ÉRTÉKMENTŐK KI KICSODA A KARÁCSONY SÁNDOR PEDAGÓGIAI EGYESÜLETBEN? 2016
Kiadja: Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület Debrecen Felelős: Fülöp Mihály Összeállította és szerkesztette: Kálmán Antalné és Dr. Gerencsér Attila Közreműködők: Csermely László Dr. Korompai Gáborné Szabó Lászlóné Nyomdai munka: Kapitális Kft., Debrecen Felelős vezető: ifj. Kapusi József
Szórd szét kincseid a gazdagság legyél te magad. (Weöres Sándor) A j á n l á s Amikor a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület elnöksége elhatározta, hogy bemutatja mindazokat, akik az elmúlt 20 évben hozzájárultak közösségünk és a Pedagógusok arcképcsarnoka sikeréhez, tette ezt egyrészt azért, hogy tagjaink és az érdeklődők megismerhessék őket, másrészt, hogy önzetlen munkájukat e szerény ajándékkal megköszönhesse. Úgy vélem, az életben naponta fogalmazódik meg számtalan ötlet, de hogy melyik valósul meg, az a résztvevők kitartásán, önzetlenségén múlik, kiváltképp az olyan, mely nem kevés munkával jár, fizetség nélkül. Az eltelt idő bizonyította, hogy valós igény motiválta a kezdeményezést, hiszen mind az egyesület működése, mind a kiadványsorozat egyértelmű siker, az elnökség és szerkesztőség tagjainak változása mellett is töretlen maradt az a szellemiség, mely az alapító üzenetben fogalmazódott meg: AZ EMLÉKEZET ÉRTÉKET MENT! Gondozva és felidézve Karácsony Sándor szellemiségét, az emlék állításával fejet hajtani azon pedagógusok emléke előtt, akik közösségük számára a legnagyobb értéküket adták: tudásukat és emberségüket. Köszönhető ez Ungvári János alapító elnökünknek, főszerkesztőnknek és az elnökség, a szerkesztőség önzetlen munkájának. 3
Számomra öröm, hogy olyanokkal dolgozhatok együtt, akik kiváló szakmai tudással, hozzáértéssel, szabadidejüket feláldozva járulnak hozzá ahhoz, hogy egyesületünk tevékenysége és az arcképcsarnok immár elismert érték és szinte országszerte ismert és kedvelt, forrásként is kezelhető kiadvány. Nem lenne teljes a köszönet, ha a siker zálogaként nem tennék említést az állhatatos és egyre növekvő számú tagságunkról és a lelkes forrásanyagot, életutakat felkutató írókról. Az ajánlást, mely a jubileumi kiadványunkra vonatkozik Weöres Sándorra hivatkozva azzal zárom, hogy remélem, kincseket találnak és gazdagodnak! Ismerjék meg egyesületünk történetét és azokat, akik az értékmentő és értékteremtő munka letéteményesei! Lapozzák kötetünket érdeklődéssel! Debrecen, 2016. január 22. Fülöp Mihály egyesületi elnök 4
A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület rövid története 20 esztendő telt el azóta, hogy 1996. március 11-én az MTA Debreceni Területi Bizottsága székházában megalakult a Sári Gusztáv Emlékbizottság. Ezzel vette kezdetét az az értékmentő tevékenység, amelynek célja napvilágra segíteni a múlt homályába vesző értékeket, bemutatni mindazon pedagógusok életútját, munkásságát, akiket ma már jószerével csak az emlékezet őriz. A szervezet azóta több átalakuláson ment keresztül, de a cél nem változott, a tevékenység és az értékmentők köre viszont kibővült. Az emlékülés 1996. november 20-án a Megyeháza zsúfolásig megtelt Árpád-termében került megrendezésre. A jogi személyiséggel nem rendelkező emlékbizottság azonban nem volt alkalmas a további igények kielégítésére. Ahogyan az értékmentő csapat szervezése, az egyesületté alakítás is Ungvári János tanár, nyugalmazott osztályvezető nevéhez fűződik. A létszámában és célrendszerében kibővült egyesületi forma megalakulásáról a Hajdú-Bihari Napló 1998 februárjában alábbi tájékoztatást adta: A Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesület ez év február 12-én tartotta meg alakuló közgyűlését a Debreceni Akadémiai Bizottság székházában Az egyesület céljai között szerepel kiemelkedő pedagógusegyéniségek életútjának és munkásságának feltárása, bemutatása, nevelési-oktatási intézmények, pedagógiai alkotóműhelyek történetének feldolgozása és publikálása. 5
Fürtös Sándorné, Oláh Imréné, Ungvári János, Debreceni Ferenc, Kakucsi Géza, álló sor: Kerek Lajos, T. Nagy László, Király István, Gerencsér Attila, Bajkó Mátyás, Homolay Gyula, Petrikás Árpád, Bagi István, Tar József, Vaskó László, nem látható a fotón: Beregszászi József Az egyesület megalakulását követően emlékülések keretében valósult meg az értékmentő munka. 15 rendezvényről és ugyanannyi emlékkötetről adhatunk számot. Ezekben olvasható Sári Gusztáv, Kalmár Zoltán, Nagy Sándor, Fürtös Sándor, Dr. Nagy László, Dr. Barla Gyula, Szakály István, Dr. Nagy János, Dr. Nagy József, Dorogi Márton, Kecskés Gyula, Rettegi Istvánné, Szilágyi Miklós, Dr. Gazda László, Csige József pályaképe. Az értékmentő munkát különdíjjal jutalmazta a Debreceni Akadémiai Bizottság. Tevékenységünk népszerűségét és elismertségét jelzi taglétszámunk rohamos növekedése is. Egyesületünk jelenlegi regisztrált taglétszáma 184 fő. Tagságunk kb. 70-30 %-os arányban nyugdíjas, ill. aktív. Vidéki tagszervezeteink segítik tagjaink informálását, helyi feladatokba való bekapcsolásukat. 6
2005-től az egyesület elnevezése: Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület. Évente több százra tehető a megemlékezésre javasoltak száma, ezért 2002-ben Pedagógusok arcképcsarnoka címmel indult el kiadványsorozatunk, amelynek tizenötödik kötete szerkesztés alatt áll. Az arcképcsarnokban egyaránt megtalálható az egykori tanyai tanító, az óvónő, a tanár, az egyetemi katedrán oktató profeszszor. Több százra tehető a szerzők száma, akik közreműködnek az arcképvázlatok megírásában. Minden évben ünnep a könyvbemutató, amit nagy érdeklődés övez és sok-sok méltatást, elismerést kapunk a rendezvények és a kötetek színvonaláért. 7
