Miskolci Egyetem Marketing Intézet Barangolás az İrségben! Nagy Katalin Holló Krisztina Miskolc, 2011
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Bevezetés... 4 A turizmus rendszere, jellemzıi... 6 Nyugdíjasok térhódítása a turizmusban... 8 İrségi Nemzeti Park... 10 Ökoturizmus az İrségben... 11 İrségi Nemzeti Park Látogatóközpontjai... 11 Kiállító- és bemutatóhelyek... 12 Tanösvények... 14 İrség flórája és faunája... 17 Lepkék, az İrség ékkövei... 17 Ökogazdálkodás Kercaszomoron... 19 Kulturális turizmus... 20 Építészet, az İrség kiemelkedı kulturális öröksége... 21 Gasztronómiai turizmus ételkülönlegességek az İrségben... 26 İrségi népszokások, hagyományok, programok... 28 İrség Vendégház Környezettudatos szálláshely és étterem... 34 Programterv üdülési csomag... 35 1. nap 2011. július 6... 35 2. nap 2011. július 7... 35 3. nap 2011. július 8... 36 4. nap 2011. július 9... 36 5. nap 2011. július 10... 36 6. nap - 2011. július 11.... 37 2
7. nap 2011. július 12... 37 8. nap 2011. július 13... 37 9. nap 2011. július 14... 37 10. nap 2011. július 15... 38 11. nap 2011. július 16... 38 Üzleti levél ajánlattevı levél... 38 Kalkuláció... 39 Forgatókönyv... 40 İrség fejlesztési stratégiája... 41 Nemzeti Parkok látogatottsági adatai... 42 Záró gondolatok... 44 Irodalomjegyzék... 45 Könyvek... 45 Internet... 45 Mellékletek... 47 1. sz. melléklet... 47 2. sz. melléklet... 48 3. sz. melléklet... 51 4. sz. melléklet... 57 3
Bevezetés Dolgozatom témájának egy konkrét utazás megszervezését választottam. Évek óta magam szervezem bel- és külföldi útjaimat, kirándulásaimat. Nagyon szeretem a világhálót böngészni, útvonalterveket írni, programterveket készíteni. Két évvel ezelıtt átutaztam az İrség néhány községén rácsodálkozva a szoknyás haranglábra, a kódisállásos parasztházra és a dombok, völgyek szépségére. Teljesen elbővölt Magyarország e csodálatos tája. Pár hónappal késıbb a Hazai turizmus címő mősor egyik adásában az İrségi Nemzeti Parkot mutatatták be. Az érdeklıdésemet még jobban felkeltve az internet segítségével kezdtem felfedezni a térséget. Dolgozatom témaválasztásánál nem volt kérdés, hogy egy ırségi barangolást, programszervezést fogok választani. Az İrség és környéke rengeteg látnivalót, kulturális emléket, természeti csodát rejteget, amit sajnos még Magyarország lakossága is alig ismer. Úgy gondolom, hogy Magyarország turisztikai adottsága nem csak Budapest látnivalóiból, balatoni partikból, Hortobágyból és gyógyfürdıkbıl áll. Ideje lenne az utazásszervezıknek felismerni, hogy komplex turisztikai csomagok összeállításával Magyarország más területeit is el lehet adni a külföldi utazóknak, turistáknak. Az İrségben számos turizmusfajtát lehet egyszerre igénybe venni. Hatalmas túrákat tehetünk a számtalan tanösvény egyikén, régi ırségi ételeket kóstolhatunk, megismerhetjük a fazekasok életét, az İrség építészeti emlékeit. Az İrség Magyarország nyugati kapujában a Hármas határ-vidékén található. Nyugat-Magyarországot, Burgenlandot, Stájerországot és Szlovéniát a világ legnagyobb termál övezeteként tartják számon, kiváló gyógy klimatikus környezetet biztosítanak az oda látogatóknak. A térségben több regionális és nemzetközi fesztivál kerül megrendezésre, amelyek a történelemre és a helyi adottságokra építenek. 2007-ben az İrség nem véletlenül nyerte el az Európai Unió által alapított Kiváló Európai Úti Célok Díjat, mint Magyarország legjobban fejlıdı úti célja. 2008-ban megtartott szavazáson a turisták Magyarország 7 csodája egyikének választották. Az utazás megszervezésekor figyelembe kellett vennem célcsoportom lehetséges igényeit és utazási szokásait. Az üdülési csomagomat több szempontból is meg kellett vizsgálnom és kidolgoznom: elég érdekes-e egy külföldi számára, igazán felhívja-e a figyelmet Magyarország, ezen belül is az İrség látnivalóira. Meg kellett találnom az egyensúlyt a kulturális, természeti látnivalók és a felüdülés, pihenés között. 4
Fontosnak találom, hogy egy térség bemutatása után Magyarország egy másik régiójára is hívjuk fel a figyelmet és ezzel kedvet csináljunk a külföldiek számára egy újabb utazáshoz. A Magyar Turizmus Zrt. a 2011-es évet az egészségturizmus évének nyilvánította, ezért programcsomagom utolsó elıtti napján vendégeim eltöltenek egy kellemes napot a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdıben is. Természetesen egy magyarországi programból nem maradhat ki Budapest felfedezése sem. Tanulmányaim alatt több oktatóm is elmondta, hogy egy külföldi turistacsoport számára szervezett útnál, nem lehet kihagyni fıvárosunk látnivalóinak megtekintését. Dolgozatom utolsó fejezetében az idegenforgalmi fejlesztéseket szeretném bemutatni. Az İrség