Az SK Trend Kft értelmezése, a Magyar Nemzeti Bank 5/2015. (V. 05.) számú ajánlásáról. A Magyar Nemzeti Bank, mint a biztosítótársaságok és biztosításközvetítő cégek felügyeleti szerve, 2015. május 5.-én kiadta 5/2015 (V.05) számú ajánlását, a biztosítási termékek bemutatását, összehasonlítását szolgáló és a biztosításközvetítés során használt elektronikus felületekről. A fenti ajánlást a biztosítási piacon egyszerűen csak Online ajánlás -ként szokták említeni. Ez az elnevezés megtévesztő, hiszen a szabályozás kiterjed a piac összes szereplőjére, és véleményünk szerint nagymértékben át fogja rajzolni a biztosítási piacot. Az alábbiakban részletes értelmezést adunk, a saját olvasatunk szerint az ajánlás pontjairól. Értékelésünket természetesen elsősorban információ technológiai szempontból végeztük el. Kijelentjük, hogy jelen értelmezés kiadásának célja, hogy segítsük a biztosítási piac szereplőinek munkáját, az ajánlásban szereplő feladatok mielőbbi és minél teljesebb körű elvégzésében. Jelen értékelés, egy IT szakmai vélemény, és azt hivatkozási alapként nem lehet felhasználni. Jelen dokumentum tartalmazza az MNB 5/2015 (V.05) számú ajánlás teljes szövegét. Az eredeti (MNB 5/2015 (V.05) ajánlás) szöveg fekete színű ARIAL típusú betűkkel, míg az SK Trend kiegészítései, hozzáfűzései kék színű CALIBRI típusú betűkkel olvasható. Az ajánlás szövegéhez írt megjegyzéseinket bekeretezve láthatják. 1 Általános véleményünk az ajánlásról: 1. Bár a szabályozást Online ajánlás -ként említik a piacon, az valójában kiterjed minden elektronikus eszközön, vagy annak segítségével készített szerződésre, azok előkészítésére valamint a biztosításközvetítők és biztosítótársaságok internetes portáljainak tartalmára, megjelenésére. Így az online felületeken túl: a. a CKB rendszerre, szakmai felhasználás esetén is; b. a személyes értékesítés során használt egyéb tarifáló és ajánlatkészítő rendszerekre (pl. WP, Bázisnet, Mabiasz, saját fejlesztések); c. a biztosítótársaságok direkt rendszereire; d. a biztosítótársaságok közvetítői portáljaira; e. illetve minden egyéb, elektronikus eszközön keresztül közölt információra, illetve azzal előállított produktumra.
2. Az MNB ajánlásként aposztrofálja a kiadott anyagot,, de annak betartását a felügyelet szigorúan és folyamatosan, minden piaci szereplőre kiterjedően ellenőrizni fogja. Javasoljuk, az ajánlás pontjainak való teljes mértékű megfelelést. Annak hiányában viszont mindenképpen készüljenek fel, hogy az ellenőrzések során alapos indoklást kell adni a felügyelet képviselőinek, az egyes pontok be nem tartásáról és nagyon erős érvekkel kell alá támasztani a saját álláspontokat. 3. Szerepelnek az ajánlásban olyan meghatározások, amelyek többféle módon is értelmezhetőek, ezekben az esetekben mi a legszigorúbb. legösszetettebb verziót tekintjük megvalósítandónak. A Magyar Nemzeti Bank 5/2015. (V. 05.) számú ajánlása a biztosítási termékek bemutatását, összehasonlítását szolgáló és a biztosításközvetítés során használt elektronikus felületekről A biztosításközvetítői tevékenységet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szabályozza. Az elektronikus felületen keresztül végzett biztosításközvetítői, valamint a személyes értékesítést támogató tevékenységre vonatkozó iránymutatását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jelen ajánlás kiadásával teszi meg. Az ajánlás figyelemmel van az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság összehasonlító felületekre azonosított jó gyakorlatról szóló, 2014. január 30. napján kiadott EIOPA-CCPFI-13/100 számú jelentésében 1, valamint a 2015. január 7. napján kiadott EIOPA-BoS-14/198 számú véleményében 2 foglaltakra. 2 I. Az ajánlás céljai, alapelvei és hatálya Az ajánlás céljai: a) Az elektronikus felület minimális tartalmával, funkciójával és az ügyfelek tájékoztatásával szembeni elvárások meghatározása. b) Iránymutatás az e-ügyfél biztosítási igényeinek és szükségleteinek felmérésére, a kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződés elemzésének megvalósítására az összehasonlító felületen történő biztosításközvetítői tevékenység során. c) A biztosítási piacon mind nagyobb számban működő összehasonlító felületek átláthatóságának, felhasználhatóságának és kielégítő működésének elősegítése a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek védelme, a nem személyes biztosításközvetítői tevékenységgel szembeni közbizalom erősítése érdekében. d) Az összehasonlítás és az értékesítés összekapcsolásából adódó konfliktus feloldásának segítése. 1 Report on Good Practices on Comparison Websites 2 EIOPA Opinion on sales via the Internet of insurance and pension products
Az ajánlás alapelvei: Annak elősegítése, hogy a) a biztosításközvetítői tevékenység elektronikus eszközzel történő végzése ne befolyásolja a tevékenység végzésére vonatkozó jelenlegi és jövőbeni szabályozásnak történő megfelelést. b) az e-ügyfél a valós igényeihez és szükségleteihez ténylegesen igazodó biztosítási szerződést köthessen, úgy, hogy a közvetítő betartja a jogszabályokban előírt tájékoztatási és tanácsadási kötelezettségét, ezzel elkerülve a nem kívánt szerződéskötést és félreértékesítést. c) a biztosítások könnyebben elérhetőek, megköthetőek legyenek és emellett az ügyfelek alapos, szakszerű, a közvetített biztosítási szolgáltatás sajátosságához illeszkedő tanácsadásban részesüljenek. d) az összehasonlító felületek és az elektronikus felületek legyenek átláthatóak, egyértelműek, adjanak egyszerű nyelvezettel megfogalmazott, tisztességes és korrekt tájékoztatást az igénybe vehető szolgáltatásokról, illetve a felületen megvalósuló tanácsadás szempontrendszeréről. e) a szolgáltatások árán túl az egyes szerződések által nyújtott szolgáltatások könnyen áttekinthető és értelmezhető összehasonlítása is kiemelten fontos tényező legyen az e-ügyfél szükségleteihez és igényeihez leginkább megfelelő termék megválasztásakor, ezáltal a díjversenyen túl a szolgáltatások versenye is valósuljon meg az ügyfelek érdekében. 3 Az ajánlás alapelvei minden szempontból érthetőek, egyértelműek és támogatandóak. A magunk részéről eddig is ilyen irányba fejlesztettük a CKB rendszert. Partnerein számára ez egyértelmű, behozhatatlan versenyelőnyt fog biztosítani. Az ajánlás hatálya: Ez az ajánlás minden olyan biztosításközvetítői tevékenységre alkalmazandó, amelynek során egy vagy több biztosítási termék bemutatása, összehasonlítása, illetve az e-ügyfél választási lehetőségeinek ismertetése elektronikus felület felhasználásával történik. A jelen ajánlásban foglaltak megfelelően alkalmazandók az e-ügyfelek számára hozzáférhető valamennyi elektronikus felületre, illetve az e-ügyfelek számára való termékértékesítést szolgáló elektronikus felületre, valamint az ezen elektronikus felületek működését támogató szolgáltatásokra is. Az ajánlás hatálya kiterjed a biztosítók elektronikus felületen történő termékértékesítési tevékenységére is. Egyértelmű, hogy az ajánlás nem csak a közvetítők által használt integrált rendszerekre vonatkozik, hanem a biztosítói portálokra, front-end rendszerekre is. Ezzel kapcsolatossan a legnagyobb hatású, leginkább piaci befolyásoló javaslatot az utolsó (43. pont) tartalamzza.