Néhány példa: A műsor során ez jár a fejemben: Hol vannak az ilyen emberek? Az nem lehet, hogy ezek az értékek is eltűntek! És nekünk miért nem sikerül? Az ember óhatatlanul is magába néz és Ungvári János szavaival élve, levonja a tanulságot. Keresem. A műsor véget ér, és úgy érzem, kicsivel több vagyok, mint tegnap voltam. (Tarcsai Ilona Balmazújváros) Verőfényes kora őszi délelőttön vehettünk részt egy nagyon szép, szívet-lelket melengető ünnepségen: a Pedagógusok arcképcsarnoka című könyv 12. kötetének ünnepélyes bemutatóján a Hajdú-Bihar Megyei Megyeháza Árpád-termében, a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület meghívottjaiként. (Kondacs Mihályné Szarvas) A tizenharmadik kötet is a hiteles és példaadó pedagógiai útmutatásokban gazdag arcképvázlatait a korábbiaknál ismét gazdagabb bizonyító erejű képek teszik szemléletessé. ( ) A nyelvhelyesség felüdít, az olvasmányosság magával ragad ebben a kötetben is. (Tuza Tibor Debrecen) A kiadványsorozat legnagyobb értéke abban rejlik, hogy az életrajzok nagyobb hányada azoknak az áldozatos életű pedagógusoknak állít emléket, akikről eddig és más helyen nem írtak, a szerzők értékmentő munkája emelte ki őket a feledésből, s keres számukra helyet a magyar oktatás panteonjában. (Korompai Gáborné dr. lektor) Népszerűek a kapcsolatépítő kirándulásaink. A tagok programokon való együttléte építően hat az egyesületi munkára, az intézményekkel, hasonló profilú szervezetekkel való kapcsolattal pedig folyamatosan bővül a szerzők, az együttműködők köre. Az együttműködő iskolák, szervezetek képviselőivel kölcsönös az egymás programjain való részvétel. Évenként színvonalas rendezvényen idézzük névadónk munkásságát, neves előadók közreműködésével. 8
Jelenleg 9 fős elnökség irányítja a munkát. Ungvári János alapító elnököt 15 év után Papp Gézáné követte, majd 2011-ben választotta meg a tagság az egyesület jelenlegi elnökét, Fülöp Mihályt. A kiadvány szerkesztőségében is több változás következett be, újabb és újabb elkötelezett kollégák csatlakozásával, újabb ötletekkel gazdagodott a kiadványsorozat. Rendszeresek az előkészítő, egyeztető megbeszélések, csapatmunka eredményeként kitágult a horizont, mára már nem csak országosan egyedül álló, hanem határainkon is átnyúló az értékmentő tevékenység. Évről-évre nő támogatóink száma, az önkormányzatok, iskolák, állami, társadalmi és civil szervezetek, egyéni szponzorok nem csak követik, elismerik az egyesület értékmentő és értékteremtő munkáját, hanem anyagi forrást is teremtenek a kiadványok megjelentetéséhez. A 20 éves jubileumra készülve újabb változások következtek be az egyesület történetében: A Pedagógusok arcképcsarnoka kiadvány bekerült a HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ÉRTÉKTÁR kulturális kategóriájába. Pedagógusok arcképcsarnoka gyűjteményes kiadvány sorozat I-XIII. kötet 33/2015. (X. 2.) MÉBH A közgyűlés 2015. november 25-ei ülésén döntött az egyesület közhasznú szervezetté alakulásáról, ennek megfelelően módosította az alapszabályt. 9
A kibővített elnökség 2015-ben A célok és feladatok nem változtak, valljuk és példázzuk Széchenyi István szavait: Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen Forrás: Egyesületünk tíz éve 2005. Szerkesztette: Ungvári János KSPE irattári dokumentumok www.kspe.hu honlap 10
BAGI ISTVÁN (1930 2007) középiskolai tanár, igazgatóhelyettes Debrecenben született, és szoros szálak fűzték a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolához. Négy évig 1945-1949-ig diákja volt az iskolának, majd felvételt nyert 1951-ben a debreceni egyetem matematika fizika tanári szakára. 1955-től négy évig tanított Nyírmártonfalván az általános iskolában, majd Debrecenben a Hosszúpályi úti Általános Iskolában. 1960-ban került a kereskedelmi iskolába, ahol 1963-ban igazgatóhelyettes lett. Jó szervezőképességére szüksége volt az iskolának, ő volt az összekötő kapocs az iskola, a vállalatok, a kereskedelmi központok és a gyakorlati munkahelyek között. 30 éven keresztül végezte ezt a munkát kiválóan. Jóság és derű, nagy szakmai tudás és mélységes emberszeretet jellemezte. Pedagógiai célkitűzése az volt, hogy minden tanuló szeresse a matematikát. Játékosan osztott, szorzott, számoltatott, elégtelent ritkán adott. Tíz évig vezette a természetjáró szakosztályt. Járta a hegyeketvölgyeket, vezette a diáksereget. Nagyon sokat túrázott, soha nem hibázott. A sakkozás nagymestere volt, erre ment rá sok szabad perce. Harminc évig volt a Keri tanára. Bagi István megírta az iskola történetét is A Keri 145 éve címmel. Több ezer diákot tanított nemcsak szakmára, hanem tisztességre és emberségre is. Alapító tagja volt a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesületnek a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület jogelődjének és haláláig rendszeresen részt vett az egyesület rendezvényein. 11
DR. BAJKÓ MÁTYÁS (1925 1999.) c. egyetemi tanár, a neveléstudományok doktora Erdélyben, Ditrón született, az elemi és polgári iskola elvégzése után a Csíkszereda- Csíksomlyói Tanítóképző Líceumában végzett, majd szülőhelyén tanított. 1946 47-ben a kolozsvári egyetemen tanult, majd 1948-tól a debreceni egyetemen folytatta tanulmányait magyar történelem szakon. 1953-ban kapta meg diplomáját, s ekkor nevezték ki tanársegédnek a Pedagógiai Intézetbe. 1958-ban egyetemi doktori, majd 1972-ben kandidátusi fokozatot szerzett. 1992-ben c. egyetemi tanárrá nevezték ki. A tanárjelölteket, a pedagógia szakos hallgatókat és a levelezők sokaságát oktatta. Vezetésével többen készítettek szakdolgozatot és szereztek egyetemi doktori vagy kandidátusi fokozatot. Fő kutatási területe az egyetemes és a hazai neveléstörténet volt, központi kutatási témája a református kollégiumok magyarországi és erdélyi története a felvilágosodás és a reformkor időszakában. A DAB és a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet támogatásával Iskolatörténeti dolgozatok címmel hét füzetet szerkesztett. Erdélyi kötődését végig megőrizte, nevéhez fűződik az 1989-ben indult és negyedévente megjelenő Erdélyi tükör című periodika. Szakmai munkásságában meghatározó helyet foglalt el a MPT, s annak Neveléstörténeti és Összehasonlító Pedagógiai Szakosztálya, olykor titkári, alelnöki tisztségeket is betöltve. A Magyar Comenius Társaság elnökségi tagja, majd rövid ideig alelnöki feladatokat is ellátott. Igen komolyan dolgozott több felolvasó ülést szervezve a DAB Pedagógiai Munkabizottságában, s két ciklusban elnöke volt e munkabizottságnak. 12
Alapító tagja a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesületnek, közreműködője az egyesület által szervezett megemlékezéseknek. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el, megkapta az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, a Kiváló Munkáért és a Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetéseket. CSERMELY LÁSZLÓ gépészmérnök, főosztályvezető Beregszászon született 1940-ben. Gyermek- és diákéveit Berettyóújfaluban töltötte. 1959-ben érettségizett az Arany János Gimnáziumban. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1966-ban szerzett vegyipari gépész szakos gépészmérnöki diplomát. Debrecenben a BIOGAL Gyógyszergyárban helyezkedett el, és ott dolgozott nyugdíjba vonulásáig, 2002. december 31-ig, a karbantartás, beruházás és a gyárfejlesztés területén, osztály- és főosztályvezetői valamint főmunkatársi beosztásokban. A gyárban lehetősége nyílt a mérnöki munka mellett a tanításra is. Először a debreceni Csokonai Gimnázium tanulóit oktatta géptanra és műszaki rajzra, az 5+1-es oktatási rendszer keretében. Később több mint 20 éven át a gyógyszergyártó szakmunkás képzésben vett részt, mint a vegyipari géptan tárgy tanára. Egyik kollégájával jegyzetet is írt ebből a tárgyból. Éveken keresztül volt a vállalat pályaválasztási megbízottja. 1974 és 1976 között tanulmányokat folytatott a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán, és gazdasági mérnök képesítést szerzett. 13
