1. kép: Tóbi telepi borospince 2.kép:Újlétai torma 3. kép: Európa egyik legnagyobb egybefüggő kikerics állománya
Tisztelt Olvasó! Jó szívvel ajánlom ezt a kiadványt minden érdeklődő szíves figyelmébe, bízva abban, hogy eléri a szerzők célját: tágítja az olvasók ismereteinek körét és segítséget nyújt Újléta településtörténetének megismeréséhez. Az újlétai táj hullámzó homokhátaival, erdős-ligetes tájaival, az alig érintett természet ritkán érezhető szépségeivel lepi meg az erre járót. A füves, lankás dombok sora váltakozva a tormaföldek, lápos rétek, legelők, erdők, bokorcsoportok zöld szigeteivel, a békés, idillikus vidék képét nyújtják. Újléta 147 éves történelme folyamán mindig megújulásra képes településként, új arculattal lépett a 21. századba. Akik régen jártak itt, ma már rá sem ismernek, akik először látogatnak ide, azok pedig rácsodálkoznak, hogy egy ilyen kis település is ilyen,,európai, ilyen vonzó lehet. Az itt élők dolgos, szorgalmas, vendégszerető emberek, akik igazi közösségként élik mindennapjaikat. Újléta az elmúlt idők során nagyon sokat változott, fejlődött, szépült. Mindezek együtt teszik Újlétát kellemes, lakható településsé, ahol jó élni, ahová érdemes ellátogatni, s ami reméljük, mindig tud valami újat mutatni. Szabó Sándor (polgármester) Én is szeretettel ajánlom e kiadványt a Tisztelt Olvasó számára. A református gyülekezet sorsa mindvégig szorosan egybefüggött, és ma is szervesen összefonódik Újléta sorsával, történetiségével. E kiadvány is ezt támasztja alá, amely egyrészt feldolgozza a község, másrészt pedig a faluban élő református egyházközség történetét. Az újlétai ősök számára nagy értéket képviselt az Istenbe vetett hit. Ezt fejezte ki az is, hogy Urunk dicsősségére nagy áldozatok árán olyan nagyságú templomot emeltek (480 férőhely), ahol szinte elfért Újléta apraja-nagyja. 2012-ben 120 éves templomunk Isten kegyelméből megújulhatott a "Vidéki örökség megőrzése" nevű pályázat nyomán. E kiadvánnyal azokra az ősökre is visszaemlékszünk, akik örökséget hagytak ránk, s mindezidáig ezt meg is őrizték számunkra engedelmeskedve Pál apostol intésének: "A rád bízott drága kincset őrizd meg a bennünk lakozó Szent Lélek által." (2Tim 1,14) Kincsünk és örökségünk egyrészt a templom, de kincsként őrizzük és igyekszünk másoknak is tovább adni a Krisztusról szóló örömhírt, engedve a hit, remény és szeretet hármas parancsának. Ezért szól ma is a harang Újlétán. Isten közelébe, az istentiszteletekre hív ma is, mint régen Pótor Áron (református lelkész) -1-
Újléta község Fekvése Újléta a Nyírség, az Érmellék, a Hajdúság és Bihar találkozási pontjánál, Debrecentől közúton 30 km-re (légvonalban mintegy 16 km-re DK-re) fekszik Vámospércs és Létavértes között. A kezdetek A település határa 1865 előtt Nagylétához tartozott, így kapta a nevét: Újléta. A terület a báró Lőcsey család tulajdona volt, s mivel a kecskeméti banknál lévő tartozását nem tudta a család kiegyenlíteni, a bank értékesítette a területet. A föld vásárlói váltak a község új telepeseivé. Újléta község történetének egykori krónikása Balogh István előkönyörgő tanító így ír 1872. május 9-én kelt feljegyzésében: Az 1865. év tavaszán mintegy 60 magyar és német reformátos család elhagyá eredeti szülőföldjét, Balmazújvárost és e helyen telepedett le, ahol ezelőtt csak sűrű erdőségek valának, hol az erdőben bújt az üldözött vad, hol az erdei fákon vígan ringatta magát a fütyülő rigó faj (A református egyházközség presbiteri jegyzőkönyvének bevezetésében olvasható). Az első bejegyzést újlétai lakosról a nagylétai református egyház halotti anyakönyvében 1865. május 29-én készítették. Az első lakosok két utcasorban telepedtek le. A Magyar utcát ma is így hívják, míg a Német utca 1961-től a Kossuth utca nevet kapta. Fakitermelés, szőlő és torma Az első telepesek fakitermeléssel foglalkoztak, később szőlőt telepítettek az erdők helyére, mivel az egyre növekvő lakosság kisebb-nagyobb szőlőterületekhez jutott a falu mellett, az ún. Bank-hegyen és a Vaskapuban, ahol hamarosan présházak sora épült fel. 1895-ben megépítették Újléta egyik fő épített büszkeségét: a Borospincét (1.kép), amelyben 18 darab hatalmas kerámiahordó található. A legkisebb hordó 11 ezer, a legnagyobb 54 ezer liter űrtartalmú. A hordókban összesen félmillió liter bor fért el. Ezekben a kerámiahordókban tárolták a messze földön ismert ún. "újlétai ezerjó" nevezetű bort (7. kép). -2-
