XIII. Magyarországi Mezőgazdasági Előrejelzési Konferencia NEMZETKÖZI AGRÁRPIACI KILÁTÁSOK 21 A kiadvány a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával, az Agrárgazdasági Kutató Intézet gondozásában készült
Kiadó: Agrárgazdasági Kutató Intézet Felelős kiadó: Udovecz Gábor főigazgató Szerkesztette: Udovecz Gábor Szerzők: Popp József Potori Norbert Közreműködött: Iski Tímea Vrana Attila Szerkesztőség: Agrárgazdasági Kutató Intézet H-193 Budapest, IX. Zsil u. 3-5. Tel.: (36-1) 217-111 Fax: (36-1) 217-737 aki@aki.gov.hu www.aki.gov.hu AKI Nyomda, kötészet: Prime Rate Kft. ISBN 978 963 491 556 Minden jog fenntartva. A kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen formában (nyomtatott vagy elektronikus) történő tárolása vagy továbbítása, illetőleg bármilyen elven működő adatbázis kezelő segítségével történő felhasználása csak a kiadó előzetes írásbeli engedélyével történhet.
Tartalomjegyzék A Konferencia programja...5 A kötetben szereplő írások szerzői...7 Előszó...9 1. Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán...11 1.1. Gabonafélék...14 1.2. Olajnövények...21 2. A fontosabb állati eredetű termékek világpiaci kilátásai...33 2.1. Globális hústermelés és -kereskedelem...33 2.2. Húsipari koncentráció...37 2.2.1. Baromfihús...39 2.2.2. Sertéshús...43 2.2.3. Marha- és borjúhús...48 2.3. Tej és tejtermékek...52 3. Alternatív lehetőségek a kistermelők értékesítésének növelésére Olaszországban...61 Irodalomjegyzék...67 3
A Konferencia programja A Konferencia programja XIII. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások 21. május 6. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 8. Regisztráció 9. Megnyitó Máhr András, szakállamtitkár (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium) 9.15 Kilátások a főbb növényi termékek világpiacán Potori Norbert, osztályvezető (Agrárgazdasági Kutató Intézet) 9.45 Kilátások az állati eredetű termékek világpiacán Popp József, főigazgató-helyettes (Agrárgazdasági Kutató Intézet) 1.15 Kávészünet 1.4 A Közös Agrárpolitika (KAP) jövőjét érintő kérdések a 213-as reform tükrében Maurizio Reale, nemzetközi kapcsolatok igazgatója (Coldiretti brüsszeli képviselete) 11.15 Olaszország súlya a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kereskedelmében Paolo Magaraggia, uniós kapcsolattartó tanácsos (Coldiretti brüsszeli képviselete) 11.45 Vita 12.3 Zárszó A konferencia levezető elnöke: Udovecz Gábor, főigazgató (Agrárgazdasági Kutató Intézet) 5
A kötetben szereplő írások szerzői A kötetben szereplő írások szerzői Popp József Potori Norbert Maurizio Reale Paolo Magaraggia Udovecz Gábor (szerkesztő) főigazgató-helyettes, az MTA doktora Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest tudományos osztályvezető, Ph.D. (közgazdaságtudomány) Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest nemzetközi kapcsolatok igazgatója Coldiretti brüsszeli képviselete uniós kapcsolattartó tanácsos Coldiretti brüsszeli képviselete főigazgató, az MTA doktora Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest 7
Előszó Előszó A XIII. Nemzetközi Agrárpiaci Kilátások konferencia előadásait tartalmazó kötet a legfontosabb növényi és állati eredetű termékek nemzetközi piacainak kilátásaival foglalko zik. Az agrártermékek világpiaci kilátásait több ismert és elismert nemzetközi szerve zet, valamint intézet és intézmény (OECD-FAO, USDA, FAPRI stb.) továbbá piacelemző cég prognózisaira, adataira támaszkodva és szakértői becslésekkel kiegészítve tekintjük át. Munkánkat nehezíti, hogy a különböző elő rejelzések módszertana különböző, nem feltétlenül ugyanazon feltevésekre épülnek, nem ugyanazon időszakra szólnak, gyakran a közelmúltra vonatkozó számadatok is eltérőek, továbbá esetenként a gyűjtőfogalmak definíciója sem azonos. A világ mezőgazdasági termelésének további növekedésével, az agrártermékek nemzetközi kereskedelmének bővülésével számolhatunk középtávon. A hét-tízéves időszakra szóló előrejelzések összességében optimista képet festenek, jóllehet, az utóbbi években a korábbi prognózisokat sokszor megcáfolta a valóság, az előre nem látható események nagy hatással voltak a piacokra. Az agrárpiacok a közelmúltban nehéz alkalmazkodási perióduson estek át: számos mezőgazdasági termék világpiaci ára jelentős mértékben kilengett, megdrágult, majd nagyot zuhant és tartósan alacsony maradt. Az alapvető mezőgazdasági termékek ára a jövőben, elsősorban a kereslet élénkülésének és a nemzetközi forgalom további növekedésének köszönhetően, várhatóan nem csökken. Az esetleges időjárási szélsőségek, a kőolaj árának alakulása, a makrogazdasági folyamatok, valamint az agrárpolitika persze felülírhatják a várakozásokat. Említést érdemel, hogy a bioüzemanyag-felhasználás további növekedése évről-évre erősebben befolyásolhatja az élelmiszerek és a takarmányok árát. Az Európai Unió 24. és 27. évi bővítése óta igen kiéleződött a verseny az agrártermékek közösségi piacán. Számunkra talán a legfontosabb tanulság, hogy elengedhetetlen a verseny képesség folyamatos erősítése. A termelési feltételek javításával (a műszaki fejlesztés támogatása mellett szükséges a kutatás és az innováció támogatása) többé-kevésbé eredményesen léphetünk fel a bel- és külpiacon egyaránt. Ebből következik, hogy az ismeretek, a tudás és az információk megszerzése, illetve közvetítése nélkülözhetetlen a jövőben valószínűsíthető események előrelátása, felmérése érdekében. A konferencia a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) anyagi támogatásával került megrendezésre, e támogatásnak köszönhető a kötet megjelenése is. A konferenciát Máhr András, az FVM szakállamtitkára nyitotta meg és Udovecz Gábor, az AKI főigazgatója vállalta a konferencia elnöki és vitavezetői teendőit. Azzal a reménnyel nyújtjuk át hasznosításra e könyvet, hogy a következő rendezvé nyen ismét találkozhatunk, az előadásokat pedig újabb kötetben tehetjük közzé. Budapest, 21 A Szerzők 9