A sok kitüntetése között nevezetes, hogy 1985-ben pedagógusnapon kapta meg a Nehézipar Kiváló Dolgozója elismerést a szakmunkásképzésben kifejtett eredményes tevékenységéért. 1992-től az Ybl Miklós Műszaki Főiskola Épületgépészeti Tanszékén volt gyakorlatvezető, vízellátás és csatornázás tárgyból. A tanszéken bevezette a tesztkérdésekkel történő írásbeli számonkérést. Éveken keresztül tagja volt az Állami Vizsgabizottságnak is. Az egyesülettel volt gimnáziumi magyartanára és osztályfőnöke, Nyirkos Tibornak köszönhetően 2007-ben került kapcsolatba. Ekkor írta az első két arcképvázlatot gimnáziumi tanárairól. Kezdetben csak pártoló tag volt, 2010-ben aztán rendes tagja lett az egyesületnek. Azóta végzi a Pedagógusok arcképcsarnoka kiadvány nyomdai előkészítési munkáit. Precíz munkájának eredménye az egyre színvonalasabb kiadvány. Sokkal többet vállal, mint ami egy tördelőszerkesztő feladata lenne: begyűjti az arcképvázlatokat, tartja a kapcsolatot a szerzőkkel, továbbítja az írásokat a korrektoroknak, és csak utána következik az igazán tipográfusi munka. Rendszeresen keresi az ország egész területén az arcképvázlat írókat. 2011 óta állandó szereplője a könyvbemutatóknak egy-egy vers vagy próza elmondásával. Kapcsolatot épített ki a győri Emelj fel emlék! Alapítvánnyal és a Magyar Pedagógiai Társaság Nógrád Megyei Tagozatával. Az egyesületben végzett kiemelkedő tevékenységét az MTA Debreceni Bizottsága 2011-ben oklevél adományozásával ismerte el. 14
CSIHA LÁSZLÓ (1939 2016) magyar francia szakos középiskolai tanár, igazgatóhelyettes Debrecenben született 1939-ben, de iskolái, munkássága Hajdúböszörményhez köti. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatott egyetemi tanulmányok után 1962-ben kapta meg magyar francia szakos középiskolai tanári diplomáját, ezt követően mindvégig a hajdúböszörményi Bocskai István Gimnázium tanára volt. Egész élete összeforrt a gimnázium szellemiségével, a nevelőtestület meghatározó tanáregyénisége volt, akit a városban mindenki ismer. Itt éltem le az életem, egy hónapnál tovább sose voltam távol, s magyartanárság ide vagy oda, tájszólásom észrevehető de mégsem ebben van a böszörményiségem. Abban van, hogy szeretem Böszörményt, a tájat, az embereket vallotta magáról. Tizenöt osztály tanulóit érettségiztette franciából, ötvenet magyarból. Nyolc osztályt osztályfőnökként érettségiztetett, de volt két olyan csoport, akiket negyedik évfolyamon vett át távollévő kolléga helyett. Példás tanári munkája mellett a Hajdúdiák című iskolai újság tanár szerkesztője volt 11 évig. Rendszeres szervezője volt az iskolai ünnepi műsoroknak (állami ünnepek, pedagógusnap, karácsony). Szerény, intelligens, okos tanításával generációk egész sorát indította el a pályán. A területi továbbképzések aktív résztvevője, sokszor szervezője is volt. Bemutató órákat, előadásokat tartott. 16 éven keresztül a gimnázium szakszervezeti titkáraként képviselte kollégái és az intézmény érdekeit, igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátott. A város közéletének tevékeny részese volt élete végéig. 15
Kitüntetései: Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt, Dr. Molnár István-díj, Hajdúböszörmény város díszpolgára. A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület tagjaként több mint tíz évig a szerkesztő bizottság munkájában is közreműködött, több arcképvázlatot írt egykori kollégáiról. Tevékenységét az MTA Debreceni Bizottsága oklevéllel ismerte el. FARKAS JÁNOSNÉ Tápai Klára Éva általános iskolai tanár, igazgató, intézményvezető 1953-ban született. A Tiszakeszi Szivattyú-telepen felnőni életre szóló élményt jelentett számára. A Tisza, az ártéri erdők, a környező tanyavilág, az érintetlen természet meghatározó szerepet játszott életében, pályaválasztásában. Általános iskolai tanulmányait Nagyszögben és Tiszakesziben végezte, Sátoraljaújhelyben a Kertészeti Szakközépiskolában érettségizett, ahonnan egyenes út vezetett a nyíregyházi Tanárképző Főiskolára, ott biológia és mezőgazdasági ismeretek és gyakorlatok szakos tanárként végzett. 1976-ban családot alapított, majd Tiszacsegére költözött, ahol munka mellett tanult. Államvizsga után osztályfőnöki teendőket vállalt, majd a Vöröskeresztes tanárelnöki feladatokat is ellátta. 1980-tól úttörőcsapat-vezető, tagja az iskolavezetésnek. 1990-től a tiszacsegei Általános Iskola igazgatója, a munkakört 17 éven át töltötte be töretlen lelkesedéssel. Megválasztását követő évben megszervezte a speciális szakiskolai képzést, iskolája a jogszabályok változása miatt több alkalommal nevet és struktúrát váltott. A kétéves képzési forma 16
keretén belül 13 évig folyt a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű fiatalok nevelése, oktatása, szakmai vizsgáztatása. Vezetői feladatainak szakszerű ellátása érdekében a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán közoktatás-vezetői tanulmányokat folytatott, melyet 1996-ban sikeres államvizsgával zárt. Szerette az új szakmai kihívásokat, érzékeny volt azokra a problémákra, melyek a szocializációs hátrányokban gyökereztek, pályázati munkájával ennek jobbítására törekedett. Vezetése alatt az iskola ECDL vizsgaközpont lett, az Országos Integrációs Hálózat bázisiskolájaként működött, kimagasló eredményeket ért el az egészséges életmódra nevelés és a természet megismerését, szeretetét, védelmét oktató iskolák sorában. A pályája során megkezdett és megszeretett pályázatírói tevékenységet a nyugdíjas éveiben is folytatta, jelenleg három civil szervezet munkájában vesz részt, tagja a csegei Nyugdíjas klubnak, szakmai vezetője a Tiszacsege Ifjúságáért Alapítványnak és elnökségi tagként arcképvázlatokat, pályázatokat ír a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületben. A város és intézményei fejlesztését szívügyének tekintette, ennek érdekében a mai napig aktívan tevékenykedik. Kimagasló szakmai és közéleti munkája elismeréseként számtalan kitüntetést, elismerést kapott. József Attila alább idézett verse találóan mutatja be személyiségét, az embertársaihoz való viszonyát, a munkáról, a munkák elvégzéséről alkotott véleményét. Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. 17
