SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2014.

1 Bevezetés... 5 2 A SZMSZ célja, tartalma... 5 2.1 Az SZMSZ jogszabályi háttere... 6 3 A SZMSZ hatálya... 8 4 Az intézmény működési rendje... 8 4.1 Az iskolák nyitva tartása szorgalmi időben:... 8 4.1.1 Az iskolai, kollégiumi tanulói munkarend... 9 4.1.2 A vezetők benntartózkodása... 10 4.1.3 Tanári felügyelet... 10 4.1.4 Kollégium és gyermekotthonok... 10 4.1.5 Alkalmazottak benntartózkodási rendje:... 10 5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelésioktatási intézménnyel... 11 5.1.1 A szabályozás célja, hogy biztosítsa... 11 5.1.2 Az intézménybe szabad belépése van:... 11 5.1.3 A szülők, látogatók fogadásának rendje... 11 6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje... 12 6.1.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak:... 12 6.1.2 Az ellenőrzés módszerei:... 13 Az ellenőrzés tapasztalatai... 13 7 Szervezeti felépítés... 13 7.1 A szervezeti egységek megnevezése... 13 7.2 Vezetők, vezetőség... 14 7.3 Vezetők közötti feladatmegosztás... 16 7.3.1 Az intézmény vezetője... 16 7.3.2 Intézményegység vezetők... 16 7.3.3 Intézményegység-vezető helyettesek... 17 7.3.4 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás... 17 2

7.3.5 Az intézményi vezetőség:... 18 A vezetőségi, vezetői értekezletek témái:... 18 A vezetőségi, vezetői értekezletek rendje:... 18 7.3.6 A vezetők közötti feladatmegosztás és a kiadmányozás és a képviselet szabályai... 18 7.4 Az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni vezetők és az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni közösségek közötti kapcsolattartás rendje:... 20 7.5 Az intézményegységek égek közötti kapcsolattartás rendje... 20 9. A vezetés és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje... 22 10. Intézményi Tanács... 23 11. A nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatokról való beszámolás rendje... 23 12. Külső kapcsolatok rendszere... 24 13. Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak... 26 14. A tanulók közösségeit képviselő diákönkormányzat... 26 15. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok. 28 A hagyományos ünnepi és kulturális rendezvények színterei:... 28 A hagyományos ünnepi és kulturális rendezvények a tanév rendjének megfelelően történnek.... 28 16. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai... 30 17. A könyvtár működése... 34 Tankönyvrendelés, tankönyvellátás és tankönyvtámogatás iskolai szabályai... 34 Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje... 34 Az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyi rendje... 34 Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának helyi rendje... 34 18. Intézményi védő, óvó előírások... 34 19. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén teendők... 37 20. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje... 37 21. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje... 37 22. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje... 37 3

23. Intézményi dokumentumok nyilvánossága... 38 1. sz. melléklet: Az utazó gyógypedagógusi tevékenység általános éves munkaterve... 44 2. sz. melléklet: Szolgáltatást igénylő űrlap iskola, középiskola... 47 3. sz. melléklet: Kísérő, tájékoztató levél a szolgáltatási űrlapokhoz... 48 4. sz. melléklet: Konzultációs űrlap minta... 49 6. sz. melléklet: Tájékoztató levél szülők részére a diagnosztikus mérésről... 52 7. sz. melléklet: Speciális EGYMI-k kapcsolattartó levele... 53 8. sz. melléklet: Szülők tájékoztató levele a tanuló habilitációs-rehabilitációs ellátásáról.. 54 9. sz. melléklet: Év végi szöveges értékelés... 55 24. Záró rendelkezések... 70 SZMSZ hatálybalépése... 70 SZMSZ felülvizsgálata... 70 Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai... 71 Fenntartói és működtetői nyilatkozat... 72 4