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán 1. Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán Potori Norbert A globális pénzügyi-gazdasági válság az élelmiszergazdaságot sem kerülte el. Hatásai azonban akárcsak a gazdaság más szektoraiban térségenként, vertikumonként és vállalkozásonként erősen differenciáltak voltak. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy a termékpályák szereplői másként finanszírozzák működésüket (hol a közvetlen banki kapcsolatok, hol az integrációk stb. jellemzőek inkább), illetve a krízis által másként érintett és más kockázati besorolású piacokra szállítanak. Általában elmondható, hogy a finanszírozásban és a vertikumok egyes szintjei között a bizalom mind a belföldi, mind a nemzetközi piacokon megrendült. Ez, párosulva a tőkehiánnyal, a hitelfeltételek szigorításához, a hitellehetőségek szűkítéséhez, a szerződéses kapcsolatok gyengüléséhez vezetett. A válság egyik következménye a reáljövedelmek csökkenése, ami az élelmiszerek globális keresletében időszakos visszaesést, a fogyasztás szerkezetében változást okozott. A fogyasztók a világ számos térségében a drágább, nagyobb hozzáadott-értékű termékekkel szemben inkább az olcsóbb, helyettesítő termékeket részesítették előnyben. A krízis nyomán egyes nemzeti fizetőeszközök leértékelődése, az árfolyamok hevesebb ingadozása a piaci pozíciók gyors átrendeződését vonta maga után. A nemzetközi pénz- és részvénypiaci jegyzések kilengései, az ázsiai gazdaságok teljesítménye, a kőolaj világpiaci árának alakulása, a szabad szállítókapacitások nagysága számottevően, a korábbinál sokkal inkább erősítették a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árának volatilitását (1. ábra). A CRB élelmiszer-alindex alakulása (196. január - 21. május) 1. ábra 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 196 1965 197 1975 198 1985 199 1995 2 25 21 Forrás: CRB Reuters/Jefferies, AKI 11
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek globális piacának hanyatlását azonban nyilvánvalóan csak átmeneti jelenségnek kell tekintenünk (2. ábra). A gazdasági recesszió végével a befektetők és a hitelezők érdeklődése megint az élelmiszergazdaság felé fordul, hiszen élelmiszerre a jövőben is szükség lesz, mégpedig egyre többre. Miként az a közelmúlt történései alapján biztosra vehető, a tőke a közeljövőben a termőföld expanziójára lehetőséget kínáló országokba vándorol, hogy megszerezze az erőforrásokat. 15 1 A reál GDP középtávon várható alakulása IMF 2. ábra százalék 5-5 -1 25 26 27 28 29 21 211 212 213 214 215 216 217 218 219 EU-15 USA ARG BRA CHN IND RUS Forrás: IMF, Eurostat, OECD A mezőgazdasági termékek ára az elkövetkező években noha az előrejelzések szerint számottevően nem emelkedik a 27/28. gazdasági évet megelőző tízéves időszak átlagánál magasabb lesz. Vagyis az elemzők úgy vélik, hogy az 1973-as olajválság idején bekövetkezett ugráshoz hasonló árszintváltás történt két esztendővel ezelőtt (vö. 1. ábra). A megrendült árupiacok eszmélését jelzi a tengeri fuvardíjak felfutása: 21 májusában már tonnánként 4 dollárt (USD) számítottak fel az argentin kikötőkből vagy a Mexikói-öbölből Spanyolország földközi-tengeri kikötőibe szállított ömlesztett szárazáru után, míg egy esztendővel korábban még 32-36 dollárt, 28 decemberében pedig csupán 2-22 dollárt kellett fizetni. Bár a Föld népessége gyors ütemben nő, a mennyiségi igények (3. ábra) kielégítése a termelés részéről gyakorlati szakemberek megítélése szerint középtávon nem okoz gondot. Nincs szükség a hektárhozamok látványos emelésére sem. Az egyik legsúlyosabb gond ma a pénzügyigazdasági válság helyenként még érzékelhető nemkívánatos hatásai mellett a globális infrastruktúra hiányosságai, a technika és logisztika elmaradottsága, vagyis a termékek piacra juttatásának lassúsága és számottevő költsége (ez utóbbi többek között a tetemes betakarítási, szállítási, raktározási veszteségekből is adódik). A másik alapvető probléma a legszegényebb importőr országok gyenge fizetőképessége, amiről a kibocsátás jelentős növelését szorgalmazók közül különösen az Európai Unióban sokan hajlamosak megfeledkezni. 12
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán A főbb növényi termékek felhasználásának középtávon várható alakulása 3. ábra Búza Egyéb gabona Rizs Cukor Növényolaj Olajosmagdara 28/29 219/22 28/29 219/22 28/29 219/22 28/29 219/22 28/29 219/22 28/29 219/22 164,2 22,6 129,1 185,4 228,6 285,3 437,6 516,3 +23,4% +43,7% 642,5 746,7 +24,8% 179,6 13, +18,% +16,2% +2,4% Forrás: USDA, ISO, OECD-FAO (219/22) 15 3 45 6 75 9 15 12 135 15 ezer tonna Látni kell, hogy a fejlett országok válságból kilábaló gazdaságai egyelőre törékenyek, a munkanélküliségi ráta viszonylag magas, és kérdéses, hogy az állami támogatások és tőkeinjekciók nélkül az újbóli fellendülés tartós lesz-e. A kőolaj világpiaci ára, amelyet az OECD a Brent típus esetében hordónként 96-97 dollár között valószínűsít 219-re, hosszabb távon erősen fékezheti a gazdasági növekedést (21. június elején a Brent típusú kőolajat 21. júliusi szállítási határidőre hordónként 72 dollár körül jegyezték Londonban). A pénzügyi-gazdasági válságtól függetlenül, a politikai intézkedések ösztönző hatásának köszönhetően, a bioüzemanyagok globális termelése az előző évihez képest több mint 12 százalékkal nőtt 29-ben: üzemanyagcélú etanolból (bioetanol) összesen 73 milliárd litert, míg biodízelből 17 milliárd litert állítottak elő. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, a világ bioetanol-termelése 219-re meghaladja a 164 milliárd litert, míg biodízelből 43 milliárd litert gyártanak majd. A bioetanolipar a világ gabonatermelésének 7 százalékát használta fel tavaly. Ha azonban az etanolgyártás melléktermékével, a nedves és száraz gabonatörköllyel, mint takarmány-alapanyaggal számolunk, a bioetanolgyártás nettó gabonafelhasználása csak 4,7 százalékra tehető. A gabonára alapozott bioetanolgyártás nagyhatalmai az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína. Brazíliában cukornádból állítanak elő bioetanolt, de mivel a cukor nemzetközi piaca kínálati piac, a brazíliai etanolgyártás egyelőre csak kismértékben befolyásolja az édesítőszer árának alakulását. A biodízelipar hatása a növényolajok nemzetközi piacára lényegesen nagyobb, ugyanis az észterezők 29-ben már a világ növényolaj-termelésének 11 százalékát dolgozták fel. Az Európai Unióban a biodízelgyártók növényolaj-felhasználása az összes felhasználás mintegy felére rúgott. Észak- és Dél-Amerikában az elmúlt néhány évben megtöbbszöröződött a növényolajok üzemanyagcélú felhasználása, tavaly már meghaladta a 1 százalékot. Ezzel szemben Kínában és Indiában még csupán 1-2 százalékot tett ki. A bioetanol térfogat-egyenértékben a világ benzinfogyasztásának legfeljebb 3 százalékát, míg a biodízel a közlekedésben felhasznált gázolaj alig 1 százalékát váltotta ki 29-ben. Míg a rövidtávra szóló prognózisok szerint a biodízel részaránya a felhasználáson belül továbbra sem nő, a bioetanolé 6 százalékra emelkedhet 212-ig. 13
