TÁRSADALOM Jövőt formáló trendek Tárgyszavak: trend; gazdasági növekedés; népszaporulat; társadalom elöregedése; születéskor várható élettartam; tudás alapú társadalom; információtechnológia; kulturális különbségek; generációs különbségek; turizmus; egészségügy; fogyasztói társadalom; nő; család; energia; kőolaj; alternatív energiaforrások; környezetszennyezés; vízhiány; újrahasznosítás; biodiverzitás; urbanizáció. Hosszú távú gazdasági és társadalmi trendek A fejlett országok gazdasága viszonylag rövid megszakításokkal tovább erősödik a következő öt évben. Az USA gazdasága ismét erős fejlődésnek indult: növekedtek a személyi jövedelmek, a fogyasztás, a kereskedelmi bevételek és az ipari termelés. A csúcstechnológiai szektorban a termelés 2002 májusa és júniusa között kerek 6%-kal nőtt. Az ingatlanpiac különösen rugalmasan reagál az eseményekre az USAban. Ez az utóbbi 40 év legalacsonyabb jelzálogkamatainak köszönhető. A rekordokat megdöntő házértékesítésekben nemcsak a középosztálybeliek, hanem nagy számban olyan kisebbségi csoportok is szerepet játszottak, amelyekre korábban ez nem volt jellemző. A következő két-három évben más országokban is felgyorsul a gazdasági növekedés és eléri azt a szintet, ami közelmúlt éveiben kedvező körülményeket teremtett. Az államadósságokat a legtöbb európai országban kézben tartják, ennek oka, hogy az EUR paritást ért el az USD-hez viszonyítva; ez először történt meg, mióta az Európai Unió lebegteti a közös valutát. Az európai kilátások vegyesek, de a határok elmosódása az EU országai között felerősítette a munkaerő mobilitását. Ez hatékonyabb üzleti környezetet teremtett. A legutóbbi adatok szerint Japán hosszú ideje gyengélkedő gazdasága először mutat növekedést. A japán központi bank arra törekszik, hogy leszállítsa a JPY (yen) értékét a nemzetközi piacon annak érdekében, hogy ösztönözze az exportot és a folyamatos növekedést.
Japán számára ez csak a kezdet. A bankok leírták a rossz hiteleket, jobb hitelezési szabályokat alkalmaznak és más reformokat hajtanak végre működésükben. Ettől remélik 2005-re a régóta várt gazdasági fellendülést. Japán így egészséges kereskedelmi partnere lesz a Nyugatnak. 2001 novemberében Kínát végre felvették a Kereskedelmi Világszervezetbe (World Trade Organization). Ennek egyik kedvező következménye, hogy Peking eltávolította azokat az akadályokat, amelyek meggátolták, hogy kis exportálók versenyezhessenek ezen a hatalmas piacon. Ha ezek a reformok életbe lépnek, az amerikai exportot szívesen fogadják majd Kínában. A Szovjetunió több utódállama rendbe hozza gazdaságát és jó piaca lesz a nyugat-európai termékeknek. Az utóbbi években Oroszországban is stabilizálódik a gazdaság. A folyamatot tovább erősíti az új olajmező felfedezése Kazahsztánban és az új érdekeltségek más országokban. A fejlett gyártástechnológia világszerte fokozza a termelékenységet és csökkenti a termékek egységárát. Ugyanakkor a munkahelyüket megtartó munkások lassítják a növekedést, míg a globalizáció nyomást gyakorol a bérekre a fejlett országokban. Ezért az árak és a bérek ellenőrzés alatt maradnak. A világ beteg pontja Brazília, amely Latin-Amerika vezető gazdasága. A 2002. évi választások előtt esett a valuta és részvények árfolyama. Félő volt, hogy a Világbank és az IMF visszavonja támogatását, és a legnagyobb délamerikai gazdaság követi Argentínát a fizetésképtelenségbe. A jelenlegi gazdasági visszaesés rövid életűnek látszik, és az évtized további éveiben a fejlett országokban mérsékelt növekedés várható. A Szovjetunió szétesésével keletkezett új kapitalista országok lesznek a leggyorsabban növekvő piacok, hosszú távon pedig India gazdasága gyorsabban fog növekedni, mint a világ bármely más gazdasága. A munkaerőpiacon szakképzett munkaerőben lesz hiány. Ezért új módszereket kell alkalmazni a munkaerő toborzásában, bérezésben, fokozni kell a béren kívüli juttatásokat és alkalmazni kell a nyereségmegosztást. A versenykörnyezet szükségessé teszi a gyorsaság, a kreativitás és az innováció kiemelt jutalmazását. A világ lakossága a következő negyven évben megduplázódik A legnagyobb népszaporulat azokban az országokban van, amelyek jelenlegi lakosságukat sem tudják eltartani. 2000 és 2050 között a lakosság legnagyobb arányú növekedése a palesztin területeken (217%), Nigerben (205%), Jemenben (168%), Angolában (162%), Kongóban (161%) és Ugan-
dában (133%) várható. A Statisztikai és Nemzetközi Tudományok Központja (Center of Strategic and International Studies) szerint ezek a számok, éppen úgy mint az életkor növekedésének előrejelzése túl alacsonyak. A fejlődő országokkal szemben több ipari országban a népszaporulat a népesség szinten tartásához sem elegendő, és nem számítva a bevándorlás hatását a fejlett országok lakossága csökken. Ez azt jelenti, hogy míg 1950-ben a fejlett országok lakossága a világ népességének 23%-át tette ki, 2000-ben ez az arány 14% volt, 2050-re pedig várhatóan 10% lesz. Mintegy tíz év múlva Japánban és Európa nagy részében a munkaerő évente 1%-kal, 2030 után pedig 1,5%-kal csökken. A népesség gyors növekedése megerősíti Amerika domináns helyzetét a világgazdaságban, miközben az Európai Unió a harmadik helyre esik vissza az USA és Kína mögött. Az élelmiszerigények fedezésére a világ mezőgazdaságának a következő 40 évben annyit kell termelnie, mint amennyit eddig termeltek az egész emberi történelem során. Hacsak nem növekszik meg nagy mértékben a népszaporulat a fejlett országokban, akkor vagy a nyugdíjkorhatárt kell felemelni, vagy ösztönözni kell a bevándorlást a fejlődő országokból. Harmadik alternatíva az erős gazdasági megszorítás és az életszínvonal csökkenése. Folytatódni fog a bevándorlás a déli féltekéről észak felé, elsősorban a volt gyarmatokról Európába, ha nem akadályozzák meg ezt szigorú törvényekkel. Az USA-ban és Európában a munkára jelentkezők egyre nagyobb százaléka a fejlődő országokból a közelmúltban bevándorolt emberek. Az őslakosok és bevándorlók között kulturális különbségek feszültségekhez vezetnek a fejlett országokban. Németország, Nagy-Britannia és más hagyományosan befogadó országban máris komoly ellenérzések jelentkeznek a bevándorlókkal szemben. A fejlett országokban az emberek tovább élnek Minden generáció tovább él és egészségesebb, mint az azt megelőző. A XX. század eleje óta az USA-ban minden generáció három évvel tovább élt a megelőzőnél. Egy nyolcvanéves embernek 1950-ben még átlag 6,5 év volt hátra az életéből, a ma élőknek 8,5 (1. táblázat). A várható élettartam Ausztráliában, Japánban és Svájcban most 75 év felett, nőknél 80 év felett van. Az élettartam meghosszabbodásának oka a gyógyszeripar és az orvosi technológiai fejlődése, ami lehetővé teszi olyan betegségek megelőzését vagy