1913-ban mintegy 1000 hold nagyságú Nagylétától elcsatolt területtel gyarapodott a falu határa, így gyakorlatilag kialakult a mai határszerkezet, s ezáltal megnövekedett a mezőgazdasági művelésre alkalmas terület. Az 1930-as évek elején több növényfajtát hoztak a faluba abból a célból, hogy kipróbál-ják, melyik növény alkalmazkodik legjobban az itteni homokos talajhoz. Ilyen növény volt a dohány, a spárga, valamint a torma. Végül a torma vált be leginkább. (2. kép) Termesztését a 70-es évek elején kezdték el nagyobb mennyiségben, s a belföldi és külföldi piacokon egyaránt jól értékesíthető növény fellendítette a falu életét. Mára a hajdúsági torma megkapta az eredetvédettséget fémjelző hungarikum címet is, azonban kevesen tudják, hogy az újlétai homokos talajon terem az egyik legkiválóbb minőségű torma a hajdúsági települések között is, ame-lyet a más helyről (pl. Kínából) származó alacsonyabb beltartalmi értékű étkezési torma minőségének feljavítására is használnak. Az Új Élet TSZ idején 1961 februárjában 246 taggal megalakult az újlétai Új Élet Termelőszövetkezet, és ugyanabban az időben 177 taggal megalakult az Új Barázda Termelőszövetkezeti Csoport, amely főként a tormatermesztés által egyre kiemelkedőbb termelési szintet ért el, hozzájárulva a helyi lakosok életminőségének javításához. Ennek nyomán az 50-es évek elejére a szociális ellátó rendszer kiépülése is elkezdődött a településen, s a lakosság igényeihez igazodva megszerveződtek a különböző ellátási formák. 1956. augusztus 20-án került átadásra a kultúrház, ahol mozit is létesítettek. 1959-ben kiépült a villanyhálózat, valamint még ebben az évben a gyereklétszám emelkedése miatt a Rózsa utcán villanyvilágítással rendelkező két tantermes iskolaépületet avattak. 1960-ban felavatták a Rózsa utcai tűzoltó szer-tárat. 1962-ben átadták a kisgyermek számára épült óvodát. 1967-ben felépült az orvosi rendelő, hiszen már 1963-tól állandó orvosa volt a falunak, elsőként dr. Bódor Lajos személyében. A termelőszövetkezet 1977-ben éttermet épített, amelyhez a lakosság társadalmi munkával járult hozzá. Az étterem kulturált környezetet biztosított a tsz rendezvényei mellett lakodalmak lebonyolításához és az iskolai napközis étkeztetés megszervezéséhez. 1982-ben egy 50m2-es könyvtárát építettek, amelyet az önkormányzat 1992ben további 30m2-rel kibővített, így adva helyt 9200 kötet könyvtári dokumentumnak. -3-
A rendszerváltás után Az első önkormányzati választásokon Szabó Sándor, az akkori,,új Élet MGTSZ növénytermesztési ágazatvezetője lett Újléta polgármestere és jelenleg is (2012) ő tölti be ezt a tisztséget. Miután a helyi termelőszövetkezet 1992. évi felbomlását követően a szövetkezeti irodaház üresen maradt, 1994-ben az önkormányzat a tulajdonos tagoktól megvásárolta az épületet, amely ma is helyet ad az általános iskola felső 4 osztályának (4. kép). 1995-ben, a település 130. éves fennállásának évfordulójára a község vezetői úgy határoztak, hogy Falunapot tartanak. Az azóta hagyománnyá vált rendezvényen a falu lakosai minden évben megemlékeznek az államalapítás évfordulója mellett Újléta születésnapjáról, valamint átadásra kerül az Újlétáért kitüntetés és színes kulturális programok kerülnek megrendezésre. 