Az ajánlás hatálya kiterjed a személyes értékesítést támogató elektronikus felületekre és ezen elektronikus felületek működését támogató szolgáltatásokra. Az ajánlás hatálya kiterjed az e-ügyfélnek nem minősülő személy részére történő személyes értékesítés során használt elektronikus felületekre és alkalmazásokra is. A személyes értékesítést támogató elektronikus felület, ezen értelmezés szerint, a CKB rendszer, és az ahhoz hasonló szolgáltatást nyújtó tarifáló és ajánlatkészítő rendszerek. Vagyis az a módszer, amikor a biztosításközvetítő képviselője személyesen van jelen az értékesítési folyamat során, és az ajánlatok bemutatásához, összehasonlításához és megkötéséhez a CKB rendszert használja. Ez abban az esetben is érvényes, amikor a CKB rendszer felületét az értékesítő meg sem mutatja az ügyfélnek. II. Fogalmak és értelmező rendelkezések E-ügyfél: a személyes értékesítést támogató, az elektronikus, valamint az összehasonlító felületet használó személy. Értelmezésünk szerint, minden olyan személy ide tartozik, aki kapcsolatba kerül valamely elektronikus csatornával, függetlenül attól, hogy ő maga, önállóan köti meg a szerződését, vagy személyes értékesít támogató munkatárson (üzletkötő) keresztül használja, valamelyik Elektronikus felületet. Ez alapján kijelenthetjük, hogy szinte minden vagyonbiztosítás iránt érdeklődő, illetve ilyen típusú szerződést megkötő ügyfél E-ügyfélnek számít. 4 Elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető internetes oldal, online, illetve offline számítógépes, vagy mobil alkalmazás, amely a biztosítási termékek általános ismertetését, ajánlását és az azzal kapcsolatos felvilágosítást szolgálja. Ebből a megfogalmazásból nem egyértelmű, de az alábbi altípusok felsorolásából kiderül, hogy nem csak a felvilágosítás, hanem a szerződés megkötése is ide tartozik.
Elektronikus felület altípusai: A. Értékesítést végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére és a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésének elősegítésére. Továbbiakban: A típus. (alkalmazandó ajánlási pontok: 1-9; 14-31) Ebbe a kategóriába tartoznak azok az eszközök, ahol az e-ügyfél nem végez összehasonlítást, mert csak egy biztosító termékei közül választhat. Ettől függetlenül itt is el kell végezni az ügyfél igényfelmérést. Ide tartoznak a biztosítók portáljai, front-end, direkt rendszerei, valamint az egyesügynökök portáljai. Véleményünk szerint az igényfelmérés megvalósítása, jelentős fejlesztési kötelezettséget ró a biztosítótársaságokra. B. amely a biztosítási termék általános ismertetésén, ajánlásán és az azzal kapcsolatos felvilágosításon túl összességében alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére, több biztosító egymással versengő és/vagy egy biztosító különböző módozatainak ismertetésére. Továbbiakban: B típus. (alkalmazandó ajánlási pontok: 1-15) 5 Itt már több biztosító termékeinek, (vagy egy biztosító azonos termék kategóriába tartozó módozatainak) összehasonlítására van lehetőség, de a szerződést nem lehet megkötni a felületen. C. Értékesítést végző összehasonlító felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan összehasonlító felület, amely alkalmas a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésének elősegítésére. Továbbiakban: C típus. (alkalmazandó ajánlási pontok: 1-41) A termékek összehasonlításán túl az e-ügyfél meg is tudja kötni a kiválasztott biztosító termékét. Ide tartoznak a klasszikus online alkuszi portálok (pl Netrisk, Biztosítás.hu, CLB, PBA, stb.), valamint a CKB rendszer online típusú felhasználása, amikor a partnereink a tarifáló, ajánlatkészítő folyamatokat beillesztik a saját honlapjainkba. Szintén ebbe a kategóriába tartozik az a fél-online felhasználási mód, amikor a közvetítő előkészíti a szerződést (pl. a rendszerben tárolt előző éves adatok alapján), majd azt elektronikus formában továbbítja az ügyfélhez, hogy az fejezze be a szerződés megkötését.