gyógyítását, amelyek korábban végzetesek voltak. A fejlődő országokban a kormányprogramok ezeket az eljárásokat kiterjesztették szinte az egész lakosságra. A fejlődő országokban generikus gyógyszerek alkalmazásával érték el, hogy egészséggondozásban a szegényebb rétegek is részesülhetnek. A születéskor várható élettartam növekedése a fejlett országokban 1. táblázat 1950 1955-ben születettek 1995 2000-ben születettek USA 68,9 76,5 Nagy-Britannia 69,2 77,2 Németország 67,5 77,3 Franciaország 66,5 78,1 Olaszország 66,0 78,2 Kanada 69,1 78,5 Japán 63,9 80,0 Az orvostudomány eredményei, amelyek lelassítják az öregedés folyamatát, elérhető közelségben vannak. A jelenlegi középkorúak is tovább élhetnek, mint azt a statisztikák alapján várni lehet. Az élettartam meghosszabbodása az emberek egészséges állapotát is meghosszabbítja, az öregkori betegségek, mint a rák, szívbetegségek, arthritis (izületi gyulladás) és később talán az Alzheimer-kór előfordulása is csökken. Mindennek következtében növekszik a kereslet olyan termékek és szolgáltatások iránt, amelyeket idős emberek használnak. A fejlett országokban társadalmi gondokat okozhat a munkahelyekért folyó verseny a nyugdíjas korban levő apák és munkaképes korú gyermekeik, unokáik között. Az USA-ban a nyugdíjak 2050-ben elérhetik a GDP egynegyedét, az egy nyugdíjasra jutó dolgozók száma pedig erősen csökken. Az egészségügyi költségek minden fejlett országban gyors ütemben emelkednek. Ez az egészségügy finanszírozása terén válságot okozhat. Az új gyógyszerek és orvosi technológiák magas költségeivel szemben áll a megrövidült kezelési idő, a gyorsabb gyógyulás. Az árak növekedése és a hatékonyabb gyógyítás egymást kiegyenlítik, így az amerikai egészségügyi költségek lényegében változatlanok maradnak.
Az idős lakosság aránya az egész világon növekszik A fejlett országokban a 65 évnél idősebb emberek aránya 1950-ben 8% volt; arányuk 2000-ben már 15%-ra emelkedett, a következő fél évszázadban pedig 27%-os arány várható (2. táblázat). 65 éves és idősebb lakosság aránya 2. táblázat 1950 2000 2050 Fejlett országok 8% 15% 27% Fejlődő országok 4% 6% 14% Az idősebb korosztályhoz tartozók száma növekszik leggyorsabban a fejlett országokban. Európában, az USA-ban és Japánban ez az idős korosztály a társadalom legtehetősebb rétege. 2020-ban a 60 év feletti emberek száma eléri az egymilliárdot, azaz a világ teljes lakosságának 13,3 %-át. Az idős emberek háromnegyed része a fejlődő országokban, főképp Kínában, Indiában, Brazíliában, Indonéziában és Pakisztánban él majd. Németországban a nyugdíjas korú lakosság aránya a 2000. évi 16%-ról 2010-re 19%-ra, 2050-re 31%-ra emelkedik. Japánban a 65 évnél idősebb lakosság aránya 2000-ben 17%, a 2010- ben várható arány 22%, 2050-ben pedig 37%. Nem számítva a bevándorlást, a munkaképes lakosság aránya a nyugdíjasokéhoz 2050-re drámaian csökken az USA-ban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban és Japánban. Ez nagy terhet jelent az országok gazdaságára, amelyeknek komoly nehézségei lesznek a szociális és egészségügyi támogatásokkal. Az USA-ban több olyan orvosra lenne szükség, akik az öregkori betegségekre specializálják magukat, ezzel szemben a geriatriai szakorvosok száma csökken. Nagy probléma már ma is az ápolónők hiánya, de a helyzet tovább fog romlani, ha az ápolásra szoruló idős emberek száma növekszik. 2020-ban 515 000 ápolónővel kevesebb lesz a kelleténél. Az államok egészségügyi szerveinek új módszerekkel kell toborozni munkaerőt erre a kritikus területre.
Tudás alapú társadalom kialakulása Az információ egyre több iparág nélkülözhetetlen eleme. 2005-re az amerikai vezetők 83%-a tudás alapú munkát végez majd. Európa és Japán nem marad el sokkal Amerika mögött. Az internet lehetővé teszi kisvállalkozóknak is, hogy az egész világon versenyezzenek a piacokért, lépést tartava a vezető cégekkel. Az USA-ban a digitális határvonal kezd eltűnni. Egy felmérés szerint 2000 elején a fehér bőrű lakosság háztartásainak felében és a feketék háztartásainak 43%-ában volt számítógép. A spanyol eredetű háztartások kissé elmaradtak, de itt is növekszik a számítógép-ellátottság. 2005-re a legtöbb számítógéppel kombinálva lesz a fax, a videotelefon, a másológép; mindez egyetlen egységben 2500 USD-nél olcsóbb lesz. A kép lapos 50 75 cm-es képernyőn jelenik meg. 2006-ra a számítógépek azonnali beszédfordító rendszert is tartalmaznak, hét nyolc világnyelven lehet majd beszélgetni. 2005-re a számítógépes ismeretek elterjedése az USA-ban el fogja érni a közel 100%-ot. Európa és Japán városaiban a számítógépes írástudás szintén gyorsan fog terjedni, nem sokkal marad el Amerika mögött. A tudás alapú munkát végző emberek jobb fizetést kapnak, mind a szakmával nem rendelkező dolgozók. A tudás alapú munka terjedése növeli az általános jólétet. A pályakezdő dolgozóktól is nagyobb képzettséget várnak el, mint régebben. Bármilyen területen is akar valaki elhelyezkedni, a számítógépes ismeretek nélkülözhetetlenek. A dolgozókat rendszeresen tovább kell képezni, a tréning a legfontosabb juttatás, amelyet egy munkaadó nyújtani tud dolgozóinak. Az új technológiák új iparágakat hoznak létre, új munkahelyeket, új karrierlehetőségeket teremtenek, új kereseti lehetőséget kínálnak a fejlődő országokban is. A számítógépek gyártásában és a kapcsolódó szolgáltatásokban a számítógépipar ázsiai divíziói fokozott szerepet kapnak. A kulturális különbségek Az információtechnológia elősegíti a távol élő emberek közötti kommunikációt, mivel az emberek ugyanolyan komputerrendszerekhez, adatbázisokhoz és világhálóhoz kapcsolódnak. Az USA-ban és Európában összemosódnak a regionális különbségek, életmódok, mivel az üzlet egyik helyről a másikra viszi az embereket. A házasságkötések is keverik a kultúrákat földrajzi, etnikai szociális és gazdasági értelemben.