1 Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola, Beszédjavító Általános Iskola, Speciális Szakiskola, Kollégium, Fiú Gyermekotthon és Leány Gyermekotthon 9730 Kőszeg, Kiss János u. 31. Rövidített néven: Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény 9730 Kőszeg, Kiss János u. 31. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. Szakmai Alapdokumentum száma: XVIII.3.6. Az intézmény székhelye szerinti megye neve: Vas megye Tankerület megnevezése: KLIK Kőszegi Tankerülete OM azonosító: 038562 Alapítás éve: 1957. ALAPÍTÓ ÉS FENNTARTÓ NEVE ÉS SZÉKHELYE Alapító szerv neve: Alapítói jogkör gyakorlója: Emberi Erőforrások Minisztériuma emberi erőforrások minisztere Alapító székhelye: 1054 Budapest, Akadémia utca 3. Fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Fenntartó székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 32. 2 A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 5

2.1 Az SZMSZ jogszabályi háttere A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) kormányrendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM-rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM-rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM-rendelet Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) kormányrendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) kormányrendelet 6

a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) kormányrendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) kormányrendelet a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) kormányrendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM-rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM-rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OMrendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM-rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM-rendelet a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM-rendelet a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló 20/2007. (V. 21.) SZMM-rendelet a szakfeladatrendről és az államháztartási szakágazati rendről szóló 56/2011. (XII. 31.) NGM-rendelet a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteiről, valamint egyes szociális és munkaügyi miniszteri rendeletek rendelkezéseinek hatályon kívül helyezéséről szóló 20/2008. (XII. 17.) SZMM-rendelet a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM-rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM-rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 7

3 A SZMSZ hatálya A SZMSZ személyi hatálya: kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ területi hatálya: Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A SZMSZ időbeli hatálya: A hatályba lépés napjától visszavonásig. 4 Az intézmény működési rendje Ezen belül a gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje 4.1 Az iskolák nyitva tartása szorgalmi időben: Általános Iskola: hétfőtől-péntekig 07.00-17.00 Beszédjavító Általános Iskola: hétfőtől-péntekig 07.00-17.00 Speciális Szakiskola: hétfőtől-péntekig 06.45-17.30 Az iskolákat, munkaszüneti napokon, tanítási szünetekben zárva kell tartani. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 0.óra: 7.10 7.55 szünet: 7.55 8.00 1. óra: 8.00 8.45 szünet: 8.45 8.55 2. óra: 8.55 9.40 szünet: 9.40 9.55 3. óra: 9.55 10.40 szünet: 10.40 10.55 4. óra: 10.55 1140 szünet: 11.40 11.50 5. óra: 11.50 12.35 szünet: 12.35 12.45 6. óra: 12.45 13.30 szünet: 13.30-13.35 7. óra: 13.35-14.20 szünet: 14.20-14.25 8. óra: 1425-15.10 szünet: 1510-15.15 9. óra: 15.15-16.00 A tanóra kezdetét és végét csengetés jelzi. Projekt-oktatás, erdei iskola, tanulmányi kirándulás és rendezvények esetén ettől eltérhetünk. A második óraközi szünet a tízórai szünet, amely 15 perces időtartamú. Ekkor a tanulók a tantermekben étkeznek Étkezni csak kulturáltan, fegyelmezetten szabad 8