D. Személyes értékesítést támogató felület: olyan elektronikus vagy összehasonlító felület, amely a biztosítási termék általános ismertetését, ajánlását követően biztosítja az e-ügyfél által kezdeményezett kapcsolatfelvétel lehetőségét személyes értékesítővel. Továbbiakban: D típus. (alkalmazandó ajánlási pontok: 1-13) A B típus kiterjesztett verziója. A biztosítók termékeinek, (vagy egy biztosító azonos termék kategóriába tartozó módozatainak) összehasonlítása után az e-ügyfél kezdeményezheti a személyes kapcsolatfelvételt az értékesítővel. E. Személyes értékesítés során használt elektronikus felület: az e-ügyfélnek nem minősülő személy részére történő személyes értékesítés során használt elektronikus felület. Továbbiakban: E típus. (alkalmazandó ajánlási pontok: 1-13; 42-43) Az üzletkötő együttműködésével elektronikus csatornán keresztül végzett értékesítési folyamat. A CKB rendszer klasszikus alkalmazási módja III. Ajánlás 6 Az elektronikus felület tartalmával kapcsolatos elvárások (vonatkozik az elektronikus felületekre és valamennyi altípusára: A, B, C, D, E) Érthetetlen számunkra, hogy miért van szükség az E kategóriába tartozó szolgáltatás esetén a tartalomra vonatkozó elvárások meghatározására. Hiszen ebben a kategóriában az e-ügyfél nem látja a felületet, így annak tartalma számára irreleváns. Feltételezzük, hogy az ajánlás ezen pontja arra irányul, hogy függetlenül az értékesítés módszertanától, legyen egy olyan internetes portálja a közvetítőnek, ahol az ügyfelek tájékozódni tudnak, kiegészítve, vagy előkészítve a személyes értékesítés során megszerzett információkat. Az nem egyértelmű, hogy ez alapján kötelező-e minden biztosításközvetítő cégnek internetes portállal rendelkeznie, de ha szigorúan vesszük az ajánlás, akkor a válasz egyértelműen IGEN. 1. Alapvető elvárás, hogy az elektronikus felületen megjelenő írások, cikkek, érthető, alapos, szakmailag korrekt tájékoztatást adjanak, fókuszálva az ügyfelek számára releváns tényekre, információra. Az MNB elvárja, hogy az elektronikus felület által alkalmazott kommunikáció ne tartalmazzon félrevezető vagy félreérthető információt, olyan feltételezéseket, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszerbe vagy annak egyes részeibe
vetett közbizalom gyengítésére alkalmasak, illetve azt eredményezhetik. Jó gyakorlat, ha a felületen közérthető és magas szakmai színvonalat képviselő szakcikkek jelennek meg. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 2. Az MNB elvárja, hogy az elektronikus felület naprakész információkat tartalmazzon, a felület üzemeltetőjének gondoskodnia kell a tartalom folyamatos frissítéséről és a legutolsó frissítés dátumának megjelenítéséről. A felületen megjelenő tartalmak frissítése a biztosításközvetítő feladata, és kötelessége. A tartalmakat folyamatosan frissíteni kell, és a legutolsó frissítés időpontját fel kell tüntetni a felületen. A WEB Trend rendszerben fejleszteni fogjuk, hogy az utoljára feltöltött tartalom időpontja szerint a felületen megjelenítésre kerüljön a dátum. 3. Törekedni kell arra, hogy az elektronikus felületen közzétett ügyfél tájékoztatás legyen könnyen olvasható (pl. világos háttéren sötét betűk) egyszerű nyelvezetű és közérthető, kerülve a szakzsargon használatát. A felületen megjelenő tartalmakért a biztosításközvetítő felelős. 4. Az elektronikus felület a biztosítási termékek leírásakor óvatos és szakmailag megalapozott becsléseket alkalmazzon, különösen a jövőbeni hozamok vonatkozásában és tüntesse fel, hogy teljesülésük nem garantált 3, valamint a múltra vonatkozóan szakmailag korrekt mutatókat hasonlítson össze. Egyértelműen különüljön el az oldal szerzőjének saját véleménye a szakmai tényektől. 7 A felületen megjelenő tartalmakért a biztosításközvetítő felelős. 5. Az elektronikus felületen történő kommunikáció legyen pártatlan, a valós ügyféligényt ne torzítsa, ne befolyásoljon egy bizonyos termék megvásárlására. A felületen megjelenő tartalmakért a biztosításközvetítő felelős. 6. Az MNB elvárja, hogy az elektronikus felület hívja fel a figyelmet arra, amennyiben az alapbiztosítási szerződéshez köthető kiegészítő fedezetek vagy együttkötési kedvezmények megjelenítésre kerültek. Igénye esetén a tájékoztatásból legyenek eltávolíthatóak a kiegészítő fedezetek és együttkötési kedvezmények.
A CKB rendszerben ez jelenleg is így működik. Kérés nélkül csak olyan kiegészítő fedezetek, illetve együttkötési kedvezmények vannak bekapcsolva, amit a biztosítótársaságok ingyenesen biztosítanak az ügyfél részére. Mind az automatikusan beállított, mind az értékesítés során a felhasználó által beállított kiegészítők és kedvezmények utólag eltávolíthatóak. A bekapcsolt paraméterek a díjtájékoztatón jól láthatóan kerülnek megjelenítésre. Egyes biztosítók viszont NEM, vagy NEM TELJESKÖRÜEN adják vissza ezeket az információkat. Ezeket a hiányosságokat már korábban is jeleztük az érintett társaságoknak, de most készítünk egy összefoglaló anyagot, és ismételten elküldjük számukra. A biztosítótársaságoknak is meg kell felelniük az ajánlásban szereplő elvárásoknak, ezért ezeket a fejlesztéseket szeptember 1.-ig el kell végezniük. Ha ez mégsem történne meg, tájékoztatni fogjuk partnereinket, hogy mely társaságok nem tudnak szeptember 1. után megfelelni az elvárásoknak. Ha lesznek ilyen biztosítók, akkor javasolni fogjuk partnereinknek, hogy ezeket a szükséges fejlesztések elvégzéséig kapcsolják ki a CKB rendszerben. 7. Az MNB elvárja, hogy az elektronikus felület, ha határon átnyúló tevékenység keretében vagy fióktelep által kínált biztosítási terméket ismertet, akkor külön hívja fel erre a figyelmet. Jelenleg ezt nem jelöljük a CKB rendszerben, de a fejlesztést határidőre el fogjuk végezni. 3Kivéve garantált hozamok kalkulálásakor 8. Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés esetén az elektronikus felületen a teljes költség mutatót (TKM, TKMny) is közölni szükséges. Jó gyakorlat, ha egy termék a TKM Charta által javasolt limitfigyelési sávon kívül esik, akkor azt az elektronikus felület megjeleníti. 8 Jelenleg ilyen termék nincs a CKB rendszerben, beépítésük után természetesen meg fog felelni az elvárásoknak. 9. Az MNB elvárja, hogy a nyugdíjbiztosítással lefedett kockázatok esetén az elektronikus felület figyelemfelhívó tájékoztatást adjon az e-ügyfélnek arról, hogy a megjelenített szerződés meg- felel-e az MNB nyugdíjbiztosításokról szóló ajánlásban foglalt TKMny határoknak. Jelenleg ilyen termék nincs a CKB rendszerben, beépítésük után természetesen meg fog felelni az elvárásoknak.