A kisebbségeknek egyre nagyobb befolyása van az országok ügyeire, mivel az USA-ban növekszik a fekete, spanyol és ázsiai lakosság aránya, Európában pedig a menekültek és a korábbi vendégmunkások leszármazottainak száma. Nagy-Britanniában a fiatal felnőttek 21%-a európainak tartja magát, nem britnek. A francia fiatalok 31%-a, a németek 36%-a és az olaszok 42%-a szintén azt gondolja, hogy elsősorban európai. Több országban azonban erős ellenérzéseket váltanak ki ezek a változások. A következő fél évszázadban a fokozódó kulturális csere segítségével csökkennek azok a konfliktusok, amelyek sok kárt okoztak a XX. században. Ugyanakkor ellenkező jelenségek is fennmaradnak. Több kulturális ütközés alapja a vallási fundamentalizmus. Diktátorok felhasználják ezeket a mozgalmakat saját érdekeikben, ami etnikai, szektás erőszakos cselekményék előfordulásához vezet a jövőben is. A vállalatok egyre több kisebbségekhez tartozó dolgozót fognak alkalmazni, akik elvárják, hogy a munkaadó fogadja el értékeiket, elégítse ki kulturális igényeiket, tanulja meg nyelvüket. A folyamatért a legnagyobb felelősség a közintézményekre: iskolákra, könyvtárakra hárul. Az USA iskoláinak feladata, hogy minden diák jó alapokat kapjon az angol nyelvből; ehhez jó tanárokra van szükség. A közkönyvtárak adnak lehetőséget a munkaidő utáni tanulásra, az internethasználatra, azoknak, akiknek otthon nincs ilyen lehetősége. A világ gazdasága egyre jobban integrálódik A vállalatok a fő tevékenységen kívüli feladataikat mind inkább alvállalkozóknak, beszállítóknak, szolgáltató cégeknek, tanácsadóknak adják ki, amelyek gyakran más országokban vannak. Az Európai Unióban a határok elmosódása és a közös valuta megkönnyíti, hogy a melléktevékenységeket a kontinens más országaiba helyezzék ki. Az internetes és a kábeltelevíziós bevásárlási lehetőségek a gyártókat és a kereskedőket közelebb vitték a távoli vevőkhöz, akiket korábban nem tudtak elérni. Sok ágazatban ez teljesen átalakítja az áruk elosztási rendszerét. Az új közbeszerzési szabályok megnyitják a kormányrendelések elnyerésének lehetőségét olyan vállalatok előtt is, amelyek korábban az ajánlattételi folyamatot túl bonyolultnak, költségesnek és zavarosnak tartották.
A más országokkal fenntartott üzleti kapcsolatok miatt fokozott jelentősége van az idegen nyelveknek, meg kell ismertetni a vezető munkatársakat más kultúrákkal és fel kell készíteni a leendő vezetőket, hogy saját országukon kívüli helyeken vállalhassanak munkát. Az Európai Unióhoz csatlakozó országokban a következő néhány évben nagy befektetésre lesz szükség az emberek képzésében. Az internetes kereskedelem fejlődésével a nyersanyagokat és a szolgáltatásokat a világ bármely részéről be lehet szerezni, ezzel kedvező költségek érhetők el. Az internet lehetővé teszi, hogy kisvállalatok kis befektetéssel az ipari óriásokkal is versenyezhessenek. A vállalatok bizalmas információi úgy terjednek majd, mint az influenza. A csúcstechnológia és az űrhajózás területén különleges nemzetbiztonsági intézkedések bevezetésére lesz szükség. A szociális értékek gyorsan változnak Az iparosodás következtében növekszik a lakosság képzettsége, megváltozik a hatalomhoz fűződő viszonya, csökken a népszaporulat, szélesebb körben fejtenek ki politikai aktivitást. Ez a folyamat jelenleg éppen elkezdődik. A fejlett társadalmakban az X-esek (20-30-asok) játszanak növekvő szerepet, nem a baby-boom (a nagy születési szám) idején született emberek, akik csaknem négy évtizeden át meghatározták a nyugati gondolkodást. Az X-esek jobban megértik magukat egymással, mint saját szüleikkel, ez homogenizálja a társadalom alapvető szokásait az egész világon. A jövőben az önfenntartásra törekvést és a kooperációt értékelik, mivel senki sem akar a társadalombiztosítás ellátására szorulni vagy a nyugdíjból élni. Az együttműködés biztosítja, hogy embercsoportok optimálisan használják fel a szűkös forrásaikat, pl. a nyugdíjas korra felhalmozott megtakarításokat. A szeptember 11-e után az amerikaiak félnek a terrortól, elfogadják azokat a biztonsági intézkedéseket, amelyeket korábban nem tűrtek volna el. Az amerikaiak többre értékelik a biztonság érzését azon az áron is, hogy a kormány beavatkozik életükbe. Amikor a nemzetbiztonsági szempontok nem lesznek annyira sürgetők, az amerikai társadalomban ismét a családi ügyek kerülnek előtérbe legalábbis 2008-ig. Ezek az egészségügyi ellátás, az otthoni ápolás, a gyermeknevelés, a kábítószer-ellenes kampányok és a környezetvédelem. A baloldali és a jobboldali szélsőséges mozgalmak lassan vesztenek támogatottságukból. Az USA-ban a mérsékelt konzervatívok és a konzervatív demokraták vezetik majd a pártokat.
Az USA-ban az 1980-as és 1990-es évek éles csatározásai várhatóan mérséklődnek, és egy eredményorientált X-es generáció uralja majd a nemzeti párbeszédet. A jelenlegi számviteli reformok a részvényesek érdekeit védik, és ez a tendencia folytatódik a következő öt évben. Fiataloknak egyre fontosabb a gazdasági siker Az 1990-es években a X-es generáció csak jó gazdasági viszonyokat ismert meg, és a jelenlegi gazdasági bajok megzavarják gondolkodásukat. Látják az országos bajokat, de maguknak kedvező körülményeket kívánnak. Az emberek egyre nagyobb része vállalkozó lesz. Az X-esek a történelem leginkább vállalkozó kedvű generációja. Az USA-ban sok embernek vannak magasan szárnyaló törekvései, de csak kevesen tudják elérni azt. Három közül egy középiskolát végzett fiatal szerez egyetemi végzettséget, sokan azért nem mennek egyetemre vagy főiskolára, mert nincs anyagi fedezetük a tanulmányi költségekre. Az emberek reményei felsőfokú képzettség nélkül nem teljesülnek. A középiskolát végzettek jövedelme 50 év óta állandóan csökken. A 20 24 évesek 12%-ának nincs kereste; ez az arány 1973-ban 7% volt. Az X-es generáció az egész világon ugyanazon értékeket vallja magáénak. Az e korosztályhoz tartozó vállalkozók fontos szerepet játszottak Kína gazdasági fellendülésében, ők alkotják a kommunista párt fő erejét. Indiában a fiatal generáció tagjai öltözködésükben is amerikai kortársaikat követik, nem pedig szüleiket. Ha a jelenlegi gazdasági visszaesés váratlanul mély vagy tartós lesz, ezzel a fiatal generáció nehezen fog megbirkózni. Rászorulnak szüleik és nagyszüleik tanácsaira, akik átéltek már nehéz időszakokat. Lehet, hogy ez újra munkát jelent majd olyan idősebb embereknek, akiket az 1990-es évek létszámcsökkentései során tettek ki munkahelyükről, mert ezeknek van tapasztalatuk abban, hogy ilyen rendkívüli helyzetekben hogyan kell eljárni. Ez azonban nemzedéki ellentétekhez vezethet, mert nyugdíjas korú emberek foglalják el azokat az állásokat, amelyekre a fiatalabbak tartanak igényt. A fiatal nemzedékhez tartozó munkások úgy érzik, hogy reményeik meghiúsultak, és gazdasági reformokat, deregulációt követelnek. Ha ezek a reformok késnek, egyre több fiatal vándorol a fejlődő országokból a fejlettekbe.
