük megválaszolni a harmadik ősi kérdést is: Mit csinálunk itt? Az ezen a kérdésen való további elmélkedés további kérdéseket vet fel, mint például: Miért pont ezt a bolygót választottuk a megtestesülésre? És miért ezt a csillagrendszert és miért ezt a galaxist? Miért nem egy másik bolygón, egy másik rendszerben öltött testet a nézőpontom? Mi az, ezzel a galaxissal, naprendszerrel és bolygóval kapcsolatban, ami így kényszeríttette vonzódást érezni a Szellememet, Tudatosságomat és Lelkemet erre a helyre és egy inkarnációs tapasztalatra? Tehát, miért olyan mély és bensőséges a kapcsolatunk Tejút Galaktikus Anyánkkal, Nap Atyánkkal, és Föld Anyánkkal? Nos, engedd meg, felfedni ezt a kérdést, Miért? Az eddig megosztott és a következő oldalakon lévő információ egy rejtett tudás, amelyet a papi kaszt el akar titkolni előled. Többezer év alatt és számtalan ember meggyilkolásával, a szisztematikus kutató folyamatban néha megszerezték, de leginkább tönkretették a Hu-Man rejtett tudását. A szándékuk és programjuk az volt, hogy eltávolítsák a tudást társadalmunkból, tudatosságunkból és pszichénkből, az emberi népesség elbutulása érdekében. Ezt az információt és tudást a modern tudomány világa is elrejtette előled. Persze, a mai világban is létezik néhány tudós, aki nyitott gondolkodással közelíti meg kutatásait, de sajnos a többség egyszerűen, egy hitrendszert hoz létre önmagának. Az ezeken az oldalakon megosztott tudás, a kulcsokat nyújtja az élet, lehető legtisztább formában történő megértéséhez. Ebben a Fény-alapú Univerzumban egy résztvevő és társ-teremtő folyamatot tapasztalunk meg. Vannak olyanok közülünk, akik most értek el ahhoz a ponthoz, ahová leutaztunk valamennyi dimenzión keresztül, megtapasztalva mindent, amit meg lehetett tapasztalni, megtéve mindent, amit meg lehetett tenni, és ahol minden megvan, aminek lenni kell. Megnyilvánítottuk magunkat galaxisokként, csillagrendszerekként, bolygókként és közben mindenként. Minden lehetséges megnyilvánulásban megtestesültünk, ami valaha is létezett ebben az Univerzumban, valamennyi dimenzióban, minden szinten és minden rezgésen. Most, hozzuk valamennyi teremtésünket, minden megszerzett bölcsességünket, mert így Létezésünk visszatér az egyensúlyba, hogy így megvalósíthassuk óhajtott eredményünket: a Fény egy Univerzumi Teremtőjévé válni. 1

A galaktikus anyaméh létrehozása Ahogy már említettük korábban, amint valaki belép a Nagy Küzdőtérre, onnan már csak egy kivezető út van. Ez a fejezet elsőkézből magyarázza el, hogy az Univerzumi teremtő miként járt el, amikor megszerkesztette a dolgokat és előmozdította ezt a folyamatot. Végül is, az élet, ebben az Univerzumi megtestesülésben, a Teremtő felelőssége. Szóval, minden szinten, minden lehetőség kimerítésével, és minden eredmény elérésével, és a maximális kiterjedés, elkülönülés, polarizáció, szilánkokra esés elérésével, (a Nagy Küzdőtérről) csak egy út volt az eltávozásra: egy reintegrációs (újraegyesítési) és emiatt sűrítési eljáráson keresztül. A Teremtőnek most létre kellett hoznia a megfelelő sugárutakat és ösvényeket, valóságokat és tartományokat, amelyek elősegíthetik ezt az utat a re-integrációhoz, sűrítéshez, egyensúly-eléréshez, zéró ponthoz, és egy visszatérést a teljes és megszentelt Létezéshez. Itt az ideje, hogy ismét egy Univerzumi Teremtő pozíciójába helyezd saját magad. Te, milyen fajta vagy? Egy arrogáns, öntelt valaki vagy, egy olyan elitista, aki felsőbbrendűnek látja magát, túl büszke arra, hogy közvetlenül összekeveredjen Létezőkkel, a szintjükön, saját teremtéseden belül? Az a típus vagy, aki ül a magaslaton, és egyszerűen csak mutogat az ujjával, miközben, hogy úgy mondjam, parancsolgat a Létezőknek? Vagy pedig, az a típus vagy, aki le fog ereszkedni és be fog piszkolódni a néppel és meg fog tapasztalni mindent, a valóságoknak ugyanazon a szintjén, mint ahol ők vannak, egy lesz velük, egyenlő lesz velük, nem lesz nagyobb és nem lesz jobb náluk. Persze