Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról)

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Európai Bizottság

Nem kötelező útmutató a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 2001/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásának helyes gyakorlatához HOGYAN VÁLASSZUK KI AZ ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ SZÜKSÉGES, LEGMEGFELELŐBB MUNKAESZKÖZÖKET Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlőségi Főigazgatóság F.4 egység Kézirat lezárva: szeptember 2006

Sem az Európai Bizottság, sem a nevében eljáró személyek nem felelnek azért, hogy a jelen kiadványban foglalt információtartalmakat mások hogyan használják fel. A Europe Direct szolgáltatás az Európai Unióval kapcsolatos kérdéseire segít Önnek választ találni. Ingyenesen hívható telefonszám (*): 00 800 6 7 8 9 10 11 (*) Egyes mobiltelefon-szolgáltatók nem engednek hozzáférést a 00 800-as telefonszámokhoz, vagy kiszámlázzák ezeket a hívásokat. Jelentõs mennyiségũ további információt talál az Európai Unióról az interneten. Az információk az Europa szerveren, a következõ címen állnak rendelkezésre: http://europa.eu Európai Közösségek, 2007 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. Katalógusinformáció a kiadvány végén található. Luxembourg: Az Európai Közösségek Hivatalos Kiadványainak Hivatala, 2008 ISBN 978-92-79-06521-7 Printed in Belgium KLÓRMENTES FEHÉR PAPÍRRA NYOMTATVA

ELŐSZÓ A magasból történő lezuhanás továbbra is az egyik fő oka a halálos munkahelyi baleseteknek, különösen az építőiparban, ahol évente még mindig 1300 haláleset történik Európában. Emberi, pénzügyi és gazdasági hatásaikhoz hasonlóan e balesetek emberi következménye sem elfogadható: a zuhanások halálos baleseteket és számos súlyos sérülést okoznak, beleértve egyes esetekben a teljes mozgásképtelenséget (tetraplegia), a különböző típusú akadályoztatást és a részleges rokkantságot. E sérülések korlátozzák a munkavállalók ismételt beilleszkedését a munkába, és jelentős jövedelemvesztéshez vezetnek. Az ilyen balesetek negatív hatást gyakorolhatnak továbbá az érintett ágazatok közmegítélésére, nehezebbé téve ezáltal a fiatalok toborzását és a régi munkavállalók megtartását. Európának fel kell nőnie a kihíváshoz, hogy javítsa a foglalkoztatás minőségét. Mindenekelőtt a foglalkoztatottak számának csökkenését és a tevékenységi ágak között a munkavállalók toborzása és megtartása területén élesebb versenyt eredményező demográfiai öregedés elleni harc érdekében. Másodszor pedig azért, mert őriznünk kell az európai termékek és szolgáltatások minőségét, hogy világszinten versenyképesek maradhassunk. Ezért lényeges a magasból történő lezuhanások számának csökkentése, és ha ezt el szeretnénk érni, be kell vonnunk minden szereplőt, minden ágazatból, különösen az építőiparból, az építőipari ágazat cégeinek nagy többségét adó KKV-kat, az önálló vállalkozókat, a szociális partnereket, a hatóságokat, a biztosítási és társadalombiztosítási alapokat és a munkafelügyeleti szerveket. A Közösség munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-2006 1 a balesetek számának folyamatos csökkentése érdekében fokozott erőfeszítésekre szólított fel. A 2001/45/EK 2 irányelvnek az Európai Parlament és a Tanács által történő elfogadása a magasban végzett munka során alkalmazott munkaeszközök vonatkozásában e kötelezettség teljesítésének konkrét és hatékony módja. A Tanács 3 és az Európai Parlament 4, támogatásával a Közösség munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája három kulcsfontosságú fellépésen alapul: a kockázatmegelőzés kultúrájának megszilárdítása, a közösségi jogszabályok hatékony végrehajtásával olyan képzett partnerek segítségével, akik tudatában vannak annak, mi forog kockán, és a rendelkezésre álló, különböző eszközök alkalmazásával annak érdekében, hogy a szabványok puszta betartásán túl elősegítsék a tényleges haladást. Ez az útmutató alapul szolgál, különösen a kis- és középvállalkozások számára, segítséget nyújtva az esetenként a magasban végzett munkához szükséges, legmegfelelőbb munkaeszközök kiválasztásában. Segíti a vállalkozásokat a munkavállalók biztonságának javításában és termelési költségeik alakításában is. A számos európai szakértő által meghatározott helyes gyakorlat összeállításával lehetővé teszi azt is, hogy a balesetek megelőzésében résztvevő gazdasági szereplők hatékonyan alkalmazzák az irányelvet. Nikolaus van der Pas főigazgató Előszó 1 A Bizottság közleménye: Alkalmazkodás a munkahelyi és társadalmi változásokhoz: A közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-2006 [COM(2002) 118 végleges, 2002. március 11.]. 2 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o. 3 A Tanács 2002. június 3-i állásfoglalása (2002/C 161/01) a Közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiájáról, HL C 161., 2002.7.5., 1. o. 4 Az Európai Parlament állásfoglalása a Bizottság Alkalmazkodás a munkahelyi és társadalmi változásokhoz:: a Közösség új munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági stratégiája 2002-2006 [COM(2002) 118 végleges, 2002. március 11.] című közleményéről, PE 323.680., 2003.10.23., 9. o. 3

TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS..................................................................................................... 7 2. A HELYES GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ BEMUTATÁSA................................................ 9 3. A MEGELŐZÉS DÖNTŐ KÉRDÉSEI.............................................................................. 11 3.1 Az időszakosan magasban végzett munkával kapcsolatos megelőzés általános elvei.......... 11 3.1.1 A kockázatok elkerülése.................................................................... 11 3.1.2. Kockázatértékelés........................................................................... 12 3.1.3 E kockázati források kiküszöbölése........................................................ 12 3.1.4 A munka hozzáigazítása az egyénhez................................................... 13 3.1.5 Lépéstartás a műszaki fejlődéssel.......................................................... 13 3.1.6 A veszélyes tényezők kevésbé veszélyes vagy nem veszélyes tényezővel való helyettesítése................................................................................ 14 3.1.7 Egy koherens, átfogó megelőzési politika kialakítása.................................... 14 3.1.8 A kollektív intézkedések kapjanak elsőbbséget........................................... 15 3.1.9 Adjunk megfelelő utasításokat a munkavállalóknak...................................... 15 3.2 Hogyan értékeljük a kockázatot?................................................................... 16 3.3 A munkaeszköz kiválasztása: példák............................................................... 18 3.4 Ajánlások a magasban végzett munkához......................................................... 21 3.5 Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához.................................................................................... 24 3.5.1 Nem elektromos munka az elektromos berendezések környezetében................... 24 3.5.2 Az elektromos berendezéseken végzett munka........................................... 25 3.5.3 Munka a feszültség alatt lévő aktív részeken............................................. 25 4. AZ ESETENKÉNT A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ HASZNÁLT ESZKÖZÖK............................... 27 4.1 Önálló állványzat.................................................................................... 27 4.1.1. Kockázatértékelés és kiválasztás........................................................... 27 4.1.2. Üzembe helyezés........................................................................... 28 4.1.3. Összeszerelés, használat és lebontás..................................................... 30 4.1.4. Elérés........................................................................................ 33 4.1.5. Védelem..................................................................................... 34 4.1.6. Használat.................................................................................... 34 4.1.7. Ellenőrzés.................................................................................... 35 4.2 Egyéb állványzat típusok............................................................................ 36 4.2.1 Toronyállvány............................................................................... 36 4.2.2. Állványozás különleges munkákhoz....................................................... 37 4.3 Létrák................................................................................................. 38 4.3.1. Kiválasztás és kockázatértékelés........................................................... 38 4.3.2. Elhelyezés................................................................................... 40 4.3.3. Stabilizálás.................................................................................. 40 4.3.4. Használat.................................................................................... 41 4.3.5. Ellenőrzés és karbantartás.................................................................. 43 4.4 Különálló mozgó állványok.......................................................................... 44 4.5 Konzolos állványok.................................................................................. 44 4.6 Kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek............................... 45 4.6.1. Kockázatértékelés és kiválasztás........................................................... 45 4.6.2. Kötelek használata.......................................................................... 46 4.6.3. A kötél segítségével történő hozzáférés eszközeinek kiválasztása, ellenőrzése, karbantartása és tárolása.................................................................. 48 Tartalomjegyzék 5