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán 1.1. Gabonafélék AKI A világ összes gabonatermelése a 29/21. gazdasági évben meghaladta a 2,22 milliárd tonnát, az előző szezonban betakarítottnál alig 1 százalékkal volt kevesebb. A legfontosabb termények közül a kukorica 36 százalékkal, a búza 31 százalékkal, míg a rizs 2 százalékkal részesedett a kibocsátásból. Összehasonlításként: egy évtizeddel ezelőtt, a 2/21. gazdasági évben, a kukorica és a búza még egyaránt 32 százalékos, míg a rizs 22 százalékos részarányt képviselt az 1,84 milliárd tonna körüli termésből. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az elkövetkező tíz évben a világ gabonatermelése 5 százalékkal nő a 29/21. évi bázison, megközelíti a 2,34 milliárd tonnát. A vetésterület növelése korlátokba ütközik, ezért az előttünk álló évtizedben előreláthatóan csupán 1,6 százalékkal bővül, a 219/22. gazdasági évben 641 millió hektár körül alakul. A kibocsátás tehát elsősorban a hektárhozamok növekedésének köszönhetően emelkedhet. Ennek azonban többek között a fejlett országok mind szigorúbb környezetvédelmi előírásai, a fokozódó globális vízhiány, valamint egyes országok esetében a gyenge minőségű termőföld határt szabnak. A gabonafélék összes felhasználása a 29/21. gazdasági évben 18 százalékkal haladta meg a 2/21. gazdasági évit, megközelítette a 2,2 milliárd tonnát. A világ egy évtized múlva várhatóan 16,5 százalékkal több gabonafélét fogyaszt majd el. A kereslet a takarmánykukorica iránti élénkülhet leginkább. A nemzetközi kereskedelembe 27 millió tonna gabona került a 29/21. gazdasági évben, 16 százalékkal több, mint egy évtizeddel korábban. Az elemzők szerint tíz esztendő múlva 327 millió tonnánál több gabona cserélhet gazdát a nemzetközi piacon, ami 21 százalékos növekedést jelent. Búza Becslések szerint a búza globális kínálata a 21/211. gazdasági évben 2 százalékkal nagyobb lehet, mint a 29/21. gazdasági évben. Ugyanis, míg a termelés várhatóan 1,2 százalékkal csökken, azaz 672 millió tonna körül alakul, a nyitókészlet 17 százalékkal meghaladja az előző szezonét, megközelíti a 193 millió tonnát (1. táblázat). Az Európai Unió, Dél-Amerika és a Közel-Kelet búzatermésének várható növekedése nem ellensúlyozza az egykori Szovjetunió utódállamai, Észak-Afrika, Dél-Ázsia, Kanada és Ausztrália kibocsátásának visszaesését. A 211/212. gazdasági év az előzőhöz hasonló nagyságrendű készlettel nyithat, ami a globális felhasználás 29 százalékával lesz egyenlő. Tekintettel a szabad árualap bőségére, az elemzők azzal számolnak, hogy a búza árára nem csak 21-ben, de a következő két naptári évben is nyomás nehezedik. A világ búzatermelése az előrejelzések szerint a 28/29. gazdasági évi 683 millió tonna körüli rekordhoz képest 5 százalékkal nő az elkövetkező tíz évben (4. ábra). A fontosabb búzatermelő és -exportáló térségek közül az Európai Unió és az egykori Szovjetunió utódállamainak kibocsátása e bázison előreláthatóan kevésbé változik középtávon: előbbié 3,8 százalékkal nő, utóbbiaké együttvéve 115 millió tonna körül alakul. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Kanada összesített búzatermelése a 28/29. gazdasági évi 96,6 millió tonnáról 82,5 millió tonnára esik vissza. (Megjegyzendő: a 29/21. gazdasági évben 86,8 millió tonna búzát takarítottak be az észak-amerikai országokban, míg az idén alig több mint 8 millió tonna búzatermésre van kilátás.) Ezzel szemben Indiában 78,6 millió tonnáról 89,5 millió tonnára ugorhat a kenyérgabona termelése egy évtized alatt. 14
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán 1. táblázat A világ és az EU búzamérlege (25/26-29/21) millió tonna 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21* Termelés 621,82 592, 69,7 683,15 68,4 Termelés EU 132,36 124,87 12,13 151, 138,88 Kereskedelem 115,61 11,69 117,51 143,42 128,88 Nettó export EU 8,93 8,73 5,33 17,58 15, Felhasználás 624,44 615,45 616,61 642,52 652,18 Felhasználás EU 127,53 125,5 116,54 127,5 125,5 Zárókészlet 148,59 124,5 12,7 165,5 192,9 Zárókészlet EU 23,38 14,3 12,34 18,27 16,65 * Előzetes adat. Forrás: USDA A világ búzatermelésének középtávon várható alakulása 4. ábra 28/29 151, 96,6 115,5 112,5 78,6 129, 683,2 219/22 156,8 82,5 115,2 18,4 89,5 166,4 718,8 1 2 3 4 5 6 7 8 millió tonna EU-27 USA+CAN CIS CHN IND Egyéb Forrás: USDA (28/29), FAPRI (219/22) A globális búzaexport mennyisége a 21/211. gazdasági évben 2 százalékkal nőhet, megközelítheti a 131,4 millió tonnát. A várakozások szerint elsősorban az EU és Argentína szállít majd többet a külpiacokra, míg Ukrajna, Ausztrália és Kanada kivitele valamelyest csökken. Oroszország gabonakészletei a 29/21. gazdasági év végén rekordot döntöttek, 26 millió tonna körül alakultak (ennek a döntő része búza), ami az előző szezonhoz képest 15 százalékos növekedést jelent. Az ország búzakivitele az előző gazdasági évhez képest nem változik, 17,5 millió tonna körül valószínűsíthető. Az orosz búza legnagyobb vásárlói Egyiptom, Szíria, Szaúd-Arábia és Pakisztán lesznek a 21. naptári évben. 15