A tanítás reggel 8 órától 16 óráig tart. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7.30-tól a tanítás és egyéb foglalkozások végéig, szülői kérésre 17 óráig tudja biztosítani. Az iskolában ügyeleti rendszer működik, amely biztosítja a tanulóknak a tanítási órák előtti és utáni felügyeletet. Ez idő alatt a tanulók az erre kijelölt helyen: a folyosón, az udvaron, tartózkodhatnak az ügyeletet vezető nevelővel. Az iskola épületében és a hozzá tartozó területeken felügyelet nélkül tanuló nem tartózkodhat. Az iskolai büfét a tanítás előtt és a tízórai szünetben vehetik igénybe a tanulók. A tanuló tanítási idő alatt az intézmény területét nem hagyhatja el. Rendkívüli esetben az intézmény elhagyása csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére írásos engedéllyel lehetséges. Egyéb estben az iskola területéről kilépni tilos és súlyos fegyelmi vétség 4.1.1 Az iskolai, kollégiumi tanulói munkarend A tanulóknak a tanítás kezdete előtt legalább 15 perccel az iskolában kell lenniük. A tanulók reggel 7.30-tól a folyosón gyülekeznek, a tantermekbe 7.45-től lehet bemenni. o Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától az utolsó foglalkozás végéig vannak nyitva. o Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 7.30 óra és 14.30 óra között. o Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. o A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak nevelői felügyelettel használhatják. Ez alól felmentést csak az iskola igazgatója adhat. o Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. o Az egyéb foglalkozások (szakkörök, korrepetálások) 45 percesek, ezekre legfeljebb 10 perccel korábban érkeznek a diákok. o A hit- és erkölcstanórák rendjéért és az azokról való távozásért a hitoktató felel. o Iskolán kívüli foglalkozások, rendezvények, tanulmányi kirándulás rendjéért az osztályfőnök illetve az illetékes szaktanár a felelős. A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (például sportlétesítmények, számítógépek) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. A Speciális Szakiskola tanműhelyeit a gyakorlati foglalkozást követően be kell zárni. Az intézményegységekben lévő számítógépes termeket a foglalkozások után zárva kell tartani. Ügyelni kell a biztonsági előírások és a terem rendjének betartására. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. 9

4.1.2 A vezetők benntartózkodása Az iskolákban a nyitvatartási időn belül 7.00-l7.00 óráig benntartózkodnak az intézményegység vezetők. Iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni rendezvény, tervezett program esetén közülük a rendezvényért, programért felelős vezető, kijelölt felelős pedagógus 17.00 óra után is. A kollégiumban, gyermekotthonokban a vezetők benntartózkodása a szolgálati beosztásban rögzítetten, túlnyomóan a gyermekotthonok, kollégium működési idejére, délutánra esik. Távollétükben az ügyeletes nevelőtanár jogosult intézkedéseket tenni. A szünidőkben - beosztás szerint - a pedagógiai vezetők közül egy-egy látja el az intézmény zavartalan működését biztosító vezetői feladatokat. Rendkívüli esetben az intézmény igazgatója, valamint az intézmény területén lakó vezetők közül bármelyik hívható a szükséges intézkedés megtételére. 4.1.3 Tanári felügyelet A tanítás kezdete előtt: - Az Általános Iskolába, a Beszédjavító Általános Iskolába 7.30-tól érkezhetnek a bejáró tanulók. A gyermekotthonokban, kollégiumban élőket gyermekfelügyelők kísérik az iskolába, 7.45-től a tanítás kezdetéig a tanári felügyelet biztosított. - A Speciális Szakiskolába a tanulók a tanítás/gyakorlat megkezdése előtt 10 perccel érkeznek. - Bejáró tanulók esetében az érkezésre, fogadásra vonatkozó, ettől eltérő kéréseket tanév elején a szülők és az intézményegység vezetők egyeztetik. - Az óraközi szünetekben: (tanítási órák, foglalkozások között) tanári felügyelet biztosított az iskolákban. Az időjárástól függően a tanulók a szüneteket a folyosókon, illetve a kijelölt udvari részen töltik. Az ügyeleti rendet a nevelőtestületek év elején alakítják ki, rögzítik. - Testnevelési órákat mindhárom iskola a főépület tornatermeiben, az uszodában, illetve a szabadtéri pályákon és gyakorlóhelyeken tartja. Fogadásukról és felügyeletükről a testnevelő tanárok gondoskodnak, ennek rendjét a tanév elején alakítják ki. - Tanítási órát csak rendkívüli esetben lehet megzavarni. 4.1.4 Kollégium és gyermekotthonok A kollégium tanítási időszakban, a gyermekotthonok folyamatosan működnek. A kollégium és a gyermekotthonok a nap 24 órájában biztosítják a felnőtt felügyeletet. - Reggeli időszakban (tanítási idő kezdetéig), esti időszakban (vacsorától-takarodóig) többnyire gyógypedagógiai asszisztensek, gyermekvédelmi asszisztensek, gyermekfelügyelők, gondozók látják el a felügyeletet. - A napirendet évenként felülvizsgálva határozzák meg az ébresztéstől a takarodóig., - A napirend összeállításánál a 14.00-20.00 óráig terjedő időben figyelembe kell venni, hogy tanulásra, önkiszolgálásra, pihenésre, szabad levegőn tartózkodásra, mozgásra, játékra a gyermekek életkorának megfelelően jusson idő. 4.1.5 Alkalmazottak benntartózkodási rendje: - Az intézmény alkalmazottai a munkaidő-beosztásuknak megfelelően tartózkodhatnak az intézményben. 10