Az összehasonlítást végző felületek tartalmával kapcsolatos elvárások (vonatkozik a következő altípusokra: B, C, D, E 4 ) 10. Az MNB biztosítási termékenként elvárja az összehasonlításnál figyelembe vett biztosítók számának, a biztosítók megnevezésének és a biztosítási termékek darabszámának közlését az e-ügyfél számára közérthető módon. A piaci lefedettségről való kommunikáció során javasolt, hogy az összehasonlítással érintett termékek száma mellett a szolgáltatók számáról is történjen tájékoztatás. Kerülni kell az olyan általános fordulatokat, minthogy a felületen a biztosítási piacnak nagy vagy jelentős részére vonatkozik az összehasonlítás. A fenti információkat a közvetítő internetes portálján kell közzétenni. A felületen megjelenő tartalmakért a biztosításközvetítő felelős. 11. Törekedni kell arra, hogy az adott biztosítási termék vonatkozásában lehetőség szerint minél több, a hazai biztosítási piacon elérhető, az adott kockázatokat fedező biztosítás összehasonlításra kerüljön. Amennyiben az adott biztosítási termék tekintetében a felület nem a biztosítási piacon elérhető összes biztosítást elemzi, erről az összehasonlító funkció használatát megelőzően, illetve a díjszámítási eredmények megjelenítésekor is figyelemfelhívó módon javasolt tájékoztatást nyújtani. A CKB rendszerbe csak a magyar piacon elérhető termékek kerülnek. Azok integrálásáról a termék értékesítésében érdekelt biztosítótársaságok, illetve közvetítők dönthetnek. Jelenleg csak magyarországi biztosítótársaságok, illetve fióktelepek termékei érhetőek el. 9 A casco, KGFB, lakás termékkörben szinte 100%-os a piaci lefedettség. Természetesen partnereink dönthetnek arról, hogy a kínált termékkörből, mely társaságok termékeit értékesítik. Az erről szóló tájékoztatást mindenkinek magának kell megtennie a saját portálján, az összehasonlító funkció használatát megelőzően. A díjtájékoztató képernyőn történő megjelenítés automatikusan fog megtörténni. Ezt határidőre le fogjuk fejleszteni és átadjuk partnereinknek a funkciót. 12. Közérthetően szükséges ismertetni azokat a kritériumokat, amelyek alapján az összehasonlított adatok (és biztosítók) az összehasonlítás során kiválasztásra kerültek. Amennyiben az e- ügyfél igényeinek a biztosítási piacon kizárólag egy termék vagy egy biztosító termékei feleltethetők meg, erre a tényre is figyelemfelhívó módon javasolt az e-ügyfél figyelmét felhívni. Ez a CKB rendszer alapszolgáltatása, nem tervezünk ezzel kapcsolatban fejlesztést. 13. Az MNB a mobil alkalmazáson működtetett összehasonlító felületet az igényfelmérés és ügyfél tájékoztatás terjedelmi korlátai miatt csak egyszerű termék (pl. utasbiztosítás) esetén tartja célszerűnek, akkor, ha a teljeskörű és pontos tájékoztatás megvalósul.
Amennyiben a felügyelet a mobil telefonra gondol, akkor egyetértünk ezzel a szabályozással. A tabletek esetében, amelyek szintén mobil eszköznek számítanak, viszont nem beszélhetünk terjedelmi korlátokról. Véleményünk szerint ez a pont felülvizsgálatra, illetve pontosításra szorul. Technikailag egyébként nem lehet megfelelni ennek a pontnak, hiszen az ügyfél saját maga fogja eldönteni, hogy milyen eszközön keresztül használja az elektronikus felületet. Valószínűsítjük, hogy a felügyelet itt arra gondolhat, hogy nem javasolja, hogy ilyen applikációt fejlesszenek mobil eszközre (kivétel ez alól az utasbiztosítás) Az értékesítést és/vagy összehasonlítást végző elektronikus felület tartalmával kapcsolatos elvárások (vonatkozik a következő altípusokra: A, B, C ) 14. Az elektronikus felület nyitólapján vagy a nyitólapról könnyen megtalálható, közvetlenül elérhető menüpontban javasolt tájékoztatni az ügyfelet a felületet üzemeltető személyéről, elérhetőségéről, annak esetleges közvetítői minőségéről, regisztrációjának vagy tevékenységi engedélyének számáról, tulajdonosairól, az adatkezelésre és a panaszkezelésre vonatkozó szabályokról, a felügyeleti szervéről. Az MNB jó gyakorlatnak tartja hivatkozás elhelyezését, amin keresztül az e-ügyfél közvetlenül ellenőrizheti a biztosításközvetítő tevékenységi engedélyét, illetve a biztosításközvetítői regiszterben a közvetítőről nyilvántartott adatok körét. 10 A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 15. Az elektronikus felületen javasolt a megjelenített biztosítási termékre vonatkozó jogszabályok felsorolása. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 4 Az E típusra abban az esetben vonatkozik, amennyiben a személyes értékesítés során használt elektronikus felület összehasonlítást is végez.
Az értékesítést végző elektronikus felület tartalmával kapcsolatos elvárások (vonatkozik a következő altípusokra: A, C) 16. Az elektronikus felület használatát megelőzően javasolt figyelemfelhívó módon megismertetni az e-ügyféllel, hogy az oldalon milyen biztosítási szerződés megkötésére van lehetőség. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 17. A naprakész információ nyújtása és a valós üzleti szándéknak megfelelő szerződéskötések megvalósítása érdekében az értékesítést végző elektronikus felület üzemeltetőjének gondoskodnia kell az oldalon közzétett információ, dokumentumok, ügyfél-tájékoztatók és szerződési feltételek folyamatos aktualizálásáról, frissítéséről, hogy az e-ügyfél a mindenkor hatályos feltételeket ismerhesse meg, illetve hogy az érintett biztosító valószínűsíthető értékesítési szándékával összhangban lévő szerződéses ajánlatot tehessen. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 11 18. Az e-ügyfelet figyelemfelhívó módon javasolt arról tájékoztatni, hogy az elektronikus felület működtetése során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti. 19. Törekedni kell arra is, hogy az elektronikus felületen a termékgazda biztosítókról a fogyasztók számára releváns tájékoztató jellegű információ elérhető legyen, különös tekintettel azok ügyfélszolgálataira és a kárrendezés ügyintézésének lehetőségére, az elérhetőségekre, illetve a biztosító felügyeleti szervének megnevezésére. A CKB4 rendszer WEB Trend modulja biztosítja az ilyen típusú tartalmak feltöltését, kezelését. Ennek hiányában a közvetítőcégnek kell gondoskodnia egy olyan portálról, aminek tartalmát folyamatosan frissíti.