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI Az iráni mezőgazdasági minisztérium közlése szerint az ország, amely 9,3 millió tonna behozatallal még a világ legnagyobb búzaimportőre volt a 28/29. gazdasági évben, közel 15 millió tonna rekordtermést takarít be a 21/211. szezonban. Ebből előreláthatóan 2 millió tonnát a közel-keleti térségbe exportál. Fontos megemlíteni, hogy Észak-Afrika búzaimportja elérheti a 22,3 millió tonnát a 21/211. gazdasági évben, ami 3,3 millió tonnával több, mint a 29/21. szezonban. Középtávon a dél-mediterrán térség legnagyobb búzaimportőrei, Egyiptom, Algéria, Marokkó behozatala nő, de az egész észak-afrikai és közel-keleti térség összesített behozatala 2,5 millió tonnával csökken az előttünk álló tízéves időszakban (5. ábra). Ez elsősorban Irán búzatermelésének és exportjának várt növekedésével magyarázható. Az európai búza pozícióját a térségben a fekete-tengeri áru kínálata mellett az euró-dollár árfolyam alakulása igen erősen befolyásolja. E piacon csak nagy volumenű, standard áruval lehet érvényesülni, és elengedhetetlen a tőke a tízezer tonnás nagyságrendű üzletek finanszírozásához, amire egyedül a nemzetközi kereskedőcégek képesek. A magyar gabona esélyei itt egyelőre igen korlátozottak. A búza globális kereskedelmének középtávon várható alakulása 5. ábra 2 1 Forrás: USDA 6 Kanada 5 4 3 6 USA 2 5 1 18,8 16,4 4 28/29 219/22 3 27,6 24,5 28/29 219/22 6 Közép-Amerika 5 4 3 2 1 6 Argentína 5 4 3 2 1 6,8 8, 28/29 219/22 6,8 9,9 28/29 219/22 4 3 2 1-1 -2 28/29 6 Dél-Amerika 5 4 3 2 1 12,4 14, EU-27 28/29 219/22 25,3 14,4 7,7 9, 219/22 6 Ukrajna 5 4 3 2 1 13, 11,4 28/29 219/22 6 Észak-Afrika és 5 Közel-Kelet Oroszország részesedése,4% 13,9% 19,2% 1999/2 29/21 219/22 4 3 2 1 49,2 46,8 28/29 219/22 6 Oroszország 5 4 3 2 1 18,4 28,7 28/29 219/22 6 Ázsia és Óceánia 5 4 3 2 1 35,1 39,6 28/29 219/22 6 Ausztrália 5 4 3 2 1 14,8 17,3 28/29 219/22 Import (millió tonna) Export (millió tonna) Ami a középtávú kilátásokat illeti: a legnagyobb búzaexportőrök közül Argentína kivitele közel másfélszeresére nőhet, megközelítheti a 1 millió tonnát az elkövetkező években, míg Ausztrália 17 százalékkal többet, 17,3 millió tonnát visz ki. Az Európai Unió a 28/29. évi rekordmennyiségnél bő 4 százalékkal kevesebbet, 14,4 millió tonna búzát ad el a harmadik országoknak, miközben behozatala 16 százalékkal nő, 9 millió tonna körül alakul. Az Egyesült Államok és Kanada folyamatosan teret veszítenek a nemzetközi búzapiacon: előbbi kivitele 11 százalékkal csökkenhet, és így Oroszország mögött 24,5 millió tonnával a második helyre kerülhet, utóbbi kivitele 13 százalékkal, 16,4 millió tonnára eshet vissza, amivel Ausztrália mögött a negyedik helyre szorulhat. 16
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán Oroszország kikötői kapacitásai jelenleg évi mintegy 25 millió tonna szemestermény berakását teszik lehetővé. Ezt a tervek szerint 21 új kollektor és termináltároló építésével 33 millió tonnára növelnék 212-ig. Az elemzők szerint Oroszország részesedése a világ búzakereskedelméből a 29/21. gazdasági évi 13,9 százalékról 19,2 százalékra, míg Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán együttes részesedése 2 százalékról 33 százalékra emelkedhet az elkövetkező tízéves időszakban. A búza globális zárókészletének felhasználásához viszonyított aránya a mélypontot jelentő 27/28. gazdasági évi 19,5 százalékkal szemben 24 százalék körül alakul tízéves távlatban, ami nem gyakorol különösebb húzóhatást az árakra. A búza átlagára az Európai Unióban az előrejelzések szerint éppen meghaladja a tonnánként 2 USD szintet (145 EUR) a 219/22. gazdasági évben. Ez mindössze 6 százalékos növekedést jelentene a 21. május végén a franciaországi Rouen kikötőjében jegyzett átlagárhoz (136,3 EUR/tonna) képest, illetve körülbelül megfelelne a 29. május végén jelentett átlagnak (146,3 EUR/tonna). Két esztendővel ezelőtt lényegesen, 21 százalékkal magasabb árszintet valószínűsítettek az évtized második felére (6. ábra). 5 4 A búza és a kukorica árának középtávon várható alakulása 6. ábra USD/tonna 3 2 1 24/25 Forrás: FAPRI Kukorica 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21 Búza (Európai Unió) Búza (28. évi előrejelzés) 21/211 211/212 212/213 213/214 214/215 215/216 216/217 217/218 218/219 219/22 Kukorica (FOB Mexikói-öböl) Kukorica (28. évi előrejelzés) 21 176 A legfontosabb takarmánynövény, a kukorica globális termelése a 28/29. gazdasági évben betakarított 798,1 millió tonnához képest 15 százalékkal nőhet tíz esztendő alatt (7. ábra). A 29/21. gazdasági évben előzetes adatok szerint 88,8 millió tonna kukorica került a raktárakba. A legnagyobb kukoricatermelő ország, az Egyesült Államok kibocsátása a várakozások szerint a 28/29. gazdasági évi 37,1 millió tonnáról 379,8 millió tonnára szökik fel középtávon. (A 29/21. szezonban minden eddiginél több, összesen 333 millió tonna kukoricát takarítottak be az észak-amerikai országban.) Argentína és Brazília összesített kukoricatermelése 66 millió tonnáról előreláthatóan 84,1 millió tonnára nő, míg Kínában a 28/29. gazdasági évi 165,9 millió tonnához képest 188 millió tonna tengerit takarítanak be tíz esztendő múlva. 17
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI Az elemzők a vetésterület és a hektárhozamok növekedésével számolva a kukorica globális termelését 835 millió tonna körül valószínűsítik a 21/211. gazdasági évben. Kína, Mexikó, India, Oroszország, Ukrajna, az EU és Kanada várhatóan növeli kibocsátását, míg Brazíliában és Dél- Afrikában a korábbinál kisebb termésre van kilátás. A világ kukoricafelhasználása a 29/21. gazdasági évben megközelítheti a 813 millió tonnát ami, kereken harmadával több az egy évtizeddel ezelőttinek. A 21/211. gazdasági évben a termény felhasználásának 2,3 százalékos növekedését vetítik előre. Becslések szerint a 21/211. gazdasági évi zárókészlet 154 millió tonna körül alakul, míg a 29/21. szezon végén 143,4 millió tonna tengeri lesz a raktárakban (2. táblázat). A világ kukoricatermelésének középtávon várható alakulása 7. ábra 28/29 62,5 317,7 66, 165,9 185,9 798, 219/22 63,9 391,8 84,1 188, 191,1 918,9 2 4 6 8 1 millió tonna EU-27 USA+CAN ARG+BRA CHN Egyéb Forrás: USDA (28/29), FAPRI (219/22) 2. táblázat A világ és az EU kukoricamérlege (25/26-29/21) millió tonna 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21* Termelés 659,61 76,7 791,63 798,1 88,8 Termelés EU 61,15 55,4 47,82 62,51 55,56 Kereskedelem 81,22 93,6 98,81 84,67 87,6 Nettó export EU -2,18-3,57-13,77-1, -1,25 Felhasználás 73,88 725,73 77,28 781,77 812,96 Felhasználás EU 61,5 59,62 63,43 62, 58,25 Zárókészlet 122,43 15,46 13,35 147,56 143,41 Zárókészlet EU 9,93 7,38 4,36 5,87 4,43 * Előzetes adat. Forrás: USDA 18