5 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel 5.1.1 A szabályozás célja, hogy biztosítsa - az intézmény zavartalan működését, a nevelő-oktató munka nyugodt feltételeihez szükséges körülményeket - a gyermekek/tanulók védelmét - az intézményi vagyon megóvását Az intézménybe belépőknek kötelességük az intézmény portáján bejelentkezni, közölni nevüket, látogatásuk célját, a keresett személy nevét. Gépjárművel érkezők esetén az északi kapu használatát az intézmény portásai rögzítik a rendszám felírásával. Az intézmény területén található Gyógyterápiás Uszodát meghatározott nyitva tartási időben vehetik igénybe a látogatók, az uszoda rendjének betartása rájuk nézve is kötelező. 5.1.2 Az intézménybe szabad belépése van: - országgyűlési képviselőknek - a fenntartó képviselőinek - az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértőknek - az Intézményi Tanács tagjainak - a kormányhivatal munkatársainak Az intézményt, mint Referencia Intézményt látogatók, előzetes egyeztetés alapján látogathatják az intézményt, az EDUCATIÓ kosárba feltöltött jó gyakorlatok megtekintése céljából. A jó gyakorlatokat a protokollnak megfelelően tanórákon, re/habilitációs órákon tekinthetik meg. Az előzetes egyeztetést a referencia intézmény csoport vezetője végzi. Az intézményben egyetemi, főiskolai, és egyéb államilag elismert, akkreditált oktatásban résztvevők szakmai gyakorlatot folytathatnak, az intézményvezető engedélyével. A szakmai gyakorlat ideje alatt kötelesek betartani az intézmény dokumentumainak előírásait. Benntartózkodásuk a gyakorlat idejére és az azzal összefüggő adminisztráció idejére engedélyezett. Az intézmény területén önkéntes munkát végzők is kötelesek betartani az intézmény dokumentumainak előírásait. Önkéntes munkát az adott intézményegység-vezető és az intézményvezető engedélyezhet. 5.1.3 A szülők, látogatók fogadásának rendje A szülők, gondviselők, az általuk érvényes meghatalmazással rendelkezők részére biztosított: - a gyerekek iskolába kísérése - a tanítás, foglalkozás befejezésekor az értük jövetel. A nevelés-oktatás zavartalansága érdekében azokba a helyiségekbe, azon időtartamban, amikor iskolai tanítás, tanórán kívüli foglalkozás, gyermekotthoni, kollégiumi foglalkozás folyik, szülő, hozzátartozó nem léphet be, a tanítást, foglalkozást vezető előzetes engedélye nélkül. A tanév rendjében meghatározottak szerint a pedagógusok fogadják a szülőket: - szülői értekezleteken (tanévenként legalább 2 alkalommal munkanapokon) - fogadóórákon (havonta l alkalommal a tanév elején rögzített és közzétett időpontban) 11