és környéke nagyon jó kapcsolatokat alakított ki a térség és a környezı országok településeivel. A folyamatos fejlıdés érdekében pályázatokat nyújtanak be, meglévı fesztiváljaikat, eseményeiket fejlesztik. Az utazás szervezésekor törekedtem arra, hogy helyi, autentikus éttermekben legyenek az étkezések, mindenhol valamilyen ırségi étellel várják turistacsoportomat. Dolgozatomban a következı témákat fejtettem ki: Turizmus fogalma és a turisták motivációi alapján a turizmus fajtái Célcsoport választás indoklása İrség bemutatása Az İrség öko-, kulturális és gasztronómiai turizmusának bemutatása 11 napos üdülési csomag összeállítása Kalkuláció és forgatókönyv készítés szabályai Fejlesztési tervek bemutatása A mellékletekben megtalálható az összeállított utazási program kalkuláció tervezete 1 fıre, az idegenvezetı részére átadandó forgatókönyv és ajánlattevı levél. 5
A turizmus rendszere, jellemzıi A turizmus története az emberiség fejlıdésével folyamatosan és párhuzamosan fejlıdik. Az Ókorban az utazók fı motivációi a vallás, a sport és a kereskedelem voltak. A zarándokok hónapokig gyalogoltak, hogy a Szentföldre vagy Delphibe érjenek. A rómaiak fejlett úthálózatot építettek, amelyek nem csak a légiók gyorsabb elıre vonulását, hanem a kereskedelmet is jótékonyan segítették. A Középkorban a fı utazási motivációk nem változtak. Az angolok Spanyolországba vándoroltak Szent Jakab sírjához. A céhlegények vándorlásai lehettek az elsı tanulmányutak, a hivatásturizmus elıhírnöke. A céhlegényeknek 3 évig híres mestereknél kellett dolgozniuk, ezért beutazták egész Európát. A zarándokok és céhlegények kolostorokban szálltak meg, a szállásért és étkezésért fizettek. Az Újkorban új közlekedési eszközök jelentek meg, melyek hatalmas lökést adtak a turizmus fellendüléséhez. A postakocsi már 12-15 fıt tudott egyszerre szállítani. 1572-ben Bath-ban, Angliában megnyílt az elsı gyógyfürdı. A szakirodalom szerint az elsı lépés a mai tömegturizmus felé a Grand tour -ok voltak. I. Erzsébet idején a fiatal nemesek 3 évig utazgattak Franciaország, Olaszország, Svájc és Németalföld városaiban, hogy megismerjék a kultúrát, nısülés elıtt szórakozzanak egy kicsit. Második lépés a mai tömegturizmus felé az ipari forradalom vívmányai voltak. A gızgép, gızhajó és gızmozdony feltalálása egy újabb lépést tett a világ, a turizmus fejlıdése irányában. A távolságok kezdtek eltőnni, a többnapos utak egy-két napra csökkentek. Harmadik lépést az elsı túraszervezı Thomas Cook jelentette a mai tömegturizmus kialakulásához. İ volt az elsı, aki felfedezte az utazásban rejlı gazdasági elınyöket. 1841-ben egy teljes vasúti szerelvényt foglalt le, szállást és vacsorát szervezett és 1 fontos egységáron árusítani kezdte. Sikerein felbuzdulva ı nyitotta meg a világ elsı utazási irodáját. Megtette az elsı lépést az utazásszervezés kialakítása felé, hiszen utakat szervezett, jegyeket értékesített és szállást közvetített. A világ folyamatosan fejlıdött tovább, találmányok sora szolgálta a turizmust: kerékpár, fényképezıgép, utazási csekk, sapka, esernyı, útikönyvek. A gépkocsi és a repülıgép feltalálása, az úthálózat fejlıdése, az információs forradalom mind elısegítették és segítik a világ felfedezését, megismerését, az utazások izgalmát és szépségét. Turizmus magában foglalja a személyek lakó és munkahelyen kívüli minden szabad helyváltoztatását, valamint az azokból eredı szükségletek kielégítésére létrehozott szolgáltatásokat. WTO hágai konferencia, 1989 6
A turizmus célja, hogy a turisztikai kínálat maximálisan kielégítse a turisztikai kereslet igényeit. A turizmus komplex szolgáltatás, komplex termék. A turisták változó és eltérı elvárásainak nehéz megfelelni, minden embernek más az igénye, más az érdeklıdési köre és más szolgáltatásokat igényel. A turizmust két alrendszerre bontja a szakirodalom: alanyi oldal, vagyis a kereslet és tárgyi oldal, vagyis a kínálat. Turisztikai kereslet jellemzıi: Szezonalitás a turizmusban dolgozó szakemberek legfontosabb feladata, hogy a szezont meghosszabbítsák A turizmus érzékenyen reagál minden gazdasági, társadalmi és környezeti változásra A turisták motivációi sokfélék A fogyasztói hőség igen alacsony, hiszen az újdonság iránti vágy erısebb A kiegészítı termékek és szolgáltatások szerepe egyre erısödik Turisztikai kínálat jellemzıi: Nagy eszközigény, tıkebefektetés Szolgáltatások halmaza hiszen turisztikai termékeket, csomagokat kell összeállítani Helyhez kötött, nem exportálható, ezért a keresletet kell importálni Tárolhatatlan, romlandó, mulandó, mert a kihasználatlan kapacitások késıbbi idıpontban már nem értékesíthetıek A turizmust a turisták motivációi alapján csoportosítjuk: hivatásturizmus és szabadidı turizmus. A hivatásturizmus jellemzıi: munkaidıben történik, belsı motiváció a munkával, tanulással, továbbfejlıdéssel függ össze. Hivatásturizmus fajták: üzleti turizmus, kongresszusi turizmus, tanulmányi turizmus, diplomáciai és protokoll látogatások, A szabadidı turizmusnál a belsı motiváció a munkával ellentétes, a turista ki szeretne zökkenni a munkából, a napi rutinból, csendre, nyugalomra vágyik, vagy zajos nagyvárosokban koptatja a múzeumok padlóját. Motivációk alapján a szabadidı turizmusnak nagyon sok fajtája van: üdülıturizmus, körutazás, rokonlátogatás, egészségturizmus, kulturális turizmus, sportturizmus, falusi turizmus, ökoturizmus, kalandturizmus, borturizmus. 7