A csalódottság a fejlődő országok fiataljait politikai és vallási mozgalmak felé fogja irányítani. Ez a terrorizmus új hullámához vezethet 2005 utáni években. A turizmus és az utazási kedv növekedése várható Az embereknek különösen a kétkeresős családoknak több felhasználható jövedelme van, mint korábban. A külföldre (Kanadát és Mexikót nem számítva) utazó USA-polgárok száma 1981-től 1996-ig évente 5%-kal nőtt. Ha elhalványulnak a terrorizmus okozta félelmek, ismét növekedik majd a külföldre utazó amerikaik száma. Egy évvel a 2001. szeptember 11-i támadás után az USA-ban a belföldi turizmus ismét felélénkült, elsősorban a szerencsejátékok központjaiba: Las Vegasba és Atlantic Citybe. Legalább 2004-ig az ázsiai valuták nyomott árfolyama olcsóvá teszi a távol-keleti utazásokat. A turizmusnak is hasznára válik az internet, amelynek információi helyettesítik a nyomtatott brosúrákat. A honlapok nemcsak a szórakozási lehetőségeket mutatják meg, hanem részletesen tájékoztatnak a szálláshelyekről, az éghajlatról, a kultúráról, az egészségügyi feltételekről, a beutazási szabályokról. Az emberek a hagyományos kéthetes szabadság helyett több rövidebb vakációra fognak elmenni az év során. Több nyugdíjas utazgat a főszezonon kívüli időszakban. Az utazások így egyenletesebben oszlanak el, csökkentve az időszakos csúcsokat és hullámvölgyeket. Belátható időn belül a vendéglátóipar évi 5%-kal vagy még kicsit többel növekszik. A turizmusnak új célterületei lesznek, amelyeken még nem használták ki a lehetőségeket. Egyre népszerűbbek lesznek a hajós nyaralások óriás üdülőhajókkal (pl. Queen Mary 2, amelyet terv szerint 2004 januárjában bocsátanak vízre). Egészségmozgalmak és testkultúra Az egészségügy területén egyre inkább a megelőzésen van a hangsúly. Az USA-ban az egészségügyi biztosítók kiterjesztették szolgáltatásaikat vagy csökkentették a járulékokat azoknak, akik egészséges életmódot folytatnak; 2003-ban a biztosítók 90%-a nyújt ilyen kedvezményeket. Egy 2001. évi felmérés szerint az Amerikai Egyesült Államokban élők egyharmada ritkábban eszik gyorséttermekben, mint egy évvel korábban. A
kanadaiak 75%-a módosította étrendjét az egészségesebb táplálkozás irányába: a zsírfogyasztást 2%-uk, az édességfogyasztást 18%-uk, a marhahúsfogyasztást 11%-uk csökkentette. A dohányzás is csökken az USA-ban. 2000 januárjában az amerikaiak 21%-a dohányzott, szemben az 1983. évi 30%-kal. A magasabb adó a cigarettára tovább csökkenti a fogyasztást. Az USA-ban az emberek kevesebb égetett szeszes italt vásárolnak, mint korábban. Kivételt képez a fiatal generáció, amelyben újra terjed a kevert italok élvezete, de kevés részeges van közöttük. Az emberek nagyobb gondot fordítanak külső megjelenésükre és egészségükre. Az egészségklubok és fitneszszalonok nagyon népszerűek lesznek, egyesek az idősebb korosztályra specializálják magukat. A dohányárukat gyártó vállalatok és az italgyárak a fejlődő országokban találják meg piacaikat, ahol az egészségvédelmi irányzatok még gyengék. Az USA-ban a középkorúak és gyermekeik számára az egészségügyi költségek alacsonyabbak lesznek, mint jelenleg hiszik. Ázsiában azonban nagy gondot kell fordítani az életmóddal kapcsolatos betegségek (rák, szívbajok, járványok stb.) terjedésének megakadályozására. A táplálkozási szokások és az életmód változása javítani fogja az idősebb korosztály egészségi állapotát. Terjed a kozmetikai sebészet, de ez inkább a külső megjelenést, mint az egészséget szolgálja. A fogyasztói beállítottság gyorsan terjed A társadalmi hálózatok összefonódása a fogyasztói társadalom kialakulásához vezet. A vásárlók az interneten könnyen tájékozódnak az árakról, szolgáltatásokról, szállítási időkről. A kereskedők megfigyelhetik versenytársaik kínálatát. Ez lefékezi az árak csökkenését, és a verseny a jobb szolgáltatásokra irányul. A fogyasztói szervezetek egyre inkább megkövetelik a tájékoztatást az áruk összetételéről, használati módjáról és veszélyeiről, az élelmiszerek tartalmáról, és hogy mindez látható legyen a csomagoláson és a hirdetésekben. A diszkontüzletek, gyárak árusítóhelyei tovább fognak terjedni az USAban, ez a tendencia csak most kezdődött el Európában. A következő 20 évben Európában és Japánban is ugyanaz a kereskedelmi forradalom zajlik majd, ami Amerikában is a sarki fűszerboltok helyébe lépett: olcsó bevásárlóközpontok, áruházláncok uralják majd a fogyasztói pia-
cot. Ez nyugtalanságot kelt olyan országokban, ahol a farmereknek és kis boltok tulajdonosainak erős kulturális és politikai befolyása van. Ez a tendencia átterjed Kínára is, de csak több évvel az európai és a japán fejlődés után. A tömegcikkek árai csökkennek és a digitális hálózaton keresztül minden termék, ezen belül minden márka beszerezhető jelentős többletköltség nélkül. A szolgáltatások terén viszont fennmarad a verseny az interneten vagy attól függetlenül is. A jó hírű termékek márkája különösen fontos szerepet játszik a vevők megtartásában. A női egyenjogúságért folyó mozgalmak vesztenek jelentőségükből Az X-es generáció lényegében nem különbözteti meg a nemeket a munkahelyen, eltérően az idősebb korosztálytól. Az amerikai felsőfokú tanintézetek hallgatóinak 57%-a nő; a kisebbségek körében ez az arány még nagyobb: a spanyol származású egyetemei hallgatók 60%-a, a feketék kétharmada tartozik a gyengébb nemhez. Az asszonyok vállalkozó kedve fokozódik, ez ad alapot öreg lányok hálózatának kialakulásához, ami hasonló a régebben kialakult férfi csoportokhoz, amelyeknek nagy szerepe volt az üzleti világban. Kialakul olyan infrastruktúra, amely lehetővé teszi, hogy a nőknek nagyobb politikai befolyása legyen, különösen olyan körülmények között, ahol mindkét házastárs dolgozik. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a biztosító társaságok több életbiztosítást adnak el nőknek, mint férfiaknak. Egyre több asszony végez professzionális munkát, lép politikai vagy jogi pályára. Fokozatosan nő a hadseregben szolgáló nők száma. Azok a pályák, amelyek ma még el vannak zárva a nők elől, a következő években tágra nyitják kapuikat előttük. A gyermekgondozás és más családi szolgáltatások iránti igények növekednek, elsősorban az USA-ban, ahol várhatóan országos szolgáltatási hálózatok alakulnak ki. A következő 20 évben az amerikai vállalatok is rákényszerülnek arra, amit európai vállalatok körében már elterjedt: hozzájárulnak a napközi gyermek- és családgondozási programokhoz. Hosszabb távon Ázsiában és másfejlődő országokban sem lesz akadálya annak, hogy női vezetők álljanak vállalatok élén, mivel megszűnnek azok a nehézségek, amelyek jelenleg itt még gátolják a nők karrierjét.