A gyermekotthonban élő és a kollégista tanulók a tanítási szünetekben illetve a tanítási napokon szabadidejükben előzetes bejelentés szerint fogadhatnak szülőket, látogatókat. A tanulók hivatalos ügyeinek intézése munkanapokon az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni vezetői irodákban, vagy az iskolatitkároknál, gyermekotthoni, kollégiumi titkárságokon 730-14 30 óra között történik. A tanítási szünetekben a tanulók ügyeit az iskolatitkár, illetve a mindenkori ügyeletes pedagógiai vezető intézi 8.00-12.00 óra között, a tanítási szünetet megelőzően kifüggesztett időpontokban (általában szerdán). 6 A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az intézményben folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, értékelése. - A nevelő-oktató munka belső ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra, a tanórán kívüli foglalkozásokra, a kollégiumi, gyermekotthoni foglalkozásokra. - A belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért az igazgató felelős. - Az igazgató megbízása alapján a szakmai munkaközösségek javaslatát figyelembe véve az intézményegység vezetők és a gyakorlati oktatás vezető készítik el a pedagógiai munka belső ellenőrzésének ütemtervét. - 6.1.1 A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: - az intézményvezető - az egyes intézményegységek vezetői saját intézményegységükben és az intézményegység-vezető helyettes - a munkaközösség vezetők - Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményegység vezetőt, az intézményegység-vezető helyettest, az utazó gyógypedagógusokat. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. - Az intézményegység vezetők, és az intézményegység-vezető helyettes vezetői tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásból következően az általuk irányított iskolában, kollégiumban, gyermekotthonban végzik. - A munkaközösség vezetők a szakmai munkaközösségek által kidolgozott, a nevelőtestületek által jóváhagyott módszerekkel az éves programjukban elfogadott pedagógiai hatékonyság vizsgálatát végzik. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes intézményegység vezetőt, vezető helyettest. A belső ellenőrzés meghatározott ütemterv szerint folyik, de rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet az igazgató. Rendkívüli ellenőrzést kérhetnek a szakmai munkaközösségek. 12

6.1.2 Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, re/habilitációs órák, tanórán kívüli foglalkozások, kollégiumi, gyermekotthoni foglalkozások látogatása - írásos dokumentumok vizsgálata - tanulói munkák vizsgálata - beszámoltatás szóban, írásban Az ellenőrzés tapasztalatai A pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A tapasztalatok összegzése lehet szóban vagy írásban. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - nevelőtestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 7 Szervezeti felépítés 7.1 A szervezeti egységek megnevezése Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Beszédjavító Általános Iskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Fiú Gyermekotthon Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Leány Gyermekotthon Gazdasági és ügyviteli csoport Gyógyterápiás Uszoda Mosoda 13

7.2 Vezetők, vezetőség Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Beszédjavító Általános Iskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskola Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Kollégium Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Fiú Gyermekotthon Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Leány Gyermekotthon Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Munkaközösségei intézményvezető intézményegység-vezető intézményegység-vezető intézményegység-vezető intézményegység-vezető helyettes intézményegység-vezető intézményegység-vezető intézményegység-vezető munkaközösség-vezetők 14