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) 4.7 Egyéb eszközök a magasban végzett munkához.................................................. 50 4.7.1. Általános megjegyzések.................................................................... 50 4.7.2. Mozgó munkaállványok.................................................................... 50 4.7.3. Oszlopos kúszó munkaállványok.......................................................... 51 4.7.4. Függesztett rendszerű állványok (munkahidak)........................................... 52 4.7.5. Függesztett rendszerű munkahidak........................................................ 53 5. KIEGÉSZÍTŐ ÉS TOVÁBBI VÉDŐESZKÖZÖK.................................................................... 55 5.1 Korlátok és gátak.................................................................................... 55 5.2 Védelem a ferde felületeken végzett munkához.................................................... 55 5.3 Védőhálók............................................................................................ 56 5.4 Egyéni védőeszközök................................................................................ 56 5.5 A törékeny felületen végzett munkához használt eszközök....................................... 59 MELLÉKLETEK I. Európai jogszabályok................................................................................ 61 II. Európai szabványok................................................................................. 75 III. Bibliográfia........................................................................................... 77 IV. Az EU tagállamainak a 2001/45/EK irányelvet átültető nemzeti rendelkezései (2006. szeptember 28-ig)............................................................................ 84 V. Az útmutató elkészítésében részt vevő szakértők.................................................. 88 6

1. BEVEZETÉS A biztonság és az egészség szempontjából elengedhetetlen a munkavállalók 5 védelme a munkaeszközök használata során felmerülő kockázatoktól. Minden munkaeszközt az alapvető egészségvédelmi és biztonsági követelményeknek megfelelően terveznek és gyártanak, alkalmazásuk során okozhatnak olyan kockázatot, amelyet a munkavállalónak előzetesen mérlegelnie kell és figyelembe kell vennie a munka típusától, az adott munkahelyi körülményektől, és a munkaeszközt használó munkavállalók szakértelmétől függően. Ily módon elkerülhetővé válik a munkavállalók életének és egészségének veszélyeztetése a munkaeszköz nem megfelelő használatából adódó ellenőrizetlen hatások vagy olyan külső hatások által, amelyek érvényteleníthetik, vagy csökkenthetik az eszköz tervezés, gyártás és forgalmazás során beépült biztonsági szintjét. Hangsúlyozni kell, hogy a 2001/45/EK 6 irányelvben megállapított, a munkaeszközökre alkalmazandó lényeges követelményeknek és minimumrendelkezéseknek való megfelelés nem garantálja az alkalmazandó nemzeti szabályozásnak való megfelelést is. A 2001/45/EK irányelvet az Európai Unió létrehozásáról szóló szerződés 137. cikke értelmében fogadták el, amely lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szigorú, a Szerződésnek megfelelő védintézkedéseket tartsanak fenn vagy vezessenek be. E nem kötelező útmutató nemcsak azoknak a munkáltatóknak szól, akik rendszeresen használnak munkaeszközöket az esetenként a magasban végzett munkához, különösen ott, ahol fennáll a lezuhanás kockázata (pl. építőipari ágazat), hanem olyan más ágazatok munkáltatóinak is, akik esetenként végeznek munkaműveleteket a magasban, és akiknek ezért az erre a célra tervezett eszközöket használniuk kell. Az útmutató segítséget nyújthat a munkáltatóknak és az önálló vállalkozóknak abban, hogy felmérjék a magasban végzett munkával kapcsolatos kockázatokat, és hogy kiválasszák a legmegfelelőbb munkaeszközöket, így a munkát a munkavállalók biztonságának és egészségének veszélyeztetése nélkül lehet elvégezni. Végül a biztonságos, egészséges és higiénikus munkakörülmények javítása olyan célkitűzés, amelyet nem lehet egyszerű gazdaságossági megfontolások alá rendelni. E tekintetben lényeges, hogy a 2001/45/EK irányelvben meghatározott minimumrendelkezéseket betartsák, amelyek célja, hogy nagyobb védelmet biztosítsanak az egészségvédelemnek és a biztonságnak az esetenként a magasban végzett munkához készült munkaeszközök használata során. Ezért az ilyen természetű munka elvégzését tervező munkáltatónak olyan munkaeszközöket kell választania, amelyek megfelelő védelmet biztosítanak a magasból való lezuhanás kockázata ellen. Az ilyen balesetek, más súlyos balesetekkel együtt, okozzák a legtöbb különösen halálos kimenetelű munkahelyi balesetet, amelyeket a magasban dolgozók szenvednek el. Általában a magasból való lezuhanás megelőzésére tervezett kollektív intézkedések nagyobb védelmet biztosítanak, mint az egyéni óvintézkedések. Az adott munkahelyhez megfelelő munkaeszközök kiválasztása és alkalmazása minden más célt megelőzve azt kell, szolgálja, hogy megelőzzék a kockázatokat, azokat forrásuknál megszüntessék a veszélyest kevésbé veszélyessel helyettesítve és a munkát a munkavállalóhoz igazítva, és nem fordítva. 1. Bevezetés 5 A munkavállaló kifejezés, amelyet e nem kötelező útmutatóban használunk, mind az alkalmazottakra, mind az önálló vállalkozókra vonatkozik. (lásd a Tanács 2003. február 18-i 2003/134/EK ajánlását az önálló vállalkozók munkahelyi egészség- és biztonságvédelmének javításáról HL L 53., 2003.2.28., és a Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelvét az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról HL L 245., 1992.8.26.) 6 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o. 7

