A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.



Hasonló dokumentumok
A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek.

Szénhidrátok I. (Carbohydrates)

IX. Szénhidrátok - (Polihidroxi-aldehidek és ketonok)


A szénhidrátok lebomlása

A nukleinsavak polimer vegyületek. Mint polimerek, monomerekből épülnek fel, melyeket nukleotidoknak nevezünk.

MEDICINÁLIS ALAPISMERETEK AZ ÉLŐ SZERVEZETEK KÉMIAI ÉPÍTŐKÖVEI A SZÉNHIDRÁTOK 1. kulcsszó cím: SZÉNHIDRÁTOK

Polihidroxi-aldehidek vagy -ketonok, vagy ezek származékai. Monoszacharid: polihidroxi-keton vagy -aldehid

1. Bevezetés. Mi az élet, evolúció, információ és energiaáramlás, a szerveződés szintjei

A szénhidrátok lebomlása

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

TestLine - Biogén elemek, molekulák Minta feladatsor

Szerkesztette: Vizkievicz András

A cukrok szerkezetkémiája

Adatgyőjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb mőszerei

3.6. Szénidrátok szacharidok

Fejlesztő neve: VADICSKÓ JUDIT. Tanóra címe: A SEJTET FELÉPÍTŐ KÉMIAI ANYAGOK ÉS JELLEMZŐ REAKCIÓIK

Elektrokémia. A nemesfém elemek és egymással képzett vegyületeik

EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA

Fejezet a Gulyás Méhészet által összeállított Méhészeti tudástár mézfogyasztóknak (2015) ismeretanyagból. A méz. összetétele és élettani hatása

A sejtek élete. 5. Robotoló törpék és óriások Az aminosavak és fehérjék R C NH 2. C COOH 5.1. A fehérjeépítőaminosavak általános

Kémia. Tantárgyi programjai és követelményei A/2. változat

B TÉTEL Fémek oldása sósavban Végezze el a következő kísérleteket: Híg sósavba tegyen cinket, Híg sósavba tegyen rezet! Magyarázza a tapasztaltakat!

BIOGÉN ELEMEK Azok a kémiai elemek, amelyek az élőlények számára létfontosságúak

Feladatok haladóknak

A tananyag felépítése: A BIOLÓGIA ALAPJAI. I. Prokarióták és eukarióták. Az eukarióta sejt. Pécs Miklós: A biológia alapjai

Kevéssé fejlett, sejthártya betüremkedésekből. Citoplazmában, cirkuláris DNS, hisztonok nincsenek

O k t a t á si Hivatal

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV (Codex Alimentarius Hungaricus)

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1998

B TÉTEL Az étolaj vizsgálata A túró nitrogéntartalmának kimutatása A hamisított tejföl kimutatása

A kén tartalmú vegyületeket lúggal főzve szulfid ionok keletkeznek, amelyek az Pb(II) ionokkal a korábban tanultak szerint fekete csapadékot adnak.

B. feladat elvégzendő és nem elvégzendő kísérletei, kísérletleírásai. 1. Cink reakciói

SZÉNHIDRÁTOK. Biológiai szempontból legjelentősebb a hat szénatomos szőlőcukor (glükóz) és gyümölcscukor(fruktóz),

Szakközépiskola évfolyam Kémia évfolyam

KÉMIA évfolyam (Esti tagozat)

Alkalmazott kémia. Tantárgy neve Alkalmazott kémia 1.

Szaktanári segédlet. Kémia. 11. évfolyam emelt szintű tananyag Összeállította: Polonkainé Galanics Mónika

KÉMIA. 10. évfolyamos vizsga

2000/2001. KÉMIA II. forduló II. kategória

ANATÓMIA FITNESS AKADÉMIA

Szénhidrátok. Szénhidrátok. Szénhidrátok. Csoportosítás


A kémiai energia átalakítása a sejtekben

A felvétel és a leadás közötti átalakító folyamatok összességét intermedier - köztes anyagcserének nevezzük.