DR. NAGY LÁSZLÓ EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY VEZETÉSI SZERKEZETE Intézményi Tanács Intézményvezető Általános Iskola Beszédjavító Általános Iskola Speciális Szakiskola Kollégium Leány Gyermekotthon Fiú Gyermekotthon INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ PEDAGÓGUSOK GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS ISKOLATITKÁR INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ PEDAGÓGUSOK GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS ISKOLATITKÁR INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ HELYETTES PEDAGÓGUSOK SZAKOKTATÓK ISKOLATITKÁR INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ KOLLÉGIUMI NEVELŐTANÁROK GYERMEKFELÜGYELŐK KOLLÉGIUMI TITKÁR INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ NEVELŐK GYERMEKFELÜGYELŐK GYERMEKVÉDELMI ASSZISZTENS INTÉZMÉNYEGYSÉ G-VEZETŐ NEVELŐK GYERMEKFELÜGYELŐK GYERMEKVÉDELMI ASSZISZTENS Referencia intézményi csoport GYÓGYPEDAGÓGUS OK Utazó gyógypedagógiai csoport MENTOR/KOORDINÁTO R UTAZÓ GYÓGYPEDAGÓGUSOK Könyvtár Gazdasági, működési feladatok, technikai szolgáltatás Élelmezés Gondnokság, takarítás, portaszolgálat Gépkocsivezetők, karbantartás Egészségügyi szolgálat INTÉZMÉNYI ORVOS ÁPOLÓNŐ Mosoda 15

7.3 Vezetők közötti feladatmegosztás 7.3.1 Az intézmény vezetője Az intézmény élén igazgató áll, aki az Igazgatótanács elnöke. Vezetői tevékenységét az Igazgatótanács segíti. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésével kapcsolatos felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a 2011. évi CXC. törvény 68.-69. állapítja meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházott feladatokat. Hatásköre: - intézményi igazgató koordinálja a többcélú intézmény intézményegységeinek nevelő-oktató munkáját, valamint az ügyintézői munkakörben, nevelő-oktató munkát segítő munkakörben foglalkoztatottak és egyéb alkalmazottak tevékenységét. - a munkavállalókat illetően korlátozott munkáltatói hatáskörrel rendelkezik. - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért. - A munka-, humánpolitikai ügyek, titkárság munkájának irányítása, ellenőrzése, a munkaerőmozgás irányítása - feladata az igazgatótanács üléseinek előkészítése, levezetése, a döntések végrehajtásának ellenőrzése. - hatáskörébe tartozik, a Gyógyterápiás uszoda irányítása, a gazdasági csoport vezetőjének irányítása, az intézményi könyvtár, rendszergazda tevékenységének az irányítása, ellenőrzése, munkavédelmi-, tűzvédelmi jogszabályok betartatása, továbbá ellátja az intézményegység vezetői megbízás során pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő feladatokat. Döntési jogköre: Az intézmény működésével kapcsolatosan dönt minden olyan ügyben, amelyet a jogszabályok és a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. 7.3.2 Intézményegység vezetők Az intézményegységek élén intézményegység-vezetők állnak. A vezető beosztás ellátásával megbízott intézményegység vezetők vezetői tevékenységüket az intézményi igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve látják el. Az intézményegységek közül - az Általános Iskola vezetését intézményegység vezető - a Beszédjavító Általános Iskola élén intézményegység vezető - a Speciális Szakiskola irányítását intézményegység vezető és intézményegységvezető helyettes (szakmai oktatás vezető) látja el - a Kollégiumot intézményegység-vezető irányítja - a Gyermekotthonok élén intézményegység vezetők állnak 16