2. A HELYES GYAKORLATRÓL SZÓLÓ ÚTMUTATÓ BEMUTATÁSA AZ ÚTMUTATÓ CÉLKITŰZÉSEI Mivel a magasban végzett munka a lezuhanás veszélyének teszi ki a munkavállalókat, ez az útmutató számos, nem kötelező példát mutat be a helyes gyakorlatra az esetenként a magasban végzett munka során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló (a 89/655/EGK irányelvet módosító) 2001/45/EK 7 európai parlamenti és tanácsi irányelv gyakorlati alkalmazásával kapcsolatban, különös tekintettel az állványokra, létrákra és kötelekre, amelyek az ilyen munkák során leggyakrabban alkalmazott eszközök, a 89/391/EGK 8 keretirányelvvel, valamint a 89/655/EGK 9, a 95/63/EK 10, a 89/656/EGK 11, a 92/57/EGK 12 és a 92/58/EGK 13. irányelvvel együtt. Az útmutató célja elsősorban az, hogy a munkáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat, segítse abban, hogy kockázatértékelés alapján, valamint a munka típusa és időtartama, illetve az ergonómiai korlátok figyelembevételével helyesen válasszák ki és használják a munkaeszközöket. Az útmutató több helyes gyakorlatra vonatkozó példát tartalmaz, amelyeket vagy az EU-tagállamokban már meglévő útmutatókból választottunk ki, vagy kifejezetten ehhez az útmutatóhoz alakítottunk ki. Az útmutató felsorolja a vonatkozó európai irányelveket, európai szabványokat (EN) és tartalmazza az erre a területre vonatkozó nemzeti útmutatók listáját is. FIGYELMEZTETÉS Az ebben az útmutatóban szereplő javaslatok és ajánlások az EU-tagállamok szakértőinek tapasztalatán alapulnak. Az útmutatóban minden bizonnyal talál Önre vonatkozó helyzetet. Mivel azonban minden munkahely és minden feladat egyedi, ezek a javaslatok és ajánlások nem mentik fel azon kötelezettség alól, hogy alapos kockázatértékelést hajtson végre egy bizonyos módszer kiválasztása előtt. Részletes információkat kell szereznie az abban a tagállamban alkalmazandó törvényekről, rendelkezésekről és szabványokról, amelyben dolgozik, és azokat be kell tartania. 2. A helyes gyakorlatról szóló útmutató bemutatása 7 Az Európai Parlament és a Tanács 2001. június 27-i 2001/45/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK tanácsi irányelv módosításáról, HL L 195., 2001.7.19., 46. o. 8 A Tanács 1989. június 12-i 89/391/EGK irányelve a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről, HL L 183., 1989.6.29., 1. o. 9 A Tanács 1989. november 30-i 89/655/EGK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről, HL L 393., 1989.12.30., 13. o. 10 A Tanács 1995. december 5-i 95/63/EK irányelve a munkavállalók által a munkájuk során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről szóló 89/655/EGK irányelv módosításáról, HL L 335., 1995.12.30., 28. o. 11 A Tanács 1989. november 30-i 89/656/EGK irányelve a munkavállalók által a munkahelyen használt egyéni védőeszközök egészségvédelmi és biztonsági minimumkövetelményeiről, HL L 393., 1989.12.30., 18. o. 12 A Tanács 1992. június 24-i 92/57/EGK irányelve az időszakos vagy helyileg változó építkezések biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeinek végrehajtásáról, HL L 245., 1992.8.26., 6. o. 13 A Tanács 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről, HL L 245., 1992.8.26., 23. o. 9

3. A MEGELŐZÉS DÖNTŐ KÉRDÉSEI 3.1 AZ IDŐSZAKOSAN MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁVAL KAPCSOLATOS MEGELŐZÉS ÁLTALÁNOS ELVEI 3.1.1 A KOCKÁZATOK ELKERÜLÉSE ELV Közvetlen kapcsolat van a munkahelyi magasságkülönbözet és a lezuhanás kockázata (potenciális energia) között. Az esetenként a magasban végzett munka folyamán a munkavállalók általában ilyen veszélynek a következő esetekben vannak kitéve: miközben megközelítik a munkahelyet vagy munkaállomást (munkaeszközökkel vagy anyagokkal, illetve azok nélkül); miközben dolgoznak. Munkáltatóként Ön felelős a munkavállalók egészségéért és biztonságáért, ezért fel kell tennie magának az alábbi kérdéseket: A munka elvégezhető a talajon? (Példa: egy koncerttermi csillár leengedése javításhoz). Felszerelhető-e egy munkaállvány a munkaterület közelében a magasságkülönbség csökkentésére? (Példa: emelők alkalmazása a munkapad felemelésére a munka magasságába, hogy a munkát egy tehergépkocsi be- és kirakodási helyszínen végezzék el). Az esetenként a magasban végzett munkát igénylő művelet megkezdése előtt tegye fel magának az alábbi kérdéseket: Elkerülhető, hogy a munkavégzésre a magasban kerüljön sor? Elkerülhetem a magasból történő lezuhanás kockázatát? Amennyiben nem, értékelnie kell az elkerülhetetlen kockázatokat, és meg kell hoznia a szükséges intézkedéseket a munkahelyen dolgozó munkavállalók biztonságának és egészségének védelmére. GYAKORLATI PÉLDÁK Egy festő számára, akinek egy nagyon magas ipari gépet kell letakarítania és lefestenie: A gép egyes részei szétszerelhetők és kezelhetők a talajon? Egy tetőfedő számára, akinek egy faszerkezetet kell építeni: Az összeszerelési munka egyes részei elvégezhetők a talajon? 3. A megelőzés döntő kérdései 11

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) 3.1.2 KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ELV Amennyiben a magasságkülönbözet nem szüntethető meg, az alábbi tényezőket kell pontosan meghatározni: Milyen a munkahely (hely, gépek, berendezések, anyagok, környezet stb.)? Mi a kockázat forrása (munkamagasság, munkavégzés üres tér közelében, egyéb, közelben végzett munka stb.)? Mi a munkavállaló tevékenysége (feladat, időtartam, gyakoriság, testtartás stb.)? Ki a munkavállaló (szakértelem, tapasztalat, életkor, fizikai adottság, magassághoz való viszonya stb.)? GYAKORLATI PÉLDÁK Milyen a munkahely? Példák: Egy mezőgazdasági gépkarbantartó műhely vízszintes teteje 2000 m 2 festett beton felület. Épület Fák Villanyoszlop Épület homlokzata Híd Színház Hajógyár Összeszerelő műhely Mi a kockázat forrása? Példák: Magasságkülönbözet Magasság Mi a munkavállaló tevékenysége? Példák: Oszlopok burkolása, falak építése, gerendák elhelyezése Levelek lesöprése tetőről fúvó berendezéssel Erősáramú vezeték javítása Épület ablakainak tisztítása Híd fémszerkezetének javítása Színházi világítás karbantartása Hajóépítés Repülőgép karbantartás vagy összeszerelése A tető megközelítése külső létra segítségével. Ki a munkavállaló? Példák: 22 éves ideiglenes munkavállaló Első állásában dolgozó munkavállaló Hegyi vezető Speciális fizikai problémával küzdő személy (tériszony stb.) 3.1.3 E KOCKÁZATOK FORRÁSNÁL TÖRTÉNŐ KIKÜSZÖBÖLÉSE ELV: Amennyiben nem kerülhető el a magasban történő munkavégzés, a potenciális zuhanási magasságot minden lehetséges eszközzel csökkenteni kell (lásd a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikkét) GYAKORLATI PÉLDÁK Egy acélszerkezet újrafestése 30 méteres magasságban: Fennáll a zuhanás kockázata? Meg lehet előzni a zuhanás kockázatát? Amennyiben nem, lehetséges-e a zuhanást megelőző eszközök (védőrács vagy korlát) felszerelése a munkaterületekhez lehető legközelebb? A zuhanást megakadályozó eszközök, úgymint bekötőhevederek és kötél segítségével történő hozzáférés, és a pozicionálási módsze- 12