EÖTVÖS LABOR EÖTVÖS JÓZSEF GIMNÁZIUM TATA FELADATLAPOK KÉMIA. 10. osztály, tehetséggondozó szakkör. Kisfaludy Béla

A másodlagos biogén elemek a szerves vegyületekben kb. 1-2 %-ban jelen lévő elemek. Mint pl.: P, S, Fe, Mg, Na, K, Ca, Cl.

KÉMIA HELYI TANTERV A 10. ÉVFOLYAM

A MITOKONDRIUMOK SZEREPE A SEJT MŰKÖDÉSÉBEN. Somogyi János -- Vér Ágota Első rész

KÉMIA KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA TÉMAKÖREI, KÍSÉRLETEI ÉS KÍSÉRLETLEÍRÁSAI. A feladat témakörei

A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára

A sejtes szervezıdés elemei (sejtalkotók / sejtorganellumok)

Az ember fogképlete. Az emésztõrendszer felépítése. zománc. dentin. korona. szájüreg. garat nyelv nyelõcsõ. fogüreg erekkel, idegekkel.

A BAKTÉRIUMOK SZAPORODÁSA

Aminosavak, peptidek, fehérjék

A XVII. VegyÉSZtorna I. fordulójának feladatai és megoldásai

O k t a t á si Hivatal

,:/ " \ OH OH OH / \ O / H / H HO-CH, O, CH CH - OH ,\ / "CH - ~(H CH,-OH \OH. ,-\ ce/luló z 5zer.~ezere

A kémiai reakciók. 1. fejezet. 2. fejezet BEVEZETÕ AZ OKTATÓMODUL HASZNÁLATÁHOZ. A kémiai reakciók. STUDY Guard

1. Melyik az az elem, amelynek csak egy természetes izotópja van? 2. Melyik vegyület molekulájában van az összes atom egy síkban?

Archenius egyenlet. fehérje denat. optimum

Tejsav alapú polimérek

A VÍZ OLDOTT SZENNYEZŐANYAG-TARTALMÁNAK ELTÁVOLÍTÁSA IONCSERÉVEL

2 képzıdése. értelmezze Reakciók tanult nemfémekkel

Tisztító- és fertőtlenítőszerek

AZ EMÉSZTÉS ÉLETTANA. Fehérjeemésztés kimutatása földigiliszta tápcsatornájában

Ragasztás, ragasztóanyagok. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton. Kötés kialakulása kémiai úton

MIÉRT KELL TÁPLÁLKOZNI?

A cukrok szerkezetkémiája

Róka András

SALGÓTARJÁNI MADÁCH IMRE GIMNÁZIUM 3100 Salgótarján, Arany János út 12. Pedagógiai program. Kémia tantárgy kerettanterve

A faanyag kémiai átalakulása / átalakítása

ÉLELMISZER- ÉS BORÁSZATI KÉMIA. Csutorás Csaba Kállay Miklós Murányi Zoltán

Tartalomjegyzék. Szénhidrogének... 1

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP / XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz KÉMIA 4.

IPARI ENZIMEK IPARI ENZIMEK ENZIMEK ALKALMAZÁSAI MEGOSZLÁS IPARÁGAK SZERINT IPARI ENZIMEK PIACA IPARI ENZIMEK FORRÁSAI

b./ Hány gramm szénatomban van ugyanannyi proton, mint 8g oxigénatomban? Hogyan jelöljük ezeket az anyagokat? Egyforma-e minden atom a 8g szénben?

Az élelmiszerek romlásos jelenségei

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 4. óra A halastavak legfőbb problémái és annak kezelési lehetőségei (EM technológia lehetősége).

ПРОГРАМА ВСТУПНОГО ВИПРОБУВАННЯ З ХІМІЇ Для вступників на ІІ курс навчання за освітньо-кваліфікаційним рівнем «бакалавр»

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

A. feladat témakörei

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 1996

EURÓPAI PARLAMENT. Ülésdokumentum

Egy idegsejt működése

Kollokviumi vizsgakérdések biokémiából humánkineziológia levelező (BSc) 2015

40/1977. (XI.29.) MÉM rendelet - 6. számú

Tartalmi követelmények kémia tantárgyból az érettségin

Laboratóriumi technikus laboratóriumi technikus Drog és toxikológiai

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése. TÁMOP /1/A projekt

KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2001 (pótfeladatsor)

NÖVÉNYI HATÓANYAGOK KINYERÉSE SZUPERKRITIKUS EXTRAKCIÓVAL

Az infravörös spektroszkópia analitikai alkalmazása

Curie Kémia Emlékverseny 10. évfolyam országos döntő 2011/2012 A feladatok megoldásához csak periódusos rendszer és zsebszámológép használható!