20. A biztosítási termékek megjelenítésekor az MNB elvárja a teljes biztosítási időtartamra vonatkozó biztosítási díj, illetve a szerződés megkötésével együtt járó egyéb fizetési kötelezettségek felmerülési lehetőségének és mértékének (pl. egyesületi tagsági díj) tételes ismertetését. Ezt a CKB rendszer jelenleg is így kezeli. Fejlesztést nem tervezünk ezzel kapcsolatban. 21. Valamely biztosítási szerződés kedvezményes díjára való utalásnál (pl. akció ) az MNB részletes indokolást vár arról, hogy mennyi a kedvezmény mértéke, mik a kedvezményes díjhoz való jutás feltételei, illetve a kedvezmény mely időszakban kötött szerződésekre vonatkozik. A CKB rendszer a biztosítótársaságokkal WEB szolgáltatásokon keresztül kommunikál. Bármilyen információt meg tudunk jeleníteni a képernyőn, ha azt a biztosítói WS szolgáltatja. Amennyiben ilyen információ nem érkezik, akkor nem tudjuk feltüntetni az oldalon. Javasoljuk, hogy már a biztosítókkal történő tárgyalásokon tisztázzák ezt, és csak olyan akciókra kössenek szerződést, amelynek részleteit az MNB elvárásai szerint a biztosítói WS szolgáltatni tudja. Jelenleg a több biztosítónál is elérhető márka casco-k tartoznak ebbe a körbe. A biztosítói oldalon fejlesztést igényel, hogy megfeleljen a termék az ajánlásnak. 22. Az MNB javasolja, hogy a kiválasztott termék tekintetében az e-ügyfél az ajánlatát mindaddig ne tudja megtenni, amíg a szerződéskötést megelőző, kötelező tájékoztatásra vonatkozó dokumentumokat tartalmazó fájlokat, hivatkozásokat meg nem nyitotta és az elolvasást vissza nem igazolta (check-box). Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha az e-ügyfélnek adott tájékoztató dokumentumok és fájlok közvetlenül kinyomtathatók vagy utólag nem módosítható pdf formátumban fájlként lementhetők, és azok az alkalmazáson belül az e-ügyfél számára bármikor elérhetőek maradnak, illetve azokat vagy az azokhoz vezető elérési utat tartalmazó linkeket az e-ügyfél elektronikus levélben is megkapja. 12 A dokumentumok elolvasását visszaigazoló checkbox fejlesztését határidőre elvégezzük. A tájékoztató dokumentumok kinyomtatása és tárolása jelenleg is az ajánlás szerint működik a CKB rendszerben. A dokumentumok e-mailben történő küldésének lehetőségét htáridőre le fogjuk fejleszteni. A dokumentumok tárolásához, frissítéséhez, kezeléséhez a CKB4 rendszer Dokumentumtár moduja szükséges, amely minden partnerünk számára elérhető opció. 23. Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha minden olyan szerződés esetében, ahol a szerződési feltételek alapján a biztosító kockázatviselése várakozási időhöz kötött, az elektronikus felület azt megelőzően, hogy az e-ügyfél a szerződés megkötését kezdeményezné, külön felhívja az e- ügyfél figyelmét a várakozási idő hosszára, illetve annak jelentésére. Jelenleg ilyen termék nincs a CKB rendszerben, beépítésük után természetesen meg fog felelni az elvárásoknak.
24. Az MNB elvárja, hogy a szerződéskötés e-ügyfél általi kezdeményezését követően az e-ügyfél részére küldött visszaigazolásában a biztosításközvetítő egyértelmű és figyelemfelhívó tájékoztatást adjon arról, hogy a szerződés megkötésének kezdeményezése még nem jelenti a szerződés létrejöttét. A szerződés kezdeményezéséről szóló visszaigazoló üzenetben az e- ügyfél tudomására kell hozni a szerződés létrejöttéről szóló visszaigazolás módját és formáját. Szükséges továbbá tájékoztatni az e-ügyfelet a szerződés létrejöttének és a kezdeményezés lehetséges visszautasításának szabályairól, a vonatkozó jogszabályokra történő hivatkozás mellett. A megfelelés érdekében fejlesztést fogunk végrehajtani a rendszerben. Ennek az lesz a lényege, hogy a CKB rendszer által kiküldött elektronikus üzenetek szövegét partnereink szabadon szerkeszthetik. 25. Biztosítani szükséges a biztosítási termékek jellemzőiről készített ügyfél-tájékoztatók és szerződési feltételek közvetlen elérhetőségét. Az MNB szükségesnek tartja, hogy a konkrét szerződés/díjajánlat ismertetésekor is megjelenítésre kerüljenek a szerződési feltételek, a fedezett kockázatok köre, továbbá az alkalmazott kizárások, mentesülések, többletszolgáltatások és a várakozási idő könnyen megismerhető legyen. Ennek a feltételnek csak abban az esetben lehet megfelelni, ha az elvárt információkat a biztosítók szolgáltatják, jelenleg pl. az alkalmazott kizárásokról és mentesülésekről csak elvétve adnak információt a biztosítók. A kockázatok körét pedig egyes biztosítók pontatlanul, vagy nem teljeskörűen szolgáltatják. Egyes társaságoknak ez rendkívül költséges és időben elhúzódó fejlesztést fog jelenteni. Amennyiben ezeket az adatokat minden biztosítótársaság szolgáltatni tudja a felületen megjelenítésre fognak kerülni. 13 26. Az MNB elvárja, hogy a szerződés megkötésének elektronikus felületen végzett folyamata utólag rekonstruálható legyen (pl. különböző módozatok összehasonlításának eredménye, megjelenített tájékoztatók e-mailen történő megküldése, vagy az oldalon történő tárolás funkció biztosítása), illetve a szerződés megkötésével kapcsolatban az e-ügyféllel folytatott telefonbeszélgetések rögzítésre kerüljenek, és nyilvántartó rendszerében a biztosításközvetítő mindaddig őrizze meg (archiválja), amíg vele szemben igény érvényesíthető. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, de a teljeskörű megoldása rendkívül költséges. A szerződés megkötésének folyamata szempontjából, részben most is így működik a CKB rendszer. A tárolás módja és a visszakeresés biztosítása, illetve a dokumentumok valódiságának és eredetiségének bizonyítása viszont komoly fejlesztéseket igényel. A biztosítók által generált díjakat utólagosan egyáltalán nem lehet előállítani. Ez csak addig lehetséges, ameddig a díjszámításnál, és az ajánlatkészítésnél használt WS verzió érvényben van. A WS verzió frissítése után, csak a biztosítói oldalon visszaállított díjszámításkor aktuális WS verzió használatával reprodukálható a díj. Erről nyugodtan kijelenthetjük, hogy nem fog megtörténni.