Különféle családstruktúrák alakulnak ki Gazdasági nehézségek idején a gyermekek és az unokák összeköltöznek a szülőkkel és nagyszülőkkel, hogy takarékoskodjanak a megélhetési költségekkel. Az USA-ban a X-esek harmadik generációjának egyharmada életének korai szakaszában visszatért a családi házba. Egyre több nagyszülő neveli unokáit, mivel a kábítószerek és az AIDS képtelenné teszi a középkorúak sok tagját, hogy felneveljék gyermekeiket. Ez a trend a legerősebb Afrikában, ahol az AIDS 12 millió gyermeket tett árvává. A szegényebb réteg körében sok nagyszülő vigyáz napközben az egyedülálló anyák gyermekeire, amíg az dolgozik vagy tanul. Vermont az első állam az USA-ban, ahol azonos nemű élettársaknak ugyanolyan jogokat biztosító törvények léptek 2000-ben érvénybe, mint a hagyományos házasságoknak. Kaliforniában is foglalkoznak ilyen tervezetekkel, Németországban, Hollandiában és Kanadában is vannak ilyen törvények. A társadalom Nagy-Britanniában is támogatna ilyen javaslatot. Az adózási és jóléti politikát úgy kell átalakítani, hogy segítse azokat a családokat, amelyeknek feje nyugdíjas vagy munkaképtelen. Támogatni kell azokat is, akik jogosultak társadalombiztosítási segélyre, de mégis kénytelenek dolgozni, hogy eltartsák népes családjukat. Az USA-ban a homoszexualitásról és a családok hanyatlásáról folyó viták háttérbe szorultak az antiterrorista kampány hatására. Újra fellángolnak azonban két vagy még több választási ciklus múltán. A kőolajfogyasztás továbbra is nő, az alternatív energiaforrások támogatása ellenére A világ 1973-ban naponta 57 millió hordó, 1999-ben pedig már 73 millió hordó kőolajat használt fel. Azt várják, hogy a napi felhasználás 2020-ra 110 millió hordót ér el. A kőolaj aránya a világ energiafelhasználásában elkezdett csökkenni: 1999-ben 40% volt, 2020-ban várhatóan csak 37% lesz. Az USA 2000-ben napi 19,7 millió hordó kőolajat használt fel, ebből 10,4 millió hordó importból származott. 2055-re a belső olajtermelés megszűnik akkor is, ha sikerül megcsapolni a sarkvidéki természetvédelmi területek készleteit. Az OPEC fogja biztosítani a kőolaj legnagyobb részét, a második legnagyobb termelő Oroszország lesz. Az OPEC olajtermelése kb. a jelenlegi napi 24 millió hordóról 55 millió hordóra nő 2020-ra. A világ kőolajtermelésének nö-
vekedéséből kétharmad részt az OPEC fogja biztosítani. Kérdés, hogy az olaj megszerezhető-e majd az USA számára. Az 1990-es évek közepének és végének alacsony olajárai lassították az olajmezők kiépítését a Közel-Keleten. A világ legnagyobb részén 10 000 USD befektetés szüksége az olajtermelés napi 1 hordóval való növeléséhez, ehhez az OPEC országokban 5500 USD is elég. Az olaj ára emelkedni fog, hogy ösztönözze az új mezők kifejlesztését pl. a sarkvidéken. Hasznos lenne olyan fúrási és termelési technológiákat kidolgozni, amelyek kevesebb kárt tesznek a természeti környezetben. Az olajár megnövekedhet a következő öt év során, a szaud-arábiai Fahd király halála után; ha ez nem így lesz, akkor nem lesz nagyobb áremelkedés a belátható jövőben és a felhasználás állandó szinten marad. Az olajkészletek még sokáig nem merülnek ki Az intenzív kutatás eredményeképpen a világ igazolt kőolajkészletei a fogyasztás ellenére 1990-re 1 billió hordóra emelkedtek az 1980. évi 660 milliárd hordóról. Az OPEC szakértői szerint a 11 tagország a következő 80 évben ki tudja elégíteni a világ teljes kőolajigényét. Az OPEC országok adják jelenleg világnak a kőolaj-felhasználás 40%-át és birtokolják a készletek 60%-át. Az OPEC olajtermelése 2020-ra csaknem megduplázódik és napi 57 millió hordót ér el. Az OPEC-en kívüli országok kőolajtermelése még nem érte el maximumát. A meglevő kutak és kőolaj-finomítók kapacitásuk alatt működnek és több nem OPEC országnak elegendő készlete van ahhoz, hogy üzemeket építsen. 2010-re Kína, Oroszország és Kazahsztán nagy olajtermelő ország lesz, hacsak Oroszországban és Kazahsztánban a politikai légkör bizonytalansága nem tartja vissza a nyugati országok befektetéseit. Ha a kőolaj ára jelentős mértékben felemelkedik a jelenlegi szint fölé, az új kőolajtermelési eljárások gazdaságosakká válnak. A közelmúltban kifejlesztett új módszerek közel 50%-kal képesek megnövelni a kitermelhető kőolajkészleteket. Etanolgyárak javasolt építése a kőolaj helyettesítésére hiába való munka. Hacsak az olaj ára nem lesz sokkal magasabb a vártnál, az etanol gazdaságilag nem versenyképes vele. Ezt jól mutatta Brazíliában beindított program, ami kudarcnak bizonyult.