Az elemeket 3 csoportba osztjuk: Félfémek vagy átmeneti fémek nemfémek. fémek

A szénhidrátok döntő többségének felépítésében három elem, a C, a H és az O atomjai vesznek részt. Az egyszerű szénhidrátok (monoszacharidok)

Kémia emelt szintű érettségi írásbeli vizsga ELEMZÉS (BARANYA) ÉS AJÁNLÁS KÉSZÍTETTE: NAGY MÁRIA

Azonosító jel: KÉMIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA október :00. Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc

A fehérjék harmadlagos vagy térszerkezete. Még a globuláris fehérjék térszerkezete is sokféle lehet.

DNS, RNS, Fehérjék. makromolekulák biofizikája. Biológiai makromolekulák. A makromolekulák TÖMEG szerinti mennyisége a sejtben NAGY

Átírás:

Szénhidrátok Szerkesztette: Vizkievicz András A szénhidrátok az élet szempontjából rendkívül fontos, nélkülözhetetlen vegyületek. A bioszféra szerves anyagainak fő tömegét adó vegyületek. A szénhidrátok biológiai jelentősége: a sejtek elsődleges energiaforrásai (glükóz), tartaléktápanyagok (keményítő, glikogén), vázanyagok (cellulóz, murein, kitin), más vegyületekkel összekapcsolódva fontos makromolekulák nukleinsavak - építőkövei. Általános képletük C n (H 2 O) m. A képletből megérthető elnevezésük, mivel régen a szén vízzel alkotott vegyületeinek gondolták. Kémiailag polihidroxi-aldehidek, ill. -ketonok. Funkciós csoport alapján: aldózok (a) aldehidcsoportot, ketózok (b) ketocsoportot tartalmaznak. Méret alapján: egyszerű szénhidrátok, ill. monoszacharidok, amelyek savas hidrolízissel tovább nem bonthatók, összetett szénhidrátok savas hidrolízissel monoszacharidokra bonthatók, o diszacharidok: két monoszacharidból, o oligoszacharidok: néhány monoszacharidból, o poliszacharidok: sok száz egyszerű szénhidrátból épülnek fel. Monoszacharidok A monoszacharidok képletében n és m megegyezik, leggyakrabban 3-6, ritkán 7 vagy 8. Általában édes ízű, fehér, kristályos, nem hidrolizálható, vízben jól oldódó anyagok. További csoportosításuk szénatomszám szerint történik. Triózok (C3) A legegyszerűbb monoszacharidok. D-Glicerin-aldehid, dihidroxi-aceton. Az élő sejtekben fontos anyagcsere köztes termékek - intermedierek. 1

A sejtekben elsősorban foszforsavval létesített észterek formájában fordulnak elő, ami akadályozza a sejthártyán való átjutásukat, ill. ilyen formában nagyobb energiát képesek tárolni. Pentózok (C5) D-ribóz (a) D-dezoxiribóz A kétféle pentóz között csupán egyetlen oxigénatom a különbség. Mint az elnevezés mutatja, a dezoxiribóz 2. szénatomjához nem kapcsolódik oxigén, csupán hidrogén. A szénhidrátok molekulái lehetnek nyíltláncúak, ill. gyűrűsek. Vizes oldatban - így sejtes körülmények között is - a zárt láncú forma a stabilabb, így a gyakoribb. A két izomer egyensúlyt tart fenn egymással. A pentózok jelentősége: DNS, RNS építőkövei, az anyagcserében fontos intermedierek. A sejtekben szintén foszforsavas észterek formájában fordulnak elő. Hexózok (C6) D-glükóz D-fruktóz D-galaktóz D-glükóz, szőlőcukor C 6 H 12 O 6 A legfontosabb monoszacharid: a legelterjedtebb, legnagyobb mennyiségben fordul elő, a szénhidrátok szállítása ebben a formában történik, makromolekulák - keményítő, cellulóz, stb. -monomerje, a sejtek elsődleges, közvetlen energia forrása, a vérben literenként kb. 1g glükóz van. Vizes oldatban a molekulák 1%-a nyílt láncú, 99%-a gyűrűs. Gyűrűs állapotban a glükóznak a lehetséges 32 konfigurációs izomerből csupán kettő létezik. Béta-D-glükóz, alfa-d glükóz. A béta-d-glükóz kb. 63%-ban fordul elő vizes oldatban. A gyűrűs állapotú szék konformációban a C-atomokhoz kapcsolódó összes -OH csoport ekvatoriális állású. Ez a konformáció a lehető legstabilabb glükóz izomer. 2