Az ügyféllel folytatott telefonbeszélgetések rögzítésének és nyilvántartásának az egyik feltétele egy olyan VOIP (internet alapú hangtovábbítás és hangrögzítés) alkalmazás megléte, amely digitálisan rögzíti a beszélgetést, a másik feltétel, egy olyan CRM rendszer használata, amiben a digitálisan rögzített hang file-t az ügyfél adataihoz lehet csatolni. Ilyen eszközökkel nagyon kevés piaci szereplő rendelkezik jelenleg és bevezetése nagyon drága, csak bizonyos ügyfélszám megléte esetén érdemes ezzel foglalkozni. VOIP alapú szolgáltatást több szolgáltató is kínál a piacon, tőlük minden esetben meg kell kérdezni, hogy milyen garanciákat ad a felvételek megőrzésére, azt milyen időtávra tartja fent, valamint, hogy meddig őrzi meg a hangfájlokat. Az SK Trend szintén dolgozik azon, hogy ilyen jellegű szolgáltatást biztosítsunk partnereink részére. Mivel mi nagy mennyiségben tudjuk megvásárolni a szolgáltatást, sokkal kedvezőbb áron jutunk hozzá, mintha partnereink külön-külön próbálnák megvásárolni. Szintén fejlesztjük a CRM azon funkcióját, ahol a rögzített hang file-okat tárolni lehet. Ez a szolgáltatás viszont nem fog elkészülni az MNB ajánlásban meghatározott határidőig. 27. Az MNB elvárja, hogy az ügyfél az elektronikus oldal használata során jelezhesse szándékát telefonos vagy e-mailen történő segítségkérésre, és ez esetben a biztosításközvetítő az e- ügyféllel a lehető legrövidebb időn, de legfeljebb 2 (kettő) munkanapon belül kivéve, ha az ügyfél kifejezetten későbbi időpontot kért - vegye fel a kapcsolatot a jelzett csatornán. Jó gyakorlat munkaidőn belül azonnali segítségnyújtásra alkalmas telefonos, vagy verbális kommunikációt lehetővé tevő internetes alkalmazás biztosítása. 14 A segítségkérés jelzése relatíve egyszerű dolog, több partnerünknél most is működik. A folyamat dokumentálásához, és a feltételeknek való megfelelés igazolásához viszont egy munkafolyamat kezelő (workflow) rendszerre van szükség. Az MNB itt is javasolja egy VOIP alkalmazás igénybevételét. Mind a workflow, mind a VOIP alkalmazás jelentősen növeli az egy kötésre eső költségeket, ezentúl pedig biztosítani kell a két rendszer technológiai összekapcsolását is. 28. Az MNB megfelelő körültekintést vár el az elektronikus felületektől, a biztosítási összeg és a kockázatviselés időtartamának függvényében. Jó gyakorlat a nagy biztosítási összegű illetve több éves időtartamra szóló szerződések esetén egyedi kapcsolatfelvétel (pl. telefon, e-mail) az e-ügyféllel. Ha a rendszernek kell lekezelnie ezt a folyamatot, akkor egyértelmű meghatározás kell arra, hogy mi számít nagy biztosítási összegnek.
29. Komplex/egyedi igényeket kielégítő biztosítási termék esetén az MNB szükségesnek tartja az értékesítés szóbeli vagy személyes csatorna felé terelését, vagy annak jelölését, hogy az elektronikus felület nem alkalmas ilyen biztosítás értékesítésére. Egyedi igények felmerülése esetén az MNB elvárja az e-ügyfél szükségleteinek telefonon vagy személyesen történő pontosítását az ajánlat véglegesítését megelőzően. A CKB rendszerben az adminisztrátorok meghatározhatják, hogy mely termékeket lehet online módon is kötni, és melyek azok, amelyeket csak a közvetítők köthetnek. Azt javasoljuk, hogy azokat a termékeket, amelyekről úgy gondolják, hogy nem alkalmas online értékesítésre ne is kapcsolják be az online felhasználók részére. 30. Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a biztosításközvetítő minden olyan nem-életbiztosítási szerződés esetén, ahol az e-ügyfél a javasolt biztosítási összeget jelentős mértékben módosította, vagy különleges vagyontárgy biztosítását is jelezte, az összehasonlító felületen az e-ügyfél által tett ajánlat biztosítóhoz való továbbítását megelőzően a biztosításközvetítő legfeljebb 2 (kettő) munkanapon belül telefonon vagy személyesen pontosítja az e-ügyfél szükségleteit, továbbá az ajánlat véglegesítéséhez a szóbeli egyeztetést követően elektronikusan is kéri az e- ügyfél jóváhagyását. Ellenkező esetben kerüljön megjelenítésre, hogy az elektronikus felület nem alkalmas ilyen biztosítás értékesítésére. Feltételezzük, hogy itt a lakásbiztosítás termékre gondol az MNB. A jelentős mérték pontosítása szükséges. Ha erre van pontos definíció meg lehet állítani az értékesítési folyamatot. A kapcsolatfelvétel dokumentálásához, nyomonkövetéséhez, illetve annak bizonyításához szükséges egy workflow rendszer megléte. A CKB rendszer saját workflow moduljának bevezetését év végére tervezzük. 15 31. Egyes, írásbeli alakhoz kötött jognyilatkozatok (például a kedvezményezett kijelölése, a biztosított hozzájárulása stb.) megkövetelése miatt a jelenlegi szabályozás bizonyos esetekben hiteles elektronikus aláírás hiányában nem teszi lehetővé a biztosítási szerződés kizárólag online felületen történő megkötését. A vonatkozó jogszabályokról nincs ismeretünk, de technológiailag valóban nem lehet egyenlőre megvalósítani, bár a közeljövőben várható, hogy minden magyar állampolgárnak lesz elektronikus aláírása.
Az értékesítést végző összehasonlító felülettel kapcsolatos elvárások (vonatkozik a következő altípusra: C) 32. Az összehasonlító funkció nem alkalmas az összetett, bonyolult vagy az átlagostól eltérő egyedi kockázatokat lefedő biztosítási fedezetek és szolgáltatások ajánlására, ezért a felületen az MNB elvárja az erre figyelmeztető szöveg megjelenítését. Ha javaslatunk ellenére valamelyik partnerünk be kíván kapcsolni egy ilyen terméket a saját online felületén, akkor egyedi fejlesztésként kell kérnie a figyelmeztető szöveg integrálását. 33. A biztosításközvetítő az összehasonlító felületen is köteles a biztosítási szerződés megkötése előtt az e-ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani és rögzíteni az e-ügyfél igényeit és szükségleteit, illetve azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben kialakított sorrendet alátámasztják. Az MNB az összehasonlító felületen minden biztosításközvetítő esetében legalább olyan terjedelmű igényfelmérést vár el, amely az e-ügyfélnek a biztosítással fedezni kívánt kockázatai megismeréséhez, a biztosítási összeg meghatározásához, illetve a piacon hozzáférhető, az e-ügyfél igényeinek megfelelő biztosítási termékek kielégítő összehasonlító elemzéséhez szükséges. Kerülendő az a gyakorlat, hogy néhány fő adat (egy vagy több releváns adat hiányában) bekérése alapján a legjobb ajánlatként jelölje meg az összehasonlító oldal valamely szolgáltató termékét. A CKB rendszerben másképpen nem is lehet díjadatokhoz jutni, mert a biztosítói WEB szolgáltatásoknak az összes tarifálási paramétert át kell adni, ahhoz, hogy információt adjanak vissza. Az ajánlatok minősítése korábban sem volt gyakorlat a CKB rendszerben, és ezután sem kerülnek bele hasonló utalások. 16 34. Az MNB elvárja, hogy az e-ügyfélnek megkötni javasolt biztosítási szerződések a biztosításközvetítő által felajánlott, az e-ügyfél által egyénileg megválasztható releváns szempontrendszer figyelembevételével a biztosítási fedezetek és szolgáltatások (pl. önrész, biztosítási összegek, kiegészítő fedezetek, mentesülések, kizárások, többletszolgáltatások), valamint a biztosítási díj mértéke alapján is összehasonlíthatóak legyenek. Az összehasonlítást az e-ügyfél számára közérthető és átlátható módon javasolt megtenni. Ahogy korábban is jeleztük az információk megjelenítésének alapfeltétele, hogy az elvárt információkat, a biztosítók WEB szolgáltatásai visszaadják. Ha ez teljesül, akkor elméletileg lehet ilyen fejlesztéseket csinálni. Ehhez definiálni kell, hogy pontosan mely releváns szempontok szerint legyenek összehasonlíthatóak az ajánlatok. Viszont ennyi információ megjelenítése átlátható módon lehetetlen. Csak a felügyelet jóindulatán múlik, hogy valamit közérthetőnek és átláthatónak tekint vagy sem.