Feladatkörük: - az intézményegység vezetők irányítják az intézményegységek tevékenységét - szervezik és nyilvántartják a távollévő pedagógusok helyettesítését - a nevelőtestületek, munkaközösségek döntési, véleményezési, javaslattevő jogkörét figyelembe véve szakmai kérdésekben önállóan döntenek - mint az igazgatótanács tagjai, segítik az intézmény eredményes működését - hatáskörükbe bele tartozik a napi zavartalan működés biztosítása a szakmai program megvalósításának ellenőrzése - szakmai területen döntés előkészítő hatáskörrel rendelkeznek - esetenként megbízás alapján az intézmény egészét érintő kérdésekben önállóan dönthetnek - az igazgatóval történő megállapodás alapján képviseleti jogokat gyakorolnak Döntési jogkörük: - munkáltatói jogkörrel nem rendelkeznek - javaslatot tesznek a vezetésük alatt álló dolgozók jutalmazására, fegyelmi felelősségre vonására, új dolgozó felvételekor személy kiválasztásra - egyetértési jogot gyakorolnak a dolgozók határozatlan idejű kinevezésére - döntés előkészítő tevékenységükkel segítik az igazgató és az igazgatótanács munkáját 7.3.3 Intézményegység-vezető helyettesek 7.3.4 A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás Az együttműködés formái: - értekezletek, megbeszélések (vezetőségi, nevelőtestületi stb.) - iskolára, szakiskolai továbbtanulásra felkészítés, beiskolázás elősegítése - logopédiai ellátásban, re/habilitácós célú foglalkozások megtartásában kapcsolattartás az intézményegységek között - kölcsönös helyettesítés az iskolák, és a kollégium között - létesítmények (számítógépterem, tornaterem, uszoda, sportpályák, díszterem, játszóterek) közös használata meghatározott rend szerint - kapcsolattartás az intézmény technikai szolgáltatást végző szervezeti egységeivel a zavartalan működés biztosítása érdekében Az intézményben Intézményi Tanács, Igazgatótanács, Szakszervezet és Közalkalmazotti Tanács működik. A vezetés tevékenységüket segíti, támogatásukat igényli és vezetőikkel együttműködik. 17

7.3.5 Az intézményi vezetőség Az igazgató javaslattevő, véleményező, döntés előkészítő testülete. A pedagógiai, szakmai vezetőség tagjai: - Igazgató - intézményegység-vezetők - intézményegység-vezető helyettes (speciális szakiskola) - gazdasági csoport vezetője A pedagógiai kérdésekben döntési jogosítványa a pedagógiai vezetőknek van. Az intézményben vezetőségi, vezetői értekezletek segítik az igazgató, az intézmény munkáját. A vezetői értekezleten részt vesznek: - a pedagógiai szakmai vezetőség tagjai - egészségügyi, technikai szolgáltatást végző szervezeti egységek vezetői, a tanuszoda vezetője. A vezetői értekezletekre esetenként meghívottak: a munkaközösség vezetők, az érdekképviseleti szerv, az Iskolaszék, a Közalkalmazotti Tanács képviselői, a diákönkormányzatok segítő tanárai. A vezetőségi, vezetői értekezletek havonta, meghatározott napon és időben, előre elfogadott tematika szerint, éves munkaterv alapján kerülnek megtartásra. Feladata: - lehetőséget, eszközt teremt az igazgató demokratikus vezetésének állandó és rendszeres biztosítására - az igazgató döntéshozatali munkájának előkészítése, segítése - az információáramlás biztosítása az intézményegységek, szervezeti egységek jó együttműködése érdekében A vezetőségi, vezetői értekezletek témái - a pedagógiai, szakmai kérdések - gazdálkodás - intézményi humánpolitikai témák - az egyes intézményegységek, szervezeti egységek feladatainak összehangolása - az egyes intézményegységek, szervezeti egységek értekezleteinek előkészítése - az egyes intézményegységek, szervezeti egységek szakmai tevékenységének elemzése, átfogó értékelése - felújítási, fejlesztési, beruházási programok A témákban a vezetőségnek a jogszabályban előírt véleményező, javaslattevő jogköre van. A vezetőségi, vezetői értekezletek rendje A vezetőségi értekezletek minden hónap első hetében kerülnek megtartásra az éves munkatervben meghatározott napokon 7.3.6 A vezetők közötti feladatmegosztás és a kiadmányozás és a képviselet szabályai - A Dr. Nagy László Egységes Gyógypedagógiai Intézményre vonatkozó iratok kiadmányozására és az intézmény képviseletére az intézmény igazgatója jogosult. 18