Napjainkban a tömegturizmust egyre jobban felváltja a minıségi turizmus, új turisztikai termékek, ágak jelennek meg: falusi turizmus, szelídturizmus, borturizmus. A turisztikai kereslet is folyamatosan változik, a turisták rengeteg információhoz jutnak az internet segítségével, a határok eltőnnek, a televíziós programok egymás után sugározzák az utazási magazinokat. A verseny egyre erısebb, új turisztikai régiók iratkoznak fel a világ turizmusának térképére. Sosem hallott országok, régiók akarnak szeleteket kicsípni a turizmus nagy tortájából. A turizmust számos trend és hatás határozza meg. Mivel dolgozatomban egy adott célcsoportnak szervezek utat, így a következı témakörben részletesebb bemutatom a rájuk vonatkozó trendeket. Nyugdíjasok térhódítása a turizmusban Napjainkban a világ társadalmai két részre oszlanak: a rendkívül gyorsan növekvı népességszámú fiatalokra és a fogyó népességő elöregedıkre. Ezeket a folyamatokat alaposabban fel kell tárni, hogy korszerő turizmustervezés segítségére legyenek és az idegenforgalom stratégiai tervezését megalapozhassák. A nemzetközi tendenciák azt jósolják, hogy a belföldi turizmus növekedni fog; a 40 év feletti turisták, akik aránya a társadalomban egyre nı, a személyre szabott és tradicionális vendéglátást fogják értékelni. A turisták egyre inkább elvárják a minıséget és egyre kevésbé hajlandóak többet fizetni az extra minıségért. Az idısödı társadalmaknál még inkább megjelenik a külföldi utazások iránti kereslet. A korosodó társadalmak esetében az idısebb korcsoportok igényeinek kiszolgálását kell figyelembe venni. A fejlett gazdaságú országok nyugdíjasai a korlátlan szabadidın kívül diszkrecionális jövedelemmel is rendelkeznek, ami lehetıvé teszi számukra az aktív idıtöltést, az évi többszöri utazást, nyaralást. Az életkor változásán kívül az európaiak értékrendje is módosulóban van. Míg régen a család állt az elsı helyen, az önfeláldozás, a munka, a kötelesség követték; addig manapság az értékek között elsı helyen magát az embert találjuk, az egyént, ezután következik az öröm, a szabadidı, a tolerancia és a szórakozás. A jövıben az utazók többet fognak költeni, és a költési szint pedig egyenes arányban nı az életkor elıre haladtával. Az idısebb utazók a komfortosabb szálláshelyeket részesítik elınyben és elıtérbe kerülnek a kulturális és társadalmi tevékenységek. A jövıben várhatóan a senior szegmens fog a legnagyobb mértékben tovább növekedni és intenzíven 8
bekapcsolódni a turizmusba, és egyre nagyobb számban használják kiválóan az internetet információszerzésre és utazásaik lefoglalásához. Mindezeket a tényeket figyelembe véve egy német nyugdíjasklub nyaralását szerveztem meg az İrségi Nemzeti Park páratlan láprétjeire, Pityerszerre, a Vendvidékre, Magyarszombatfára, Körmendre. Utazásuk során megismerik az İrség parasztgazdálkodását, az ısi építkezési szokásokat, wellness-programmal és gasztronómiai kirándulásokkal tarkítva fognak eltölteni felejthetetlen kilenc napot Magyarország kissé elfeledett táján. Utolsó elıtti napon ellátogatnak Sárvár Gyógy- és Wellnessfürdıbe, ahol egy egész napos relaxációs program várja a fáradt utazókat. Sárvárt elhagyva rövid kitérıt tesznek Székesfehérváron, majd az utolsó napon Budapest látnivalóival fognak megismerkedni. A csoport létszáma: 30 fı. 9