4 évente a falunapon adják át a ciklusonként odaítélt díszpolgári címet is. Az infrastrukturális kiépítettséget fokozva 1995-ben kistérségi, állami és lakossági összefogással megvalósult a vezetékes gázhálózat. A település közigazgatási területén a burkolt utak aránya 90%-os lett, valamint minden utcában megvalósult a járdaépítés. 1995-ben a régi Rózsa utcai iskolában Kiss Zoltánné kezdeményezésével újraszerveződött az Idősek Klubja. 2000-ben az idősek népdalkört alakítottak, amelynek 2002-ben a,,lila akác nevet adták. 1996-tól Iskolabuszt, Falugondnoki Szolgálatot és Szociális Földprogramot működtet az Önkormányzat napjainkig. A tulajdonosaitól sikerült megvásárolni az Éttermet és a Kápoli majorban lévő Gépműhelyt, amelyek ma is üzemelnek az önkormányzat tulajdonában. 2000-ben az egykori ONCSA-sor egyik házából a Petőfi utcán Tájházat alakítottak ki. 2001-ben önkormányzati támogatással elkészült a temető mellett a II. világháborúban elesett hősökre emlékezve emelt emlékmű, az ún.,,hősök szigete. 2001-ben a temető belső bejáratánál székely kaput állítottak, melyet Tóth László újlétai lakos tervezett és készített el. 2005-ben felújításra került a szociális konyha, s kibővült egy gyermekétkezővel. 2006-ban került átadásra az uniós játszótér és a füves focipálya, 2007-ben pedig a felújított, tornaszobával, foglalkoztatóval és kiszolgáló helyiségekkel bővített Napköziotthonos Óvoda avatására került sor. 2008-ban szép, tágas, többcélú, valamint akadálymentesített Faluház épült, amelynek dísztermét úgy alakították ki, hogy házasságkötések megtartására is alkalmas legyen (a címoldali felső kép). 4. -4-
Évről évre újabb lakóutcákon épült új szilárdburkolatú út vagy kapott új aszfaltréteget és felújítást a meglévő úthálózat. Az intézmények többségéhez parkolók épültek. 2010-ben a település eddigi legnagyobb infrastrukturális beruházásként elkezdődött a szennyvízhálózat és szennyvíz tisztítótelep kiépítése, amely 2011 novemberében készült el. Természeti értékek Újléta az Erdőspuszták legszebb fekvésű települése. A község határa fűz és nyár ligetekben gazdag homokterület, amely változatos nádasokban, mocsarakban, s amelynek védett része az ócsai kaszáló: egy nyírvíz-lápos maradványa. Mindezt északról meredek buckák határolják. Ezek egyikén áll a Kiserdő, amelyben Európa egyik legnagyobb kikerics állománya található. (3. kép) Újléta község jelene Jelenleg (2012) a községnek 1089 fő állandó lakosa van. A település életében ma is meghatározó szerepet játszik a tormatermesztés, amely a lakosság fő megélhetési forrását adja. Az önkormányzat a helyi hagyományokra alapozva indította 2012-ben a 65 főnek munkalehetőséget biztosító Start közmunkaprogramot, amelynek keretében szántóföldi zöldség- és tormatermesztést, mezőgazdasági utak javítását valamint erdészeti munkákat végeznek a dolgozók. További 60 fő munkája az intézmények munkájának megsegítét és a közterületek fenntartási munkáinak elvégzését szolgálja a hosszabb idejű közfoglalkoztatás keretében. Befejezés előtt áll a Faluház, az Önkormányzati Étterem és a Napsugár Óvoda napelemmel és napkollektorral történő fejlesztése, amely elektromos árammal és meleg vízzel látja el az önkormányzati intézményeket. A fejlesztés révén közel 3 millió Ft-tal csökken évente a kifizetendő villany- és gázszámlák összege. A jövőbeli cél az, hogy valamennyi közintézmény és a közvilágítás elektromos áram szükséglete is újabb napelemek telepítése által legyen biztosított. Nem tudjuk még, hogy milyen jövő vár ránk. De azt tudjuk, hogy közös erővel, és akarattal minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni Újléta település önállóságának megőrzése, fejlődése és fennmaradása érdekében. Mert itt élünk, mert ideköt bennünket ezer szál. Mert Újléta az a hely, ahol család, béke, barátság és szeretet ölel át. Itt érezzük jól magunkat, ez a mi hazánk! -5-