- Dr. Nagy László EGYMI Általános Iskola működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és az iskola képviseletére az intézményegység-vezető, jogosult. - Dr. Nagy László EGYMI Beszédjavító Általános Iskola működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és az iskola képviseletére az intézményegység-vezető jogosult - Dr. Nagy László EGYMI Speciális Szakiskola működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és az iskola képviseletére intézményegységvezető, jogosult - a Dr. Nagy László EGYMI Kollégium működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és a kollégium képviseletére intézményegység-vezető jogosult - a Dr. Nagy László EGYMI Fiú Gyermekotthon működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és a gyermekotthon képviseletére az intézményegység-vezető jogosult - a Dr. Nagy László EGYMI Leány Gyermekotthon működésével kapcsolatosan keletkező iratok kiadmányozására és a gyermekotthon képviseletére intézményegység-vezető jogosult Nevelőtestület: A többcélú intézmény nevelőtestületének tagjai a pedagógiai végzettségű pedagógus munkakörben foglalkoztatottak, szakoktatók, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, nem pedagógus munkakörben dolgozók. A nevelőtestület gyakorolja a jogszabályban előírt döntési-, véleményező-, javaslattevő jogkörét. Az intézményi nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezletei: o az intézmény nevelőtestületeinek közös tanévnyitó és tanévzáró értekezletei o éves munkaterv szerinti nevelési értekezletek (legalább tanévenként kétszer) o osztályozó értekezletek (félévkor, tanév végén) Az értekezletek témától, aktualitástól függően lehetnek: közös intézményi nevelőtestületi és az egyes intézményegységek testületi értekezletei. A közös intézményi nevelőtestületi tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról, a tanévvel kapcsolatos tartalmi kérdésekről, a tanév rendjéről. A tanévzáró értekezlet értékeli a nevelő-oktató munkát, az éves munkatervek végrehajtását. Az egyes intézményegységek saját munkatervükben meghatározott időpontokban munkaértekezleteket tartanak meghatározott napirenddel. Az intézményi nevelőtestület értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az igazgató hívja össze. 19

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról az igazgató, a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések: - A nevelőtestületi értekezletet az intézmény igazgatója készíti elő. A nevelőtestület tárgyalja, és dönt azokban a kérdésekben, amelyet a hatályos jogszabályok hatáskörébe utalnak. - A munkaközösség vezető a nevelőtestület előtt ismerteti a munkaközösség témával kapcsolatos előzetesen kialakított véleményét. Írásban továbbítja az igazgatóhoz a munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó értékelést az intézményi átfogó éves elemzés elkészítéséhez. - A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési vagy véleményezési jogot gyakorló Iskolaszék képviselőjét meg kell hívni. - Az intézményi nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az igazgató által felkért pedagógiai vezető látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet három nevelőtestületi tagot választ. - Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az igazgató szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. - A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapot követően kell elkészíteni. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és három hitelesítő írja alá. 7.4 Az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni vezetők és az iskolai, kollégiumi, gyermekotthoni közösségek közötti kapcsolattartás rendje: - Az intézmény valamennyi intézményegységében biztosítani kell a hatékony vezetés feltételeit: a helyzetértékelés, célok kitűzését, a tervezés megalapozottságát, az információk áramlását, a vélemények összevetését, az értékeléseket. - formái: napi munkakapcsolat hirdetések munkaértekezletek 7.5 Az intézményegységek égek közötti kapcsolattartás rendje A zavartalan működéshez elengedhetetlenül szükséges információáramlás az intézményegységek keresztül biztosított. Az iskolákban, kollégiumban, gyermekotthonokban folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében a nevelőtestületek - munkatervben meghatározott - közös nevelőtestületi értekezletet tartanak. Az egyes intézményegységek közösségei közötti kapcsolattartás formái: - év eleji és időszakos felmérések kölcsönös megismertetése - közös nevelőtestületi és szülői értekezletek - kölcsönös sokoldalú hospitálási lehetőségek - rendezvények, különböző közös megmozdulások, összejövetelek látogatása - személyes, napi kapcsolattartás - közös továbbképzési programok - helyettesítések 20