İrségi Nemzeti Park Vas megye délnyugati részén található a 2002. március 1-én alapított İrségi Nemzeti Park. A honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek, innen ered a táj neve: İrség. Csodálatos tájban fellelhetık természeti, néprajzi és kultúrtörténeti értékek egyaránt. Az İrségi Nemzeti Parkhoz az İrség, a Vendvidék, a Rába folyó völgye, a Belsı-İrség és Szentgyörgyvölgy környéke tartozik. Összesen 44 település, közel 44 000 hektáron, melybıl 3086 hektár fokozottan védett terület. Az İrségi Nemzeti Park Magyarország legnyugatibb vidéke. Dombok és patakok vájta völgyek, lomb- és fenyıerdık, üde zöld kaszálók, jégkorszaki maradványnövényeket ırzı láprétek, források és patakok váltják egymást tájképi szépségeket alkotva. A táj hangulatát az apró parcellás gazdálkodás, a kódisállásos parasztházak alakították ki sokszínő változatossággal. A csend és a friss levegı, a változatlan formában megırzött népi hagyományok, szokások, az önellátó parasztgazdálkodás termékei vonzzák a látogatókat. A térség egyik legjelentısebb folyója a Zala, ami Szalafıtıl északra ered és középen szeli át a tájat. A nemzeti park északi határán húzódik a Rába, amely nagyrészt szabályozatlan vadvízi folyó. Az İrség 63%-át borítják erdık, így a természetvédelmi, gazdasági és tájképformáló szerepük meghatározó. A jégkorszak utáni hővös klíma maradványai a tızegmohás lápok és láprétek. A sok csapadéknak és a magas páratartalomnak köszönhetıen az ország egyik gombákban leggazdagabb területe. Az erdık mélye és a legelık ízletes vargányát, sárga rókagombát, galambgombákat rejtenek. Az Alpokra jellemzı nedő- és csigagombák is elıfordulnak itt, amelyek igazi ritkaságnak számítanak. Az İrségi Nemzeti Park állatvilága is változatos képet mutat. Hazánk leggazdagabb lepkepopulációja él a területen. Az İrségben tizenkét békafaj és mind a négy hazai farkos kétéltő faj védett egyedei is otthonra leltek. A tiszta viző patakokban (Kerka, Kerca, Zala) folyami kagylók és folyami rákok éldegélnek nyugalomban. Nagyobb vizek mentén a fokozottan védett vidra is megtalálható. Az erdıkhöz kötıdı madarak: a fekete gólya, a darázsölyv, a haris, a kék galamb, a keresztcsırő, a süvöltı és a tüzesfejő királyka. A nagyvadállomány is jelentıs, vaddisznók, ızek és gímszarvasok élnek teljes nyugalomban. Az emlısök közül igazi érdekességnek számít a horgasszırő-, a nagyfülő- és a fehérszélő denevér. 10
Az İrség népi építészeti és kultúrtörténeti emlékekben is igen gazdag terület, hagyományaikat ápolják. A falvak településszerkezete egyedi képet mutat, ezek az úgynevezett szeres települések. A szerek a dombtetıkre épült házcsoportok, melyek a honfoglalás utáni faluformát ırzik. Legismertebb lakóháztípusai a füstöskonyhás házak, az úgynevezett kerített házak. Ezek az épületformák eredeti helyükben és környezetükben Szalafı-Pityerszeren találhatók. A népi építészet remekei közé sorolhatók a haranglábak is. A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemzı; szép példái Kétvölgy, Orfalu és Apátistvánfalva települések. A történelmi İrségben a kıvárak építése nem volt jellemzı, ezek szerepét az erıdszerő templomok vették át. İriszentpéteren és Veleméren találhatunk mőemlék templomokat. (http://onp.nemzetipark.gov.hu/az-orsegi-nemzeti-park) Ökoturizmus az İrségben Magyarországon az ökoturizmus az elmúlt években jelentıs fejlıdésnek indult mind infrastrukturális fejlesztésekben, mind szakmaiságban. 2008-ban elkészült az Országos Ökoturizmus Fejlesztési Stratégia, mely részletesen elemzi az ökoturizmus hazai helyzetét és megfogalmazza a fejlesztési irányelveket. Az ökoturizmus természet alapú turizmus, amelyben az utazót fıleg a természeti szépségek megfigyelése, megcsodálása motiválja; hozzájárul a turisták számára vonzerıt jelentı természeti területek fenntartásához. A természeti környezetben élı lakóközösségek, szervezetek számára bevetéli forrást jelent, a helyi közösségeknek munkalehetıségeket ad, növeli a természettudatos turisták számát. Az ökoturizmus fejlıdésében jelentıs szerepet vállalnak a nemzeti parkok, az ökoklaszterek. Az ökoturizmus egész éven át kínál vonzerıt, igaz a szabadtér miatt elsısorban a nyári fıszezonhoz kötıdik. İrségi Nemzeti Park Látogatóközpontjai 1. İriszentpéter Harmatfő Természetvédelmi Központ Nyári táborok, osztálykirándulások, erdei iskolák helyszíne az Oktatóközpont. Pihenıhelyet nyújt a megfáradt turistáknak, információkkal szolgál, de konferenciáknak, elıadásoknak is helyet ad. Csak elızetes bejelentkezés alapján látogatható. 11
2. Kıszeg Bechtold István Látogatóközpont Az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság az országban egyedülálló koncepcióval és összefogással egy 540 négyzetméter alapterülető természetvédelmi látogatóközpontot létesített Kıszegen. Az épület célja, hogy a természet szépségeire, illetve a környezettudatos életvitelre irányítsa a kirándulók figyelmét, s hogy Kıszegre hívja az élıvilág titkai iránt érdeklıdıket. Az Európai Unió támogatásával felépült Bechtold István Természetvédelmi Látogatóközpontban olyan kiállítások látogathatók, melyek hően szemléltetik a környék jellegzetes növény- és állatvilágát. Interaktív kiállítótermükben a gyerekek játékos formában ismerkedhetnek a természettel. A hét kiállító-egységben a madarak életét kísérhetik figyelemmel, számos érdekesség mellett sötétkamrában hallgathatják az éjszaka madárhangjait, kamera segítségével pedig a siketfajd hétköznapjait is megleshetik. A látás- és mozgássérültek számára is élvezhetı a kiállítás. Hanganyag kíséri az ábrákkal, fotókkal bıven ellátott szöveget. A külföldiek két idegen nyelven, angolul és németül olvashatják az információkat. A látogatók eligazodását és tájékoztatását vezetıfüzet segíti. Kiállító- és bemutatóhelyek 1. Szalafı Pityerszeri Népi Mőemlékegyüttes Szalafı község területe 27 km2 (2700 ha), melyen egy kisebb város is elférne. Lakossága 230 fı, így a népsőrőség nem éri el a 10fı/km2-t. A pityerszeri épületegyüttes a nevét a településen gyakran elıforduló kismadár, a pacsirta népi nevérıl kapta. A házak egészen az 1970-es évekig lakottak voltak. 