FÜLÖP MIHÁLY középiskolai tanár, igazgató, polgármester, egyesületi elnök 1943-ban született Kolozsvár városában. Gyermekkorát Körösszegapátiban töltötte. Debrecenben érettségizett a Fazekas Mihály Gimnáziumban, majd a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett történelem földrajz szakos középiskolai tanári diplomát. Később az Eötvös Loránd Tudományegyetemen filozófia, a József Attila Tudományegyetemen tantervfejlesztő- közoktatási menedzserszakot végzett. 4 évtizedes tevékenység fűzi Biharkeresztes városhoz. Tanárként kezdett, 15 évig volt igazgatóhelyettes (a közös igazgatású iskola gimnáziumi tagozatát irányította), majd a gimnázium önállóvá válását követően 13 évig polgármesterré választásáig a Bocskai István Gimnázium igazgatójaként dolgozott. Két cikluson át Biharkeresztes város polgármestere volt. Nevéhez fűződik a gimnázium önállósításában való közreműködés, a vámügyi, rendészeti és mezőgazdasági szakképzés kialakítása, a középiskolai kollégium létesítése, a városfejlesztés látható jelei még: utak, terek, szobrok, különböző középületek. Tevékenysége a Bihari régióban, megyénkben, de országhatáron túl is jól ismert. Megyei közgyűlési tagként a településfejlesztés, a környezetvédelem harcosa volt. Sokat tett a határ menti együttműködés fejlesztéséért, a Bihar-Bihor Eurorégió létrehozásáért. Érdeklődése és munkálkodása fókuszában mindvégig az oktatás, művelődés, turizmus, környezetvédelem, településfejlesztés és a határ menti együttműködés állt. Kiemelkedő munkásságát több kitüntetéssel ismerték el. 1975-ben az Oktatásügy Kiváló Dolgozója, 2002-ben a Magyar Kultúra Lovagja, 18
2004-ben a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Nyugdíjba vonulását követően családjával Debrecenbe költözött. Ekkor kapcsolódott be a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület munkájába. 2011 óta az egyesület elnöke. Eredményesen szervezi az egyesületi programokat, a Pedagógusok arcképcsarnoka kiadvány megjelentetését. Kapcsolatépítése, szervező munkája tovább bővítette a civil szervezet profilját. Kedvenc mottója Nazim Hikmet arab költőtől: Ha én nem égek, te nem égsz, mi nem égünk, mitől oszlik el a sötét FÜRTÖS SÁNDORNÉ Kovács Ilona középiskolai tanár, igazgatóhelyettes Debrecenben született 1938-ban. Iskolai tanulmányai Debrecenhez, a Kossuth Lajos nevét viselő intézményekhez kötődnek. 1961-ben történelem földrajz szakos középiskolai tanári diplomával kezdte meg pályafutását. 20 évig Hajdúsámson, 1983 96 között a KLTE Gyakorló Általános Iskola volt tanári munkájának meghatározó színtere. Tanárként, vezető tanárként, majd tanárképzési igazgatóhelyettesként a kisdiákok nevelése-oktatása, és a tanárszakos hallgatók módszertani felkészítése volt a feladata, amit magas szinten, elkötelezett hivatástudattal teljesített. Tevékenysége főbb helyszínei a tanórák, a továbbképzések, a bemutató tanítások voltak. Bekapcsolódott kísérletekbe (pl. az Állampolgári ismeretek bevezetése), új tankönyvek 19
bírálatába. Pályamunkáit díjakkal ismerték el. Rendszeresen felkészítette tanítványait szaktárgyi versenyekre, ahol sok-sok elismerést, díjat kaptak. (pl. 1992-ben A legnagyobb magyar: Széchenyi István c. országos versenyen első hely több mint 1200 induló közül). Nyugdíjasként még tíz évig tevékenyen részt vett az egyetem vezetőtanári képzésében, valamint a hajdúsámsoni esti gimnázium földrajz tanára volt. Tanári tevékenységének alapelve: A tananyagot nem leadni kell, hanem a tanulók tevékenységére építve élményszerűen feldolgoztatni. Egykori tanára, Boros Dezső gondolatát önmagára is igaznak érzi: a hivatás önmagunk és a munkánk együtt, s ebben teljesedik ki a boldogságunk. Munkáját több magas kitüntetéssel is elismerték: Kiváló Pedagógus (1982), Maróthi György-díj (1990), II. Rákóczi Ferenc-díj (2013). Alapítása óta tagja a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek, szervezője volt ünnepi rendezvényeknek, különböző kiadványokba emlékező sorokat írt. DR. GERENCSÉR ATTILA középiskolai tanár, pedagógiai szakértő 1946-ban egy kis zalai faluban Pákán született. Iskoláit szülőfalujában, majd Nagykanizsán a Landler Jenő Gimnáziumban végezte. 1964 1969 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen illetve a moszkvai Lomonoszov egyetemen tanult. Magyar orosz szakos középiskolai tanári diplomáját 1969-ben szerezte. 1969 és 1971 között 20
Nagykanizsán tanított több gimnáziumban és szakközépiskolában, dolgozott középiskolai kollégiumi nevelőtanárként, majd 1971 1977 között a debreceni 127. számú Ipari Szakmunkásképzőben tanárként, munkaközösség-vezetőként tevékenykedett. 1977. október 1-től 2008-ig munkahelye: a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógus Továbbképzési Intézet, majd annak jogutódja a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet. Először tudományos munkatárs, majd a pedagógiai csoport vezetője volt, 1989. január 1-től pedig igazgatóhelyettes 2008. június 30-ig. Vezetésével készült el az intézmény minőségirányítási programja. Több évtizeden át vállalt pedagógiai szakértői illetve érettségi elnöki feladatokat. Soha nem hagyta abba a tanítást. A pedagógus szakmai szolgáltatást is, mint a tanári munka részét fogta fel, szívesen tartott pedagógus továbbképzéseken szakmai előadásokat, vezetett kiscsoportos foglalkozásokat, elsősorban a pedagógiai innováció témaköre foglalkoztatta. 1973-ban részt vett a szakmunkások középiskolájának debreceni beindításában, két évfolyamot magyartanárként és osztályfőnökként kísért el az érettségiig. 1984-ben dr. univ fokozatot szerzett irodalomtudományból, kutatási területe a magyarorosz irodalmi kapcsolatok alakulása a 20. század elején téma volt. 1987-89 között stilisztikát oktatott orosz szakos hallgatóknak, majd néhány tanéven keresztül másod- és harmadéves tanár szakosokat tanított pedagógusmesterségre, mint külső óraadó a Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén. 1998-tól közreműködött a Debreceni Egyetemen szervezett másoddiplomás ill. posztgraduális képzésben, aztán a budapesti Corvinus Egyetemen illetve néhány tanéven át a Pázmány Péter Tudományegyetemen oktatott. Főbb tantárgyai voltak: a Pedagógiai innováció, A pedagógiai folyamattervezés elmélete és gyakorlata c. kurzusok, a vezetőilletve szakértőképzésben dokumentumelemzést oktatott. Kitüntetései: 1988. Kiváló Munkáért, 1989. Kiss Árpád-emlékérem. 1979-től titkára, 1988-tól néhány éven át ügyvezető elnöke volt a Magyar Pedagógiai Társaság Hajdu- Bihar Megyei szervezetének, részt vett a társaság által szervezett pedagógiai ülésszakokon. Alapító tagja a Hajdú-Bihar Megyei Neveléstörténeti Egyesületnek illetve az abból kinőtt Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek, amelyben elnökhelyettesi posztot tölt be. Tevékenységét az MTA Debreceni Bizottsága 2011-ben oklevéllel ismerte el. 21