A kőolaj ára 22 26 USD/hordó körül marad a következő öt évben Az OPEC jelenlegi célja, hogy a kőolaj árát 25 USD/hordó szinten tartsa. Ehhez azonban közös akaratra van szükség, ami a tagországok között hosszú időre sohasem alakult ki. Az olajár érzékenységét mutatja az a tény, hogy a szeptember 11-ét követő hónapokban az olaj ára hordónként 19,88 USD-re esett. Az új kőolajforrások a korábbi Szovjetunióban, Kínában és a világ más részeiben megnehezítik az olaj árának mesterségesen magas szinten tartását. A húsz legfejlettebb ipari országnak legalább háromhavi olajtartaléka van tartályokban, tartályhajókban. További háromhavi stratégiai készletük van. Amikor magas az olaj ára, az importáló országok szüneteltethetik vásárlásaikat addig, míg az ár ismét normális szintre nem áll be. Az (amerikai szemmel) magas gázár hatására az Egyesült Államok kormánya valószínűleg ösztönözni fogja a kőolajtermelést és feldolgozást annak érdekében, hogy növekedjenek a benzin- és fűtőolaj-tartalékok. Ezt a készletet azonnal fel lehet használni, ha a jövőben megugranak az árak. Így történt 2000 telén is, amikor stratégiai tartalékokat szabadítottak fel. Ez javítja a pozíciót az OPEC-cal folyó tárgyalásokon. A benzint drágítja az USA Környezetvédelmi Hatóságának előírása is, amely az emissziók különösen a nitrogén-oxidok radikális csökkentését követeli meg. Az előírás terv szerint 2006 és 2009 között lép érvénybe. Az igen kis kéntartalmú üzemanyag előállítás gallononként 0,04 USD-vel emeli a benzin és 0,06 USD-vel a gázolaj árát. Növekszik az alternatív energiaforrások szerepe A nap, a szél, a hullámmozgás energiája és a geotermikus energia enyhíteni fogja az energiaproblémákat olyan körzetekben, ahol ilyen energiaforrások rendelkezésre állnak. Ennek ellenére a belátható jövőben ezek az energiaigényeknek igen kis hányadát fogják fedezni. A világban a szélerőművek kapacitása egyedül 2001-ben 6500 MW-tal nőtt; a növekedés nagyobb volt, mint bármikor ezelőtt. A napenergia mennyisége évente 25%-kal növekszik 1980- óta folyamatosan. A földgáz tisztán ég el, elég van belőle ahhoz, hogy a Föld teljes energiaigényét 200 éven át fedezze. A földgázfelhasználás évente 3,3%-kal nő, szemben a kőolaj-felhasználás évi 1,8%-os növekedésével. Atomerőművek fogják megtermelni Oroszországban és Kelet-Európában az energiaszükséglet 16%-át.
Amerikában 2020-ra az energiaszükségletek 20%-át megújuló források adják; ennek azonban alig lesz hatása az energia árára. Jelenleg az USA-ban az energiaszükséglet 5% származik megújuló forrásokból. Egy új eljárás, amelyet muonnal katalizált fúziónak neveznek, 2020-ra jelentős mennyiségű energiát termelhet. A következő években a kőolaj marad a legfontosabb energiaforrás, de két-három évtized múlva már nem lesz nélkülözhetetlen a világgazdaságnak. A kisebb olajfelhasználás elősegíti a levegő és a vizek szennyezésének csökkenését elsősorban a fejlett országokban. 2060-ra a drága, de nem szennyező hidrogén jelentős energiahordozóvá válik. Az emberek érzékennyé váltak a környezetszennyezésre A korom és más szemcsés anyagok emisszióját fokozottan ellenőrzik, mivel ezek még veszélyesebbek az egészségre, mint a kén-dioxid és más gáznemű szennyezők. Egészségügyi kutatók szerint az USA-ban évente mintegy 64 000 ember hal meg szív- és tüdőbetegségekben, amit szemcsés anyagok belélegzése idéz elő. A Szahara déli részén az áldozatok száma évente 300 500 ezer, Ázsiában pedig 500 ezer és egymillió között van. Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint évente hárommillió ember hal meg a levegőszennyezés következtében, ez az összes haláleset 5%-át jelenti. A kormányok hatékony intézkedéseket tesznek a környezet védelmére. Costa Rica például területének 25%-át természetvédelmi területté vagy nemzeti parkká nyilvánította. Az Amazonas völgyében a fakitermelés 80%-a illegális, amiért 1999-ben a brazíliai hatóságok 27 millió USD büntetést vetettek ki. Megváltozott a büntetések alkalmazásának eljárása is. Az indiai kormány az ipari fejlődést fontosabbnak tartja, mint a környezet védelmét. Ennek ellenére a levegőszennyezés csökkentése érdekében a Legfelső Bíróság újabban évi 18 000 darabra korlátozta új autók eladását Új Delhiben, ami mintegy egynegyede a korábbi években eladott autóknak. Az USA-ban a kormány érzékeny a környezeti problémákra, ennek ellenére a Környezetvédelmi Hivatal célja a csővégi emissziók 70%-os csökkentésére még nem valósult meg. Kalifornia állam visszautasította vagy késlelteti a gépkocsik emissziójának szigorúbb korlátozását. A környezeti politika vitákat vált ki mindenhol, ahol szerzett jogokkal ütközik. A környezetvédelem elhanyagolásáért azonban olyan árat fizet a társada-
lom, hogy ezt nem lehet egyszerűen tudomásul venni. Várható, hogy világszerte összeütközésbe kerülnek a környezet szennyezői az egész társadalom érdekeit szolgáló korlátozásokkal. Vízhiány számos országban Az ENSZ szerint Afrika lakosságának egyharmada és a fejlődő országok nagy városainak többsége vízhiányban fog szenvedni a jövőben. Kína északi felében, ahol talán félmilliárd ember él, már most sincs elég víz. A Peking alatti vízszint közel 60 m-rel süllyedt 1965 óta. Egyedül 1999- ben 2,4 m-rel lett alacsonyabb. A vízfelhasználás módja más problémákat is okoz. Az öntözésre használt víz elpárolog és ásványianyag-tartalmát visszahagyja a talajban. Ennek következtében 2020-ra a világ termőföldjeinek 30%-a, 2050-re pedig 50%-a sós lesz. Ez a jelenség Indiában, Pakisztánban, Egyiptomban, Mexikóban, Ausztráliában és az Egyesült Államok egy részében már most is csökkenti a terméshozamot. A szennyeződések csökkentik az egészséges ivóvízkészleteket. Az Európai Parlament becslése szerint Európa 70%-ában az ivóvíz veszélyes koncentrációban tartalmaz nitrát szennyeződést. Az