35. Az MNB elvárja, hogy az összehasonlító felület a biztosítási termékek biztosításközvetítő általi minősítésének szempontjait és azok indokolását figyelemfelhívó módon, közérthetően és részletesen ismertesse. Ennek során tájékoztatást kell adni arról, hogy az e-ügyfél által megadott szempontok figyelembevételével a biztosításközvetítő az adott szerződést mely ismérvek alapján értékelte a legjobbnak (pl. legjobb ajánlat, top szerződés ), vagy alkalmazott képi, grafikus kiemelést. Az ajánlatok minősítése korábban sem volt gyakorlat a CKB rendszerben, és ezután sem kerülnek bele hasonló utalások. 36. Nyugdíjbiztosítási termék esetén azokat a szerződéseket, amelyek TKMny mértéke meghaladja az ajánlásban foglaltakat, minden esetben utolsó helyekre javasolt rangsorolni. Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha olyan szűrő funkció is kialakításra kerül, amelyet kiválasztva az oldalon kizárólag a nyugdíjbiztosítási ajánlásnak megfelelő szerződések kerülnek megjelenítésre. Jelenleg ilyen termék nincs a CKB rendszerben, beépítésük után természetesen meg fog felelni az elvárásoknak. 37. Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha az összehasonlító felületet működtető biztosításközvetítő utólag felméri az ügyfeleknek a választott szerződéssel kapcsolatos elégedettségét, különös tekintettel a szolgáltatás teljesítésével - egyebek mellett a kárrendezéssel - összefüggő tapasztalatait. 17 Ehhez CRM és workflow modullal kell rendelkezni, hiszen a felmérés eredményét valahova rögzíteni is kell. 38. Minden, az összehasonlító felületen a biztosítási szerződés megválasztására és az e-ügyfél döntésének meghozatalára befolyással bíró, a felületen közzétett adat, dokumentum és információ a biztosításközvetítői tevékenység keretében kerül megítélésre. Vagyis az MNB mindig a biztosításközvetítőt fogja vizsgálni, nincs lehetőség a felelősség továbbhárítására. 39. Az alkusz által üzemeltetett összehasonlító felületen valamely biztosító termékének vagy egyedi ajánlatának a biztosító megbízásából történő kiemelése, megkülönböztetése vagy pozicionálása az adott biztosítási termék ajánlásának, biztosító megbízása alapján végzett biztosításközvetítői tevékenységnek minősülhet, amely alkalmas az e-ügyfél döntésének befolyásolására vagy torzítására. Ezeket a kiemeléseket javasoljuk megszüntetni.
40. Az alkusz saját nevében nem jogosult a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum kiállítására, de a biztosító felhatalmazása alapján részt vehet annak e-ügyfél részére történő továbbításában. Ilyen igazolást a CKB rendszer nem készít. Korábban az okmányirodai igazolást néhányan fedezetigazolásként használták. A rendszámnélküli folyamat bevezetésével az okmányirodai igazolás megszűnt. Véleményünk szerint az MNB fedezet igazolásként értelmezheti azokat a CKB rendszerhez hasonló, konkurens tarifáló és ajánlatkészítő rendszerekből kiadott ajánlatokat is, amelyeket a hivatkozott rendszerek lokálisan állítanak elő, úgy, hogy a szerződés adatait előzetesen nem jutatják el a biztosítóhoz. Az ilyen ajánlatok alkalmasak lehetne arra, hogy az ügyfélben azt képzetet keltsék, hogy biztosítási fedezetben állnak a választott biztosítóval. Javasoljuk ennek a gyakorlatnak a megszüntetését. 41. Amennyiben az e-ügyfél az összehasonlító felületen a szerződés megkötését kezdeményezi, de az alkuszt még nem bízta, illetve hatalmazta meg a biztosítási szerződés megkötésével, úgy az MNB elvárja, hogy ennek következményeiről és a szükséges további teendőkről az alkusz az e-ügyfelet figyelemfelhívó módon tájékoztassa. Ameddig az e-ügyfél az alkusz részére érvényes meghatalmazást nem ad, az alkusz az e-ügyfél nevében nem jogosult a biztosítási szerződés megkötésére. Érvényes ügyfél meghatalmazás hiányában az alkusz a biztosítási díj átvételére sem jogosult, és a díj az e-ügyfél részéről a biztosítási szerződés megkötésének kezdeményezésekor az összehasonlító felületen bankkártyával sem fizethető meg. 18 Figyelemfelhívó tájékoztatás jelenleg is van a CKB rendszerben. Ezt még feltűnőbbé fogjuk tenni. A következményekről és a teendőkről a kiküldött e-mailben a szolgáltatást igénybevevő közvetítő partnereink tájékoztatják az ügyfeleiket. Az e-mail szövegét mindenki saját maga fogalmazhatja meg. Viszont a megbízási szerződés visszaérkezése előtt a közvetítő nem továbbíthatja a szerződést a biztosítóhoz. Ez egyébként technológiailag teljesíthetetlen feltétel, hiszen a legtöbb biztosító már az ajánlati kép generálásakor úgy veszi, hogy a szerződés beérkezett hozzá,és nem kér megerősítést annak megkötéséről.