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán A kukorica gazdasági évi globális zárókészletének felhasználáshoz viszonyított aránya a 26/27. szezonban zuhant mélypontra, ekkor mindössze 15 százalék volt. A mutató becslések szerint 17,6 százalék körül lesz a 29/21. gazdasági évben, de 14,3 százalékra esik vissza az előttünk álló évtized végére. E változást egyáltalán nem tükrözi a kukorica világpiaci árának (FOB Mexikói-öböl paritáson) várt alakulása, ugyanis az előrejelzések szerint tonnánként 176 USD körüli összegbe kerül majd a Mississippi folyón lehajózott és óceánjáróba átrakodott termény a 219/22. gazdasági évben. Ez mindössze 4 százalékos növekedést jelentene a 21. májusi reprezentatív eladási ajánlatok átlagához (169 USD/tonna), illetve több mint 7 százalékos visszaesést a 29. májusi átlaghoz (189 USD/tonna) képest. Két esztendővel ezelőtt még 11 százalékkal magasabb árszintet vártak az évtized második felére (vö. 6. ábra). A világ takarmánycélú kukoricafelhasználása a 29/21. gazdasági évi, közel 482 millió tonnához képest számottevő mértékben, 11 százalékkal nőhet középtávon, míg az összes felhasználás megközelítheti az 1,5 milliárd tonnát a 219/22. gazdasági évben. E mennyiség több mint 14 százalékát a bioüzemanyag-gyártás veheti fel 1. Az Egyesült Államok bioetanol-ipara a várakozások szerint 119 millió tonna szemes kukoricát dolgoz fel a 21/211. gazdasági évben (ebből kb. 47 milliárd liter bioetanol nyerhető), ami 3,3 százalékos növekedést jelent a korábbihoz képest. Ennek ellenére a terményből előreláthatóan 5 millió tonnát exportál, annyit, mint az előző szezonban. Egy évtized múlva az USA 142 millió tonna, míg az Európai Unió alig több mint 4 millió tonna tengeriből gyárt majd folyékony hajtóanyagot 2 (8. ábra). A bioetanol-termelés középtávon várható alakulása 8. ábra 2 175 15 164,5 milliárd liter 125 1 75 5 25 65,6 28 74, 29 219 2,8 3,9 28 29 17,7 219 34,1 28 4,7 29 68,6 219 24,5 24,9 28 29 57,4 219 6, 219 Világ EU USA Brazília Kína Forrás: F.O. Licht, GRFA (etanol, 21), OECD (219) 1 A bioetanolgyárak alapanyagai fontossági sorrendben a kukorica (55 százalék), a cukornád (34 százalék), a melasz (6 százalék), a búza (3,5 százalék), illetve az egyéb növényi termékek (1,5 százalék) voltak 29-ben. 2 Az Európai Unióban már üzembe helyezett bioetanol-termelő kapacitások összesen 6,8 milliárd litert tettek ki az elmúlt év végén, míg 21 tavaszán további 1,8 milliárd liter outputkapacitás építése volt folyamatban. Az üzemek létesítésébe 29-ig több mint 5 milliárd eurót fektettek. 19
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI A bioetanolgyártás hazai helyzete Magyarországon a bioetanolgyártás kukoricára alapozott. A szabadegyházi Hungrana Kft. kapacitásainak bővítése után 15 millió liter bioetanolt állított elő 28-ban. Noha az évente megtermelt, szabadon rendelkezésre álló nyersanyag mennyisége alapján Magyarország a Közösség egyik fontos bioetanol-előállító tagállama lehetne, az EU kibocsátásának mindössze 6 százalékát adta 28-ban, és becslések szerint ennél is kevesebbet 29-ben. Az idén tavasszal három helyszínen, Kabán, Dunaalmáson és Dunaföldváron tervezték bioetanolgyár felépítését. E beruházási tervek a kormány döntése értelmében kiemelt státuszt kaptak, ami az engedélyezési eljárás lerövidítését jelenti. Az új üzemek elvileg akár 211-ben megkezdhetik a működésüket. Az általuk feldolgozásra kerülő kukorica mennyisége összesen 1,1 millió tonnára tehető, amiből mintegy 48 millió liter etanol állítható elő. Emellett folyamatban van az ÚMVP keretében 3 kiskapacitású bioetanolüzem létesítése, amelyek az ún. energiafarm koncepcióra épülnek. Ezek együttes kibocsátása legfeljebb 21 millió liter körül lenne. Közülük a legnagyobb eséllyel talán az a 11 üzem valósulhat meg, amelyek energiaellátását biogázüzem biztosítja majd, ahol az etanolgyártás mellékterméke, a gabonatörköly felhasználható. A kukorica világpiacát uraló Egyesült Államok kivitele az elkövetkező tízéves időszak végére a 28/29. gazdasági évihez képest közel 31 százalékkal nő, meghaladhatja a 61,6 millió tonnát. Argentína közel 14,7 millió tonna tengerit exportál majd, ami még ennél is számottevőbb, 42 százalékos növekedést jelent (igaz, az előrejelzések szerint a 29/21. gazdasági évben 13 millió tonnát visz ki). Ugyanakkor Brazília nettó kivitele a termelés növekedése ellenére nem változik, 6 millió tonna körül alakul, ami döntően a dél-amerikai ország állattenyésztésének növekvő takarmányigényével magyarázható. A számunkra egyre nagyobb konkurenciát jelentő Ukrajna az elemzők szerint középtávon 5,3 millió tonna kukoricát értékesít a külpiacokon, ami 2 ezer tonnával elmarad a 28/29. gazdasági évi exportteljesítményétől. Ami a legnagyobb importőröket illeti: Mexikó behozatala az elkövetkező években jelentős mértékben, 4,3 millió tonnával nőhet, így a 218/219. gazdasági évben már 12,1 millió tonna kukoricát vásárolhat más országoktól (főleg az Egyesült Államoktól). Ezzel Japán (16,2 millió tonna import) mögött a második legnagyobb kukoricafelvevő lehet, maga mögé utasítva Dél-Koreát (8,2 millió tonna import). Kína az évi néhány tíz- és százezer tonna között változó kukoricaimporttal szemben tíz esztendő múlva 4,1 millió tonnát szerez majd be a terményből a nemzetközi piacról. Fontos kiemelni, hogy az észak-afrikai és a közel-keleti országokban a népesség növekedésének és a fogyasztói jövedelmek emelkedésének köszönhetően erősödik az állati termékek iránti kereslet, ami a takarmánygabonák, így a kukorica korábbinál nagyobb arányú felhasználását eredményezi. A térség kukoricabehozatala a 28/29. gazdasági évi 18,6 millió tonnáról 25,8 millió tonnára nőhet a 219/22. gazdasági évre. Az Európai Unió középtávon nettó kukoricaimportőr marad, nettó behozatala várhatóan 1-1,2 millió tonna között változik az elkövetkező években (9. ábra). 2
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán A kukorica globális kereskedelmének középtávon várható alakulása 9. ábra 6 USA 4 EU-27 5 3 4 2 3 61,6 47,2 1 2 1,7 3,5 1-1 2,7 4,5 28/29 219/22-2 6 Észak-Afrika és 28/29 219/22 6 Közép-Amerika 5 Közel-Kelet 4 5 3 4 2 3 2 1 18,6 25,8 1 6 12,3 18,1 Brazília 5 28/29 219/22 28/29 219/22 4 3 6 Argentína 2 5 1 4 7,1 6,5 3 28/29 219/22 2 1 USA részesedése 1,3 14,7 57,4% 56,9% 58,2% 28/29 219/22 1999/2 29/21 219/22 6 Japán 5 4 3 2 1 16,7 16,2 28/29 219/22 6 Egyéb Ázsia és 5 Óceánia 4 3 2 1 16, 24,2 28/29 219/22 Import (millió tonna) Export (millió tonna) Forrás: USDA 1.2. Olajnövények A világon legnagyobb mennyiségben termelt tíz olajnövényből 3 előzetes adatok szerint közel 437 millió tonnát takarítottak be a 29/21. gazdasági évben, ami kétszerese a két évtizeddel ezelőtti termésnek. A kibocsátásból a szójabab 59,3 százalékos (az 199/1991. gazdasági évben 47,9 százalék), a repcemag 13,7 százalékos (az 199/1991. gazdasági évben 11,6 százalék), míg a napraforgómag 7,2 százalékos (az 199/1991. gazdasági évben 1,5 százalék) részarányt képviselt. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, az olajnövények termelése az előttünk álló tízéves időszakban 14 százalékkal nő. A növényi olajok és állati eredetű zsiradékok termelése 168,8 millió tonnát tett ki a 29/21. gazdasági évben, vagyis szintén megkétszereződött az elmúlt húsz esztendő alatt. A szójaolaj 22,4 százalékos (az 199/1991. gazdasági évben 19,8 százalék) részarányával azonban a második helyre szorult a pálmaolaj mögé, amely 27,7 százalékkal (az 199/1991. gazdasági évben 14 százalék) az első helyre került. A repceolaj 13,8 százalékos hányadával (az 199/1991. gazdasági évben 1,9 százalék) megelőzte a napraforgóolajat, amely az összes kibocsátás 7 százalékát (az 199/1991. gazdasági évben 1,1 százalék) képviselte. Az olajosmagdarák termelése ugyancsak megduplázódott 199/1991 óta, a 29/21. szezonban 267,9 millió tonnára rúgott. A legfontosabb növényi eredetű fehérjetakarmány, a szójadara 6,5 százalékot (az 199/1991. gazdasági évben 5,7 százalék) hasított ki a tortából. 3 Szójabab, repcemag, napraforgómag, földimogyoró, gyapotmag, pálma(mag), kókuszbél, szezámmag, lenmag és ricinusmag. 21
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán Szója AKI A szójabab globális termelése meghaladta a 259 millió tonnát a 29/21. gazdasági évben (október-szeptember), 22 százalékkal szárnyalta túl az előző gazdasági évi kibocsátást és 9 százalékkal múlta felül az eddigi legbőségesebb, a 26/27. gazdasági évi termést. A világ legnagyobb szójatermelő országaiban rekordtermést takarítottak be: az Egyesült Államokban 91,4 millió tonna (egy esztendővel korábban 8,8 millió tonna), Brazíliában 69 millió tonna (egy esztendővel korábban 57,8 millió tonna), míg Argentínában 54 millió tonna (egy esztendővel korábban 32 millió tonna) szójabab került a raktárakba. E három ország részesedése a globális kibocsátásból 83 százalékra tehető. A vezető szójatermelők között kell említést tenni Kínáról, ahol a 29/21. gazdasági évben 14,7 millió tonna körüli terméssel számolnak. A szójabab globális kereslete a 29/21. gazdasági évben 6 százalékkal nagyobb lehet az előző gazdasági évinél, vagyis a piac gyakorlatilag visszatér a korábbi, a globális pénzügyigazdasági válság miatt megtört növekedési pályára. Az összes felhasználás meghaladhatja a 235 millió tonnát. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, a nemzetközi kereskedelembe 86,4 millió tonna szójabab kerül, közel 12 százalékkal több, mint a 28/29. gazdasági évben. A világ a szezont 65,5 millió tonna szójakészlettel zárja, és a készlet felhasználáshoz viszonyított aránya 27,8 százalék lesz, szemben a 28/29. gazdasági évi 19,8 százalékkal (3. táblázat). 3. táblázat A világ szójamérlege (25/26-29/21) millió tonna 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21* Termelés 22,54 236,56 221,1 211,96 259,2 Kereskedelem 63,93 71,27 79,53 77,34 86,35 Felhasználás 215,33 225,26 229,52 221,3 235,2 Zárókészlet 52,79 62,46 53,9 43,66 65,47 * Előzetes adat. Forrás: USDA Elemzők szerint az Európai Unió a 29/21. gazdasági évben 13 millió tonna szójababot importál, 1,5 százalékkal kevesebbet, mint az előző gazdasági évben. Ugyanakkor szójadarából összesen 22,3 millió tonnát szerez be a nemzetközi piacról, 6 százalékkal többet, mint a 28/29. gazdasági évben. Míg az Egyesült Államok a világ legnagyobb szójabab-exportőre (kivitele a 29/21. szezonban megközelítheti a 4 millió tonnát), addig Argentína a vezető szójaolaj- és szójadaraexportőr (várakozások szerint a folyó gazdasági évben szójaolajból 4,7 millió tonnát, szójadarából 26 millió tonnát értékesít más országoknak). A szójaolaj piacán Brazília a második legfontosabb beszerzési forrás (kivitele a folyó gazdasági évben megközelítheti az 1,3 millió tonnát, igaz, e menynyiség a 28/29. gazdasági évi exporttól 34 százalékkal, míg a 25/26. gazdasági évitől 48 százalékkal elmarad). Az amerikai kontinensen a biodízelipar mind több szójaolajra tart igényt. Ezzel magyarázható, hogy Dél-Amerika szójaolaj-kivitele az elmúlt néhány évben csökkenő tendenciát mutat. Brazíliában 21 januárjától kötelező a biodízel 5 százalékos bekeverése, ami a szójaolajnak komoly felvevőpiacot teremt. Argentína a szójaolajból előállított biodízelből a 29. naptári évben már több mint 1 millió tonnát exportált, míg három évvel ezelőtt mindössze 55 ezer tonnát adott el 22
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán a nemzetközi piacon. A gázolaj-helyettesítő kivitele főleg az Európai Unió keresletének köszönhetően ugrott meg. (A Közösség 29 márciusától antidömpingvámmal sújtotta az Egyesült Államokból importált biodízelt, mert az USA adókedvezményt nyújtott a gyártóinak és az exporttal letörte az EU belpiaci árait. Az észak-amerikai B99 behozatala 28-ban meghaladta az 1,6 millió tonnát, ami az USA összes biodízeltermelésének több mint 7 százalékát tette ki.) A szójabab feldolgozásakor keletkező nagy fehérjetartalmú dara iránti kereslet elsősorban a világgazdaság újbóli fellendülésének ütemétől és az állati eredetű fehérjék árának alakulásától függ. Emellett a kínai kormány stratégiai készletek felhalmozására irányuló törekvése is meghatározó szerepet játszik. A szójadara világpiaci ára (CIF Rotterdam paritáson) az előrejelzések szerint 372 USD/tonna körül alakul az előttünk álló tízéves időszak végén. Ez csupán 5 százalékos növekedést jelentene a Hamburgban 21 májusában jegyzett reprezentatív eladási ajánlatok átlagához (353 USD/tonna) képest, és kevesebb lenne, mint amennyiért az északi-tengeri kikötő környékén a feldolgozók egy hónappal korábban, áprilisban kínálták a terméket (1. ábra). 1 8 A szójabab és a szójadara árának középtávon várható alakulása 1. ábra USD/tonna 6 4 2 24/25 Forrás: FAPRI 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21 Szójabab (CIF Rotterdam) Szójadara (CIF Rotterdam) 21/211 211/212 212/213 213/214 214/215 215/216 216/217 217/218 218/219 219/22 Szójabab (28. évi előrejelzés) Szójadara (28. évi előrejelzés) 442 372 A szójadara globális termelése 21 második és harmadik negyedévében rekordot dönthet, elérheti a 85,3 millió tonnát. Ez 6,6 millió tonnával lenne több, mint az előző szezon ugyanezen időszakának kibocsátása. Argentína a várakozások szerint 3 millió tonnával, Brazília 1,6 millió tonnával több szójadarát állít elő, míg az USA termelése,6 millió tonnával csökken. Az elemzők szerint a globális felhasználás növekedése ellenére szeptemberre 6,7 millió tonna szójadara lehet készleten, 24 százalékkal több, mint egy esztendővel korábban. Az EU 21 áprilisa és szeptembere között 11,4 millió szójadarát importálhat, 1 millió tonnával többet, mint a 29. év ugyanezen időszakában. Az Európai Unió nagy fehérjetartalmú takarmány-alapanyagokból az állatállomány csökkenése ellenére továbbra is jelentős mennyiségű behozatalra szorul: a Közösségben felhasznált fehérjetakarmányok mintegy 6 százaléka harmadik országokból származik. Az EU elsősorban a 23