Az alfa-d-glükóz kb. 37%-ban fordul elő vizes oldatban. A gyűrűs állapotú szék konformációban az első szénatomon a glikozidos -OH csoport axiális állású, a többi C- atomon ekvatoriális. A kétféle izomer vizes oldatban a nyitott formán keresztül átalakul egymásba, egyensúlyt fenntartva. A szénhidrátok kimutatása. Ezüsttükör-próba Fehling-reakció A szénhidrátokat a reakcióképes aldehidcsoporton keresztül lehet kimutatni. A reakció lényege, hogy az aldehidcsoport megfelelő körülmények között karboxilcsoporttá oxidálódik, miközben a reagens anyagok színváltozás kíséretében redukálódnak. Ezüsttükör-próba (Tollens próba) Az ezüst ionokat lúgos közegben az aldehidcsoport fém ezüstté redukálja, amely kiválva az oldatból bevonatot képez az edény falán. 5 cm 3 1%-os AgNO 3 oldathoz annyi NH 4 OH oldatot csepegtetünk, hogy a képződő csapadék feloldódjon. Majd kevés glükóz oldat hozzáadása után óvatosan melegítjük. Pozitív próba esetén a kémcső falán ezüsttükör jelenik meg. Fehling-reakció A Fehling reagens kétkomponensű: Fehling I réz(ii)szulfát oldat, Fehling II kálium-nátrium-tartarát (borkősav K, Na sója) és nátriumhidroxid. Kémcsőbe kb. egy ujjnyi Fehling I oldathoz annyi Fehling II oldatot csepegtetünk, hogy a keletkező csapadék kék színnel feloldódjon. Majd kevés glükózt adva a reagenshez a barna színű csapadék megjelenéséig forraljuk. Az aldehid csoport a Cu II ionokat Cu I ionokká redukálja, amelyek a jelenlevő hidroxi-ionokkal barnásvöröses csapadékot képez. A fenti reakciókat azok a szénhidrátok adják, amelyek tartalmaznak aldehidcsoportot. Ezeket redukáló szénhidrátoknak nevezzük. A másik csoportot a nem redukáló szénhidrátok alkotják, amelyek aldehid helyet ketocsoportot tartalmaznak. 3