rek alkalmazása az üvegátriumok és üvegtetők tisztítása során: Megszervezhető úgy a munka, hogy a zuhanási magasság mindig a lehető legalacsonyabb legyen? (feszítők alkalmazása, rögzítőpontok kiválasztása stb.) 3.1.4 A munka hozzáigazítása az egyénhez ELV A munkáltató az egyénhez igazítja a munkát, főleg a munkahely kialakítását, a munkaeszköz, valamint a munka- és a gyártási módszerek kiválasztását illetően, különösen az egyhangú munka és az előre meghatározott ütem szerint végzett munka visszaszorítására, és azok egészségre gyakorolt hatásának a csökkentésére A munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv 6. cikke (2) bekezdésének d) pontja. Amennyiben a munka elektromos vagy sűrített levegős berendezés működtetését foglalja magában egy állványról: Lehetőség van egy vezetőrendszer kialakítására a vezetékek és kábelek számára úgy, hogy a kezelő számára azok mozgatása vagy helyigénye nem okoz kellemetlenséget vagy gondot, elkerülve ezáltal az állvány mozgásának kockázatát? Ne feledkezzünk meg az elektromos áram és a sűrített levegő alkalmazásához kapcsolódó kockázatokról sem. FIGYELMEZTETÉS: Az elektromos berendezéseken (erősáramú vezetékek, alállomások stb.) vagy azok közelében végzett munka esetén figyelembe kell venni az elektromos áram igényhez kapcsolódó további kockázatokat is. Az e kockázatokkal kapcsolatos további információért lásd az Ajánlások az elektromos berendezésekben vagy azok közelében a magasban végzett munkához című 3.5. szakaszt. GYAKORLATI PÉLDÁK Amennyiben a végrehajtandó munka jelentős mennyiségű felfelé és lefelé haladást igényel az állványzaton: Lehetőség van olyan belső vagy külső létrák vagy lépcsők (vagy akár egy lift) kialakítására a munkavállalók számára, amellyel megakadályozható a szükséges jelentős fizikai erőkifejtés és az ezzel összefüggő, az egészségre és a biztonságra gyakorolt negatív hatás? 3.1.5 LÉPÉSTARTÁS A MŰSZAKI FEJLŐDÉSSEL ELV A magasban végzett munka hasznosítja a folyamatos kutatás eredményeit, amely új munkaeszközök és termékek rendszeres kifejlesztéséhez vezet. Tartson lépést ezekkel a fejlesztésekkel. Igen gyakran előfordul, hogy a bonyolultabb eszközzel sokkal hatékonyabb a munka. 3. A megelőzés döntő kérdései 13

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) GYAKORLATI PÉLDÁK Irodák festésekor: Van lehetőség egyedi dobogók (1. a 009. ábrán) használatára a szobalétrák ( 2. a 009. ábrán) helyett? Villanyégőcserénél egy tornateremben vagy olyan helyiségekben, ahol a mennyezet magasan van vagy karbantartás esetén nehezen megközelíthető: Van lehetőség toronyállvány használatára tolólétra helyett? 3.1.6 A VESZÉLYES TÉNYEZŐK KEVÉSBÉ VESZÉLYES VAGY ELV NEM VESZÉLYES TÉNYEZŐVEL VALÓ HELYETTESÍTÉSE Általánosságban lehetőség van arra, hogy a létrákat vagy köteleket biztonságosabb módszerekkel (állványozás, munkaállvány stb.) helyettesítsük, hogy maximális védelmet biztosítsunk a munkavállalóknak a lezuhanás kockázata ellen. A legtöbb esetben a kockázatértékelés megerősíti ezt, és azt mutatja, hogy vannak kevésbé veszélyes, és egyben sokkal hatékonyabb módszerek a magasban történő munkavégzésre. Van lehetőség e munka elvégzésére egy mozgó munkaállványról létra helyett, amennyiben a munkát előre megszervezik (az utca átmeneti lezárása, fényfüzérek alkalmazása, mozgás az elektromos vezetékek hosszától függően stb.)? 3.1.7 EGY KOHERENS, ÁTFOGÓ MEGELŐZÉSI POLITIKA KIALAKÍTÁSA ELV A munkáltató kialakít egy koherens, átfogó megelőzési politikát, amely érinti a technológiát, a munkaszervezést, a munkakörülményeket, a szociális kapcsolatokat és a munkakörnyezettel kapcsolatos tényezők hatását a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 89/391/EGK irányelv (a keretirányelv ) 6. cikke (2) bekezdésének g) pontja. 14 GYAKORLATI PÉLDA Utcai díszvilágítás elhelyezésekor az ünnepi időszakra: GYAKORLATI PÉLDA Karbantartási munka egy porelszívó rendszeren egy beépített konyhák fa elemeit gyártó, folyamatosan működő termelési terület közelében vagy felett. Minden karbantartó részleg úgy próbálja megtervezni munkáját, hogy ne zavarja a közelben folyó tevékenységeket. Ebből az okból fontos a következők kiválasztása: a megfelelő nap (jelenlévő személyek, folyamatban lévő termelés stb.), a megfelelő idő (az adott időre jellemző termelési ráta, fényszint, a feladatok kritikus volta stb.),