1970-ben, az ırségi szeres településforma megóvása érdekében, a Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága 3 portát vásárolt itt meg. A 3926 négyszögöl területen 10 épület található, a hozzátartozó gyümölcsössel és 2 db vízgyőjtı tókával együtt. Falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet szép emlékei, a kerített ház, az emeletes kástu, a kontyos ház. Páratlan élményt és látványt kínál a látogatóknak. İrség az egyetlen olyan tájegység, ahol a lakosság a honfoglalás óta folyamatosan egy helyben él. A terület szinte lakatlan hatalmas erdıterület volt (63%), ahová határıröket telepítettek a nyugati határ védelmére. A honfoglaló magyarok a nyugati kapu védelmére ırállókat telepítettek, innen ered a táj neve: İrség. Az ırállók, mint a király népei kiváltságokat élveztek és ezért saját költségükön, saját fegyvereikkel védték a nyugati határt. Az egykori ırállók a dombok tetején, erdei irtásokon alakították ki szálláshelyeiket, melybıl szerek jöttek létre. 12
Szalafı faluképi szempontból is védett község, az İrség talán legtöbb népi értékét ırzı települése. Hét szerbıl áll (Alsószer, Templomszer, Gyöngyösszer, Csörgıszer, Papszer, Pityerszer, Felsıszer). Szerei az itt eredı Zala folyó völgyét övezı dombhátakon ülnek. A szerek földrajzi elhelyezkedésük vagy a bent lakó család után kapták nevüket. Az ırségi települések a dombtetıkön épültek. Az egy dombtetın elhelyezkedı, rendszerint összetartozó házcsoportokat, parcellákat együttesen szernek nevezzük. 1. ábra Szalafı község Hét Szer (Forrás: http://onp.nemzetipark.gov.hu/orallok/pictures/szalafo_terkep.jpg) 2. İriszentpéter Csörgıalma gyümölcsöskert Csörgıalma Gyümölcsöskertben azokat a régi, helyi, ırségi, vendvidéki, hetési gyümölcsfajtákat mutatják be, amelyek permetezés, vegyszerezés nélkül is szépen teremnek, jól ellenállnak az idıjárás szeszélyeinek, s ízletes, zamatos gyümölcsöt érlelnek. A régi parasztporták képéhez hozzátartozott a házakat körülvevı gyümölcsös, valamint a házaktól távolabb, a meredekebb domboldalakon kialakított kaszáló gyümölcsös, mely tág hálózatban álló fáival mindmáig a tájkép egyik jellegzetes alkotó eleme. Helyi fajták azért jelentısek, mert elviselik e tájra jellemzı talaj- és éghajlati viszonyokat, ellenállók a különféle betegségekkel, károsítókkal szemben, így nem kell permetezni ıket. 13
Ezek a régi fajták a génmegırzés szempontjából is fontosak: a fajták kialakulása évszázadok eredménye, a gyümölcsök változatos ízőek, zamatúak, színőek, nagyságúak, érési idejük széthúzódik. Almafajták: Csörgıalma, Vasalma, Egéralma, Eperalma, Mákalma, Batul (narancsalma, üvegalma), Húsvéti rozmaring, Piros pogácsa alma, Jonatán, Masánszki, Cigányalma, Tökalma Körtefajták: Sózókörte, Tüskéskörte, Kisasszony körte, Árpás körte, Lómonyú körte, Vérbélő körte, Császárkörte, Téli macskafej körte, Hodosi téli körte, Hébérkörte, Hosszúnyakú körte, Szilvák ringlók: Búzaérı szilva, Duránci szilva, Dobzu szilva, Hodosi szilva, Besztercei szilva, Piros-sárga szilva, Sárga szilva, Törökszilva, Piros ringló, Fehér ringló, Piros mirabolán, Egyéb gyümölcsfajták: Házi berkenye, Fekete áfonya, Szelídgesztenye, Sárga-kétszínő cseresznye, Sárga cseresznye, Nagy szemő ropogós cseresznye, Óriásszemő cseresznye, Parasztbarack Szılıfajták - 1. Kurta noah (sárga, zöld noah) Helyi direkttermı szılıfajta, ami azt jelenti, hogy oltás nélkül, közvetlenül telepíthetı. A fürtje tömött, rövid, a szemek gömbölyőek. Október végére érik be, éretten a szemek érintésre lepotyognak. Színváltozata lehet sárga, halványzöld. 2. Kormin (komin) Helyi direkttermı szılıfajta. A fürt laza, hosszú, a szemek éretten kékek, hamvasak. A szılıszem héja vastag, a húsa egybeálló. Jellegzetes illata van. Mustja, bora halvány rózsaszín, illatos. Tanösvények 1. Rezgınyár tanösvény- a Harmatfő Természetvédelmi Oktatóközpont mellett kialakított 400 m hosszú tanösvény tájékoztatást ad az İrség növény- és állatvilágáról, az erdık kialakulásáról, az erdıgazdálkodási módokról, az erdıszegélyek szerepérıl, a fasorok élıvilágáról, a helybeli ıshonos háziállatokról valamint a tókák élıvilágáról. A tanösvény szabadon vagy elızetes bejelentkezés alapján szakvezetıvel látogatható. (Tóka: kis vízfelülető, azonban meglehetısen mély gödrök a vízgyőjtés ısi eszközéül szolgáltak. Régen a háziállatok itatására, mosásra és tisztálkodásra is szolgált.) 14