értem, hogy egy Teremtő, minden egyes kifejeződésén keresztül megtapasztalja a teremtését, de én itt arra utalok, amikor valaki közvetlenül tapasztalja meg a saját teremtését, belülről, éppúgy, mint mindenki más. Ez egy más fajta tapasztalat, mert egy Teremtő átmegy a Létező egy támogatójának szerepéből, egy egyenrangú résztvevő szerepébe. Kérlek, szánj egy kis időt mindazoknak az átgondolására, amiket itt megosztottak veled, mert a következő bekezdések, alapos megfontolást igényelnek azokról a fogalmakról és tudásanyagról, melyeket éppen most adtam át. Kolosszális, kozmikus küzdőterünk számtalan galaxisnak segíti elő a létezését, többszörös szinteken, valóságokban és tartományokban. A Teremtőnek, hogy elősegítse a visszautat az egyensúlyba, szükséges volt létrehoznia egy sor olyan valóságot, amely az egymást követő folyamatok által, összpontosító hatást hozhat létre a teljes integráció irányába. A szent geometria kifejezéseivel értelmezve, ez, a fraktál alapú valóságok egy sorozatáról szól, amely végül az egyetlen nulla pont eléréséhez vezet. 2

Tudván, hogy mire van szükség / igény, a hívás kiment az összes galaktikus rendszer összes szellemi hierarchiájához, egy rezgési minta formájában, mely Az Ige-ként vagy Logosz-ként ismert. Az új valóság megnyilvánulására szolgáló rezgési minták most áradnak a Nagy Küzdőtéren keresztül, a Teremtés szívéből. Azok, akiknek van szemük látni, van fülük hallani és van érzékük érzékelni, azok képesek felvenni ezt a rezgést, ezt az információt, ezt a hívást. A legutóbbi korokban, az egész Nagy Küzdőtéren keresztülhatoló, úgynevezett pletykáknak az volt az indoka, hogy ott (a Nagy Küzdőtéren), egy olyan egyedülálló valóság nyilvánult meg és jött létre, amely magán belül, lehetővé tenné valamennyi élet ábrázolását / képviseletét az Univerzumban pletykák, amelyek most bölcsességgé válnak! Ezt, az Univerzumot képviselő, valóságot a következőképpen hozták létre: Vegyük egy galaxis minden energiáját, a megnyilvánulás minden szintjével és az összes Létezővel, akik valaha is szerepet játszottak a társ-teremtésben. Vegyünk (a galaxisban) minden csillagrendszert és az összes bolygójukat. Azután, vegyük az összes Létezőt, akik beléptek ebbe a galaktikus rendszerbe és volt egy inkarnációs tapasztalatuk bármilyen formában, bármilyen szinten, keresztül az idő minden korán és korszakán. Gyűjtsük össze az ezekből a tapasztalatokból nyert összes bölcsességet; azután, energetikailag kifejezve, sűrítsük össze az egész sokaságot egy csillagrendszerbe. Más szavakkal, az a Létező, aki Galaktikus Tudatosságú volt, most veszi egy egész galaktikus létezés teljes tudásának és bölcsességének energiáját, és újrateremti magát egy csillagrendszer megtestesült formájában. Most vegyük ezt az újonnan megteremtett csillagrendszert, akár ezen Létező követelményei szerint, csillagként vagy csillagok gyülekezeteként fejezve ki önmagát, és helyezzük azt egy egyedülálló galaxisba. Ismételjük meg egy másik galaxis sűrített változatának újrateremtési folyamatát, majd egy másik galaxisét, újra és újra, amíg milliárdok tömörített változatai testesülnek meg galaxisok milliárdjain, csillagokként elhelyezve egy egyedülálló galaxisba. A te galaxisod most, a Tejút Galaxisunk konstrukciója. Ez a (Tejút) Galaxis a Kozmosznak és ennek az Univerzumnak egy fraktálja! A Kozmikus Küzdőteret, sőt az egész Univerzumot, most újrateremtették és belesűrítették a mi Galaktikus Küzdőterünkbe. Most már van egy valóságunk, amely természeténél fogva segíti a tapasztalatok integrációját és a Létezők nézőpontjait. Ez az Út a Sűrűségbe megteremtésének első lépése. A követelmények miatt, ez a Tejút Galaxis nem egy közönséges galaxis volt, hanem, úgymond A Galaktikus Anyaméh vált belőle. A Tejút konstrukciója olyan volt, hogy egyértelműen különböznie kellett minden más galaxistól, úgymond a fraktálja kellett, hogy legyen az egész Kozmosznak, és így végül, megszülethetett az Univerzumi Létezők egy 3