a megfelelő módszer (elfoglalt hely, szükséges mozgások, szükséges szállítás stb.), a megfelelő berendezés (szükséges energia, keltett zaj stb.); a megfelelő munkavállalók (elismert szakértelem, kapcsolatok más munkavállalókkal). A helyes választás egyszerűen a kockázat megelőzés elveinek alkalmazásából ered. 3.1.9 ADJUNK MEGFELELŐ UTASÍTÁSOKAT A MUNKAVÁLLA- LÓKNAK 3.1.8 A KOLLEKTÍV INTÉZKEDÉSEK KAPJANAK ELSŐBBSÉGET ELV Miközben egyszerűbbnek tűnik megkérni az egyes munkavállalókat, hogy védekezzenek egyénileg (hám stb.), figyelembe kell venni, hogy a kollektív védelmi rendszer hatékonyabb (védőrács, állvány, háló stb.) A megelőzés általános elvei alapján [a 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke (2) bekezdésének h) pontja] a munkáltató elsőbbséget biztosít a kollektív védintézkedéseknek az egyedi védintézkedésekkel szemben. Ehhez hasonlóan az egyedi hozzáférést biztosító eszközöket (létrák) helyettesíteni lehet kollektív eszközökkel (állványzat, munkaállvány stb.), amelyek maximális védelmet nyújtanak a munkavállalóknak a lezuhanás kockázata ellen. A legtöbb esetben a kockázatértékelés megerősíti ezt. ELV A megelőző intézkedések szempontjából elengedhetetlen, hogy utasításokkal lássuk el a magasban dolgozó munkavállalókat. Függetlenül attól, hogy munkautasításokról, óvintézkedésekről vagy tilalmakról van szó, fontos minden munkavállalót ellátni a vonatkozó információkkal. GYAKORLATI PÉLDA Egy kitermelő üzem szállítószalagján végzett tisztítási munka esetében fontos az alábbi kérdéseket feltenni: A munkavállaló megkapta a megfelelő utasításokat arról, hogyan közelítse meg a szállítószalag felső területeit? A munkavállaló erről a munkahelyről láthatja a szállítószalag elzáródásait és azokat a jeleket, amelyek vészleállást jeleznek? A munkavállaló tudja, hogy nem közelítheti meg a mozgó szalagot? 3. A megelőzés döntő kérdései GYAKORLATI PÉLDA Célszerűbb két ablaktisztítónak egy mozgó munkaállványt vagy korlátot biztosítani ahelyett, hogy azt kérjük tőlük, hogy dolgozzanak felfüggesztve és biztosítsák magukat egyéni védőeszközzel. 15

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) 3.2 HOGYAN ÉRTÉKELJÜK A KOCKÁZATOT? A KOCKÁZATÉRTÉKELÉS ÖT LÉPÉSE Mi a kockázatértékelés? A 89/391/EGK keretirányelv 6. cikke előírja, hogy a munkáltató kötelezettségeivel összefüggésben minden szükséges intézkedést megtesz a munkavállalók biztonságának és egészségének védelmében, beleértve a foglalkozási kockázatok megelőzését, a tájékoztatást és oktatást, valamint a szükséges szervezettség és az eszközök biztosítását. Ezeket az intézkedéseket (többek között) a megelőzés alábbi, általános elvei alapján kell alkalmaznia: kockázatok elkerülése; az elkerülhetetlen kockázatok értékelése; A kockázatelemzés során gondosan meg kell vizsgálni azokat a helyzeteket, amelyekben a munkavállalók különböző kockázatoknak vannak kitéve munkahelyükön vagy munkájuk során. Ennek eredményeként definiálni kell az egészséget és a biztonságot érintő kockázatok megelőzésére irányuló intézkedéseket. Fontos annak megállapítása, hogy fennállnak-e a kockázatok, és hogy megfelelő óvintézkedéseket hoztak-e megszüntetésükre vagy azok minimálisra történő csökkentésére. Végül, a 89/391/EGK keretirányelv 10. cikke arra kötelezi a munkáltatókat, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a munkavállalók, illetve a vállalkozáson, illetve a telephelyen belüli képviselőik a vállalkozás, illetve a telephely méreteit esetlegesen figyelembe vevő nemzeti jogszabályoknak, illetve gyakorlatnak megfelelően, minden fontos információt megkapjanak általában a vállalkozás, illetve a telephely, valamint az egyes munkahelytípusok, illetve munkák tekintetében a biztonságot és az egészséget érintő kockázatokról, valamint a véd- és megelőző intézkedésekről. 1. LÉPÉS: A kockázatok megállapítása Tekintse át azokat a kockázatokat, amelyek sérülést okozhatnak munkahelyén. A kockázatok vagy veszélyes helyzetek listája a teljesség igénye nélkül: elcsúszás/elesés (pl. nem megfelelően karbantartott folyosók vagy lépcsők) tűz (pl. tűzveszélyes anyagok), vegyi anyagok (pl. akkumulátor sav), mozgó géprészek (pl. lemezek), magasban végzett munka (pl. félemeleten), anyagok fröccsenése (pl. műanyagöntés), nyomás alatt lévő rendszerek (pl. gőzkazánok), járművek (pl. villástargoncák), elektromosság (pl. vezetéképítés), por (pl. csiszolásból), füst (pl. hegesztéstől), kézi tehermozgatás, zaj, világítás, hőmérséklet, Kérje ki a munkavállalók vagy képviselőik véleményét. A gyártók utasításai szintén segíthetnek a kockázatok felismerésében. Erre szolgálnak a baleseti és betegséggel kapcsolatos nyilvántartások is. 2. LÉPÉS: Ki sérülhet meg? Nincs szükség az egyes személyek név szerinti felsorolására. Határozza meg a hasonló munkát végzők csoportjait, pl.: irodai személyzet. karbantartó munkások, vállalkozások, a munkahelyet megosztó cégek munkavállalói, munkavállalók, takarítók, nagyközönség tagjai. 16

Fordítson különleges figyelmet a munkavállalók specifikus csoportjaira, úgymint: fogyatékkal élő munkavállalók, fiatal munkavállalók, kismamák és várandós anyák, tapasztalatlan személyzet, gyakornokok, egyedül dolgozók, önálló vállalkozók, minden, sebezhetőnek tűnő munkavállaló, a helyi nyelvet nem értő munkavállalók. Tekintetbe kell vennie olyan harmadik feleket is, akik alkalmilag jelen lehetnek a munkahelyeken (pl. látogatók). biztosítson elsőbbséget a kollektív védintézkedések alkalmazásának; vezessen be egyéni védőeszközt. 3. LÉPÉS: Többet kell tenni a kockázatok leküzdésére? A kockázatértékelésben felsorolt kockázatokkal kapcsolatban a már megtett óvintézkedések: megfelelnek a jogi követelmények által megállapított szabályoknak? megfelelnek az elismert szakmai szabványoknak? a helyes gyakorlatot képviselik? megszűntetik a kockázatokat? a minimálisra csökkentik a kockázatokat? Ön biztosította: a megfelelő tájékoztatást és képzést? a megfelelő rendszereket vagy eljárásokat? Amennyiben igen, a kockázatokat kellően kézben tartják, de jeleznie kell a bevezetett óvintézkedéseket (hivatkozhat eljárásokra, vállalati szabályokra stb.). Amennyiben a kockázatok nincsenek kellően kézben tartva, jelezze, mi az, amit még tennie kell ( cselekvési lista ). A kockázatok leküzdésére az alábbi elveket alkalmazza, lehetőleg a megadott sorrendben: válassza a legkevésbé kockázatos lehetőséget; előzze meg a kockázat forrásának megközelítését; úgy szervezze a munkát, hogy csökkentse a kockázat esélyét; 4. LÉPÉS: Jegyezze fel megállapításait A kockázatértékelésnek megfelelőnek kell lennie. A következőket kell bizonyítania: megtörtént a megfelelő ellenőrzés; végiggondolta, hogy, ki lehet érintett; minden kockázattal foglalkozott, figyelembe véve a potenciálisan érintett munkavállalók számát; a meghozott óvintézkedések megfelelők, és minimális a fennmaradó kockázat. A megállapításokról tájékoztatnia kell a munkavállalókat. 5. LÉPÉS: Felülvizsgálat és eredmény Határozza meg a felülvizsgálat és az értékelés időpontját. A felülvizsgálat során ellenőrizze, hogy az egyes kockázatokra hozott óvintézkedések megfelelően leküzdik-e a kockázatokat. Amennyiben nem, nevezze meg a szükséges lépést. Jegyezze fel az eredményt. Amennyiben szükséges, készítsen új oldalt kockázatértékelésében. 3. A megelőzés döntő kérdései 17