USA-ban mind nagyobb gondot okoznak az olyan szennyeződések, mint a perklorát, az MTBE benzinadalék és a klór, amelyet a vízben található fertőző anyagok semlegesítésére használnak. Indiában 300 millió ember nélkülözi az egészséges ivóvizet, mivel a folyók és a talajvíz is szennyezettek. A víz minősége fokozódó probléma a fejlett országokban is. Atlantában a vízhálózat több mint száz éves, nincs rendesen karbantartva; gyakran fordulnak elő csőtörések, ezeken a helyeken mindenféle törmelék, szemét, baktériumok és szennyező anyagok kerülnek bele a vízhálózatba. Úgy becsülik, hogy 237 000 csőtörést kell évente helyreállítani az USA-ban. Több ökológus szerint a globális felmelegedés gyakori jelenséggé teszi a szárazságot a Mississipitől nyugatra. A szennyezett víz okozza a világ egészségügyi problémáinak 80%-át. Naponta 40 000, azaz évente 14 millió ember hal meg közvetlenül a szennyezett víztől. 2040-re 3,5 milliárd ember (csaknem tízszer annyi, mint 1995-ben) fog vízhiányban szenvedni. 2050-ben a Föld lakosságának kétharmada olyan körzetekben él majd, ahol krónikus vízhiány van. Elkerülhetetlennek látszanak a háborúk olyan területeken, mint Kasmír, mivel Pakisztánba a víz nagy része az Indiához tartozó Kasmírból jön. Sivata-
gosodás, időszakosan éhínség egyre súlyosabb formában várható a következő évtizedekben. A szennyezett víz egyre nagyobb problémákat jelent, mert az idősödő lakosság érzékenyebb a fertőző betegségekre. Az USA-ban a rossz állapotban levő vízhálózatok szanálása az egyik legfontosabb feladat a régi városokban, pl. New York-ban, Bostonban és Atlantában. Az újrahasznosítás fékezi a hulladékáradatot Amerikában minden személy naponta 2 kg szemetet termel, kétszer annyit, mint az előző generáció. 2002 júniusában New York város abbahagyta tizennégy éve működő rendszerét az üveg- és műanyag palackok, italos dobozok újrafeldolgozására, mivel az nem bizonyult gazdaságosnak. Ezzel a feldolgozott hulladék aránya 21%-ról 10%-ra csökkent és naponta 1200 tonnával több szemetet kell a hulladéktárolókon elhelyezni. Seattle-ben ezzel szemben a szilárd hulladéknak mintegy felét újrahasznosítják. Az USA-ban a Környezetvédelmi Hatóság szerint a hulladéklerakó helyek 70%-a 2025-re megtelik. Londonban és környékén a háztartási szemét elhelyezésére szolgáló lerakóhelyek 2007-re megtelnek. Egyes területeken a hulladék összegyűjtése nagy probléma. Brazíliában 241 000 tonna hulladék keletkezik naponta, de ennek csak 70%-a kerül a lerakóhelyekre. A maradék az utcákon marad és terjeszti a betegségeket. A hulladék hányókra lerakását az újrahasznosítás és az energetikai hasznosítás válthatja fel. Az USA-ban több mint 2200 hulladéklerakó hely van, ezzel szemben Európában az újrahasznosítás és a hulladékégetés jobban elterjedt. Nagy számban várhatók új előírások, újrahasznosítási, hulladékégetési projektek, hulladékkezelési programok a szemétáradat megállítására. Ez legelőször Kaliforniában indul be. A jelenlegi szabályokat szigorítani, a hulladéklerakási díjakat pedig növelni fogják Pennsylvániában, Dél-Karolinában, Louisianában és más körzetekben, ahova New York szemetét kiszállítják. Az ipari fejlődést számos országban fontosabbnak tartják, mint a környezetvédelmet 1999-ben Indiában felmérést végeztek az ország legfontosabb problémáiról. A tíz probléma fontossági listáján a legutolsó helyre került a környezet
ügye (a válaszadóknak csak 1%-a említette ezt) annak ellenére, hogy az országban pusztulnak az erdők, erősen szennyezett a levegő és a víz, csökken a biológiai diverzitás és sok más súlyos ökológiai probléma áll fenn. Dél-Afrika lakosságának nagy része semmibe veszi a környezetvédelem követelményeit. Ezt gyakran az apartheid időszak visszahatásával magyarázzák, ahol a korlátozó intézkedéseket több esetben környezetvédelmi érdekekkel indokolták. Kína energiaellátását 70%-ban széntüzelésű erőművek biztosítják, amelyek közül kevés van felszerelve a levegőszennyezést csökkentő berendezésekkel. Becslések szerint 2025-ben Kína több szén-dioxidot fog a levegőbe kibocsátani, mint az USA, Kanada és Japán együttvéve. Savas esők minden olyan környéken előfordulnak, ahol az erőművek és gyárak tüzelőberendezéseit nem szerelik fel füstgáztisztító berendezésekkel. Egy 1995-ben készült tanulmány szerint a 77 kínai nagyváros 81%-a szenvedett a savas esőktől. Indiában egy hatalmas területet, szulfátokat és más vegyi anyagokat tartalmazó ködfátyol borít. Ilyen problémák megjelenhetnek más ipari országokban is. A Föld nagy régióin jelent majd problémát a következő évtizedben a levegő és a víz szennyezettsége, az erdők pusztulása és más környezeti ártalom. A levegő- és vízszennyeződés okozta betegségek nagy mértékben terjednek a következő években. A krónikus tüdőbetegségek ötször olyan arányban fordulnak elő már most is Kínában, mint az USA-ban. Az emberi tevékenység okozta üvegházhatás általános felmelegedéshez vezet. Az üvegházhatásért felelős gázokat jelentős részben Kína és India bocsátja ki, többet, mint a fejlett ipari országok. Nagy anyagi támogatásra és diplomáciai erőfeszítésekre van szükség ahhoz, hogy ezek az országok emeljék a lakosság életszínvonalát anélkül, hogy növelnék a környezet szennyezettségét. A biodiverzitás csökken, bár nem olyan gyorsan, mint régebben hitték Úgy becsülik, hogy évente 50 000 faj tűnik el, ezerszer annyi, mint amennyi természetesen kihal. A madarak 11%-a, az emlősök 25%-a, az összes növényfaj 20 30%-a közel áll a kipusztuláshoz. A kétéltűek populációi az egész világon csökkennek, amit a több mint egy évtizedes kutatás sem tud megmagyarázni. A korallzátonyok gyorsan pusztulnak, aminek okai szintén nem világosak. A fajok kihalásának fő oka a természetes élőhelyek megszűnése az erdőkitermelés, a földművelés és az urbanizáció következtében.