Amennyiben a személyes értékesítés során az értékesítő elektronikus felületet is alkalmaz, az MNB az alábbi elvárásokat fogalmazza meg (vonatkozik a következő altípusra: E) 42. A tájékoztatás során biztosítani kell, hogy az elektronikus felületen megjelenő adatok, az esetleges összehasonlítás és a szóban elhangzott információk ne mondjanak ellent egymásnak, konzisztensek legyenek. Ez egyértelműen az üzletkötők felkészültségén, szakmai ismeretein múlik. A közeli jövőben a CKB rendszer oktatásán túl, támogatást fogunk nyújtani az üzletkötők biztosítás szakmai és értékesítői tudásának fejlesztéséhez. 43. Az MNB elvárja, hogy a személyes értékesítés során a szerződés megkötésének elektronikus felületen végzett folyamata utólag nyomonkövethető és rekonstruálható legyen. Az ajánlás talán legfontosabb pontja. Minden biztosításközvetítőre vonatkozik. Jól látható az ajánlásból, hogy az MNB fő célja az ügyfelek jobb, magasabb színvonalú kiszolgálása, a biztosításközvetítők rákényszerítése a valós összehasonlításra, és kínálat elfogulatlan, korrekt bemutatása, valamint ezek ellenőrizhetőségének biztosítása. Ez a pont azt szabályozza, ami már régóta elvárás, de sok esetben nem felelnek meg ennek a piaci szereplők, mégpedig, hogy a szerződés megkötése előtt elégséges választási lehetőséget kell kínálni az ügyfélnek. Ezt mostantól már dokumentálni is kell. Sőt utólag is bizonyítani kell, hogy megfelelő igényfelmérés után elégséges mennyiségű ajánlat került bemutatásra az ügyfélnek, és ez alapján került megkötésre a kiválasztott ajánlat. A megkötött ajánlatnak és az előzményének egyértelmű kapcsolatban kell állnia. Ennek az elvárásnak csak a CKB rendszer használatával megkötött szerződések felelnek meg, hiszen a biztosítási portálokon kötött szerződések esetén nem rekonstruálható, az értékesítés folyamata. 19 Javasoljuk, hogy minden olyan felhasználó, aki eddig még nem használta a CKB rendszert, vagy csak tarifálásra használta azt, de a szerződést már a biztosítói portálon kötötte meg, térjen át a CKB rendszer teljes körű használatára. Valószínűleg előbb-utóbb megtalálják a módját ezen rendelkezés kikerülésének, de hosszútávon csak az ügyfelek kiváló minőségű kiszolgálása hozhat megtérülést a közvetítőcégeknek. Ezen túl a Felügyelet munkatársai és az általuk megbízott szervezetetek rendszeresen fognak próba vásárlásokat végezni.
IV. Záró rendelkezések Az ajánlás a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) 13. (2) bekezdés pontja szerint kiadott - kötelező erővel nem rendelkező - szabályozó eszköz, amely ismerteti az MNB jogalkalmazási gyakorlatának alapjait. Az ajánlás az intézményekre nézve kötelező erővel nem bír, de az annak való megfelelést az MNB az általa felügyelt intézmények körében, a jogszabályi előírások betartásának ellenőrzése keretében értékeli. Az MNB felhívja a figyelmet arra, hogy az intézmény az ajánlás tartalmát szabályzatai részévé teheti. Ebben az esetben az intézmény jogosult feltüntetni, hogy a szabályzatában foglaltak megfelelnek az MNB által kiadott vonatkozó ajánlásnak. Az ajánlás tárgyához kapcsolódó jogszabályi rendelkezéseket a melléklet tartalmazza. Az ajánlásban foglalt elvek gyakorlati megvalósítását az MNB ellenőrizni fogja. Amennyiben a biztosításközvetítő jelen ajánlásban foglaltaktól eltér, akkor az MNB vizsgálni fogja, hogy az alkalmazott gyakorlat az ügyfél számára nem jár-e jogellenes vagy indokolatlan hátránnyal. Ez a pont megerősíti, hogy bár a szabályzás ajánlásként került kiadásra, a gyakorlatban a teljesítése kötelező érvényűként kerül megvizsgálására. A fogyasztóvédelem, érthető módon a Felügyelet legfontosabb felelősségi területe. A fogyasztó vélt, vagy valós sérelme esetén nem kétséges, hogy mi lesz a vizsgálatok eredménye. 20 Az MNB jelen ajánlás átvételét és alkalmazását 2015. szeptember 01-től várja el. A 2015. szeptember 1.-i dátum az a végdátum, amitől a Felügyelet elvárja az ajánlásban szereplő szabályok betartásását. Az SKTrend részéről a fejleszétsek már megkezdődtek, azokat folyamatosan fogjuk élesíteni a CKB rendszerben. Ezekről minden esetben tájékoztatni fogjuk partnereinket az Üzenetek modulon keresztül. Szeptember 1.-ig minden olyan fejlesztést be fogunk fejezni, és élesíteni fogunk, amelyre jelen dokumentumban ígéretet tettünk.
V. Kapcsolódó jogszabályok, előírások, ajánlások A jelen MNB ajánlás tárgyához kapcsolódó, hatályos hazai jogszabályok, felügyeleti ajánlások, egyéb normák, valamint nemzetközi előírások, ajánlások: - Az Európai Parlament és a Tanács 2002. december 9-i 2002/92/EK irányelve a biztosítási közvetítésről - Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság EIOPA-CCPFI-13/100 számú, 2014. január 30-án kiadott jelentése (Report on Good Practices on Comparison Websites) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (Mnbtv.) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) - A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény - A Magyar Nemzeti Bank 2/2014. (V.26.) számú ajánlása a nyugdíjbiztosításokról Budapest, 2015. május 05. *** 21 Dr. Windisch László s.k., az MNB alelnöke Összefoglalás: 1. Az ajánlás minden biztosításközvetítő céget érint; 2. Az ajánlás a biztosítók rendszereire is kiterjed; 3. Az online értékesítést nem végző közvetítőkre az E altípus vonatkozik; 4. Az ajánlásban szereplő szabályok betartásáért a biztosításközvetítő felelős; 5. A biztosításközvetítők az ajánlás értelmében a biztosítói portálokon nem köthetnek szerződést; 6. A megfeleléshez szükséges fejlesztéseket a szakmai rendszerben határidőre el fogjuk végezni.
Javaslataink partnereink részére: 1. Úgy gondoljuk, hogy az ajánlásnak való megfelelés olyan mértékű befektetést igényel a piaci szereplőktől, amit csak azoknak a cégeknek érdemes vállalnia, akik hosszú távon, évente legalább 10.000 darab szerződést tudnak az online csatornán keresztül megkötni. Az anyagi befektetésen felül, a szabályozók betartása, és az azokhoz kapcsolódó felelősség mértéke aránytalanul meghaladja az ezen a csatornán keresztül realizálható profitot. Azt javasoljuk partnereinknek, hogy szüntessék meg az online szerződéskötő folyamataikat, és a továbbiakban csak a személyes értékesítési csatornán keresztül tevékenykedjenek. 2. Elemezzék az ajánlást, egyeztessenek a szakmai testületekkel, és a vegyék a lehető legszigorúbban a jelen szabályozást. 3. Amennyiben úgy döntenek, hogy mégis folytatják, az online csatornán az értékesítést az jelezzék ügyféltámogatójuknak. 22