HALÁSZ FERENC (1933 2015) középiskolai tanár, igazgatóhelyettes 1933-ban született Debrecenben, 3 gyermekes család legkisebb tagjaként. Tanulmányait szülővárosában folytatta. 1952-ben érettségizett a Fazekas Mihály Gimnáziumban, 1956-ban a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett magyar szakos középiskolai tanári diplomát. Felesége évfolyamtársa volt, így együtt kezdték pályafutásukat Hajdúszoboszlón. A jelenlegi Hőgyes Endre Gimnáziumban tanított magyar és latin tantárgyakat. Két tanítványa a középiskolai tanulmányi verseny országos döntőjébe jutott. Osztályfőnöki teendőket is ellátott. 1959-ben osztályával előadták Jankovich Ferenc Kossuth-díjas író: Az aranypróbás legény című négyfelvonásos drámai mesejátékát, melyen a szerző is megjelent. 10 évig a magyar munkaközösség vezetője volt, 1980-tól nyugdíjazásáig igazgatóhelyettesi feladatokat is ellátott. Többek között 7 évig ő szervezte a drezdai szakközépiskolával kialakult tanulócsereprogramot. Aktív tagja volt a hajdúszoboszlói városi énekkarnak. 2005-ben jelent meg könyve Török Zoltánról, az énekkar alapító karnagyáról. Társszerzője volt A kórus és Márton Antal c. könyvnek. Rendszeresen publikált a Hajdúszoboszló c. lapban és a Szókimondó című periodikában. Kitüntetései: Miniszteri dicséret, Aranykoszorús KISZ jelvény, Oktatásügy Kiváló Dolgozója. A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület vezetőségi tagjaként a hajdúszoboszlói tagszervezet munkáját koordinálta, több, általa írt pedagógus arcképvázlat jelent meg a Pedagógusok arcképcsarnoka 22
kiadványsorozatban. Az egyesületi kiadványszerkesztők munkájában is aktívan részt vett. DR. HARKÁNYI KÁROLYNÉ Kárpáti Mária középiskolai tanár, szaktanácsadó, igazgatóhelyettes 1948-ban született Debrecenben. Szeretetteljes családi légkör vette körül a háború utáni nehéz, szűkös években. Az általános iskola elvégzése után a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban érettségizett 1966-ban. Kiváló pedagógusok tanították (Szvetits Zoltán, Halász Imre), akik nagy hatással voltak pályaválasztására. A Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika ábrázoló-geometria szakán végzett 1971-ben mint középiskolai tanár. Egy évig szerződéssel a Fazekas Mihály Gimnáziumban tanított, 1972-től, 36 éven át a nyugdíjazásáig a pallagi Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskolában dolgozott. Matematika tanári munkáját nagy odaadással végezte, módszertani kísérleteket végzett és nagy hangsúlyt fektetett a szakmai nyelv használatára. Az iskolában tanítványait következetesen és igényesen vezette a matematika megértésének útján, a matematikát nehezebben elsajátító tanulókat, osztályokat rendszeresen korrepetálta, akár szabadidejét is feláldozva. Pályája során többször volt osztályfőnök, vezette a Matematika és Osztályfőnöki Munkaközösséget. 1986-1990-ig a Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet külső munkatársa lett, szaktanácsadói feladatot látott el. Megbízása a szakközépiskolákra és a szakmunkásképző intézményekre terjedt ki. Össze- 23
hasonlító felméréseket készített és megyei matematikai versenyek szervezésével gazdagította a szakmai életet. Óralátogatásaival elősegítette a tanárok szakmai munkáját, pedagógiai és módszertani fejlődését. 1994-től 2008-ig a Balásházy János Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyetteseként dolgozott. Feladatköre a közismereti tárgyakra, a pedagógiai munkára, a világbanki szakmacsoportban beinduló közgazdasági osztály megszervezésére és a beiskolázásra terjedt ki. Sikeres pályázatokkal (pl. taniroda létesítése, külföldi kapcsolatok működtetése, stb.) segítette a szakmai és a pedagógiai munkát. Nagy hangsúlyt fektetett a pályakezdő tanárok beilleszkedésének segítésére, az igényes tanári személyiség kibontakoztatására. Fontosnak tartotta a nevelőtestület egységes értékrendjének alakítását. Pályája során több alkalommal felkérték érettségi elnöknek is. Kiváló munkáért kitüntetésben részesült, valamint iskolájában megkapta Az év tanára címmel járó plakettet. Nyugdíjazása után kollégájával közösen érettségire felkészítő matematika feladatgyűjteményt írt. 2002-től tagja a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek. 2010- től elnökségi tagként az egyesület gazdasági feladatait látja el. KAKUCSI GÉZA (1920 2012) tanító, igazgató Gyermekkorát szülőhelyén Debrecen - Belsőohaton töltötte, itt végezte elemi iskoláit. Ezt követően a Debreceni Fazekas Reál Főgimnáziumban tanult, majd 1935-ben a Debreceni Református Kollégi- 24
um Tanítóképzőjében folytatta tanulmányait, ahol 1940-ben tanítói oklevelet szerzett. Az ott töltött 5 év személyisége értékrendjének meghatározó helyszíne volt, megszilárdította hivatástudatát. Tanítói pályáját Mezőbottyán községben (ma Románia) kezdte, majd hazatelepülve Békéssámson, Pétfürdő, Debrecen voltak főbb munkahelyei. Közben 2 év frontszolgálaton vett részt, ahol több kitüntetésben részesült. Az utolsót, az ötödiket, a II. Világháborús Emlékérmet 2001- ben vehette át. Munkavégzése során hamar kapcsolatba került a felnőttekkel, részt vett oktatásukban. Később behatóan foglalkozott a felnőttoktatás szervezeti és módszertani kérdéseivel, e témában számos cikke jelent meg országos szaklapokban, s önálló művében. 1960-ban megszervezte a Debreceni Dolgozók Önálló Általános Iskoláját, melynek 20 évig, 1980-ban bekövetkezett nyugdíjazásáig igazgatója volt. Vezetése alatt az alkotó műhellyé fejlesztett intézetben 20 ezernél több dolgozó szerzett általános iskolai végzettséget és egyben alapműveltséget. Ezzel felnőttek és fiatalok ezrei kaptak lehetőséget szakképzettség megszerzésére. Pedagógiai hitvallása volt, hogy a pedagógus mindig időtálló értéket közvetítsen. Nyugdíjazása után sem maradt tétlen. Dolgozott a Pedagógusok Szakszervezetében, a Debreceni Nyugdíjas Egyesületben, a Magyar Pedagógiai Társaság felnőtt nevelési szakosztályában. 4 önálló műve jelent meg. (háborús emlékei, gyermekkori tanyasi élményei, szakmai munkája, tanító társaival való találkozókról.) Alapító tagja volt a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek, ahol aktív tevékenységet folytatott, pályatársairól 19 névcikket írt. Kitüntetései: Oktatásügy Kiváló Dolgozója 1954.; Munka Érdemrend ezüst fokozata 1976.; SZOT-díj 1980.; Eötvös József emlékérem 1992.; MTA DAB díja 2006.; Karácsony Sándor emlékérem 2008.; Rubin diploma 2010. 25