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI világpiacot uraló Dél- és Észak-Amerikától vásárol fehérjetakarmányokat, ahol már számottevő arányban termelnek gm szójababot, valamint kukoricát és repcét. (A gm szójabab Argentínában 98 százalékkal, az Egyesült Államokban 91 százalékkal, míg Brazíliában 71 százalékkal részesedett a vetésterületből 29-ben.) Így nincs mit csodálkozni azon, hogy a Közösségben előállított takarmánykeverékek több mint 9 százalékában megtalálhatók a gm összetevők. A nem engedélyezett gm szervezetekkel szemben az Európai Unióban zérus-tolerancia van érvényben, ami nagyban befolyásolja a szójabab- és kukorica-, illetve az ezekből származó termékek (szójadara, kukoricaglutén-takarmány, DDGS) behozatalát. Ugyanis az exportőrök és importőrök ma már alig képesek garantálni a, százalék határértéket a tiltott gm összetevőkre, hiszen ehhez nem csak a termelést, de az egész logisztikai láncot izolálni kellene. Észak-Amerikában az idén tavasszal két új gm szójabab került a köztermesztésbe, amelyek 21 végén megjelenhetnek az USA szójabab-, illetve szójadara-szállítmányaiban. Ráadásul e két vonalat október és december között már Dél-Amerikában is vethetik, így megeshet, hogy nyomokban a 211 nyarától Brazíliából vagy Argentínából érkező áruban is kimutathatók lesznek. Ez hacsak az Európai Bizottság nem engedélyezi a felhasználásukat gyorsított eljárás keretében ismét fennakadásokat okozhat az EU takarmánypiacán és az európai kikötőkben a szójadara árának drágulásához vezethet. Repce Az olajnövények globális termelése a 28/29. és 29/21. gazdasági évben (júliusjúnius) egyaránt rekordot döntött. Ugyanez igaz a repcetermelésre: míg a 28/29. szezonban közel 58,4 millió tonna repcemagot takarítottak be, a következő gazdasági évben mintegy 6 millió tonna került le a táblákról. A világ repce iránti igénye az elmúlt egy évtizedben töretlenül nőtt; a 29/21. gazdasági évben felhasznált repce mennyisége megközelítette a 6,4 millió tonnát. Ez egyetlen év alatt közel 9 százalékos ugrást jelent, ami alapján a készletek megcsappanása nyilvánvaló (4. táblázat). A zárókészlet felhasználáshoz viszonyított aránya a 29/21. gazdasági évben a 28/29. gazdasági évi 12,7 százalékról 11 százalékra esett vissza. (Az Európai Unió a 21/211. gazdasági évet 1,44 millió tonna átmenőkészlettel kezdi meg, ez 5 százalékkal kisebb az előző szezon nyitókészleténél.) 4. táblázat A világ és az EU repcemérlege (25/26-29/21) millió tonna 25/26 26/27 27/28 28/29 29/21* Termelés 48,5 45,9 48,52 58,37 59,95 Termelés EU 15,52 15,96 18,36 19,7 21,56 Kereskedelem 6,98 6,62 8,12 11,69 11,15 Nettó export EU -,8 -,42 -,29-3,12-2,13 Felhasználás 47,45 46,33 49,7 55,63 6,39 Felhasználás EU 15,25 16,87 19,13 21,39 23,77 Zárókészlet 5,51 4,66 3,55 7,6 6,62 Zárókészlet EU 2,4 1,56,96 1,52 1,44 * Előzetes adat. Forrás: USDA, Oil World (28/29, 29/21) 24
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán A repce globális termőterülete 21-ben 4 százalékkal lesz nagyobb, mint egy esztendővel korábban, várakozások szerint túllépi a 32 millió hektárt. Kínában 7,1 millió, Indiában 6,4 millió, az Európai Unióban 6,8 millió, míg Ukrajnában 1,5 millió hektáron vetettek repcét, amiből keleti szomszédunknál a kemény tél miatt bő 43 ezer hektáron kipusztult. (Kínában és Indiában egyaránt 6,6 millió, az Európai Unióban 6,5 millió, míg Ukrajnában 1,5 millió hektár volt a betakarított terület 29-ben.) Ukrajna repcetermése hivatalos források szerint így mindössze 1 millió tonna körül valószínűsíthető az idén, ami 47 százalékos csökkenést jelent az előző évi, illetve 65 százalékos visszaesést a két esztendővel ezelőttihez képest. Ez térségünkben húzóhatást gyakorolhat az árakra a 21/211. szezonban. A rendelkezésre álló adatok és információk alapján a 21/211. gazdasági évben 69,2 millió tonna körüli globális repceterméssel számolhatunk. A világ repcetermelése az elkövetkező tízéves időszakban 15 százalékkal nő a 29/21. gazdasági évi kibocsátáshoz képest, előrejelzések szerint eléri a 68,8 millió tonnát (11. ábra). A fontosabb repcetermelő országok közül Kína 14,4 millió, Kanada 13,9 millió, míg India 7,9 millió tonnára növeli termelését a 219/22. gazdasági évre. (Kínában 12,8 millió, Kanadában 11,8 millió, míg Indiában 6,3 millió tonna repcét takarítottak be a 29/21. szezonban.) Ukrajnában a 28/29. gazdasági évben elért 2,9 millió tonna rekordtermés előreláthatóan nem dől meg az előttünk álló évtizedben. Ugyanakkor az Európai Unió repcetermelése a 29/21. gazdasági évi 21,6 millió tonnáról 24,2 millió tonnára emelkedhet középtávon. A világ repcetermelésének középtávon várható alakulása 11. ábra 28/29 19,1 13,3 12,1 6,2 7,7 58,4 219/22 24,2 14,7 14,4 7,9 7,5 68,8 1 2 3 4 5 6 7 8 millió tonna EU-27 USA+CAN CHN IND Egyéb Forrás: Oil World (28/29), FAPRI (219/22) A világ repcefeldolgozása az elmúlt év júliusa és decembere között, azaz a 29/21. gazdasági év első felében számottevően megnőtt, meghaladta a 28 millió tonnát. Ez több mint 6 százalékos pluszt jelent az előző gazdasági év ugyanezen időszakához képest. A 29/21. gazdasági év második felében, 21 januárja és júniusa között további 29,1 millió tonna, az előző gazdasági év ugyanezen időszakában feldolgozottnál 3,6 millió tonnával több repcemag került az olajütőkbe. A repceolaj termelése leginkább az Európai Unióban, Kínában, Indiában és Kanadában nőtt, de Pakisztánban, Törökországban, Ausztráliában és Fehéroroszországban is több repceolajat sajtoltak. 25
Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán AKI A repcefeldolgozás megugrása a szezon második felében szokatlan. Ez mindenekelőtt a kereslet élénkülésével magyarázható, amelynek legerősebb mozgatórugója a fejlett országokban a biodízelipar, míg a kevésbé fejlett világban a népesség növekedése és a gazdasági fejlődéssel, a jövedelmek emelkedésével párhuzamosan a fogyasztói szokások, igények folyamatos változása. Európában a repceolaj népszerűségének növekedésében a szójaolaj és néhány más növényi olaj viszonylag szerény kínálata is szerepet játszott 29 végén, illetve 21 első félévében. Az Európai Unió repceolaj-felhasználása újabb rekordot döntött a 29/21. gazdasági évben, elérte a 1 millió tonnát. Ez a világ összes felhasználásának már több mint 4 százaléka. Az EU olajütőiben tavaly 22,8 millió tonna repcemagot dolgoztak fel, 11 százalékkal többet, mint a 28. naptári évben. Ha a 29/21. gazdasági évet tekintjük, 29 júliusa és decembere között 7 százalékkal, 21 januárja és júniusa között 15 százalékkal több repceolajat állítottak elő, mint az előző év ugyanezen időszakában. Iparági szakértők szerint a feldolgozás növekedése a 21/211. szezonban nem valószínűsíthető. Ha hihetünk az előrejelzéseknek, a sajtoló üzemek repcefelhasználása a biodízelgyártás további felfutásának (kötelező bekeverés arányának megemelése) köszönhetően közel 15 százalékkal nő középtávon, tíz év múlva meghaladhatja a 26 millió tonnát. Ehhez azonban az Unió éves szinten több mint 3,2 millió tonna repcemag, vagyis körülbelül a 28/29. szezonban importált mennyiség behozatalára szorul. Míg az EU üzemanyagcélú etanoltermelése viszonylag csekélynek mondható, a közösség a világ vezető biodízelgyártója. Kibocsátása 7,9 millió tonna körül alakult 29-ben (ez 6 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest), amivel a világ biodízel-termeléséből 54 százalékkal részesedett. Ennek ellenére a biodízel felhasználásának aránya a gázolajfogyasztás alig 5 százalékára tehető. Az EU összes biodízelgyártó kapacitása 29-ben megközelítette a 2,9 millió tonnát, a kihasználtság tehát igen alacsonynak mondható. A Közösség biodízeltermelése a várakozások szerint középtávon 18,5 millió tonnára emelkedik, miközben részesedése a globális kibocsátásból 4 százalék alá süllyed (12. ábra). A belpiaci igények kielégítéséhez azonban középtávon évi 3,2 millió tonna zöld olajat kell beszereznie harmadik országoktól. A biodízeltermelés középtávon várható alakulása 12. ábra millió tonna 5 45 4 35 3 25 2 15 1 5 37,8 18,5 13,7 14,6 7,5 7,9 2,7 1,9 3,2,8 1,3 28 29 219 28 29 219 28 29 219 28 29 3,2 4,5 219 219 Világ EU USA Argentína India Forrás: F.O. Licht, OECD (219) 26
AKI Rövid és középtávú kilátások a főbb növényi termékek világpiacán A biodízelgyártás legnagyobb szereplői Európában a Cargill, az ADM és a Bunge, vagyis azon multinacionális cégek, amelyek a növényolaj-előállítást is a kezükben tartják. E cégek egyben a legnagyobb növényolaj- és biodízelimportőrök: tengerentúli üzemeikből az árak alakulásának függvényében többek között szója- és pálmaolajból gyártott biodízelt, vagy különböző növényolajokat hoznak be a kontinensre. E piacra tehát rendkívül nehéz belépni. Az EU megújuló energiaforrások használatával szemben támasztott követelményei Az Európai Bizottság kezdeményezte az üzemanyagszabvány módosítását, így ma már a benzinbe a korábbi 5 százalék helyett 1 százalék etanol (E1) keverhető. E lehetőséggel 21 júniusáig csak Franciaország élt, Németország pedig az év második felében tervezi bevezetni az E1 üzemanyag forgalmazását. A biodízelszabványt is módosították: a gázolajhoz adható biodízel részarányát 7 százalékra emelték (B7), de 21 júniusáig csupán négy tagállam (Ausztria, Franciaország, Németország és Hollandia) vezette be a B7 üzemanyag forgalmazását. Az E1 szabvány bevezetésével az Európai Unióban a bioetanol gyártásának és behozatalának növekedésével lehet számolni. Az Európai Unióban a bioüzemanyagoknak legalább 1 százalékkal kell részesedniük a közúti közlekedés üzemanyag-felhasználásából 22-ban. Ugyanakkor az Európai Parlament és a Tanács 29/28/EK irányelve értelmében, a bioenergiahordozók hasznosításának fenntarthatósága érdekében, csökkenteni kell az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását a termesztett nyersanyagok, valamint a szerves hulladékok és maradványok előállítása és felhasználása során. Ezért a bioüzemanyagok és a folyékony bioenergiahordozók csak akkor számíthatók be a kötelezettségek teljesítésébe és csak akkor támogathatók 211-től (a 28 előtt üzembe helyezett bioüzemanyag-gyárak esetében 213-tól), ha előállításuk és felhasználásuk a fosszilis energiahordozókéhoz képest legalább 35 százalékkal csökkenti az ÜHG-kibocsátást. Az ÜHGkibocsátást 217-től már 5 százalékkal (a 217 után üzembe helyezetett bioüzemanyag-gyárak esetében a 6 százalékkal) kell redukálni. A jelenleg alkalmazott általános technológia mellett az Európai Unióban csak a repcéből (-38 százalék) és a kukoricából (-47-49 százalék) előállított bioüzemanyagok gyártása és felhasználása esetén érhető el 35 százalékot meghaladó csökkenés, a 6 százalékos cél azonban még ezekkel sem. A nyersanyagok előállításának fenntarthatósági kritériumai között szerepel, hogy a termelés nem vezethet a földhasználat célirányos vagy közvetett változásához a 28. januári állapotokhoz képest. Többek között szociális (munkavédelmi) feltételeket is megszabnak, ami egyes exportőr országok számára még inkább nehezíti a bioüzemanyagok piacra juttatását az Európai Unióban. Előírták továbbá, hogy a felhasznált bioüzemanyagok egyre nagyobb hányada (egyelőre abszolút érték vagy százalék megadása nélkül) legyen ún. második generációs és/vagy növekedjen a zöld energiával működő, illetve hidrogénnel hajtott járművek aránya. A repcefeldolgozás terén az EU után Kína következik a sorban: a délkelet-ázsiai országban a 29/21. gazdasági évben 14,7 millió tonna repcemagot sajtoltak (a 28/29. gazdasági évben 13,4 millió tonna került az olajütőkbe). A harmadik helyen India áll, ahol iparági becslések szerint 5,6 millió tonna (a 28/29. szezonban 4,7 millió tonna) repcemagot dolgoztak fel. A repceolaj előállítása Kanadában is egyre jobb üzletnek tűnik: az észak-amerikai ország ilyen célú felhasználása 4,3 millió tonnáról 4,7 millió tonnára emelkedett a 29/21. gazdasági évben, és tíz év múlva megközelítheti a 6,3 millió tonnát. 27