A fajok kihalása igen rossz hatással van az emberi jólétre. A gyógyításra használt gyógyszerek fele, az USA-ban leggyakrabban felírt 100 gyógyszer közül 55, természetes anyagokból készül. Eddig a virágos növényeknek nem egészen 0,5%-át vizsgálták meg az esetleges gyógyhatás szempontjából. Indonéziába, ahol a világ korallzátonyainak nyolcada volt található, megkezdődött ezek pusztulása: 70%-uk már elpusztult vagy pusztulóban van. Ez az indonéz gazdaságnak egy négyzetmérföldre (2,59 km 2 ) számítva évente 500-800 ezer USD veszteséget okoz. Egy brit kutatóintézet szerint a sokelemes ökológiai rendszerek több szén-dioxidot nyelnek el, mint a kevesebb fajból álló populációk. Így a biológiai diverzitás csökkenése a globális felmelegedés egyik lehetséges oka. A fokozódó urbanizáció környezeti és szociális problémákat okoz 2000-ben mintegy 2,8 milliárd ember, a világ lakosságának 47%-a volt városlakó. 2060-ra ez az arány 60%-ra emelkedik. 2000 és 2030 között a világ lakossága 2,2 milliárd fővel szaporodik. Ezek közül 2,1 milliárd a városok népességét növeli. A múltban az urbanizáció a jelenlegi iparilag fejlett országokban volt a leggyorsabb. A legfejlettebb országokban a lakosságnak 76%-a, míg a fejlődő országokban csak 40%-a városokban lakik. Jelenleg a fejlődő országokban nőnek leggyorsabban a városok. A nagyvárosok még nagyobbak lesznek. 1950-ben mindössze nyolc megaváros volt (az ötmilliónál nagyobb lélekszámú városokat nevezik így). 2015-re 59 megaváros lesz, ezek közül 48 a legkevésbé fejlett országokban. 23 városnak (ezek közül 19 a fejlődő országokban) a lakossága meghaladja a 10 milliót lesz. A természetes szaporulat ezekben a városokban a népesség növekedésének felét adja; a szaporulatnak valamivel több mint egyharmada a bevándorlás eredménye. Több mint egy milliárd városlakónak nincs fedél a feje felett, nem jutnak tiszta vízhez, áramhoz és egészséges toaletthez. Ezek a körülmények évente 10 millió olyan halálesetet okoznak, amely elkerülhetők lennének. A városokban felhasznált üzemanyag okozza a világ szén-emissziójának 75%-át. Az urbanizáció épületekkel és aszfaltos felületekkel borítja be a legtermékenyebb földeket, elpusztítva a szénelnyelő növények jelentős részét. Az urbanizáció megfosztja a várost övező területeket a víztől. Az esővíz nem szivárog be a talajba, hanem csőhálózatokkal összegyűjtik és mint szennyezett vizet vezetik a tengerbe. Egyes körzetekben, pl. Atlanta környe-
zetében a víztároló rétegekben a talajvíz szintje gyorsan süllyed, mivel ma nem tölti fel az esővíz. A városok hozzájárulása a globális felmelegedéshez a következő években fokozódik. A Föld ivóvízkészletei fogynak; a lakosság olyan területeken koncentrálódik, ahol a víz a legnehezebben hozzáférhető és legkevésbé hatékonyan használják. A vízhiány, lakáshiány és egészségvédelem hiánya miatt egyre több ember hal meg. A túlzsúfolt körzetekben járványok fellépése gyakrabban várható. Itt terjed a HIV és sok más fertőző betegség a leggyorsabban. A nagy városok népessége elsősorban a természetes szaporodás, nem pedig a bevándorlás következtében nő. Egyes vélemények szerint felesleges a falusi lakosságot arra ösztönözni, hogy maradjon eddigi lakóhelyén. Oktatással, családtervezéssel lehet valószínűleg kordában tartani a városok növekedését. (Dr. Garai Tamás) Cetron, M. J.; Davies, O.: Trends shaping the future. = The Futurist, 37. k. 1. sz. 2003. jan. febr. p. 27 42. Andersen, H. T.; van Kempen, R.: New trends in urban policies in Europe: evidence from the Netherlands and Denmark. = Cities, 20 k. 2. sz. 2003. ápr. p. 77 86. Zungolo, E. H.: Nursing and academic mergers of the health sciences: a critique. = Nursing Outlook, 51. k. 2. sz. 2003. ápr. p. 52 58. Busse, R.; Wurzburg, G.; Zappacosta, M.: Shaping the Societal Bill: past and future trends in education, pensions and healthcare expenditure. = Futures, 35. k. 1. sz. 2003. febr. p. 7 24. Lindh, Th.: Demography as a forecasting tool. = Futures, 35. k. 1. sz. 2003. febr. p. 37-48. Röviden Energiatakarékosság a svájci szállodákban A villamosenergia-piac liberalizálása Svájcban még nem hozta meg a remélt általános tarifacsökkenést, egyelőre csak a legnagyobb vállalatoknak kedvez. Az Aare-Tessin AG (Atel) energiaellátó konszern hajlandó fogyasztói
csoportokat egyetlen nagyobb ipari fogyasztónak tekinteni és hét év alatt felhasználásuk 10%-os csökkenését ígéri. Ebben bízva 13 bázeli és 10 zürichi szálloda felmondta szerződését a városi közművel, s azóta az Atel látja el őket 7-12%-kal alacsonyabb tarifájú árammal. A fogyasztás csökkentése érdekében a szállodákban több mérőórát helyeztek el. Ezek segítségével lehet meghatározni a részletes energiaprofilt és így megtakarítási lehetőségeket találni. Ha pl. az áramfogyasztás görbéje bizonyos időpontban meredeken emelkedik, meg kell vizsgálni, mi az, ami kikapcsolható vagy energiatakarékos berendezéssel helyettesíthető. Az utóbbira példa egy régi villanytűzhely. Ennek költségét az Atel állja, ugyanis ha az ügyfél 10%-nál több megtakarítást ér el, a többlet a cég nyeresége. A két szállodacsoport mérlege dönti majd el, hogy az Atel köt-e további hasonló ellátási szerződéseket. A bázeli szállodák most először fordultak szakvállalathoz energiaügyi tanácsért. Egy ilyen cég megbízottja figyelt fel pl. arra, hogy az egyik üzemben egy tűzhelyet a reggeli csúcs előtt három órával bekapcsolnak, holott fél órás előfűtés bőven elég volna. Másutt a hűtőberendezéseket vízzel hűtik a tönkrement ventilátorok helyett, s ehhez évente 15 000 CHF értékű vizet használnak el. A bázeli Teufelhof, mint a csoport energiakérdésekben egyik leginkább korszerűségre törekvő tagja, éttermében hővisszanyerő szellőztető egységet állított fel és csatlakozott a városi távfűtőhálózathoz. Most újabb intézkedéssel szolgálja a haladást: 2002 elejétől a vendégek maguk dönthetik el, hogy éjjeliszekrény-lámpájuk és TV-készülékük hagyományos vagy ökoárammal működjön-e. Az ökoáram felára egy éjszakára 3 CHF. A szálloda számítása szerint egy vendég napi villamosenergia-fogyasztása étkezéssel együtt 12 kwh, ennek 20%-a napenergiából származik, kwh-nként 1,20 CHF-ért, 80%-a kis vízerőművekből származik. Az emelt tarifa fedezi a többletköltséget, és a pénzt a hotel átutalja az Atel-cégnek. Az ökoprogram iránt egyelőre csekély az érdeklődés (a villanyborotván nem látszik, milyen árammal működik). A programot vállaló másik szálloda kitüntetést ad az ökoáramért fizetőknek, de ez is inkább csak hazai vendégeknél talált visszhangra. Ezzel szemben a zürichi légikikötőben levő Novotelnél kb. minden tizedik vendég elfogadja a környezetkímélő ajánlatot. (Ugyanakkor 2001-ben Zürich város magánháztartásainak csupán 4,6%-a használt a fentiek szerint meghatározott ökoáramot.) (Wasser Boden Luft Umwelttechnik, 38. k. 6. sz. 2002. p. 4 5.)