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) A munkahelyén bekövetkezett változások, pl.: új gépek, új anyagok, új eljárások, más cégek munkavállalóinak vagy önálló vállalkozóknak a jelenléte, jelentős, új kockázatokat jelenthetnek. Vegye őket figyelembe, és kövesse a fenti öt lépést. 3.3 A MUNKAESZKÖZ KIVÁLASZTÁSA: PÉLDÁK ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK (2001/45/EK IRÁNYELV) Az állványok, létrák és kötelek, amelyekre a munkaeszközök használatára vonatkozó rendelkezések (lásd a 2001/45/EK irányelv mellékletét) vonatkoznak, az esetenként a magasban végzett munka során leggyakrabban használt eszközök, és ennek megfelelően az ilyen munkát végző munkavállalók biztonsága és egészsége jelentős mértékben függ ezeknek az eszközöknek a megfelelő használatától. Ennek megfelelően meg kell határozni, hogyan tudják a munkavállalók ezeket az eszközöket a legbiztonságosabban használni. A munkavállalók számára megfelelő oktatást kell biztosítani. Amennyiben az esetenként a magasban végzett munka valamely alkalmas felületről nem végezhető el biztonságosan és a megfelelő ergonómiai feltételek mellett, akkor ki kell választani a biztonságos munkakörülmények biztosításához és fenntartásához leginkább megfelelő munkaeszközöket. Az egyedi védintézkedésekkel szemben elsőbbséget kell biztosítani a kollektív védintézkedéseknek. A munkaeszköznek meg kell felelnie az elvégzendő munka jellegének és az előrelátható igénybevételnek, és lehetővé kell tennie a veszélytelen közlekedést. A magasban található munkahelyek legmegfelelőbb elérési módját a közlekedés gyakoriságának, az adott magasságnak, illetve a használat időtartamának megfelelően kell megválasztani. Közvetlen veszély esetén a választott elérési módnak lehetővé kell tennie a kiürítést. Az elérési mód és az állványok, deszkák és pallók közti közlekedés egyik irányban sem járhat a lezuhanás további kockázatával. Magasban végzett munkához létrákat csak olyan körülmények között lehet használni, ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt az alacsony kockázat, illetve a használat rövid időtartama vagy a munkaterület olyan meglévő jellemzői következtében, amelyeken a munkáltató nem tud változtatni. A kötél segítségével történő hozzáférés, illetve pozicionálási módszerek kizárólag olyan körülmények közt használhatók, ahol a kockázatfelmérés azt mutatja, hogy a munka biztonságosan elvégezhető, és ha más, biztonságosabb munkaeszköz használata nem indokolt. A kockázatfelmérést figyelembe véve és különösen a munka időtartamától és az ergonómiai korlátoktól függően megfelelő kellékekkel felszerelt ülés kialakításáról kell gondoskodni. A fenti megfontolások alapján megválasztott munkaeszköz típusától függően megfelelő intézkedéseket kell meghatározni az ilyen típusú eszközökkel együtt járó kockázatok minimalizálása érdekében. Amennyiben szükséges a zuhanás megakadályozását célzó biztonsági eszközöket kell felszerelni. Ezeket megfelelően kell kialakítani, továbbá elég erősnek kell lenniük, hogy megelőzzék vagy megállítsák a magasból történő zuhanást, és lehetőség szerint kizárják a munkavállalók sérülésének lehetőségét. A zuhanás megakadályozására szolgáló kollektív biztonsági felszereléseket kizárólag a hozzáférést biztosító létráknál, illetve lépcsőknél lehet megszakítani. Amennyiben valamely konkrét feladat elvégzéséhez a zuhanás megakadályozását szolgáló kollektív biztonsági felszerelések időleges eltávolítására van szükség, ezt ellensúlyozandó hatékony biztonsági intézkedéseket kell hozni. Az intézkedések megtételéig a feladatot nem lehet elvégezni. Abban az esetben, ha a konkrét feladatot végleg vagy ideiglenesen befejezték, vissza kell állítani a kollektív biztonsági felszerelést. Az esetenként a magasban végzett munka csak abban az esetben végezhető el, ha az időjárási viszonyok nem veszélyeztetik a munkavállalók biztonságát és egészségét. A karbantartási műveletek elérési útvonalát figyelembe kell venni az új épületek tervezésénél. Hogyan kell tisztítani az üvegátriumokat és - tetőket belülről? A lehetséges módszerek közé tartoznak az alábbiak: állandóra felszerelt elérési mód, toronyállványzat, mozgó munkaállvány ollós munkapad vagy teleszkópos függőleges lift, mozgó munkaállvány gémmel, 18

létra (csak kivételes helyzetekben!), kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek. Illusztrációikat lásd alább. Kockázatok: Csúszásmentes, sík talajra van szükség akadályok nélkül; Hozzá kell igazítani a különböző épületmagasságokhoz. Az épületen belüli terhet viselő elemek akadályt jelenthetnek; A munkavállalóknak le kell jönniük az állványzatról, amikor azt mozgatják; A maximális magasság alkalmazásakor nagyobb stabilizálásra van szükség, vagy növelni kell a talapzatot; Az állványzat elmozdulásának megakadályozásához az eszközöket rögzíteni kell. 1. példa: Üvegátriumok és egyéb tetők tisztítása belülről állandóra felszerelt elérési módok alkalmazásával Műszaki jellemzők: Maximális műszaki biztonság; Szerkezetük megfelel a tisztítási követelményeknek; Optimális munkakörülmények (nem kell azon gondolkodni, hogyan jutnak a munkaterületre). Kockázatok: Munkahelyi biztonság szempontjából nincs kockázat, feltéve, hogy az elérési módokat megfelelően tervezték és használják. 3. A megelőzés döntő kérdései 3. példa: Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről mozgó munkaállvány ollós munkapad vagy teleszkópos függőleges lift alkalmazásával Műszaki jellemzők: 2. példa: Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről toronyállványzat alkalmazásával Műszaki jellemzők: Az oldalirányú védelemnek köszönhetően biztos munkahely, amely biztonságos elérést garantál; Sík munkafelület, ahol lehetőség van a toldott tisztítóeszközök alkalmazására. A művelet egyszerűsége; Kis súlya és helyigénye miatt szűk és zsúfolt helyszíneken is alkalmazható; Általában átfér egy szabvány ajtón; A munkavállaló és eszközeinek mechanikus emelése; Könnyen hozzáigazítható az épületek magasságához. Kockázatok: Hosszadalmas emelési folyamat, nem kockázatoktól mentes; A teleszkópos lifttel felszerelt mozgó munkaállványok korlátozott magassága; A tevékenység kis sugara; A munkavállalóknak el kell hagyniuk az állványt, ha azt mozgatni kell; 19