D-Fruktóz, gyümölcscukor Főleg gyümölcsökben (elnevezés), mézben előforduló, legédesebb ízű monoszacharid. Összegképlete C 6 H 12 O 6 megegyezik a glükózéval, konstitúciós izomerek, aldehid csoport helyet keto-csoportot tartalmaz nyílt láncú formában. A második szénatomhoz kapcsolódó, a gyűrűzáródáskor kialakuló -OH csoport térállásától függően kétféle fruktózt különböztetünk meg: béta-d-fruktóz: ha a glikozidos -OH, és a 6-os szénatom a gyűrű azonos térfelén vannak, alfa-d-fruktóz: ha az említett csoportok ellenkező térfélen helyezkednek el. A fruktóz - a glükózhoz hasonlóan - foszforsavval alkotott észterei formájában található meg a sejtekben. A fruktóz az ezüsttükör-próbát kis mértékben adja, mivel lúgos közegben átizomerizálódik glükózzá. Az élő sejtekben e folyamat enzimek hatására játszódik le, mivel a glükóz fruktózzá alakulva bomlik le. Fruktóz kimutatása: Seliwanoff-próba. Reagens: sósavas rezorcin (1,3-dihidroxi-benzol) oldata. Erős savak hatására a szénhidrátok molekuláiból víz kilépés mellett heterociklusos vegyületek keletkeznek, amelyek egyszerű aldehidekké alakulnak. A keletkezet aldehidek a rezorcinnal színes vegyületekké kapcsolódnak össze. D-galaktóz, D-mannóz a glükóz konfigurációs izomerjei. Diszacharidok Két monoszacharid kondenzációja révén jönnek létre. Olyan glükozidok, amelyekben a glikozidos -OH csoport H-atomját egy másik monoszacharid helyettesíti. A két monoszacharid közötti éterkötést glikozidos kötésnek nevezzük. A diszacharidokat redukáló sajátságaik alapján csoportosíthatjuk. Redukáló diszacharidok csoportjában van szabad glikozidos -OH csoport, vizes oldatban a gyűrű fel tud nyílni, kialakulhat az aldehid csoport, adják az Ag-tükör próbát. o Cellobióz o Maltóz o Laktóz Nem redukáló diszacharidok csoportjában mindkét monoszacharid a glikozidos - OH-val vesz részt az éterkötésben, nem adják az ezüsttükör-próbát. o Szacharóz Cellobióz Vízben jól oldódó, fehér színű, kissé édes por. Két béta-d-glükózból épül fel. A cellulóz felépítő egységének tekinthető, mivel szabad állapotban nem fordul elő, csak ott, ahol előzőleg cellulóz bontása folyt. OH 4

Az egyik gyűrű az 1. C-atomon lévő -OH csoporttal (glikozidos OH), a másik a 4. C-atomon levő -OH csoporttal kapcsolódik össze. Maltóz, malátacukor Fehér színű, vízben jól oldódó, édes ízű por. Két alfa-d-glükózból épül fel, 1-4 kötéssel. A természetben szabad állapotban is előfordul, elsősorban olyan növényi részekben ahol előzőleg keményítő bontása folyt, így pl. csírázó magvakban (maláta = csírázó árpa), zöld levelekben. A glikogén bontásakor szintén felszabadul. A maltóz a keményítő építő egysége. Laktóz, tejcukor Béta-D-galaktózból és alfa-d-glükózból 1-4 kötéssel jön létre. Szacharóz, répacukor, nádcukor Fehér színű, vízben jól oldódó, édes ízű por. Nem redukáló. A szacharóz egy alfa-d-glükózból és egy béta-dfruktózból 1-2 kötéssel jön létre. Az egyik legelterjedtebb, szabadon előforduló diszacharid. A közönséges cukor alapanyaga. Neve mutatja, hogy cukorrépából, ill. nádcukorból - amelyek akár14-22 %-ban is tartalmazhatják -, állítják elő, lényegében fizikai eljárásokkal. Híg savas főzés hatására hidrolizál, s így redukálóvá válik. Poliszacharidok A poliszacharidok monoszacharidokból kondenzációval felépülő óriásmolekulák, polimerek. Sok száz vagy akár több ezer egység kapcsolódhat egymáshoz glikozidos 1-4 éterkötéssel. Savas hidrolízissel általában előbb diszacharidokká, majd monoszacharidokká bonthatók. A legelterjedtebb szénhidrátok. Feladatuk szerint csoportosítjuk: tartalék tápanyagok: keményítő, glikogén, szilárdító vázanyagok: cellulóz, kitin, murein, pektin. Keményítő Hideg vízben nem, meleg vízben kolloidálisan oldódó, nem édes ízű fehér por. A növényekben keletkezik a fotoszintézis eredményeképpen, tartalék tápanyag. A keményítő több száz alfa-d-glükóz molekulából épül fel, melyek 1-4 kötéssel kapcsolódnak össze. 5