KÁLMÁN ANTALNÉ Csontos Mária általános iskolai tanár, közoktatási szakértő 1945-ben született Nádudvaron. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. A hajdúszoboszlói Hőgyes Endre Gimnáziumban a 3. és 4. évfolyamon az úgynevezett pedagógiai osztályba járt, amelyben a tanári pályára készítették fel a tanulókat. A nyíregyházi Tanárképző Főiskolán magyar orosz szakon tanult, s e tárgyakat tanította a nádudvari, majd a kabai általános iskolában. Néhány év után munkaközösség-vezetői, majd igazgatóhelyettesi teendőket látott el. Több, az Országos Pedagógiai Intézet által elindított kísérletben témavezetője volt a háttér gyakorlati munkának. Büszke arra, hogy sok tanítványa szintén az ő pályáját választotta hivatásának. 1978-ban a Hajdú-Bihar Megyei Tanács Művelődési Osztályára hívták dolgozni, és nyugdíjba vonulásáig ez volt a munkahelye, csupán a név változott az önkormányzatiság bevezetésével. Hogy ne szakadjon el a gyakorlattól, éveken át óraadó volt. 3 évig az akkor induló nevelési tanácsadóban dolgozott részmunkaidőben, majd 6 évig óraadóként tanított magyar nyelv és irodalmat a Móra Ferenc Általános Iskolában. Érdeklődése fókuszában az egyéni képességek felismerése és fejlesztése állt. A 7-8. osztályosok részére nyelvtani feladatgyűjteményt készített, amelyben szerepeltek a felzárkóztatást segítő és a tehetséges tanulók fejlesztését szolgáló feladatok. Egy tanítványa megyei 2. helyezett lett anyanyelvi versenyen. Folyamatosan bővítette közigazgatási, tanügyi ismereteit, közoktatási szakértői képesítést szerzett. A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat vezető szakfőtanácsosaként 2001 decemberében vonult nyugdíjba, de 26
még 12 évig közoktatási szakértőként dolgozott. Munkáját többször miniszteri és helyi kitüntetéssel ismerték el, de legjobban a Gyermekekért Érdemérem fejezte ki tevékenységét. 1996. november 20-án a Sári Gusztáv Emlékülés levezető elnökeként ismerte meg az egyesület jogelőd szervezetének célkitűzéseit. Az egyesületté alakulástól, azaz 1998-tól tagja az egyesületnek és közreműködik a szervezőmunkában. 2005-től az elnökség tagja. Minden lehetőséget megragad az egyesület kapcsolatainak bővítésére. 2013- tól elnökhelyettesi feladatokat is ellát. Tevékenységét az MTA Debreceni Bizottsága 2011-ben oklevéllel ismerte el. A Pedagógusok arcképcsarnoka kiadványba 22 névcikket írt, további 36 cikk megírását segítette szervezőmunkával. Önvallomásában így összegez: Tevékenységemet a segítségnyújtás jellemezte. Tanítványaim és kollégáim körében is az vezérelt, amit Goethe fogalmazott meg leghitelesebben: Úgy bánj az emberekkel, mintha már azok lennének, aminek lenniük kellene, s így segíthetsz abban, hogy azzá váljanak, amivé képesek válni. 27
KEREK LAJOS magyar történelem szakos általános iskolai tanár, igazgató Én azok közül, kik a magyar ifjúságnak a dolgát a tanulásban előmozdítják, a legkisebb vagyok, de a szándékomra nézve, amellyel a cél elérésére törekszem, nincs, aki rajtam kifogjon. (Apáczai Csere János) Hosszúpályiban született 1928-ban négygyermekes parasztcsalád legidősebb gyermekeként. Szülőfaluja református elemi iskolájában végezte el a 6 osztályt. Tanítója ösztönzésére a Debreceni Református Kollégium polgári iskolájába került. Azzal az erős elhatározással, hogy tanító lehessen, 1945. szeptember 1-jén beiratkozott a Kollégium Tanítóképző Intézetébe. 1949-ben líceumi érettségit tett. A pedagógus hivatás utáni vágy vezette az Egri Állami Pedagógiai Főiskola magyar-történelem szakára. Pedagógiai hitvallásának kialakulására három döntő tényező hatott: tanítóinak néptanítói példamutatása, a Református Kollégium szellemisége, valamint a főiskola szakmai és világnézeti hatása. A főiskolán szaktársa volt későbbi felesége, Győrffy Jolán. 1951-ben Nagylétára kerültek. Kezdetben szaktárgyait tanította, és osztályfőnöki feladatokat is ellátott. Kétévi munka után igazgatóhelyettessé nevezték ki, majd 1959. augusztus 1-jétől igazgatói megbízást kapott. Az iskolavezetés elméletét és gyakorlatát párhuzamosan kellett elsajátítania. Rendszeresen vett részt a Pedagógus Továbbképzési Intézet tanfolyamain és tapasztalatcseréken. A megyében elsők között Nagylétán épült 12 tantermes iskola, 1961-től közös igazgatással a gimnáziumi oktatás is bevezetésre került. 28
1965-től a járási, majd 1980-tól a megyei igazgatói munkaközösséget vezette. Cikkei jelentek meg a Történelemtanítás, a Könyv és Nevelés, valamint más módszertani folyóiratokban. Tanulmányi úton vett részt, melynek állomásai Kijev, Moszkva és Leningrád voltak, majd Brnoban az 1975-ös nemzetközi tanszerkiállításon. Kiemelt gondot fordított a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére, a szaktantermi rendszer kiépítésére, a napközi otthoni hálózat bővítésére, a könyvtár, a szertárak fejlesztésére. A színvonalas munka eredményeként megyei bázisintézmény lett az általa irányított Arany János Általános Iskola, ahol számtalan továbbképzésre, tapasztalatcserére, tanulmányi versenyre került sor. Több ciklusban volt tanácstag, tanácsi és párt VB-tag. 1989-ben ment nyugdíjba, de ezt követően sem szakadt el hivatásától: évekig vezetett életmód táborokat. A Létavértesért Alapítvány kuratóriumi elnökeként segítette az oktatás, nevelés, művelődés és az ifjúság sportolásának ügyét. Kitüntetései közül a legjelentősebbek: Maróthi György-díj, Kiváló Pedagógus kitüntetés, Munka Érdemrend ezüst fokozata, Létavértes Városért Díj (Pro Urbe). A Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület alapító tagjaként azon fáradozik, hogy a kiváló pedagógusoknak emléket állítsanak a Pedagógusok Arcképcsarnoka kötet kiadásával. 29