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) El kell kerülni az állvány minden váratlan és akaratlan mozgását. 4. példa: Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről gémes mozgó munkaállvány alkalmazásával Műszaki jellemzők: Biztonságos munkaállvány a munkavállaló számára; Lehetséges elérés szinte minden helyszínhez a mozgó munkaállvány minden pozíciójában; Nagy sugarú tevékenység egy adott helyről; Átfér az ajtókon (a kerekekkel felszerelt modellek); A munkaállomás pontos beállítása; Nagy területekre alkalmazható. Kockázatok: A padlónak és az alapoknak ellen kell állniuk a nagy terhelésnek; Az épületek későbbi kiegészítései csökkenthetik a munkaterületet; El kell kerülni az állvány minden váratlan és akaratlan mozgását. 5. példa: Üvegátriumok és egyéb hasonló üvegszerkezetek tisztítása belülről létra használatával Létrát csak akkor lehet használni, ha más típusú eszközzel, pl. rögzített helyzetű vagy toronyállvánnyal, vagy mozgó munkaállvánnyal, nem végezhető el a munka. Kockázatok: FIGYELMEZTETÉS: Általában ez a módszer kerülendő, és csak kivételes helyzetekben alkalmazható Súlyos zuhanással járó, magas baleseti kockázat; Nem ergonómikus munkavégzési pozíció, amelynek során komoly terhelés éri a lábakat; Az egyik kezet gyakorlatilag a biztonság megtartására kell használni; A munka alapterületéhez viszonyítva nagy teherhordó felületre van szükség; Nem lehetnek akadályok a talajon ott, ahol a létra áll; A létrát nagyon gyakran kell mozgatni, ami a munkavállalót állandó le- és felmászásra kényszeríti. Ennek eredményeként csak kis munkaterületre alkalmazható, és fennáll a rossz testtartás miatti izom- és csontrendszeri sérülések kockázata. Nincs hely a létrán a tisztítóeszközök vagy szerszámok tárolására. 20 6. példa: Üvegátriumok és -tetők tisztítása belülről ülőfüggesztés (kötél segítségével történő hozzáférés és pozicionálási módszerek) alkalmazásával Műszaki jellemzők: Amennyiben más munkaeszköz nem alkalmazható: az ülőfüggesztéseket akkor lehet használni, ha rögzített helyzetű vagy toronyállványzattal, illetve mozgó munkaállvánnyal nem végezhető el a munka.

Egyéb feltételek: Korlátozott használati idő; A munkavállalót képzésben kell részesíteni, szakképzettnek és fizikailag megfelelő állapotban kell lennie. Kockázatok: Minimális tetőlejtésre van szükség a munkaterület eléréséhez; Megfelelő biztosítási pontokra van szükség a tetőszerkezetben vagy máshol, amelyek alkalmasak arra, hogy ellenálljanak a keletkező dinamikus igénybevételnek, amennyiben a munkavállaló lezuhan; Két, egymástól független függesztési rendszerre van szükség: az egyik a terhelési vonal (pozicionálásra és tartásra), a másik a biztonságot szolgálja (biztonsági rendszer); A magasban végzett munkával kapcsolatos különleges képzés során javítani kell a munkavállalók alkalmasságát a kötél pozicionálási módszerek és különösen a vészhelyzeti eljárások alkalmazására; Ahol egy időben különböző munkahelyeken egy vagy több munkavállaló dolgozik, a kockázatértékelés alapján meg kell állapítani, hány munkavállaló esetében kell garantálni a biztonságot. A munkavállalóknak általában kielégítő szakmai és műszaki képzettséggel és szaktudással, valamint a tervezett munkára vonatkozó tapasztalattal kell rendelkezniük, ismerniük kell a potenciális kockázatokat és a vonatkozó mentési eljárásokat, valamint észre kell venniük a végzett munka során felmerülő műszaki hibákat vagy mulasztásokat, és értékelniük kell egészségi és biztonsági következményeiket. A képzésre a nemzeti szabályok szerint kerül sor. Minden munkavállalóról egyéni képzési nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza a kapott képzést és a megszerzett tapasztalatot. A munkáltatóknak fenn kell tartaniuk munkavállalóik szakképzettségi szintjét úgy, hogy rendszeres időközönként képzési tanfolyamokat biztosítanak. Egyes esetekben teljes átképzésre lehet szükség, különösen az új technológiát alkalmazó berendezések használatakor, illetve új kockázatok vagy a megváltozott kockázatok figyelembevételére. 3.4 AJÁNLÁSOK A MAGASBAN VÉGZETT MUNKÁHOZ A MUNKAVÁLLALÓK KÉPZÉSE Az általános szabály az, hogy az időszakosan a magasban munkát végző és az erre a célra tervezett munkaeszközöket használó munkavállalónak az által végzendő feladatra specifikus, megfelelő képzést kell kapnia, különös tekintettel a vészhelyzetekre. ÖSSZEHANGOLÁS Abban az esetben, ha egynél több vállalkozás dolgozik ugyanazon a helyen, tevékenységüket össze kell hangolni (lásd a 89/391/EGK irányelv 6. cikkének (4) bekezdését és a 92/57/EGK irányelv 3. cikkét). Az esetenként a magasban végzett munka szempontjából elengedhetetlen a kockázatok felmérése és a párhuzamos vagy egymást követő munkához kapcsolódó kockázatok megszüntetésére vagy minimálisra csökkentésére irányuló megfelelő intézkedések életbe léptetése. Ezen a ponton különleges figyelmet kell fordítani azokra az esetekre, ahol építési munkálatok folynak: erősáramú felsővezetékek vagy erősáramú berendezések közelében; ipari tevékenység közelében (pl. működő műhely vagy gyár); egy nagyon forgalmas helyen (pl. utca, nagy raktár stb.); bizonyos, egymásra helyezett szinteken (pl. ugyanannak az állványzatnak két szintjén); ahol nehéz az elérés és a távozás. 3. A megelőzés döntő kérdései 21