2. Sárgaliliom tanösvény - Velemérrıl Magyarszombatfára vezeti át a turistákat. 6,2 km hosszan mutatja be a kevésbé ismert és látogatott Belsı-İrség természeti és kulturális értékeit. A tanösvény útvonala és az ennek során bemutatott ismeretszerzı témák alkalmasak arra, hogy az ide látogató turista a szakember vezetése nélkül is fel tudja fedezni a természeti, építészeti, tájképi és kultúrtörténeti értékeket úgy, hogy az érzékeny területek nem sérülnek. A tanösvény szabadon vagy elızetes bejelentkezés alapján szakvezetıvel látogatható. Állomásai: Veleméri Szentháromság templom, Helyi népi építészet legszebb példái, Szentgyörgyvölgyi-patak élıvilága, Nedves rétek élıvilága, Kisparaszti gazdálkodás, Száraz kaszálórétek világa, Láprétek növényvilága, Gödörházi harangláb, Fazekasság Magyarszombatfa. 3. Töllös tanösvény - A tanösvény a Szentgyörgyvölgy és Magyarföld közötti erdırészben vezeti be az érdeklıdıket a szálalóerdı csodálatos világába. Tanösvény hossza 2,8 km. Állomásai: Szentgyörgyvölgyi szálalóerdı, Szálalás, Vágásos 4. Fürge cselle tanösvény Kercaszomor faluból indulva a Kerca-patak és környéke élıvilágát mutatja be az érdeklıdıknek, hossza 3,2 km. Állomásai: Kerca-patak élıvilága, Bükkös-gyertyános tölgyes, Kerca menti rétek élıvilága, Cserjések, İshonos és telepített fafajok, Kerca menti rétek lepkefaunája 5. Szomoróczi tanösvény - A tanösvény bejárásával egy bájos határ menti falucska Kercaszomor múltjába és jelenébe, kultúrtörténeti értékeibe nyerhet a látogató betekintést, mely a magyar-szlovén országhatáron fejezıdik be. Tanösvény hossza 3 km, gyalogosan, kerékpárral, autóval is bejárható. Állomásai: Kercaszomor, a "Legbátrabb Község", Szent Vencel-templom és Szentviszló falu, Harangláb, Sökfás temetı 6. Szala menti tanösvény - A tanösvény Szalafı központjából indul, és İriszentpéteren, az İrségi Nemzeti Park keserőszeri vendégházánál végzıdik. Csak gyalogosan járható be, hossza 3,8 km. Állomásai: Erdıgazdálkodás, Nedves kaszálórétek, Vadgazdálkodás az İrségben, Vízmosások, Vágásterületek növényvilága, Gyephasználati módok, Szala-patak élıvilága, Patakparti égerliget 15
7. Felsıszeri tanösvény - A tanösvény egyes állomásainak felkeresésével az İrség népi építészetének sajátos világába nyerhetnek betekintést. A szalafı-felsıszeri buszvárótól Szalafı-Pityerszerre vezeti át a látogatókat. A felsıszeri rész autóval is bejárható, a Pityerszerre átvezetı terepi szakasz csak gyalogosan, tanösvény hossza 1,7 km. Állomásai: Kódisállásos ház, Boronaház, Kerekes kút kútház, Lábas pajta, Pityerszer 8. Körtike tanösvény - Szalafı környékének jellemzı élıhelyeit, természeti értékeit mutatja be. Szalafı-Csörgıszerrıl indulva, Szalafı-Pityerszerre, a népi mőemlékegyütteshez vezeti át a turistákat. Gyalogosan, kerékpárral, szekéren egyaránt bejárható, hossza 6,2 km. Állomásai: İrségre jellemzı termesztett növények, Mezıvédı erdısávok, cserjések; Változások az ırségi tájban, Fenyvesalji mohák, Jellemzı ırségi gombafajok, Keréknyomok, tócsák élıvilága; Egykori szántókon kialakult fenyıelegyes-tölgyesek, Csarabos erdıszegély, Száraz gyepek élıvilága, Kaszáló-gyümölcsösök élıvilága 9. Chercel-kerti botanikai tanösvény - Kıszeg város nyugati szélén, Címerpajzsnak nevezett dőlıben, a XIX. Század végén hozta létre hazánk híres ornitológusa, Chernel István, a késıbb róla elnevezett botanikus kertet. A tanösvény elsıdlegesen a kipusztulással fenyegetett védett növényeket (kb. 100 faj) mutatja be. A parkban az emlékmúzeum és a kiállítás mellett egy madárvédelmi tanösvény is bejárható. Szakvezetés igényelhetı. Szıcei láptér Szıce település ma is büszke természeti értékeire, a falu címerében tızegmoha látható. A szıcei patakvölgy területe 127 hektár, fokozottan védett láptér. A területet Pócs Tamás botanikus fedezte fel; az ország egyetlen tızegkákás lápja, tızegeper elıfordulási helye. A völgyoldalból fakadó jéghideg források sajátos mohatársulásokat hoztak létre és biztosítanak számukra élıhelyet. A patakban mocsárhúr és békalencse él. A patak mentén rezgısásos égeres húzódik meg értékes páfrányfajokkal. A lápsor megismerése érdekében pallósor lett kiépítve, ahonnan biztonságosan figyelhetı meg a láp élıvilága. A lápok jellemzıje, hogy a keletkezett szerves anyag egész évben a víz alatt marad, nem tud lebomlani, ezért felhalmozódik, tızegesedik. A tızegréteg vastagsága 20 cm-tıl 2 m-ig változik. 16