Az Újlétai Református Egyházközség Az első istentiszteletet a Balmazújvárosról, a hajdú városokból és a Tiszahátról letelepedett családoknak Szűcs Károly nagylétai esperes-lelkipásztor tartotta a Kálló folyócska partján egy tölgyfa alatt. Itt született meg az elhatározás, hogy Isten segítségével előbb iskolát, lelkészlakot, később templomot építsenek. Mindezeket áldozatos munkával, lankadatlan erőfeszítéssel elvégezték. Igyekezetükben mindig együtt szerepelt a község építése és családi ház fundálása, valamint a mindennapi kenyérért való fáradozás. A felépült iskolában, ami a Kálló folyó bal partjában állt, 1865 tavaszán kezdődött meg a tanítás. Az első lelkészt 1873- ban választotta a gyülekezet és ő már az új lelkészlakba (parókiába) költözött be. A templom építésének előkészítése két évtizednél több időt vett igénybe. Balogh Péter tiszántúli püspök szeretettel támogatta a kis gyülekezetet, engedélyével egyházkerületi és országos gyűjtést végezhettek az újlétai presbiterek. Hiteles források szerint a nagy magyar író, Jókai Mór is támogatta a templomépítést. Az istenháza alapkövét 1891 októberében rakták le, a felszentelése pedig 1892. november 26-án volt. A 9,5m x 20m-es templomtérben öt padcsoportban a fakarzattal együtt 480 ülőhely található (a címoldali alsó kép, 5. és 6. kép). A gyülekezeti terem már ebben a században épült fel 1901-ben. 1905 és 1907 között valamint 1928 és 1929 között nem töltötték be a lelkészi állást. Az eklézsia előbb a Bihar-érmelléki Egyházmegyéhez tartozott, később pedig a Debreceni Egyházmegyéhez kapcsolták. A gyülekezet életének alakulása jellemzésére a következő adatokat említsük meg: a kis harangot 1870-ben, a nagyot pedig 1892-ben öntette a gyülekezet. Ezt az utóbbit az első világháború idején hadi célokra elvitték, helyébe 1925-ben újat készíttettek. A templom belső festését 1943-ban végeztette el a gyülekezet, ekkor Hetey Pál volt a lelkipásztor, aki 1940 és 1949 között szolgált a gyülekezetben. Az iskola államosítása és a földek (38 kh 329 nöl) elvétele is az ő szolgálata idején ment végbe. A gyülekezet következő lelkipásztora 1949 és 1954 között Őrsy János volt, aki bibliakörbe gyűjtötte a gyülekezet tagjait. Többen jutottak hitre ebben az időben, s lettek a gyülekezet buzgó tagjai A gyülekezeti termet az ő idejében építették át oly módon, hogy alkalmas legyen bibliaórák és hitmélyítő alkalmak tartására. Szathmáry Sándor lelkipásztor 1954-től négy éven át szolgált a gyülekezetben. Vezetése mellett 1955-ben sor került a templom külső javítására, -6-
1956-ban pedig a parókia egyik szobájának megbővítésére és korszerűsítésére. Hitben tovább épült a bibliakör, és az egész gyülekezet. A következő nyolc évben, 1958 és 1966 között Ötvös László lelkipásztor végezte a szolgálatot a gyülekezetben. Nagy változást hozott a gyülekezet életébe az, hogy 1959-ben bevezették az áramot a községbe, és így kigyulladt a villanyfény az egyházi épületekben is. Rendszeres istentiszteletek a templomban, három helyen havonta egyszer a tanyavilágban, bibliakörök, biblia-kiállítások, vasárnapi iskolák, szeretetvendégségek a gyülekezeti teremben, vallásórák az iskolában, diakónai vasárnapok megtartása; ez mind a gyülekezet lelki épülését szolgálta. Ebben az időben 80 Bibliát vettek meg a gyülekezetben, és megvalósult a templom, a gyülekezeti ház javítása, a parókia további részének korszerűsítése, valamint az első istentisztelet idejének megörökítésére emléktábla (1863-1963) elhelyezése az alábbi bibliai igével: Mindeddig megsegített minket az Úr!" (1Sám 7:12) Az előző évtizedek igehirdetéseit megáldotta Isten, és a gyülekezet hite gyümölcsözött. Hosszú István lelkész 1966 és 1969 közötti szolgálata idején, 1967 és 1968 között új parókiát építtetett a presbitérium. Tóth Ferenc lelkipásztor (1969-1975) szolgálata alatt felépült a parókia folytatásában lévő melléképület is. A következő években Péter Szarka László és Tar Sándor segédlelkészek szolgáltak a gyülekezetben. Csák László lelkipásztor pedig 1979-től 1985-ig volt a gyülekezet