Nem kötelező érvényű útmutató a magasban végzett munkáról szóló 2001/45/EK (irányelv végrehajtásának helyes gyakorlatáról) Összehangolási módszerek alkalmazása: A párhuzamos vagy egymást követő munkához kapcsolódó kockázatok megszüntetéséhez vagy minimumra csökkentéséhez szükséges összehangolást az alábbiak jellemzik: szakképzett személyt kell megbízni vele; a munkatervezési szakasz során figyelembe kell venni; ki kell terjednie minden érintett munkavállalóra, még akkor is, ha különböző cégekhez tartoznak; hatékony kommunikációt kell eredményeznie tervek, dossziék, találkozók, látogatások, megfelelő utasítások stb. formájában; a munka során kell kibontakoznia. KITÁBLÁZÁS A kockázatok egyszerű kitáblázása önmagában nem megelőző intézkedés. Ez a legutolsó lépés, ami tehető, ha a kockázat nem szüntethető meg vagy nem csökkenthető a minimumra. Csak felhívja a figyelmet az állandó kockázatra más védelmi intézkedésekkel kombinálva, és azok hatékonyságához hozzájárulva. A munkavállalókat ösztönözni kell a biztonságos munkagyakorlat elfogadására, és a körültekintés alkalmazására. Ami az eszközt magát illeti, különös figyelmet kell fordítani az alábbi, nagyon fontos pontok betartására: A gyártó jelölései: Olyan eszközökön rögzített jelölések, amelyeket nem a helyszínen szereltek össze, vagy amelyeket előre összeszereltek. A legnagyobb megengedett terhelésre vonatkozó jelzések; Piktogramok, amelyek biztonsági eljárásokat jelölnek, például, a lezuhanást megakadályozó egyéni védőeszköz használatát. Az eszköz használata: Ami az eszköz használatát illeti, az összeszerelés, a felállítás, a szétszerelés és a átalakítás során is jelzéseket kell elhelyezni az állványon: A felállítás és szétszerelés során ellenőrizni kell, hogy a használatra nem kész részeket erre vonatkozóan megjelölték-e (a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.3.5. szakasza); Engedélyezett állványzat alkalmazásakor lényeges ellenőrizni, hogy a gyártó utasításai megtalálhatóake a eszközökön, és azok megfelelnek-e az utasításoknak, különösen az állványzat típusára, a legnagyobb megengedett terhelésre stb. vonatkozó utasításoknak. Az állványzat és egyéb eszközök jelenlétének jelölése: Ebben az esetben az a cél, hogy jelezzék az állványzat jelenlétét, vagy olyan részeit, amelyek nem használatra készek, a felállítás, szétszerelés vagy átalakítás során, hogy megelőzzék a veszélyes zóna megközelítése által okozott kockázatokat. Ebből a célból a 92/58/EGK irányelv 14, amely minimumkövetelményeket állapít meg a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozóan, rendelkezik arról, hogy jelzőtáblákkal figyelmeztessenek (II. melléklet) a Függő teherről, Akadályról vagy Esésről, és alkalmazzanak jelöléseket (V. melléklet), amelyek az akadályokra és a veszélyes helyekre hívják fel a figyelmet. MENTÉSI ELJÁRÁSOK A munkavállalók sérüléseket szenvedhetnek, vagy megbetegedhetnek a munka során. A munkahelyen vészhelyzet is előállhat. 22 14 A Tanács 1992. június 24-i 92/58/EGK irányelve a munkahelyi biztonsági, illetve egészségvédelmi jelzésekre vonatkozó minimumkövetelményekről, HL L 245., 1992.8.26., 23. o.

Milyen intézkedéseket kell hozni a balesetek, váratlan események vagy fenyegető veszély kezelésére? Vannak-e vészhelyzeti eljárások például arra, hogy tűz esetén evakuálják a munkavállalókat a magasban található átmeneti munkahelyükről? Az elérési módok és az állványok közötti átjárók, folyosók vagy járófelületek lehetővé teszik-e a munkavállalók gyors evakuálását fenyegető veszély esetén? A helyszínen dolgozó munkavállalók ismerik-e a követendő eljárásokat? Van-e mód a vészjelző beindítására, és hogyan működik? Van-e lehetőség van arra, hogy a helyszínről értesítsék a segélyszolgálatokat? Van-e megfelelő elsősegélynyújtás? Kineveztek-e egy munkavállalót, aki felel az elsősegélynyújtásért? A helyszínen dolgozó munkavállalók ismerik-e az elsősegélyre vonatkozó rendelkezéseket? IDŐJÁRÁSI FELTÉTELEK A magasban végzett munkát természetesen nagymértékben befolyásolják az időjárási feltételek, különösen, ha kültéri munkákról van szó. Ezért az alábbi intézkedéseket javasoljuk: Munkaeszközét azoknak a kockázatoknak alapján válassza ki és szerelje fel, amelyeket az időjárás változásai okozhatnak, vagy súlyosbíthatnak (pl. felborulás a szél miatt, megcsúszás és lezuhanás a nedvesség vagy a fagy miatt, elektromos kockázat a viharok, vagy az erősáramú vezetékek vagy berendezések közelsége miatt, deformálódás a hő miatt stb.). A tervezési szakaszban az időjárási feltételeknek való megfelelés érdekében gondolja végig a munkakörülmények javítását (pl. az elérési helyek és a munkaállomások védelme a szél, az eső, a hideg és a nap ellen, elektromos szigetelés, illetve a berendezések földelése stb.). Minden nap, munkakezdés előtt ellenőrizze az időjárási előrejelzést, és függessze fel a magasban végzett munkát, ha a várható időjárás veszélyeztetheti a munkavállalók biztonságát és egészségét (lásd a 2001/45/EK irányelv mellékletének 4.1.6 szakaszát). IDEIGLENES MUNKAVÁLLALÓK A munkáltatónak intézkedéseket kell hoznia a munkavállalók, köztük az ideiglenes munkavállalók egészségi és biztonsági kockázatokról történő tájékoztatásáról és képzéséről, valamint intézkedéseket kell hoznia, és lépéseket kell tennie a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzésére és az ellenük való védekezésre. Amennyiben az Ön országában a magasban végzett munka engedélyezett az ideiglenes munkavállalók számára, ne felejtse el, hogy komolyan ki vannak téve a lezuhanás veszélyének, ha nem kaptak megfelelő képzést és információt azokról a veszélyekről, amelyekkel szembe kerülhetnek. Ezért ajánlott, hogy minden egyes állás esetében közeli kapcsolatot alakítsanak ki az ideiglenes munkavállaló céggel, hogy: adatlapot készítsenek a munkaállomásról, összefoglalják az állás veszélyeit és kockázatait, a szükséges óvintézkedéseket és az ideiglenes munkavállalók által viselt egyéni védőeszközöket, valamint az adott munkatípushoz szükséges orvosi felügyeletet; időt fordítsanak az ideiglenes munkavállalók fogadására, tájékoztatására és képzésére (munkaállomás, munkamódszer, biztonsági előírások, belső szervezet, baleset esetén szükséges intézkedések, vállalati szabályok stb.); megfelelően ellenőrizzék e munkavállalókat és feladataikat (támogatás, felügyelet, értékelés). 3. A megelőzés döntő kérdései 23