İrség flórája és faunája Az İrség és a Rába-völgye a nyugat-dunántúli flóravidék Castriferreicum flórajárásába tartozik. A patakok mentén égerligetek, szórványosan égerlápok fordulnak elı, élıhelyet teremtve a struccpáfránynak, zergeboglárnak, különféle moha fajoknak, mint a kereklevelő harmatfőnek, a tızegepernek, a vidrafőnek és még számos védett növénynek. A lápréteken elıforduló növények: réti kakukktorma, mocsári gólyahír, kékperje, sárgaliliom, csillagos nárcisz, szibériai nıszirom, kígyógyökerő keserőfő, kenyérbél cickafark, kornistárnics. A lomberdık és fenyvesek, a kaszálók és a láprétek, a patakvölgyek és a vizes élıhelyek gazdag állatvilágnak adnak otthont. A szitakötık nemzetközi védelem alatt állnak. A Rábában, a Zalában és a mellékpatakokban mintegy 30 halfaj él. A sebes pisztráng, a sujtásos küsz és egyedülálló ritkaságként a dunai ingola. Egyes patakok tiszta vizében elterjedt a folyami rák. A terület igen sok a kétéltőfajta élıhelye: sárgahasú unka, gyepi béka, alpesi gıte. Az ugyancsak védett hüllık közül megtalálható itt a vízisikló, az erdei sikló, a rézsikló és a lábatlan gyík. Az énekes madarak közül figyelmet érdemel a sárgafejő és a tüzesfejő királyka, a keresztcsırő, a süvöltı, a csíz és az erdei szürkebegy. A ragadozó madarak közül a darázsölyv a legjelentısebb fajta az İrségben. A templomtornyokban fészkel a fokozottan védett gyöngybagoly. A kisemlısök közül gyakori a csalitjáró pocok és a pirókegér. Az alkonyi órákban találkozhatnak a turisták menyéttel, hermelinnel, nyesttel, nyuszttal és keleti sünnel is. Az İrségben egyetlen, fokozottan védett emlıse a vidra. Él itt néhány borz is. A vaddisznó az ız, a szarvas és a róka általánosan elterjedt. Lepkék, az İrség ékkövei Az İrségi Nemzeti Park legfényesebb ékkövei a lepkék. A nappali lepkék kb. 120 különbözı faja fordul elı az İrségben és a Vendvidéken. A veszélyeztetett hangyaboglárka lepkéknek az egyik legnagyobb európai állománya él itt, de ezen kívül számos más féltett lepke utolsó mentsvára is a nemzeti park. Nem véletlen, hogy az İrségi Nemzeti Park új címerállata is egy lepke, mégpedig a sötét-aljú hangyaboglárka, amely a terület egyik legjellemzıbb védett lepkéje. A hagyományos gazdálkodás során a lepkéknek több fontos élıhelye alakult ki. A patakvölgyek virágokban gazdag láp- és mocsárrétjei szolgálnak a legtöbb ritka lepke élıhelyéül. 17
Itt él a hangyaboglárkák három faja (a vérfő, a sötét-aljú és a szürkés hangyaboglárka), amelyek hernyói kizárólag egy növényfajon táplálkoznak és csak néhány vöröshangyafaj képes ıket felnevelni. Szintén a nedvesebb réteken találkozhatnak a turisták a narancssárga színben díszelgı nagy és alhavasi tőzlepkével, a lápi tarkalepkével és a lilás fonákú lápi gyöngyházlepkével. A szárazabb dombtetıi réteken, legelıkön és a hagyományos portákra jellemzı kaszáló gyümölcsösökben él a hangyaboglárkák negyedik faja (nagypettyes hangyaboglárka), ami meglehetısen ritka a nemzeti parkban, és itt élt a mára már a kipusztulás szélére sodródott mutatós narancslepke is. Az idıs rezgınyarak adnak otthont hazánk legnagyobb mérető nappali lepkéjének, a nagy nyárfalepkének, ami kékes-lilás színeivel a trópusi lepkéket idézi. De itt élnek a szintén nagymérető színjátszó lepkék is, amelyek irizáló lila és barna színeik között a fény hatására váltogatnak. Ez a gazdag lepkevilág amellett, hogy a nemzetközi természetvédelem számára kiemelkedı jelentıségő a ritka fajok megırzésében, az İrség és a Vendvidék egyik büszkesége is. A kellemes, üde táj mellett a ritka és értékes lepkék képezhetik a térség egyik meghatározó turisztikai vonzerejét is. Sajnos egyre több rét és legelı marad mőveletlenül, ahol elszaporodnak a gyomok, végül bebokrosodnak, így egyre szőnnek meg a lepkék legfontosabb élıhelyei. Ezzel párhuzamosan az erdıszegélyek és az erdık is kedvezıtlenül változtak az utóbbi évtizedekben. Az élıhelyek fogyatkozása mellett a másik nagy veszély a lepkékre nézve a rétek számukra nem megfelelı kezelése. Egy túl korán, vagy túl késın végzett kaszálás például egész lepke populációkat pusztíthat ki. Az İrségi Nemzeti Park Igazgatóság igyekszik ezeknek a veszélyeknek a mérséklésére. Lepkevadászat az İrségben - A túra során a gödörházi nedves réteket és a szılıhegy szárazabb élıhelyeit járják be a természetbarátok és megismerik a rétek színpompás lakóit: tarkalepkéket, boglárkákat, tőzlepkéket, szemes lepkéket. A túra idıtartama kb. 3 óra. A résztvevıknek lehetıségük van kipróbálni a lepkehálózást is. A túravezetés ingyenes és átlagos kondícióval könnyen teljesíthetı. 18