A sejtekben fajra jellemző módon szemcsékben jelenik meg. A szemcsék réteges felépítésűek, és kétféle szerkezetű keményítőből állnak. 1. Amilóz 20% A szemcsék belsejében helyezkednek el. Az amilóz egy elágazásmentes, spirálisan feltekeredett lánc. A spirált H-kötések stabilizálják. 1 menet kb. 6 glükóz molekulából áll. 2. Amilopektin 80% Az amilopektin a szemcsék felületén található. Ágas-bogas szerkezetű, átlagban 12 glükóz egységenként 1-6 kötéssel elágazik. Hideg vízben a keményítő nem oldódik. Melegítés hatására a szemcsék megduzzadnak, az amilopektin hártyák megrepednek. Az amilopektin meleg vízben sem oldódik, ezért csapadék formájában leülepedik, az amilóz pedig kolloid állapotban oldódik. A keményítő kimutatása Por keményítőből melegítéssel készítsünk keményítő oldatot. Híg oldatba cseppentsünk 1-2 csepp kálium-jodidos jód oldatot Lugol-oldatot. + próba esetén az oldat megkékül. Melegítés hatására elszíntelenedik, visszahűtéskor újra kék lesz. Magyarázat: az apoláris jódmolekulák a poláris vízben barnaszínűek. A jód molekulák mérete olyan, hogy pont beleférnek az amilóz spiráljába, onnan kiszorítva a vízmolekulákat, apoláris közeget hozva létre. Az apoláris közegben a jód színe kékre változik. Melegítés hatására a hőmozgás miatt a jód molekulák kibújnak a spirálból a kék szín elhalványodása kíséretében. Hűtéskor a folyamat ellenkező irányú. A keményítő nem adja az Ag-tükör próbát, de savas hidrolízis hatására glükózra esik szét, amely már redukáló. Az élő szervezetekben - állatokban és növényekben - a keményítő az amiláz enzim hatására bomlik kezdetben maltózzá, majd glükózzá. Glikogén A heterotróf szervezetek - állatok, gombáktartalék szénhidrátja. Állati szervezetekben elsősorban a májban és az izomban raktározódik. Szerkezete az amilopektinéhez hasonló, azonban gyakrabban - minden 6 glükóz molekulánként ágazik el. Szintén amiláz hatására hidrolizál. 6

Cellulóz A biomassza tömegének kb. a felét a cellulóz adja! A növényi sejtfal szilárdító anyaga. Óriás molekula, sok ezer béta-d-glükóz molekulából áll. A cellulózban a glükóz molekulák 1-4 kötéssel kapcsolódnak össze és egy elágazásmentes polimert hoznak létre. A glükóz gyűrűk egymáshoz képest felváltva 180 fokot elfordulnak. A cellulóz molekula egyenes, szálas szerkezetű. Rendkívül stabil, vízben nem oldódik, ami lehetővé teszi biológiai feladatának - szilárdítás - ellátására. Rostos szerkezetű, a láncok egymással párhuzamosan rendeződnek, a glükóz molekulák OH-csoportjai között H kötések vannak, a láncon belül és a láncok között egyaránt. Nem redukáló poliszacharid, híg ásványi savval főzve glükózra hidrolizál. A cellulózt a legtöbb élőlény nem képes bontani. A cellulózt bontó enzim a celluláz, amely csak baktériumokban és gombákban fordul elő. Bontásakor előbb cellobióz, majd glükóz keletkezik. Murein (peptidoglycan) A murein a baktériumok sejtfalának anyaga. A murein kémiailag ún. peptidoglükán, azaz olyan N-tartalmú poliszacharid, ahol az egyes szénhidrát láncokat néhány aminosavból álló egységek kapcsolják össze. 7

Pektin Vázanyag, megtalálható a sejtfalban és a sejtnedvben. Galaktóz származékokból felépülő poliszacharid. Kitin N-tartalmú poliszacharid. Ízeltlábúak, gombák szilárdító vázanyaga. Szerkezete a cellulózhoz hasonló, azonban a béta-d-glükóz molekulák 2. C-atomjához egy N tartalmú ecetsavamid rész kapcsolódik. Kondroitin-szulfát A porcszövet megfelelő mechanikai tulajdonságait alakítja ki. Heparin A máj által termelt, véralvadást gátló anyag. 8