KINCSES GYULA tanító, gyógypedagógus, igazgató Pocsajban született 1926-ban, a család második gyermekeként. Az információ-gazdag családi környezet jó hatással volt érdeklődésének alakulására. Görög katolikus elemi, majd polgári iskolai tanulmányait követően a nyíregyházi Állami Tanítóképzőbe iratkozott be, de a világháború viszontagságai miatt tanulmányait megszakította. Az oroszok tolmácsa lett, majd a többnyelvűség miatt kémgyanússá vált, ezért kegyetlen módszerekkel vallatták és fogságba került. 1944 telén térhetett vissza a szülői otthonba és több hónapi kórházi kezelést követően a Debreceni Református Tanítóképző növendéke lett. 1947- ben jeles eredménnyel végzett és felvételt nyert a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Bárczi Gusztáv és Illyés Gyuláné Kozmutcza Flóra tanítványaként kiváló ismeretekre tett szert a siketnémák oktatási módszereiről és a gyermeki lélekhez vezető út megismerhetőségéről. Énekhangja, zenei műveltsége is kiemelkedő. Debrecenben a Csenki-kórus tagja volt, Budapesten felvették a Kórusművészeti Kollégium opera tanszakára, de egészségi állapota miatt a választott hivatásánál maradt, egész életét a hallás-és látássérült gyermekek nevelésének szentelte. Feleségével, Hagymássy Ilonával a debreceni Siketnémák Intézetében kezdték el sikeres munkásságukat. Mind a tanulók, mind a felnőttek részére hasznos szakmai útmutatást adott, előadásokkal, módszertani kiadványokkal gazdagította a hallássérültek nevelését. A Siketek Megyei Szövetségének vezetője is volt, érdekképviseleti tevékenységet is végzett. 1971 novemberében felkérték a Debrecenben épülő, országos beiskolázású Gyengénlátók Általános Iskolája és Nevelőotthona indítására. Alapítóként, vezetőként az intézmény életének meghatározó egyéni- 30
sége volt, 15 évig, nyugdíjazásáig igazgatói feladatokat látott el magas szakmai színvonalon. Eredményeihez az elkötelezettsége mellett az is hozzájárult, hogy jó érzékkel választotta meg munkatársait, jó együttműködést alakított ki az érintett családokkal, sok bel- és külföldi tapasztalattal rendelkezett. Közel félszáz publikációban adta közre, gyakorlati tapasztalatait, előadásai külföldön is érdeklődésre tartottak számot. Pályázataival is eredményeket ért el helyi és országos szinten. Munkásságát 11 megyei és országos kitüntetéssel ismerték el. Apáczai Csere János-díjas, szülőfaluja díszpolgára. Kezdetektől aktív tagja a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek. Az elnökség tagjaként szervezőmunkájával segítette a napi tevékenységet, emléküléseken előadást tartott, 11 jeles pedagógus emlékét örökítette meg arcképvázlatok írásával, számtalan szerzőt ösztönzött, kutató munkával segített e tevékenység végzésében. Ezért az önzetlen munkáért DAB oklevelet és Karácsony Sándor Emlékérmet vehetett át. KIRÁLY ISTVÁN (1930 2010) tanító, általános iskolai tanár, igazgató Balmazújvárosban született, itt járt elemi és polgári iskolába, innen indul a Debreceni Református Kollégium Líceumába továbbtanulni, majd tanítói oklevelet szerezni a Debreceni Állami Tanítóképzőbe. Pedagógusi pályáját 1950-ben tanyai tanítóként (néptanítóként) kezdte, a Tiszacsegéhez tartozó Nagymajor tanyán. Sorkatonai szolgálat 31
után 1953-ban folytatja a tanítást Tiszacsegén. Bár megszereti a Tisza menti települést, mégis hazavágyik. Ízig-vérig balmazújvárosinak vallja magát. 1954-től a bánlaki iskolával forr össze élete és munkássága. 1957-ben lesz igazgatóhelyettes. Küldetésnek tekinti szülőhelye fejlesztését, az ott lakók életének jobbítását. Ehhez a település közoktatási hálózata bővítésének szervezésével is hozzájárul. Részt vesz a bánlaki óvoda létrehozásában, az új gimnázium beindításában, amely 1983-ban vált önálló intézménnyé Veres Péter Gimnázium néven. A dolgozók általános iskolájának szervezése után annak tagozatvezetője lesz. 1984-től nyugdíjba vonulásáig a bánlaki iskola igazgatója. A tanítás mellett folyamatosan képezi magát, lépést tartva a kor követelményeivel. Földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerez az Egri Tanárképző Főiskolán. Pedagógiai pályázatokon első helyezéseket ér el. Egyik pályamunkájában (1985) a lakóhely történetének tanításával foglalkozik. Vezérlő gondolata: a hazaszeretet elsődleges magja a szülői házra való emlékezés, a szülőföldhöz való ragaszkodás. Lebilincselő dolgozatát Székely János marosvásárhelyi költő soraival zárja: Mert az teszi az embert, / Hogy alkot emberül, / És többre, jobbra vágyik /Betelhetetlenül." Ebben példát mutat, s ezt ajánlja tanártársai figyelmébe. A szaktantermi rendszer bevezetése, az iskolai munka folyamatos korszerűsítése is nevéhez fűződik. Országosan kezdeményezője az un. táboriskolának. Munkájával, közéleti szerepvállalásával felmutatja az általa elfogadott értékrendet. Iskolai munkája mellett aktív részese Balmazújváros közéletének. Tanácstag, a művelődési egészségügyi és egészségnevelési bizottság elnöke, népfronttitkár. Nyugállományba vonulása után helytörténettel foglalkozik. A helyi és megyei sajtóban rendszeresen megjelennek helytörténeti és oktatási témájú írásai. Helytörténeti kutatásai eredményeként jelentős önálló művei látnak napvilágot: Balmazújvárosi krónika, Iskolák és oktatásügy Balmazújvároson, Iskola Bánlakon, Balmazújvárosi ki kicsoda. Nevelő-oktató munkája, közéleti tevékenysége elismeréseként 10 alkalommal részesül kitüntetésben. Balmazújváros a 2000. évben a Balmazújváros Kultúrájáért díjjal ismeri el sokrétű tevékenységét. 2003-ban veheti át a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét. Alapító tagként kapcsolódik be a Karácsony Sándor Pedagógiai 32
Egyesület munkájába. Emlékülések szervezője és előadója. 33 egykori újvárosi pedagógusról írt arcképvázlatot. Aktív tagszervező, és a balmazújvárosi tagszervezet vezetője volt haláláig. DR. KORNYA LÁSZLÓ középiskolai tanár, egyetemi lektor 1936-ban született Debrecenben. Elemi, illetve általános iskoláit 1942 és 1951 között Nagyszalontán és Debrecenben végezte. 1955- ben érettségizett a debreceni Állami Fazekas Mihály Gimnáziumban. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán tanult, 1959-ben kapta meg magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári diplomáját, amelyhez 1960-ban német, majd 1968-ban orosz szakos középiskolai tanári diplomát is szerzett. Az 1958/59-es tanévben a Germanisztikai Intézet demonstrátora volt. 1989-ben a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen doktorált. Tanári pályáját a sárospataki Állami Rákóczi Gimnáziumban kezdte, 1962 és1965 között a debreceni Tóth Árpád Gimnáziumban és óraadóként debreceni középiskolák esti és levelező tagozatain tanított. 1965-től 2007-ig a KLTE Idegen-nyelvi Lektorátusain, később az Idegennyelv-oktatási Központban volt nyelvtanár. Magyar lektor volt a berlini Humboldt Egyetem Hungarológiai Tanszékén 1977 és 1981 között. A TIT Debreceni Nyelviskola tanára és németnyelvi tanulmányi vezetője volt, a TIT Szolnoki Nyelviskolában németnyelvi pedagógus átképzési csoportokat vezetett orosz szakos tanárok számára. A Debreceni Nyári Egyetemen 25 éven át tanított magyar nyelvet és kultúrát külföldieknek. 1989-től az Állami 33