Ökogazdálkodás Kercaszomoron Soós Ferenc családi gazdasága. Gazdaságuk teljesen önellátó, tönkölybúzát, rozst, zöldségféléket termelnek. Környéken élık igényeit is kielégítik. A környék kézmőveseivel együtt különbözı kézmőves termékeket árulnak. Jelenlegi kínálatuk tönkölypárna és komposztáló ágyásos kertmővelés. Tönkölybúza egyedülálló a gabonák családjában. Ideális beltartalmi értéke, könnyen emészthetısége, egyfajta gyógy-táplálékká tette. A tönkölyszemeket szívós pelyva védi meg a betegségekkel szemben. Ez a pelyva cséplés után is a szemen marad, ezért külön hántológéppel kell kiszabadítani ebbıl a védıcsomagolásból. Tönkölypárna - Hogy milyen fekvés esik a tönkölypárnán? Nyak-, fej-, és hátfájósok egyaránt dicsérték, mert a fej jól beágyazódik a párnába, nem túl puha, de nem is kemény. Nyáron nem meleg, és van, aki állítja, hogy elmulasztotta a fejfájását. (http://tonkolyporta.freeweb.hu/) Párnáik egyediek, maximum négy-öt darabos sorozatokban készülnek. Csak természetes alapú textíliákat használnak. (vászon, lenvászon, karton, damaszt, bársony stb.) Szakemberek is megerısítik, hogy a tönkölypárna véd a káros sugárzásoktól, ugyanakkor jótékony hatású kisugárzása van. A tönkölypárna nemcsak fekvésre, ülésre is kiválóan alkalmas. (különösen aranyér bántalmakban szenvedıknek ajánljuk) kisebb-nagyobb ülıpárnákat, meditációs párnákat is szíves figyelmükbe ajánljuk. Komposztáló ágyásos kertmővelés - A módszer maga nem új, hiszen a domboságyás, magaságyás, mélyágyás módszere sokak által ismert. Módszerükben az az újszerő, ahogyan az ırségi speciális talaj és idıjárási viszonyokra alkalmazzák. Az İrségre jellemzıek: kötött agyagos talajok, sok csapadék, dús vegetáció, nagy mennyiségő biomassza keletkezése. A komposztáló ágyásos módszer lényege, hogy a környeztükben keletkezı biomassza, fák, bokrok nyesedékei, konyhai zöldséghulladékok, a zöldség és gyümölcsfeldolgozás melléktermékei, a gabona feldolgozásnál, tisztításnál keletkezı pelyva elızetes komposztálás után, vagy közvetlenül az ágyasokba építve elkomposztálják. Így a feltört gyep gyökérzónájában található vékony komposztréteggel indulva, már az elsı évben jól termı zöldségágyasokat tudnak építeni. A természet és az élet minden megnyilvánulása iránti mélységes tiszteletükkel igényeik szerint közvetlenül felhasználják ezeket az energiákat. A komposztálló ágyásokat néhány évenként szétbontva és felújítva élı kerti földet állítanak elı, amelynek minıségét tovább javíthatják a szakszerően kezelt és teljesen elkomposztált állati trágyával, ásványi anyagokkal, gyógynövénypreparátumokkal, élı baktériumflórák, algakészítmények stb. felhasználásával. 19
Kulturális turizmus A turista számára a legfıbb motiváció a kulturális értékek megismerése. A kulturális turizmus megnyújthatja az idegenforgalmi szezont és feltárja, életre kelti a helyi kulturális értékeket, megırzi és ápolja a hagyományokat, tradíciókat. Egyre fontosabb a kulturális turisztikai termékek és szolgáltatások minıségi fejlesztése: attrakciófejlesztés, élményszerőség középpontba állítása, szolgáltatási körök bıvítése. A kulturális turizmus célcsoport jellemzıi: középkorú, idısebb párok; a 40 év alatti korosztály számára fontos az élmény kipróbálása; a fesztiválokon nagyobb arányban értelmiségi és gyermekes családok vesznek részt. Néhány jellegzetes ırségi kulturális örökséget szeretnénk bemutatni. Vendvidék barangolás Orfalu, Apátistvánfalva, Kétvölgy falvakban. A Vendvidékre a szórvány településszerkezet jellemzı. Néprajzilag is önálló, sajátos kultúrát ıriz ez a táj. Egy-egy ház külön áll a dombokon, körülötte helyezkednek el a szántók, a kaszálógyümölcsösök, a rétek. Vend nemzetiségőek élnek a vidéken, a hagyományaik építészetben, gazdálkodásban, szokásokban mutatkozik meg. Vendvidék látnivalói: 1823-ban épült orfalui harangláb templomlátogatás Apátistvánfalván tóka, mely 2-3 méter mély kb. 2 méter széles gödör, esıvízzel töltıdik fel, a vízzáró agyagréteg nem engedi a vizet elfolyni kétvölgyi hajlított lakóház: 17. századi zsúpfedeles, tömésszerkezető, boronafalú parasztház a Fı utca 36. szám alatt 1865-ben épült ritkaházi harangláb kódisállásos ház, ami elıteret képez a konyha és a pitvar között Viszák ısi falumagja a maihoz hasonlóan a patak mellett feküdt. A faluban található szeszfızdét a II. világháború elıtt a község tehetısebb gazdái alapítottak. Deportálások után az önkormányzat vette át a szeszfızde irányítását. Több emberöltı óta nagyon sokan jártak és járnak ide fızetni, így lett messze földön híres a viszáki pálinka. Kitelepítettek faszobra, a Böhm, a Török és a Dávid családok Pajtaszínház Szarvas József, a Nemzeti Színház mővésze 2006 óta rendszeresen rendezvényeket szervez. budapesti Szabadság-szobor modellje, Gál Erzsébet alkotása 20