lelkésze. Ezután Hatvani László lett a lelkipásztor, aki 1985-től 2008 szeptemberéig szolgált a gyülekezetben. Az ő szolgálata idején elvégezték a templom tatarozását, korszerűsítését (orgona-villamosíta, harangok automata vezérlése), valamint a gyülekezeti terem átalakítását. Megemlékeztek a templom felépítésének 100 éves évfordulójáról. Ebből az alkalomból két új úrvacsorai asztalt készíttetett Parácsi Károly és neje, valamint a gyülekezet tagjai facsillárokat és hangosító berendezést adományoztak a templomba (Ötvös László: A Debreceni Református Egyházmegye története. Az egyházi élet hétköznapjai. Debrecen. 1996. 223-225). 2008. november 1-től új lelkésze van a gyülekezetnek Pótor Áron személyében. 2009 januárjában a gyülekezet presbitériuma pályázatot nyújtott be a 138/2008. (X. 18.) FVM rendelet alapján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megjelent Vidéki Örökség megőrzése jogcímre Református templom felújítása Újlétán címmel. -7-
A támogatási kérelemnek a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 2009. október 14-én helyt adott, s 41.190.070 Ft támogatást ítélt meg az újlétai gyülekezet számára templomfelújítás, kerítésépítés és parkosítás céljából. Papp Sándor műszaki ellenőrzése mellett az Inprobau Kft. gondos kivitelezése nyomán 2012. május 31-re sikeresen lezárult a 2011. július 1-én megkezdett beruházás. Megvalósult többek között a templomtető gerendázatának és cseréphéjazatának cseréje, a nedvesedés miatt a templom külső és belső falának másfél méter magasságban történő teljes vakolatcseréje, külső és belső festés, a nyílászárók és a teljes villamos hálózat cseréje. Mindemellett kb. 200 méter hosszú kerítés épült, valamint 410 m2 térkő került lerakásra. Sor került egy parkoló kialakítására, a templomkert bővítésére, valamint parkosításra. A 120 éves templom felújítása már nagyon időszerű volt, főként a sok helyen hiányos és ezért meggyengült templomtető vonatkozásában. Nagy hála van az újlétai hívek szívében elsősorban kegyelmes Istenünk iránt, valamint a pályázat kiírói és döntéshozói felé, hogy ez a beruházás megvalósulhatott az állami és Európai Uniós forrásokból, hiszen mindez nem sikerült volna a gyülekezet önerejéből (a címoldali alsó kép, 5. és 6. kép). Mindemellett, e pályázaton kívül megvalósult 2009 nyarán a lelkészlakás felújítása, 2010 nyarán az imaterem tetejének cseréje, 2011 nyarán a gyülekezeti terem melletti mosdó kialakítása, valamint 2012 nyarán pedig a gyülekezeti terem belsejének felújítása. Gyülekezetünk jelene Jelenleg gyülekezetünknek mintegy 300 választójogú tagja van, amelynek vezető testülete a 12 tagú presbitérium. Rendszeres alkalmaink (vasárnapi istentisztelet, hétközi bibliaóra, hitoktatás óvodától általános iskola 8. osztályáig, gyermekistentisztelet) mellett rendszeresen szervezünk kirándulásokat, gyermekek számára kézműves foglalkozásokat, versenyekre felkészítést, nyáron gyermekhetet, s a gyülekezet apraja-nagyját megmozgató családi napokat. Testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolunk a Nagylétai Gyülekezettel, jól működik intézményes diakóniánk: Házi Segítségnyújtó Szolgálatunk, amely településünk idősei számára nyújt napi segítséget. Célunk tovább őrizni és gyarapítani az újlétai ősök által ránk hagyott tárgyi és lelki örökséget. Szeretnénk Jézus Krisztushoz vezetni embereket, hogy Igéje és Szentlelke által, az istentiszteletek és bibliaórák folyamán Ő formálja életünket, szívünket. -8-
4. kép: Kiss Zoltán Általános Iskola 5. kép: A református templom elölről
6. kép: 480 férőhelyes református templom belseje 7. kép: A Tóbi-telepi borospince hordói (félmillió liter összes űrtartalom) Elérhetőség: Önkormányzat: 4288 Újléta, Kossuth u. 20. T: 52/211-812, www.ujleta.hu Egyházközség: 4288 Újléta, Magyar u. 27. T: 52/211-813, www.reformatusujleta.hu Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó európa