Nyelvvizsga Bizottság vizsgáztatója. Tagja több tudományos egyesületnek: Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE), Némettanárok Magyarországi Szövetsége (UDV), és több nemzetközi és hazai kongresszuson is részt vett. Legtöbb kongresszusi részvételéhez, kutatási és oktatási szakterületeihez publikációk, egyetemi jegyzetek kapcsolódnak az általános és szaknyelv, szakfordítás, felnőttoktatás, a magyar mint idegen nyelv, országismeret, hungarológia témakörében. 1985-ben Kiváló Munkáért, 1992-ben TIT Elismerő Oklevél, 1999- ben az 50 éves TTK jubileumi emlékérem, 2009-ben a DE aranydiploma kitüntetést kapott. 2001 óta aktív résztvevője a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesület munkájának. Tevékenysége fő területei: A Pedagógusok arcképcsarnoka című kiadvány-sorozat szerkesztésben való részvétel. 10 portré szerzője, illetve társszerzője. Több tucat arckép létrejöttét gondozta. Több pedagógiai rendezvényen képviselte az Egyesületet (DE Pedagógiai Intézet, Kiss Árpád emlékkonferenciák, földesi Karácsony Sándor Társaság, péceli Csökmei Kör). Megszervezte és levezette pedagógus költők bemutatásának műsoros délutánját. Hírlevelet szerkesztett több alkalommal. Kapcsolatot ápol debreceni és sárospataki iskolák vezetőségével és könyvtárosaival. 34
DR. KOROMPAI GÁBORNÉ Dr. Szalacsi Rácz Mária tanár, etnográfus, könyvtáros Debrecenben született 1940-ben. Iskoláit a debreceni Svetits Intézet Elemi Iskolájában kezdte. 1958-ban a Kossuth Gyakorló Leánygimnáziumban érettségizett. 1957-től 1963-ig a Debreceni Népi Együttes tagja volt. 1958-ban felvételt nyert a KLTE Bölcsészettudományi Karán történelem néprajz szakra. 1963 augusztusában történelem szakos tanári és etnográfusi oklevéllel a Debreceni Egyetemi Könyvtárban helyezkedett el. Kezdetben a Könyvfeldolgozási Osztályon dolgozott, 1968-ban a Bibliográfiai Osztály tudományos munkatársa lett. Ebben az esztendőben kelet-németországi könyvtárakban járt tanulmányúton, a későbbi években osztrák és lengyel nagykönyvtárakat volt alkalma tanulmányozni. Bibliográfusként a Debreceni Egyetemi Bibliográfia éves köteteit, személy-bibliográfiákat, folyóirat-repertóriumokat szerkesztett, és sajtótörténeti kutatásokat végzett. 1970-ben a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagja lett. 1972-től az utóbbi bibliográfiai szakbizottságának titkáraként konferenciák szervezője, előadója illetve korreferense volt. 1974-ben felsőfokú könyvtárosi szakképesítést szerzett. Ugyancsak ebben az évben jelent meg a Debreceni Egyetemi Könyvtár kiadásában legfontosabb munkája: Hajdú-Bihar Megye sajtó-bibliográfiája, 1843-1970 címmel. 1980-ban bölcsészdoktori címet szerzett A debreceni kormánypárti sajtó története 1873-1890 című disszertációjával. 1981-ben a Szakreferensi és Bibliográfiai Osztály vezetője lett. Munkaköréhez tartozott a kézirattár, az Osztrák Könyvtár és az NTMIR (Nemzetközi Tudományos Műszaki Információs Rendszer) debreceni irodájának felügyelete. Tudomá- 35
nyos munkája a sajtótörténet, helytörténet, egyetem- és könyvtártörténet tárgyköreire terjedt ki. A MTA Sajtótörténeti Munkacsoportjának tagjaként lektorálta a Nemzeti Sajtóbibliográfia első kötetét, és több sajtótörténeti, bibliográfiai kiadványt. Önálló bibliográfiai munkáit az Egyetemi Könyvtár adta ki. Tanulmányai könyvtári, múzeumi és levéltári évkönyvekben, valamint más gyűjteményes kötetekben jelentek meg. A KLTE-n induló könyvtárszakos képzésben megbízott előadóként vett részt, előbb a szaktájékoztatás gyakorlatvezetőjeként, majd Kézirattári ismeretek címmel speciálkollégiumot vezetett. Kitüntetései: Szocialista Kultúráért, Szinnyei József Díj, Kovács Máté emlékplakett, Kertész Gyula Emlékérem. 2002-ben csatlakozott a Pedagógiai Egyesület munkájához. A Pedagógusok arcképcsarnoka című kiadványsorozat szerkesztőségének tagjaként, majd a kötetek lektoraként vesz részt az egyesület munkájában. 36 jeles pedagógus életrajzát írta meg. 2008 óta ő tartja a könyvismertetést az új kötetek ünnepélyes bemutatóján. Kiemelkedő tevékenységét a Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Bizottsága 2011-ben oklevéllel ismerte el. KOVÁCS ANDRÁS tanító, tanár, hivatásos pártfogó 1944-ben született Hajdúböszörményben. Szülőhelyén végezte általános iskolai tanulmányait, majd a helyi Bocskai István Gimnáziumban tanult tovább, ahol 1962-ben érettségizett. Ezt követően a Debreceni Felsőfokú Tanítóképző Intézetbe nyert felvételt, ahol 1965-36
ben szerzett általános iskolai tanítói oklevelet. A későbbiek folyamán, a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola levelező tagozatán, 1972-ben történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet szerzett. 1980-ban egyéni levelezőként folytatta tanulmányait a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem pedagógia szakán, ahol 1985-ben pedagógia szakos előadói diplomát vehetett át. 1965-ben a Görbeházi Általános Iskolában kezdte a pályáját. Alsó és felső tagozatban egyaránt tanított. Ezt követően 1967-ben szülővárosába került, ahol először a 4., majd a 2. számú iskolában tanított. 1971-től másfél évtizedig a gyermekmozgalom vezetője volt, előbb Hajdúböszörményben, majd megyei szinten. A továbbiakban 4 évig a felnőttoktatás egyik megyei intézményében csoportvezetőként pedagógiaimódszertani irányító- segítő munkát végzett. 1989-ben a Téglási József Attila Nevelőotthon igazgatóhelyettese lett. 1996-től két és fél évig a Hajdúsámsoni Általános Iskola történelemtanára, helytörténeti szakkörvezetője és gyermekvédelmi felelőse volt. 1998. december 15-től kezdte meg munkáját a Hajdú- Bihar Megyei Közigazgatási Hivatal Megyei Gyámhivatalában, hivatásos pártfogóként. 2003-ban létrejött a Hajdú- Bihar Megyei Igazságügyi Hivatal, ahol szintén hívatásos pártfogóként dolgozott nyugdíjba- vonulásáig, 2008-ig. Munkáját több kitüntetéssel is elismerték. 1998 óta tagja a Karácsony Sándor Pedagógiai Egyesületnek. Több mint egy évtizede tagja az elnökségnek. Ungvári János elnöki működése alatt szervezőtitkárként tevékenykedett. Jelenleg az egyesület tagnyilvántartói feladatait látja el és a Hírlevél szerkesztője. 2002 óta 9 névcikk megírásával gazdagította a Pedagógusok arcképcsarnoka című kiadványt. Aktívan részt vesz a testületi üléseken és közreműködik a különböző egyesületi rendezvények szervezésében. 37